RSS
A Teremtett világ csodái
„Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.
"(Zsoltár 19,2)
***
Werner Gitt: Teremtes_Evolucio
https://info2.sermon-online.com/hungarian/WernerGitt/Hungarian-Teremtes_Evolucio_1990.pdf
***
Isten által teremtett lenyűgözően csodálatosan világ vesz körül minket. Hálaadással szemlélhetjük a növények és állatok tökéletesen megtervezett világában előforduló számtalan csodát, mely a hatalmas Teremtőre mutat. Míg bizonyos élőlényeknek különleges képességeik vannak pl. élelemszerzésre és a ragadozók előli menekülésre, addig mások beépített tudásuk következtében olyan dolgokat cselekednek, amelyekre senki sem tanította őket. Ezek a lenyűgöző képességek és a minket körülvevő csodálatos világ, a hihetetlenül komplex, magas szinten szervezett élet nem jöhetett létre csak úgy magától, spontán, tervező nélküli egy sor véletlenszerű baleset, azaz az evolúció következményeként.
***
Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a madarak csodálatos világa.
***
MIRE TANÍT MINKET A MADARAK?
A madarak repülése az egyik leglenyűgözőbb mozgási technika, melyet ismerünk. Néhány gramm zsír felhasználásával átkelnek tengereken. A rubinnyakú kolibri 3-4 grammos, vándorló madár, Észak-Amerikában él és Közép-Amerikában telel át. Az 1000-km-es távolságot minden évben a saját erejéből teszi meg 80 km/h sebességgel. A Golf áramlat fölött átröpülve, megállás nélkül, siklás és vitorlázás nélkül száll. Másodpercenként 50 szárnycsapás mellett ez egy 18 órás út során 3,24 millió szárnycsapást jelent megszakítás nélkül. Ehhez két gramm zsírt használ fel. Ez az optimális energiafelhasználás rekordja!
Számítógépek és beható alapanyagcsere-tanulmányok segítségével a tudósok nemrég arra a következtetésre jutottak, hogy a kolibri erre a teljesítményre egyszerűen képtelen. Azt állítják, hogy a 3-4 gramm súlyú kolibri nem tud elegendő energiát elraktározni a hosszú úthoz: el kellene fogyjon az „üzemanyaga" útközben. De a kis madár nem törődik a tudományos tanulmányokkal, és a „lehetetlen" utazást évente kétszer teszi meg.
Hazai költöző madaraink is testsúlyuk felét használják fel a két nap során, amíg megállás nélkül átrepülik a Szaharát. A madarak tökéletes pontossággal visszatalálnak költőhelyükre, több ezer kilométeres távolságból is.
Villámgyors fordulatokat hajtanak végre, több ezer méteres magasságban. Hihetetlenül összetett az az információátviteli rendszer, amely lehetővé teszi a szárnydinamika és az agyműködés pontos összehangolását. Az izmokban és az izületekben lévő mérő-érzékelő szervek szünet nélkül elemzik a helyzetet és a feszültséget, és továbbítják az információt a központi idegrendszernek. Onnan pedig az izmok mozgatását, a szárnyak döntését és a tollak kiterjesztését vezérlő parancsok érkeznek.
Rendkívül összetett a madártollak fölépítése is. A galamb egyetlen evezőtollán a tollszár mindkét oldalából 500 ágacska indul ki, melyek mindegyike ismét szétágazik 550 felé. Ez egyetlen toll esetében 275 ezer ágacskát jelent! A hattyúnak 25 000 db, a kacsának 12 000, a sirálynak 6000 tolla van.
A tollazatnak sokféle követelménynek kell megfelelni: szilárdság, könnyű súly, hajlékonyság, gondozhatóság, párnásság, hőszigetelés, vízállóság, optimális aerodinamikai forma és megújulási képesség. A 9000 madárfaj mindegyikének megvan a jellegzetes tollazata, egyedi szárnyformával, íveléssel, kinézettel. Egy szárnyban minimum hatféle tolltípus van: karevezők, kézevezők, nagy- közepes- kis-szárnyfedők és a fiókszárny. Van másfél méteres kardforma, széles és keskeny, derékszögben hajló lécforma, kerek lapátforma, sarlóforma stb. - szabványos madárszárny nem létezik.
Az áramlástannal foglalkozó tudósok még ma sem tudják elemezni, hogy hogyan változtatják a madárszárnyak alakjukat és helyzetüket a különböző légáramlatokban. Itt különösen nehéz követni a Teremtő gondolatmenetét.
(Prof. Werner Gitt: A Teremtés bibliai tanúságtétele)
Megállapíthatjuk tehát, hogy a madárvilágnak e tökéletessége, nem jöhetett létre az evolúció következményeként. Csodálatos Tervezője, Alkotója van, Aki a mi áldott Istenünk.
***
Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a madarak tájékozódása.
***
MIRE TANÍT MINKET AZ ARANYLILE?
A teremtett világban sok olyan dolgot megfigyelhetünk, amelyek igazolják, hogy egy hozzátartozó terv nélkül nem működhetnének. Werner Gitt professzor ezzel kapcsolatban megállapítja: "Egy példa, amely engem is mindig elkápráztat, az aranylile utazása, ahol a madár Alaszkából Hawaiiba repül, hogy ott átteleljen."
Az atlanti aranylilének vagy más néven szibériai aranylilének 4500 kilométert kell megtennie az Atlanti-óceán felett, hogy Hawaiiba jusson. Ehhez energiára van szüksége.
Alaszkában nem maradhat, mivel túl hidegre fordul az idő. Tehát ahhoz, hogy átteleljen, meg kell tennie ezt a hosszú utat.
A madár Alaszkában fokozott táplálékbevitellel 70 grammot szed magára. Ez az üzemanyaga.
Átlagos súlya 200 gramm. Az óránkénti üzemanyag szükséglet önsúlyának 0,6%-a.
Ha a madár egy órán át repült, 1,2 gramm zsírt használt el. A második repülési óra kezdetén tehát már csak 198,8 grammot nyom. Könnyebb lett, és a második órához valamivel kevesebb üzemanyagra van szüksége.
Werner Gitt elsőfokú differenciálegyenletről beszél.
Ha az ember ezt megoldja, megállapítható, hogy az aranylilének három és fél napra van szüksége ahhoz, hogy Hawaiiba érkezzen.
Ez 88 repülési órát jelent, 72 óra után azonban már nem rendelkezik zsírtartalékkal és nincs sziget, ahol pihenőt tarthatna.
Folyamatosan repülnie kell.
Ez tehát azt jelenti, hogy ezen számítás szerint a madárnak bele kellene vesznie az Atlanti-óceánba, akkor pedig nem lenne több aranylile.
Honnan tudja ezt a madár?
A Teremtő útravalóul adott a madárnak egy fontos információt: sose repülj egyedül, hanem mindig másokkal közösen, mégpedig ék alakban. Az állat így megtakarít 23% energiát.
Ha most még egyszer elvégezzük a számítást, láthatjuk, hogy a madárnak még marad 6,8 gramm zsírja, amikor Hawaiiba érkezik.
Ezen a példán keresztül, mondja Werner Gitt, láthatjuk, mennyire pontosan ki van minden számolva. Isten nem adta meg a madárnak a lehetőséget, hogy 20 vagy 30 grammal többet vigyen magával, hisz az nehezék lenne. Nem. Olyan pontosan ki van számolva, hogy éppen megfelelő.
A csapatban történő repülés révén az aranylile energiát takarít meg.
Honnan tudja ezt a madár?
Hiszen ráadásul a fiatal madarak nem tanulják el az idősebbektől, azok ugyanis valamivel később külön indulnak útnak Alaszkából.
Terv nélkül nem megy!
Ez annyit jelent, hogy a legelső repüléstől kezdve pontosan tudják, hová kell eljutniuk.
Azon kívül tartaniuk kell a célirányt, szükségük van egy nagyon pontos GPS-rendszerre, hogy szög-percnyi pontossággal eltalálják azokat a szigeteket, különben elrepülnének mellettük, ott pedig 1000 kilométernyire nincs több sziget.
A madárnak tehát már a legelső repülésnél szüksége van az adatokra, hogy merre kell repülnie, hogy ék alakban kell repülnie, és hogy 70 gramm zsírt kell magára szednie. Máskülönben nem birkózik meg a dologgal. Ha ezeket összegzésként átgondoljuk, az alábbi következtetésre juthatunk:
Ezt csakis egy bölcs Teremtő hozhatja létre.
Az evolúció szerint a madarak először minden lehetséges irányban próbálkoznának. Nem lenne elég zsírjuk, és semmi sem működne.
Kezdettől fogva teljesen átgondolt tervre van szükség - ez pedig nem megy egy bölcs Teremtő nélkül, aki mindezt elrendezte.
Az aranylile pontosan tudja hova kell eljutnia, hogy életben maradjon és mindent, de mindent ennek a célnak rendel alá.
(Prof. Werner Gitt: A Teremtés bibliai tanúságtétele)
Megállapíthatjuk tehát, hogy az aranylile tökéletes tájékozódása, nem jöhetett létre az evolúció következményeként. Csodálatos Tervezője, Alkotója van, Aki a mi áldott Istenünk.
***
Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a tökéletesen megtervezett harkály.
***
MIRE TANÍT MINKET A HARKÁLY?
Közel 200 fajta harkály van világszerte. Táplálékkeresés közben a harkály hatalmas erővel üti neki csőrét a fák törzsének, mégsem szenved agyrázkódást. Hogy lehet az, hogy eközben nem sérül meg az agya? A Teremtő, a harkály csontjait olyan különlegesen tervezte meg, hogy azok csökkentsék az agyra jutó terhelést. A harkályok bámulatos képessége az, hogy nagy erővel, gyorsan és hosszasan képesek a fán kopácsolni csőrükkel. Képesek egy nap alatt akár 12 ezerszer a fához csapni csőrükkel, és mégsem szenvednek agykárosodást. Egy harkály egy másodperc alatt 20 ütést is leadhat, és minden ütés sebessége 25 km/h. Ez akár az 1200 g-t is elérheti, ami több mint százszorosa annak, amit az ember el tud viselni.
A harkály csőre minden ütés után éles marad,
koponyája és idegrendszere nap mint nap elviseli a rengeteg, súlyos ütést.
A harkályok különleges képességének magyarázata:
- A harkályok agya viszonylag mereven rögzül a koponyájukban, mert kevés folyadékkal van körülvéve, így az agy nem tud annyira ide-oda rázkódni, ahogy az embereknél.
- Az agyat különösen erős izmok veszik körbe, amik tompítják az ütközés erejét. Mielőtt a csőr a fához ütközik, ezek az izmok megfeszülnek, és elnyelik a becsapódás erejét.
- A kopácsolás vállból indul, a nyak és a fej merev marad. Minden vízszintes és függőleges irányú elfordulás akadályozva van, ezzel a nyíróerő minimalizálódik.
- A harkály az ütközés előtt egy ezredmásodperccel becsukja a szemét, ezzel védi a szálló forgácsoktól.
Ennek a rendkívüli módszernek az ellesése már régóta foglalkoztatja a kutatókat, mert segítségével sokkal hatékonyabb fejvédő eszközöket tervezhetnének emberek számára, ezért a kutatók lassított videofelvételek, röntgenfelvételek és számítógépes szimulációk segítségével vizsgálják a fakopáncsok koponyáját. Valóban igaz a régi mondás: „A tudomány művelése, olvasás Isten gondolataiban."
Megállapíthatjuk, hogy a tökéletesen megtervezett harkály, nem jöhetett létre az evolúció következményeként. Csodálatos Tervezője, Alkotója van, Aki a mi áldott Istenünk.
***
Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a zsiráf tökéletesen megtervezett páratlan keringési rendszere:
***
MIRE TANÍT MINKET A ZSIRÁF?
Azt gondolná az ember, hogy a zsiráf különös alakja, hatalmas mérete, átlagon felüli magassága és hosszú nyaka miatt lehetetlennek tűnik, hogy a vér áramlását minden testrészében szabályozni lehessen. Amikor például leereszti fejét a földre, a gravitáció miatt hirtelen nagy mennyiségű vér kellene, hogy a fejébe tóduljon, elöntve az agyat. Majd ahogy felemeli a fejét, a vér visszaözönlene a szívébe és az állat elvesztené az eszméletét. De ez nem történik meg. Miért nem?
A zsiráf keringési rendszere a tervezés valódi csodája, ötletesen az állat sajátos alakjára és méreteire szabott. A zsiráf és egy normál rövid nyakú állat között számos eltérés van. Mivel a vért fel kell pumpálni több méter magasba a fejéhez, a zsiráf vérnyomása kétszerese az átlagnak és neki van a legerősebb szíve a világon. Szíve 60 cm hosszú, súlya 11 kg és falának vastagsága elérheti a 7,6 cm-t. A gond az, hogy az agynak árt a magas vérnyomás, így mikor a zsiráf lehajol inni, vérnyomása tönkretenné az agyát.
De a Teremtő gondoskodott erről is: a zsiráf nyaki vénáiban egyirányú billentyűk vannak, melyek bezárulnak a fej lehajtásakor. Viszont még így is túl sok vér marad a nyaki verőerekben. A fölösleges vérmennyiséget „felszívja" az agy mellett levő, kis vérerekkel teli szivacsos szövet. Azonkívül az agy körül levő folyadékban ellennyomás jön létre, ami megakadályozza a hajszálerek megpattanását. A zsiráf ütőereinek falai vastagabbak bármely más emlősénél.
Figyelembe véve a sok módosítást, melyre szükség van egy hosszú nyakhoz, nyilvánvaló, hogy a zsiráf nem jöhetett létre az evolúció következményeként.
Csodálatos Tervezője, Alkotója van, Aki a mi áldott Istenünk.
***
Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a méhek sejtépítésben rejlő bölcsessége.
***
MIRE TANÍTANAK MINKET A MÉHEK?
Si sapis, sis apis. Ha okos vagy, úgy tégy, mint a méh - mondja egy őskeresztény dicséret, amelyre a méhek több okból rászolgáltak. Vajon miért érdemlik meg a méhek ezt a nagy elismerést? Elsősorban a sejtépítésben rejlő bölcsességükkel. A méhek munkaidejében a méztartók készítése összeesik a mézgyűjtéssel. Világos, hogy minél tovább tart az előbbi munka, annál kevesebb idő jut a mézgyűjtésre; a méz pedig számukra téli élelem.
A méheknek tehát azt a problémát kell megoldaniuk, hogy milyen formájú edények készülnek a lehető legkevesebb anyagból, legkevesebb munkával minél több méz elraktározására.
Csak a hatszögű hasáb felel meg mindenben a lex minimi követelményeinek. A káros tér kiküszöbölése céljából a méh az összes testek közt a legelőnyösebben a hatszögű hasábot választotta. A lép egymás mellé és fölé épített sejtek tömege.
A méhek a potrohuk hasi oldalán található mirigyekből kiválasztott viaszból építik fel a lépet, melyet sokan mérnöki csodának tartanak. A sejtépítésnél a méhek számára a legnehezebb feladat a sejtfenék és szögeinek megválasztása.
A matematikusok már évszázadok óta sejtik, hogy ha az a cél, hogy maximális térfogatú szerkezetet kapjunk, minimális építőanyag felhasználásával, a hatszögletű elosztás hatékonyabb, mint ha egyenlő szárú háromszögeket vagy négyzeteket vennénk alapul. De sokáig nem tudtak pontos magyarázatot adni rá, hogy miért. 1999-ben Thomas C. Hales professzor matematikailag bizonyította azt, amit addig csak sejtettek. Levezette, hogy szabályos hatszög alapú hasábokkal lehet a leghatékonyabban egyenlő részekre osztani a teret minimális anyagigénnyel. A méhek a hatszögletű sejtekkel tudják a legjobban kihasználni a rendelkezésükre álló teret, könnyű, de szilárd lépet gyártani minimális mennyiségű viaszból, és maximális mennyiségű mézet tárolni adott helyen. Nem csoda, hogy valaki építészeti remekműnek nevezte a lépet.
A tudósok a lépet másolva jó helykihasználású és strapabíró szerkezeteket alkotnak. Manapság a repülőgép-tervezők például a léphez hasonló panelekből erősebb és könnyebb, ennélfogva kisebb fogyasztású repülőgépeket építenek.
Megállapíthatjuk, hogy a méhek sejtépítésben rejlő bölcsessége, nem lehet az evolúció következménye. Csodálatos Tervezőjük, Alkotójuk van, Aki a mi áldott Istenünk.
„Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy;
csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt."
(Zsoltárok 139:14)
- ***
Megállapíthatjuk tehát, hogy Isten mindenhatósága és bölcsessége áll mindezek mögött, Aki minket, a világot és minden élőlényt teremtett. Ezért hittel valljuk:
„Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál."
(Jób 42:2)
***
Szerkesztette:
Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2020
- Felhasznált, egyben szeretettel ajánlott irodalom:
- Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig
- Batten-Ham-Sarfati-Wieland-Werner Gitt: Kérdések a Kezdethez
- Werner Gitt: A teremtés bibliai tanúságtétele
- Werner Gitt: Ha az állatok beszélni tudnának
- Bob Devine: Isten csodálatos világa
- Walter János: Isten képe a természetben
***********
A dinoszauruszok története
Az egész világon megtalálhatók azoknak a lényeknek a csontjai, amelyeket ma dinoszauruszoknak nevezünk. Sok lelet csupán csonttöredékekbõl áll, de néhány csaknem teljes csontváz is napvilágra került. Az egyedi ismertetõjegyek alapján - mint például a koponya és a végtagok szerkezete - a tudósok a dinoszauruszok sok fajtáját le tudták írni.9 Úgy tûnik azonban, hogy különbözõ definíciók vannak arra nézve, hogy mely ismertetõjegyek alapján kell egy állatot a dinoszauruszok közé sorolni.
Honnan jöttek a dinoszauruszok?
A Biblia azt tanítja, hogy Isten a hatodik napon teremtette a szárazföldi állatok különbözõ fajait (1Mózes 1,24-25). Mivel a dinoszauruszok szárazföldi állatok voltak, nyilván õket is a hatodik napon teremtette.11 Az evolúciótan képviselõi azt állítják, hogy a dinoszauruszok olyan hüllõktõl származnak, amelyek eredetileg a kétéltûekbõl fejlõdtek ki. Ezek a tudósok nem tudnak felmutatni egyetlen átmeneti formát sem érveik alátámasztására.
A dinoszauruszoknak az evolucionista tankönyvekben található családfáin sok specifikus faj látható, de az õket összekötõ vonalak, amelyek egy közös õsre utalnak, tisztán hipotetikusak. Mivel erre vonatkozóan nincsenek fosszilis leletek, a kapcsolatokat szaggatott vonalak ábrázolják. Az evolúciótan képviselõi nem tudják bizonyítékokkal alátámasztani a dinoszauruszok kétéltû- vagy hüllõelõdeibe vetett hitüket. Milyenek voltak a dinoszauruszok? A tudósok nem tudnak teljes dinoszaurusz-tetemeket kiásni, bõrrel és izomzattal együtt. Még ha minden csontot megtalálnának is, még mindig csak az állat 40 százaléka állna rendelkezésükre, hogy kitalálják, milyen is volt valójában. Ebbõl kellene rekonstruálniuk az állat eredeti alakját. A csontok például semmit sem mondanak az állat színérõl, bár néhány kövületet bõrlenyomatokkal együtt találtak meg, amelyek alapján következtetni lehet a bõr szerkezetére, de ahogy a mai hüllõk is nagyon változatos színûek, a dinoszauruszok is jelentõsen különbözhettek színben, bõrszerkezetben stb. Ha a tudósok megpróbálják csontmaradványokból rekonstruálni a dinoszauruszokat, sok tekintetben egyszerûen sejtésekre kell hagyatkozniuk, amelyekben nem mindig egységesek. Például heves viták voltak arról, hogy a dinoszauruszok hideg- vagy melegvérûek voltak-e. Továbbá nem könnyû a csontokból arra következtetni, hogy hím vagy nõstény állatról van-e szó. Ez teret enged a további spekulációknak.
Néha tévedések is elõfordulnak a rekonstrukció során, amelyeket késõbb korrigálni kell, ha további csontokat találnak. Így például az újabb dinoszaurusz-tankönyvekben már nem szerepel a híres Brontosaurus. Amikor eredetileg „felfedezték", tévedésbõl másik fejet tettek egy dinoszaurusz-csontvázra, amelyet már korábban elneveztek Apatosaurusnak.12 Ki fedezte fel a dinoszauruszokat? A világi könyvek szerint 1677-ben találták meg elõször azt a lényt, amelyet késõbb dinoszaurusznak neveztek el. Ebben az évben Dr. Robert Polt furcsa csontokat talált, amelyek olyan nagyok voltak, hogy egy óriáselefánt vagy egy óriásember csontjainak tartották õket.13 1822-ben Mary Anne Mantell Sussexben sétálni indult egy országúton. A szájhagyomány szerint pillantása egy kõre esett, amely csillogott a napfényben. A követ megmutatta férjének, aki orvos volt és kövületeket gyûjtött. Dr. Mantell észrevette, hogy a kõbõl kiáll egy fog, amely hasonlított ugyan a mai hüllõk fogaira, de sokkal nagyobb volt. Arra következtetett, hogy a fog egy nagy kihalt, növényevõ hüllõtõl származik, amelynek olyan fogai voltak, mint egy leguánnak. 1825-ben az állatot elnevezte Iguanodonnak („leguánfog"). Szintén Mantell volt az, aki elkezdte a hüllõket hozzárendelni egy földtörténeti korszakhoz, amelyet széles körben ismertté tett.14 A Biblia szemszögébõl ez nem volt más, mint a dinoszauruszok újrafelfedezése, hiszen az elsõ ember, aki dinoszauruszt látott, Ádám volt. Ez azon a napon történt, amikor nevet adott a szárazföldi állatoknak, amelyeket Isten a hatodik napon teremtett (1Mózes 2,19-20). Mikor éltek a dinoszauruszok? Az evolúciótan képviselõi azt állítják, hogy a dinoszauruszok sokmillió évvel ezelõtt éltek. Sajnos a kiásott dinoszaurusz-csontok nincsenek megcímkézve az elhalálozás évszámával! Az evolúciótan képviselõi a koradatokat közvetett kormeghatározási módszerek segítségével kapják, amelyeket más tudósok erõsen kétségbe vonnak.
Sok bizonyíték szól a többmillió éves korok ellen.15 Vajon megtudjuk Istentõl, hogy mikor teremtette a Tyrannosaurus rexet? Sokan ezt válaszolnák: „Nem". De a Biblia azt mondja, hogy Isten mindent hat szokásos nap alatt teremtett.16 A szárazföldi állatokat, beleértve a dinoszauruszokat is, a hatodik napon teremtette (1Mózes 1,24-25), tehát csak kb. 6000 évesek. Ezt a közelítõ értéket úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a Bibliában felsorolt életkorokat.17
Ha a Tyrannosaurus rex szárazföldi állat volt, és Isten minden szárazföldi állatot a hatodik napon teremtett, akkor a T. rexet is a hatodik napon teremtette! Ezenkívül tudjuk a Bibliából, hogy a bûnbeesés elõtt nem volt halál, vérontás, betegség és szenvedés.18 Ha a Bibliát összefüggõen áttekintjük Mózes elsõ könyvétõl a Jelenések könyvéig, és ha az Írást maga az Írás magyarázza, akkor a halál és a vérontás az állatok és emberek között csak Ádám bûnbeesése után jelent meg a világban. Legelõször akkor pusztult el egy állat, amikor Isten kiontotta a vérét az Édenkertben, majd Ádámot és Évát ennek bõrével öltöztette fel (1Mózes 3,21). Ez egyben a vezeklõ áldozat jelképe is volt, annak az elõképe, hogy Krisztus vérének ki kell majd ontatnia a mi megváltásunkért. Tehát a bûnbeesés elõtt egyetlen elpusztult állat csontja sem kerülhetett a földbe, mert ez aláásná az Evangéliumot. Ez azt jelenti, hogy a dinoszauruszok csak azután pusztulhattak el, hogy a bûn megjelent a világban. Ezért a dinoszaurusz-csontok nem lehetnek több millió évesek, hiszen Ádám csak néhány ezer éve élt.
Említi-e a Biblia a dinoszauruszokat?
Ha az emberek láttak dinoszauruszokat, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a régi történelmi dokumentumok, mint például a Biblia, megemlítik. A Biblia legismertebb angol fordítása, a King-James-Version (KJV) 1611-ben készült el.19 Egyesek úgy vélik, hogy a Biblia semmit sem mond a dinoszauruszokról, mivel ez a szó nem fordul elõ a KJV-ben vagy más ismert bibliafordításban (a magyar fordításban sem - a kiadó).
A „dinoszaurusz" szót azonban csak 1841-ben vezették be.20 Amikor Sir Richard Owen, a híres angol anatómus és a British Museum elsõ igazgatója, aki egyben állhatatos antidarwinista volt21, megnézte az Iguanodon és Megalosaurus csontjait, felismerte, hogy a hüllõk egy különálló csoportját alkotják, amelyet még nem osztályoztak. A „dinoszaurusz" nevet adta nekik, amit görög szavakból rakott össze, amelyek jelentése: „rettenetes gyík".22 A „dinoszaurusz" szót ezért ne keressük a King-James Bibliában, mert amikor az készült, ez a szó még nem létezett. Van más szó is a dinoszauruszokra? A világon mindenütt léteznek sárkányokról szóló legendák. A „sárkányok" sok leírása jól ráillik bizonyos dinoszauruszokra. Lehetséges, hogy ezek a beszámolók az emberek és a ma dinoszaurusznak nevezett lények közötti találkozásokat írják le? A többnyire „sárkánynak" fordított héber szó (tan, tannin, tannim, tannót) az Ószövetségben kb. harmincszor fordul elõ. Egyes bibliai részletek olyan „sárkányokról" szólnak, amelyek a szárazföldön éltek: „Nebukadneccar... elnyelt, mint egy sárkány" (Jeremiás 51,34). „Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt" (Zsoltárok 91,13 - Károli). Sok teremtéskutató úgy gondolja, hogy a Biblia által említett sárkányok azonosak azokkal a lényekkel, amelyeket ma dinoszauruszoknak nevezünk.23 Strong konkordanciájában a „dinoszaurusz" a tannin ill. tannim szó egyik lehetséges jelentéseként szerepel. A Biblia ezt mondja 1Mózes 1,21-ben: „És megteremtette Isten a nagy víziállatokat, a vizekben nyüzsgõ különféle fajta úszó élõlényeket".
A „nagy víziállatok" héber megfelelõje (tannin) az a szó, amelyet a Biblia más helyein „sárkánynak" fordítottak. Tehát lehetséges, hogy Isten Mózes elsõ könyvében az általa teremtett nagy tengeri sárkányokat, vagyis tengerben élõ dinoszaurusz-szerû állatokat írja le.
A Biblia más helyein is találkozunk tengerben élõ sárkányokkal: „Te szorítottad vissza erõddel a tengert, te törted össze a tengeri szörnyek fejét" (Zsoltárok 74,13) vagy: „Azon a napon megbünteti az ÚR a tengerben lakó szörnyeteget" (Ézsaiás 27,1). Bár a „dinoszaurusz" szó csak szárazföldi élõlényekre vonatkozik, a tengeri és a repülõ hüllõket gyakran egy csoportba sorolják a dinoszauruszokkal. A tengeri sárkányok közé tartozhattak az olyan dinoszaurusz-szerû állatok, mint a Mosasaurus. 24 Jób 41 leír egy nagy, tengerben élõ állatot, a leviatánt, amely tüzet okádott. Nagyon is lehetséges, hogy ez a „sárkány" egy olyan óriásgyík volt, mint a hatalmas, 17 méter hosszú Kronosaurus25 vagy a 25 méter hosszú Liopleurodon.
A Biblia még szárnyas kígyókat is említ: „repülõ sárkány" (Ézsaiás 30,6). Ez a Pterodactyloidea nevû ismert repülõ szauruszokra utalhat, amelyek közé a Pteranodon, a Rhamphorhynchus és a Ornithocheirus is tartozott.26 Az özönvíz után nem sokkal Isten egy Jób nevû embernek kinyilatkoztatta teremtõi nagyságát, és emlékeztette az általa teremtett nagy szárazföldi állatokra: Nézd csak a vízilovat! Én teremtettem, mint téged. Füvet eszik, mint a szarvasmarha. Nézd, milyen erõs a dereka, milyen kemények testén az izmok! Merev a farka, mint a cédrus, combjának inai egymásba fonódnak. Csontjai, mint az érccsövek, lábszárai, mint a vasrudak. Isten remekmûve ez! Fegyverrel is ellátta alkotója (Jób 40,15-19).
Az „Isten remekmûve" kifejezés azt sejteti, hogy a behemót az Isten által teremtett legnagyobb szárazföldi állat volt. Vajon melyik állatfaj lehetett a behemót? A bibliafordítók gyakran nem voltak biztosak benne, melyik állatról van szó, ezért nem fordították le az eredeti héber böhémót szót (pl. az Eberfelder, a Luther-féle a Jeruzsálemi Biblia, valamint a különbözõ angol fordítások: KJV, NKJV, NASB és NIV). Az oktatási célra készült bibliafordítások kommentárjai és megjegyzései azonban elmagyarázzák, hogy a behemót „talán víziló vagy elefánt" volt.27 Sõt, egyes bibliafordítások is „vízilóként" emlegetik a behemótot.
Elõször is le kell szögeznünk, hogy az Isten által teremtett szárazföldi állatok közül nem a víziló és nem is az elefánt a legnagyobb, hiszen egyes dinoszauruszok messze felülmúlják õket. Továbbá ennek az azonosításnak egyáltalán nincs értelme, mivel a behemót hatalmas farkát a Biblia cédrushoz hasonlítja (Jób 40,17). Az elefánt és a víziló kis farka semmiképp nem hasonlít a cédrusra! A behemót tehát nem lehetett sem elefánt, sem víziló.
A Biblia leírása semmilyen más ma élõ állatra sem illik, viszont nagyon jól illik a Brachiosaurusra, az egyik legnagyobb dinoszauruszra.
Vannak-e más történeti feljegyzések a dinoszauruszokról?
Az angol történetírás egyik legrégibb könyve, a The Anglo-Saxon Chronicles („Angolszász krónikák") beszámol az emberek és a sárkányok találkozásáról. E leírások jól illenek az ismert dinoszauruszfajokra.28 Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy Wales (Nagy-Britannia) zászlajában egy sárkány emblémája látható. A The Great Dinosaur Mystery („A nagy dinoszaurusz-rejtély") címû film29 egy sor elbeszélést ismertet a dinoszauruszokról:
• Egy sumér történet, amelyet Kr.e. 2000 körül vagy régebben jegyeztek fel, beszámol egy Gilgames nevû hõsrõl, aki elment egy távoli erdõbe, hogy cédrusokat vágjon ki, és közben találkozott egy nagy, irtózatos sárkánnyal. A sárkányt megölte, és a fejét trófeaként magával vitte.
• Amikor Nagy Sándor és katonái Kr.e. 330 körül bevonultak Indiába, felfedezték, hogy az indiaiak nagy, sziszegõ hüllõket imádnak, amelyeket ketrecekben tartottak.
• Kína a sárkánylegendáiról híres, és a kínai fazekasárukon, hímzéseken és metszeteken gyakori motívum a sárkány.
• Angliából származik Szent György története, aki megölt egy barlangban élõ sárkányt.
• Van egy 10. századi történet egy írrõl, aki leírta találkozását egy lénynyel, amely nagy valószínûséggel egy Stegosaurus volt.
• A 16. században egy tudományos könyv, a Historia Animalium felsorolt több olyan élõ állatot, amelyeket ma dinoszaurusznak neveznénk. Az akkori idõk ismert természetkutatója, Ulysses Aldrovandus feljegyezte egy Baptista nevû paraszt és egy sárkány találkozását. A sárkány leírása jól illik a Tanystropheus nevû kisméretû dinoszauruszra. Ez a találkozás 1572. május 13-án történt az itáliai Bologna közelében. A paraszt elejtette a sárkányt. Ezenkívül találtak olyan sziklarajzokat, amelyek dinoszaurusz-szerû teremtményeket ábrázolnak.
Összefoglalás: A régi korok népei jól ismerték a sárkányokat. Ezeknek az állatoknak a leírása egybevág a dinoszauruszokról rendelkezésre álló mai ismeretekkel. A Biblia említ ilyen teremtményeket, sõt olyanokat is, amelyek vízben éltek vagy repülni tudtak. Rengeteg további történeti utalás van arra, hogy ezek a lények az emberekkel egy idõben éltek
***
Utalások arra, hogy a dinoszauruszok és az emberek egyidõben éltek
Sok utalás van arra, hogy a dinoszauruszok körülbelül ugyanabban az idõben éltek, mint az emberek, és nem 65 millió évvel korábban, amint azt az
evolúciótan képviselõi feltételezik:
• A „sárkányként” ismert élõlényekrõl szóló sok történelmi beszámoló
esetén olyan lények pontos leírásáról van szó, amelyeket ma dinoszauruszoknak nevezünk, mint például a Triceratops, Stegosaurus, Tyrannosaurus
és az Ankylosaurus. A Great Dinosaur Mystery [A nagy dinoszaurusz-rejtély] címû videofilm bemutatja ezek némelyikét.6 A behemót leírása (Jób 40)
nagyon emlékeztet az óriásgyíkokra, mint az Apatosaurus vagy a Brachiosaurus.
• Léteznek nem fosszilizálódott („nem megkövült”) dinoszaurusz-csontok. Hogyan lehetnek ezek a csontok 65 millió évesek vagy még régebbiek,ha némelyikük még vérsejteket is tartalmaz? Már az is meghaladja a képzelõerõnket, hogy néhány ezer évesek.
• A dinoszaurusz-kövületeket hordozó kõzetek, mint például a Morrisonformáció Észak-Amerikában, gyakran nagyon kevés növényi anyagot tartalmaznak. Ez további utalás arra, hogy a rétegek nem képviselnek földtörténeti korszakokat. Ha a rétegek a dinoszauruszok egy-egy korszakát képviselik, akkor felmerül a kérdés: Mivel táplálkoztak tulajdonképpen az õsgyíkok? Egy nagy Apatosaurusnak naponta több mint három tonna növényi
táplálékra lenne szüksége, de e dinoszauruszokat tartalmazó rétegek némelyikében nyoma sincs nagyobb vegetációnak. Röviden: Eltemetett dinoszauruszokat látunk, és nem eltemetett élettársulásokat vagy a „dinoszauruszok korszakait”.
DON BATTEN (SZERK.) – KEN HAM – JONATHAN SARFATI – CARL WIELAND
KÉRDÉSEK A KEZDETHEZ
A TEREMTÉS LOGIKÁJA
***
ALTERNATÍVA A VILÁGI LÉLEKTAN HELYETT
Ez a teljesen új irányt képviselő könyv a Biblia igazságának olyan rendszerét tárja olvasói elé, amely összehozza az embereket, azok problémáit és az élő Istent. A mű az alábbi három pontban összefoglalt meggyőződésen alapul:
- Isten igéje kell, hogy legyen a tekintély a lelkigondozásban azon keresztyének számára, akik zátonyra futott életű embereknek segítenek
-A lelkigondozás a helyi gyülekezet szolgálatának alapvető részéhez tartozik
- Isten népét fel lehet és fel kell készíteni a hatékonyan végzett lelkigondozásra
Dr. John MacArthur Dr. Wayne Mackkel és munkatársaikkal összefogva Isten egész népének készítette könyvét: lelkipásztoroknak, elöljáróknak és egyszerű gyülekezeti tagoknak. A biblikus lelkigondozás történetének a bibliai időktől egészen mostanáig ívelő áttekintése után olyan témákról adnak mélyreható elemést, mint például:
a Szentírás és a biblikus lelkigondozás
a lelkigondozás és az emberiség bűnössége
a Szellem munkája és a biblikus lelkigondozás
hogyan ébresszük fel a reménységet a lelkigondozást igénybe vevőkben
a Szellem adománya és a biblikus lelkigondozás
Ez a gazdag kötet értékes forrásanyag lesz a gyülekezetek és a lelkipásztorok számára a szeretet és reménységet kereső, sebzett lelkű emberek felé végzett szolgálatukban.
A jelen mű ebben a kiadásban dr. Pálhegyi Ferenc pszichológus professzor ajánlásával kerül
Örök életük van.
„Bizony, bizony mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életre." János 5,24
· Ádám-Éva
· Repülés
· 50 tudós: Jones, biológus - Teremtett fajok
John MacArthur: Harc a kezdetért
A könyv megrendelhető: Evangéliumi Kiadó
39-42 o.
Nem uniformizmus, hanem katasztrofizmus
http://teremtestudomany.hu/katasztrofizmus/
„Ha kissé belegondolunk, rájövünk, hogy a fosszilis leletek nem magyarázhatók az uniformista séma segítségével. Bármely élőlény megkövüléséhez (a kimúlás és a porba való visszatérés helyett - Jób. 34.15), arra van szükség, hogy gyorsan nagy mennyiségű üledék temesse be. Miként magyarázható a kövületek nagytömegű felhalmozódása (mint például a Karoo kövületmezőé Afrikában*, amely állítólag nyolcszáz milliárd gerinces kövületet tartalmaz), ha nem katasztrofális özönvízzel, amely nem hasonlítható semmihez, amit a jelenkori történelem során megfigyeltek? A korszakokon át tartó természetes üledékképződés nem magyarázza meg, hogyan koncentrálódott adott helyen olyan sok kövület. Mindegyik lakott kontinensen hatalmas kövületágyak vannak, ahol több millió megkövült faj található egy helyen nagy koncentrációban, mintha ezeket az élőlényeket hatalmas áradás pusztította és temette volna el. A tengeri élőlények kövületei a világ legmagasabb hegyein[ek anyagában] is megtalálhatók. Hogyan magyarázza meg az uniformizmus az ilyen jelenségeket? Csak egyféle módon teheti: állandóan növeli a föld becsült korát.
A Szentírás 2Péter 3,4-ben kifejezetten elítéli az uniformizmust. Péter megjövendölte, hogy ezt a téves nézetet vallják majd az utolsó napokban a gúnyolódók - a saját kívánságaik szerint élők -, akik azt képzelik, hogy „minden azonképpen marad a teremtés kezdetétől fogva". Péter apostol így folytatja: „Mert rejtve maradt előlük, szándékosan meg is feledkeznek róla, hogy egek régóta voltak, és a föld is, amely vízből és víz által állt elő az Isten szavára. Ez által az isteni szó által az akkori világ özönvízzel elárasztva elpusztult" (5-6. vers).
Más szóval a Biblia világos tanítása szerint, a világ története nem volt egyenletes természeti és geológiai folyamat a kezdetektől fogva. A Szentírás legkevesebb két világméretű változásról számol be: magáról a teremtésről és a katasztrofális, világméretű özönvízről Noé idejében. Ezek gyakorlatilag kielégítően megmagyarázzák a Föld összes megfigyelt geológiai és hidrológiai jellegzetességét.2
Valójában csak óriási katasztrofális erők adnak kézenfekvő magyarázatot egyes geológiai jelenségekre. Lakóhelyemtől nem messze van a Vasquez Rocks nevű terület, amely úgy néz ki, mint egy holdbéli táj. Fő jellegzetességei a hatalmas éles szélű, csipkézett kőzetrétegek, amelyek magasan kiállnak a talajból. Bármilyen erő is állította élűkre ezeket a sziklákat, nyilvánvaló, hogy nem lassan és fokozatosan, hanem hirtelen és hevesen támadt. Az egész vidék tele van a katasztrófa ehhez hasonló bizonyítékaival. Nem messze innen található a hírhedt Szent András-törésvonal. Ott, ahol az országutat a hegyoldalakba vágták, az utazók hevesen meghajlított vagy megcsavart kőzetrétegeket figyelhetnek meg. Ezek a jelenségek néma bizonyítékai azoknak a rendkívüli erőknek, amelyek Dél-Kalifornia topográfiáját kialakítottá, és amelyek messze túltesznek bármily ismert földrengés erején. Pontosan ilyen jelenségekre számíthatunk, ha komolyan vesszük a bibliai elbeszélés történetiségét. A Szentírás azt mondja például, hogy amikor az özönvíz elkezdődött fölfakadt a nagy mélység, minden forrása" (1Móz. 7,11). Semmi kétség, hogy az özönvizet vulkáni tevékenység, óriási geológiai mozgások és a Föld tektonikus lemezeinek eltolódásai kísérték. Az ilyen katasztrófa nemcsak a meggyűrődött és kiemelkedő kőzetréteget magyarázza meg, hanem azt is, miért láthatók sok hegységben annak bizonyítékai, hogy valaha víz alatt voltak. Az uniformisták nem tudnak semmilyen kézenfekvő magyarázatot adni az ilyen jelenségekre.
A hatalmas kiterjedésű özönvíz a Grand Canyon kialakulását is megmagyarázza. Sőt, jobb magyarázat a Grand Canyon keletkezésére, mint bármilyen uniformista feltételezés. A kanyon jellegzetességei (rendkívül mély szakadékok, szélükön fennsíkokkal) arra engednek következtetni, hogy gyors kimaródás (erózió) formálta. Feltűnően hasonló alakzat a georgiai Lumpkin mellett lévő Providence Canyon. Ennek a látványos kanyonnak a területe több mint ezeregyszáz acre (kb. 4,45km2). A XIX. század elején az egész vidék sík mezőgazdasági terület volt. A század közepére a farmerek az összes fát gyökerestől kivágták, kitéve a területet az eróziónak. 1846-ban nagy esőzések voltak, amelyek kis vízmosásokat és hasadékokat kezdtek formálni. Ezek aztán minden újabb esővel szélesedtek és mélyültek. Az 1940-es évekre a közeli épületeket és városokat át kellett helyezni, nehogy az egyre növekvő kanyonba zuhanjonak. Ma a kanyonnak 16 ága van, némelyik több mint egy mérföld hosszú. Egyes helyeken a kanyon alja és széle közötti távolság annyi, mint egy 15 emeletes épület magassága. Festői táj, fák és vadállatok nélkül. Gyakran „georgiai kis Grand Canyon"-nak nevezik. Semmiben sem különbözik azoktól a kanyonoktól, amelyekről a geológusok azt állítják, hogy több milliárd év alatt jöttek létre.3
Douglas F. Kelly írja:
„Az uniformisták szerint, ha meg akarjuk magyarázni az olyan jelenségeket, mint az amerikai Grand Canyon, akkor - a jelenlegi lassú természeti folyamatokat exportálva - több millió éves geológiai folyamatokat kell feltételezni. Ezt az elméletet komolyan megkérdőjelezi a St. Helen vulkán kitörése 1980-ban, Washington államban. A 20 tonna TNT-nek megfelelő energia hat perc alatt 400 négyzetkilométernyi erdőt tarolt le, teljesen megváltoztatta a hegy alakját, nagy tömegű földet és kőzetet robbantott ki és röpített a magasba, olyan alakzatokat hagyva maga után, amelyek nagyon hasonlítanak a Grand Canyon egyes részeire. St. Helens jelenségről írt legújabb tanulmányok szerint, ezeknek az alakzatoknak a korát az uniformista elmélet alapján próbálnánk meghatározni, több millió évet kapnánk (holott tudjuk, hogy 1980-ban keletkeztek.)"4
Hivatkozások:
* fensík Dél-Afrikában
2. A teremtés és a vízözön geológiai bizonyítékainak kimerítő tárgyalása meghaladja a jelen könyv kereteit, de számos munka elemzi részletesen ezeket a bizonyítékokat az Institute for Creation Research [Teremtéskutató Intézet] (http:www.icr.org) és az Answers in Genesis [Válaszok a Teremtés Könyvében] (https://answersingenesis.org/) gondozásában. Lásd még: John Woodmorappe: Studies in Flood Geology Geology [Tanulmányok az özönvíz-geológiájáról], Santee, California: Institute for Creation Research, 1999; John C. Whitcomb and Hanry Morris: The Genesis Flood [Az özönvíz], Grand Rapids: Baker, 1961; John C. Whitcomb: The World that Perished [Az elpusztult világ], Grand Rapids: Baker, 1990;
„Szerkesztői megjegyzés: John Woodmorappe: Noah's Ark: A Feasibility Study (Noé bárkája: egy megvalósíthatósági tanulmány) címmel 1997-ben jelentette meg könyv formájában. Itt olvashat róla többet: http://www.ujexodus.hu/tanulmany/teremtes_es_vizozon"
3. Rebecca Gibson: „Canyon Creation" [Kanyonok Teremtése], Creation ex nihilo, Sep-Nov 2000, 46-48.
4. Douglas F. Kelly: Creation and Change, 164-65.
Szerző ,,,?, http://teremtestudomany.hu/rendszer-elmelet/
Rendszerelmélet, rendszertechnika.
Bárhová tekintünk világegyetemben; legyen az a mikro- vagy makro-, az élő vagy élettelen világ, kivéve az ember által barkácsolt tákolmányokat (politika, kultúra, stb.) nagyfokú rendet és szervezettséget találunk. Sehol sem látunk félkész, használhatatlan mechanizmusokat, szerveket, sejteket vagy megoldásokat.
Az egyik legmeglepőbb dolog a mindenségben, hogy nem káoszt, hanem az emberiség össztudását jóval túlszárnyaló szuperintelligens mechanizmusokat, ötletességet és bonyolultságot találunk. Mivel a természet ontja magából az emberi csúcstechnológiát messze meghaladó megoldásokat, az emberiség másolja a természetben található tervezettséget. (Így született egy új tudományág a természetmásolás.) Ezért született a következő megállapítás:
"A világegyetem csodálatos szerkezeti rendje minden másnál jobban igazolja, hogy az univerzum intelligens és szándékos tervezésnek köszönheti létét.
A tudósok megállapították azt, hogy a világegyetemben rengeteg finoman összehangolt feltétel tejesül - éppen azok, amelyek szükségesek az élet fenntartásához. Példának okáért az élő szervezetben molekulák építik fel a testet, hordozzák az energiát és biztosítják a tápanyagokat. Ám molekulák nem létezhetnének, hacsak nem állna fenn rendkívül precíz egyensúly a különféle atomrészecskék hatalmas tömegében, valamint az őket összetartó erőben. Számos tudós írt értelmezést az univerzum tökéletesen összehangolt sajátosságairól, amelyekből arra következtetnek, hogy mindez intelligens tervezés eredményének tűnik." (Baldwin-Gibson-Thomas: A képzeleten túl. Advent Kiadó, 2014. 28.o.)
Egy festmény például Lerma herceg lovasportréja elegendő bizonyíték a festő, Rubens létezésére. A világegyetem finomhangoltsága elegendő bizonyíték egy Teremtő Isten létezésére.
Nézzünk néhány példát a bonyolultságra
1. A hemoglobin-molekula véletlen kialakulási valószínűsége aminosavakból.
A hemoglobin-molekula 4 összetekeredett aminosav-láncból áll. Mindegyik lánc 146 aminosavból áll, és az élőlényekben 20 különféle aminosav található. E 20 aminosav különböző elrendezéseinek száma egy 146 elemű láncban 146!/20!, ami 4,8296X10+235. Tehát ennek az aminosav szekvencia véletlen kialakulásának elméleti valószínűsége 1:10235.
Elméleti valószínűségről, nem pedig gyakorlati valószínűségről beszélünk.
Nagy különbség az optimalizált, steril körülményekkel számoló íróasztal mögötti számítások és a Földbolygón ténylegesen végbemenő folyamatok között. A való életben:
· Keresztkötések jöhetnek létre, melyek által új, összetett szerkezetű szerves vegyületek keletkezhetnek, így előfordulhat nemkívánatos melléktermékek megjelenése.
· Más anyaggal való érintkezés során elképzelhető, hogy nem jön létre a kísérletben kívánt eredmény.
Dr. Ray Bohlin:
„Ezeknél a kísérleteknél általában azzal biztosítják be magukat, hogy tisztított reagenseket, izolált energiaforrásokat, túlzott energiaszinteket használnak, és olyan eljárásokat, amelyek a valóságtól távol álló módon irányítják a reakciót a kívánt végtermék elérése felé. A létrejött anyagokat pedig pontosan azoktól a romboló hatású energiaforrásoktól védelmezik, amelyek azokat tulajdonképpen először létrehozták." Dr. Ray Bohlin: A hiányzó láncszem http://www.ministeriosprobe.org/fldocs/kritikus-hun.html
Nick Lane, evolúció mellett rendkívül lelkesen érvelő tudós:
„A Nobel-díjas Christian de Duve, aki hasonlóan kimagasló képességű tudós, még izgalmasabban érvel, amikor azt állítja, hogy az élet szükségszerűen gyorsan alakult ki. Szerinte kémiai reakciók vagy gyorsan történnek, vagy sehogy; kifejti, hogy ha egy reakció egymillió év alatt megy végbe, nagy az esélye, hogy közben az összes reagens egyszerűen lebomlik vagy eltűnik, hacsak közben más, gyorsabb reakciók nem segítik." Nick Lane: Hajrá élet. Akadémiai Kiadó. 21. o.
„Végy egy nagy steril leveskonzervet (vagy mogyoróvajat), és ne nyúlj hozzá néhány millió évig. Vajon élet sarjad belőle? Nem. Miért nem? Mert az összetevők magukra hagyva semmi mást nem tesznek, csak lebomlonak." Uo. 25. o.
Isaac Asimov a XX század három legismertebb sci-fi írója közül az egyik, aki biokémikus volt az inzulin, hemoglobin, és a vírusok természetes kialakulásának a lehetőségét vizsgálva elképesztően kis elméleti valószínűségeket talált.
Inzulin
Az inzulinszerű fehérjéknek 8*1027 különböző kombinációja létezik, de ezekből csak egy képlet felel meg a szükséges inzulinnak. Becslésünkben gavallérosan feltételezzük, hogy az univerzum keletkezése óta minden másodpercben egy különböző inzulinszerű protein keletkezik. Akkor 10 milliárd év alatt 3·1017 kombináció lenne. Ez azt jelenti, hogy ez a mennyiség az összes inzulinkombinációnak csak az egy milliárdnyi része. Így még 1020 évet kellene várni, hogy mindegyik kombináció előforduljon.
Hemoglobin
A hemoglobin véletlenszerű kialakulása még valószínűtlenebb. A hemoglobinnak 135·10165 kombinációja van. Ebben az esetben még többet megengedhetünk az evolucionistáknak. Feltételezzük, hogy az univerzum létezése óta 10100 kombináció keletkezik. Ugyanakkor az univerzumban az összes atomok becsült száma - 1078, ami azt jelentené, hogy a „hemoglobin gyárunk e termelékenység fenntartásához 1021 univerzumot fogyasztana másodpercenként.
Vírus
A legkisebb ismert vírus DNS-e 5000 vegyületet tartalmaz. Akkor ebben az esetben a lehetséges kombinációk száma 101505! Ennek a számnak a nagyságrendjét az ember nem képes felbecsülni."
Nem véletlenül mondta Isaac Asimov:
„Megpróbáltam pusztán értelmi alapon ateista lenni, de mivel ez nem lehetséges, ezért úgy döntöttem, hogy pusztán érzelmi alapon leszek ateista."
Ateista = Isten tagadó. (Isaac Asimov, Free Inguiry 2. kötet 2. szám 9. o. Interjú Paul Kurtz-cal 1982 tavaszán. Magyar hivatkozás: Tom Short 5 döntő kérdés 19. o.)
2. A Világegyetemben tapasztalható finomhangoltság
véletlen létrejöttének valószínűségéről
Fred Hoyle, csillagász, és Chandra Wickramasinghe asztrofizikus:
„Nem számít, milyen nagy a figyelembe vett környezet, az élet nem kezdődhetett véletlenül. Shakespeare műveit nem reprodukálhatják írógépet véletlenszerűen ütögető majmok, azon egyszerű oknál fogva, hogy a megfigyelhető világegyetem nem elég nagy ahhoz, hogy tartalmazza a szükséges majomsereget, a szükséges írógépeket és persze a szükséges papírkosarakat, amelyek ahhoz kellenek, hogy beléjük dobják a sikertelen próbálkozásokat."
A Világegyetem finomhangoltságával kapcsolatban Hugh Ross, asztrofizikus 93 pontban sorol fel mérési eredményeket. A 93 pont ide kattintva olvasható.
3. Az élő anyag evolúciós kialakulásának valószínűségéről
Annak valószínűsége, hogy az élet spontán módon kialakuljon az élettelen anyagból, 1:n, ahol n egy irdatlan nagy szám, amelynek végén 40.000 nulla áll - elég nagy szám ahhoz, hogy eltemesse Darwint az egész evolúciós elméletet. Nincs ősleves - sem ezen a bolygón, sem máshol -, és ha az élet nem véletlenszerűen kezdődött, akkor szükségképpen egy céltudatos intelligencia alkotása."
Fred Hoyle, Chandra Wickramasinghe, Evolution from Space, New York, Simon & Schuster, 1984, 176. p.
4. Olyan bonyolult rendszerek, mint ATP-szintáz enzim, kinezin motor, sejt, véralvadás, idegrendszer, agy, lélek, tudat, stb. nem keletkeznek véletlenül.
John C. Eccles, neurofiziológus, a modern agykutatás megteremtője, Nobel-díjas:
„Minden lélek Isten új teremténye, melyet az emberi magzatba implantál (szervezetbe beültet)."
„Az a nézet, mely szerint a gondolkodás fizikai folyamatok eredménye egyszerűen babona, melyhez az ateisták ragaszkodnak." Dr. Csókay András: „Személyes megtapasztalások a lélekről".
A véralvadásról Dr. Farkas Ferenc, vegyészmérnök az ÉRTEM egyesület (Értelmes Tervezettség Mozgalom) elnökének előadása: A vér, a víz és a kenyér.
Rend és szabadság a mindenségben. Debreceni Református Hittudományi Egyetem Hatvani István Teológiai Kutatóközpont Debrecen 2005. 92.o. A könyv az evolúciómodell lelkes támogatója, ennek ellenére ködösítve, de elismeri, hogy nincs az agynak evolúciós leírása.
„Az idegrendszeri tanulmányok egyik kedvenc témája az agy evolúciója, de mint annyi másnak, ennek sem sikerült a folyamatát végigkövetni."
Lásd még: Lépegető gépezet a sejtben. Proton meghajtású motor a sejtekben.
5. A következő probléma kör az egymást kölcsönösen feltételező dolgok, melyek szintén kizárják a véletlen kialakulás lehetőségét. A „háttér" honlapunkon a Teremtés vagy véletlen kialakulás, Tyúk vagy tojás kérdések >> gomb alatt olyan dolgokkal foglalkoztunk, melynek egyszerre kellett kialakulniuk, mivel nem létezhet egyik a másik nélkül. Nézzünk erre is egy példát.
Az élő sejt információ vezérelte körfolyamatának leegyszerűsített ábrázolása:
A transzlációs folyamat a pragmatikának felel meg, annyiban azonban a szemantikai információ körfolyamatába sorolandó, amennyiben a DNS szintézise csak enzimatikus katalízis mellett mehet végbe. A rajz világosan ábrázolja, hogy ilyen körfolyamatnak kezdettől készen kell állnia és nem keletkezhet folyamatos módon. A komplex információátviteli rendszereknek ez egy példája. A megkövetelt zárt kör:
1. Enzimvezérelt DNS-szintézis - REPLIKÁCIÓ.
2. DNS-vezérelt RNS-szintézis - TRANSZKRIPCIÓ.
3. RNS-vezérelt fehérje-szintézis - TRANSZLÁCIÓ.
4. A folyamat az egyes ponttal folytatódik.
Werner Gitt: Kezdetben volt az információ >> 2 kiadás Evangéliumi Kiadó 147.o.
Szathmáry Eörs, biológus, egyetemi tanár, ELTE: „Talányos, hogy az olyan molekulák, mint az RNS vagy a DNS túl összetett molekulák ahhoz, hogy önmagukat másolhatták volna. A magukat nagyon egyszerű módon szaporítani képes molekulák, és a mai nukleinsavak között kellett lennie valamiféle átmenetnek. Itt az öröklődés ténye nagyon fontos; öröklődés nélkül nincs evolúció." www.c3. (1. kérdés.) 2014.11.06-i állapot
A fehérje-DNS-enzim-membrán alapú élet ezeknél a rész rendszereknél sokkal bonyolultabb.
Mi a baj az alulról felfelé történő építkezéssel?
Az evolúciós gondolat lényege: az egyszerűbb bonyolultabbá válik, ez a gondolat számos problémát vet fel:
1. Az evolúciónak nem célja egy későbbiekben működő, önmagában viszont működésképtelen alrendszer, szerv létrehozása.
2. Az ilyen alrendszer evolúciósan fölösleges, helyfoglaló, az életben maradást hátrányosan befolyásoló és energia lekötő alrendszer evolúciós hátrány. Az evolúciós gondolat az állandó fejlődés, nem pedig az önmagában használhatatlan alrendszerek kifejlesztése. Ez az evolúció egyik önellentmondása: az önmagában fölösleges, nem működő alrendszerek sorozat gyártása.
3. A tapasztalat ellentmond ennek a gondolatnak, mert ha ilyen barkácsolós, kísérletezős lenne a természet, nem lennének természettörvények.
4. Nincs, olyan mechanizmus, ami legyőzné a termodinamika második főtételét.
5. A következő ellentmondásra G. Osche, evolúcióbiológus hívja fel a figyelmet:
„Az élőlények bizonyos evolúciós fázisokban nem zárhatják be az üzemet, mint egy vállalkozó az üzem átépítése miatt." Werner Gitt: Amit Darwin még nem tudhatott. Evangéliumi Kiadó
6. A következő ellentmondásra Szathmáry Eörs biológus mutat rá:
„Az alapproblémát az jelenti, hogy az első evolúciós egységek nem keletkezhettek evolúciós módon, hiszen azoknak akkor még nem voltak meg az ahhoz szükséges tulajdonságaik." http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/szathmary.html (Utolsó előtti kérdés.) 2014.11.06-i állapot
7. Rendszer-elméletileg minél összetettebb, komplexebb egy rendszer és minél bonyolultabb működésének a fenntartása, annál inkább meg kell azt tervezni.
8. A természetmásolás Biomimetika (bios = élet, mimézis = utánzás)
A természetben már meglévő szerkezetek lemásolására törekvő tudományág.
A növény- és állatvilágban kimutatható szuper-intelligens megoldások tömkelege a mérnököket arra ösztönzi, hogy az élővilágban már meglévő technikai megoldásokat az emberi életben is alkalmazzák, ezért egyszerűen lemásolják azokat. Mára ez a megismerési - lemásolási, megismétlési tevékenység külön tudományággá fejlődött.
Már egyetlen bonyolult tervezési mechanizmus alapján, arra a következtetésre jutunk, hogy ez egymáshoz szorosan kapcsolódó rendszerek és alrendszerek rendkívül bonyolult halmaza, értelmes tervezés és alkotás eredménye.
A természettörvények alapján tudjuk, hogy vannak lehetséges és lehetetlen folyamatok.
Az élővilág minőségi és mennyiségi bonyolultsága céltalan véletlenek sorozataként matematika, rendszerelmélet, illetve rendszertechnika törvényei szerint nem jönnek létre. Az egyetlen lehetséges magyarázat a teremtés.
Összegezve:
A rendszerelmélet, rendszertechnika törvényei kizárják az élővilág véletlen kialakulásának lehetőségét és egy Értelmes, szuper intelligens Tervező létét követeli meg.
Idézetek a témában:
Isaac Newton:
„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem."
André Marie Ampere:
„Isten létének legmeggyőzőbb bizonysága... az a nyilvánvaló harmónia, amely a világegyetem rendjét fenntartja, és amelyben az ott élő lények megtalálják mindazt, ... amire szellemi és fizikai fejlődésükhöz szükségük van."
Francis Crick Nobel-díjas tudós ezt állítja Az élet mikéntje című könyvében: "Az élet olyan bonyolult, hogy magától nem jöhetett létre. A világegyetem más részén jött létre egy szuper-civilizáció és ők küldték ide. Ez az úgynevezett irányított pánspermia elmélet."
Borhidi Attila: A növényvilág evolúciója és a darwini fejlődéselmélet
"...Ezek között bonyolult felépítésű vegyületek vannak, amelyeket az anyagcsere melléktermékeiként kell előállítani, amiről tudjuk, hogy nem megy egyik napról a másikra. Ehhez még vegyük hozzá azt a körülményt, hogy véletlenszerű keletkezés esetén fennáll a veszély, hogy hibás anyag keletkezik, amit „a rosszul kemizáló növénnyel együtt ki kell dobni". Szegény növény már régen kipusztult, mire a megfelelő vegyületet „kikísérletezte" volna. Ha megkíséreljük kiszámítani, hogy ennek a koevolúciós folyamatnak mi a valószínűsége véletlenszerű keletkezés esetén, akkor rendkívül kicsiny számot kapunk. Kiszámították, hogy a sikeres kísérletek előállítására nem negyvenmillió, de még négyszázmillió év - vagyis a teljes szárazföldi élet tartama - sem lenne elegendő." Bővebben: teremtestudomany.hu / Ajánló / Cikkek
Fang Li Shi kínai asztrofizikus, Li Shu Xian kínai fizikus:
„A Világegyetem teremtésének kérdése, mely mindig a metafizika vagy teológia kérdésének számítódott, jelenleg az a fizika aktív kutatási területévé vált." [Fang Li Shi, Li Shu Xian, Creation of the Universe, Singapore: World Scientific, 1989]
Harrison Edward kozmológus:
„Isten létezésének kozmológiai bizonyítása megfelel a Paley-féle megújult és tökéletesebb koncepciójának. A Világegyetem tökéletes harmóniája - Isten tervének direkt bizonyításának az alapja. Választhatunk: vagy vak eset, amely végtelen számú világegyetemek létezését feltételez, vagy tervezés, amikor csak egy Világegyetemre van szükség... Amikor ezt a tudósok beismerik, akkor elfogadják a teológiai koncepciót - az értelmes tervezést." Edward Harrison, "Masks of the Universe", New York: Collier Books: Macmillan, 1985
Flew Anthony ateista filozófus, Аteista humanizmus című könyv szerzője, Riding Egyetem:
„... A kozmológiai kutatások nyugtalanná teszik az ateistákat. Úgy tűnik, a kutatók olyan tudományos bizonyítékokat mutatnak be, hogy a Világegyetemnek volt kezdete. Én továbbra is ateista maradok, de bevallom, hogy ilyen egyértelmű tudományos eredmények tudatában nekem nehéz védeni a nézeteimet..."
Jastrow Robert asztrofizikus, Amerikai Kozmikus Intézet igazgatója:
„A csillagászok már megértették, hogy önmagukat sarokba szorították, mivel saját módszerükkel bebizonyították, hogy a Világegyetem egy teremtés eredményeként hirtelen keletkezett... Azt is megállapították, hogy ez olyan erők révén történt, melyeket nem vagyunk képesek felismerni." Jastrow R. God and the Astronomers, New York: W. W. Norton 1978
Kisthjakovski Vera fizikus, Massachusetts Institute of Technology, a Nők a tudományban egyesület volt elnöke:
„A kifogástalan rendezettség, melyet a tudomány felfedezett a fizikai világban, sugalmazza az Isten jelenlétét."
Davies Paul, angol elméleti fizikus, csillagász:
1. „Úgy tűnik, hogy a fizikai törvények egy rendkívül zseniális terv eredménye...
Komoly bizonyítékok vannak arra, hogy azok mögött van valaki. A teremtés ténye mély hatással volt ránk."
2. „Nehéz ellenállni annak a benyomásnak, hogy a Világegyetemet struktúrája, mely rendkívül érzékeny a paramétereinek legcsekélyebb változásaira, egy felsőbb Elmének a precíz tervezte... A Világegyetem fundamentális konstansainak összhangja fantasztikus, ami a Világegyetem Nagy Tervének létezésének legmeggyőzőbb bizonyítéka... Számomra nyilvánvaló, hogy valaki mindent kitűnően megtervezett, mielőtt megteremtette volna a Világegyetemet. A tervezés érzékelése megdöbbentő."
A Kozmikus terv könyvében írja:
3. „... be kell ismernünk egy tökéletes, pontos terv, projekt létezését"
Amikor Paul Davies befejezte a Világegyetem kitágulásának sebességének számításait, kijelentette, hogy emberi szempontból ez a sebesség felfoghatatlan pontossággal van kiválasztva:
„A Világegyetem kitáguláságának sebességének precíz számításai kritikus értéket adnak. Nagyobb értékeknél a Világegyetem megszabadulna a saját gravitációjától, és szétszóródna az űrben. Kisebb értékeknél a gravitáció visszaállítaná a Világegyetemet az eredeti állapotába. A robbanás mindegyik pillanata rendkívül precízen volt beprogramozva." [Paul Davies, God and the New Physics, New York: Simon & Schuster, 1983, Superforce, New York: Simon & Schuster, 1984, The Cosmic Blueprint, New York: Simon & Schuster, 1988]
Idézet a jelenleg (2017-ben) érvényben lévő tudományos sikerműből:
„Az egyik problémát az élő sejtekben lévő hihetetlen összetettség okozza. Amikor a vegyészek mesterségesen állítanak elő aminosavakat vagy cukrokat, legtöbbször csak egyfélét szintetizálnak, amit a reakcióhoz szükséges kísérleti körülmények, például a hőmérséklet, vagy a különféle összetevők koncentrációjának óvatos szabályozásával érnek el, ezzel optimalizálva a célmolekula képződését.
Ez pedig nem egyszerű feladat, hiszen a szokásosan használt lombikok, lecsapatók, elválasztótornyok, szűrűberendezések és egyéb összetett kémiai készülékek belsejében uralkodó eltérő körülmények óvatos szabályozást igényelnek.
Testünk minden egyes sejtje ugyanakkor folyamatosan több ezer eltérő biokémiai molekula szintézisét hajtja végre egy olyan reakcióedényben, amit a mikroliter néhány milliomod részének megfelelő mennyiségű folyadék tölt meg.
Hogyan valósul meg mindez a sok reakció egyidejűleg?
S vajon miként hangolódnak össze a molekuláris események a sejtben?
A rendszerbiológia nevű új tudományág pontosan ezekre a kérdésekre keresi a választ; ám meg kell vallani, azokat még nem találta meg." Jim AlKhalili - Jonhjoe McFadden: Az élet kódja - Titokzatos kvantumok, Libri, 2015. 58. o.
Tóth Tibor: Mit nem tudunk a világról? Létkérdés Konferencia 2005-2006 Előadások, kerekasztal-beszélgetések X. évfolyam, 3. szám 2007. november
"Az a hit, hogy az ismert dolgok segítenek bennünket - hasonlósági alapon - az ismeretlenek magyarázatában. E tételnek az abszolutizálása a legvadabb végkövetkeztetésekhez vezethet. Például alkothat valaki egyenáramú hidromotort, és utána azt gondolja, miért ne lehetne váltóáramú hidromotort is készíteni? Megépítve a váltakozó áramú hidromotort kiderül, hogy tűzforróak a csövek a rendszerben, a hatásfok pedig alig egyhatod része az egyenáramú hidromotorénak. Azért, mert az analógia csak részleges: az elektromos áram és a folyadék természete alapvetően eltérő. Az evolúcióelmélet gyakran él az analógia eszközeivel, és ezáltal elfedi a komplex jelenségek tényleges magyarázatát."
A világegyetemben található méretekről egy szemléletes videó: mindehol rend, célszerűség és tervezettség >> található. (Ki kell választani a nyelvet, majd kattintásra elindul a bemutató.)
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 62, összesen: 603097
