A JÓ

Isten a legfőbb jó

(DEUS SUMMUM BONUM)

"Isten a jó és a szép, akiben, akitől és aki által jó és szép mindaz, ami jó és szép." (Ágoston)

***

"Jézus így szólt hozzá: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül." (Mk 10,18)

Az Úr Jézus a Máté 6:33-ban ezt mondja:

„De keressétek először Isten országát és az ő igazságát, és ezek mind megadatnak nektek.”

"Quaerite autem primum regnum et iustitiam eius et omnia haec adicientur vobis."

"Seek ye therefore first the kingdom of God, and his justice, and all these things shall be added unto you."

Íme a mi summum bonumunk : Isten országa!

Minden lélegzetvétellel, gondolattal és tettünkkel mindenekelőtt ezt kell keresnünk és megvalósítanunk.

Isten országa az, amire mindenekelőtt törekednünk kell: tisztelni Istent, mint mindenek Urát és Királyát, dicsőíteni az Ő nevét minden név felett. Minden tettünknek ez legyen a végső célja.

***

A legfőbb jó (lat. summum bonum):Arisztotelész szerint az egymás alá és fölé rendelt célok során szükségképpen eljutunk ahhoz a célhoz, mely önmagáért van: ez a legfőbb jó, melynek birtoklása a boldogság.

***

(Róm 12,2) "Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes."

(Ef 6,8) "Tudjátok, hogy ha valaki valami jót tesz, visszakapja az Úrtól, akár szolga, akár szabad."

(Fil 4,8) "Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!"

Isten, a Teremtő  minden jó forrása.

Hitvallásunk így ír a világ teremtéséről: „A jó és mindenható Isten teremtett mindent, úgy a láthatót, mint a láthatatlant az Ő örök igéje által, és mindazt fenntartja az Ő örökkévaló Lelke által, amiképpen erről bizonyságot tesz Dávid, mondván: Az Úr szavára lettek az egek és szájának leheletére minden seregük. (Zsoltár 33,6) Mindaz pedig, amit Isten teremtett - amint az Írás mondja - igen jó vala, az ember hasznára és javára szánva." (Második Helvét Hitvallás VII. fejezet)

Isten teremtő munkája és a teremtés-hit tartalma a következő:

1. Hisszük, hogy a Teremtés, Isten lényének a kijelentése.
2. A teremtett világ a dicsőséges Szentháromság, egy, örök Isten műve.
3. A világ teremtése Isten tanácsvégzése és örök világterve szerint, Isten akaratából, az Ő isteni szabadságában ment végbe.
4. Mindent Isten teremtett: mennyet és földet, láthatókat és láthatatlanokat egyaránt.
5. Isten a világot „kezdetben" a „semmiből" teremtette, tehát nem valami meglevő anyagból formálta.
6. Isten a világot „igen jónak" teremtette.
7. Isten a világot a szabadság rendjére építette.
8. Isten a teremtésben idői formát adott a világnak.
9. Az egész teremtett világ ma is a Teremtő Isten tulajdona.
10. A teremtett világnak az értelme és célja nem önmagában keresendő, hanem Istenben.
11. A teremtés-hit számunkra Krisztus-hit. A bűnös ember számára, Isten teremtői munkájának a megismerése Jézus Krisztuson kívül, lehetetlen!
12. A teremtett világ rendeltetése Isten dicsősége.

Soli Deo Gloria!

Számunkra igen megnyugtató, és hitünkben megerősítő, hogy a teremtés-hit, tökéletesen megszabadítja a hívő embert a vallástörténet minden mágikus és babonás maradványától, a sorshittől, a spiritizmustól, a theozofiától, és felszabadítja a hívő embert, Teremtő Urával, az élő Istennel való közösségre és arra is, hogy védje Isten teremtett világát, ugyanakkor szabad lelkiismerettel küzdjön az igazságért és minden gonoszság ellen.

***

„Minden dolog Istenről beszél azoknak, akik ismerik őt, és felfedi őt azok előtt, akik szeretik, de elrejti azok elől, akik nem keresik és nem ismerik." Blaise PASCAL (1623-1662); francia matematikus, fizikus, filozófus, a 17. század kiemelkedő gondolkodója

A Biblia így ír a világ teremtéséről:
„Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny." Zsoltár 19,2

„Uram, URam! Nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal te alkottad meg az eget és a földet; neked semmi sem lehetetlen!" (Jeremiás 32, 17)

***

133. zsoltár: "Íme, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak..."