Nyomtat Elküld Olvasási nézet

HELYTÖRTÉNET

 

Elsõ írásos említése 1344-bõl származik: Dellew-ként szerepel. A falu a 15. század közepén kettévált, az 1486 körül létrejött két település: Oláhdellew és Magyardellew. Valószínûnek tûnik az a magyarázat, miszerint Oláhdellew volt az, ahol akkor több román ajkú lakos élt, ez azonban csak feltételezés. Ma azonban valóság, hiszen a lakosságnak kevéssel több, mint fele (kb. 54 %) román anyanyelvû, ortodox vallású. Ezek közé tartoznak a cigányok is (valójában szegény, rossz körülmények között élõ, sokgyermekes családok, akik azonban a cigány hagyományokat nem õrzik, viseletüket nem hordják és sok esetben a cigány nyelvet sem beszélik.) Ezek között református vallású nincs, csupán egy eset: vegyes-házasságban. (Magyardellõ lakossága pedig 85-90 %-ban magyar anyanyelvû.)
Ódellõ mai nevét kb. az elsõ világháború alatt kapta, amikor némelyeket zavarta ez az õszinte megnevezés, így hát a helység nevének elsõ felét kicserélték: Ódellõre (a név egyik változata a Romándellõ, amelyet talán a leggyakrabban használnak a helybéliek). Ugyanezt szenvedte el szomszédfaluja is, Magyardellõbõl Újdellõt (románul Dileu Nou) formáltak. Ez már nem zavarta senki önérzetét.
Ódellõ mai helységnévtábláján tehát a Dileu Vechi felirat alatt az Oláhdellõ megnevezés szerepel, következésképpen ez a hivatalos elnevezés, a több mint félszázados egyházi irattár és nyilvántartók azonban az Ódellõ nevet használják. A mai egyházi könyvelésben tehát Ódellõt írunk.
Hajdan köznemes családok birtokolták. 1919-ig Magyarországhoz tartozott (Torda-, majd Aranyos vármegyéhez). Az idõsebbek emlékezete szerint a Második Bécsi Döntést követő határ éppen a falu túlsó végénél húzódott, ebben az idõben tehát sokan elmentek a határ túloldalára.

A református parókia felújítás előtt álló épülete (2008 májusában):

 

A református parókia javítás alatt álló épülete (2010 áprilisában):

 

(2011 májusában):

(2011 augusztusában:)

 

Nyárikonyha a parókia mellett (2008 májusában):

Zsoldos Endre malma a Maros partján - használaton kívül (2011 nyarán):

 

 

Az államosított, és vissza nem szolgáltatott református egyházi iskola romos épülete - használhatatlan (2009 májusában):

(2010 márciusában):

 

A felújított állami kultúrház, amely vegyes tannyelvű óvodaként és román nyelvű iskolaként is működik (2010 márciusában):

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 43, összesen: 504537

  • 2026. március 09., hétfő

    Könnyű annak, aki Isten egyértelmű akaratára válaszol egész életével? Győriné Vince Krisztina felnőttként, három gyermekkel kapott lelkészi elhívást. ...
  • 2026. március 07., szombat

    Nemcsak ételt ad az éhezőnek, hanem asztalt is terít neki. Ez az Isten iránti imádat egy formája.
  • 2026. március 05., csütörtök

    Saját tavaszunk nem köszönt be magától, nekünk kell elmozdulnunk a felmelegedés felé, amelyhez Krisztus keresztje jelöli az ikszet életünk hőmérőjén.
  • 2026. március 04., szerda

    Fekete Márton marosvásárhelyi lelkészként kérte az Urat, hogy tegye a helyére hivatásában. Az Imádság Háza lelki vezetőjét kérdeztük eddigi útjáról.
  • 2026. március 03., kedd

    Képzés, kikapcsolódás, lelki épülés és hálózatépítés egyaránt kellő teret kapott a Gekib idei első konferenciáján.
  • 2026. március 02., hétfő

    Hogyan reagáljon az egyház az új időkre? A Küldetés Akadémia első NEXT konferenciája erre a kérdésre kereste a választ.
  • 2026. március 02., hétfő

    A református iskolák országos úszóbajnokságára március 16-ig lehet jelentkezni.
  • 2026. március 01., vasárnap

    Anyaegyházközséggé válásáért és lelkipásztorának beiktatásáért adott hálát a diósdi református gyülekezet.
  • 2026. február 27., péntek

    Megnyílt a Magyar Református Épített Örökségtár. A honlapot gyönyörű díszkötettel és a többrészes vándorkiállítással együtt konferencián mutatták be.
  • 2026. február 26., csütörtök

    Adománygyűjtést hirdet az erdélyiek megsegítésére a Magyar Református Szeretetszolgálat.