Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Mindennek rendelt ideje van

ISTENTŐL RENDELT IDŐ

„Mindennek rendelt ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt."

(Prédikátor könyve 3,1)

Páratlan próbatétel a VILÁGBAN 2020.

2020-ban megtörtént az, amire senki nem számíthatott. A mi korunkban ilyen év még nem volt. Nem túlzás az, hogy amíg mi élünk, soha nem fogjuk elfelejteni, hogy mi történt a világban ebben az évben. Az Ige alapján a szomorú aktualitást látva feltehetjük a kérdést, hogy minek is volt az ideje 2020-ban? Ha őszintén megvizsgáljuk ezt a kérdést, akkor most az alábbi megállapításokat emelhetjük ki az Igéből.

  • ·        ideje a meghalásnak,
  • ·        ideje a kitépésnek. (kiszaggatásnak)
  • ·        ideje a sírásnak,
  • ·        ideje a gyásznak, (jajgatásnak)
  • ·        ideje az elvesztésnek

Igen, a 2020-as esztendő sok embertársunk családjában igen sok fájdalmat, gyászt és könnyeket hozott. (A hivatalos adatok szerint hazánkban a mai napig közel tízezer embertársunk halálát okozta a COVID járvány.)

Jól tudjuk, hogy igen sokféleképpen viszonyulnak embertársaink ehhez a mostani járványhelyzethez.

  • Vannak, akik határozottan tagadják.
  • Vannak, akik nem tagadják ugyan, de nem veszik komolyan, elbagatelizálják.
  • Vannak, akik túldimenzionálják és félelemben, rettegésben élnek.
  • Vannak, akik rémhírterjesztésre, megfélemlítésre, pánikkeltésre használják.
  • Vannak, akik egyszerűen tudomásul veszik és megpróbálnak valahogy együtt élni vele.
  • Vannak, akik valóban komolyan kezelik és vigyáznak magukra és másokra.
  • Vannak, akik Isten rendkívüli figyelmeztetésének tartják és józanul, minden tőlük telhetőt megtéve, minden óvintézkedést következetesen betartva, Isten kegyelmében bízva imádságos szívvel, hitben és jó reménységben hordozzák.

Szerte a világon, akik hisznek a Megváltóban ezt az embert próbáló járványos időszakot Isten komoly figyelmeztetésének tartják, olyan kegyelmi időszaknak, amelyben az emberiség számára még egy rendkívüli idő adatik az életük átgondolására, Isten előtti elcsöndesedésre, az Isten felé fordulásra, a Szent Biblia tanulmányozására, a bűnbánattartásra, az Úr Jézus Krisztus örök evangéliumának megismerésére, az örök Ige helyes kutatására, értelmezésére és befogadására, a valódi MEGTÉRÉSRE!

Akik hisznek a Megváltóban, ilyen járványos időben is maradéktalanul biztonságban érezhetik magukat, mert jól tudják, hogy az Úr Jézus Krisztus, a mi megváltó és mindenható Istenünk egészen pontosan tud mindent erről a fertőző koronavírusról is, és egyedül Neki van hatalma megőrizni és megmenteni minket.

Bárcsak minél többen elmondhatnánk a halálos betegségből meggyógyult és Istenben reménykedő Ezékiás királlyal együtt: „Bizony, javamra vált a nagy keserűség!" (Ézsaiás 38,17)

***

Naponta legyen számunkra meghatározó üzenet az alábbi Ige.

„Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk;

mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!

Minden reggel meg-megújul; nagy a te hűséged!

Az Úr az én örökségem, mondja az én lelkem, azért benne bízom."

(Jeremiás siralmai 3, 22-24)

***

Páratlan próbatétel az EGYHÁZBAN 2020.

Napjainkban Isten ARRA KÉNYSZERÍTETT MINKET, hogy a kialakult közegészségügyi veszélyhelyzet miatt személyesen templomunkban nem találkozhatunk.

Tudjuk, hogy az Egyház a hívők közössége, akiket az Úr Jézus Krisztus szent vére árán megváltott, akik számára igazi életteret, lelki otthont, igazi szeretetközösséget az Anyaszentegyház jelenti. A Krisztust követők számára az Anyaszentegyház az a hely, ahol megélhetik a testvéri közösséget szeretetben és békességben.

Mert ez az Egyház Urának akarata, amely számukra jó, szép, kedves és gyönyörűséges, ahol egybegyülekezve krisztusi módon gyakorolhatjuk a szeretetközösséget és szolgálatot, ismervén a meghatározó Igét:

„Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!

CSAK ODA küld áldást az Úr és életet örökké!" (Zsoltárok 133:1-3)

 

Isten figyelmeztetéseként - jeleként - 2020-ban a templomi istentiszteletek megtartására a lehetőség lezáratott! Számunkra a járvány ideje alatt az a legfájóbb, hogy nem találkozhatunk a templomi közösségünkben.

  • Ø  Elvétetett tőlünk a személyes találkozás lehetősége.
  • Ø  Elvétetett tőlünk a közösségi élet „megszokott" gyakorlása.
  • Ø  Elvétetett tőlünk a közös éneklés, a közös istendicséret lehetősége.
  • Ø  Elvétetett tőlünk a közös imádkozás lehetősége.
  • Ø  Elvétetett tőlünk a közös Igére figyelés, a Szent Biblia közös értelmezésének lehetősége.
  • Ø  Elvétetett tőlünk a közös úrvacsorázás lehetősége (húsvétkor és karácsonykor is).
  • Ø  Elvétetett tőlünk az egymás hite által való lelki épülés lehetősége.
  • Ø  Elvétetett tőlünk az a lehetőség, hogy együtt növekedjünk a kegyelemben, az ismeretben, szentséges hitünkben.
  • Ø  Elvétetett tőlünk a lelki közösségünk, lelki otthonunk áldott élettere.
  • Ø  Elvétetett tőlünk az a lehetőség, hogy személyesen megosszuk örömeinket, fájdalmainkat, ahol addig, mint egy lelki család, együtt tudtunk sírni vagy örülni, egymást segíteni, bátorítani, vigasztalni.

De Isten mindörökre szívünkbe véste az Igét, melyet nem bonthat le sem a COVID járvány, sem semmi más.

„A testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek,

a tiszteletadásban egymást megelőzők,

a szolgálatkészségben fáradhatatlanok,

a lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok."

(Róma 12, 10-11)

***

„Mindennek rendelt ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt."

Mi a kialakult és globálisan elterjedt COVID járvány ideje alatt mindig is arra biztattuk gyülekezetünk tagjait, hogy helyesen használják ki ezt a rendkívüli időt és éljenek az Istentől felkínált lehetőséggel. Legyünk a mi áldott Istenünkkel minél szorosabb élő közösségben a Szent Biblia hűséges és alapos tanulmányozásában és az imádságban!

Pestújhelyi Egyházközségünkben, ebben a fájó élethelyzetben is megtaláltuk a módját, hogyan tudjuk tartani egymással a kapcsolatot, ápolni a testvéri közösséget, segítve, támogatva, intve, buzdítva, bátorítva, vigasztalva egymást.

Jelenleg a kapcsolattartás gyülekezetünk tagjaival az alábbiak szerint történik.

  • Ø  Templomunk hirdetőtáblájára minden szükséges információt jól olvashatóan kitettünk a Magyarországi Református Egyházunk Elnöksége hivatalos közleményéről, a koronavírus járvánnyal kapcsolatos intézkedéseiről!
  • Ø  Vannak, akikhez postai úton juttatjuk el, vagy éppen személyesen a postaládájukba dobjuk be a Reformátusok Lapját és a rendszeresen megjelenő gyülekezetünk hírlevelét.
  • Ø  Szinte minden gyülekezeti tagunkat elérjük telefonon, E-mailben, vagy SMS-ben.
  • Ø  Hetente kétszer E-mail-ben körleveleket küldünk, melyben igemagyarázat, aktuális információk és hirdetések szerepelnek, ezeket rendszeresen feltöltjük a gyülekezetünk honlapjára is, hogy bárki olvashassa.
  • Ø  A honlapunkon a koronavírus járvány idejére megnyitottunk egy bibliatanulmányozó oldalt is lelki épülésünkre, melyet rendszeresen frissítünk!
  • Ø  2020. advent idején úgy döntöttünk, hogy a legfontosabb lelki irodalmat ingyenesen eljuttatjuk azok számára, akik kérik. (Biblia, református énekeskönyv, Heidelbergi Káté, Bibliaolvasó Kalauz, Mindennapi Kenyerünk, Isten ígéreteinek tárháza, Református hitünk.)
  • Ø  A járvány alatt mindenki figyelmébe ajánlottuk a reformatus.hu weboldalt és a Neten megtalálható sok más online igehirdetést.
  • Ø  A Bp. Pestújhelyi Református Egyház gyülekezeti honlapunk mellett jelen vagyunk még gazdag lelki tartalommal a YouTube csatornán és a Facebook közösségi oldalon is, ahol jelenleg160 saját szerkesztésű kiadványt olvashatnak az érdeklődők.

E nehéz körülmények között is így próbáljuk gyülekezetünk tagjait erősíteni, bátorítani, legfőképpen figyelmeztetni, tanítani és felkészíteni a krisztusi életre.

Reménységünk szerint mindezek által is erősödhet gyülekezetünk és Isten Lelkétől vezérelten igazi lelki közösséggé, lelki otthonná, lelki bölcsővé formálódhat egyházközségünk.

Tudjuk, hogy mindannyian az Úr kezében vagyunk, ezért így fogadjuk el alázattal Istenünk szent akaratát, hisz naponta azt imádkozzuk, hogy „...legyen meg a Te akaratod". Ahogy Jób is bölcsen kijelenti:„Ha a jót elvettük Istentől, a rosszat nem vennénk-e el?" (Jób 2,10) Ezért meg vagyunk győződve arról, hogy ebben a rendkívüli veszélyben is biztonságban lehetünk.

A járvány kitörésének első pillanatától fogva megtanultuk, hogy mindennapi imádságunk legyen:

„Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam,

mert benned bízik az én lelkem;

és szárnyaid árnyékába menekülök,

amíg elvonulnak a veszedelmek." (Zsoltár 57, 2)

***

Páratlan PRÓBATÉTEL ÉS ELBIZONYTALANODÁS 2020.

„Mindennek rendelt ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt."

Sajnos arról a szomorúságunkról is be kellett számolnunk, hogy ebben az „életveszélyes" járványhelyzetben a felelős egyházi vezetőink hozzáállásában is megmutatkozott az elbizonytalanodás, mivel hiányzott a világos, határozott és egyértelmű útmutatás. Tudtuk például azt, hogy vannak olyan gyülekezetek, ahol éltek az AJÁNLÁSBAN megfogalmazott lehetőséggel és korlátozott létszámban bár, de megtartották karácsony napján az ünnepei istentiszteletet azoknak, akik előre bejelentkeztek és regisztráltak.

Azt, hogy ez milyen veszélyeket hordozott és milyen kockázattal járt, mindenki jól tudhatta.

Pestújhelyi Egyházközségünkben elővigyázatosságból - a legtöbb gyülekezethez hasonlóan- templomunkat nem nyitottuk meg karácsony napjára.

Tisztában vagyunk azzal, hogy minden gyülekezeti tagunkért Istentől kapott felelősséget hordozunk, ezért a kialakult közegészségügyi veszélyhelyzetet semmiképpen sem szerettük volna alábecsülni.

Nem érthetünk egyet azokkal, akik felelőtlenül bátorságra, erős hitre vagy bármi másra hivatkozva elővigyázatlanul és meggondolatlanul a járványhelyzetet könnyelműen kezelik és így komoly kockázatot vállalva veszélybe sodorják magukat és másokat.

Isten a Szent Bibliában arról tájékoztat minket, hogy az igazán hívő embert mindig és minden körülmények között a biblikus hitkomolyság és a felelős magatartás jellemzi.  Ilyen például a megfontoltság és a józanság. (1Timótheus 3,2)

„Utaimat megfontolom, lépteimet intelmeidhez igazítom." (Zsoltár 119,59)

„Ezért tehát elméteket felkészítve legyetek józanok." (1Péter 1,13)

***

Egyházi vezetőink hozzáállásában különösképpen meglátszott az elbizonytalanodás abban az AJÁNLÁSBAN is, amikor lehetővé tették, - mintegy „áthidaló megoldásként" engedélyezték- az „online, virtuális" úrvacsorázást. Így teljesen szabaddá és ellenőrizhetetlenné téve az Úr Jézus Krisztus által elrendelt sákramentumokkal való helyes élést.

Pedig a református lelkipásztori eskü nagyon világosan és egyértelműen fogalmaz:

  • „A teljes Szentírást szorgalmasan tanulmányozom,
  • Isten igéjét a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás szellemében,
  • a Lélek bölcsességével és bátorságával mindenkor hirdetem.
  • A sákramentumokat egyházunk rendtartása szerint szolgáltatom ki."

Heidelbergi Káté 81. kérdés: Kik járulhanak az Úr asztalához?

Azok, akik bánkódnak bűneik miatt, azonban mégis bíznak abban, hogy bűneik megbocsáttattak és minden gyarlóságukat elfedezte a Krisztus szenvedése és halála, s akik egyszersmind kívánkoznak hitükben megerősödni és életüket megjobbítani. A meg nem térők ellenben, valamint a képmutatók kárhozatot esznek és isznak maguknak.

Heidelbergi Káté 82. kérdés:  Bebocsáthatók-e az Úr asztalához azok is, akik vallástételükkel és életükkel azt bizonyítják, hogy hitetlenek és istentelenek?

Nem, mert ez az Isten szövetségének a megcsúfolása volna és az Ő haragját felgerjesztené az egész gyülekezetre. Ezért kötelessége a keresztyén gyülekezetnek az ilyeneket Krisztus és az apostolok rendelése szerint a kulcsok hatalmával élve kebeléből kizárni, míg életüket meg nem jobbítják.

Ezzel a világos hitvallással szemben az „online, virtuális" úrvacsorázást ajánlva a hivatalos egyházi honlapon az alábbiak jelentek meg, melyet igen sok református hittestvérünk sajnálattal, értetlenül, sőt megbotránkozva olvasott:

(otthonunkban) „teremtsük meg a helyet, és rendezzük be imádságnak / istentiszteletnek a helyszínt:

legyen egy asztal, rajta egy terítő,

élő virág,

gyertya,

az énekeskönyvünk,

jó, ha ott van velünk a Bibliánk...

Készítsük oda előre az otthoni, berendezett „úrasztalára" a kenyeret és a bort, együtt mondva a tévében/ interneten szolgálatot tévő lelkésszel.... „ (Szabóné László Lilla. 2020. április 4.)

Bp. Pestújhelyi Református Egyházközségünk Elnöksége ezt a fajta minden biblikusságot nélkülöző otthoni „úrasztala" elkészítést, és ezt az - „online, virtuális úrvacsorázást" kezdettől fogva NEM JAVASOLTA!

Reformátor őseink megtanították nekünk, hogy a szent dolgokkal szentül kell bánni! ( SANCTA SANCTE TRACTANDA) Sokszorosan igaz ez a sákramentumokra nézve, a keresztségre és az Úri Szent Vacsorára.

Mi az Úr Jézus Krisztus által elrendelt sákramentumokkal való helyes élést továbbra is a Református Egyházunkban kialakult ősi gyakorlat szerint kívánjuk végezni és erre fogjuk bátorítani gyülekezetünk tagjait is.

(Ezt a világos álláspontunkat, templomi hirdetésekben, szóban, gyülekezeti újságunkban, internetes körleveleinkben egyértelmű határozottsággal mindig időben jeleztük!)

Továbbra is arra bátorítjuk gyülekezetünk tagjait, hogy alázattal fogadjuk el Istentől, hogy a járvány alatt az Úr Jézus Krisztus asztala körül nem gyülekezhetünk össze. Ezért arra kérünk mindenkit, hogy türelemmel és imádkozó szívvel várjunk arra az időre, amikor Istenünktől visszaadatik nekünk a templomi istentisztelet, hogy Jézus Krisztus szent akaratának megfelelően újra együtt lehessünk úrvacsorai közösségünkben!

***

Mi a teendőnk ebben a páratlan próbatételben?

Ilyenkor év végén kétségtelenül hasznos az, ha életünk egy-egy szakaszát lezárjuk, kiértékeljük, tanulunk belőle. Az igei üzenetünk így kezdődik: „Mindennek rendelt ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt."

Mostanában bőven volt időnk életünket alaposan átgondolni.

Mi vajon megbecsültük-e a kegyelmi időt? Vajon ezt a mögöttünk levő megrendítő sok korlátozással, szenvedéssel, fájdalommal megterhelt évet, hogyan használtuk fel? Arra, amire Isten adta?

Az Ő dicsőségére, hitünk erősítésére, a kegyelemben való növekedésre, az evangélium hirdetésére, embertársaink javára és üdvösségük munkálására, Isten országának előmenetelére?

Egyedül Isten tudja, hogy mikor, minek van az ideje a mi személyes életünkben.

Nem tudhatjuk, hogy jövőre mennyi időt kapunk az Úrtól. De ha kapunk, legyen eltökélt szándékunk, hogy arra fordítjuk, amire Ő adja!

Nem mondhatjuk, hogy nem adatott meg számunkra a világos biblikus üzenet, a lehetőség és a kellő idő a megtérésre. Az Úr Jézus Krisztus mondja: „ Ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképen elvesztek" (Lukács 13,3)

Aki az Úr Jézus Krisztust nem veszi komolyan és nem tiszteli, aki Őt félvállról veszi, aki a hit drága ajándékát nem értékeli, nem becsüli, az a legnagyobb fájdalmat okozza Teremtő Urának.

A HITNÉLKÜLISÉG A LEGTRAGIKUSABB FELELŐTLENSÉG!

A mi felelősségünk az, hogy arra használjuk az Istentől kapott kegyelmi időt, amire adta.

Továbbra is arra biztatjuk gyülekezeti tagjainkat, hogy ebben a veszélyes járványhelyzetben is helyesen éljünk az Istentől felkínált lehetőséggel.

Most az Istennel való közösségünk gyakorlására a Szentírás egyéni tanulmányozása, és az imádság adatott számunkra. Legyünk a mi áldott Istenünkkel minél szorosabb élő közösségben a Szent Biblia hűséges és alapos tanulmányozásában!

Legyen az életünk az örök Ige mennyei áldott vizsgálata alatt, hogy világosan kiderülhessen a Krisztushoz tartozásunk állapota: mélysége, tisztasága, szentsége, ápoltsága, hitelessége, frissessége, hogy ezután még elszántabban tudjunk élni Istenünk dicsőségére és embertársaink javára.

Tudjuk, hogy akiket az Úr Jézus Krisztus eleve kiválasztott, nem akárkik, hanem a legnagyobb felelősséggel fölruházott tanítványok. Akik Megváltójukért, az üdvözítő hitük tisztaságáért, Isten országának építéséért egész életüket Istennek szentelik, és megalkuvás nélkül hirdetik az életmentő, örök evangéliumot!

Adja meg az Úr, hogy gyülekezetünk tagjai e súlyos próbatételekben is mindvégig becsületesen helytálljanak, és egyre jobban megerősödjenek szentséges hitükben.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket a mi áldott Megváltónknak az Úr Jézus Krisztus bíztatása, bátorítása: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját." (Jelenések 2,10)

Budapest, 2020. december 31.

Trencsényi László

lelkipásztor

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 67, összesen: 360547

  • 2021. július 22., csütörtök

    A mesterséges intelligencia korunk legnagyobb kihívása. Miért van ez így, milyen veszélyeket hordoz magában, és milyen kiút állhat előttünk? Könyvkrit...
  • 2021. július 22., csütörtök

    Nyaralási lehetőséget kínál a németországi árvizek károsultjainak Balog Zoltán református püspök. A Zsinat lelkészi elnöke a többek között a németorsz...
  • 2021. július 21., szerda

    Vajon miért száműztük lelki életünkből az életet? Ha pedig az élet része annak, akkor mit jelent a lelki? Hogyan állhat helyre saját emberi mivoltunk,...
  • 2021. július 20., kedd

    Mi visz arra egy református lelkészt, hogy sci-fi íróként is kipróbálja magát? Prédikáció és fikció kapcsolatáról, világvégéről, írói módszertanról, v...
  • 2021. július 20., kedd

    Védelem, pásztorlás, érvpárbaj, emberségesség – a koronavírusjárvány elmúlt több mint egy évében számos lelkésznek kellett eligazítást nyújtania, mikö...
  • 2021. július 19., hétfő

    Pénteken veszi kezdetét az idei Művészetek Völgye. A taliándörögdi református templomban és környékén koncert, kiállítás, művészetterápiás alkotóműhel...
  • 2021. július 16., péntek

    Míg a tanév során leendő szolgálatukra készülnek, nyáron egymás társaságában töltődnek, missziós utakon vesznek részt, világi és egyházi fesztiválokon...
  • 2021. július 15., csütörtök

    „Az építkezés hitvallás. Aki maradandót épít, aki kőből épít, az a jövőnek épít” – hangzott el Balog Zoltán dunamelléki püspök igehirdetésében a halás...
  • 2021. július 14., szerda

    A Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke, magyar katonatiszt, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő Bibó–Göncz–Regéczy...
  • 2021. július 13., kedd

    Az „Útitársak. Krisztussal.” honlap szerkesztői a csendnek mint lelki gyakorlatnak a témáját járják körül; izgalmas kérdéseket, meghatározó átéléseket...