Werner Gitt írásai

Prof. Dr.-Ing. Werner Gitt 1937-ben született a kelet-poroszországi Raineckben. 1963- tól 68-ig a Hannoveri Műszaki Főiskolán (Egyetemen) mérnöknek készült, ahol 1968-ban szerzett diplomát. 1968-tól 1971-ig tanársegéd volt az Aacheni Műszaki Főiskola (Egyetem) Szabályozástechnikai Intézetében. Két évi kutatómunka után 1970-ben műszaki doktorrá avatták. 1971 óta a Braunschweigi Szövetségi Fizikai-Technikai Intézet (PTB) adatfeldolgozási részlegét vezeti. 1978-ban kinevezték a PTB igazgatójává és professzorává. Tudományos kérdésekkel foglalkozik az informatika, a numerikus matematika és a szabályozástechnika területén. Eredményei számos tudományos publikációban jelentek meg. 1966 óta él házasságban Marion nevű feleségével. Carsten fiuk 1967 szeptemberében, Rona lányuk 1969 áprilisában született.

https://info2.sermon-online.com/hungarian/WernerGitt/Hungarian-Teremtes_Evolucio_1990.pdf

https://info2.sermon-online.com/hungarian/WernerGitt/Hungarian-Kerdesek_A_Kezdethez_2003.pdf

Werner Gitt: A teremtés bibliai tanúságtétele
Werner Gitt: Idő és örökkévalóság + Kezdetben volt az ősrobbanás?
Werner Gitt: Kezdetben volt az információ
Werner Gitt: Jelek a mindenségből
Werner Gitt: Logosz vagy káosz?
Werner Gitt: Ha az állatok beszélni tudnának

***

Werner Gitt: Teremtés +evolúció=?[37]

Werner Gitt, a könyv szerzője informatikai szakember, mérnök és matematikus, így a reál műveltség képviselője, aki azonban Németországban jelentős föltünést keltett e teológiai témájú könyvével, melyet Magyarországon a Primo Evangéliumi Kiadó fordíttatott le és adott ki. A mű különössége, hogy egy reál-természettudományos műveltségű, a matematikát hivatásszerűen művelő szerző fogalmaz meg benne olyan radikálisan teista érveket az evolúcióval kapcsolatos vitában, amelyet a közfelfogás s a hagyományos természettudományos ateizmus éppenséggel a természettudományokhoz nem értő bölcsész-teológus íróknak szokott tulajdonítani. S ha az általunk föntebb bemutatott művek szerzői mind valamiképpen az ateizmus-teizmus perspektívájában vizsgálja a vallás és az evolúcióelmélet viszonyát, akkor Gittet ez a reláció kevésbé érdekli: ő a Bibliának ma szokásos metaforikus értelmezésénél kevésbé metaforikus értelmezése mellett kiállva az evolúció teista elméletével - s ezen belül különösen Teilhard de Chardin kozmológiájával - vitatkozik.

Gitt alaptétele, hogy a bibliai teremtéstan és az evolúció tana összeegyeztethetetlen egymással. Ennek során elutasítja az evolúció- vagy fejlődéselmélet kifejezést, amellett érvelve, hogy itt valójában nem elméletről, hanem egy természetfilozófiai tanfölfogásról van szó. Így Gitt szerint a vita nem a természettudomány és a teológia között zajlik, hanem két természetfilozófiai tan: a Bibliával összeegyeztethető teremtéstan és a ma divatos fejlődéstan áll szemben egymással. Amikor a teológia megpróbálja „földolgozni" az evolúció tanát, mint a természettudomány új eredményét, akkor súlyos hibát követ el - érvel Gitt, hiszen valójában egy vele ellentétes természetfilozófiai tan integrációjára törekszik.[38]

Gitt kritikája így két irányú. Egyrészt az evolúciónak természettudományként művelt elmélete ellen irányul, tagadva annak természettudományos voltát, másrészt a bibliai teremtéstan és az evolúció tana közötti vélt ellentmondásra hivatkozva eleve - már fogalmilag is - elhibázottként mutatja be evolúció teista értelmezését. Ennek megfelelően Gitt a racionalista tudomány képviselőjének tekinti magát, aki egy önmagát hamisan tudománynak tekintő elmélettel vitatkozik s ennek során nem csupán a Biblia tanításának általa autentikusnak tekintett értelmezésére, hanem Popper racionális tudományfilozófiájára is hivatkozik. [39]

Ami Gitt tudományfilozófiai érvelését illeti, annyiban persze igaza van, amennyiben Popperre hivatkozva azt álltja, hogy az evolúció tana nem csupán az empíria elfogulatlan földolgozásából fogant meg, hanem igen súlyos, az egész elmélet szemléletét meghatározó természetfilozófiai előföltevéseken nyugszik. Bár Gitt erre nem tér ki, egyrészt ott van az evolúcióelmélet előföltevésrendszerében az a merőben új természetszemlélet, mely az újkori európai gondolkodás megszületésének részeként nyert teret, s amelyben - mint amiképpen ezt pl. Descartesnál láthatjuk - egyik oldalról a transzcendens, isteni, másik oldalról az evilági, fizikai-természeti viszonya jelentősen megváltozik: e viszony eltolódása az evilági önállósodásának irányába, s ennek részeként a transzcendensnek tulajdonított természeti szerep redukálódása az egész újkori természettudományos gondolkodás alapját képezi.[40] Nem véletlen, hogy - mint erre már utaltunk - a természeti evolúció lehetősége már Descartes természetfilozófiájából következik. Másrészt adva vannak a speciális darwinista előföltevések, melyek jellegűekben ugyancsak nem tekinthetőek tisztán tapasztalati jellegű ismerteknek. Gitt hivatkozása Popperra, illetve Popper azon általános tételére, hogy nincsen természettudományos elmélet természetfilozófiai - vagy éppen más, nem tapasztalati jellegű - előföltevés nélkül, mégsem korrekt. Ugyanis Poppernél nincs szó arról, hogy ezek az előföltevések az elméletek tudományosságát gyengítenék: sőt, Popper éppen arra mutat rá, hogy ez a tudomány elkerülhetetlen sajátossága, s a tudomány természetének félreértésen nyugszik minden olyan program, mely ezeket mint fogyatékosságokat, eleve ki szeretné iktatni belőle.

Gitt ugyancsak felhasználja Popper falszifikációs elméletét, s az evolúcióval kapcsolatos néhány ma vitatott kérdésre illetve elméleti nehézségre hivatkozva olyan konkrét eseteket próbál fölmutatni, melyek szerinte falszifikálják az evolúció teóriáját. Így mint informatikus különösen nagy hangsúlyt helyez az evolúció során létrejövő információkra, tagadva, hogy a természet képes lenne minőségileg új infomációkat kialakítani (s ezzel egy napjainkban egyre inkább teret nyerő új - „informatikaelméleti teizmus"-nak nevezhető - irányzatot képvisel).[41]

Gitt itteni érvelését bírálva egyrészt visszautalhatunk az újkori európai természettudományos tradíció heurisztikus szerepéről mondottakra: arra, hogy e tradíció - s ennek részeként a darwini evolúciós eszme - heurisztikus ereje következtében nincs alapunk a mai elméleti nehézségek alapján a természettudományos magyarázatban elvileg betölthetetlen fehér foltokat föltételeznünk. Másrészt Popper életművének közelebbi ismerete alapján tudhatjuk azt is (de Lakatos Imre Popper-elemzéséből is kiderülhet számunkra), hogy Popper valójában - Lakatos kifejezésével - a „kifinomult" falszifikációelméletet híve volt, míg Gitt érvelésében a falszifikacionizmus naiv változatát alkalmazza.

A föntieknél érdekesebb azonban Gitt teológiai álláspontja. Mint láttuk, Isten személyességére hivatkozva már Ward is azt az elképzelést részesítette előnyben, mely szerint a keresztény tanítás részét képező Isteni jelenlét a természeti folyamatok tekintetében Isten folyamatos beavatkozása formájában érvényesül, s magát Gittet is alapvetően hasonló megfontolás motiválja. Csakhogy ő nem elégedik meg egy olyan „filozofikus" jellegű beavatkozással, mint amivel Wardnál találkozhatunk, s ennek az az oka, hogy elutasítja a bibliai szövegek ma szokásos metaforikus értelmezését, mert úgy véli, hogy ha a metaforikus értelmezés során túl messzire távolodunk a Bibliai szövegek antropomorf jellegétől, ezáltal magától a keresztény tanítástól távolodunk el.

Ezen a ponton pedig megint egy komoly teológiai kérdésbe ütközünk. Bár az ateista többnyire úgy értelmezi a metaforikus értelmezést, mint amelyben a keresztény vallás és a keresztény teológia mindinkább visszavonul a természettudomány elől, valójában itt egy sokkal régebbi, a kereszténység kezdeteitől fönnálló belső feszültség jelenik meg. A kereszténység egyik újdonsága egyrészt az a radikális humanizálódás, amely azt az addigi nagy vallásokhoz képest jellemezi a szenvedőkkel való együttérzést, az emberi gyarlóság irányában követelt megbocsátást és az emberek Isten előtti egyenlőségét hirdetve. Másik újdonsága pedig az az érzelmi telítettség, mely adva van mind Istennek az emberek iránti szeretetében, mind az embernek Istenhez való új, minden más vallásnál közelebbi viszonyában, s amely különösen Jézus szenvedéstörténetében és a megváltás eseményében jut kifejezésre. Hiba volna ezért a kereszténység megjelenésében valamiféle intellektuális fordulatot, az Ó Szövetség vallásos gondolatvilága és a görög filozófia találkozásának eredményét látni. Ám tagadhatatlan az is, hogy a görög filozófia hatása már az Új Szövetségben is jelen van (gondoljunk csak a legegyértelműbb példára, János evangéliumának kezdő soraira), a keresztény teológiát pedig első századaitól kezdődően meghatározó módon formálta. Így egyrészt a Biblia szövege, a kereszténységben is jelen lévő tradicionális vallási elemek - ennek részeként az erősen antropomorf leírások -, valamint másrészt a keresztény tanításban - s különösen annak teológiájában - megjelenő filozófiai elemek között a kezdetektől fogva jelen van némi feszültség, s ez a feszültség alapvetően a Biblia szó szerinti és a metaforikus értelmezésének viszonyában, a metaforikus értelmezés mértékében és mikéntjében, a Biblia emberarcú Istenének és a teológia elvontabb, „filozófikusabb" Istenének relációjában jelent meg. Werner Gitt vitájában a teremtés evolucionista fölfogásával valójában ez a klasszikus és alapvető teológiai probléma bukkan föl: egy olyan probléma, melyben már egyáltalán nem a természettudományról vagy a természet fehér foltjairól, hanem egy jóval mélyebb és alapvetőbb vallási kérdésről van szó.

Befejezésképpen megemlítjük még, hogy Gitt természetesen nem magányos lovagként harcol az evolúció teista elmélete ellen. Az evolúció és a keresztény vallás viszonyával kapcsolatosan ma uralkodó teológiai álláspontokhoz képest igencsak radikálisnak tűnő elképzelése valójában szolid, mérsékelt változata az Észak-Amerikában ma „kreácionizmus" (="teremtéstudomány") néven ismert irányzatnak, mely ugyancsak a Biblia kevésbé metaforikus értelmezése mellett kiállva gyakran nem csupán az evolúcióelmélettel, hanem a modern természettudomány más tanításaival is szembefordul. A magyar olvasó szempontjából igen fontos, hogy nálunk - s ezt a jelen tanulmány szerzője Az emberarcú kozmosz című könyvének[42] vitatása során maga is „elszenvedte" - a "kreácionizmus" kifejezést ateista terminusként használják, s azt minden olyan elképzelésre vonatkoztatják, amely a fizikai világ eredetét valamiképpen Istenhez köti. Nemzetközi használatban azonban a „kreácionizmus" kifejezettet a teológia előbbiekben jellemzett mai irányzatát jelöli: egy olyan irányzatot, melyet minden jelentősebb keresztény felekezeti teológia - így a katolikus, az evangélikus és a református teológia is - elutasít.[43]

*********

A Teremtett világ csodái

„Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.

"(Zsoltár 19,2)

***

Werner Gitt: Teremtes_Evolucio

https://info2.sermon-online.com/hungarian/WernerGitt/Hungarian-Teremtes_Evolucio_1990.pdf

***

Isten által teremtett lenyűgözően csodálatosan világ vesz körül minket. Hálaadással szemlélhetjük a növények és állatok tökéletesen megtervezett világában előforduló számtalan csodát, mely a hatalmas Teremtőre mutat. Míg bizonyos élőlényeknek különleges képességeik vannak pl. élelemszerzésre és a ragadozók előli menekülésre, addig mások beépített tudásuk következtében olyan dolgokat cselekednek, amelyekre senki sem tanította őket. Ezek a lenyűgöző képességek és a minket körülvevő csodálatos világ, a hihetetlenül komplex, magas szinten szervezett élet nem jöhetett létre csak úgy magától, spontán, tervező nélküli egy sor véletlenszerű baleset, azaz az evolúció következményeként.

***

Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a madarak csodálatos világa.

***

MIRE TANÍT MINKET A MADARAK?

A madarak repülése az egyik leglenyűgözőbb mozgási technika, melyet ismerünk. Néhány gramm zsír felhasználásával átkelnek tengereken. A rubinnyakú kolibri 3-4 grammos, vándorló madár, Észak-Amerikában él és Közép-Amerikában telel át. Az 1000-km-es távolságot minden évben a saját erejéből teszi meg 80 km/h sebességgel. A Golf áramlat fölött átröpülve, megállás nélkül, siklás és vitorlázás nélkül száll. Másodpercenként 50 szárnycsapás mellett ez egy 18 órás út során 3,24 millió szárnycsapást jelent megszakítás nélkül. Ehhez két gramm zsírt használ fel. Ez az optimális energiafelhasználás rekordja!

Számítógépek és beható alapanyagcsere-tanulmányok segítségével a tudósok nemrég arra a következtetésre jutottak, hogy a kolibri erre a teljesítményre egyszerűen képtelen. Azt állítják, hogy a 3-4 gramm súlyú kolibri nem tud elegendő energiát elraktározni a hosszú úthoz: el kellene fogyjon az „üzemanyaga" útközben. De a kis madár nem törődik a tudományos tanulmányokkal, és a „lehetetlen" utazást évente kétszer teszi meg.

Hazai költöző madaraink is testsúlyuk felét használják fel a két nap során, amíg megállás nélkül átrepülik a Szaharát. A madarak tökéletes pontossággal visszatalálnak költőhelyükre, több ezer kilométeres távolságból is.

Villámgyors fordulatokat hajtanak végre, több ezer méteres magasságban. Hihetetlenül összetett az az információátviteli rendszer, amely lehetővé teszi a szárnydinamika és az agyműködés pontos összehangolását. Az izmokban és az izületekben lévő mérő-érzékelő szervek szünet nélkül elemzik a helyzetet és a feszültséget, és továbbítják az információt a központi idegrendszernek. Onnan pedig az izmok mozgatását, a szárnyak döntését és a tollak kiterjesztését vezérlő parancsok érkeznek.

Rendkívül összetett a madártollak fölépítése is. A galamb egyetlen evezőtollán a tollszár mindkét oldalából 500 ágacska indul ki, melyek mindegyike ismét szétágazik 550 felé. Ez egyetlen toll esetében 275 ezer ágacskát jelent! A hattyúnak 25 000 db, a kacsának 12 000, a sirálynak 6000 tolla van.

A tollazatnak sokféle követelménynek kell megfelelni: szilárdság, könnyű súly, hajlékonyság, gondozhatóság, párnásság, hőszigetelés, vízállóság, optimális aerodinamikai forma és megújulási képesség. A 9000 madárfaj mindegyikének megvan a jellegzetes tollazata, egyedi szárnyformával, íveléssel, kinézettel. Egy szárnyban minimum hatféle tolltípus van: karevezők, kézevezők, nagy- közepes- kis-szárnyfedők és a fiókszárny. Van másfél méteres kardforma, széles és keskeny, derékszögben hajló lécforma, kerek lapátforma, sarlóforma stb. - szabványos madárszárny nem létezik.

Az áramlástannal foglalkozó tudósok még ma sem tudják elemezni, hogy hogyan változtatják a madárszárnyak alakjukat és helyzetüket a különböző légáramlatokban. Itt különösen nehéz követni a Teremtő gondolatmenetét.

(Prof. Werner Gitt: A Teremtés bibliai tanúságtétele)

Megállapíthatjuk tehát, hogy a madárvilágnak e tökéletessége, nem jöhetett létre az evolúció következményeként. Csodálatos Tervezője, Alkotója van, Aki a mi áldott Istenünk.

***

Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a madarak tájékozódása.

***

MIRE TANÍT MINKET AZ ARANYLILE?

A teremtett világban sok olyan dolgot megfigyelhetünk, amelyek igazolják, hogy egy hozzátartozó terv nélkül nem működhetnének. Werner Gitt professzor ezzel kapcsolatban megállapítja: "Egy példa, amely engem is mindig elkápráztat, az aranylile utazása, ahol a madár Alaszkából Hawaiiba repül, hogy ott átteleljen."

Az atlanti aranylilének vagy más néven szibériai aranylilének 4500 kilométert kell megtennie az Atlanti-óceán felett, hogy Hawaiiba jusson. Ehhez energiára van szüksége.

Alaszkában nem maradhat, mivel túl hidegre fordul az idő. Tehát ahhoz, hogy átteleljen, meg kell tennie ezt a hosszú utat.

A madár Alaszkában fokozott táplálékbevitellel 70 grammot szed magára. Ez az üzemanyaga.

Átlagos súlya 200 gramm. Az óránkénti üzemanyag szükséglet önsúlyának 0,6%-a.

Ha a madár egy órán át repült, 1,2 gramm zsírt használt el. A második repülési óra kezdetén tehát már csak 198,8 grammot nyom. Könnyebb lett, és a második órához valamivel kevesebb üzemanyagra van szüksége.

Werner Gitt elsőfokú differenciálegyenletről beszél.

Ha az ember ezt megoldja, megállapítható, hogy az aranylilének három és fél napra van szüksége ahhoz, hogy Hawaiiba érkezzen.

Ez 88 repülési órát jelent, 72 óra után azonban már nem rendelkezik zsírtartalékkal és nincs sziget, ahol pihenőt tarthatna.

Folyamatosan repülnie kell.

Ez tehát azt jelenti, hogy ezen számítás szerint a madárnak bele kellene vesznie az Atlanti-óceánba, akkor pedig nem lenne több aranylile.

Honnan tudja ezt a madár?

A Teremtő útravalóul adott a madárnak egy fontos információt: sose repülj egyedül, hanem mindig másokkal közösen, mégpedig ék alakban. Az állat így megtakarít 23% energiát.

Ha most még egyszer elvégezzük a számítást, láthatjuk, hogy a madárnak még marad 6,8 gramm zsírja, amikor Hawaiiba érkezik.

Ezen a példán keresztül, mondja Werner Gitt, láthatjuk, mennyire pontosan ki van minden számolva. Isten nem adta meg a madárnak a lehetőséget, hogy 20 vagy 30 grammal többet vigyen magával, hisz az nehezék lenne. Nem. Olyan pontosan ki van számolva, hogy éppen megfelelő.

A csapatban történő repülés révén az aranylile energiát takarít meg.

Honnan tudja ezt a madár?

Hiszen ráadásul a fiatal madarak nem tanulják el az idősebbektől, azok ugyanis valamivel később külön indulnak útnak Alaszkából.

Terv nélkül nem megy!

Ez annyit jelent, hogy a legelső repüléstől kezdve pontosan tudják, hová kell eljutniuk.

Azon kívül tartaniuk kell a célirányt, szükségük van egy nagyon pontos GPS-rendszerre, hogy szög-percnyi pontossággal eltalálják azokat a szigeteket, különben elrepülnének mellettük, ott pedig 1000 kilométernyire nincs több sziget.

A madárnak tehát már a legelső repülésnél szüksége van az adatokra, hogy merre kell repülnie, hogy ék alakban kell repülnie, és hogy 70 gramm zsírt kell magára szednie. Máskülönben nem birkózik meg a dologgal. Ha ezeket összegzésként átgondoljuk, az alábbi következtetésre juthatunk:

Ezt csakis egy bölcs Teremtő hozhatja létre.

Az evolúció szerint a madarak először minden lehetséges irányban próbálkoznának. Nem lenne elég zsírjuk, és semmi sem működne.

Kezdettől fogva teljesen átgondolt tervre van szükség - ez pedig nem megy egy bölcs Teremtő nélkül, aki mindezt elrendezte.

Az aranylile pontosan tudja hova kell eljutnia, hogy életben maradjon és mindent, de mindent ennek a célnak rendel alá.

(Prof. Werner Gitt: A Teremtés bibliai tanúságtétele)

Megállapíthatjuk tehát, hogy az aranylile tökéletes tájékozódása, nem jöhetett létre az evolúció következményeként. Csodálatos Tervezője, Alkotója van, Aki a mi áldott Istenünk.

***

Dr. Werner Gitt:

Van út a Mennybe!

Jézus idejében sok ember fordult Őhozzá, de csaknem mindig valamilyen földi ügyben:

* Tíz leprás meg akart gyógyulni.(Lukács 17:13)

* Vakok szerettek volna látóvá lenni. (Máté 9:27)

* Valaki egy örökösödési vitában kérte a segítségét. (Lukács 12:13)

* Farizeusok jöttek azzal a csalárd kérdéssel, hogy kell-e adót fizetniük a császárnak.

(Máté 22:17)

Csak kevesen tudakolták az Úr Jézustól azt, hogy miként juthat az ember a Mennybe. Egy gazdag fiatalember ezzel a kérdéssel kereste fel:

"Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" (Lukács 18:18)

Kapott választ: adja el mindenét, amin csüng a szíve, és kövesse Jézust. Mivel nagyon gazdag volt, nem fogadta meg a tanácsot, így pedig lemondott a Mennyről.

Voltak olyanok is, akik egyáltalán nem keresték a Mennyországot, de a Jézussal való találkozáskor felfigyeltek rá, és abban a pillanatban meg is ragadták. Zákeus csak kíváncsiságból akarta látni Jézust, azonban többet kapott, mint amennyit várt. Amikor Jézus látogatást tett a házában, Zákeus - úgyszólván kávézás közben - rátalált a Mennyre. Jézus megállapította: "Ma lett üdvössége ennek a háznak..." (Lukács 19:9)

Hogyan lehet megtalálni a Mennyet?

Az eddigiek alapján leszögezhetjük:

* A Mennyországot egy bizonyos egészen konkrét napon találja meg az ember. Jó tudni ezt, mert így az Ön számára is, kedves Olvasóm, lehetővé válik a mai napon, hogy megragadja Istennél az örök életet.

* A Mennyország megtalálása nincs valamilyen teljesítendő feltételhez kötve.

* A Mennyországot teljesen felkészületlenül is meg lehet találni. (...)

Mi juttat be minket a Mennybe?

Hogy világos és érthető választ adjon erre a kérdésre, az Úr Jézus elmondott nekünk egy példázatot. Lukács evangéliuma 14. részében a 16. verstől kezdve egy emberről beszél (a példázatban Istent jelképezi), aki nagy vendégséget készül rendezni; s először csak célzottan küld ki bizonyos számú meghívót. Valamennyi válasz lesújtó:

"azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente neki: Földet vettem (...) A másik azt mondta: Öt iga ökröt vettem (...) Megint egy másik azt mondta: Most nősültem, azért nem mehetek."

Ebből nyilvánvaló, hogy a Mennyet meg lehet nyerni vagy el lehet veszíteni. A döntő pont a meghívás elfogadása vagy elutasítása. Lehetne az ennél egyszerűbb? Minden bizonnyal nem! Ha egykor sok ember lesz kizárva a Mennyből, akkor az nem amiatt lesz, hogy nem ismerték az utat, hanem mert elhárították a meghívást.

A példázatban előforduló három ember nem követendő példa, mert közülük egyik sem fogadja el a meghívást, egyikük sem jön el a nagy ünnepségre! Akkor nem lesz megtartva a vendégség? De igen! A lemondások után mindenhová kiküldi meghívását a ház ura. Immár nem aranybetűs meghívókat nyomtat. Most az egyszerű felhívás érvényes: Gyertek! Aki csak engedi magát meghívni, biztos helyet kap a lakomán.

Mi történik ekkor? Igen, jönnek az emberek - csapatostul is. Egy idő múlva megállapítja a vendéglátó, hogy van még szabad hely. Azt mondja szolgáinak: Menjetek ismét ki! Hívogassatok tovább!

Ezen a helyen szeretném magunkra vonatkoztatni a példázatot, ugyanis ez éppen a mai helyzetünkre illik rá. Van még szabad hely a Mennyben, és Isten azt üzeni Neked: "Gyere, foglald el helyedet a Mennyben! Legyél bölcs, és foglald le a helyedet az örökkévalóságra! Tedd meg ma!"

A Menny elképzelhetetlenül szép, ezért hasonlítja az Úr Jézus nagy ünnepséghez, vendégséghez. Az 1Korintus 2:9-ben ezt olvassuk még róla:

"Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az Őt szeretőknek." Semmi, de végképp semmi nincs ezen a földön, ami csak megközelítőleg is fogható lenne a Mennyhez. Olyan elképzelhetetlenül szép ott! Semmiképpen sem szabad elszalasztanunk! A Menny tehát mindent megér. Egyvalaki kinyitotta előttünk a Mennybe vezető kaput. Ő pedig Jézus, Isten Fia! Neki köszönhetjük azt is, hogy olyan egyszerű oda kerülni. Már csak azon múlik, hogy mi akarjuk-e. Csak az nem tesz eleget a meghívásnak, aki olyan buta, mint a példázatban szereplő három férfi.

A megmenekülés az Úr által történik

Az Apostolok cselekedetei 2:21 igen fontos Igevers:

"Aki azonban segítségül hívja az Úr (Jézus) nevét, üdvözül."

Ez az Újszövetség egyik alapvető mondanivalója. Amikor Pál Filippiben a börtönben volt, a börtönőrnek ugyanilyen velősen megfogalmazta a lényeget:

"Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!"

(Apostolok cselekedetei 16:31)

Bár rövid és szűkszavú ez a felszólítás, de hathatósan és életet átformáló. Még azon az éjszakán megtért a börtönőr.

Mitől ment ment meg Jézus? Ezt feltétlenül tudnunk kell: Jézus a Pokoltól menekít ki a Mennybe! Mindkét helyről azt mondja a Biblia, hogy örökre kerülnek oda az emberek. Az egyik hely rettenetes, a másik pompás. Harmadik hely nincs. Öt perccel a halál után senki nem fogja többé azt mondani, hogy a halállal mindennek vége. Jézus személyén dől el minden. Örök tartózkodási helyünk egyetlen személytől függ: Jézustól - és a mi vele való kapcsolatunktól!

Amikor egy előadói körúton voltam Lengyelországban, látogatást tettünk a hajdani auschwitzi koncentrációs táborban. Iszonyatos történések helyszíne volt ez a Harmadik Birodalom idején. 1942 és 1944 között több mint 1,6 millió embert, többnyire zsidót gázosítottak, majd égettek el itt. Az irodalomban "auschwitzi pokol"-ként emlegetik ezt. Elgondolkodtam ezen a megnevezésen, amikor egy alkalmazott keresztülvezetett minket egy gázkamrán, amelyben "töltetenként" 600 személy pusztult el egyszerre. De tényleg a Pokol volt ez? Látogatócsoportunk csak azért nézhette meg e gázkamrát, mert ez a szörnyűség 1944-ben véget ért. Most szabadon látogathatók ezek a létesítmények, és senkit sem kínoznak, senkit sem mérgeznek meg bennük. Az auschwitzi gázkamrák időben korlátozottak, végesek voltak. Az a Pokol azonban, amelyről a Biblia beszél, örök.

A mai múzeum bejárati csarnokában ráesett a pillantásom egy képre, amely keresztet ábrázol Krisztus testével. Egy fogoly a megfeszítettbe vetett reménységét belekarcolta egy szöggel a falba. Ez a művész is meghalt az egyik gázkamrában. De ő ismerte a megmentő Jézust. Bár irtózatos helyen halt meg, de nyitva állt előtte a Menny. Abból a Pokolból azonban, amelytől az Úr Jézus az Újszövetségben oly nyomatékosan óv (pl. Máté 5:29-30; 7:13; 18:8), nem lehet megszökni vagy megmenekülni, ha már az ember egyszer oda megérkezett. Mivel pedig a Pokol Auschwitzcel ellentétben örökké üzemel, meglátogatni sem lehet soha.

A Menny is örök. Ez pedig az a hely, ahová Isten szeretne eljuttatni minket. Engedje magát ezért behívni a Mennybe! Hívja segítségül az Úr nevét, és ezzel biztosítson magának helyet a Mennyben! Egyik előadásom után igen felindultan kérdezett meg egy asszony:

"Lehet egyáltalán helyet foglaltatni magunknak a Mennyben? Utazási irodában használunk ilyen szavakat!"

Egyetértettem vele: "Aki nem foglaltat le helyet, nem jut célba: Ha Ön Hawaiiba akar repülni, akkor is szüksége van egy érvényes repülőjegyre."

Erre ő: "De a repülőjegyet ki kell fizetni!"

"Igen, igen, a Mennybe szóló jegyet is! Az azonban olyan drága, hogy közülünk senki sem tudná kifizetni. A bűnünk az oka, hogy erre képtelenek vagyunk. Isten nem tűr meg bűnt az Ő országában, a Mennyben. Aki itteni élete után az örökkévalóságban Istennél szeretne lenni a mennyben, annak meg kell szabadulnia bűnétől és bűnének büntetésétől. Ez a szabadítás csak egy bűntelen személy által volt lehetséges - ez a személy pedig JÉZUS KRISZTUS. Egyedül Ő fizetőképes! És Ő fizetett kiontott vérével, a kereszten elszenvedett halálával."

De mit kell most tennem, hogy a Mennybe kerüljek?

Nekünk is szól Isten meghívása az üdvösségre. Nyomatékosan kérlel bennünket a Biblia számos helye, hogy válaszoljunk Isten hívására:

* "Igyekezzetek bemenni a szoros kapun!" (Lukács 13:24)

* "Térjetek meg, mert elközelített a Mennyek országa!" (Máté 4:17)

* "Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik azon járnak. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják." (Máté 7:13-14)

* "Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt!" (1Timóteus 6:12)

* "Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!" (Apostolok cselekedetei 16:31)

Mindezek igen sürgető és felrázó meghívások. Érezni belőlük az ügy komolyságát, valamint a határozottságot és a sürgősséget. Csak akkor cselekszünk hát következetesen, ha a Mennybe szóló meghívóra imádságban válaszolunk, amely szólhat például így:

"Úr Jézus, ma olvastam, hogy csak Teáltalad kerülhetek a Mennybe. Szeretnék egyszer nálad lenni a Mennyországban. Kérlek ezért, hogy ments meg a Pokoltól, ahová a bűnösségem miatt tulajdonképpen kerülnék.

Mivel olyan nagyon szeretsz engem, értem is meghaltál a kereszten, és kifizetted ott bűneim büntetését. Látod minden vétkemet gyermekségemtől fogva. Te ismersz minden bűnt; azt is, aminek jelenleg tudatában vagyok, de mindazt is, amit már rég elfelejtettem. Ismered szívem minden rezdülését. Előtted nyitott könyv az életem. Úgy, ahogy vagyok, nem mehetek hozzád a Mennybe. Kérlek, bocsásd meg a bűneimet. Gyere most be az életembe, és tedd azt újjá! Segíts nekem, hogy mindent letegyek, ami nem helyes a Te szemed előtt, és ajándékozz meg új élettel és gondolkozással, amelyek a Te áldásod alatt vannak.

Nyisd meg kérlek előttem az Igédet, a Bibliát! Segíts, hogy megértsem, amit mondani akarsz nekem, és adj nekem engedelmes szívet, hogy azt tegyem, ami tetszik neked! Mostantól fogva Te legyél az én Uram! Követni akarlak. Mutasd, kérlek az utat, amelyen járjak életem minden területén!

Köszönöm, hogy meghallgattál, hogy most már Isten gyermeke lehetek, aki egykor nálad lesz a Mennyben. Ámen

****************************

***

Földünk egy rendkívüli bolygó

Werner Gitt

Ma a csillagászok nagy erőbevetéssel kutatnak más

csillagrendszerekben található bolygók után. Az

eddig regisztrált valamennyi bolygó és exoboly

gó között egyetlen olyat sem találtak, amely csak

megközelítőleg is hasonlítana a Földhöz.

A földgolyónkon, amely otthonunkul szolgál, párat

lan módon kedvezőek az életfeltételek fizikai, kémiai

és csillagászati szempontból. A modern természet

tudományos ismeretek alapján ez egyre inkább nyil-

vánvalóvá válik. Csak néhány kiválasztott szempon-

tot alapul véve szeretnék rámutatni Földünk páratlan

tulajdonságaira.

Néhány elengedhetetlen feltétel,

amely lakhatóvá teszi a Földet

1. A Föld megfelelő távolságra van a Naptól:

Megközelítőleg 150 millió kilométeres távolságra for

gunk naprendszerünk központi égiteste körül. A Nap

által biztosított energiamennyiség és a Föld Naptól

való távolsága úgy van összehangolva, hogy a Föld

területének legnagyobb részén 0 és 40 °C közötti

hőmérséklet uralkodjon. Ez éppen az a keskeny sáv

amely a sejtek biokémiai folyamataihoz és így - külö

nösen is - az emberi élet fennmaradásához optimális.

2. A Föld forgási sebessége megfelelő:

Ha a Föld

lényegesen lassabban forogna, akkor szélsőséges

időjárási különbségek lennének a nappal és az éjsza-

ka között. Nappal a tartós besugárzás következtében

elviselhetetlenül magas lenne a hőmérséklet, amely

még a földfelszín kiszáradását is előidézné. Ezzel

szemben éjszaka túlzott mértékű lehűlés lenne.

Ha a Föld a mostaninál gyorsabban forogna, az azt

eredményezné, hogy a nappal és az éjszaka között ki-

sebb lenne a hőmérsékleti különbség, és ez lényeges

befolyással lenne az időjárás történéseire. A centrifu-

gális erők növekedése miatt az űrben gázveszteség-

gel kellene számolni.

3. Az év megfelelő hosszúságú:

Az év hossza jól

igazodik az életciklusainkhoz. A vetés és a betakarí-

tás között elég idő van a növekedésre. Ugyanakkor

a tél nem túlzottan hosszú ahhoz, hogy az élelmi-

szerkészletek segítségével ne lehetne áthidalni. Ha

bolygórendszerünkből más példákat veszünk, az élet

szempontjából képtelen ciklusokat találunk. El tu-

dunk esetleg képzelni 84 földi év hosszú évet, mint

az Uránuszon van, vagy 88 naposat, mint a Merkúron

van?

4. A Föld tengelyferdesége megfelelő:

Ahhoz,

hogy a Földön ezen túlmenően is kedvezőek legye

nek az életfeltételek, döntő jelentőségű, hogy milyen

szöget zár be a Föld forgási tengelye a Nap körüli

pályájának síkjához képest. Tudományos számítások

szerint, hogy a Föld felszínének legnagyobb részén

az életnek kedvező feltételek csak egy keskeny, 23-

24°-os sávon belül tarthatók fenn. Felfigyelünk-e arra,

hogy ez a szög valóban 23,5°? Ha ez a szög növeked-

ne, az pl. rendkívüli módon felfokozná a nyár és a tél

közötti különbséget.

5. A Hold mérete megfelelő:

A Hold hatására jön

létre a tengereken az árapály jelensége. Az apály és

a dagály következtében váltakozva elárasztott te

rületek jelentős mértékben gazdagítják az élet sok

féleségét. Ha a Hold túl kicsi volna, csekély lenne a

hatása, ha pedig túl nagy, az állandó árvízi kataszt

rófákhoz vezetne. A Holdra feltétlen szükség van a

Föld tengelyferdeségének stabilitásához.

6. A Föld súlya és mérete megfelelő:

Ez a két ér

ték annyira össze van hangolva, hogy a Föld felszí-

nén olyan gravitációs vonzóerő érvényesül, amely

elegendő a Föld körüli atmoszféra megtartásához.

A Holdnak például nincs elegendő vonzóereje

ahhoz, hogy légköre legyen. Naprendszerünk va

lamennyi égiteste közül a Föld sűrűsége a legna-

gyobb a maga 5,52 g/cm

-es speciális súlyával. Ha

a Föld átmérője 20 %-kal kisebb lenne, azonos átla-

gos sűrűség mellett csak fele annyi tömege volna.

Ennek következtében lényegesen kisebb lenne a

gravitációs erő, így a légkör nagyobbik része elillan-

na a világűrbe. 25 %-kal nagyobb átmérő esetén,

a földtömeg megkétszereződne, a légnyomás nö

vekedne, és azonos testfelépítés mellett a testünk

saját súlya 25 %-kal megnőne (nagyobb terhelés

nehezedne az ízületekre és a csontvázra).

7. A Föld légkörének páratlan összetétele:

élet magasabb rendű formáinak szempontjából

az oxigén alapvető feltétel. A légkör 21 %-os oxi

géntartalma éppen megfelelő. Ennél magasabb

oxigéntartalom esetén (50 % felett) az embernél

oxigénmérgezés következne be (tüdősérülés, a szív

teljesítőképessége csökken, korlátozott vérellátás

az agyban és a vesékben), csekélyebb oxigéntar

talom mellett viszont nem jutnának a sejtek ele

gendő oxigénhez. Az agy különösen érzékeny az

oxigénhiányra. Ha a légkör oxigéntartalma 10%-kal

alacsonyabb lenne, már nem lehetne a tűz égését

fenntartani (pl. kemencék, ipari létesítmények).

A rendelkezésre álló nitrogéntartalom döntő je

lentőségű a biológiai folyamatok szempontjából.

Gondoskodik a kielégítő sugárzási abszorpcióról

(elnyelődésről), az oxigén megfelelő mértékű ritku-

lásáról és a légkör szükséges vastagságáról.

8. A Föld légkörének sűrűsége megfelelő:

A lég-

kör kisebb sűrűsége esetén nem lenne kielégítő

mértékű a Föld védelme a halálos erősségű ibo

lyántúli és röntgensugarakkal szemben, ill. állan-

dóan észrevehető méretű meteoritok bombáznák

a Földet. A légkör vastagsága függ a Föld súlyától

és a felszínének hőmérsékletétől. Ha a Föld töme

ge kisebb lenne, a kisebb vonzóerő következtében

nem tudná megtartana a szükséges mennyiségű

levegőt és vizet. A Föld vonzóereje azonban ponto

san úgy van kimérve, hogy az oxigént, a nitrogént

és a széndioxidot olyan sűrűségben legyen képes

megtartani, ahogy arra éppen szükség van. A lég-

kör egésze kiegyenlítő hatást gyakorol a létrejövő

hőmérsékleti különbségekre, és szükség van rá az

időjárás történéseihez is.

9. A Föld körül megfelelő ózonréteg van:

A Nap

nem látható, rövidhullámú ibolyántúli sugárzása

(UV-sugárzás) csak csekély mértékben éri el a Föld

felszínét, ami a légkör egyik különleges tulajdon-

ságának köszönhető. Az egész sztratoszférában,

vagyis 10-50 km magasságban, a háromatomos

oxigén (O

, ózon) rendkívül alacsony sűrűségben

fordul elő, azonban ez az ózonfátyol a földi élet

létezéséhez elengedhetetlen, mert az egészségre

ártalmas ibolyántúli sugárzást szinte teljes mérték

ben elnyeli.

10. A Föld felszíne:

A földfelszín figyelemre mél-

tóan sima. A legmagasabb hegységek és a legmé

lyebb tengeri árkok ellenére is nagyon simának tű-

nik. Ha a Föld egyméteres átmérőjű golyó lenne, a

felületén levő egyenetlenségek csak egy millimé

tert tennének ki a tenger felszínének mindkét ol-

dalán. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Földön nagy

területek lakhatóak.

11. A Földet körülvevő mágneses mező:

A mág-

neses mező nem csupán a tájékozódás szempont

jából nyújt segítséget. Távol tartja a Földtől azt a

káros sugárzást is, amelyet napszélnek neveznek. A

mágneses mező védőpajzsként helyezkedik szem-

be a napszéllel.

12. A Föld nedves bolygó:

Most elérkeztünk a

Föld legfontosabb jellemzőjéhez, és az élet abszo

lút előfeltételéhez - ez pedig a víz! A víz alapvető

jelentőségű az élet minden fajtájának szempont

jából. Ezért nemcsak ott találjuk meg, ahol óceá-

nok és tengerek vannak, hanem mindenütt. A Mars

tágas síkságaihoz, a Hold kősivatagaihoz vagy a

Merkúr krátereihez képest még a Szahara is olyan,

mint a nedves szivacs. Vizet tehát a Föld valamen

nyi pontján találunk. A felhők hol ide, hol oda szál-

lítják. Egyszer esik, másszor havazik, és ahol hosszú

ideig nem esik, az éjszakai harmat biztosítja a vizet

még a sivatagokban is.

Az óceánok páratlan különlegességnek számítanak

a Földön. A földfelszín 71 %-át borítják be. Annak je

lentőségét, hogy ez a víz folyékony formában áll ren

delkezésre, nem lehet eléggé hangsúlyozni. A világ

mindenségben az anyagok többsége vagy forró gázok

formájában (a csillagokban) vagy fagyott állapotban

(pl. a külső bolygókon) fordul elő. Az óceánok hatásu

kat tekintve olyanok, mint egy-egy gigantikus hőtáro

ló. Fontos kiegyenlítő hatást gyakorolnak az éghajlatra.

Ha kevesebb víz lenne a Föld felszínén, annak lénye

gesen magasabb hőmérsékletingadozások lennének

a következményei, mint amilyenek jelenleg vannak.

Ezenkívül az óceánok fontos és nélkülözhetetlen táp

lálékforrást jelentenek.

Ha a tengerek nem párologtatnák a vizüket állandóan,

és ezt a párát az erős szelek folyamatosan nem szállíta

nák el több ezer kilométerre, a kontinensek rövid időn

belül teljes mértékben kiszáradnának. A víz körforgá

sának bolygónkon az élőlények szempontjából életet

megtartó hatása van, és ez az „időjárás" nélkül nem

lenne megvalósítható.

Szintén nem véletlen, hogy Földünkön jelenleg mi

lyen arányban oszlik meg a szárazföld és a vízfelület.

A jelenlegi földfelszínen a vízmennyiség 10 %-os növe

kedése 300 méterrel növelné meg a tengerszintet, és

ezzel a kontinenseket szinte teljes mértékben elárasz

taná a víz. Fordított esetben a vízmennyiség megfelelő

mértékű csökkenése erősen megnövelné a szárazföl

det. Ez azonban az éghajlat veszélyes rosszabbodását

hozná magával, és hozzájárulna a sivatagos területek

megnövekedéséhez.

Aki repülőgéppel utazik, a pilóta üdvözlő szavait kö

vetően értesül az irányról, a repülési magasságról és

a külső hőmérsékletről. 10.000 méteres magasságban

mindig -50 °C-ot szoktak mondani.

Belegondoltunk-e már, hogy ez az extrém hideg,

amely 5-20 km magasságban mérhető, számunkra

életfontosságú? Ebben a magasságban a vízpára jég-

kristállyá fagy, amely először növekszik, aztán a nehéz

ségi erő következtében csökken. Ez megvédi a Földet

attól, hogy a víz elpárologjon a világűrbe. Így évezredek

is eltelhetnek, a Föld nem fog kiszáradni.

Végül mutassunk még rá a víznek az egyik nagyon fon

tos tulajdonságára, arra a szabálytalan jelenségre, hogy

a víz 4 °C-on éri el a legnagyobb sűrűséget, 1,0 g/cm

-t.

Akár növekszik, akár csökken a hőmérséklet, a víz sűrű

sége csökken. A 0 °C-os jégnek 0,917 g/cm

a sűrűsége.

Könnyebb a folyékony víznél, és ezért úszik a felszínén.

Ezek a rendkívüli tulajdonságok, amelyek csak a víznél

találhatók meg, azért szükségesek, hogy az élet hideg

télben is lehetséges legyen (tengerekben, folyókban,

tavakban). Ha befagy a víz, felül marad a könnyebb jég,

alatta gyűlik össze a 4 °C-os, nehezebb víz, amelyben a

halak életben maradnak.

Földünk semmihez sem hasonlítható

Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy Földünk egy

olyan bolygó, ahol megfelelőek a hőmérsékleti viszo

nyok, amely minden szempontból kedvez az életnek,

és számos paraméter vonatkozásában optimálisan van

kialakítva.

Mi most itt csak néhányat vettünk sorra a legfontosabb

és legfeltűnőbb geofizikai, mechanikai, hőtani és anya

gi feltételek közül, és ennek során megállapítottuk:

Földünk egyszerűen páratlan! Mindezeknek a részle

teknek az egyszeri kombinációja és kölcsönös össze

fonódása teszi lehetővé, hogy a Földön egyáltalán élet

legyen. A Föld pontosan úgy van kialakítva - mintha

méretre szabták volna -, hogy élni lehessen rajta. Az

elfogulatlan megfigyelő szükségszerűen arra a követ

keztetésre jut, hogy mindezt valaki bölcsen és előrelá

tóan megtervezte.

A pontosan összehangolt paraméterek nagy száma

csak egyetlen következtetést tesz lehetővé, amelyet a

Biblia is megnevez a Róma 1,20-21-ben:

„Ami ugyanis nem látható belőle [Istenből]: az

ő örök hatalma és istensége, az a világ terem

tésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgála

ta révén meglátható. Ennélfogva nincs ment

ségük, hiszen megismerték Istent, mégsem

dicsőítették vagy áldották Istenként."

Azoknak, akik a maguk „bölcsessége" szerint azt hiszik,

hogy mindez az evolúció véletlen folyamatainak tulaj

donítható, ezt mondja Isten Igéje:

„Akik azt állították

magukról, hogy bölcsek, azok bolonddá lettek"

(Róma

1,22).

Ki a világmindenség, a Föld és minden élet eredete?

Az Atyaisten Fiára, Jézusra bízta a teremtés feladatát.

Ezért mondja ezt az Újszövetség Jézusról (Kolossé

1,15-16):

„Ő a láthatatlan Isten képe... Mert benne te

remtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és

a láthatatlanok... minden általa és reá nézve terem

tetett"

. Így világunkban semmi sincs, amit nem az Úr

Jézus teremtett volna. Ebben éppen úgy benne van a

hatalmas világmindenség, benne a galaxisok milliói,

mint az élő sejt működésének legfinomabb részletei.

Jézus nemcsak a Teremtője és Eredője az egész mikro-

és makrokozmosznak, hanem Ő gyakorolja fennható

ságot is mindezek felett.

Egy lélegzetelállító gondolat

Jézus örökké létezett, és Ő a mennyek országának a

Királya. Neki adatott minden hatalom mennyen és föl

dön (Máté 28,18). Fel tudjuk fogni ezt a lélegzetelállító

gondolatot? Aki a Golgotán meghalt, de feltámadt, és

aki ennek a világnak és minden életnek a Teremtője,

egy és ugyanaz a személy! Irántunk való kikutathatatlan

szeretetében engedte, hogy a bűneink miatt keresztre

feszítsék, és nem védekezett, hogy feltárhassa előttünk

a menny ajtaját. Aki ezt elutasítja, mindent elveszít: „ho

gyan menekülünk meg, ha nem törődünk ilyen nagy üd

vösséggel?" (Zsidókhoz írt levél 2,3). Aki viszont elfogad

ja Őt, mindent megnyer. Jézus ezt mondta: „Aki hallja az

én Igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak

örökélete van... átment a halálból az életbe" (János 5,24).

Kérd az Úr Jézustól bűneid bocsá

natát, hogy megállhass Isten ítéle

tében, fogadd el Őt mint személyes

Teremtődet és Megváltódat, és kö

vesd Őt!

Dr. Werner Gitt

informatikus, ny. igazgató

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 149, összesen: 483526