Áldás

* * *

„Áldjon meg benneteket az Úr." (2Sám 2,5)

„Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel." (Zsolt 29,11)

„Akiket megáld az Úr, öröklik a földet." (Zsolt 37, 22)

„Az Úr... áldjon meg titeket, ahogyan megígérte nektek." (5Mózes 1,11)

„Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket mennyei világának minden lelki áldásával Krisztusban." (Efezus 1,3)

***

"Áldjon meg téged az Úr, és örizzen meg téged."  (4Mózes 6, 24)

***

ISTEN MEGÁLDJA GYERMEKEIT!

Az áldást, amelyet Urunk (nagy főpapunk) nekünk ígért, bizonyosan megkapjuk, mert az megegyezik Isten akaratával.
Milyen nagy öröm, ha élvezhetjük a mindent megszentelő isteni áldást!
Ha (mi magunk) áldottak vagyunk, összes tulajdonunk és minden örömünk (is) áldott, sőt, veszteségeink és keresztjeink, de még a csalódásaink is áldottak lesznek.
Isten áldása mélyreható és megtapasztalható.

Az emberektől jövő áldás legtöbbször csak puszta szó, az Úr áldása viszont meggazdagít és megszentel.
Ha igazán jót akarunk kívánni felebarátunknak, ne azt mondjuk: „Sok szerencsét", hanem azt, hogy „Áldjon meg téged az Úr".

"... az igazak lakóhelyét megáldja" (Példabeszédek 3,33).

Aki igaz ember és féli az Urat, annak még a háza teteje is Isten védelme alatt áll.
Otthona a szeretet lakhelye, a szent élet iskolája, és mennyei világosság sugárzik benne. Főhelyen van benne a családi oltár, ahol naponta tisztelik az Urat. Ezért az Úr megáldja lakhelyét. Lehet szerény kunyhó vagy tágas udvarház; az Úr áldása nem az otthon nagyságától, hanem lakóinak magatartásától függ.
Az a ház a legáldottabb, amelynek gazdája és gazdaasszonya istenfélő ember. Ügyeljünk arra, hogy minden dolgunkban igazak legyünk - mindennapi munkánkban, mások megítélésében, szomszédainkkal való bánásmódunkban, egész életvitelünkben és magatartásunkban.
Mert az igaz Isten a hamis életet nem tudja megáldani.

„Ha Isteneteket, az Urat szolgáljátok, akkor megáld kenyérrel és vízzel" (2Mózes 23,25).
Milyen áldott ígéret ez!
Istent szolgálni már önmagában is gyönyörűség.
Ráadás még az a kiváltság is, hogy minden dolgunkon megnyugszik az Úr áldása! Ha mi magunkat az Úrnak szenteljük, a leghétköznapibb dolgunk is áldott lesz.
Urunk Jézus vette a kenyeret és megáldotta, mi is áldott kenyeret eszünk. Jézus Krisztus megáldotta a vizet, sőt borrá változtatta.
A víz, amelyet iszunk, sokkal jobb nekünk, mint az ellenségeinket megvidámító bor: minden cseppje áldás.
Az Úr áldása van Isten emberén mindenben, és rajta is marad mindig.
Ha Istennel ülünk asztalunkhoz, akkor nemcsak kérjük, hanem birtokoljuk is áldását. Nemcsak úrvacsorai kenyerünket, hanem a családi asztalunkon levőt is megáldja.
Akik Őt híven szolgálják, azokat Ő is hűséggel szolgálja.
Ezt az áldást nem érdemeinkért kapjuk, hanem kegyelemből.

Írta: Charles Haddon Spurgeon

***

„Annak pedig, aki titeket a bűntől megőrizhet, és az Ő dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben nagy örömmel, Az egyedül bölcs Istennek, a mi Megtartónknak, dicsőség, nagyság, erő és hatalom most és mind örökké. Ámen." (Júdás apostol levele 24-25)

 

„A békesség Istene pedig, aki az örök szövetség vére által kihozta a halottak közül a mi Urunkat, Jézust, a juhok nagy pásztorát, tegyen készségessé titeket minden jóra, akaratának teljesítésére; és munkálja bennünk azt, ami kedves őelőtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké. Ámen. (Zsidók 13:20-21)

* * *

„Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben a Krisztusban."

Efezus 1,3

 

„Ezért szeretett testvéreim legyetek szilárdak, rendíthetetlenek.
Buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában,
hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban."
1Korinthus 15,58

***

 

Áldás alatt

Az emberi élet célja a földön egyedül Isten dicsőségének szolgálata. Isten minden hívő gyermeke, azért van a világon, hogy Isten dicsőségére éljen, és a világ az ő élete által áldást nyerjen.

A hívő ember Krisztus megváltó halálának és feltámadásának minden áldásában részesedik.
Mert, aki ma bűnbocsánatra, áldásra, békességre, nyugalomra, biztonságra és üdvösségre vágyik, az egyszerűen nem élhet Jézus Krisztus nélkül, mert ezeket csak Ő adhatja meg!

A kétezer éves keresztyénség története alatt hitelt érdemlően bizonyított tény az, hogy
ahol az Úr Jézus Krisztust ismerik, szeretik és szeretve követik, ott megoldás van,
békesség van, biztonság van, áldás van, mert ott mennyei ÉLET van.
Ott mindvégig megmaradnak a hitben, a Krisztuskövetésben, ott hűségesen kitartanak a próbák, a szenvedések között is, mert ahol Ő jelen van, ott Isten országa van jelen.
Mert ahol az Úr Jézus Krisztus jelen van, ott Isten országának békessége és boldogsága van jelen.

Legyen számunkra mindig erőforrás az, hogy nekünk a halálon is győztes, feltámadott Királyunk van.
Erre a mindhalálig tartó Krisztuskövetésre hív minket a mi Istenünk.

Engedjük, hogy Szentlelke és Szent Igéje által formálja az életünket akaratának megfelelően.
Akik már vele élik életüket, naponta hálás szívvel rácsodálkozhatnak Isten hatalmára, nagyságára, tökéletességére, békességére, szeretetére, áldásaira, biztonságot adó jelenlétére.

Az Anyaszentegyház Isten Szentlelke által vezérelten küldetését betöltve válik igazi lelki közösséggé, lelki otthonná, lelki bölcsővé.
Ahol a hívők egyek a Krisztusban és együtt részesülnek a sákramentumokban.
Mint lelki család őszintén együtt tudnak sírni és örülni.
Krisztusban boldogan élhetnek egyetértésben, testvéri közösségben, szeretetben, békességben.
Mert ez az Egyház Urának akarata, amely számukra jó, szép, kedves és gyönyörűséges, ahol krisztusi módon gyakorolhatják a kölcsönös tiszteletadást, megbecsülést, bocsánatkérést és megbocsátást.

„Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!" (Zsoltárok 133:1-3)

Trencsényi László