belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Felszín

Pete Violetta

A Ráday utcán

No, mi kellene neked?

Idős, rozoga bácsi ül a sötét alagsori üzlet hátsó zugában.

Rég nem nyitották már rá az ajtót itt, a Ráday utcán, a bejárat feletti csengettyű hangját csak kora reggel és este hallja, amikor bezár, és ráhúzza a rácsot a boltra.
Bóbiskol. Úgysem jön be senki, és ha bejön, akkor sincs itt már mit ellopni.
Kincseit, értékes, szép, okos holmijait elvitték már gazdag üzletemberek, igényes dámák. Már a lim-lom van, régi foszlott rongybaba, giccses kerámia madár, törött szélű kancsó, régi korok megrágott göncei.
De hát mit tehet, ez is ez övé, hát árulja. Ez volt az élete. Ebből nevelte fel a gyerekeit. De most a maradékot miért nem viszi el senki?

Sűrűn gondol vissza azokra a régi szép napokra. Amikor a mostani pislákoló izzó helyén még fényes csillár világította be a csinos kis üzletet. A polcok még mutatós elrendezésben ajánlották a finomabbnál finomabb árukat. Parfümöket, kristályvázákat, festményeket, értékes szobrokat. Ő pedig örült, hogy értékei kellenek, örült az elégedett vevőknek, piros papírba csomagolta az árut. Már csak ő maradt és néhány hasztalan kacat az egykori csillogó üzletből, ahova öröm volt betérni.
Az utcáról ma már alig venni észre a kis boltot, hiszen sötét a kirakat, mélyen is van. A kis bolt körül népszerű vendéglők és szép építésű bérházak foglalnak helyet. Az egyik ház kapualjából kijöttek a gyerekek játszani. "Hogy ámultak volna ezek a lurkók az én szép régi boltom kirakatán!" - gondolja az öreg, és félszemét lehunyva szendereg tovább.

Megszólal a csengő. Egy csíkos sálú kislány áll az ajtóban. Úgy látszik, legurult a labdája a lépcsőn, és így vette észre, hogy ez a helyiség nem üres. Esetlenül megáll középen, és szétnéz. Majd körbejár, és megnézi mind a rongybabát, a repedt dísztányért, a pókhálós lámpaernyőt, a műrózsa csokrot. Lassan sétál, látszik, hogy a szemében ez itt egy igazi kincsesbánya, sok játék. Megáll habozva az öreg boltos előtt.
- No, mi kellene neked? Nincs itt már semmi érték. Tudod mit? Nézz ki valamit, és csak vidd!
A kislány elkerekedett szemmel felnéz az öregre: - Nekem a bácsi kell.
Megfogja a kezét, és felvezeti a lépcsőn, fel az útra, ahol az őszi napsütésben játszanak a gyerekek.

A bácsit azóta nem látni a kicsi üzletben. A forgalom azonban nagyon megnőtt, és már minden arra járó ismeri a kis csengettyű hangját. Gyerekek játszanak lenn. Egyik nap kalózosat, másik nap óriásosat. A pókhálós lámpaernyőből királyi korona lett, a rongybabából királyné. Repedt dísztányér lett a hatalmas fa kalózhajó kormánya, a giccses kerámia madár a kapitány papagája, az árbockosáron pedig ott a zászló, egy csíkos zászló.
A bolt ajtaján ez áll: rögtön jövök.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Czapp Enikő
Szegénység
Isten mindig tudja, mit csinál.

Felszín

Pete Violetta
A Ráday utcán
No, mi kellene neked?

Magasság

Gueth Péter
Életéhség
Miből következik a felzabálás kényszere?

Réz-Nagy Zoltán
Jobb adni...
Az adásban és elfogadásban rejlenek az élet legszebb pillanatai

Turcsik Ferenc
Max Weber á la carte...
Az á la carte fogalma körülbelül annyit tesz a gasztronómiában, mint az ételek szabadon választása az étlapról, amihez hozzátartozik az is, hogy az összeállítás is teljesen az étkezni vágyón múlik.

Mélység

Tóth Sára
A szülői feladat:
hogyan sáfárkodunk Isten egyik legnagyobb ajándékával, gyermekeinkkel?

Teljesség

Szabados Ádám
Egy örökösödési vita és egy tanmese
Tudtam, hogy ha Jézus tényleg most jön vissza, akkor csak az van, amim van.

Turcsikné Révész Judit
Három sáfár...

Ha a sáfárságról gondolkodom, jó és talán kevésbé jó példák egész sora jut eszembe. Kétségtelenül emberi szemeim először a közelemben élő embereket veszik észre.

dr. Michna Ottóné Ablonczy Ágnes
Igazit
Lehet igazivá, vagy mese marad?

Somogyi Péter
Sáfárkodj okosan!
Honnan van, amim van? Hogyan használom?

Üzenet

Németh Péter
"Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit nem kaptál?"
"Hosszú idő múlva aztán megjött azoknak a szolgáknak az ura..."

Németh Péter
"Nem a nélkülözés mondatja ezt velem, mert én megtanultam, hogy körülményeim között elégedett legyek."
Milyen sors is jutott nekem az életben? Mit tudnék elmondani róla?

Áthallások

Géczy Katalin
Gazdaggá tettél
Elmélkedés Mozart nagy g-moll szimfóniája mellett (K.V.550)

Tóth Sára
Petri György: Ősz
Persze senki sem szeret szembenézni a sötétséggel.

Gueth Péter
Saját hang
Kay Pollak: Hétköznapi mennyország (Svéd film, 2004)

Riport

Szerkesztő
"Az unalomtól falra tudok mászni!"

Kiegyensúlyozott, energikus emberre, egészséges lélekre valló gondolatok és mondatok.

Szerkesztő
"Megmutatni a létezésünket"
Kik is vagyunk mi magyar reformátusok? Milyen értékeink vannak, mi az, amivel gazdagítani tudunk másokat?

Szerkesztő
"Nem a mienk a cég"

Nem a mienk a cég - de benne dolgozunk.

Kitekintés

Bölcsföldi András
Álmodtam egy világot magamnak
Egy ilyen koncert is segíti az együttélést, az elfogadást, a befogadást, a nyitást. Magát a kapcsolatot. Segít eltávolodni magunktól, segít felemelkedni.

Dányi-Nagy Márió
Két ország - két világ
A kereszténység megáll - az ész világában is, nem csak a hitében.

Kovács Szilvia
Sok vagy kevés, amink van?
Nem csak a lelkészre bízatott sok vagy kevés, hanem az egész közösségre.

Látogatóink száma a mai napon: 5366
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57377576

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat