belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Teljesség

Szabados Ádám

Egy örökösödési vita és egy tanmese

Tudtam, hogy ha Jézus tényleg most jön vissza, akkor csak az van, amim van.

Gyakran előfordul az a méltatlan helyzet, hogy a halott apa teste még ki sem hűlt, de a testvérek (valamint sógorok és sógornők) már annyira összevesztek azon, hogy kié lesz a "vikkendház" és az autó, hogy a temetés részleteit sem tudják megbeszélni egymással.

Jézus hasonló helyzetbe csöppent, amikor Jeruzsálembe vezető útján egyszer egy ember a testvérével való örökösödési vitájában a segítségét kérte.
Az embert látszólag sérelem érte, a testvére kitúrta őt az örökségből, és elkeseredésében Jézus közbenjárását próbálta kieszközölni. Gyötörte a tudat, hogy kitoltak vele, és nem tudta lélekben elengedni azt, amit nem önszántából adott oda, hanem elmartak tőle.
Ha Jézus tud segíteni a betegeken, gondolhatta, akkor egy igazságtalanság orvoslása mennyivel inkább megindítja majd a szívét! Ráadásul nem kell semmi mást tennie, csak nyilvánvaló tekintélyével odapirítani a zsugori testvérre, és ő majd megszeppenve méltányosabb viselkedést tanúsít.
Lukács számol be erről az esetről, amire valószínűleg azért emlékeztek az emberek, amikor Lukács Jézus életével kapcsolatos autentikus források után kutatott, mert a rabbi válasza minden jelenlévőt megdöbbentett. Az örökösödési viták az első században is nyilván gyakoriak voltak, ezért a tömeg minden bizonnyal odafigyelt, amikor az illető a családi szennyesét Jézus elé teregette.

A kisemmizett testvérnek azonban csalódnia kellett: Jézus nem állt mellé a vélt vagy valós igazságtalanság ügyében. Lehet, hogy Jézust is szíven ütötte az embert ért sérelem, elképzelhető, hogy korábban maga is átélt ilyen örökösödési vitát, mikor József, a család feje meghalt. Mivel Jézus volt az elsőszülött, az ő vállán volt a nagyobb felelősség, és nem biztos, hogy testvérei annakidején békésen vettek részt a hagyatéki eljárásban. Ismerte a családon és falun belüli intrikákat, tisztában volt az örökségek körüli huzavonákkal, tudta, hogy sok bosszantó igazságtalanság éri az embereket. Sőt, azt is tudta, mennyire fontos Izráel népében az örökség. Mózes részletes szabályozással igyekezett biztosítani, hogy senkit ne lehessen megfosztani örökségétől. És mégis, Jézust látszólag nem érdekelte, hogy a konfliktusban kinek volt igaza. Ehelyett három dolgot válaszolt. Ha Lukács összefoglalója mögé képzeljük a teljes beszédet, valami ilyesmi hangozhatott el:

- "Ember, ki tett engem bíróvá vagy osztóvá köztetek?" Én tanítani jöttem, és gyógyítani, és azért, hogy örök életet adjak. Nem dolgom, hogy hagyatéki eljárásokat felügyeljek. Ezt sem a te esetedben, sem más esetében nem fogom magamra vállalni. De hadd mondjak valamit, és szeretném, hogy ezt más is hallja:

- "Vigyázzatok és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem vagyona tartja meg." A testvéred valószínűleg helytelenül járt el. De vigyázz a szívedre te is. A problémád talán nem csak az, hogy igazságtalanság ért. Ha véletlenül te vagy az erő pozíciójában, biztos, hogy nem hasonlóképpen jársz el a testvéreddel, mint ahogy ő tett most veled? Nem ugyanabból a tévedésből indultok ki mindketten? Azt hiszitek, hogy az életeteket a vagyonnal tehetitek biztonságossá. Ő győzött, te viszont a testvéred iránti keserű haraggal próbálod apai örökségedből biztosítani a jövődet. Azt kérted, orvosoljam a téged ért igazságtalanságot, pedig talán a te szíved is beteg. Engedd meg, hogy elmondjak egy történetet. Figyeljetek, mindannyian!

- Egy gazdag ember egyszer jó évet zárt, sok eső volt abban az évben, a kártevők is elkerülték a terményt. Éppen az lett már a gondja, hogy hova takarítsa be a gabonát. Akkor úgy döntött, hogy új csűröket épít, felhalmozza a javait, és így a jövőjét is előre biztosítja. Képzeljétek el, ahogy munkájával elkészülve leült és azt mondta magának: "Ügyes voltam, megérdemlem a pihenést. Nincs most már semmire gondom. Mostantól csak élvezem az életet!" Na, ez az ember súlyos hibát követett el. Ostoba volt. Tudjátok, miért? Mert nem számolt Istennel! Isten ugyanis aznap este elkérte a lelkét. Az ember meghalt, és Teremtője elé került. Szerintetek kié lett az, amit hátrahagyott? Lehet, hogy a gyerekei veszekedtek az örökségen, mint ez az ember itt a testvérével. De számít ez már? Mit ér neki most a vagyon, amit felhalmozott?

És mit ér nektek is, ha megnyertek egy örökösödési vitát, de a lelketek elkárhozik? Hát nem az örök élet a nagyobb gazdagság? Nem az Isten szerinti gazdagság az igazi vagyon?
A kapzsi ember ezt felejti el. Azt hiszi, hogy a sáfárság az, ha földi javakat gyűjt és halmoz fel egyre nagyobb mennyiségben.
Én viszont azt mondom nektek: pocsék sáfár az, aki nem törődik a lelkével. Borzasztó felelőtlenség a lelkünket egy örökség miatt a harag prédájává tenni!

Már középiskolás koromban libabőrös lettem attól, amikor Jézus azt mondja: "Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet!"
Nulladik órám volt, olaszóra, mikor váratlanul beborult az ég, és olyan sötét lett, mint éjszaka, pedig akkor már órák óta felkelt a nap. Hirtelen az az érzés töltött be, hogy Jézus jön vissza. Mindjárt itt lesz. Mindjárt elkérik a lelkemet! Abban a percben minden átértékelődött bennem, negyedórára helyet cseréltek egymással a gondok, gyökeresen megváltozott az érdeklődésem. Pusztán a gondolattól, hogy Jézus jön vissza. Nem számított, hogy milyen órám lesz még aznap, az viszont igen, hogy békességben váltam-e el az öcsémtől és engedelmes voltam-e a reggel olvasott igének. Nem érdekelt, hogy milyen film lesz a tévében, de annak nagyon örültem, hogy karácsony előtt még meglátogattam a gyülekezetből azt a nénit, aki nem tudott eljárni az istentiszteletekre.
Átéreztem a súlyos felelősségemet, hogy Isten mennyi mindent bízott rám. Minden más értéktelennek, súlytalannak tűnt. Jó érzéssel gondoltam azokra a dolgokra, melyeket Istennek engedelmesen és jókedvvel tettem. Gombóc volt a torkomban az összes többi miatt. Tudtam, hogy ha Jézus tényleg most jön vissza, akkor csak az van, amim van, és azok közt túl sok az értéktelen kacat.
Mégis hálás voltam az ijedelemért. A vihar hamar elmúlt, de a lelkemben nem minden került vissza a régi helyére.
Akkor, ott, a lidércesen besötétedett teremben semmi nem tűnt volna röhejesebbnek, mint egy örökösödési vita.
Kár, hogy ritkán adatik meg ez az érzés. Jó, hogy nem múlt el nyomtalanul.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Czapp Enikő
Szegénység
Isten mindig tudja, mit csinál.

Felszín

Pete Violetta
A Ráday utcán
No, mi kellene neked?

Magasság

Gueth Péter
Életéhség
Miből következik a felzabálás kényszere?

Réz-Nagy Zoltán
Jobb adni...
Az adásban és elfogadásban rejlenek az élet legszebb pillanatai

Turcsik Ferenc
Max Weber á la carte...
Az á la carte fogalma körülbelül annyit tesz a gasztronómiában, mint az ételek szabadon választása az étlapról, amihez hozzátartozik az is, hogy az összeállítás is teljesen az étkezni vágyón múlik.

Mélység

Tóth Sára
A szülői feladat:
hogyan sáfárkodunk Isten egyik legnagyobb ajándékával, gyermekeinkkel?

Teljesség

Szabados Ádám
Egy örökösödési vita és egy tanmese
Tudtam, hogy ha Jézus tényleg most jön vissza, akkor csak az van, amim van.

Turcsikné Révész Judit
Három sáfár...

Ha a sáfárságról gondolkodom, jó és talán kevésbé jó példák egész sora jut eszembe. Kétségtelenül emberi szemeim először a közelemben élő embereket veszik észre.

dr. Michna Ottóné Ablonczy Ágnes
Igazit
Lehet igazivá, vagy mese marad?

Somogyi Péter
Sáfárkodj okosan!
Honnan van, amim van? Hogyan használom?

Üzenet

Németh Péter
"Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál?"
"Hosszú idő múlva aztán megjött azoknak a szolgáknak az ura..."

Németh Péter
"Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek."
Milyen sors is jutott nekem az életben? Mit tudnék elmondani róla?

Áthallások

Géczy Katalin
Gazdaggá tettél
Elmélkedés Mozart nagy g-moll szimfóniája mellett (K.V.550)

Tóth Sára
Petri György: Ősz
Persze senki sem szeret szembenézni a sötétséggel.

Gueth Péter
Saját hang
Kay Pollak: Hétköznapi mennyország (Svéd film, 2004)

Riport

Szerkesztő
"Az unalomtól falra tudok mászni!"

Kiegyensúlyozott, energikus emberre, egészséges lélekre valló gondolatok és mondatok.

Szerkesztő
"Megmutatni a létezésünket"
Kik is vagyunk mi magyar reformátusok? Milyen értékeink vannak, mi az, amivel gazdagítani tudunk másokat?

Szerkesztő
"Nem a mienk a cég"

Nem a mienk a cég - de benne dolgozunk.

Kitekintés

Bölcsföldi András
Álmodtam egy világot magamnak
Egy ilyen koncert is segíti az együttélést, az elfogadást, a befogadást, a nyitást. Magát a kapcsolatot. Segít eltávolodni magunktól, segít felemelkedni.

Dányi-Nagy Márió
Két ország - két világ
A kereszténység megáll - az ész világában is, nem csak a hitében.

Kovács Szilvia
Sok vagy kevés, amink van?
Nem csak a lelkészre bízatott sok vagy kevés, hanem az egész közösségre.

Látogatóink száma a mai napon: 3829
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57376040

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat