Nyomtat Elküld Olvasási nézet

HELYTÖRTÉNET

 

Elsõ írásos említése 1344-bõl származik: Dellew-ként szerepel. A falu a 15. század közepén kettévált, az 1486 körül létrejött két település: Oláhdellew és Magyardellew. Valószínûnek tûnik az a magyarázat, miszerint Oláhdellew volt az, ahol akkor több román ajkú lakos élt, ez azonban csak feltételezés. Ma azonban valóság, hiszen a lakosságnak kevéssel több, mint fele (kb. 54 %) román anyanyelvû, ortodox vallású. Ezek közé tartoznak a cigányok is (valójában szegény, rossz körülmények között élõ, sokgyermekes családok, akik azonban a cigány hagyományokat nem õrzik, viseletüket nem hordják és sok esetben a cigány nyelvet sem beszélik.) Ezek között református vallású nincs, csupán egy eset: vegyes-házasságban. (Magyardellõ lakossága pedig 85-90 %-ban magyar anyanyelvû.)
Ódellõ mai nevét kb. az elsõ világháború alatt kapta, amikor némelyeket zavarta ez az õszinte megnevezés, így hát a helység nevének elsõ felét kicserélték: Ódellõre (a név egyik változata a Romándellõ, amelyet talán a leggyakrabban használnak a helybéliek). Ugyanezt szenvedte el szomszédfaluja is, Magyardellõbõl Újdellõt (románul Dileu Nou) formáltak. Ez már nem zavarta senki önérzetét.
Ódellõ mai helységnévtábláján tehát a Dileu Vechi felirat alatt az Oláhdellõ megnevezés szerepel, következésképpen ez a hivatalos elnevezés, a több mint félszázados egyházi irattár és nyilvántartók azonban az Ódellõ nevet használják. A mai egyházi könyvelésben tehát Ódellõt írunk.
Hajdan köznemes családok birtokolták. 1919-ig Magyarországhoz tartozott (Torda-, majd Aranyos vármegyéhez). Az idõsebbek emlékezete szerint a Második Bécsi Döntést követő határ éppen a falu túlsó végénél húzódott, ebben az idõben tehát sokan elmentek a határ túloldalára.

A református parókia felújítás előtt álló épülete (2008 májusában):

 

A református parókia javítás alatt álló épülete (2010 áprilisában):

 

(2011 májusában):

(2011 augusztusában:)

 

Nyárikonyha a parókia mellett (2008 májusában):

Zsoldos Endre malma a Maros partján - használaton kívül (2011 nyarán):

 

 

Az államosított, és vissza nem szolgáltatott református egyházi iskola romos épülete - használhatatlan (2009 májusában):

(2010 márciusában):

 

A felújított állami kultúrház, amely vegyes tannyelvű óvodaként és román nyelvű iskolaként is működik (2010 márciusában):

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 38, összesen: 494871

  • 2026. január 06., kedd

    Az imádság éve 2026. Egyházi tisztújítás előtt állva, országgyűlési választások előtt különösen is szükségünk van rá, hogy az Úrhoz forduljunk tanácsé...
  • 2026. január 05., hétfő

    Minden történetnek van legalább három olvasata. Olykor több is.
  • 2026. január 04., vasárnap

    Mit jelent a „keresztény fitnesz” és miben különbözik vajon a hit nélküli testmozgástól? Bartal Zsuzsi diakónus és aerobikedző, edző és di...
  • 2026. január 04., vasárnap

    Felajánlás
  • 2025. december 31., szerda

    Az esztendő első napján valamit lezárunk, s valamit elkezdünk. Hálaadó szándékkal érkeztünk meg, közben pedig nagyon foglalkoztat bennünket, hogy mi a...
  • 2025. december 30., kedd

    Idei évemben a napi egy óra gyaloglás nem pusztán a mozgásról szólt, hanem leginkább az Istenbe vetett bizalomról.
  • 2025. december 24., szerda

    Ha karácsonykor úgy tekintünk az egész világra, meg arra a kicsi világra is, ami körülvesz, mint Isten szeretetének címzettjére, az megváltoztatja a m...
  • 2025. december 23., kedd

    Hogyan érkezünk a jászolhoz?
  • 2025. december 22., hétfő

    Cikkünkben annak járunk utána, miért és hogyan gyűlnek össze reformátusok is szenteste éjszakáján, például Budakeszin, hogy Jézus születését ünnepeljé...
  • 2025. december 21., vasárnap

    1944 utolsó napjaiban Csabdin sűrűsödött össze a történelem: az ünnepre való készülődés egy csapásra az életben maradásért folytatott harccá vált a fe...