Nyomtat Elküld Olvasási nézet

*

 

Az Ige jelentősége a hívő ember életében.

Lukács 8:4-l7

Kedves Testvéreim!

Az előttünk lévő példázatban Urunk arról szól, hogy a magvető kimegy a mezőre és veti szorgalmasan a magot.Rögtön eszünkbe jut, hogy ma is így van. A Magvető ma is, még ma is, veti közöttünk, körülöttünk, és szinte az egész világon az Ige magvait. Nagy ajándék ez a számunkra! Ne szokjuk meg, és ne vegyük természetesnek! Örvendezve adjunk érte szüntelenül hálát! De miért is jó ez nekünk?

A te számodra mit jelent, testvérem Isten Igéje?

Kell, hogy legyen kialakult és határozott feleletünk erre a kérdésre, mert kell, hogy tartalmas, meggondolkoztató választ adjunk arra a kérdésre, amikor vasárnaponként azt kérdezi tőlünk egy hit nélküli ember: Miért mész te minden vasárnap a templomba? Miért olvasod te mindig a Bibliát? Nem unod még ezt a buzgólkodást? Másodszor arra szeretnék rátérni, hogy a példázat vége azt érzékelteti, hogy a magvetés célja, Isten országában is a „gyümölcstermés”.Nagyon fontos, hogy mi hívő emberek ezt az igazságot, ezt az isteni akaratot mindig szem előtt tartsuk. Egyebek mellett ez a mi elhívatásunknak az egyik fontos célja.

Kitérést teszek és itt elmondom, tudatosítom, hogy elhívatásunknak 3+1 célja van:

1./fiúság, 2./ szolgálat, 3./ üdvösség. E három együttes, fő célja: a Szentháromság Isten örök dicsőítése. Ezek közül most kiemelem a 2./ pontot, és hangsúlyosan mondom, hogy a gyümölcstermés legfontosabb formája a szolgálat. Itt rögtön tanuljuk meg, hogy Isten szolgálatát legalább öt csoportba lehet összefoglalni:

l./ hálaadás, szóval, tettel, hálaáldozattal.

2./ imádkozás, még pedig „szüntelenül”.

3./ ige- szolgálat: Azaz bizonyságtevés.

Legalábbis elmondani, hogy veled mi jó tett az Úr. Legalább Istent dicsérni egy rövid mondatban: Hála Istennek, ezért is, azért is. Legalább ennyit ne szégyellj kimondani emberek előtt újra s újra.

4./ Szeretet-szolgálat, ami a másik ember szeretetét, önzetlen segítését jelenti, és ez a „pohár víznél,” sepregetésnél, stb kezdődik, és folytatódik a gyülekezeti diakónia sok féle formájában.

5./Megszentelt, példa adó élet, ami ott kezdődik, hogy ne botránkoztassunk másokat.

 

Megtért, hívő testvérem!

Ha ezt a felsorolást biblikusnak elfogadod, akkor engedd meg, hogy önvizsgálat céljából megkérdezzem, hogy vajon a te életed gyümölcstermő élet-e?

Fontos, nagyon fontos ez a kérdés mindegyikőnk számára azért, mert számos Ige beszél arról, hogy az utolsó napon az örök Bíró minden cselekedetünkről majd számon kér bennünket.

Közben itt kitérés képen rá kell mutatnom arra, hogy bizony a Bibliában az utolsó ítélet kapcsán egy nagy kettősséggel állunk szemben. Az egész Szentírás, főleg az Újszövetség sarkalatos igazságként hangsúlyozza, hogy „Kegyelemből van üdvösségetek, hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez.” Efezus 2:8.v.

Másrészt mégis nagyon hangsúlyozza a cselekedetek fontosságát. Lásd 2Kor. 5:10, Máté 25:31-46 és még sok más Igét lehetne említeni. E kettősség magyarázata röviden: Isten, a hála kifejezésére várja a hívő embertől a jó cselekedet, tehát a szolgálat minden formáját az elnyert i n g y e n kegyelem nyomán. /lásd még Jakab 2. részét!/

Tehát az a lényeg, hogy ennek a példázatnak is az a legfőbb üzenete, hogy Urunk várja minden megváltott gyermekétől, a gyümölcstermést, a szolgálatot, a jócselekedet!!!

Nagyon kérem, hogy nézzünk szembe nagyon komolyan ezzel az üzenettel, mert a fentebb említett Igékben, és pl a talentumok példázatában is arról van szó, hogy a gyümölcstelen, haszontalan szolgákra nagyon nehéz helyzet vár az utolsó ítélet alkalmával. Ezért én most minden jelenlévő és jelen nem lévő hívő testvéremet, persze magamat első renden féltő szeretettel óvom az elbizakodottságtól és a magabiztosságtól.

Ez alkalommal is írom minden testvérem szívére: „félelemmel és rettegéssel munkáljátok a ti üdvösségeteket.” Filippi 2:12 De ha ilyen komolyan kell vennünk hívő életünk minőségét, a gyümölcstermést, akkor igen ajánlatos a számunkra, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a példázat közelebbről mit tanít a gyümölcstermés akadályairól, és lehetőségéről.

 

Olvastuk, hogy Urunk négy féle talajról beszél a gyümölcsterméssel kapcsolatban.

Az első talaj az „útfél”. Ezzel nem akarok részletesen foglalkozni, mert szerintem ez az eset a megtéretlen emberekre vonatkozik. Ők is hallják olykor az Igét, de semmi következmény nincs, mert az ő esetükben az Ige magva bele sem kerül a szívükbe. Erről gondoskodik az ördög, aki őket valamilyen formában uralja is.

Rátérek a magvetés második és harmadik esetére, melyek nagyon beszédesen azt mutatják meg, hogy a hívő ember életében milyen akadályai lehetnek a gyümölcstermésnek.

Az egyszerűség kedvéért hadd soroljam fel őket sorba:

1./ Gyökértelenség, mint az engedetlenség következménye, és a növekedés hiánya.

2./ A hit megedzését célzó megpróbáltatások el nem fogadása, sőt „elpártolás”.

3./ „Az élet gondjai, ami alatt nemcsak a szegénységet kell érteni, hanem a földi javakhoz merev ragaszkodást, és az aggodalmaskodást is.

4./ Gazdagság. Természetesen itt a földi, anyagi és egyéb előnyökben való gazdagságra kell gondolni.

5./ Élvezetek. Értjük a szót, hogy testi, világi javakban való bővölködést jelent ez, amivel a legtöbbször vele jár a mértéktelenség bűne is.

Az 1./- es ponthoz fűzöm hozzá, hogy a megtérés az új életnek csak a kezdete. A megtérés után Isten Lelke mindenkit előre akar vezetni folytonosan a keskeny úton, a megszentelődés útján. Ezáltal az Ige „gyökeret ereszt” szívükben és az életünkben. Ahogy az a fa terem sok gyümölcsöt, amelynek jó erős, egészséges gyökérzete van, úgy s keresztyének között is csak az tud gyümölcsöt teremni, termést adni, aki jó erősen meggyökerezik Krisztusban és az új életben, és ezzel együtt előre halad a megszentelődésben.

A 2./-es ponthoz azt fűzöm hozzá, hogy Isten nevelőeszközei között fontos szerepe van a megpróbáltatásnak. Ennek is sok féle formájáról olvasunk a Szentírásban. De egy a lényeg: egyrészt ezek is a javunkat szolgálják /Róma 8:28/, másrészt ezeket Isten csak a szükséges mértékben adja mindig ránk, és megígérte, hogy erő felett nem próbál, sőt megadja az elviseléséhez az erőt. 1Korinthus 10:l3.

A 3./-as ponthoz azt fűzöm, hogy nagyon fontos megtanulnunk a lemondást, hogy „ha van élelmünk és ruházatunk, akkor már elégedjünk meg vele”, és feleslegesen ne aggodalmaskodjunk. Urunk tanítása szerint ez is komoly akadály lehet a termést adó, tehát Isten dicsőségét szolgáló életnek. Az aggodalmaskodásnak és vele együtt az elégedetlenségnek jó orvosságát kapjuk a Máté 6 részben, különösen a 33 versben. Ebből a versből ki lehet hallani Istennek azt a biztatását, hogy ha mi törődünk Isten dolgaival, azaz igyekszünk szolgáló életet élni, Isten annál inkább törődik velünk, és kérés nélkül is megadja azt, amire igazán szükségünk van.

A 4./-es ponthoz azt fűzöm hozzá, hogy a gazdagok fösvénységét nem hiába ostorozza sok helyen a Biblia. A gazdag ifjú története, a Gazdag és Lázár története mellett a mai időkben is látni lehet sokak életében, hogy a gazdagság utáni vágy, tehát a telhetetlenség nagy akadálya lehet a lelki növekedésnek, tehát a gyümölcstermő életnek.

 

Az 5..-ös ponthoz szintén azt fűzöm hozzá, hogy minden féle élvezetek után vágy, és az azokban való elmerülés szintén nagy akadálya lehet az Istennek kedves életnek. Önmegtagadás, az „ó emberi” vágyak elleni harc nélkül nem lehet keresztyén életet élni.

Végül azt a nagy kérdést teszem fel, hogy kiről gondolhatjuk azt, hogy a szíve „jó talaj az Ige számára? Ki az, aki mindig „tiszta és jó szívvel” hallgatja az Igét ?

Nem tudom ti mit feleltek e kérdésekre, de én azt mondom, hogy ez egyik hívő emberre sem mondható el, mert mindegyikőnkkel gyakran előfordul, hogy az Igét csak hallgatjuk, és ilyen vagy olyan ok miatt nem engedelmeskedünk annak. Szerintem csak annyit mondhatunk magunkról, hogy a mi szívünk is csak akkor „jó talaj,” ha arra a Szentlélek újra és újra alkalmassá tesz, és ha az elkövetett, tudott és nem tudott bűneinket a Krisztus vére lemossa a szívünkről. Tehát a hívő embernek is állandóan törekedni kell arra, hogy a szíve „jó talajjá” váljon. Ezért kell nekünk is naponként bűneink bocsánatát kérni, Ezért kell rendszeresen úrvacsorázni. Ezért kell naponként megtagadni magunkat, ó emberünket /Márk. 8:34/, és ezért kell minden reggel, minél hamarabb, az Úr szolgálatára felajánlani egész valónkat: testünket, lelkünket, időnket, minden erőnket, képességünket, minden szavunkat és cselekedetünket Urunk szolgálatára.

Mind ezekben az igyekezetünkben segítsen és biztasson minket Jézus szava, mely így hangzik: „Én választottalak ki, és rendeltetek titeket arra,hogy elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon.” János l5:l6 „Boldog az a szolga, akit ebben a munkában talál az Ura, mikor megjön.” Máté 24:46.

Így, és ezért legyünk ebben az órában is az Igének ne csak hallgatói, hanem legyünk megtartói is a Szentlélek segítségével. / Jakab l:22/ á m e n .

 

(Ez az írás annak az Igeszolgálatnak vázlatos, utólagos lejegyzése, melyet K. Szabó Gyula ny. lelkész mondott el 2010. jan.18.-án, hétfő este a Biblia Szövetség összejövetelén)

Kiegészítő magyarázatok a példázathoz.

Mikor Jézus csak magát a példázat történetét mondta el, a tanítványok sem értették annak tanulságát, üzenetét, de számunkra nagyon sokat mond, hogy megkérdezték erről Jézust, és Ő készséggel megmagyarázta azt. Így mehetünk mi is oda Őhozzá minden kérdésünkkel. Menjünk is oda azokkal mindig, és ne magunkban bizonytalankodjunk. Lehet, hogy nem olyan magyarázatot kapunk, mint amilyet mi várunk. De az biztos, hogy valami feleletet mindig kapunk, mégpedig olyat, amit felfoghatunk, és ami szükséges és hasznos a számunkra Ő szerinte. Megmondta:„Kérjetek és adatik néktek…” és „Aki hozzám jön, semmi képen ki nem vetem…” Ján6:37. Ő tudja, hogy egy bizonyos határig szükségünk van ismeretre is, és ezt Ő nekünk meg is adja, hogy erősebben higgyünk. Ezt is Ő főképen Igéjében adja, tehát vívódásainkban, kétségeinkben még többet legyünk csendben, az Ige mellett, és még többet imádkozzunk, ha lehet testvérekkel együtt. A tanítványok is együtt mentek Jézushoz a kérdésükkel.

Jézus feleletében bizony nekünk is nehéz érteni ezt a kifejezést:„… hogy akik látják, ne lássanak, és akik hallják, ne értsék”,ha mégis próbáljuk ezt megérteni, mert egész biztos, hogy van értelme, akkor először is azt kell figyelembe venni , hogy ez a gondolat idézet az Ézsaiás 6:9-10-ből. És ha így van, akkor számolnunk kell azzal, hogy kb. 2600 évvel ezelőtt a héber gondolkozás, és vele együtt a gondolatok kifejezése héber nyelven egész más volt, mint a mi mai magyar gondolkozásunk, és vele együtt a gondolat kifejezésmódunk. Így csak megközelítő módon tudjuk vissza adni e szavak értelmét. Nagy valószínűséggel Urunk itt a magabiztos farizeusokról beszél, hogy aki biztos abban, hogy mindent „lát”, és mindent jól lát, azokkal Ő nem vitatkozik, és azokat nem akarja meggyőzni ezzel a példázattal sem. De akik nincsenek megelégedve önmagukkal, szeretnének megváltozni, Isten előtt valóban kedves, gyümölcstermő életet élni, azokat készséggel tanítja, és Szentlelke segíti az ilyen életre ezzel a sokat mondó példázattal is.

Tehát hívő testvérem! Szíved bármikor köves, vagy gyomos talajjá vált tudott vagy nem tudott, megtűrt bűnök által, menj minél hamarabb a Golgotára és kérjed szíved megtisztítását, és Megváltó Urad újra és újra megtisztítja szívedet, hogy az „igaz és jó” „talajjá” válva, mégis sok gyümölcsöt teremjen az Ő dicsőségére, és a te lelked gazdagságára és üdvösségére!

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 10, összesen: 198370

  • 2020. április 07., kedd

    Bűn és bűnhődés, igazságos és igazságtalan ítélet, megromlott és megjavult kapcsolatok, a valóság fel- és beismerése. Isten-nélküliség, halál, pokoljá...
  • 2020. április 07., kedd

    Akit szeretünk, akihez ragaszkodunk, arról azt hisszük, hogy soha, vagy legalábbis belátható időn belül nem történhet meg vele az a tragédia, amely el...
  • 2020. április 06., hétfő

    A benkős diákok húsvéti üzenete református testvéreinknek.
  • 2020. április 05., vasárnap

    A Szeresd a várost, szeresd az egyházat! imamozgalomba húsvét és pünkösd között kapcsolódhatunk be a város és az egyház megújulásáért. A het...
  • 2020. április 04., szombat

    Isten elvette most egy időre a templomot, hogy otthonaink váljanak templommá.
  • 2020. április 03., péntek

    „…amikor házanként megtörték a kenyeret…”
  • 2020. április 02., csütörtök

    Mit olvassunk a bezártság és a böjt során? Öt olyan könyvet ajánlunk, amely elektronikus formában is beszerezhető.
  • 2020. április 01., szerda

    „Meg kell találnunk azt a formát, amellyel újra tudunk egymáshoz közeledni.” Beszterczey Andrással, az MRE Diakóniai Irodájának vezetőjével beszélgett...
  • 2020. március 31., kedd

    Krízis és újrakezdés: munkaadót és munkavállalót, családos embereket és gyülekezeteket egyaránt érinthetnek a következő időszakban. A GLS Nemzetközi V...
  • 2020. március 30., hétfő

    Lelkesítő, fáradhatatlan, nagy műveltségű géniusz, aki óriási tudását gyülekezete, egyháza és a magyarság fejlődésére használta. Korának modern tudós-...