Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Nem minden zene szolgálja Isten dicsőségét

Valljuk, hogy a gyülekezeti ének, mint énekelt imádság, énekelt Íge is lehet, tehát igehirdetéssé is válhat. Tudjuk, hogy az egyházi éneklés legfőbb mértéke a Szentírás. A Bibliából megtudhatjuk azt, hogy mit kíván Isten az Ő népétől.

Az egyházi ének Krisztus testének, a gyülekezetnek az éneke, amennyiben ott, az élő Isten Ígéje helyesen hirdettetik és hívő közösség van jelen.
Az egyházi ének ismertető jegyei, lényeges kritériumai:
a) az egyházi ének igehirdetés (forrása Isten Ígéje, tartalma az Ígének valamely textusszerűen is kifejezhető tanítása)
b) az egyházi ének imádság (felelet Isten hívására)
c) az egyházi ének hitvallásszerű
d) az egyházi ének gyülekezetszerű, azaz a mindenható és változhatatlan Istenre mutat
Az egyházi ének kifejezési formáiban nem lehet méltatlan a tárgyához.

A Krisztus evangéliumát prédikáló egyház nem énekelhet a táncdalok és disco zene modorában, itt nincs helye a fűzfapoézisnek, a sekély érzelgősségnek, a zenei giccsnek. De ugyanúgy a globalizált rockzenének sem, még ha le is öntik vallásos-keresztyén szöveggel. (Draskóczi László)

Erről az érzékeny, még a hívő embereket is megosztó problémáról Youtube csatornánkon is találhatnak anyagot: (Dicsőítés rockzenével?)

***

"Az éneklést, ahol az szokásos, korlátok közé kell szorítani a szent összejöveteleken. Az úgynevezett gregoriánus éneklésben sok képtelenség van, ezért méltán vetették el azt a mi egyházaink és több más egyház is. Ha vannak olyan egyházak, melyek hűségesen és helyesen imádkoznak, de énekelni nem szoktak, az ilyeneket nem kell elítélni. Nincs ugyanis minden egyháznak módja az éneklésre."

Második Helvét Hitvallás XXIII. fejezet (Vallástétel és egyszerű fejtegetés az igaz hitről és a tiszta keresztyén vallás egyetemes tanairól)

***

"A zene (éneklés) feladata Isten dicsérete (laudatio Dei) és a szív felélénkítése (recreatio cordis). „A muzsika a harmóniájával hat a lélekre, és azt az isteni rendhez vezeti." (Augustinus)

„Gondoskodjunk ne csak tisztességes, hanem valósággal szent énekekről, hogy azok ösztökéljenek bennünket szüntelenül Isten segítségül hívására és magasztalására..."
"Azok az énekek és dallamok, melyek csupán a fülnek gyönyörködtetésére szereztettek, egyáltalában nem illenek az Egyház méltóságához, és lehetetlen, hogy nagyban magukra ne vonják Istennek rosszallását."  (Kálvin János)

 

***

„ A legfontosabb, hogy énekeink tartalmilag biblikusak legyenek: a Krisztusban életet nyert ember, hívő tapasztalatainak olyan kifejezései legyenek, amelyek a kijelentésen nyugszanak, igeszerűek, és az egyéni és kollektív keresztyén lelkületet fejezik ki.
Az Istent dicsőítő és magasztaló énekek nem lehetnek zeneileg silányabbak, mint az ember gyönyörködtetésére szánt úgynevezett világi énekek. És amikor a hívő gyülekezeti éneklésben mutatja be a maga hálaáldozatát, ez az áldozat ne legyen másodrendű, ha elsőrendű is lehet. Isten a maga elsőrendű Kincsét áldozta oda nekünk! Énekelnünk hittel kell jót és szépet." (Czakó Jenő)

***

„Illúziókat nem táplálhatunk; az elidegenedett nemzedéket nem Jézus Krisztus, hanem a tánczene érdekli. A keresztyén felelősség és a küldetés embere ezzel szemben nem a táncos lábakat, hanem a bűnösöket magához hívogató Krisztust szolgálhatja egyedül.  
lsten a világot nem csak szerette, hanem örökkévaló szeretettel szereti. Jézus Krisztust nem csak egyszer régen adta, hanem ma és minden napon adja. Az élő lsten szeretetét és dicsőségét visszhangzó életben szólal meg legméltóbban az Ö dicsérete."
(Csomasz Tóth Kálmán)

***

"Lehetetlenség, hogy aki Isten gyermeke lett, ne énekeljen dicséretet. Még ha nincs is zenei hallása, a szíve akkor is énekel, mert a lelke ujjong. Ha szájával nem tud, zeng a szívében a hálaadás, magasztalás és dicséret.  Ebben a világban hangszerek zengnek, zúgnak pokoli, ördögi, testi zenekultúra szolgálatában éneket.  A mennyben nem hallatszik más ének, csak Istendicséret. Ha a te szívedet megváltotta az Úr a maga számára, abban sem hangozhat más.
Elképzelhető az, hogy valaki majd a gyöngykapus város aranyutcáin slágerszöveget énekeljen? Lehetetlenség! Akkor pedig nem botor dolog-e valami olyanban gyakorolni magunkat ez alatt a rövid idő alatt itt a földön, aminek odaát úgysincs keletje? (Szikszai Béni)

***

„Mivel a rockzene tipikus elemei, nevezetesen az egyoldalúan testre ható ritmus; a dallam-, összhang- és ritmusrészletek monoton ismétlése; a nagy hangerő és a rendetlen, eksztatikus kifejezés formák ellentmondanak Isten teremtési rendjének, mert ez a zene gyakran kábító és hipnotikus hatású, transz-ba és pusztító eksztázisba meríti hallgatóságát, és mert a "rock" fogalmához erősen negatív képzetek tapadnak, ezért nem létezhet keresztény rockzene." (Walter Kohli-Rockzene és keresztyén életvitel).

***

Amit látunk, hatással van ránk. Egy véres baleset megrendít, egy erőszakos durva jelenet felkavar, a szeretet gyengéd gesztusai megnyugtatnak. Amit olvasunk vagy hallunk, szintén hat ránk. Hát még ha minden nap, esetleg órákon át hallgat valamit az ember! Egészen a hatása alá kerülhet annak, amilyen forrásból az származik, aki alkotta, amilyen céllal írta, amit közölni akar vele. Ifjúsági konferenciákon tapasztalom, hogy vannak fiatalok, akik képtelenek összpontosítani, valami igézetben élnek, lepereg róluk az evangélium és minden értelmes gondolat. Szinte minden esetben kiderül: rendszeresen szoktak hallgatni kemény zenét, s az „megy bennük" akkor is, amikor éppen nincs rajtuk a fülhallgató. S előfordulhat, hogy emiatt nem hallják meg Isten életre hívó szavát sem. Ennyire nem semleges a zene.
Az is felkavar vagy megnyugtat, durva tettekre vagy segítő szeretetre ösztönözhet. Hiszen mást munkál bennünk egy harci induló és egy altatódal. Nem véletlen, hogy az egyik „koncert" után össze-törik a berendezést és egymást a hallgatók, a másikról pedig csendesen, elgondolkozva vonulnak ki. Ez az írás arról szól, hogy van olyan zene, aminek az emberi lélekre mérgező, eldurvító hatása van, mert nem tiszta sem a forrása, sem a mondanivalója, még ha vallásos szöveget írnak is alá. Dr. Kőrössy Soltész Katalin közvetlen tapasztalatai és alapos kutatómunka alapján írta le megállapításait.
Kérem az olvasót, mielőtt esetleg legyintene ezekre vagy tiltakozna ellenük, gondolkozzék el az itt leírtakon, s ha úgy találja, segítsen abban, hogy minél kevesebb fiatal kerüljön ilyen romboló hatás alá, illetve akik már abban élnek, megszabaduljanak, és Jézus Krisztus boldog tanítványai legyenek.
Előszó dr. Kőrössy Soltész Katalin A „keresztyén" rockzene c. könyvéhez
Budapest, 1997 Cseri Kálmán
***
Mi nem szólunk az Isten Lelke és kegyelme által ihletett zene ellen, de nem hisszük, hogy a pop- és a rock, valamint a beat-zenével kell a fiatalokat az Úr Jézushoz hívogatni. A mi szívünk nyitott a fiatalok előtt és éppen ezért olyan szöveget és olyan zenét szeretnénk ajándékozni nekik, amely Isten Lelkétől való és tisztességes. Milyen zene érheti füleinket? Éppen úgy, ahogy minden művészet, a zene is egy meghatározott, de egymástól eltérő forrásból származik:

1. lelki forrásból,

2. emberi forrásból,

3. démoni forrásból

Figyelemreméltó és elriasztó, hogy milyen határozott szerepet játszik a zene pl. az indiai Guru mozgalomban. Nem minden zene szolgálja Isten dicsőségét, az emberek javát. Éppúgy nem minden zene alkalmas az ifjúsági munkához és az evangélium hirdetéséhez, akár az egyházban, akár másutt gyakoroljuk. Isten nem csúfoltatik meg. Amit vet az ember, azt aratja is (Gal. 6,1).
Ez a zenére is vonatkozik. Az érzéki vagy démoni zene érzéki vagy démoni módon hat a zenélőre is, de a hallgatóra is. Az ilyen zene érzelmi hangulatot kelt, érzelmi légkört, különösen akkor, ha ehhez egy meghatározott ritmus, dobogás, tapsolás és ismétlések is járulnak. Ezért minden keresztyénnek joga - de kötelessége is - megvizsgálni a zenét. És ez elsősorban a szülőkre és a felelős gyülekezeti vezetőkre érvényes. (Ernst Trachsel-Pauli: A lelki zenéről)

***

„A szektaalapítók és eretnek pártok gyakran használnak egyházi énekeket a célból, hogy azok által a maguk sajátos vallási gondolataikat forgalomba hozzák. Régi jól bevált eszköz ez arra, hogy vallási felfogásuk a nép között elterjesztessenek." (August Neander)

 

***

„Kálvin szerint „nagy különbségnek kell lennie" a világi zene és az egyházi ének között, akkor templomainkba semmilyen indokkal nem vihetjük be a világi szórakozóhelyek hangulatát és zenei stílusát. Ahogyan a genfi istentiszteleten nem nyerhetett teret a kóruséneklés - mint az akkori világi zeneélet jellemző műfaja - a mai istentiszteleten sincs helye a populáris zenei műfajoknak, dallamoknak és hangszereknek." (Dr. Bódiss Tamás)


„...vizsgáljátok meg, hogy mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata!" Róma 12, 2

Szerkesztette:
Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2020

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 18, összesen: 201330

  • 2020. május 31., vasárnap

    Konfirmációi emlék – első ránézésre alig kivehető az asztalon álló hatalmas keménypapír felirata. Utánajártunk, mit árulnak el az apró részletek az 19...
  • 2020. május 30., szombat

    Isten jelenléte bennünk – Magyarné Balogh Erzsébet református lelkész gondolatai.
  • 2020. május 28., csütörtök

    Újratervezéseink során vajon odafigyelünk-e, hogy biztosan szükségünk van arra, amire igényünk is? Megjelent a Karakter magazin legfrissebb száma, vál...
  • 2020. május 27., szerda

    Trianon nem csak az országot, de az egyházszervezetet is darabokra szakította. A magyar reformátusok egy ellenségessé vált politikai környezetben szin...
  • 2020. május 27., szerda

    Külön kelyhes úrvacsorát javasol a gyülekezeteknek a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa. A testület a nyári táborok megtartá...
  • 2020. május 27., szerda

    Ismét megnyílt a Kálvin Kiadó Bocskai úti könyvesboltja, június 4., csütörtöktől pedig már a Bibliás Könyvesbolt is várja az érdeklődőket.
  • 2020. május 26., kedd

    A Baár–Madas Református Gimnázium tanulói színvonalas médiaanyagokat állítottak össze, amelyek mind hitüket, mind kreativitásukat megmutatják.
  • 2020. május 25., hétfő

    A megújulás növekedés, a megújulás kovásszá válás, a megújulás nyájjá alakulás.
  • 2020. május 24., vasárnap

    „Az a félelmem, hogy számvetés nélkül áll vissza minden a régi kerékvágásba. A karantén olyan volt, mint a költözés – muszáj átgondolni, mi az, amit á...
  • 2020. május 21., csütörtök

    „Felelős magatartás az lenne, ha a Nyugattal szembeni kisebbségi komplexusunkkal és a szomszédainkkal szembeni infantilis vádaskodásunkkal végre felha...