Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Mit jelent református keresztyénnek lenni?

Kapcsolódó kép

Mit jelent református keresztyénnek lenni?

Ezt jelenti boldog református keresztyénnek lenni!

MEGTEKINTHETŐ:ITT

„Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus." 1Korinthus 3,11

Bevezetés

A Református Egyház mindig is az Ige Egyházának vallotta magát. Mindig az Ige tiszta hirdetésért, és tiszta megértésért küzdött. Számára az Ige mindig az a verőér volt, amely az életet: a hamisítatlan lelki táplálékot szállítja az anyaszentegyházba, a Krisztus testbe. Meg vagyunk győződve arról, hogy református keresztyén hitünk a Bibliából megismerhető tökéletes igazságot vallja. Mi tudjuk, mit jelent mindent odaadni az igaz kincsért, az üdvözítő Krisztus hitért, azért az evangéliumért, amely a legcsodálatosabb üzenet, amit a világ valaha is hallott, és hallani fog. Reformátor őseink úgy adtak oda mindent: vagyont, hatalmat, földi dicsőséget az Igéért, mintha egy kontinenst adtak volna oda egy csónakért, amelyen a veszélyekkel mit sem törődve végre elindulhattak egy új világ felé. Mindent Istenre nézve és benne bízva cselekedtek, és immár ötszáz esztendeje tudjuk, hogy jól választottak, mert a Szentháromság egy igaz Isten igazolta őket!

 

A reformáció

Református Egyházunk születését nem lehet sem egy ember nevéhez, sem egy konkrét időponthoz kötni. A református keresztyén hit a lutheri reformáció idején a XVI. sz. elején Svájcból indult ki. Zürichben Zwingli, Strassburgban Bucer, Genfben Farel, Zürichben Bullinger készítgette a református reformáció útját. Az új irány szellemi irányítója azonban kétségtelenül Kálvin János volt.   Az eredetire reformált, tiszta keresztyén tanítás magyarországi terjesztői voltak többek között: Szegedi Kis István, Méliusz Juhász Péter, Kálmáncsehi Sánta Márton stb. A Magyar Református Egyház hivatalos megalakulása, az 1567-es debreceni alkotmányozó zsinathoz köthető, ahol elfogadták a bibliai tanítások alapján, kálvini teológia szellemben született hitvallásokat.

 

Hitvallásaink

A református embernek három hitvallása van:

Az Apostoli Hitvallás, amely összeköt más keresztyén felekezetekkel, akik velünk együtt hisznek a Szentháromságban, és Jézus Krisztust Uruknak, Megváltójuknak vallják!

A Heidelbergi Káté, 129 kérdés-felelete.  A II.Helvét Hitvallás 30 fejezete.

 

Egyházunk külső jellegzetességei

Református templomainkat a Biblia tanításához méltó egyszerűség, áttekinthetőség és tisztaság jellemzi.  Templomaink általában fehérre meszelt falúak, nincs bennük oltár, gyertyák, térdeplés, keresztvetés, nincs feszület, szobor és képtisztelet, csak a legszükségesebbek találhatók benne: a padok, a szószék és az úrasztala. A liturgiánkban nem a külsőség, hanem a prédikáció, Isten élő Igéjének tiszta hirdetése a meghatározó.

 

A Református Egyház tanításai

A reformáció radikálisan eltörölt minden, a Biblia és az apostoli kor tanításától, és hitbeli gyakorlatától eltérő katolikus dogmát. Mindenekelőtt a miseáldozatot, mivel katolikus felfogás szerint az áldozás Krisztus golgotai áldozatának megismétlése. Szerintük az ostya Jézus valóságos testévé, a bor Jézus valóságos vérévé változik. (transzubsztantiatio). A reformáció eltörölte azokat a katolikus szentségeket, melyekre a Biblia alapján nincs konkrét parancs: (bérmálás, fülbegyónás, egyházi „papi"rend, a szentségi házasság, utolsó kenet).

 

A reformáció eltörölte a rózsafűzért, a búcsúkat, a bűnbocsátó-cédulákat, a zarándoklatokat, körmeneteket, a szentek ereklyéinek, legendáinak, hagyományainak babonasággal kevert vallásos tiszteletét, a halottakért tartandó misét, a szentekre való esküvést.  Eltörölte a 40 napos tilalmakkal teli böjtöt, a farsangolást, a karneválozást.

De a reformáció radikálisan eltörölte a cölibátust, a szerzetesrendeket, és nem utolsó sorban a pápaság főségét, mivel soha nem fogadja el a pápát Krisztus helytartójaként.    Nem hisszük a purgatóriumról, (tisztítótűz) szóló bibliátlan tanítást sem, mert a Szentírás világosan kijelenti, hogy akit hitetlen állapotban ér a halál, az Isten nélkül marad mindörökre, tehát elkárhozik. Aki pedig hitt, az azonnal az Istennel való közösségbe az üdvösségre jut. „Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja marad rajta." (Jn 3,36)

 

Református hitünk tanítása csak a Szentírásban foglalt kijelentéseket, mint abszolút tekintélyt, fogadja el hitünk és életünk egyedüli zsinór-mértékeként. Ezzel elhatároljuk magunkat minden olyan felfogástól, amely a hagyományokat, az egyházi tanítást vagy bármi mást a Szentírás fölé vagy mellé helyez.

 

Reformátori alapelvek

A reformátorok - Luther, Kálvin, Zwingli, és a többiek - meggyőződéssel vallották, hogy reformátori erőfeszítések középpontjában két alapigazság áll: a Sola Scriptura és a Sola Fide, azaz Egyedül a Szentírás és Egyedül hit által.

 

  • Sola Scriptura (Egyedül a Szentírás)

Hisszük, hogy a hit megszerzéséhez nem az egyház tanítása, a hagyomány, a szentek legendái, stb. vezetnek el, hanem egyedül a Szentírás, mint az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrása. Hisszük, hogy a Biblia Isten kijelentett, igaz szava. Minden részében a Szentlélektől ihletett, tökéletes, tévedhetetlen, hibátlan, és abszolút tekintéllyel bír.  Református felfogásunk szerint az Egyház nem taníthat, és nem gyakorolhat semmi olyat, ami nincs összhangban a Bibliával.

 

  • Sola Fide (Egyedül hit által):

A hitre-jutás egészen isteni mű, belőle tökéletesen ki van rekesztve az emberi érdem gondolata. A hitvallásunk ezért azt tanítja, hogy az emberi „jócselekedetek" nem számítanak az üdvösség elnyerése szempontjából, hanem kizárólag Jézus Krisztus értünk meghozott áldozata. Csak az Ő érdeméért és az ebben való hit által üdvözülhetünk. Valljuk azt is, hogy az újjászületés egyedül Isten Szentlelkének munkája, amelyet a bűnös ember Jézus Krisztus kegyelméből, hit által elfogadhat.

  • Sola Gratia (Egyedül kegyelemből)

Hisszük, hogy az üdvösség kizárólag Isten kegyelmétől függ. Valljuk, hogy Isten minket kegyelemből egyedül Krisztus kereszthaláláért mentett fel a halálos ítélet alól. A kegyelem egyetlen forrása és oka Isten szuverén kiválasztásában és Krisztus tökéletes áldozatában van, és soha nem az emberben. A kegyelem ezért elveszíthetetlen.

  • Solus Christus (Egyedül Jézus Krisztus által)

A reformált tanítás vallja, hogy sem a szentek, sem Szűz Mária közbenjáró szerepét és tiszteletét nem fogadhatjuk el, mivel Biblia világos tanítása szerint, egyedüli közbenjáró csak az Úr Jézus Krisztus és senki más. „Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus." (1Tim 2,5)

  • Soli Deo Gloria (Egyedül Istené a dicsőség)

Ez a jelmondat, amely leginkább a református reformáció sajátja, azt hangsúlyozza, hogy az emberi élet célja a földön egyedül Isten dicsőségének szolgálata. Isten minden hívő gyermeke, azért van a világon, hogy Isten dicsőségére éljen, és a világ az ő élete által áldást nyerjen.

 

Egyházunk szentségei, régiesen sákramentumai

A Református Egyházunknak a Biblia alapján, Jézus Krisztus parancsa szerint két szentsége van: a keresztség és az úrvacsora. Mivel a hívő ember Megváltójával, Krisztussal szövetséges kapcsolatban van, ezért ezt a kapcsolatot a sákramentumok által pecsételi meg és ápolja. Ennek értelmében a keresztség beiktatás a szövetségbe, az úrvacsora pedig tápláltatás, hiterősítés a szövetségben.

Hisszük, hogy az úrvacsorában a hívő ember a Szentlélek által Krisztussal egyesül, aki lelkiképpen van jelen, így Krisztus megváltó halálának és feltámadásának minden áldásában részesedik.

 

Predestináció (Az eleve elrendelés tana)

Az Úr Jézus mondja: „Nem ti választottatok engem,hanem én választottalak titeket."(Jn.15:16)  A református ember hiszi a Biblia alapján a kiválasztás tanát, miszerint Isten öröktől fogva gondoskodott arról, hogy a tőle elszakadt bűnös ember hozzá visszatérhessen, és ez Jézus Krisztus által lehetővé vált, mert Ő eleve így rendelkezett! „Előre elhatározta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint." (Efezus 1,5) Hisszük, hogy Istennek van hatalma megőrizni az Ő választottait az elbukástól, vagyis az elnyert üdvösség örökre az övék. Aki a Krisztus vére árán szerzett drága hitben él, az biztos lehet üdvössége felől!

 

Az anyaszentegyházról

Valljuk, hogy az egyház a választottak közössége (coetus electorum), ahol a középpontban Jézus Krisztus áll, aki Szentlelke és Ígéje által van jelen a gyülekezetben. Az anyaszentegyháznak egyedül Krisztus a feje és egyetlen pásztora, ezért nem szorul földi helytartóra (pápa), mert az Úr Jézus Krisztus megígérte, hogy jelen van minden napon a világ végezetéig. Mit hiszünk a keresztyén anyaszentegyházról? Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetétől fogva annak végéig, az egész emberi nemzetségből, Szentlelke és Igéje által az igaz hit egységében, magának egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe, azt oltalmazza és megőrzi. Hiszem, hogy annak én is élő tagja vagyok és örökké az is maradok. Heidelbergi Káté  54.kérdés-felelet

 

Református kegyesség

A református kegyesség gyakorlásának lényege a hívőnek, Megváltójával való hit általi egysége. Mivel a megtért, újjászületett ember örökre Krisztusba oltatott be, ezért az Istennel való kapcsolata hit általi és személyes.

A református keresztyén ember életvitelét, értékrendjét, gondolkodását mindig is az egyszerűség, a szorgosság, a törekvés, a munka becsülete, a józan életvitel határozta meg. Kegyességüket pedig a Krisztussal való közösség ápolása, elsősorban a Bibliaolvasás, az imádkozás, a hálaadás és a szent életvitel jellemezte.

 

Egyetemes papság elve

A Szentírás alapján valljuk az egyetemes papság elvét vagyis, hogy minden hívő ember joga és kötelessége a Szentírás tanulmányozása és az evangélium hirdetése.  „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság szent nemzet vagytok..." (1Péter 2,9)

 

Zsinatpresbiteri elv

A Református Egyház vezetését választott testületek gyakorolják. Egyházközségi szinten a Presbitériumok által, magasabb szinten pedig a Zsinat által kormányozza magát és alkotja törvényeit. Az egyházi vezetésben a nem lelkész jellegű un. (laikusok) is kiemelkedő szerepet játszanak, a paritás elve szerint, amely alapján egy-egy lelkészi szavazatra, egy-egy világi szavazat esik.

A Szentírás alapján tiszteletben tartjuk a világi hatalmat és annak törvényeit, amennyiben az nem gyakorol zsarnoki uralmat!

Református hitünk nem jelent elzárkózást, sőt minden ember iránt őszinte szeretetet és testvéri egységet mindazokkal, akik ugyanezeket az igazságokat elfogadják, akiknek a hite egyedül és igazán Isten kijelentésére épül!

Hálásak vagyunk Istennek a számunkra igen becses, őseink véráldozatával, szenvedéseivel (gályarabok) védelmezett tiszta, református, bibliás hitért.  Reformátor őseink számára kimeríthetetlen erőforrást jelentett Isten Igéje, amelyért mindig küzdöttek. Kitartóan harcolták a nemes harcot minden tévelygés ellen, a személyes szentségért a bűn kísértése ellen, az egyházi tisztaságért és nemzeti tisztességért, a romlottság és a hitetlenség ellen. Tudták, hogy Isten különösen gondoskodik arról, hogy választottai a nagy megpróbáltatások alatt vigasztalás nélkül ne maradjanak. Meg voltak győződve, hogy Isten soha nem hagyja el őket, és az egyház hajója minden viharban megtartatik. Ezért hittel vallották:

FLUCTUAT SED NON MERGITUR:  Dobálják bár a hullámok, de el nem süllyed!

Hálásak vagyunk Istennek, hogy őseink tisztán fölragyogtatták számunkra a bibliai igazságokat, és példamutató hitvalló életükkel elénk élték a dicsőséges Szentháromság Isten igaz tiszteletét.

Budapest, 2014

Írta: Trencsényi László

református lelkipásztor

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 10, összesen: 298764

  • 2019. november 11., hétfő

    Tényleg lemegy a nap a mi haragunk nélkül?
  • 2019. november 11., hétfő

    A díjnyertes kötet a bibliatanulmányozás teljesen új dimenzióját nyithatja meg sokak előtt.
  • 2019. november 10., vasárnap

    Egy átlag vasárnap minden 180. budapesti lakos vesz részt református istentiszteleten, a teljes fővárosi lakosság kevesebb mint egy százaléka. A Kié a...
  • 2019. november 07., csütörtök

    Kilenc lelkész tett lelkészi esküt és vehette át lelkészi oklevelét a Dunamelléki Református Egyházkerület november 7-i közgyűlésén. Nyolc lelkészt a ...
  • 2019. november 07., csütörtök

    A Protestáns Akadémia októberi rendezvénye is illeszkedett a 2019. év témakörébe, amely a 21. század kihívásait igyekszik felfedni, a hallgatók szemei...
  • 2019. november 07., csütörtök

    Cseh napot tartottak a Lónyay utcai Református Gimnáziumban, ahol a hagyományos cseh értékek megismerése mellett az ország református gimnáziumainak d...
  • 2019. november 06., szerda

    Hat gyülekezeti tagból több mint negyvenfős közösséggé nőtt az elmúlt években a Csepel-szigeten fekvő két falu református gyülekezete. Templomuk padja...
  • 2019. november 05., kedd

    A komplex gyógypedagógiai fejlesztés nemcsak a gyerekekről szól, hanem a családokról is. Ez olyan kihívásokkal teli szolgálat, amelyhez komoly elhivat...
  • 2019. november 05., kedd

    Alakul a jövő évi lelkészi, lelkészházaspári csendeshetek programja. Azért jelentkezem ilyen jó előre, mert lassan megkezdődik a jövő évi tervek kiala...
  • 2019. november 04., hétfő

    Kiléptek komfortzónájukból és a gyülekezet néhány év alatt megháromszorozódott. Már nem azt várják, hogy az emberek közeledjenek hozzájuk, hanem ők ke...