Balla Sándorné bizonyságtétele

Balla Sándorné bizonyságtétele

Csendesnap Nyírturán 2006.

Balla Sándorné (Etelka néni)szolgálat közben Trencsényi László lelkipásztorral.

 

 

ÉLETEMBEN BÁRMI TERHET VITTEM,

SOHA SEM MONDHATTAM, HOGY ELHAGYOTT AZ ISTEN

Nyírmadán születtem: 1924. augusztus. 24-én. Hívő szülők gyermekeként nevelkedtem. Mindig örömmel jártam velük az istentiszteleti alkalmakra. Komoly hívő közösségben vehettem részt. Ez az ébredési időkben volt. Isten sokszor szólítgatott Igéje által, de az Ige csak a fülemig ért el és nem a szívemig. Úgy gondoltam nincs nekem olyan nagy bűnöm, amiből meg kell térnem, míg egyszer egy jól ismert hívő testvér azt kérdezte: Etelka még sem tért meg? Akkor kezdtem igazán elgondolkodni, hogy is állok én ezzel. Megláttatta velem Isten, hogy így ahogy vagyok az Ő színe elé nem állhatok. Mi lesz akkor velem, ha ma jön el Jézus? Isten így végezte bennem a jó munkát és szólítgatott szent Igéje által.

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" János 3.16

Megértettem, hogy Ő azért jött, hogy megmentsen és nem akarja, hogy elvesszek. Akkor elhatároztam, nem halogatom tovább a döntést, elfogadom az Ő felkínált kegyelmét. Arra kértem Istent, adjon nekem alkalmat erre.

Abban az időben nem közlekedtek rendesen a vonatok, bizony sok kilométert gyalog kellett megtenni. hogy eljussunk egy-egy konferenciára. Volt olyan község, ahol szekérrel jöttek elénk. Nehéz volt mindenkit elszállásolni. Házaknál szalmán aludtunk, többen egy szobában, de ennek is örültünk. Végül egy nehéz éjszakai tusakodás után-(mert az ördög nem akarta engedni, hogy igent mondjak az Úr hívására)- döntöttem.

Már nem gátolt semmi, győzött Jézus és én örömmel mondhattam, hogy elfogadom az Ő felkínált kegyelmét, és befogadom életembe mint személyes Megváltómat. Felszabadultan mentem haza szüleim örömére, de nemcsak ők örültek, hanem az angyalok is egy bűnös ember megtérésén.

Azóta tudom, hogy megbocsátotta bűneimet az Ő vére által és gyermekévé fogadott. Bűnbocsánattal és örök élettel ajándékozott meg.

Bizonyságot nyertem a felől, hogy örök életem nemcsak lesz, hanem már van. A megtérésemkor kapott Ige ez volt: „A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által." II.Timóteus 1:14

Ezután Isten sok szolgálattal is megbízott, mert nem tétlenségre hívott el minket. Az akkori drága életű lelkésznénkkel, Keresztesi Lászlónéval néhányan együtt jártunk ki a tanyára, amely 2 kilométerre volt tőlünk. Téli estén is, amikor a hó ropogott a lábunk alatt örömmel mentünk, mert vitt bennünket az első szeretet tüze. Az akkori cselédházakba járunk, mert láttuk, hogy éhség van szívükben Isten Igéje után.

Mindig telt ház fogadott, és Isten megengedte látnunk, a kikelt magot is. Övé legyen a dicsőség! Isten szuverén joga, hogy a mai kor emberét az Ő Lelke által milyen módon szólítja meg, de a hívás még ma is hangzik és ez kegyelem!

Azután Pesten voltam Bibliaiskolán, majd részt vettem Debrecenben egy gyermek missziói tanfolyamon. Utána gyermekek között használt az Úr. Egy közeli faluba Ilkre is jártam kerékpárral, amely 7 kilométerre volt. Mikor odaértem, a falu szélén várt egy kis gyermeksereg. Nagyon örültünk egymásnak és beszélgettünk az Isten szeretetéről. Sok éneket tanítottam meg velük és nagyon nyitott volt a szívük az Ige iránt. A felnőttekkel is komoly lelki kapcsolat alakult ki. Nagyon szerették az Urat és örömmel tettek róla bizonyságot, mint Drága Megváltójukról.

Megtanultam, hogy Isten Igéjét bizalommal kell vetni, és nem szabad belefáradni, mert az elvetett magok kikelnek és Isten majd látni engedi a gyümölcsöket is. Legyen dicsőség az Ő nagy nevének. Ezt a munkát amíg lehetőség volt végeztem, de ez az út lezárult.

Később férjhez mentem, és házasságunkat Isten két fiúgyermekkel áldotta meg. Férjem 22 évi házasság után meghalt, majd 8 évre rá 23 éves fiamat veszítettem el. Nagy próba elé állított az Úr, de nem hagyott magamra. Sasszárnyon hordozott, szeretetével vett körül, adott erőt, megnyugvást az Ő akaratában. A hit próbája volt ez tudom, mert akit szeret az Úr megpróbálja, mert az aranyat is tűzben próbálják meg. Voltak, akik megkérdezték, hogy honnan van ennyi erőm, azt válaszoltam, hogy onnan felülről az én drága Uramtól és Megváltómtól. Elég volt az Ő kegyelme mindenre és elég ma is, mert kegyelemből tart meg, hit által.

Arra vágyom, hogy az én Megváltómnak öregkorban is hasznos eszköze lehessek. Ha kérjük Őt, Szentlelke által mindennap megadja az erőt.

Köszönöm az Úrnak értem hozott áldozatát, megtartó szeretetét, de azt köszönöm meg legfőképpen, hogy Megváltómat korán megismerhettem, aki kimentett a kárhozatból engem és hogy életemben bármi terhet vittem, soha sem mondhattam, hogy elhagyott az Isten. Legyen érte áldott az Ő szent neve!

Balla Sándorné, Etelka néni

Nyíregyháza, 2006

********************************************

MINDEDDIG MEGSEGÍTETT...

Mindeddig Isten járt velem, Ő segített meg engem.

Hű karja őrzött szüntelen, megóvta testem-lelkem.

Mindeddig védett, hordozott, mindeddig megvidámított, Mindeddig megsegített!

Hadd dicsérjelek Istenem, nagy hűségedért Téged, Megújult minden reggelen, mióta tart az élet,

és én szívembe véshetem, nagy dolgot tett az Úr velem! Mindeddig megsegített!

Légy ezután is támaszom, év-év után, ha szárnyal!

Te segíts minden új napon a Jézus vére által!

Így mindhalálig zenghetem: megsegít az én Istenem, Mint eddig megsegített!