Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Hit és cselekedetek fontossága /Szabó Gyula lp. szolgálata

 

HIT ÉS CSELEKEDETEK FONTOSSÁGA

Szabó Gyula ny. lp. szolgálata Jakab 2:l4-26. alapján

Pestújhely 2010 március 27.

Kedves Testvéreim!

Előre jelzem, hogy nem kívánom magyarázni alapigénk l2 versét részleteiben, hanem abból csak két szót szeretnék kiemelni: hit és cselekedetek, és ennek a két szónak a mélyebb értelmét és üzenetét kívánom elébetek tárni a Szentlélek segítségével.

Először is a h i t szót emelem ki, és ahhoz fűzök magyarázatot azért, mert Jakab igen meglepő és elgondolkoztató tanítást kapcsol hozzá.

Mindjárt a lényegre térek, és azt emelem ki, hogy Jakab szerint nem minden hit egyforma, és főleg nem mindenkinek a hite igazi hit. Továbbmenve, szinte megdöbbentés erejével hat ránk Jakabnak az a tanítása, hogy a nem igazi hit „halott” hitnek minősíthető, mert annyira nem kedves Isten előtt.

Az ilyen hitet Jakab „meddő” hitnek is mondja, ami azt jelenti, hogy a hamis hit, az gyümölcstelen, haszontalan hit a mi számunkra is. Tehát ha valakinek csak „ilyen” hite van, az csak becsapja magát, és alaptalanul nyugtatja magát, hogy ő rendben van Istennel. Pedig komoly figyelmeztetést kapunk a Zsidók ll:6. versében, ahol ez van megírva: „(igaz) hit” nélkül lehetetlen Istennek tetszeni”, illetve: „(igaz) hit nélkül senki sem lehet kedves Isten előtt” /régi és új fordítás/

Kedves Testvéreim! Azért adja most elébünk a mi szerető Istenünk ezt az Igét, ezt a tanítást a hitről, mert bizony a gonosz ma is munkálkodik ebben a világban / hisz az ördög sohasem alszik!/. Itt jár közöttünk is, és minket is arra akar rávenni, azaz, félre akar vezetni minket is, hogy rosszul higgyünk. Tehát ravasz módon, nem arra akar rávenni, hogy legyünk ateisták, hogy legyünk Isten-tagadók, hanem csak arra akar rávenni, hogy halott, hamis, meddő, haszontalan hittel higgyünk, ami nem kedves Isten előtt, ahogy az előbb hallottuk, számunkra pedig nem hasznos.

Kedves Testvéreim! Ezek nyomán, én is, most, nem kis aggódással nézek körül közöttetek, nézek rátok egyenként is, és a szívemben ott van a szorongató kérdés, hogy vajon a ti hitetek, vajon a te hited, testvérem, igazi hit? – Van olyan hited, ami kedves Isten előtt, a te számodra pedig gyümölcsöző, tehát „hasznos”?

Amikor a „hasznos” szót említem, akkor egy kis kitérőt teszek. Hangsúlyt teszek erre a szóra, és határozottan mondom, hogy az igazi hit, amellett, hogy Istennek kedves, számunkra is„hasznos”. Igenis, éppen itt a templomban, nyugodtan használhatjuk ezt a világias szót a hittel kapcsolatban, nemcsak most, hanem minden időben. E kijelentésem alátámasztására, szeretnék rámutatni, hogy Jakab is, már a felolvasott első versben, a l4. versben a hit „hasznáról” kérdez minket. De utalok itt az egyik legfontosabb hitvallásunkra, a Heidelbergi Kátéra, amit bizonyára sokan ismernek közöttünk, és tudjuk, hogy számos kérdésben azt kérdezi ez a hitvallás, hogy „mi hasznod abból”, vagy „mit használ neked az, hogy….”

Visszatérve beszélgetésünk fő irány vonalához, újra felteszem a kérdést, hogy vajon nekünk, vajon neked, vajon nekem, milyen hitünk van ??? – Kérem, nagyon kérem, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, mert ez életünk legfontosabb kérdése !!! /zárójelben ide írom, hogy kívánom, hogy ne tudj addig nyugodtan aludni testvérem, míg ez a kérdés igazi elrendezést nem nyer a te számodra!/ - Azért mondom, azért hangsúlyozom ezt, mert ezen múlik nemcsak a földi boldogságunk, hanem még az örök boldogságunk is. Igen, ezen múlik, hogy a földi élet után a mennyországban, vagy a kárhozatban töltjük az örökkévalóságot.

Ebben a témakörben maradva, de egy lépéssel továbbmenve, azt mondom most, hogy én nem látok bele senkinek a szívébe. Így nem tudom, és nem is akarom eldönteni, hogy itt közöttetek is, kinek milyen hite van. De azt tudom mondani, hogy Isten mindegyikőnk szívébe bele lát, és Ő pontosan tudja, látja, hogy kinek milyen hite van.

Ugyanakkor, a legnagyobb szeretettel, a legnagyobb jóakarattal, segítő szándékkal mondom azt, hogy neked magadnak is tudnod kell, hogy milyen hited van- Fontossága miatt megismétlem a mondatot: neked magadnak is tudnod kell, hogy milyen hited van !!!

Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy Isten előtt is felelős mindenki önmagáért. Tehát te is felelős vagy önmagadért. És így a hitedért is!

De rögtön hozzáteszem e komoly mondatokhoz, hogy tudom, hogy nem könnyű ezt a kérdést tisztázni,mint ahogy sok más lelki kérdést is nehezen tudunk elrendezni, megoldani magunkban.

Éppen ezért a következőkben, az előttünk álló Ige alapján, és az egész Szentírás tanítását is szem előtt tartva, szeretnék néhány ismertető jelet felsorolni a hamis, halott hitről, és az igaz hitről.

Igaz, hogy a hamis hitről már szóltam, de engedjétek meg, hogy most újra szóljak erről .Rá

szeretnék most mutatni arra, hogy Jakab közelebbről is ismerteti a hamis, a halott hit lényegét: Azt mondja, hogy aki csak azt hiszi ésszel, értelemmel,a gondolkozásában, hogy „van Isten”, de ez a hit nem járja át az egész életét, és nem változtatja meg őt, annak a hite az ördögökéhez hasonlít. Azt mondja Jakab, hogy az Isten létét még az ördögök is hiszik, de hozzáteszi, hogy „és rettegnek Tőle”. Tehát az ördögöknek sincs semmi hasznuk az ilyen hitből. Sőt, félelmet és rettegést jelent a számukra.

Ezt a gondolatot magunkra alkalmazva mondom, hogy akinek hamis, halott hite van, azt mondanám, hogy csak „ész” hite van, az abból is látszik, hogy őt a hite egyáltalán nem boldogítja, és lelkileg nem gazdagítja. Tehát ugyan úgy elégedetlenkedik, békételenkedik Istennel, a másik emberrel, sőt, olykor még saját magával is, mint a teljesen hit nélküli ember.

Tovább megyek ebben a jellemzésben, és mondom, hogy akinek halott hite van, arról is fel lehet ismerni, hogy mindig mással van a baja, mindig másokat hibáztat, másokat kritizál, és magát sohasem hibáztatja. Neki nincs bűne, neki nincs mit megbánnia. Ő jó embernek tartja magát, mert nem lop, nem csal, mondja ő. Ezért nem jut el a templomba bűnbánati héten, és ezért nem érzi szükségét az úrvacsorázásnak.

A halott, haszontalan hitű embernek fontos ismertető jele, hogy nincs személyes kapcsolata Istennel. Személyesen nem találkozott vele, és nem hallotta, nem hallja az Ő szavát. Nem olvassa a Bibliát, nem szereti olvasni a Bibliát, mert abban nem hallja Isten éltető, boldogító szavát. Ha olykor imádkozik is, az legtöbbször csak a gyermek korban tanult ima elmormolását jelenti a számára.

Az eddigiek mellett a halott hitnek az még az ismertető jele, ahogy már említettem is röviden, hogy csak az „eszével” hisz, de a hite nem járja át a szívét, a gondolkozását, és a gyakorlati életét, és így élete egy területén sem munkál semmi változást. Közelebbről, a hit, , a halott hit nem párosul „jócselekedettel” semmilyen formában.

Ezek után már bizonyára mindannyian könnyen el tudjuk képzelni, hogy milyen az igazi, számunkra hasznos, és ugyanakkor Istennek kedves, élő hit. Röviden szólva, a fentiek ellenkezője jellemzi az igazi hitet.

Már rövid utalásokat tettem az igaz hitre, de mivel ezt szinte „kivülről” kellene tudnunk, mert az olyan fontos a számunkra,

hadd említsek meg néhány ismertető jelét, alapigénk, és az egész Szentírás alapján.

Először is azt kell tudnunk az igaz, élő hit eredetéről, hogy az Isten ajándéka. /Róma l2:3/

Igen, a hitet Isten támasztja a szívünkben akkor,amikor Igéjére, és annak hirdetésére nyitott és alázatos szívvel figyelünk .

Viszont, az igaz hit kezdete, emberi oldalról az ismeret, mely után a szívünkben bizalom támad Isten felé. Ennek a bizalomnak az első megnyilvánulása az, hogy rábízom magam a hozzám szeretettel szóló Istenre, mégpedig teljesen, és az egész életemre nézve. Ez egy komoly döntést jelent, amit megtérésnek nevez Isten Igéje. Ez a megtérés Istennel való találkozást jelent, a Megváltó Jézus Krisztus által. Ez azt is jelenti, hogy Jézus úrrá lesz a szívem és az életem felett, amit én boldog örömmel elfogadok és tudomásul veszek. Ajándékot és meggazdagodást jelent a számomra, hogy most már Isten gyermeke lehetek. Ennek nyomán, örök hálám kifejezése képen, készségesen, örömmel hajlok arra,de a bennem lakozást vevő Szentlélek is indít és segít abban, hogy ne magamnak éljek, hanem minél inkább Isten szolgáljam. Ennek a szolgálatnak az egyik leggyakoribb módja az, hogy másoknak, a felebarátnak szolgálok. Ez azt jelenti, hogy - Jakab szóhasználatával élve – jót teszek a másik emberrel, jó szóval, és a segítő szeretet nagyon sok féle formájával.

De itt most egy kis kitérőt szeretnék tenni, és szeretném ezt a nagyon fontos lelki folyamatot, amiről az előző mondatokban igen tömören szóltam, fontosságára tekintettel, egy kicsit részletesebben elébetek tárni.

Amikor Isten élő szava meghallása nyomán megtérünk, akkor egy kegyelemre szorult bűnös ember találkozik a kegyelmes és szerető Úrral. Ő, az Úr, nemcsak megbocsát az ellene vétkező bűnös embernek, hanem gyermekének is fogadja őt azért, hogy már itt e földön, főképpen pedig az örökkévalóságban, vele állandó szeretet-közösségben éljen, mint Atya az ő szerető, és szeretett gyermekével.

De amikor ezt örvendezve tudomásul vesszük, sőt örömmel tapasztaljuk, és megéljük, akkor azt is tudnunk kell, hogy Jézus Krisztus minden bűnösért meghalt a Golgotán, és Ő minden bűnös embert hív és vár magához az Ő megváltó szeretetének a hirdetésével és továbbadásával. Ebben a szeretet továbbadásban használni akarja, mint eszközöket, az ő megváltott gyermekeit. Tehát a fiúság és az örökélet ajándéka mellett, a szeretet továbbadásának a szolgálatával is megajándékozza Isten Krisztusban, a hozzá megtérő gyermekei: Engemet is, tégedet is, és minden élő hitű gyermekét! . – Ez a gyakorlatban a szeretet második nagy parancsának a teljesítését jelenti. Tudjuk, hogy ez így hangzik: „Szeresd felebarátodat, mint magadat” Máté 22:39.

Meg kell mondanunk, hogy ha csak magunkra nézünk ezen isteni akarat megvalósításánál, akkor ezt nagyon nehéz feladatnak érezzük.

Annál is inkább így van ez, mert az egész Szentírás alapján itt azt is meg kell említenem, hogy a másik ember szeretete ott kezdődik, hogy soha ne bántsak senkit. Azaz, pl. ne legyek bosszúálló. Ez a mindennapi életben olyan dolgokat jelent, hogy durva, haragos, kritizáló, esetleg csúfoló emberek felé se legyek bántó, önző és kárt okozó, hanem a Krisztustól tanulható szelídséggel próbáljam ezeket a bántó magatartásokat elviselni. – Ezt az igazságot én röviden így fogalmazom: Az igazi szeretet ott kezdődik, hogy nem bántom sem szóban, sem cselekedetben, a másikat.

De ha a felebarát szeretetéről van szó, nem hallgathatom el még azt sem, hogy Jézus az övéitől, még az ellenség szeretetét is kívánja. Máté 5:44-48 verseiben van ez megírva.

/ csak zárójelben: az ellenség szeretete nem nyakba ugró érzelmi szeretet jelent, hanem: l./áldó jóakaratot, tiszta szívvel, 2./szükség esetén jó cselekedetet, 3./ értök való állandó imát/

Amikor ezekről szólok, akkor kérem, hogy engedjétek meg nekem, hogy mindannyiónk nevében töredelmesen megvalljam, hogy mi keresztyének, ennek a szeretetnek a gyakorlásában, és továbbadásában vagyunk nagyon szegények, megfáradtak és erőtlene

De rögtön mondani szeretném a segítséget, és a megoldást is.

Először is: írd fel a szíved hús tábláira, és ugyanakkor a kezed fejére is, hogy mindig lássad a következő Igéket:

Minden lehetséges a hívőnek” Márk 9:23, és „mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít” Filippi 4: l3 – Részletezés nélkül ezekhez az Igékhez csak azt fűzöm hozzá, hogy ezeknek a titka abban, van,hogy a hívő emberben inkább maga Jézus cselekszi ezt, és nem annyira maga a hívő ember. A hívő embernek, csak engedni kell, makacsság, és okoskodás nélkül, hogy Jézus cselekedjen általa. Igen, az igaz és tökéletes segítő szeretet Krisztusa minket mint eszközöket akar használni a szeretet továbbadásában, a segítés, a jó cselekedet gyakorlásában. – Erre kéri most is Jézus tőled is, először is a szívedet. De a szíved után kéri most is, ahogy talán már sokszor kérte, a

kezedet, lábadat, egész testedet, szemedet, füledet, minden idődet,minden pénzedet, minden erődet. A Római levélben is megtért hívőktől kéri az Úr: „adjátok oda magatokat az Istennek….

..tagjaitokat is adjátok át …az Istennek… az igazság szolgálatára, hogy szentek legyetek” 6.rész 13,19 versek. De a l2. rész első verseiben is megismétlődik a Római keresztyének felé, és most felénk is Isten kérlelő szava: „ Az Isten irgalmasságára kérlek tehát titeket testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda a testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek…”

Ha bármilyen nehéznek is látszik így az Urat szolgálni, az Ő éltető, segítő szeretetét jó cselekedetekben továbbadni, én nagyon kérem, hogy mégis legyünk most is megtartói Isten üzenetének, kérő szavának, mert Ő azt ígérte, hogy „aki elveszti az ő életét én érettem és az evangéliumért, az megmenti azt” Márk 8:35

Kívánom, hogy Isten az Ő Igéjét így tegye életté, és áldássá mind annyiónk életében az Ő dicsőségére. Ámen.

Kiegészítő igazságok: Isten ingyen kegyelemből bocsát meg minden bűnünket, és így fogad minket gyermekivé, és így üdvözít minket, de utána azt várja, hogy az ingyen kegyelemért hálából az egész életünket Neki szánjuk azaz Neki éljünk és Őt szolgáljuk életünk minden percében. Ennek a szolgáló életnek a nagyobb része a mások szolgálatát, mások iránti segítő , szolgáló „jó cselekedeteket” jelenti.

Aki valamennyire megértette és felfogta, hogy Isten kegyelmes szeretetének mi a szélessége és hosszúsága, mélysége és magassága / Ef. 3:18 /, az örül, ha valamit továbbadhat Isten szeretetének végtelen gazdagságából Az ilyen ember szívében elfogadja az Úrtól származó mondás igazságát: /Csel.20:35/ Igen, a kegyelmet nyert ember bőségesen megtapasztalja annak a sok ígéretnek a valóságát, amiket Isten ígért a mindenkori irgalmas samaritánusoknak. / Luk. 10:25-37/ lásd, olvasd: Zsolt 41:2-4 verseit.

A hitből fakadó, Istennek kedves jó cselekedetekkel kapcsolatban sokat mondó Ige a Gal.6:2, és 9-10 versek. Itt azt az iránymutatást kapjuk, hogy először is a hozzánk közelebb állókon segítsünk. Nyilván a vér szerinti és hit szerinti szeretteinkre kell először is gondolnunk, tehát a családi és gyülekezeti diakónia sok féle formájára. De olykor idősszerű, hogy ismeretleneken segítsünk a mindenkit szerető Isten nevében, és az Ő dicsőségére.

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 31, összesen: 198031

  • 2020. április 03., péntek

    „…amikor házanként megtörték a kenyeret…”
  • 2020. április 02., csütörtök

    Mit olvassunk a bezártság és a böjt során? Öt olyan könyvet ajánlunk, amely elektronikus formában is beszerezhető.
  • 2020. április 01., szerda

    „Meg kell találnunk azt a formát, amellyel újra tudunk egymáshoz közeledni.” Beszterczey Andrással, az MRE Diakóniai Irodájának vezetőjével beszélgett...
  • 2020. március 31., kedd

    Krízis és újrakezdés: munkaadót és munkavállalót, családos embereket és gyülekezeteket egyaránt érinthetnek a következő időszakban. A GLS Nemzetközi V...
  • 2020. március 30., hétfő

    Lelkesítő, fáradhatatlan, nagy műveltségű géniusz, aki óriási tudását gyülekezete, egyháza és a magyarság fejlődésére használta. Korának modern tudós-...
  • 2020. március 29., vasárnap

    Faragó Laura énekművész és népdalénekes előadása az ősi etikai norma és az igei tanítás kapcsolatáról a XV. Harkányi Szabadegyetemen.
  • 2020. március 28., szombat

    Mikor jön el a húsvét, az igazi lehetetlen lehetőség? Nem tudom. De azt tudom, hogy eljövetele az önkéntes áldozattal kezdődik. Nem karanténban vagyun...
  • 2020. március 28., szombat

    Keresztyén emberként a kialakult helyzet akarva akaratlanul eszembe juttat bibliai történeteket. A babiloni fogságot, a pusztai vándorlást, Nóé történ...
  • 2020. március 26., csütörtök

    Várakozásainkat sokszor ellentétpárokban éljük meg. Mindnek megvan a maga szerepe, ám ha megpróbáljuk őket közelíteni egymáshoz, gazdagabbnak élhetjük...
  • 2020. március 25., szerda

    Miben segíthet most a Református Tananyagfejlesztő Csoport az otthonról tanító pedagógusoknak? Pompor Zoltánnal beszélgettünk.