Nyomtat Elküld Olvasási nézet

A hívő ember bölcsessége

A hívő ember bölcsessége

Alapige : Jakab l:5-8.

Kedves Testvéreim!

Talán szokatlan,de én most először is meg szeretném kérdezni tőletek, hogy hogy vagytok? – Persze, ez most csak költői kérdés a részemről, mert itt most nincs mód arra, hogy egyenként feleljünk a kérdésre. – De mégis feltettem a kérdést azért, mert most szeretnék mindenkit egy kicsit elgondolkoztatni azon, hogy kinek milyen az élete? – Téged is szeretnélek megkérdezni, testvérem, hogy neked milyen az é l e t e d ?

Szerintem el lehet ezen gondolkozni éppen azért, mert nem könnyű rá válaszolni – Ha megengeditek, én próbálok egy megközelítő feleletet adni a feltett kérdésre. - Ez a felelet így szól: Itt-ott kerül egy kis jó is az életünkben, de nagyobb része rossz, fájó és szomorú dolog. Itt ismét felteszek egy kérdést: vajon mi az oka a sok rossznak az életünkben? – Engedelmetekkel erre a kérdésre is válaszolok, éspedig több részletben:

l./ Bűntől megrontott világban élünk, és így sok rossz hatás ér bennünket kívülről.

2./ E bűntől megrontott világban egyszerűen vele jár sok rossz az élettel. Főleg a betegségre, szenvedésre és a halálra gondolok itt.

3./ El kell ismernünk, hogy a földi életben, nem kevés ’rossznak’ mi magunk vagyunk az okai. Tudatosan csak nagyon ritkán kerül erre sor, de nem tudatosan, gyakran történik ez meg. Ennek az az oka gyakran, hogy egyszerűen n e m t u d u n k é l n i . Azaz nem tudunk helyesen élni. Nem tudunk igazi életet élni. - Ezt az bizonyítja, hogy gyakran nem tudjuk jól eldönteni, hogy mire lenne igazán szükségünk, és hogy bizonyos esetekben hogy kellene választanunk a lehetőségek közül. Olykor választani akarunk akkor is, ha nincs semmi lehetőség erre. – Bajt okozunk magunknak azzal is, hogy gyakran hirtelen, meggondolatlanul, csak ösztönösen döntünk és cselekszünk. Ilyenkor csak súlyosbítjuk a helyzetet azzal, hogy ugyanakkor mégis túl magabiztosan cselekszünk, nem hallgatva senkire

Ezt a helytelen magatartásunkat némileg magyarázza ugyan, de nem menti az a fájó körülmény, hogy a mai időkben már alig van nevelés. Azaz, alig van helyes, igazi életre való nevelés. Sajnos, ez jellemzi nemcsak az iskolai életet, hanem a családi életet is. Tudjuk, hogy gyermekeinket, unokáinkat igen nagy mértékben a TV neveli, és az utca. – Most kezdjük látni, hogy a régi egyházi iskoláknak megvolt a maguk értéke, mert ha élő hitet nem is tudtak a gyermekek szívébe ültetni, de a helyesebb élet sok alap szabályát megtanították a gyermekeknek.

De visszatérve a mai helyzetünkhöz, sok tekintetben szánalmas, békételen, boldogtalan és sok tekintetben kegyetlenségre hajló életünkről, összefoglaló jelleggel, azt mondhatjuk, hogy a sok bajunk mellett, az a legnagyobb bajunk, - ahogy már fentebb mondtam is – hogy nem ismerjük a helyes, igaz élet szabályait, azaz nincs elég b ö l c s e s s é g ü n k ahhoz, hogy , legalább is megközelítőleg, igaz és helyes életet éljünk.

Talán meglepő,hogy itt most a „bölcsesség „ szót említettem. – De igenis, ide ez a szó illik. Ugyanis, a bölcsesség szó, nem sok tudást, nem sok iskolát, nem sok diplomát jelent, hanem a helyes, igaz és boldog élet tudományát, és annak a gyakorlatban való megvalósítását jelenti.

Amikor ezt a nagy jelentőségű mondatot most kimondtam, úgy érzem, hogy ehhez egy részletekbe menő magyarázatot kell fűznöm.

Nagy örömhírként mondom, - mert mondhatom – hogy Isten az embert ilyen életre teremtette. A teremtés hajnalán Isten az embernek ilyen életet tervezett, „szíve szerint”.

Ennek a megvalósulását, közelebbről, úgy tervezte, hogy az ember , Ő vele, egy állandó szeretet-közösségben fog élni, és így az ember elég bölcs lesz ahhoz, hogy helyes, igaz, és boldog életet éljen.

De tudnunk kell azt is, hogy ugyanakkor Isten az embernek, - relatív - viszonylagos szabadságot is adott. Ez - relatív – viszonylagos szabad akaratot jelentett, hogy az ember maga is folyamatosan keresse, akarja az Isten szerinti igaz és boldog életet. Ezt Isten azért tette, mert azt nem akarta, hogy az ember úgy éljen Vele szeretet-közösségben, hogy csak egy előre beprogramozott robot-gépezet legyen. Isten azt akarta, hogy embernek legyen döntési, választási lehetősége, azaz legyen szabad akarata, és így az ember , szabad akaratból, folyamatosan, önkéntes alapon, maga is ragaszkodjon Istenhez, és így élje a maga igaz és boldog életét, és így éljen , például, az állathoz képest, egy sokkal magasabb rendű életet.

Sajnos, éppen ezzel kapcsolatban, egy szörnyű nagy tragédia következett be akkor,amikor az ember, ezzel a relatív, viszonylagos szabadsággal rosszul élve, magát kiszakította az Istennel való szeretet-közösségből, és magát teljesen önállósítva, tehát csak a maga okoskodására hallgatva, csak magában bízva, egy Isten nélküli életet kezdett élni.

A mai világban, ha körülnézünk, láthatjuk, hogy hova jutott az ember, hova jutottunk, mi mindannyian, Isten nélkül. Annyi bennünk, körülöttünk a nyomorúság, a békételenség, a fájdalom, a keserűség, az egymás elleni harc, hogy sokszor, nem is mondható életnek, főleg nem i g a z életnek, az életünk. Igen, a Bibliából tudjuk, hogy Isten , a tőle elszakadt, magát önállósító embert „halálos” állapotban látja. Pál, Isten nevében szólva, így ír az Efézusi megtért hívőknek: „Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok a ti vétkeitek és bűneitek miatt, amelyekben éltetek egykor e világ életmódja szerint”. /2:1-2/

De az a világ legnagyobb csodája, hogy Isten, a Tőle elszakadt, és így nyomorúságos életre jutott embert igazán sajnálja, és továbbra is az az akarata, hogy az embert boldog és igaz életre elsegítse. Csak arra is hangsúlyt kell tennem, hogy Ő ezt erőszak és kényszer nélkül akarja. Ezért Isten, a mai időkben is, „csak” szólítgatja, hívogatja vissza magához, szüntelen, a tőle elszakadt embert. Igen, hívogat ma is, engem is, és téged is, hogy térjünk vissza Ő hozzá.

Egy kis kitérést teszek, és rámutatok arra, hogy szól Isten hozzánk a történelem /események/, a természet /annak csodái/, és a lelkiismeret által. E hármat együtt „általános kijelentésnek” nevezzük. – De szól Isten hozzánk főképpen a „különös kijelentés” által, aminek szintén három formája van: Testté lett Ige, írott Ige, és hirdetett Ige.

Az az örvendetes számunkra, hogy bármilyen formában szól hozzánk Isten, mindig a javunkat akarja, mert mindig az igaz és boldog életre hívogat, és arra akar minket tanítani. Tehát úgy is megfogalmazhatjuk ezt az örömhírt, hogy Isten minket, minden szavával a helyes és igaz élet bölcsességére akar tanítani és elsegíteni.

Itt szeretnék rámutatni arra, hogy alapigénk is éppen ezt az örömhírt közvetíti felénk. Azt mondja, hogy Isten „készségesen” adja mindenkinek a bölcsességet. Ez természetesen az igaz és boldog élet bölcsességét jelenti.

Ennek a bölcsességnek az elnyeréséhez Jakab két tanácsot is ad nekünk alap Igénkben amit jó nekünk szem előtt tartunk:

Az egyik: ahogy már szóltam is róla, Isten ezt nem kényszeríti reánk, tehát ezt nekünk kérni kell. Mégpedig hittel kell kérnünk, azaz, ráhagyatkozó, gyermeki hittel, és teljes bizalommal.

A másik tanács, illetve útbaigazítás lényege az, hogy Isten nem egyszerre tesz minket bölccsé, hanem folyamatosan, szükség szerint adja nekünk azt. Tehát a legfontosabb számunkra az, hogy Istennel rendezzük a kapcsolatunkat, térjünk meg Ő hozzá, és akkor Ő a vele való állandó szeretet-közösségben állandóan tanít, vezet minket a helyes élet útján Ezért is kell nekünk naponként, folyamatosan olvasni, tanulmányozni a Szentírást. Igen szükséges, hogy a Bibliát mindig azzal a meggyőződéssel vegyük a kezünkbe, hogy az az É l e t könyve, és így az minden szavával, minden részében, a helyes, igaz, boldog és örök életre tanít minket. . Ennek bizonyítására három Igét külön is a figyelmetekbe ajánlok:

A 32. zsoltár 8-9 verseiben szintén azt ígéri Isten a hozzá megtérő, bűnbánó bűnösnek, hogy „bölccsé teszlek, és megtanítalak, hogy melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, és rajtad lesz a szemem”. /Károli költőibb fordítást ad: „szemeimmel tanácsollak”/

Nagyon ajánlom a figyelmetekbe, másodszor, a Péld. 3:1-22 verseit. Nagyon szívesen magyaráznám most végig ezt az Igét, mert igen gazdag Ige. De ha nem tehetem most ezt, /idő hiány miatt/, annál inkább ajánlom, hogy otthon imádságos szívvel tanulmányozzátok ezt a Igét! - Nagyon sok erőt, vigasztalást, útmutatást, tehát életbölcsességet találtok benne! - Én itt most csak egy mozzanatra hívom fel a figyelmeteket: Ebben az Igében az az intés is benne van, hogy „ a magad eszére ne támaszkodj!” /5. vers/ - Ez azt a felszólítást jelenti, hogy gyermeki hittel jobban higgyünk Istennek, mint magunknak. Higgyük azt, hogy Isten mindig jobban tudja, mint mi, hogy mire van, és mire nincs szükségünk. Jó, ha mindig szem előtt tartjuk, hogy mi a legegyszerűbb dolgokban is tévedhetünk. Jó, ha mindig tudatában vagyunk annak, hogy az eddigi életünket is mi rontottuk el éppen azáltal, hogy magunkra, csak magunkra hallgattunk, és nem vettük figyelembe jóakaratú szeretteink szavát, és még inkább nem hallgattunk az igaz élet Istenének, Urának a szavára. Pedig talán még az is előfordult már, hogy szinte „magunk alatt vágtuk a fát”, annyira balgán cselekedtünk, és annyira mi magunk lettünk az okai az életünk romlásának, tehát a keserűségnek, a sikertelenségnek és a különböző elbukásoknak. – Tehát ne felejtsük el, hogy Isten elé a kéréseinkkel, csak ilyen alázatos, bűnbánó, sőt megtérő módon illik menni. De jó tudni azt is, hogy Ő az alázatosokat mindig meghallgatja, és megvigasztalja, és ezzel együtt tanítja, és vezeti őket a jó úton, az igaz , helyes élet útján, mely egyben a boldog örökélet kezdete, már itt el földön.

Harmadszor pedig a Zsolt 9o:l2. versét írom a szívetekre. Ez egy imádság, és így hangzik: „Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk”. –Bizony célszerűnek látszik, hogy ezt az imádságot is a szívünkben hordozzuk szüntelen, mert a rohanó, és egyre rövidülő időnkben, szüntelen Istentől nyert bölcsességre van szükségünk ahhoz, hogy naponként, óránként, helyesen döntsünk, hogy mire érdemes felhasználni az időt, és mire nem!

További magyarázat helyett azt mondom itt el, hogy ezt az Igét, amikor szívemben forgattam, sok bölcsességre tanított általa a mi Urunk. Én ezeket le is írtam egy 2o pontból álló szerény, kis írásomban. – Én ezekből olvasok most fel egy néhányat, ízelítőül……

Akinek felkeltette az érdeklődését, annak, megkeresésre, készséggel a rendelkezésére bocsátom ezt a tanítás jellegű írásomat, ami négy oldal terjedelmű. – Természetesen abban sincs benne Isten minden bölcsessége.- Az csak a Bibliában található, ezért annak rendszeres olvasását, sőt tanulmányozását ajánlom mindenkinek legfőképpen, és nagy hangsúllyal.

Elhangzott: 2oo9. okt. l7.-én a Pestújhely Református Templomban csendesnapon.

K.Szabó Gyula ny. ref. lelkész

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 76, összesen: 205121

  • 2020. augusztus 06., csütörtök

    A vallásos formák és a spontaneitás is helyet kaphatnak az Istennel való kapcsolódásban.
  • 2020. augusztus 04., kedd

    „A jézusi szelíd hatalom nem kívül igáz le, hanem megérint belül és az élet irányába vezet. Boldog, aki elfogadja, szerencsétlen, aki nem él vele."
  • 2020. augusztus 04., kedd

    Középiskolás és egyetemista fiatalok építették fel a semmiből valahol az Alföldön, egy erdő szélén, a rendszerváltás után. Idén nyáron már az ő gyerme...
  • 2020. augusztus 02., vasárnap

    A Balaton-NET idei rendezvényét online tartják meg a járványveszély miatt. Kapocs Attila koordinátorral arról beszélgettünk, hogy mindez milyen kihívá...
  • 2020. július 30., csütörtök

    Nem csak a hivatásukkal és az életvitelükkel járó küzdelmek tehetik magányossá a lelkészeket – legalább ekkora baj, hogy nem mernek nyíltan beszélni e...
  • 2020. július 30., csütörtök

    Újra megnyílnak a RefoRom kapui – a Budapesti Református Cigány Szakkollégium augusztus 12-ig várja azon fiatalok jelentkezését, akik felvételt nyerte...
  • 2020. július 29., szerda

    Az egyetem a nagykőrösi képzési helyen lehetőséget biztosít a párhuzamos képzésekre is, így a jelentkezők hitéleti és világi szakok közül is választha...
  • 2020. július 28., kedd

    Ellis Potter könyve a természeti és természetfeletti világ egymásra találása mellett arról szól, hogyan kapcsolódhat az ember Istenhez.
  • 2020. július 27., hétfő

    Ezzel a címmel hirdette meg rendhagyó nyári dicsőítő iskoláját a Sófár református dicsőítő mozgalom. Olvasási tervek, távolból is elvégezhető interakt...
  • 2020. július 26., vasárnap

    Értékes egyházzenei anyag látott napvilágot a Szabadság téri református templom felújítása során, a kották között tallózva bepillantást nyerhetünk a 9...