belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Magasság

Turcsik Ferenc

Max Weber á la carte...

Az á la carte fogalma körülbelül annyit tesz a gasztronómiában, mint az ételek szabadon választása az étlapról, amihez hozzátartozik az is, hogy az összeállítás is teljesen az étkezni vágyón múlik.

Az, hogy a következőkben mennyiben á la carte lesz Max Weber A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme c. munkájának továbbgondolása, azt döntse el az olvasó. Lehet, hogy nem csak az étlapot fogom használni, de mindenesetre érdekes gondolatokra jutottam...

Weber tézise szerint - ha nagyon egyszerűen szeretném megfogalmazni akkor azt mondhatom, hogy - a protestáns szellemiségű etika hivatással kapcsolatos gondolatainak, illetve e "holdudvarának" köszönthető, hogy a kapitalizmushoz szükséges tőkék felhalmozódtak, ám e felhalmozódás után már a protestáns etika szellemisége alábbhanyatlott. Annyit tesz az körülbelül, amit Weber mondani akar, hogy nagy hatása volt a protestáns lelkiségnek abban, hogy a kapitalizmus fejlődésnek indulhatott. Nem egyszerű annak esetleges százalékos meghatározása, hogy ez a hozzájárulás mekkora volt és hogyan lehetne ezt a százalékos arányt súlypontozni a többihez képest. Annyi azonban bizonyos, hogy a korabeli hithű kálvinisták világlátása fontos szegmense volt ennek a folyamatnak. Ez jelentette a takarékosságot, hiszen Isten nem arra adta a sikereket, hogy elkótyavetyélje az ember munkája eredményét. Hiszen ha nincs sikere, akkor az azt is jelentette, hogy nincs a helyén, mert ha ott volna, ahol Isten látni akarná, akkor nem volna kétséges a boldogulása. A következő lépés a takarékosság és az önmérséklet, mivel a pazarlás bűn, ami egyúttal azt is jelenti, hogy az illető nem jó sáfára a dolgainak. Ez a kettős központú (elhívás és hivatástudat, illetve takarékosság) életmód alkották meg azt az ellipszist, amely teret adhatott a kapitalizmus kialakulásának.

Amikor azonban a következő nemzedék vette kezébe a kormánybotot, belőlük már hiányzott az Istennel való ilyenfajta szigorú elveken alapuló életvitel. Így az alapok megszűntek, és maradt a vagyon, ami már nem egyszerűen pénz volt, hanem tőke, melynek segítségével - akár az Istenbe vetett hit nélkül is - a gazdaságban megfelelően forgolódva növelni lehetett az anyagi javakat. Természetesen még jól jöttek a megszokott vallásos körök, ha a kereskedelem úgy diktálta, de a meggyőződés már hiányzott.
A weberi tétel sajátosságának igazsága, hogy ti. a hitnek nagy szerepe volt a kapitalizmus kialakulásában - legalábbis számomra - megkérdőjelezhetetlen. Egyúttal azonban olyan folyamatot is leír a kifejtett elmélet, amelyben a gyökerektől való elszakadás diagnosztizálását figyelhetjük meg. Éppen ennél az oknál fogva, úgy gondolom, hogy ez a folyamat a maga elszakadásával és így egyben neutralizálódásával a későbbiekben folytatódott és folytatódik. Természetesen itt lehetne akár a liberalizmus térnyerésével is operálni, de az, hogy a liberalizmus egyértelműen a gyökérvesztéssel azonosítható, talán túlzott leegyszerűsítése lenne a dolgoknak, és sokkal ambivalensebb, mint az, amit mondani akarok. Ugyanis van itt két folyamat, ami egyértelmű folytatása annak, ami a kapitalizmus hajnalán megkezdődött, azaz a gyökerektől való elszakadásnak. Ezek pedig a globalizáció és a fogyasztásközpontúság.
A globalizáció egyértelműen a kozmopolitizmusra és a közös, mindenhol azonos, mindenhol megtalálható, mindenhonnan elérhető dolgokra (termékekre, különböző értékekre, fogyasztási cikkekre) helyezi a hangsúlyt. A fogyasztásközpontúság pedig egyértelműen hangsúlyeltolódással bír az emberi élet értékeinek rendjében, hiszen viszonylag alacsony értékű dolog az, ami olyan fontos pozíciót foglal el az ember életében, hogy sok más, ennél fontosabb értéket maga mögé utasít. A globalizálódó világ, amely a fogyasztói társadalomban és azon keresztül kap teret a kiteljesedésre, a maga atomizált és szétzilált emberéleteivel a gyökértelenség eddigi csúcsát képezi.
Persze nem tökéletesen sima és egyértelmű az átkapcsolás, de a folyamat kiteljesedése attól még egyértelmű. Természetesen itt sem, ahogyan Weber munkájában sem arról van szó, hogy a hit és vallásosság eltűnése felelős teljes egészében a kialakult helyzetért, hanem sokkal inkább arról, hogy ebben a folyamatban szerepe van, és nem is kevéssé fontos funkciója a vallásosság eltűnésének, vagy fogalmazhatjuk úgy is, transzformálódásának. A liberalizmus térhódítása, az individualizáció és az atomjaira eső társadalom, a kisközösségek hiánya, a globalizáció és a fogyasztásközpontúság együttesen adja azt az alapot, amelyben fontos része van a transzcendenstől való elszakadásnak is. Ez az alap pedig mintegy determinált folyamatként a gyökerektől való elszakadás felé viszi és taszítja korunk polgárait.
Egy kollégám egyszer azt mondta, hogy "ha az egyház nem állítja meg a globalizációt, akkor nagy bajban leszünk". Egyrészről nagyon naiv ez a megközelítés, hiszen hogyan állíthatnánk meg ezt a folyamatot, de arra azért rávilágít, hogy oda kell és érdemes figyelnünk a körülöttünk és velünk zajló történésekre. Ahogy minden egyénnek, minden társadalomnak, úgy minden kornak is megvan a maga keresztje, a maga nehézsége, amivel szembesülnie kell. A visszatekintés, az összegzés természetes velejárója kellene, hogy legyen ezen a szinten is a mindennapjainknak, hogy majd ezen alapulva tovább tudjunk menni.
Azt mondják: kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. Azonban bárhol járunk is e folyamatban, az adott szituáció, az adott megoldásra váró feladat a legnehezebb. Végül is - hasonlóképpen nekünk sem kell mást, csak a saját problémáinkat megoldani...

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2018. október 24., szerda,
Salamon napja van.
Tartalom
Vezércikk

Czapp Enikő
Szegénység
Isten mindig tudja, mit csinál.

Felszín

Pete Violetta
A Ráday utcán
No, mi kellene neked?

Magasság

Gueth Péter
Életéhség
Miből következik a felzabálás kényszere?

Réz-Nagy Zoltán
Jobb adni...
Az adásban és elfogadásban rejlenek az élet legszebb pillanatai

Turcsik Ferenc
Max Weber á la carte...
Az á la carte fogalma körülbelül annyit tesz a gasztronómiában, mint az ételek szabadon választása az étlapról, amihez hozzátartozik az is, hogy az összeállítás is teljesen az étkezni vágyón múlik.

Mélység

Tóth Sára
A szülői feladat:
hogyan sáfárkodunk Isten egyik legnagyobb ajándékával, gyermekeinkkel?

Teljesség

Szabados Ádám
Egy örökösödési vita és egy tanmese
Tudtam, hogy ha Jézus tényleg most jön vissza, akkor csak az van, amim van.

Turcsikné Révész Judit
Három sáfár...

Ha a sáfárságról gondolkodom, jó és talán kevésbé jó példák egész sora jut eszembe. Kétségtelenül emberi szemeim először a közelemben élő embereket veszik észre.

dr. Michna Ottóné Ablonczy Ágnes
Igazit
Lehet igazivá, vagy mese marad?

Somogyi Péter
Sáfárkodj okosan!
Honnan van, amim van? Hogyan használom?

Üzenet

Németh Péter
"Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál?"
"Hosszú idő múlva aztán megjött azoknak a szolgáknak az ura..."

Németh Péter
"Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek."
Milyen sors is jutott nekem az életben? Mit tudnék elmondani róla?

Áthallások

Géczy Katalin
Gazdaggá tettél
Elmélkedés Mozart nagy g-moll szimfóniája mellett (K.V.550)

Tóth Sára
Petri György: Ősz
Persze senki sem szeret szembenézni a sötétséggel.

Gueth Péter
Saját hang
Kay Pollak: Hétköznapi mennyország (Svéd film, 2004)

Riport

Szerkesztő
"Az unalomtól falra tudok mászni!"

Kiegyensúlyozott, energikus emberre, egészséges lélekre valló gondolatok és mondatok.

Szerkesztő
"Megmutatni a létezésünket"
Kik is vagyunk mi magyar reformátusok? Milyen értékeink vannak, mi az, amivel gazdagítani tudunk másokat?

Szerkesztő
"Nem a mienk a cég"

Nem a mienk a cég - de benne dolgozunk.

Kitekintés

Bölcsföldi András
Álmodtam egy világot magamnak
Egy ilyen koncert is segíti az együttélést, az elfogadást, a befogadást, a nyitást. Magát a kapcsolatot. Segít eltávolodni magunktól, segít felemelkedni.

Dányi-Nagy Márió
Két ország - két világ
A kereszténység megáll - az ész világában is, nem csak a hitében.

Kovács Szilvia
Sok vagy kevés, amink van?
Nem csak a lelkészre bízatott sok vagy kevés, hanem az egész közösségre.

Látogatóink száma a mai napon: 545
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 42454751

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat