GYAKORLATI TEOLÓGIA

HOMILETIKA

Az igehírdetés tudománya, a gyakorlati teológia egyik ága.

***
Az igehirdetés az egyház egyik legfontosabb élettevékenysége.
Az egyház előállását és fennmaradását az igehirdetésnek köszönhetjük.
Az egész Szentíráson végigvonul az igehirdetés parancsa.
A gyülekezet nem tud létezni igehirdetés nélkül.
- Az igehirdetés gyökerei már az Ószövetségben megtalálhatóak: Isten szuverén beszédére állt elő a teremtett világ. Isten szólt: „legyen és lett.” Amikor az Ószövetség Istene a történelem tetteiről tudósít, akkor mindig az Ő kijelentő beszéde és szava kíséri ezt.
- Sajátosan keresztyén igehirdetéssel az Újszövetségben találkozunk. Keresztelő János szolgálata igehirdető tevékenységgel kezdődik. Az igehirdetés Jézus Krisztus szolgálatában is központi helyen van. A gyógyulások igehirdetéseinek a következményei. Még földi munkássága idején kiküldte tanítványait prédikálni. Feltámadása után megismétli ezt a parancsot (Elmenvén azért...)
- Pünkösd napján a keresztyén egyház igehirdető egyházzá lett (lásd. Péter, István, Filep igehirdetése). A prédikáció tartalma Jézus Krisztus lett.
- A prédikáció nélkülözhetetlen a hívő ember számára. E nélkül nincs hit.
Különbséget kell ennünk Igehirdetés és prédikáció között:
Az egyháznak minden tevékenysége igehirdetés: katekhizáció, pásztoráció stb.
Prédikáció pedig az istentiszteleten elhangzott igehirdetés.
v A prédikációról: Isten Igéjének a hirdetése s ebből kifolyólag történés, amikor az emberekhez megérkezik Isten igéje. A Prédikáció tehát Isten Igéje (hirdetett Ige). Isten szolgái szava által maga Isten beszél. Pál azonosítja a hirdetett Igét Isten Igéjével.
- Kálvin:az igehirdetést magasra emelte. Számára az igehirdető Isten ajka, az igehirdetés pedig egy élő, megmentő esemény.
Ø Bullinger szerint a prédikáció: „verbi Dei est verbum Dei” – ez nem meghatározás, hanem hitvallás. Vagyis az igehirdetés azonos Isten Igéjével.
Ø Barth újreformátori teológus szerint: „ott és ahol Istennek tetszik, Isten igéjének prédikálása Isten igéjévé lesz”.
Az Igének ismerjük a három megjelenési formáját: Kijelentett ige (maga Krisztus), írott ige (apostol próféták bizonyságtétele Krisztusról), Prédikált ige.
- Az Isten Igéje és a prédikáció közvetett (indirekt) kapcsolatban vannak egymással. A prédikáció azért eredményes mert mögötte Isten áll. Ugyanakkor különbséget kell tenni az apostolok igehirdetése és a mieink között. Ők a kijelentés eszközei voltak, a mi ismeretünk pedig másod kézből való. De Isten maga ígéri azt, hogy jelen lesz.
- A prédikáció pneumatikus valóság, azaz a lélek munkája, mely lélek aktivizálja az igehirdetést is.

Különböző prédikáció szemléletek:
A prédikáció mint kérugma (hír, üzenet). Rendeltetése, hogy az üzenetet a mába hozza át. A prédikátor pedig a tolmács szerepét tölti be. Egyirányú forgalomhoz hasonlít. Olyan eszköz, melynek lehetősége a Szentlélek munkájában van. A hír és hirdető között kölcsönhatás van.
A prédikáció, mint didaché (tanítás). A református vallás tradíciójában jelent meg először: kátés prédikáció. Száraz és a tudomány kifejtésére összpontosult, hiányzott a hittapasztalat.
A prédikáció, mint martürion (bizonyságtétel). A prédikátor bizonyságtevő, mivel az üzenet őt is megérintette. Nagy jelentősséggel bírt az ilyen prédikáció a különböző ébredési mozgalmakban és a pietizmusban stb.
A prédikáció, mint homilia. Az előbbi három esetében a hallgatók passzívak maradnak, de ez a fajta prédix beépíti a hallgatók szerepét is. Előtérbe helyezi a prédikációs párbeszéd jellegét. A dialógusnak közvetett szerepe van. Bevonja a hallgatókat is az istentiszteletbe.
A prédikáció, mint interakció, találkozás. A prédikációnak el kell gondolkodtatnia a hallgatókat. Fontosak a hídszavak használata (,mai helyzet-alapige világa). A templomba járók nem kívülálló hitetlenek és nem élnek Isten hatáskörén kívül. Azért jönnek templomba, mert olyan felismerésekre akarnak jutni, amelyek segítik őket. Ebből a szempontból a prédikáció pásztori történés. A lelkipásztor a gyülekezettel együtt tusakodó személy. Ugyanakkor kapcsolatteremtő személy.