Nyomtat Elküld Olvasási nézet

HELYTÖRTÉNET

 

Elsõ írásos említése 1344-bõl származik: Dellew-ként szerepel. A falu a 15. század közepén kettévált, az 1486 körül létrejött két település: Oláhdellew és Magyardellew. Valószínûnek tûnik az a magyarázat, miszerint Oláhdellew volt az, ahol akkor több román ajkú lakos élt, ez azonban csak feltételezés. Ma azonban valóság, hiszen a lakosságnak kevéssel több, mint fele (kb. 54 %) román anyanyelvû, ortodox vallású. Ezek közé tartoznak a cigányok is (valójában szegény, rossz körülmények között élõ, sokgyermekes családok, akik azonban a cigány hagyományokat nem õrzik, viseletüket nem hordják és sok esetben a cigány nyelvet sem beszélik.) Ezek között református vallású nincs, csupán egy eset: vegyes-házasságban. (Magyardellõ lakossága pedig 85-90 %-ban magyar anyanyelvû.)
Ódellõ mai nevét kb. az elsõ világháború alatt kapta, amikor némelyeket zavarta ez az õszinte megnevezés, így hát a helység nevének elsõ felét kicserélték: Ódellõre (a név egyik változata a Romándellõ, amelyet talán a leggyakrabban használnak a helybéliek). Ugyanezt szenvedte el szomszédfaluja is, Magyardellõbõl Újdellõt (románul Dileu Nou) formáltak. Ez már nem zavarta senki önérzetét.
Ódellõ mai helységnévtábláján tehát a Dileu Vechi felirat alatt az Oláhdellõ megnevezés szerepel, következésképpen ez a hivatalos elnevezés, a több mint félszázados egyházi irattár és nyilvántartók azonban az Ódellõ nevet használják. A mai egyházi könyvelésben tehát Ódellõt írunk.
Hajdan köznemes családok birtokolták. 1919-ig Magyarországhoz tartozott (Torda-, majd Aranyos vármegyéhez). Az idõsebbek emlékezete szerint a Második Bécsi Döntést követő határ éppen a falu túlsó végénél húzódott, ebben az idõben tehát sokan elmentek a határ túloldalára.

A református parókia felújítás előtt álló épülete (2008 májusában):

 

A református parókia javítás alatt álló épülete (2010 áprilisában):

 

(2011 májusában):

(2011 augusztusában:)

 

Nyárikonyha a parókia mellett (2008 májusában):

Zsoldos Endre malma a Maros partján - használaton kívül (2011 nyarán):

 

 

Az államosított, és vissza nem szolgáltatott református egyházi iskola romos épülete - használhatatlan (2009 májusában):

(2010 márciusában):

 

A felújított állami kultúrház, amely vegyes tannyelvű óvodaként és román nyelvű iskolaként is működik (2010 márciusában):

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 557, összesen: 543531

  • 2026. november 19., csütörtök

    A harag és a közöny között
  • 2026. november 18., szerda

    Takaró András tizennyolc év után köszön el a Délpesti Református Egyházmegye esperesi tisztségéből – interjú.
  • 2026. november 18., szerda

    Adománygyűjtést indít a Magyar Református Szeretetszolgálat
  • 2026. november 17., kedd

    Több mint száz fiatal járta végig a Miatyánk imasétáját – beszélgetés Győrffy Eszterrel, a Szentírás Szövetség lelkészével.
  • 2026. november 16., hétfő

    Jövőre kettős jubileumot ünnepel a Langham-mozgalom, a márciusi konferencia apropóján Christopher Wright Ószövetség-tudós, missziológus is Budapestre ...
  • 2026. november 16., hétfő

    Átadták a Gödöllői Református Líceum új épületszárnyát. A hálaadó ünnepségen elhangzott: mindenekelőtt azért az épületért hálásak az Úrnak, amely benn...
  • 2026. november 12., csütörtök

    A gyerekirodalmi szcéna ugyan köszöni, jól van, de előbb-utóbb ezen a területen is elkerülhetetlenné válik a szakmai állásfoglalások és szabályozások ...
  • 2026. november 11., szerda

    Hosszú évek imádságos küzdelme után ma lelkiekben és létszámban is gyarapodó református közösség épül Érden, a Fenyves-parkvárosi részen. A gyülekezet...
  • 2026. november 10., kedd

    Zsúfolásig megtelt az alsónémedi református templom, ahol beiktatták az egyházközség új lelkipásztorát, Király Jánost november 8-án, vasárnap.
  • 2026. november 08., vasárnap

    Életútinterjú Csuprik Lászlóval, aki tizennyolc évnyi szolgálat után köszön el a főgondnoki tisztségtől a Tolnai Református Egyházmegyében.