Nyomtat Elküld Olvasási nézet

HELYTÖRTÉNET

 

Elsõ írásos említése 1344-bõl származik: Dellew-ként szerepel. A falu a 15. század közepén kettévált, az 1486 körül létrejött két település: Oláhdellew és Magyardellew. Valószínûnek tûnik az a magyarázat, miszerint Oláhdellew volt az, ahol akkor több román ajkú lakos élt, ez azonban csak feltételezés. Ma azonban valóság, hiszen a lakosságnak kevéssel több, mint fele (kb. 54 %) román anyanyelvû, ortodox vallású. Ezek közé tartoznak a cigányok is (valójában szegény, rossz körülmények között élõ, sokgyermekes családok, akik azonban a cigány hagyományokat nem õrzik, viseletüket nem hordják és sok esetben a cigány nyelvet sem beszélik.) Ezek között református vallású nincs, csupán egy eset: vegyes-házasságban. (Magyardellõ lakossága pedig 85-90 %-ban magyar anyanyelvû.)
Ódellõ mai nevét kb. az elsõ világháború alatt kapta, amikor némelyeket zavarta ez az õszinte megnevezés, így hát a helység nevének elsõ felét kicserélték: Ódellõre (a név egyik változata a Romándellõ, amelyet talán a leggyakrabban használnak a helybéliek). Ugyanezt szenvedte el szomszédfaluja is, Magyardellõbõl Újdellõt (románul Dileu Nou) formáltak. Ez már nem zavarta senki önérzetét.
Ódellõ mai helységnévtábláján tehát a Dileu Vechi felirat alatt az Oláhdellõ megnevezés szerepel, következésképpen ez a hivatalos elnevezés, a több mint félszázados egyházi irattár és nyilvántartók azonban az Ódellõ nevet használják. A mai egyházi könyvelésben tehát Ódellõt írunk.
Hajdan köznemes családok birtokolták. 1919-ig Magyarországhoz tartozott (Torda-, majd Aranyos vármegyéhez). Az idõsebbek emlékezete szerint a Második Bécsi Döntést követő határ éppen a falu túlsó végénél húzódott, ebben az idõben tehát sokan elmentek a határ túloldalára.

A református parókia felújítás előtt álló épülete (2008 májusában):

 

A református parókia javítás alatt álló épülete (2010 áprilisában):

 

(2011 májusában):

(2011 augusztusában:)

 

Nyárikonyha a parókia mellett (2008 májusában):

Zsoldos Endre malma a Maros partján - használaton kívül (2011 nyarán):

 

 

Az államosított, és vissza nem szolgáltatott református egyházi iskola romos épülete - használhatatlan (2009 májusában):

(2010 márciusában):

 

A felújított állami kultúrház, amely vegyes tannyelvű óvodaként és román nyelvű iskolaként is működik (2010 márciusában):

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 49, összesen: 419156

  • 2024. július 18., csütörtök

    Mindannyiunknak van lelki öröksége, ami meghatározza hívő életünk mindennapjait. A szembenézés ideje, ha a hétköznapok ízetlenné válnak. Molnár Sándor...
  • 2024. július 18., csütörtök

    Lelkészek és egyházi munkatársak számára rendezett közös elcsendesedést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
  • 2024. július 18., csütörtök

    A tahi lelkészhét központi témája ezúttal a keresztyén reménység volt.
  • 2024. július 17., szerda

    A növekedés nem nagy csodák eredménye, hanem apró, hétköznapi lépéseké – tapasztalták meg a délegyházi reformátusok, akik a bizonytalan jövőre is mert...
  • 2024. július 16., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Veres Sándor, a Dunamelléki Egyházkerület főgondno...
  • 2024. július 15., hétfő

    Átadták a Monorierdői Református Egyházközség Erdei Csillagfény Református Bölcsődéjét, mely szeptembertől 28 gyermek ellátását teszi lehetővé.
  • 2024. július 15., hétfő

    Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk: nem könnyed nyári olvasmány.
  • 2024. július 11., csütörtök

    A meddőség talajából is születhet valami szép, valami új, valami maradandó. Muzslai-Bízik Hannával beszélgettünk.
  • 2024. július 10., szerda

    Pillanatképek a monorierdői református gyülekezet csillagásztáborából.
  • 2024. július 10., szerda

    Önismeret és párkapcsolati kérdések színházzal és pszichológiával