Nyomtat Elküld Olvasási nézet

HELYTÖRTÉNET

 

Elsõ írásos említése 1344-bõl származik: Dellew-ként szerepel. A falu a 15. század közepén kettévált, az 1486 körül létrejött két település: Oláhdellew és Magyardellew. Valószínûnek tûnik az a magyarázat, miszerint Oláhdellew volt az, ahol akkor több román ajkú lakos élt, ez azonban csak feltételezés. Ma azonban valóság, hiszen a lakosságnak kevéssel több, mint fele (kb. 54 %) román anyanyelvû, ortodox vallású. Ezek közé tartoznak a cigányok is (valójában szegény, rossz körülmények között élõ, sokgyermekes családok, akik azonban a cigány hagyományokat nem õrzik, viseletüket nem hordják és sok esetben a cigány nyelvet sem beszélik.) Ezek között református vallású nincs, csupán egy eset: vegyes-házasságban. (Magyardellõ lakossága pedig 85-90 %-ban magyar anyanyelvû.)
Ódellõ mai nevét kb. az elsõ világháború alatt kapta, amikor némelyeket zavarta ez az õszinte megnevezés, így hát a helység nevének elsõ felét kicserélték: Ódellõre (a név egyik változata a Romándellõ, amelyet talán a leggyakrabban használnak a helybéliek). Ugyanezt szenvedte el szomszédfaluja is, Magyardellõbõl Újdellõt (románul Dileu Nou) formáltak. Ez már nem zavarta senki önérzetét.
Ódellõ mai helységnévtábláján tehát a Dileu Vechi felirat alatt az Oláhdellõ megnevezés szerepel, következésképpen ez a hivatalos elnevezés, a több mint félszázados egyházi irattár és nyilvántartók azonban az Ódellõ nevet használják. A mai egyházi könyvelésben tehát Ódellõt írunk.
Hajdan köznemes családok birtokolták. 1919-ig Magyarországhoz tartozott (Torda-, majd Aranyos vármegyéhez). Az idõsebbek emlékezete szerint a Második Bécsi Döntést követő határ éppen a falu túlsó végénél húzódott, ebben az idõben tehát sokan elmentek a határ túloldalára.

A református parókia felújítás előtt álló épülete (2008 májusában):

 

A református parókia javítás alatt álló épülete (2010 áprilisában):

 

(2011 májusában):

(2011 augusztusában:)

 

Nyárikonyha a parókia mellett (2008 májusában):

Zsoldos Endre malma a Maros partján - használaton kívül (2011 nyarán):

 

 

Az államosított, és vissza nem szolgáltatott református egyházi iskola romos épülete - használhatatlan (2009 májusában):

(2010 márciusában):

 

A felújított állami kultúrház, amely vegyes tannyelvű óvodaként és román nyelvű iskolaként is működik (2010 márciusában):

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 117, összesen: 483290

  • 2025. november 04., kedd

    A Szentírás Szövetség az Út-on Bibliaolvasó applikációhoz kapcsolódva fotópályázatot hirdet, hogy kreatív képeken keresztül is inspiráljon a rendszere...
  • 2025. november 03., hétfő

    Elgondolható valódi szabadság apa nélkül? Október 23-án mutatták be a hazai mozik Nemes Jeles László új filmjét, az Árvát. 2025-ben ezt a filmet nevez...
  • 2025. november 03., hétfő

    Felavatták néhai Hegedűs Loránt dunamelléki püspök mellszobrát Lakitelken a reformáció ünnepén.
  • 2025. november 01., szombat

    Ezek a kérdések állnak a második Nagy-Budapesti Missziói Konferencia középpontjában, melyet november 10-én tartanak a fővárosban és az agglomerációban...
  • 2025. október 31., péntek

    „nem lehet, tiszteletes úr, levetni a gyászt. magunkat vetjük le akkor.” Vers mindenszentek napjára Hegedűs Gyöngyitől.
  • 2025. október 30., csütörtök

    A reformáció emléknapján egy különleges közösséget mutatunk be: közös gyülekezete van Kiskunfélegyházán a reformátusoknak és az evangélikusoknak, már ...
  • 2025. október 29., szerda

    Hányféle arca van a gonosznak a gyerekirodalomban? Berg Judittal és Harmath Artemisszel mesékről, könyvekről és kortárs jelenségekről beszélgettünk.
  • 2025. október 29., szerda

    Bemutatták a Reménytövis kortárs keresztény versantológiát a budapesti Ráday Házban.
  • 2025. október 27., hétfő

    Gondolatok Eugene H. Peterson Kitartó követés című könyve kapcsán
  • 2025. október 27., hétfő

    Elindult a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat honlapja, a ptlsz.hu.