Igés ALBUM: Vígasztalás

A hívő embernek egyedül az Úr Jézus Krisztus
egyetlen LELKIGONDOZÓJA,
áldott ORVOSA és VÍGASZTALÓJA,
hűséges GONDVISELŐJE.

"Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség." Zsoltár 108,13

MINDEN VÍGASZTALÁS FORRÁSA MAGA JÉZUS KRISZTUS

Ő, aki ismeri a könnyeinket, Ő garantálja a vigasztalás valóságát is, mert a Szentlélek maga a Vigasztaló.  Ő, aki nemcsak ideig-óráig, hanem egyszer s mindenkorra megvigasztal minket: „És az Isten eltöröl minden könnyet a szemükről." (Jelenések. 20,4)

Ma még megtapasztalhatjuk Isten vigasztalását!
Forduljunk az Úrhoz. Tegyük le, valljuk meg bűneinket.
Ne szégyelljünk sírni, kiönteni szívünket az Úr előtt! Nála kész a megbocsátás.
A valódi megvígasztalódás egyszerűen nem értelmezhető Jézus Krisztus nélkül.

Aki Őt megtalálta, az ÉLETET találta meg és a mennyek országának állampolgára lett.

Nincs boldogabb ember, mint akinek az életében Jézus Krisztus elkezdhette az Ő csodálatos munkáját, mert Vele élni, maga a BOLDOGSÁG!
Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus Krisztus megnyugtató kijelentése:
„Boldog a ti szemetek, mert lát, és fületek boldog, mert hall." (Máté 13,16)

Trencsényi László

***

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?" (Róma 8, 31-32)

„Nekem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, aki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak." (Galata 6,14)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

***

"Most azért bocsátod el, Uram, a te szolgádat a te beszéded szerint békességgel." (Lukács 2,29)

...

" És vele vannak, az elhívottak, a választottak és a hűségesek". (Jelenések 17,14)

...

„Vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél." (Filippi 1,23)

...

...és így mindenkor az Úrral leszünk. Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az Igékkel." (1Thesszalonika 4,17-18)

***

"Mert a kiszabott esztendők letelnek, és én útra kelek és nem térek vissza. Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír." (Jób 16, 22-23)

***

„Mert én tudom, hogy az én Megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll. És miután ezt a bőrömet megrágják, testem nélkül látom meg az Istent." (Jób 19, 25-26)

...

„Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban." (2Korinthus 1,3-4)

...

„Boldogok a halottak, AKIK AZ ÚRBAN HALNAK MEG, mostantól fogva. Bizony, ezt mondja a Lélek, mert megnyugszanak fáradozásaiktól, mert cselekedeteik követik őket." (Jelenések 14,13)

...

„Vágyom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél." (Filippi 1,23)

...

„Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus, és az Isten a mi Atyánk, aki szeretett minket és kegyelméből örök vígasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg, vígasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket..." 2Thesszalonika 2, 16-17

...

„Nyomorúságomban ez vigasztal engem, mert igéd életet ad nekem." (Zsoltár 119,50)

...

„...ne bánkódjatok, mint a többiek, akiknek nincsen reménységük." (1Thesszalonika 4,13)

...

Az Úr mondja: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged." (Zsidók 13,5)

...
„Az Úr adta, az Úr vette el. Áldott legyen az Úrnak neve!" Jób 1,21

...

„Uram...amikor kiáltottam, meghallgattál engem, 
bátorítottál, lelkembe erőt öntöttél." Zsoltár 138,3

***

"Elmúlik nem sokára a földi vándorút, és az örök hazába, ki hű volt mind bejut. Ott vár angyalsereg, ott várnak mind a szentek, s az Atyánál pihentek, megfáradt gyermekek!"

Református Énekeskönyv  455.dicséret

***

"Egyedüli reményem, óh Isten, csak te vagy;
Jövel és nézz meg engem, magamra ó ne hagyj!
Ne légy tőlem oly távol, könyörülj hű szolgádon,
Úr Isten, el ne hagyj!

Ha a nehéz időkben elcsügged a szívem,
Vigasztalást igédben, Uram, Te adj nekem!
Ha kétség közt hányódom és mentségre nincs módom,
Te tarts meg, Istenem!"

(Református Énekeskönyv 276, 1-2)

***


A bűntől és haláltól / Megváltál engemet,
Ó, Jézus, véred árán / Megszerzéd üdvömet.
Nem rettent már halálom, / Sem semmi félelem;
Nyugalmamat tebenned, / Megváltóm, meglelem.

A kedvére élőnek / Keserű a halál,
De én várom nyugodtan, / Ha jő, készen talál.
Jól tudom, fenn a mennyben / Lesz dicsőbb életem,
Így hát még a halál is / Csak nyereség nekem.

Elválni kedvesinktől / Fájdalmas és nehéz,
De szívem szent reménnyel / A jövendőbe néz.
Jézus, én bizodalmam, / Hiszem, hogy egy napon
Szerettimet a mennyben / Újra megláthatom.

El nem bocsátlak többé, / Nem hagylak, Jézusom,
Te vagy üdvöm, reményem, / Én csak benned bízom.
Szent karod támogasson / A végső harcon át,
Hogy elvegyem kezedből / Az égi koronát.

(Református énekeskönyv 401. dícséret)

***