Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Kegyeségi irányzatok

A karizmatikus mozgalomról

A Cursillóról

A Taize mozgalomról

A Waldorf- szellemiségről

 

***

A karizmatikus mozgalomról

https://info2.sermon-online.com/hungarian/RudolfEbertshaeuser/Hungarian-A_Karizmatikus_Mozglaom_Az_Utolso_Idoek_Ebredese_Vagy_Az_Utolso_Idoek_Megtevesztese.pdf

 

https://www.youtube.com/watch?v=d8qjcgoPnUU

 

***

A Cursillóról

https://hitvedelem.blog.hu/2010/02/22/cursillo_a_misztikus_beavatas_kis_kurzusa

https://apologetica-hitvedelem.blogspot.com/2013/01/megegyszer-cursillo-lelkisegerol.html

 

***

Alföldy-Boruss Dezső: Taizé a Biblia mérlegén


Taizé a Biblia mérlegén
„Mindent megvizsgáljatok, ami jó, azt megtartsátok!” 1Thesszalonika 5,21

Kérdésünk, hogy ez a nem protestáns, de római katolikus orientáltságú, magát ökumenikusnak nevező közösség biblikus-e, igei-e tanítását és kegyességét illetően?

Itt el kell mondanunk: távol áll tőlünk, hogy római katolikus polémiát kezdjünk.
Az elmúlt évszázadok egyháztörténelme megtanította úgy a protestánsokat, mint a római katolikusokat arra, hogy ki-ki a másik egyházának látását szeretettel nézze, ne becsmérelje, sőt tisztelje.
Mégis, mivel testvéri kéznyújtásként jutott el hozzánk a taizéi hívás, nekünk kötelességünk, hogy megvizsgáljuk: mit jelentene számunkra ez a szoros kapcsolat.
Így a Szentléleknek kívánunk engedelmeskedni, aki így szól: „Mindent megvizsgáljatok, ami jó, azt megtartsátok!” (1Thessz 5,21)

A Biblia mérlegére téve Taizét, meg kell állapítanunk, hogy a mozgalom „híjával találtatik”.

1. A ma is szenvedő, az ember tudattalanjában levő, az oltáriszentségben testileg jelenlevő krisztuskép, ellentétes a bibliai krisztusképpel, mely szerint Krisztus ma dicsőségben uralkodik (Kol 3,1; Ef 1,10). Ő az Atya jobbján ül (ApCsel 2,33-36; Zsid 8,1).

2. Az ember végtelen jóságáról szóló tanítással ellentétben a Biblia azt tanúsítja, hogy az ember szívének minden gondolata gonosz, születésétől fogva (2Móz 6; 5;8;21; Ézs1,6; Jer 17,9; Mt 14,19-20).

3. A békességszerzés vagy megbékélés horizontális, ember közti relációja helyett a Szentírás egy vertikális megbékélés szükségességét hirdeti először (1Kor 5,20), s csak ennek alapján lehet az emberek közötti megbékélést munkálni (Ef 2,15.16).

4. A taizéi imádsággyakorlat –kontempláció által a bennünk levő Krisztushoz eljutás, a cél nélküli imádság, a passzív csendre figyelés; a Jézus név varázsformaként használása, vagy akár a Máriaimádságok nem azonosak a bibliai imádságokkal. Amelyek a mennyben levő Krisztust keresik (Kol 3,1), mindig értelemmel elmondott imák (1Kor 14,15 a lélek és értelem együtt). Mindig aktivitást igénylő és minden passzivitást kizáró (Kol 4,2; 2Kor 1,11) és nem egy név pszichotechnikai ismételgetése, hanem egy élő személlyel való kapcsolatra törekvő (Zsolt 73,25) és csak Istenhez forduló (Lk 4,8) imák.

5. Az egyház titkával kapcsolatban a Biblia is beszél igazi egyházról, de ez csak az igére épülő egyház lehet, amelynek központja nem Róma, hanem a mennyei Jeruzsálem (Zsid 12,22), a feje nem a pápa, hanem Jézus Krisztus (Ef 4,23).

6. Isten igéjének fényében az egyháztörténet is más fényben látszik, mint anélkül. Mert a reformációt úgy láthatjuk, mint Isten által adott ébredést, ahol visszatértek a forráshoz, Isten beszédéhez, míg a Tridenti Zsinat az evangélium lényegét 33 pontban anatémával (átokkal, kiátkozással) sújtotta s ezzel olyan kényszerpályára helyezte a római katolikus egyházat, amelyről nem tud ma sem leszállni. Ezt mutatja az is, hogy a II. Vatikáni Zsinaton a jelenlevő 2500 zsinati atyának 1962. október 11-én ünnepélyesen esküt kellett tennie a Tridenti Zsinat határozataira, a pápai csalatkozhatatlanságra, és kijelenteni, hogy minden ezzel ellentétes tan átkozott.

7. Jelen tanulmány eddigi részében megemlítettek közül még a halottak közbenjárásának gondolatát kell az ige mércéjével megmérni. Isten igéje határozottan tanítja, hogy a halottak már semmilyen befolyással nem lehetnek az élőkre, a gazdag és Lázár történetében Lázár nem enyhíthette a gazdag gyötrelmeit, semmit sem tehetett a gazdag még a földön levő testvéreinek érdekében (Lk 16, 19-31). (Az oltár alatt levő lelkek imádsága nem a földön élőkre, hanem saját mártíromságukra vonatkozott. Jel 6,10; a Jel 3, is így értendő).

8. Az pedig, hogy R.Schütz egy libanoni meghalt fiúval volt közösségben annak sírjánál (20:1), Isten igéjének súlyos kárhoztatása alá esik, mely szigorúan megtilt mindennemű kapcsolatot a halottakkal (Ézs 8,19; 5Móz 18,12).

9. Az igazságot kívánjuk követni a szeretetben (Ef 4,15) akkor is, amikor rámutatunk arra, hogy a Mária-kultusznak semmilyen igei alapját nem látjuk, s ezt sem az őskeresztyének, sem az első századok hívői nem gyakorolták.

10. Végül még egy említésre méltó jelenség, ami szintén ellene mond Isten igéjének Taizé vallásos gyakorlatában, ez az egyre inkább növekvő szinkretista (különféle vallási irányok felszínes összehangolása) tendencia.

***
R.Schütz 1974-ben megkapta a Templeton-díjat. A következőket írja:
„Ekkor ezt mondtam magamban: Mindig elutasítottam a díjakat és a kitüntetéseket. Fogadd el alázatos szívvel a Templeton-díjat, mint csupán a hívő emberek - buddhisták, mohamedánok, hinduisták, zsidók, keresztyének - gesztusát egy olyan ember felé, aki nap mint nap keresi az utat, hogy hívővé váljék." (8:24)
Az egész Szentírás arról beszél, hogy Isten szüntelenül óvja népét a más népek vallásaival való keveredéstől. Mégis mindig ez volt a nép fő bűne, amit a Biblia lelki paráznaságnak nevez (Hós 3,1).

A Biblia a pogányok kultuszait bálványimádásnak nevezi, ahol a démonoknak áldoznak, nem Istennek (5Móz 32,17; Zsolt 106,37; 1Kor 10,20; 3Móz 17,7), így hát nem lehet arról beszélni, hogy egy hinduista vallásosságában az Istenbe vetett bizalom négyezer éve sűrűsödik össze, s nem megengedett a Krisztusban való hitet a pogány vallásokban levő démonhittel azonosítani.

A felsorolt idézetek azt mutatják, hogy Taizé szinkretista kurzusa súlyosan megsérti Isten féltékeny szeretetét, amely nem tűr más istent maga mellett (2Móz 20,2; 2Móz 34,14; Ézs 44,8; Zsolt 81,10).
„Nem szabad imádnod más Istent, mert az Úr, akinek neve féltőn szerető, féltőn szerető Isten Ő!” (2Móz 14,4).

Összegezve a fentieket: elmondhatjuk, hogy Taizé tanítása és kegyessége nem biblikus.

Taizé a Biblia mérlegén
Alföldy-Boruss Dezső
református lelkipásztor

 

***

Alföldy-Boruss Dezső: A WALDORF SZELLEMI HÁTTERRŐL
„Különféle idegen tanításoktól ne hagyjátok magatokat félrevezetni.” Zsidók 13,9


A Waldorf-iskolák
Ismerjük meg a díszleteket, a reklámot, azt, amit az iskola az első körben közöl magáról.
Ezekben a híradásokban az iskola igazi jellegét nem ismerhetjük meg, hiszen csak a beavatottság során tárul fel előttünk a valódi arca.
Különben a Waldorf-iskolák sok külső, szervezeti információt közölnek önmagukról az Interneten.
Az első Waldorf-iskola Stuttgartban nyílt meg 1919 szeptemberében, Magyarországon pedig 1926-ban.
1986-ban dr. Jakab Tibor orvos kezdeményezésére új lendületet kapott a Waldorfpedagógia tanulmányozása.
Még ebben az évben megalakították az Életvédők Vitális Egyesületének Waldorf-pedagógiai csoportját.
1988 szeptemberében Solymáron a Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélyével – negyven év után elsőként – állampolgári kezdeményezéssel létrehozott alapfokú iskolaként megindult a Waldorf-iskola első osztálya.
Az iskola alapításának feltétele volt a Török Sándor-féle Waldorf Pedagógiai Alapítvány létrehozása, amelynek alapító tagjai között vannak Makovecz Imre építész és Vekerdy Tamás pszichológus is.
Szabad iskolát hirdettek meg. Német nyelvterületen is így nevezik
magukat: „die Freie Waldorfschule” (szabad Waldorf-iskola).
Vekerdy Tamás világosan mondja:
„Ez az iskola nem misszionáló, nem világnézeti iskola.
Az itt tanító tanároknak nem kell antropozófusoknak lenni…”

Mégis felvetjük a kérdést, valóban világnézettől mentes az iskola?
Valóban vallásilag semleges? A gyermekek tényleg szabadon bontakozhatnak ki? Az iskola szabad minden filozófiai, vallási és ideológiai előfeltételtől? Más szóval: a szabad Waldorf-iskola alternatív iskola, vagy antropozófus világnézetű iskola?
E kérdés megválaszolása során vizsgáljuk meg Rudolf Steiner életét, szellemtudományának gyökereit, magát az antropozófiát, annak hatásterületeit.
Foglalkozunk részletesen az antropozófiával, mint vallással, majd antropológiájukkal, mint a Waldorf-pedagógia alapjával.
Végül: ismerkedjünk meg azokkal a képekkel, képzetekkel, amelyek a gyermekek fantáziáját formálják és antropozófus személlyé teszik – ebben is külön figyelmet szentelve az euritmiának.

„Vigyázzatok, álljatok meg a hitben” (1Kor 16,13).

Milyen a steineri módszer?
A gyermekek fa-játékokkal játszanak, vastag ceruzával kezdik a betűvetést, a pedagógus felugrik az asztal tetejére és bemutatja a táncot, ritmikus, kiegyensúlyozott mozgással harmonizálnak egymással, a térrel, környezetükkel, énekelnek, szabadok!
Nem kapnak osztályzatot, nem válnak szétszórttá a sokféle tananyag között, hanem tömbösítve tanulnak egy-egy ismeret ágban, elmélyülnek, és csak azután lépnek más ismeretágba, nincsenek bezárva egy tanulási-oktatási osztálytermi szituációba, hanem minden természet-közeli.
Semmi erőszak a gyermek lelkén, nincs stressz. Nem tölcsérpedagógia életunt diákja áll előttünk. Személyisége szabadon fejlődik a belső steineri személyiségfejlődés menete szerint, sorban, szépen kialakul testének négy alkotóeleme a finom steineri nevelés által adott szellemi impulzusok közben: a fizikai, az asztrál, az étertest, majd a szellemi is megszületik.
Közben egy éves külön rátanulással állami szintű érettségit is szerez, de mi ez ahhoz képest, hogy közben új steineri ember nőtt fel a szellemtörténelembe: az antropozóf ember!
Rudolf Steiner (1861-1925), az antropozófia megalapítója
Az antropozófia szó jelentése:
„embertudomány” (anthroposz=ember, szofia=tudomány).
Az irányzat atyja Rudolf Steiner volt, aki a teozófiai társaság aktív tagja is volt, belföldi és külföldi teozófiai társaságokat szervezett Marie von Siverssel. A teozófus tanok mellett saját misztikus elképzeléseit is hirdette. 1901 és 1910 között jelent meg három újabb műve:
„A misztika”, „Hogyan jutunk a magasabb világok megismerésére?”
és a „Titkos tudomány körvonalai”.
1913-ban megvált a teozófus társaságtól és megalapította az antropozófus társaságot. Felépítette a bel-és külföldi különböző antropozófus ágazatokat. Vezetésével külföldi művészek megépítették Domachban a Goetheanumot. Erre az időszakra tehető az általa kidolgozott euritmiának, egy új mozdulatművészetnek a meghonosítása. 1919-ben megalapította az első „Szabad Waldorf-iskolát”. Ezt haláláig vezette. 1922 szilveszterének éjjelén tűz pusztította el a Goetheanum épületét. 1924-től kezdve egészsége megromlott, betegágyán fejezte be „Életutam” c. könyvének írását.

A két világháború között járt Budapesten, ahol több előadást tartott. Már akkor elterjedtek tanai Magyarországon, olyannyira, hogy a fővárosban „Erdei Iskola” néven oktatási intézmény is működött.
A második világháború után az új kulturális irányzat azonban ennek a szellemtudománynak sem kedvezett. A hetvenes évektől kezdve ismét felfedezték, azóta egyre inkább tért hódít.
Steinernek rendkívüli képessége volt arra, hogy a fizikai világ mögé nézzen. 1913-ben Berlinben tartott előadásában elmondta, hogy már gyermekkorában rendkívüli képességekkel rendelkezett a halottakkal való kapcsolatfelvételben. 1868-ban megjelent neki egy szellem, egy nőalak, megszólította őt. A gyermek Steiner tudta, hogy itt nem testi emberről volt ott szó. Rendkívül sokoldalú, gondolkodó ember volt, aki több mint 100 könyvet írt. Életének szinte valamennyi területén alkalmazta gnosztikus valóság- és világszemléletét.

Az antropozófia gyökerei – a teozófia
A Teozófusok Társaságának (theos=isten, szófia=tudomány) alapítója Petrova Helena Blavaltzky (1831-1891), spiritiszta médium volt.
A társaság 1875-ben alakult meg.
Tanításuk alapja okkultista volt, az érzékfeletti megismerésére törekedtek, és áltudományos spekulációkra építettek.
Fő célkitűzéseik a következők voltak:
- Az emberiség testvériségének közös magvainak létrehozása, ahol eltűnik a fajok, vallások, társadalmak, kasztok és színek közötti különbség. Ennek hátterében a felvilágosodás korának szabadkőműves gondolata áll, amely a keresztyénség kizárólagossága és Jézus Krisztus egyedülvalósága ellen irányul.
Cél a világtestvériség és a közös világvallás kialakítása.
- A vallások, filozófiák és tudományok összehasonlító tanulmányozásának elősegítése.
Eközben Krisztust pusztán egy vallásalapítóvá degradálják, s a bibliai kijelentést relativizálják.
- Céljuk még az eddig nem ismert természeti erők és az emberben szunnyadó erők kikutatása és feltárása.
A fenti célkitűzések jellemzik a New Age-t is, ami egy antikrisztusi mozgalom és többek között arra irányul, hogy okkult erők igénybevételével az ember apotheózisát (megistenülését) elősegítse.
Antikrisztusi előképként már 1913-ban a fellépett a theozófusok „krisztusa” a hindu Krishnamurti.

Az antropozófia jellemző tanítása és hatásterületei:
- Tanítja a lélekvándorlást
- Egész gondolati rendszere asztrológiai beállítottságú és pantheisztikus (azt vallja, hogy Isten azonos a természettel)
- Az általa nyújtott vallás egy szinkretisztikus (mindent öszevegyítő) misztériumvallás.
- Alkalmazott módszerei áltudományosak: pl. ingával keresik a gyógyfüveket, alkalmazzak a homeopáthiát.
Többen tagadják, hogy az antropozófia a New Age-hez tartozna. Ennek ellenkezőjét bizonyítja két tény:
- A New Age követői Rudolf Steinert úgy tartják számon, mint az irányzat útkészítőjét. Egyike volt azon hídverőknek, akik a nyugati és keleti gondolkodást összekötötték.
- A New Age egyik legerősebb gyökere a teozófia (egységes világvallás kialakításának céljával).
Maga Steiner, aki 1902-1912 között a Teozófiai Társaság német szekciójának főtitkára volt, igen határozottan képviselte a vallások keveredésének eszméjét, a szinkretizmust.

Rudolf Steiner „Márkus ciklusából” vett idézete önmagáért beszél:
„Mi lesz akkor, ha a különböző vallások képviselői majd megértik egymást? Mikor majd a keresztyén azt mondja a buddhistának: - hiszek a te Buddhádban -, és egy buddhista azt mondja egy keresztyénnek: úgy megértem a Golgota titkát, mint te! Mi köszönt az emberiségre? Béke! … a vallások kölcsönös elismerése. Ennek be kell következnie, s az antropozófus mozgalom a vallások ilyen kölcsönös megbecsülése kell, hogy legyen.”
Látjuk, hogy az antropozófia azon csatornák egyike, amelyen keresztül a New Age-mentalitás beárad a világba, így hazánkba is.
Ez az új gnózis, mint szellemi irányzat, egyre nagyobb teret hódít, s áthatja kultúránk szinte valamennyi területét……

A Waldorf iskolák szellemiségének vallása
Mivel a Waldorf-iskolákban való nevelést sokan keresztyén nevelésnek tartják, ezért foglalkoznunk kell Rudolf Steiner Krisztus-képével. Szerinte Krisztus a magas Napszellem testté létele, inkarnációja, aki kezdettől fogva az emberi nemzetséget vezeti. A logosz a Nap nagy szelleme Krisztusként inkarnálódott a názáreti Jézusban…..
Rudolf Steiner Krisztus-képéről azt mondhatjuk, hogy ez a Jézusról adott bibliai kijelentés gnosztikus elferdítése, amelyhez a keresztyén hitnek semmi köze nincs.
„Ha valaki ezt mondja akkor néktek: ímé itt a Krisztus, vagy amott, ne higgyétek. Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak… íme eleve megmondottam néktek!” (Máté 25,23-24)

Jam Badewien részletesen ír tárgyalja a waldorf-nevelésben alkalmazott vallásos elemeket. Nevezhetjük ezeket – az eddigiek ismeretében – misztikus elemeknek is.
A mesékkel, legendákkal, mitikus elbeszélésekkel egy szintre hozott ószövetségi történetekben a mese és a bibliai hitvilág különös módon keveredik.
Manók, koboldok, vízi sellők, tűzgyíkok mellett a bibliai történeteket a zsidó legendákkal elegyítve tanítják, amelyekben pl. Mihály angyalt dicsőítik.
Mindennek megvan a menete.
Az első iskolai évben a mesék jelennek meg, a másodikban a mesék és legendák, a harmadikban az ószövetségi történetek, (ezekben Mihály arkangyalnak általában fontos szerep jut), a negyedik évben északi népek mondái, az ötödikben a klasszikus ókor hősi tetteinek ismertetése.
A steineri isten-pantheonban a bibliai Jahve-nak alárendelt szerepe van az istenek között, nem mint Teremtőről beszélnek róla.
Steiner megállapítja, hogy hét Elóhim volt, ezek között hat a Napban vett magának szállást, és mint a Napszellem(ek) megalkották a Logoszt, Krisztust. A hetedik azonban a Holdat foglalta el magának, s ez volt Jahve. Ő készítette elő Krisztus eljövetelét a zsidó nép közé, míg a többi istenség a pogányok között munkálta ugyanezt.
Steiner mindezt titkos kijelentéskönyvéből, a szellemvilágból olvasható Akhasa krónikából veszi, amit sokan Steiner ötödik evangéliumának neveznek….
Ez tehát az a szellemi háttér, ami a Waldorf-iskolák szellemiségét táplálja, ami azonban nem mindenki által észlelhető: idő és szellemiség kell hozzá, hogy valaki megismerje. S ezt nagyon jól tudják antropozófus berkekben is…..
Ami világnézetünktől, hitünktől eltér, és nem épít, arról véleményt formálunk, és attól elfordulunk!

Ajánlott irodalom:
Az antropozófia - keresztyén szemmel (Dr. Lothar Gassmann)
GÁTSZAKADÁS Okkultizmus a nevelésben
A Waldorf-pedagógia és szellemi háttere (Alföldy-Boruss Dezső)
A Waldorf-pedagógia célkitűzéseinek és hatásrendszerének elemzése (Zila Péterné)
New Age az iskolában (Draskóczy Gábor)

„Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba.” 1János 4,1

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 33, összesen: 198033

  • 2020. április 03., péntek

    „…amikor házanként megtörték a kenyeret…”
  • 2020. április 02., csütörtök

    Mit olvassunk a bezártság és a böjt során? Öt olyan könyvet ajánlunk, amely elektronikus formában is beszerezhető.
  • 2020. április 01., szerda

    „Meg kell találnunk azt a formát, amellyel újra tudunk egymáshoz közeledni.” Beszterczey Andrással, az MRE Diakóniai Irodájának vezetőjével beszélgett...
  • 2020. március 31., kedd

    Krízis és újrakezdés: munkaadót és munkavállalót, családos embereket és gyülekezeteket egyaránt érinthetnek a következő időszakban. A GLS Nemzetközi V...
  • 2020. március 30., hétfő

    Lelkesítő, fáradhatatlan, nagy műveltségű géniusz, aki óriási tudását gyülekezete, egyháza és a magyarság fejlődésére használta. Korának modern tudós-...
  • 2020. március 29., vasárnap

    Faragó Laura énekművész és népdalénekes előadása az ősi etikai norma és az igei tanítás kapcsolatáról a XV. Harkányi Szabadegyetemen.
  • 2020. március 28., szombat

    Mikor jön el a húsvét, az igazi lehetetlen lehetőség? Nem tudom. De azt tudom, hogy eljövetele az önkéntes áldozattal kezdődik. Nem karanténban vagyun...
  • 2020. március 28., szombat

    Keresztyén emberként a kialakult helyzet akarva akaratlanul eszembe juttat bibliai történeteket. A babiloni fogságot, a pusztai vándorlást, Nóé történ...
  • 2020. március 26., csütörtök

    Várakozásainkat sokszor ellentétpárokban éljük meg. Mindnek megvan a maga szerepe, ám ha megpróbáljuk őket közelíteni egymáshoz, gazdagabbnak élhetjük...
  • 2020. március 25., szerda

    Miben segíthet most a Református Tananyagfejlesztő Csoport az otthonról tanító pedagógusoknak? Pompor Zoltánnal beszélgettünk.