A vasárnapi prédikációk szövege 2025. január 1-től.

 

„Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság.
Mi pedig, miközben fedetlen arccal,
mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan,
ugyanarra a képre formálódunk át az
Úr Lelke által dicsőségről dicsőségre."
(2 Korinthus 3,17-18)

***

..........................................................................................

Elhangzott

2025. május 4.
a Budapest, Pestújhelyi Református Templomban

Igehírdető:
Trencsényi László
református lelkipásztor

***

PÁL APOSTOL FESZTUSZ HELYTARTÓ ELŐTT

• 1Amint Fesztusz megérkezett a tartományba, három nap múlva felment Cézáreából Jeruzsálembe. 2Ott a zsidók főpapjai és vezetői panaszt tettek Pál ellen, és kérték, 3hogy - bár Pál ezt nem akarja - a kedvükért vitesse Pált Jeruzsálembe. Mert azt a tervet szőtték ellene, hogy megölik útközben. 4Fesztusz azonban azt felelte, hogy Pál Cézáreában van őrizetben, ő maga pedig hamarosan odautazik. 5Ezért a közöttetek lévő vezetők - mondta - jöjjenek le velem, és ha van valami kifogásolható abban az emberben, emeljenek vádat ellene!
• 6Miután pedig nyolc vagy tíz napot közöttük töltött, lement Cézáreába. A következő napon pedig beült a bírói székbe, és elővezettette Pált. 7Amikor Pál megjelent, körülállták a Jeruzsálemből lejött zsidók, és sok súlyos vádat emeltek ellene, amelyeket azonban nem tudtak bizonyítani. 8Pál így védekezett: Sem a zsidók törvénye ellen, sem a templom ellen, sem a császár ellen nem vétettem semmit. 9Fesztusz azonban a zsidók kedvében akart járni, és ezt kérdezte Páltól: Akarsz-e Jeruzsálembe menni, hogy ott ítélkezzem feletted ebben az ügyben? 10Pál azonban így válaszolt: A császár ítélőszéke előtt állok, itt kell ítélkezni felettem. A zsidók ellen nem vétettem semmit, amint magad is jól tudod. 11Mert ha vétkes vagyok, és halált érdemlő dolgot cselekedtem, nem vonakodom a haláltól. Ha pedig ezek alaptalanul vádolnak engem, senki sem szolgáltathat ki nekik. A császárhoz fellebbezek. 12Akkor Fesztusz megbeszélést tartott a tanácsosaival, majd így válaszolt: A császárhoz fellebbeztél, tehát a császár elé fogsz menni. (Apostolok Cselekedetei 25, 1- 12)

 

Jellemző, hogy Félix helytartó fogságban hagyta az ártatlanul szenvedő Pál apostolt. Őt nem az igazság érdekelte.

A zsidó főpapok és a nép vezetői már alig várták az új helytartót. Abban reménykedek, hogy Pál apostolt végre meggyilkolhatják. Már két éve kitartóan vártak erre a kedvező alkalomra.

 

Új római helytartó, új helyzet, de Jeruzsálemben a zsidó vezetők a régiek, ugyanazok maradtak.

Ők frissen tudták tartani régi sérelmeiket, szívük tele dühvel, tehetetlenséggel, bosszúvággyal, gyilkos indulattal.

Láthattuk, hogy amikor Fesztusz, az új helytartó megérkezett, semmi más nem volt számukra fontosabb, mint Pál apostol vádolása. A krisztusgyűlölet évek múlva sem veszített erejéből. Az ördögi stílus semmit nem változott. Ez nagyon is jellemző.

***

TARTÓSÍTOTT (KONZERVÁLT) GYŰLÖLET

Ez a legtermészetesebb az Istentelen világban.

Ahol ez jelen van, ott nyoma sincs felejtésnek, jóindulatnak, belátásnak, megbocsátásnak, szeretetnek.

Van viszont izzó gyűlölet.

Tudnunk kell, hogy elsősorban nem Pál apostolt gyűlölték, hanem az Úr Jézust.

Ha a hitünk miatt szenvedni kell, tudjuk, hogy elsősorban az Úr Jézust gyűlölik.

***

KÖRÜLVÉVE, BEKERÍTVE, ÜLDÖZTETVE, VÁDOLTATVA

7Amikor Pál megjelent, körülállták a Jeruzsálemből lejött zsidók, és sok súlyos vádat emeltek ellene.

Akik ismerik a 22 Zsoltárt, tudják, hogy többek között ott van megírva a Messiás szenvedéséről szóló prófécia.

Ahogy ezek a két lábon járó vadállatok körülvették az Úr Jézust. Az ott megemlített állatok: bivalyok, oroszlánok, kutyák, vérben forgó szemű gyűlölködő emberek voltak.

„Mert kutyák vettek körül engem, gonoszok bandája kerített be,

átlyukasztották kezemet, lábamat."  Zsoltár 22,17

 

„Hatalmas bikák vettek körül, bekerítettek a básáni bivalyok.

Föltátották rám szájukat, mint a marcangoló, ordító oroszlán.

Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim.

Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben." Zsoltár 22,13-15

 

„Ó, Uram, ne légy távol, erősségem, siess segítségemre!

Ments meg engem a fegyvertől, életemet a kutyák hatalmából!

Szabadíts meg az oroszlán szájából, és a bivalyok szarvai közül, engem, nyomorultat!" Zsoltár 22,20-22

***

Pál apostol sem számíthatott jóindulatra. Kegyetlen lehetett bekerítve a gonoszok izzó, perzselő gyűlöletében.

Az ellenség részéről mi se számítsunk kíméletre, vagy jóindulatra. Az ördög törekvése a rombolás ugyanaz maradt, az áldozatok megnyomorítása, totális elpusztítása.

 

***

SZENVEDNI KELL KRISZTUSÉRT

Rettenetes dolog fizikailag szenvedni, de tudjuk, hogy a lelki fájdalmak sokkal érzékenyebb és mélyebb sebet marnak az emberben. Gondoljunk csak arra, amikor az ellenség részéről igaztalan és kíméletlen rágalmak célpontjába kerülünk, vagy amikor hirtelen támadások, üldözések vihara, zuhataga, örvénye, tornádója szakad ránk.

Amikor hívő életünk lelki békéjét, nyugalmát, stabilitását megpróbálják sötét, gonosz ördögi erők kikezdeni, aláásni, megbontani, megtörni. Hívő ember legyen a talpán, aki túléli ezeket a csapásokat és nem omlik össze.

 

 

A Bibliából világosan felismerhető az ellenség szándéka. Soha nem szabad feltételeznünk, hogy nyugton hagynak majd minket, ezért alattomos támadásaikra jó előre fel kell készülnünk! Nem érhetnek minket váratlanul!

Sőt ellenségeinknek azonnal meg kell tapasztalniuk, hogy az Úr Jézus nem hagyott minket fegyvertelenül. „Hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására." (2Korinthus 10:4)

***

CSAK ISTEN VÉDHET MEG! A szenvedésben is védve vagyunk!

Minden hívő ember, aki vállalta és boldogan hordozza a Krisztus gyönyörűséges igáját és naponta fölveszi keresztjét, tisztában van azzal, hogy nekünk nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyünk benne, hanem az is, hogy szenvedjünk érte. (Filippi 1,29)

Péter apostol így ír: „Sőt, amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessetek. Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, amit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt." 1Péter 4:13-14

 

Luther Márton így tanít minket:" Nem te vagy az első, sem az egyetlen, sem az utolsó, akit Isten igéjéért üldöznek. Mit is mond az Úr Jézus? ,Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért.  - Gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. - Jön idő, hogy aki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik." Ezeket az igéket ragadjuk meg, ezekkel erősítsük magunkat. Sőt hálaadással köszönjük meg Istennek, hogy méltókká tett az igéjéért való szenvedésre. Tudjuk az írásból, hogy az antikrisztus idejében tilos a prédikálás és átkozott mindenki, aki Isten igéjét szólja és hallgatja. Lám ma ez történik."

(Jer, örvendjünk keresztyének! 369.old.)

***

Hazánkban mindenki ismeri a nemzet sportolóját Balczó Andrást, a háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnok öttusázónkat.

Sokat próbált élete volt. Súlyos igaztalan támadásokat kellett elszenvednie, mert hitt Krisztusban és ezt a hitet fel is vállalta. Amikor segédmunkásként dolgozott és a mellőzöttség fájdalmas keserű kenyerét ette, készült róla egy portréfilm. Ebben a Küldetés c. filmben idézte Pál apostol korinthusi leveléből az alábbi Igét.

„Mindenütt nyomorgattatunk,  de meg nem szoríttatunk;

kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe;

Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk." (2Korinthus 4, 8-9)

***

A SZÍVEKET VIZSGÁLÓ ISTEN A SZENVEDÉSEKEN KERESZTÜL PRÓBÁLJA ÖVÉIT.

A próbatételek és a kísértések tüzében csak az Urat igazán szeretők tudnak megállni,

a többiek az ördög csapdájába esnek, összeroppannak, meghátrálnak, elbuknak vagy visszatérnek az istentelen világba.

A Kálvin János plakett egyik oldalán ez a felirat olvasható:

CORPORE FRACTUS, ANIMO POTENS, FIDE VICTOR, azaz

testben gyönge, lélekben hatalmas, hitben diadalmas!

A mi áldott Istenünk, irántunk való szeretetből minket is kipróbált emberekké akar formálni és erre megvannak a maga eszközei.

Lehet, hogy ez számunkra nem lesz kellemes, de feltétlenül szükséges, mivel üdvösségünket szolgálja.

A mennyek dicsőségébe ugyanis nem akárkik, hanem csak azok az újjászületett - megtért „kipróbált" emberek, akiket Krisztus vérén megváltott.

A hitpróbákat, bármilyen súlyosak is, engedelmes szívvel és zúgolódásmentesen kell fogadnunk.

Bármilyen súlyos terhek, bármilyen próbák alatt roskadozik is sokszor az életünk, mégis tudjuk, hogy jó kezekben vagyunk.

„Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott. Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez." (Róma 8,28-29)

 

Akik az Úr Jézus Krisztust ismerik, szeretik és szeretve követik, minden élethelyzetben számíthatnak rá.

Ahol Krisztus jelen van, ott megoldás van, szabadulás van, békesség van, nyugalom, biztonság van, áldás van, mert ott mennyei ÉLET van. Ott mindvégig megmaradnak a hitben, a Krisztuskövetésben, ott hűségesen kitartanak a PRÓBÁK, a KÍSÉRTÉSEK, a SZENVEDÉSEK között is, mert ők Isten véren megváltott gyermekei, választottjai.   „Vele vannak, az elhívottak, a választottak és a hűségesek." (Jelenések 17,14)

 

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

 

***

..........................................................................................

2025. április 27. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................
***

PÁL APOSTOL AZ IGAZSÁGOS ÍTÉLETRŐL SZÓLT

24Néhány nap múlva pedig megjelent Félix a feleségével, Druszillával, aki zsidó származású volt. Magához hívatta Pált, és meghallgatta őt a Krisztus Jézusban való hitről. 25De amikor igazságról, önmegtartóztatásról és a jövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megrémült, és így szólt: Most menj el, de ha alkalmat találok, majd ismét hívatlak. 26Egyúttal azt is remélte, hogy pénzt kap Páltól, ezért gyakrabban hívatta, és elbeszélgetett vele.         27Két esztendő múlva Porciusz Fesztusz lett Félix utóda. Félix pedig fogságban hagyta Pált, mert kedvében akart járni a zsidóknak. Apostolok Cselekedetei 24, 24- 27

***

Félix helytartó az ártatlanul fogságban lévő Pál apostolt: „Hivatta és meghallgatta őt a Krisztus Jézusban való hitről."

Pál apostol a művelt, intelligens nagy tudású és nemes viselkedésű fogoly a figyelem, az érdeklődés középpontjába került Cezáreában. Még a hitetlen kívülállók számára is érzékelhető volt, hogy ő egészen más, mint a többi vallásos ember.  Miért? Mert ő egy hiteles, Krisztust képviselő, krisztusi jellemű ember volt. Ez mindig érzékelhető. Az ilyen emberrel mindig jó találkozni, mindig jó a közelében lenni. Egyértelműen érzékelhető volt, hogy ő egy tekintély. Nyílt, őszinte, tisztelettudó, kiegyensúlyozott, becsületes, egyenes ember. Beszéde, kiállása, viselkedése határozott és Krisztusra mutató volt.

„Meghallgatta őt a Krisztus Jézusban való hitről."

Felfigyelhettünk rá, hogy ez a kijelentés nagyon konkrét. Egyértelműbb már nem is lehetne. Ez a lényeg. Ez az érték. Félix tehát nem úgy általában a hitről érdeklődött, hanem célirányosan a Krisztus Jézusban való hitről szeretett volna többet hallani, tudni.

***

Akik ma elmennek egy keresztyén templomba, szintén ezért lépik át a templom küszöbét.Konkrétan a Krisztus Jézusban való hitről szeretnének hallani és megerősödni. És mit kapnak? Nem mindig azt.

Sajnos nem minden istentiszteleten az Úr Jézus Krisztus személye áll a középpontban. A manapság uralkodó liberális, emberközpontú (szórakoztató)  teológia miatt, sok templomban csupán Krisztus nélküli humán szólamok hangoznak, vallásos mázzal leöntve. És hazamegy a gyülekezet üresen. Sajnos a posztmodern kor humanizmusa és racionalizmusa elképesztő erővel hatolt be az egyházakba és fertőzi azt. Így válik például fokozatosan a krisztocentrikus igehirdetés antropocentrikussá, mert Isten helyett a főszereplő az ember lett, mégpedig az az ember, akinek kívánságát mindenben keresni és kielégíteni (szórakoztatni) kell az egyházban is.  TERMÉSZETESEN EZ A SZEMLÉLET A SZENT BIBLIÁTÓL ABSZOLÚT IDEGEN! Nekünk ezt soha nem szabad megszokni, nem szabad beletörődni, sőt tiltakozzunk ellene.

 

Félix az igaz, tiszta evangéliumtól rémült meg, és így szólt: Most menj el, de ha alkalmat találok, majd ismét hívatlak.

A Krisztus tiszta evangéliuma, igenis elevenbe vág. Leleplez, megráz, megdöbbent, elgondolkodtatásra, megtérésre késztet. Ettől rémült meg Félix. Ő elutasította az igazságot, azt, ami a legfontosabb, és ezzel levette a napirendről a megtérést is.

Félix nincs egyedül, sőt. A legtöbben éppen így gondolkodnak.Akik az Úr Jézust nem veszik komolyan, Őt mellőzni tudják, ott komoly baj van.

A MEGTÉRÉSNÉL NINCS FONTOSABB.

Ez az egyetlen, amit nem szabad halogatni. Ismerd meg a Megváltót minél előbb és higgy!

***

MEGCÁFOLHATATLAN, MEGDÖNTHETETLEN BIBLIKUS TÉNYEK!

A Szent Biblia tökéletesen KRISZTOCENTRIKUS!

Az Úr Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam." (Jn 14,6)

„ Nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk." (Ap. Csel. 4,12)

Minden hívő ember életének értelme és célja:

Élni Isten nagy nevének dicsőségére, embertársaink javára és munkálkodni Isten országának előmenetelén!

 

I.)                  „Elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik." (Zsidók 9, 27)

Minden ember a halála pillanatában Isten elé áll, és végleges, változhatatlan helyre és állapotba kerül. Minden azon dől el, hogy az utolsó pillanatáig hogyan viszonyult saját Teremtőjéhez, a világ Megváltóhoz, az Úr Jézus Krisztushoz és Isten örök Igéjéhez, a Szent Bibliához. (Lukács ev. 16,19-31)

Az Úr Jézus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él!" (János 11,25)

II.)                Minden ember élete során háromféleképpen viszonyulhat a Szent Bibliához!

 

· A.) KRISZTUSKÖVETŐKÉNT  • Tiszta, áldott, üdvözítő krisztusi hittel

• B.) KRISZTUSGYŰLÖLŐKÉNT  • Hitetlen, tagadó, ateista, antiteista, agnosztikus hozzáállással

• C.) BIZONYTALANUL • Vallásoskodó, kételkedő, felületes, hiszékeny, tévelygő hozzáállással

„Isten Igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait." (Zsidók 4, 12)

 

 

III.)              Az Úr Jézus Krisztus először, mint Megváltó jött ebbe a világba, másodszor pedig, mint az emberiség Bírája érkezik vissza, Aki ítélni fog élőket és holtakat! (Máté ev. 25,31-46)

Az utolsó ítéletkor csak kétféle ember lesz.

A.)   ÜDVÖZÜLŐK (Atyám áldottai), akik az örök életre jutnak.

B.)   ELKÁRHOZÓK( átkozottak), akik az örök tűzre (gyötrelemre) jutnak.

„Ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték." (Jelenések 20,15)

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik."(Mk 16,16)

„Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében." (János 3,18)

NINCS SÜRGŐSEBB FELADAT A MEGTÉRÉSNÉL

Az Úr Jézus Krisztus mondja:  "Vagy azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloámban, és megölte őket, vétkesebb volt minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? Nem! Sőt - mondom nektek -: ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el." Lukács 13, 4-5

 

NINCS SÜRGŐSEBB FELADAT A MEGTÉRÉSNÉL. Miért? Azért, mert senki sem tudhatja, hogy mikor és hogyan hal meg. Nem biztos, hogy megadatik az öregkor és a "természetes" halál. Váratlanul vagy fiatalon is sokan meghalnak. Ha hirtelen, meglepetésszerűen jön a vég, nincs idő imádkozni, felkészülni a halálra.

Az Úr Jézusmondja:"...ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el." A Szent Biblia szerint nincs nagyobb baj, mint ha valakit felkészületlenül (hitetlenül) ér a halál, mert nincs más hátra mint: "...az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket" Zsidók 10,27

***

A Cezáreában székelő megrémült Félix helytartó végleg elveszítette az esélyt a megtérésre. A szíve megkeményedett és végleg zárva is maradt.

A pozitív ellenpélda éppen a Cezáreában szolgáló az itáliai sereg Kornélius nevű századosa, akinek a szíve teljesen megnyílt Krisztus előtt és példamutató, áldott hitéletet élt.

 

Nekünk még van lehetőségünk felkészülni és megmenekülni!    Isten nagy kegyelméből ma még hallhattuk az életmentő szent igét, melynek világosságában el lehet gondolkodni életünk, jövőnk, sorsunk felől. Nem tudhatjuk, hogy meddig élünk, de minden pillanatban készen kell állnunk. Csak akkor lehetünk békességben, nyugalomban és biztonságban életünk felől, ha már teljesen Istené a szívünk. "Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk." Róma 14,8

Testvérek, ugye tudatában vagyunk annak, milyen drága kincset kaptunk az Ú r Jézus Krisztustól, mivel mi tudjuk, hogy a megtérés életünkben egyszeri esemény és örökre szól!

Ugye igyekszünk megbecsülni Őt azzal, hogy hűségesek maradunk mindhalálig hozzá és akár életünk árán is hirdetjük a mennyek országát!

Meg kell értenünk, hogy az üdvösségünk a legdrágább kincsünk, mert az Úr Jézus Krisztus drága vérén árán szerezte.

Az Úr Szentlelke adjon erőt, hogy ezt a drága kegyelmet tudjuk igazán értékelni és megbecsülni életünk minden napján!

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

***

..........................................................................................

2025. április 20. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................
***

HÚSVÉT

Az Úr Jézus Krisztus feltámadását ünneplő keresztyén Testvéreim!
Napjainkban azt tapasztaljuk, hogy nagy lelki sötétségben, tudatlanul és reményt vesztve él a világ.
Mintha nem akarná tudni a Húsvét világmegmentő jelentőségét.
Pedig az Úr Jézus Krisztus jó előre háromszor is előre szólt szenvedéséről:
„Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak. Átadják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik, és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad." Lukács 18, 31-33
Az Ő szenvedése HELYETTÜNK, MIATTUNK, ÉRTÜNK történt.
Ezzel a ténnyel -egyszer, vagy végre - szembe kell nézni mindenkinek.
Ezt kötelező megtenni, aki embernek született és értelem adatott neki.
Az Úr Jézus Krisztus földi küldetésének utolsó napjait, Nagy Hétnek nevezzük, de nevezhetjük legnagyobbnak is, mivel számunkra, SZENT és ÁLDOTT HÉT.
Nekünk jól kell ismernünk a Nagy Hét eseményeinek minden részletét, minden mozzanatát.

Aki számára Krisztus a legnagyobb, és Őt igazán szereti, tiszteli és követi attól természetesen ez a minimum elvárás, mivel személyes érintettség révén kell, hogy ilyen komolyan viszonyuljon a Nagy Hét minden részletéhez.

MINDEN, AMI AKKOR JERUZSÁLEMBEN TÖRTÉNT,

AZ EMBERISÉG SZÁMÁRA SORSDÖNTŐ ÉS MEGHATÁROZÓ JELENTŐSÉGŰ.

Minden hívő ember számára a Nagypéntek a legmegrendítőbb nap az évben.
A Nagypéntek az Úr Jézus Krisztusnak a Golgotán meghozott egyszeri, tökéletes, örök ÁLDOZATÁRA való emlékezet. Ez a nap minden hívő ember számára a döbbenet, a megrendülés, az elérzékenyülés napja.
Számunkra világrengető és szívrengető esemény marad MINDÖRÖKKÉ.

Minden hitetlen ember szeretné a Nagypénteket kitörölni a naptárból, de nem lehet.
Számukra semmit nem jelent. Nem akarnak tudomást venni róla.
Pedig a Nagypéntek a világ számára sorsdöntő jelentőségű. A világtörténelem megkerülhetetlen eseménye.
Ez a nap visszavonhatatlanul és kitörölhetetlenül beleégett az emberiség történelmének szöveteibe, pórusaiba. Azóta is, 2000 éve meghatározó erővel és rendületlenül hirdeti Isten irántunk való irgalmát, kegyelmét, szeretetét. (Jn 3,16)
Az emberi civilizáció számára, nincs más kapaszkodó.
Ez az egyetlen mentőöv a bűnben fuldokló emberiség számára.

***

 

„Jézus megállt közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek! " Lukács 24,36

Az Úr Jézus Krisztus feltámadása megdönthetetlen TÉNY, IGAZSÁG és VALÓSÁG.

Egyáltalán nem mindegy, hogy mi hogyan viszonyulunk mindehhez, mit vagy kit képviselünk, milyen példát mutatunk, melyik táborba tartozunk: a hívők, vagy a KÉTELKEDŐK, A HITETLENEK táborába.

NINCS SÖTÉTEBB A LELKI SÖTÉTSÉGNÉL!

Bármit mond is a világ, bárhogyan is csűrik-csavarják, próbálják homályosítani a Húsvét lényegét az emberek hozzáállásától, véleményétől teljesen függetlenül, a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak feltámadása megdönthetetlen TÉNY, IGAZSÁG, VALÓSÁG és örökre az is marad.

Az Úr Jézus Krisztus világosan tudatja velünk az örök igazságot: „Élek én, és ti is élni fogtok." (János 14,19)

Ez a mi reménységünk!

 

Az Úr Jézus Krisztus feltámadása a legnagyobb csoda a világ számára!

Hála a mi Urunknak és drága Megváltónknak, hogy még tart a kegyelem, hogy még van lehetőség átélni a feltámadás valóságának örömét és ebben a reménységben mindvégig és minden körülmények között hűségesen megmaradni.

Az élő Isten ma is így hívja az embereket magához:

„Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám!

Hallgassatok rám, és ÉLNI FOGTOK!

Örök szövetséget kötök veletek." (Ézsaiás 55,3)

 

Az a legjobb, ha ezt mi a legkomolyabban vesszük.

Krisztusban örökre új szövetséget kaptunk, az Ő szent vére által.

Ez a szövetség nem olyan, mint az emberi szövetség.

Ezt Isten kötötte az emberrel az Ő egyszülött Fia által.

Ezt a legnagyobbra kell értékelnünk, mert ez a szövetség

SZENT,

SÉRTHETETLEN,

JOGERŐS,

HATÁLYOS,

ELÉVÜLHETETLEN,

és mindörökre ÉRVÉNYES.

 

Az Úr Jézus feltámadása páratlan: a világtörténelem legnagyobb csodája!

A feltámadás örömhíre, 2000 éve bejárta az egész világot: hogy Jézus Krisztus él és Szentlelke által ma is velünk van, mert valóban Ő A FELTÁMADÁS ÉS AZ ÉLET!

Az Úr Jézus Krisztus mondja:
„Én vagyok a feltámadás és az élet,  aki hisz énbennem, ha meghal is él, és aki él,  és hisz énbennem,  az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?" ( János 11,25-26 )

A Jézus Krisztus feltámadásába vetett hit a hívő keresztyén élet ALAPJA.
Tulajdonképpen ezen áll vagy bukik a hitünk komolysága, de az örök életünk is!
Ezért a hitért, ezért az igazságért a hitvalló mártírok ezrei életükkel fizettek.
Igazságát minden kétséget kizáróan mi is tapasztaljuk, és rendíthetetlen hittel vállaljuk!
„Hírdetni kell az Ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között."( Lukács 24,47)
Nincs boldogabb ember, mint aki megértette és elfogadta az Úr Jézus Krisztus drága áldozatát és tudja, hogy az Ő halálból való feltámadása megdönthetetlen TÉNY, IGAZSÁG és VALÓSÁG!

Nincs boldogabb, mint aki a jelen lévő feltámadott Jézus Krisztusban hisz, Őt szereti és szeretve követi.

Az Úr Jézus Krisztus jelenléte határozza meg továbbra is az egész életünket, hogy a mi húsvéti örömünk soha ne múljon el. Kívánom, hogy ilyen boldogan éljük életünket, így erősítsen, bátorítson és vigasztaljon minket minden körülmények között a mi Megváltónk élő Igéje: „Élek én, és ti is élni fogtok." (János 14,19)

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

***

..........................................................................................

2025. április 13. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

NAGY HÉT, SZENT HÉT

A MEGVÁLTATÁSUNK ÁLDOTT HETE

 

„Majd azt mondta, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, el kell vettetnie a vénektől, főpapoktól és írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia." Lukács 9,22

„Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak. Átadják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik, és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad." Lukács 18, 31-33

Az Úr Jézus Krisztus HELYETTÜNK, MIATTUNK, ÉRTÜNK való szenvedéseinek okával -egyszer, vagy végre - szembe kell nézni mindenkinek.

Ezt kötelező megtenni, aki embernek született és értelem adatott neki.

Az Úr Jézus Krisztus földi küldetésének utolsó napjait, Nagy Hétnek nevezzük, de nevezhetjük legnagyobbnak is, mivel számunkra, SZENT HÉT.

Nekünk jól kell ismernünk a Nagy Hét eseményeinek minden részletét, minden mozzanatát. Aki számára Krisztus a legnagyobb, és Őt igazán szereti, tiszteli és követi attól természetesen ez a minimum elvárás, mivel személyes érintettség révén kell, hogy ilyen komolyan viszonyuljon a Nagy Hét minden részletéhez.

MINDEN, AMI AKKOR JERUZSÁLEMBEN TÖRTÉNT,

AZ EMBERISÉG SZÁMÁRA SORSDÖNTŐ ÉS MEGHATÁROZÓ JELENTŐSÉGŰ.

 

***

VIRÁGVASÁRNAP

„Örvendj nagyon Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán..." (Zak 9,9)

A virágvasárnapi történet részletei:

Az Úr Jézus bevonul Jeruzsálembe.  Dominus Flevit. (Ahol az Úr sírt.)

A templom megtisztítása. Az elszáradt fügefa. A gyermekek éneke.

 

A befalazott Király-kapu Jeruzsálemben.

A Király-kapu Jeruzsálemben, a Templomhegynek az Olajfák hegyére néző keleti kapuja.  Az Úr Jézus Krisztus virágvasárnap ezen a kapun keresztül érkezett meg Jeruzsálembe. Az Olajfák hegyének lankás oldalán leereszkedett, majd átvágott a Kidron-patak völgyén, és a Király-kapun, melyet Ékes, vagy Aranykapunak, a kegyelem és az irgalom kapujának is neveznek, ezen keresztül vonult be dicsőségesen a Szent Városba.

Aki ma Jeruzsálemben jár, szemével megcsodálhatja ugyan ezt a gyönyörű „Ékes" kaput, de átmenni rajta nem tud, mert évszázadok óta be van falazva.

Ezáltal egy bibliai prófécia valósult meg. Aki ismeri a Szent Bibliát, annak ezzel a kapuval kapcsolatban eszébe jut az Ezékiel próféta könyvéből a beteljesedett prófécia.

„Azután visszavitt engem a szent terület keletre néző külső kapujához, de az zárva volt. Akkor ezt mondta nekem az ÚR: Ez a kapu zárva marad, nem nyithatja ki senki, és nem mehet be rajta senki, mert az Úr, Izráel Istene ment be rajta, ezért marad zárva." (Ezékiel 44, 1-2)

NAGYCSÜTÖRTÖK

Az Úr Jézus Krisztus így imádkozott: „Atyám, ha lehetséges múljék el tőlem-e pohár, mindazáltal ne úgy legyen ahogy én akarom, hanem amint Te." (Máté 26,39)

Tudjuk, hogy már a virágvasárnapi bevonuláskor, minden szemtanú számára világossá válhatott, hogy az Úr Jézus Krisztus fájdalmas könnyeiben benne van minden, ami SZENVEDÉS.
Nemcsak a Szent városra, Jeruzsálemre váró és hamarosan bekövetkezendő borzalom, hanem az ünneplő tömeg Istent dicsőítésének elnémulása, majd „feszítsd meg!" kiáltása.
Az Úr Jézus Krisztus, mivel Ő az Atyával és a Szentlélekkel egyenlő Isten, Ő, mint mindenható és mindentudó pontosan ismerte, jól tudta a rá váró szenvedést is.
Ő mindent tökéletesen előre látott!
Látta az utolsó vacsorát, azt a néhány nyugodt, meghitt percet,
amit még együtt tölthet azokkal, akiket mindvégig szeretett.
Látta a Júdás villanó, hideg tekintetét, majd üres helyét.
Látta a borzalmak éjszakáját, ott fenn az Olajfák-hegyén.
Látta a teljes elhagyatottságot, amikor fényévnyi távolságra
kerülnek tőle majd az erőtlen emberek.
Előre látta a vért, a fájdalmak fájdalmát, és azt a poharat.
Ó, azt a poharat, mely tele volt a mi bűneinkkel,
a világ összes bűnével-szennyével.
Előre látta Júdás árulását, Péter tagadását, a főpapok ítéletét,
a gúnyt, az ütéseket, és a keresztet.
Az Úr Jézus a Gecsemáné- kertben az áruló Júdásnak és az elfogóinak ezt mondta:
„De ez a ti órátok és a sötétség hatalmának ideje." (Lukács 22,53)
Ő tudta, hogy mit tesznek vele a sötétség fejedelmét szolgáló sötét emberek.
Ennek ellenére vállalta a szenvedések szenvedését. Ő engedelmes volt mindhalálig és alázatosan fejet hajtott az Atya akarata előtt.

 

NAGYPÉNTEK

Az Úr Jézus Krisztus, mint igaz Messiás, a FÁJDALMAK FÁJDALMÁT vállalta és szenvedte értünk!    „Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője." (Ézsaiás 53,3)

Ő engedelmes volt MINDHALÁLIG és alázatosan fejet hajtott az Atya akarata előtt. Mert a TÖKÉLETES ÁLDOZATNAK meg kellett lennie! „Az Ő sebeivel gyógyultatok meg." (1 Péter 2,24)

A Golgotán a keresztnek állnia kellett, hogy ha arra valaki HITTEL feltekint, az MINDÖRÖKRE meggyógyulhasson!

Mi is volt az Atya akarata? Az, hogy a TÖKÉLETES ÁLDOZATNAK meg kell történnie!

(Református Énekeskönyv 341. dicséret)  3. Mind, ami kín, ütés ért, Magam hoztam Reád; :/: Uram, e szenvedésért Lelkemben ég a vád. Feddő szót érdemelve itt állok én, szegény, S kérlek, lelked kegyelme Sugározzék felém.

HÚSVÉT

Az Úr Jézus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet,  aki hisz énbennem, ha meghal is él, és aki él,  és hisz énbennem,  az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?" (János 11,25-26)

***

AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS FELTÁMADÁSA

A VILÁGTÖRTÉNELEM LEGNAGYOBB

ÉS PÁRATLAN CSODÁJA

„Harmadnapon feltámadt az Írások szerint." (1Korinthus 15,3-4)

Ő nemcsak beszélt a feltámadásról, hanem halottakat támasztott fel, sőt Ő a rettenetes kereszthalál után harmadnapon feltámadott és személyesen találkoztak vele tanítványai.

„Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre..." (1Korinthus 15,6)

A feltámadás örömhíre bejárta az egész világot. Jézus Krisztus él és Szentlelke által ma is velünk van, mert valóban Ő a FELTÁMADÁS ÉS AZ ÉLET!

Az Úr Jézus feltámadásába vetett hitért a hitvalló mártírok ezrei életükkel fizettek. Igazságát minden kétséget kizáróan mi is tapasztaljuk, és rendíthetetlen hittel vállaljuk!

Tulajdonképpen ezen áll vagy bukik a hitünk komolysága, de az örök életünk is!  Az Úr Jézus ma sem áll le vitatkozni senkivel: se a tagadókkal, se a kételkedőkkel, se a bizonytalankodókkal, hanem ezt mondja: „Ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét." (János 11,40)

Az Úr Jézus Krisztus feltámadása olyan pecsét, amely igazolja Istenségét.

Ha valaki hisz Őbenne, az nem hal meg soha!

A keresztyén ember halála, átmenetel az örök életbe!

Ő ezért jött a földre, hogy megtapasztalhassuk Isten dicsőségét már itt a földön és majd az örökkévalóságban.

„Krisztus Jézus az, aki meghalt,  sőt feltámadt,  aki Isten jobbján van, és esedezik is értünk." (Róma 8,34)

 

AZ ÚR JÉZUS VÁLTSÁGHALÁLÁRÓL VILÁGOSAN BESZÉL A SZENT BIBLIA.

Az Ószövetségben így van megírva.

„A mi betegségeinket Ő viselte, a mi fájdalmainkat Ő hordozta.

Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az Ő sebei árán gyógyultunk meg." (Ézsaiás 53,4-5)

 

Az Újszövetségben így van megírva.

„Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és feltámadt a harmadik napon az Írások szerint, és megjelent..." (1Korinthus 15,3-4)

 

A KERESZTYÉN EMBER HÁLÁJA ÉS ÖRÖME

Az Úr Jézus Krisztus feltámadásába vetett hit,

életünk FUNDAMENTUMA és CENTRUMA.

Az Úr Jézus Krisztus értünk áldozta életét a Golgotán.

Szent vérén váltott meg, mert annyira szeretett.

Az Úr Jézusnál jobban senki sem szeret minket, hisz megtöretett testét, életét adta értünk a kereszten, bűneinket magára vállalta, hogy mi szabadok legyünk!

Jézus Krisztus az egyetlen, Aki jogosan igényt tarthat életünkre,

mivel szent vérével FIZETETT értünk!

Mindezek után mi sem tehetünk kevesebbet, mint amit Kálvin János tett:

COR MEUM VELUT MACTATUM DEO IN SACRIFICIUM OFFERO.

(Szívemet mintegy megöldökölve égő áldozatul Istennek ajánlom.)

 

Az Úr Jézus Krisztus feltámadása a világtörténelem legnagyobb és páratlan csodája!   Nekünk, akik hiszünk benne, nincs okunk a kételkedésre, mert Ő eloszlatja félelmeinket!

 

A Krisztusban igazán hívő embernek csak örömre van oka, mivel Krisztus által:

Kiválasztva van, újjáteremtve van,

megváltva, megmentve van.

Szeretve van,  kegyelemben van,

biztonságban van.

Ápolva, gondozva, védve, pásztorolva van.

Vígasztalva, gyámolítva, erősítve van.

Áldás alatt van, mert élő reménysége van.

Tudja, hogy üdvössége és örök élete van,

MIVEL ÉLŐ, FELTÁMADOTT KRISZTUSA VAN!

 

Az Úr Jézus Krisztus tökéletes ÁLDOZATÁT a hívők a legnagyobbra értékelik, mert tudják, hogy Ő az ártatlan HELYETTÜK, MIATTUK és ÉRTÜK áldozta életét a kereszten, és így váltotta meg őket szent vére által.

„Őbenne van -az Ő vére által- a mi megváltásunk, bűneink bocsánata." Efezus 1,7

Csak a Megváltóval, az Úr Jézus Krisztussal rendeződhet az életünk, amennyiben Őt igazán megismerjük, megbecsüljük, hívő szívvel befogadjuk, és a legnagyobbra értékeljük az Ő értünk meghozott drága golgotai áldozatát.

Csak az igazán boldog és szabad ember, aki engedelmes szívvel alárendeli magát MEGVÁLTÓJA szent akaratának, vezetésének és irányításának.

Ezután mi is naponta adjunk hálát Neki, hogy Őbenne megtaláltuk az életünk értelmét és Őt, mint áldott Megváltónkat és Szabadítónkat ismerhetjük, mint élő Urunkat és Királyunkat tisztelhetjük és boldogan, engedelmes szívvel mindhalálig szerethetjük és követhetjük!

Trencsényi László

lelkipásztor

 

 

 

 

 

***

..........................................................................................

2025. április 6. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

 

 

III.

PÁL APOSTOL A JÖVENDŐ ÍTÉLETET HÍRDETTE

·         24 Magához hívatta Pált, és meghallgatta őt a Krisztus Jézusban való hitről.  25De amikor igazságról, önmegtartóztatásról és a jövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megrémült, és így szólt: Most menj el, de ha alkalmat találok, majd ismét hívatlak. 26Egyúttal azt is remélte, hogy pénzt kap Páltól, ezért gyakrabban hívatta, és elbeszélgetett vele." (Apostolok Cselekedetei 24, 24- 26)

Pál apostol a keresztyén hitünkről, azon belül az eljövendő ítéletről beszélt Félixnek,
aki ettől megrémült, megrettent, megijedt.    Nem ok nélkül rémült meg.
Pál apostol minden bizonnyal idézte Félixnek az Úr Jézus kijelentését az utolsó ítéletről.
Tudjuk, hogy az apostol sokszor rávilágított arra, hogy mindenkire IGAZSÁGOS ÍTÉLET vár.
Többek között erről beszélt az Athéni prédikációjában is:

„Azért rendelt egy napot, amelyen IGAZSÁGOS ÍTÉLETET MOND majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból." (Apostolok Cselekedetei 17, 31)

PÁL APOSTOL rávilágított arra, hogy Isten egy FÉRFI ÁLTAL fog gyakorolni igazságos ítéletet, akit erre kiválasztott, és feltámasztott a halálból.
Ő, az Úr Jézus Krisztus,  Aki a Messiás, Isten Fia, Dávid Fia, Emberfia, aki az Immánuel.
Ő a Kiválasztott. Ő az, aki a halálból feltámadt.
Ő általa fogja megítélni a világot, minden embert.
Őt senki nem mellőzheti, mert Ő megkerülhetetlen.

 

Miféle vigasztalásod van abból, hogy Krisztus eljön ítélni élőket és holtakat?

"Az, hogy minden háborúságom és üldöztetésem közepette fölemelt fővel várom a mennyből azt a Bírót (Jézus Krisztus), aki azelőtt értem Isten ítélőszéke előtt állt, és rólam minden kárhoztatást elvett; hogy Ő minden ellenségét, akik nekem is ellenségeim, örök kárhozatra veti, engem pedig az ő többi választottaival együtt a mennyei örömbe és dicsőségbe önmagához átvisz."     (Heidelbergi Káté 52.)

 

Isten, mi alapján fog Isten ítélni?

Ez minden ember számára a legmegszívlelendőbb kérdés kell legyen!

A Szent Biblia világosan szól arról, hogy minden ember a halála pillanatában Isten elé fog állni, és végleges, változhatatlan helyre és állapotba kerül.  Minden azon dől el, hogy az utolsó pillanatáig hogyan viszonyult

saját Teremtőjéhez,    a világ Megváltóhoz, az Úr Jézus Krisztushoz

és Isten örök Igéjéhez, a Szent Bibliához.

 

Minden ember élete során háromféleképpen viszonyulhat a Szent Bibliához!

A.) KRISZTUSKÖVETŐKÉNT      Tiszta, áldott, üdvözítő krisztusi hittel

B.) KRISZTUSGYŰLÖLŐKÉNT    Hitetlen, tagadó, ateista, antiteista, agnosztikus hozzáállással

C.) BIZONYTALANUL                Vallásoskodó, kételkedő, felületes, hiszékeny, tévelygő hozzáállással

 

A Szent Biblia állítja, hogy az utolsó ítéletkor pedig csak kétféle ember lesz.

A.) ÜDVÖZÜLŐK (Atyám áldottai), akik az örök életre jutnak.

B.) ELKÁRHOZÓK( átkozottak), akik az örök tűzre (gyötrelemre) jutnak.

 

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik." (Márk 16,16)

 

„Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében." (János 3,18)

 

„Ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték." (Jelenések 20,15)

***

Nem csoda, hogy Félix számára (félelmében) ijesztő lehetett az ítéletről hallani.
Ő elzárkózott, és a szíve is bezárkózott az evangélium számára.
Nem élt az alkalmatos kegyelmi idővel, sőt egyértelműen visszautasította azt.
Sokan vannak így.   A kételkedők, a Félixek azóta sem fogytak el, akad belőlük ma is bőven.
Akik az Isten igazságos ítéletéről hallani sem akarnak, sőt hitünket lenézik, lesajnálják, böcsmérlik.
Volt az egyháztörténetben hitünket sértő megnyilvánulás bőven.
DE IGAZSÁGOS ÍTÉLET IS VOLT, ÉS LESZ, MIVEL AZ NEM MARADHAT EL.

„Elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik." (Zsidók 9, 27)

(Az utolsó ítélet: Máté evangéliuma 25, 31-46)

 

***

Kálvin János így nyilatkozott Isten ítéletéről:

„Istennek az elvetettek iránti bosszúja súlyosabb mindenféle más gyötrelemnél, és rettenetet kelt. Ezen kívül jegyezzük meg, hogy a tűz ÖRÖK lesz, akárcsak a hívőknek megígért dicsősége is. Azok az emberek, kiket az evangélium az üdvösségre hív, INKÁBB a Sátánt választják pusztulásukra, és VISSZAUTASÍTVÁN az üdvösség szerzőjét, ÖNKÉNT ADJÁK MAGUKAT erre a nyomorúságos sorsra. Vétkükben nyilvánvalóvá válik pusztulásuk oka: VISSZAUTASÍTJÁK AZ ELHÍVÁS KEGYELMÉT. Az elvetettek megtudják: az utolsó napon meddő lesz minden kifogás, amivel most áltatják magukat. Azt képzelik, megvetésükért nem jár büntetés? Az Úr azzal dönti porba önelégültségüket, hogy rámutat: egykor majd (bár túl későn) rá fognak érezni arra, AMIT MOST SEMMIBE SEM VETTEK".

 

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el."
Ezzel azt mondja, hogy ha meg nem tértek, BIZTOSAN ELVESZTEK,
de ha megtértek, garantáltan NEM VESZTEK EL.
Isten egyetlen bűnt sem hagy büntetlenül.
„Mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek." Róma 14,12
Egy biztos, hogy nekünk még van lehetőségünk megmenekülni, mert Istenünk nagy kegyelméből ma még élünk!
Ma még komolyan vehetjük Isten figyelmeztetését az életmentő evangéliumot. „Készülj Istened elé!" (Ámos 4,12)

 

Nem tudhatjuk, hogy meddig vagyunk még itt a földön,

de azt biztosan tudjuk, hogy egyszer számot kell adnunk életünk felől!

Ezért nincs sürgősebb feladat a megtérésnél!

 

Az Úr Jézus először, mint Megváltó jött ebbe a világba,

másodszor pedig, mint ennek a világnak ítélő Bírája érkezik vissza.

Akkor már nem lesz mód bármit is megváltoztatni.

Amilyen lelki állapotban talál, a szerint fog ítélni.

(A gazdag és Lázár története: Lukács ev. 16,19-31)

 

Isten ítélete MINDÖRÖKRE szól:
Ítélete: VÉGLEGES,
IGAZSÁGOS,
JOGOS,
HATÁLYOS,
JOGERŐS,
MEGFELLEBBEZHETETLEN.

 

Minél hamarabb készüljünk fel ama napra, amikor Isten elé kell állnunk!  Az Úr Jézus mondja: „Azért legyetek készen ti is; mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az Embernek Fia." (Máté 24,44)

***

Ma hallhattuk az Úr Jézus szigorú figyelmeztetését.
Igyekezzünk minél hamarabb megbékülni Istennel, mert mindannyian az ítélet felé menetelünk.
Ha bűneinkben ér a halál, annak rettenetes következményei lesznek!
Ne legyünk képmutatók, ne tegyünk úgy, mintha mi sem történt volna, és ne mentegetőzzünk, ne keressünk kifogásokat, hanem minél hamarabb bánjuk és valljuk meg bűneinket!
Ne haljunk meg bűneinkben, hanem éljünk az Isten által felkínált kegyelemmel, a bűnbocsánat lehetőségével.
Fogadjuk el a történelem legnagyobb „JELÉT"; Jézus Krisztust személyesen!
Mi bűnös emberek, csak az Ő érdeméért, a mi érettünk meghozott keresztáldozatáért kaphatunk bűnbocsánatot és örök életet. Más esély, más megoldás, más lehetőség nincs!
„Akié a Fiú, azé az élet, akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban". (1 János 5,12)

A hívő ember tudatosan készül Megváltó Urával, Jézus Krisztussal való örök és boldog találkozásra.
Tudja, hogy a történelem eseményeinek irányítása ma is az Ő kezében van és ott is marad örökre, mert neki adatott minden hatalom mennyen és földön.

Keresztyénnek lenni a legnagyobb megtiszteltetés a földön.
A Krisztuskövető ember élete, hitben, szeretetben, kegyelemben és igazságban létezik, történik.
A hívő ember az Úr Jézus Krisztust képviselheti az emberek között: szavaival, tetteivel, egész lényével.  Nincs ennél áldottabb küldetés!

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

***

..........................................................................................

2025. március 23. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

II.

PÁL APOSTOL A KERESZTYÉN ÖNMEGTARTÓZTÁST HÍRDETTE

24 Magához hívatta Pált, és meghallgatta őt a Krisztus Jézusban való hitről.  25De amikor igazságról, önmegtartóztatásról és a jövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megrémült, és így szólt: Most menj el, de ha alkalmat találok, majd ismét hívatlak. 26Egyúttal azt is remélte, hogy pénzt kap Páltól, ezért gyakrabban hívatta, és elbeszélgetett vele." (Apostolok Cselekedetei 24, 24- 26)

***

Amikor Pál apostol a keresztyén hitünkről, azon belül többek között a önmegtartótatásról beszélt Félixnek, akirő azt hallottuk, hogy megrémült, megrettent, megijedt.
Félix tehát nem ok nélkül rémült meg. Az IGAZSÁGRÓL hallott. Megtudta, hogy Krisztus az IGAZSÁG.
Aki hisz benne üdvözül, aki nem hisz, elkárhozik.
A nem hívőnek ez legyen is félelmetes igazság.
Félixről az is kiderült, hogy szerette a pénzt, azért volt korrupt és megvesztegethető.
Keresztyén ember NE LEGYEN MEGVESZTEGETHETŐ soha.  A hívő emberről mondja a Szentírás:
"Aki igazságosan él, és őszintén beszél, megveti az elnyomással szerzett nyereséget, nem fogad el megvesztegetést."(Ézsaiás 33,15)

Pál apostol minden bizonnyal idézte Félixnek az Úr Jézus kijelentését az önmegtagadásról:
„Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem." (Máté 16,24)
Félix tehát nem ok nélkül rémült meg. Minden bizonnyal elképzelhetetlen volt számára a Krisztusért való lemondás, önmegtagadás, szenvedés, kereszthordozás.

A KERESZTYÉN ÖNMEGTARTÓZTATÁSRÓL.
Ez a fogalom, különleges összefüggésben fordul elő a Szentírásban.
A Szentlélek gyümölcse közt szerepel, mégpedig ott az utolsó fogalom.
Krisztus nélkül nincs Isten előtt kedves élet.
Krisztus nélkül nincs igazi önmegtartóztatás, nincs mennyei önuralom.
Ez is az Úr Jézus Krisztus drága ajándéka.
Nagyon becsüljük meg és értékeljük a legnagyobbra a Lélek gyümölcsét.

Oswald Chambers mondja: „Ha meg akarjuk tartani személyes kapcsolatunkat az Úr Jézus Krisztussal, akkor bizonyos dolgok megtételétől, vagy bizonyos dolgokra való gondolástól is borzadva el kell fordulnunk, sőt vannak jogosnak tartott dolgok, amelyeket még érintenünk sem szabad."

 

É L E T B Ö J T

Azt hallottuk az Igében:
„De amikor igazságról, önmegtartóztatásról és a jövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megrémült.
Manapság ugyanúgy: az önmegtartóztatás valahogy nem népszerű téma.
Ha már önmegtartóztatásról van szó, akkor ne hagyjuk ki a böjtöt.
A keresztyén kultúrkörben ilyenkor a tavaszi időszakban gyakran lehet hallani a böjtről, szigorú ételtilalmakról, és a szinte követhetetlen katolikus vallásos népi hiedelmekről.
A böjtről általában a legkülönbözőbb téves felfogások terjedtek el.
Van, aki szerint a böjt csak bizonyos ételektől való tartózkodást jelent.
Egy másik durva felfogás szerint a böjt, az imádsággal párosulva, mintegy kényszerítő erővel hat Istenre.
Ezek bizony igen messze állnak a valóságtól.

Amint ismeretes a római egyházban kemény szigorral megkövetelik híveiktől a negyven napos böjtött. A katolikus egyház ma is a következőket tanítja:
A bűnök alóli feloldozást csak katolikus egyházi személy adhat, de csak abban az esetben,
ha a hívő TELJESÍTETTE a katolikus egyház által szigorúan előírt bűnbánati cselekedeteket:
GYÓNÁS, MEGBÁNÁS, JÓVÁTÉTEL, BÖJT, VEZEKLÉS, BÚCSÚ, ZARÁNDOKLAT.
Szerintük, a búcsú a bűnökért járó túlvilági büntetés részleges vagy teljes ELENGEDÉSE.
A történelemből tudjuk, hogy a római egyház szerint, ha valaki megvásárolta a búcsúcédulát, akkor a pápa (vagy annak megbízottja) megbocsátotta a bűnöket, sőt elengedhette az imákból, böjtölésből és zarándoklatból álló egyházi penitenciát.
Talán nem is szükséges mondanunk, hogy mindezek a legtávolabb állnak a Szent Biblia tanításától, Isten akaratától. Ez csupán a római katolikus egyház akarata, évszázadok óta bevett gyakorlata.
***

Ma azt már csak kevesen tudják, hogy mi protestánsok is böjtölünk az Úr Jézus Krisztus értünk vállalt szenvedéseire emlékezve. Ezért számunkra a Nagypéntek, minden tekintetben egy rendkívüli nap az évben. Tessék megbecsülni, és hálaadással értékelni ezt a napot. Az Úr Jézus Krisztus egyetlen és tökéletes keresztáldozatának napját.

 

Ha valaki biblikusan akar szólni a böjtről, az nem kerülheti meg az Ézsaiás 58-ban kijelentett útmutatás világosságát.

"Nekem az a böjt tetszik" mondja az Úr: amikor leoldod a bűnösen felrakott bilincseket, szabadon bocsátod az elnyomottakat." (Ézsaiás 58,6)

 

"Nekem az a böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen felrakott bilincseket." mondja az Úr.
Nézzünk szokásainkra.
Bilincseket nemcsak másokra rakhatunk, hanem bizony magunkra is.
Elképesztő milyen megkötözöttek vagyunk Isten nélkül.
Gondoljuk át, hogy rendben van az életvitelünk?
Az Úr Jézusért, aki életét adta értünk a kereszten, miről tudunk önként lemondani?
Nézzük a mai bilincseket:  Pl. hitvány Tv műsorok, igénytelen könyvek, brutális filmek, szennylapok, ördögi zene, züllött szórakozóhelyek, babonaságok, gonosz szenvedélyek, stb.  Bizony van miből megtérni!

"... Nekem az a böjt tetszik, ha nem beszélsz álnokul." Ézsaiás 58,9
Nézzünk a beszédünkre.
Azt hiszem, ebben a tekintetben mindenkinek van mit levetkőznie! Haladéktalanul vizsgáljuk meg hitünk értékmutató és ellenőrző szűrőjén a szókincsünket, beszédünket, durva szavainkat, az istentelen világból észrevétlenül átvett szlogeneket, megfontolatlan, sebző kijelentéseinket. Van mit elhagyni.

" ... Nekem az a böjt tetszik, ha kenyeret adsz az éhezőnek." Ézsaiás 58,10
Nézzünk a kezünkre.
Ebben a mai szeretetlen és értékorientált világban, ahol csak kapni szeretünk,- meg kell tanulnunk adni is.
A krisztusi lelkület azt diktálja, hogy meg kell tanulnunk látni, az irgalmasságot gyakorolni.
Szeretetből meglátni a rászorulót, és készen lenni bármikor a segítésre.
Isten Lelke által mindez lehetséges, mert szabadok lettünk rá!
Tudjuk azt, hogy Krisztus nélkül képtelenek vagyunk a helyes böjtre, az önmegtartóztatásra, a szeretet gyakorlására.

***

Mindezek mellett a legfontosabb, amit minden keresztyénnek tudni kell,
hogy a megtérés mindig ÉLETBÖJTTEL folytatódik,
és egy ÉLETSZENTSÉGBEN teljesedik ki.
Életünk minden szegmensét tudatosan Isten hatalma alá kell helyeznünk.

• Kálvin János így tanít az önmegtagadásról:
• „Ha Isten dicsőségét keressük, magunkat meg kell tagadnunk. A keresztyén ember legyen kész és hajlandó emlékezetébe vésni azt, hogy élete minden pillanatában Istennel kell számolnia.
• A keresztyén ember minden cselekedetét Isten törvényéhez méri, és titkos gondolatait is az ő akaratának veti alá. Ha valaki megtanult mindenben, Istenre figyelni, megszabadul minden hiábavaló kívánságtól.
• Magunk megtagadása,  -amit Krisztus oly szorgalmasan parancsolt kezdettől fogva tanítványainak,-  végül szívünk minden kívánságát URALNI fogja.
• „Ekkor ezt monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem." (Máté 16,24)
• Az önmegtagadás elve nélkül az ember vagy belemerül a legvaskosabb gonoszságokba, minden szégyen nélkül, vagy pedig ha mutatkozna is benne valami erény, megrontja a dicsvágy gonosz szenvedélye... Az emberi lélekben a vétkek sokasága rejtőzik, ezekre pedig az egyetlen ellenszer A KERESZTYÉN ÖNMEGTAGADÁS.

 

Tudatosan törekedjünk tehát a krisztusi megszentelt életre, életvitelre, mert aki ezt figyelmen kívül hagyja, az elbukott a keresztyén élet alapvizsgáján.

„Törekedjetek mindenki iránt a békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat." Zsidókhoz írt levél 12,14

-A Krisztust követő ember átruházhatatlan felelőssége, hogy a legkomolyabban vegye Megváltóját.
-Minden körülmények között a krisztusi indulat szerint éljen.
-A Krisztust képviselő ember tehát nem akárki, hanem a legnagyobb felelőséggel fölruházott rendkívüli személy, aki odaszentelt életben a megszentelődés útján halad a keskeny úton.
-A hívő ember csak az Ige folyamatos szem előtt tartásával a Lélek vezetésére összpontosítva maradhat állandó, élő, eleven és szoros kapcsolatban az Úrral!
Csak így lehet a keresztyén élet, Krisztusban megújult, megerősödött, megedződött, megáldott, boldog és megszentelt élet.
Nekünk is, mint Pál apostolnak minden esetben, az Úr Jézus Krisztusra, mutató életet kell élnünk minden helyzetben.
Akinek Krisztusa van, teljes öröme van, mert csordultig van a szíve Isten iránti szeretettel.
Akinek a szíve megnyílt az Úr Jézus előtt, ott a Szentlélek által új élet fakad és elkezdődik a legáldottabb élet.
Boldog ember az, aki ma tudatosan az Úr Jézus Krisztusnak szenteli életét és eltökélt határozottsággal végig követi őt.
Adja meg az Úr, hogy mi ilyen boldog gyermekei lehessünk Istennek.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

***

..........................................................................................

2025. március 23. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

I.

PÁL APOSTOL AZ IGAZSÁGOT HÍRDETTE

24 Magához hívatta Pált, és meghallgatta őt a Krisztus Jézusban való hitről.  25De amikor igazságról, önmegtartóztatásról és a jövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megrémült, és így szólt: Most menj el, de ha alkalmat találok, majd ismét hívatlak. 26Egyúttal azt is remélte, hogy pénzt kap Páltól, ezért gyakrabban hívatta, és elbeszélgetett vele. Apostolok Cselekedetei 24, 24- 26   ***

Megállapítottuk, hogy Pál apostol minden élethelyzetben hű maradt Krisztushoz.
Ha lehetősége volt a bizonyságtételre, arról beszélt, amivel csordultig volt a szíve. Ő ebben is példa számunkra. Ő jól ismerte az Igét és úgy is járt el.  „Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj." Lukács 6,45
Pál apostol a művelt, intelligens nagy tudású és nemes viselkedésű fogoly a figyelem, az érdeklődés középpontjába került Cezáreában. Még a hitetlen kívülállók számára is érzékelhető volt, hogy ő egészen más, mint a többi vallásos ember.
Miért? Mert ő egy hiteles, Krisztust képviselő, krisztusi jellemű ember volt.
Ez mindig feltűnő és mindenki számára érzékelhető. Az ilyen emberrel mindig jó találkozni, mindig jó a közelében lenni. Valahogy megnyugtató. A kívülállók számára is egyértelmű volt, hogy ő nem olyan, mint egy átlagos, , hogy ő nem egy elfogult, merev bigott vallásos(kodó) ember. Világos volt, hogy ő nem részrehajló, nem ravaszkodó és nem képmutató. Hanem ő egy tekintély. Nyílt, őszinte, tisztelettudó, kiegyensúlyozott, becsületes, egyenes hívő ember.  Viselkedése, kiállása, beszéde, minden megnyilvánulása határozott és Krisztusra mutató volt.

ILYEN PÉLDAKÉPEKRE VAN SZÜKSÉGE A VILÁGNAK MA IS.

***

PÁL APOSTOL AZ IGAZSÁGOT HÍRDETTE, mert Krisztust hirdette.
„Félix megrémült." Félix megrettent, megijedt, megrémült.
Mitől, kitől?  Az IGAZSÁGTÓL.  Félix nem ok nélkül rémült meg.
A legjobb prédikátortól hallhatta a tiszta evangéliumot, melynek letaglózó ereje volt a hitetlen Félix számára.
Ő a Krisztus páratlan evangéliumának a lényegét, az IGAZSÁGOT hallotta. Végre valaki megmondta neki az igazságot.
„De amikor igazságról, önmegtartóztatásról és a jövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megrémült."
Manapság ugyanúgy: az igazság és Isten ítélete valahogy nem népszerű téma.
Semmit nem változott a világ.    Az igazságról, a tiszta evangéliumról sokan ma sem szeretnek hallani.
Keresztyén felelősségről, fegyelemről, önmegtartóztatásról sokan ma sem szeretnek hallani.
Az egyházban is inkább csak a szeretetről, örömről, áldásról, sikerről, a jóléti evangéliumról szeretnek hallani.
A rajongásról, vagy a vallásos dicsőítéses koncertezésről, az extázisról, a mámorról, az érzelmi keresztyénségről, a szórakoztatásról szeretnek hallani. SOKAN ÁLDOZNAK MA IDEGEN OLTÁROKON. Nem lesz jó vége.
Az evangéliummal való visszaélés súlyos bűn. Nem maradhat következmények nélkül.

 

Manapság inkább hisznek a felhigított, laza liberális teológiának, az olcsó, érzelmi keresztyénségnek. Sajnos korunkban tapasztalható az egyházak összefonódása a korszellemmel, a nagy Babilonnal, a mindenkori hatalommal, a megtévesztő világi áramlatok sötét tévelygéseivel. Így az evangélium háttérbe szorul, elsikkad.
Ilyenkor már nem ragyog a Krisztus keresztje, hanem egészen másra helyeződik a hangsúly.
Az emberi mellékes dolgokra. A világias hatásokra.
Mi nem a humanista teológiai nézetekre vagyunk kíváncsiak.  Mindez nagyon távol áll az igazságtól.
Nem lehet közösségünk a megtévesztő hitetőkkel, a tolerancia elvtelen bajnokaival.
Nem lehetünk velük sem lelki egységben, sem ökumenikus imaközösségben.
A megtévesztett emberek készek feladni mindent a látszategység, a tolerancia jegyében, akár még a hitvallásukat is. Így lesznek kiszolgáltatottak és tökéletesen megszokják a hamis, torzított evangéliumot.
Mi köszönjük szépen, de nem kérünk belőle, -soha.
Mi nem szeretjük a hamisságot, és nem szeretnénk elfogadni a hamisított "reformált" evangéliumot sem.
Mi maradunk a Szent Biblia tisztasága és szentsége mellett.
Mi csak az eredetit szeretjük. Az igazat, a tisztát, a krisztusit.
Mi Kálvin utódai, reformátusok vagyunk, mi nem kérünk sem a babonás legendákból, sem a mai álprófétákból.
Az Igével való visszaélés súlyos bűn. Nem maradhat következmények nélkül.

 

PÁL APOSTOL AZ IGAZSÁGOT HÍRDETTE, mert Krisztust szerette és szeretve követte.

Nemcsak Félix rémült meg az igazság hallatán. Jól tudjuk, hogy sokan rémültek már meg az igazságtól, akik a Krisztushitben kételkedtek vagy bizonytalanok voltak.
Mi van, ha mégis igaz a Biblia? Mi van, ha mégis lesz ítélet és mi nem hiszünk? A hit nem játék!
***
De tudjuk, azt is, hogy sokan viszont akkor sem rémülnek meg, amikor pedig kellene.
Mindenkinek felelnie kell arra a kérdésre, hogy tudja -e, hogy mi lesz vele, ha meghal?
Aki erre nem tudja a válasz, annak oka van a félelemre, annak igenis meg kell rémülnie,
és minél előbb oda kell menekülnie a Teremtőjéhez, az élet és halál Urához a színtiszta igaz válaszért. Ezekre a kérdésekre Isten az ő Igéjében, a Szent Bibliában adja meg a választ.
„Akié a Fiú, azé az élet; akiben nincs meg Isten Fia, az élet sincs meg abban." 1János 5,12

***

Ez Ige kapcsán, mivel annyira tipikus, - Félix helytartó jellemére is ki kell térnünk.
„Remélte, hogy pénzt kap Páltól." A Szentírás csupán a tényeket közli.
Félix azt remélte, hogy váltságdíjként kizsarolhat bizonyos összeget, hogy Pál apostol lefizeti őt. Nem így történt.
Ez korunkban már természetessé vált, hisz semmit nem változott a világ.
Ma is sokan vallják az istentelen jelszót: Az anyagiak, mindenek előtt.
AKI PÉNZÉHES, AZ PÉNZÉHES.

A Bibliában volt még valaki más is, aki pénzt remélt bizonyos sötét szolgáltatásért, és kapott is a gyalázatos árulásáért, -Júdás, 30 ezüstöt tett zsebre.    Vigyázat, sötét alakok mindig voltak. Ők nem haltak ki.

Félix helytartó tehát pénzt remélt, mivel szerette a pénzt.
A PARASZOLVENCIA közismerten hálapénzt jelent.
Konkrétan a latin PARA szó jelentése: mellé, fölé, túl. A SOLVENS jelentése: fizetés.
A paraszolvencia tehát külön juttatást, mellékes jövedelmet jelent.
Ebből tisztán látszik, hogy Félix jellemét tekintve, egy velejéig korrupt ember volt.
A latin CORRUPTUS annyit jelent, mint: megromlott.
Erkölcsileg romlott, tisztességtelen, jellemtelen, megvesztegethető ember.

Félixre jellemző volt az is, hogy nagyravágyó volt.
Mint minden gátlástalan ember, ő is vallotta,:  SIKER, PÉNZ, HÍRNÉV, HATALOM. Bármi áron.
Az ilyen sötét alakokra mondják, hogy MACHIAVELLI módszereket használnak.
Ez azt jelenti, hogy a SIKER, PÉNZ, HÍRNÉV, HATALOM elérése érdekében átgázol mindenen és mindenkin, és tudatosan figyelmen kívül hagy mindent: Istent, Bibliát, lelkiismeretet. Ezért gátlástalan.
Ezt a módszert elsősorban a hírhedt Niccolo Machiavellivel azonosítják, de ebben a sorban olyan jól ismert (felvilágosító, vagy helyesebben, „felhomályosító") tanítókkal is találkozhatunk, mint pl: Sigmund Freud, vagy Friedrich Neizsche. Ide sorolható, az összes istentelen tanító és az összes diktátor. Mindenki, aki a Krisztus kegyelmét tudatosan és megátalkodottan visszautasítja.
Sokakat motivál ma is, a SIKER, PÉNZ, HÍRNÉV, HATALOM, bármi áron. Nem változott a világ.

***

Nekünk tudnunk kell, hogy a Szent Biblia határozottan elítél minden kapzsiságot és minden korrupciót. Pál apostol írja. „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe, csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak." 1Timótheus 6, 9-10

Pál apostol megvesztegethetetlen volt.
A Krisztusban hívő ember megvesztegethetetlen. Miért?
Azért, mert Isten nagy kegyelméből a Szentlélek templomává lett.
Azért megvesztegethetetlen, mert ő a mennybe készül! Készül HAZA! A mennyei hazába az Úrhoz! Aki az Úr tulajdona, és a mennybe készül, az igenis legyen megvesztegethetetlen.
A Szentlélek temploma egyszerűen nem lehet korrupt.

***

Miről is hallott Félix?    Krisztusról, mint egyetlen IGAZSÁGRÓL.
Félix neve magyarul, szerencsést jelent.
Lehet, hogy ő sok tekintetben szerencsés volt, de boldog nem. Azért nem, mert ő nem akarta igazán, mélyen megismerni az egyetlen IGAZSÁGOT, Jézus Krisztust.

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Én vagyok az út az igazság és az élet,  senki sem  mehet az Atyához csakis  énáltalam!" János 14,6
Isten ma minket akar menteni, és a mennyei igazságra akar elvezetni.
Elmondható-e rólunk, hogy mi valóban megismertük már Őt, az egyetlen IGAZSÁGOT?
Éhezzük, szomjazzuk-e Őt, aki a mi bűnben vergődő, halálba tartó életünkből jött megszabadítani?
Az Úr Jézus által mindent megkapunk és vele minden nehézséget, fájdalmat, csapást ki fogunk bírni, és minden akadályt le fogunk győzni.
Egyedül Őrá van szükségünk!
Egyedül Őrá alapozhatjuk az életünk, jelenünk és jövőnk.
Ezért mondja: „ÉN VAGYOK AZ  IGAZSÁG!"
Nélküle nincs igazság!

Minden megtért ember tudja, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztusra számíthat,
Aki az ő élő ÚRA, drága MEGVÁLTÓJA,
egyedüli KÖZBENJÁRÓJA,
legfőbb BIZALMASA,
egyetlen LELKIGONDOZÓJA,
áldott ORVOSA és VÍGASZTALÓJA,
hűséges GONDVISELŐJE
őríző PÁSZTORA,
halálon is győztes KIRÁLYA,
üdvözítő ISTENE!

Boldogok vagyunk, ha Krisztushoz tartozunk, ha Őt szeretjük és szeretve követjük, ha úgy élünk, ahogy az Ige mondja: „Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek." Máté 5,6

Trencsényi László

református lelkipásztor

..........................................................................................

2025. március 16. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

PÁL APOSTOL HOZZÁÁLLÁSA

21Ha csak azt a kijelentést nem, amelyet közöttük állva kiáltottam: A halottak feltámadása miatt vádolnak engem ma előttetek! 22Erre Félix elnapolta az ügyet, mert sokat tudott erről a tanításról, és így szólt: Amikor Liziász ezredes idejön, akkor fogok dönteni az ügyetekben. 23Ugyanakkor megparancsolta a századosnak, hogy tartsák őrizetben Pált, de enyhébb fogságban, és az övéi közül senkit se akadályozzanak abban, hogy szolgálatára legyen.

24Néhány nap múlva pedig megjelent Félix a feleségével, Druszillával, aki zsidó származású volt. Magához hívatta Pált, és meghallgatta őt a Krisztus Jézusban való hitről. 25De amikor igazságról, önmegtartóztatásról és a jövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megrémült, és így szólt: Most menj el, de ha alkalmat találok, majd ismét hívatlak. 26Egyúttal azt is remélte, hogy pénzt kap Páltól, ezért gyakrabban hívatta, és elbeszélgetett vele.

27Két esztendő múlva Porciusz Fesztusz lett Félix utóda. Félix pedig fogságban hagyta Pált, mert kedvében akart járni a zsidóknak. Apostolok Cselekedetei 24, 21- 21

***

Megállapítottuk, hogy Pál apostol ebben a kritikus élethelyzetben is mindvégig nyugodt tudott maradni. Beszédében, viselkedésében nyoma sincs félelemnek, kétségbeesésnek, kapkodásnak, bizonytalankodásnak. Félix helytartóhoz intézett szavai tárgyilagosak. Nincs benne semmi ravaszság, mint Tertullus behízelgő beszédében.

PÁL APOSTOL A FELTÁMADÁSRÓL BESZÉL

Azzal zárja beszédét, hogy őt valójában a feltámadásba vetett hite miatt üldözik. Ez valójában így igaz. A Krisztus feltámadásába vetett hit, a hitünk szíve.

„A halottak feltámadása miatt vádolnak engem ma előttetek!"

Így van ez ma is! A Krisztus feltámadásába vetett hit tehát kulcskérdés. Sőt ez sorskérdés. Hitünk sarokpontja. Hitéletünk centruma. Minden ezen áll vagy bukik. Valaki vagy hiszi ezt, vagy pedig tagadja. Itt nem lehetséges semleges álláspont. A feltámadást nem lehet félig-meddig hinni. A Szent Biblia állítja:

Aki hisz a feltámadott Úr Jézus Krisztusban, az üdvözül, aki viszont nem hisz Őbenne, az elkárhozik. (Márk 16, 16)

***

Az Igében azt hallottuk, hogy: „Félix elnapolta az ügyet, mert sokat tudott erről a tanításról."

Vannak, akik nem tudnak semmit a hitünkről. Vannak, akik sokat tudnak hitünkről, de hiába. Ismeretük van ugyan, de mégsem hisznek. Ezek szerint Félix is egy ilyen jól informált ember volt, de hitre nem jutott.

Ma a nagy kérdés az, hogy akik tudnak hitünkről, de vajon milyen mélységében ismerik azt.

A kérdés ilyenkor mindig az, hogy vajon mit tudnak és vajon mit hisznek. Tudják-e a színtiszta igazságot, vagy csak hiszékenyek és felületes mende-mondát, vagy apokrif legendákat hisznek? Esetleg valótlanságokat tudnak és dezinformációkat követnek? A Fake news= olyan szándékosan létrehozott álhíreket jelent, mely megtévesztő információt hordoz. Nevezhetjük olyan hazugságnak is, melyet igaz információként próbálnak elfogadtatni. Nem mindegy tehát, hogy kinek hiszünk, mit tudunk és mit fogadunk el. Ez a döntő kérdés.

***

„Félix elnapolta az ügyet."

Félix félbeszakította az apostolt. Közbevágott és elnapolta az ügyet.

Végül is, soha nem tudott döntést hozni ez ügyben. Sokkal sajnálatosabb az, hogy a hitre-jutást, a megtérést is elnapolta. Az ő sorsáról viszont hamarosan döntöttek Rómában a fölöttes szervek. Hírhedt elődjéhez, Pilátushoz hasonlóan kegyvesztett lett és hamarosan távoznia kellett hivatalából.

Tudjuk, hogy Félix helytartót Claudius császár szabadította fel a rabszolgasorból. A történetíró Tacitus szerint kegyetlen, kicsapongó ember volt, aki durva bánásmódban részesítette a zsidókat. Följelentették és eltávolították. Félix 6 évig volt helytartó, ezután a császár Rómába rendelte, ahol a halálos ítéletet csak testvére közbenjárására sikerült elkerülnie. Az utóda, Poncius Festus lett.

***

„Pál enyhébb fogságban legyen, és az övéi közül senkit se akadályozzanak abban, hogy szolgálatára legyen."

Ez a jóindulat áldott felüdülésül szolgálhatott az apostolnak.

ISTEN MINDIG GONDOSKODIK ÖVÉIRŐL.

Nincs leírva, hogy a lelki testvérek közül hányan és hányszor látogatták meg. Nagy ajándék volt ez számára, hisz többször is beszámol arról, hogy szinte felüdült a szíve ilyen testvéri találkozásokkor. (Pl. Filemon, Títus, Timótheus személye.)

„Szeretetedben sok örömünk és vigasztalásunk volt, mert a szentek szíve felüdült általad, testvérem."(Filemon 7)

 

***

„Hivatta és meghallgatta őt."

Pál apostol a művelt, intelligens nagy tudású és nemes viselkedésű fogoly a figyelem, az érdeklődés középpontjába került Cezáreában.

Még a hitetlen kívülállók számára is érzékelhető volt, hogy ő egészen más, mint a többi vallásos ember.  Miért? Mert ő egy hiteles, Krisztust képviselő, krisztusi jellemű ember volt.

Ez mindig érzékelhető. Az ilyen emberrel mindig jó találkozni, mindig jó a közelében lenni. Egyértelműen érzékelhető volt, hogy ő nem olyan, mint egy átlagos, vallásos(kodó) ember, ő nem olyan rideg és számító, mint az ott vádaskodó főpapokból álló társaság. A kívülállók számára is élesen szembeötlő volt, hogy ő nem egy elfogult, merev bigott vallásos ember.  Ő nem részrehajló, nem ravaszkodó és nem képmutató.

Hanem ő egy tekintély. Nyílt, őszinte, tisztelettudó, kiegyensúlyozott, becsületes, egyenes ember. Beszéde, kiállása, viselkedése határozott és Krisztusra mutató.

ILYEN PÉLDAKÉPEKRE VAN SZÜKSÉGE A VILÁGNAK MA IS. Pál apostol a krisztusi magatartásból példát mutatott és erre szólít fel minket is, amikor így tanít:

"Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene." Filippi 4,8-9

***

„Meghallgatta őt a Krisztus Jézusban való hitről."

Felfigyelhettünk rá, hogy ez a kijelentés nagyon konkrét. Egyértelműbb már nem is lehetne. Ez igen. Ez a lényeg. Ez az érték. Félix tehát nem úgy általában a hitről érdeklődött, hanem célirányosan a Krisztus Jézusban való hitről szeretett volna többet hallani, tudni.

***

Akik ma elmennek egy keresztyén templomba, szintén ezért lépik át a templom küszöbét.

Konkrétan a Krisztus Jézusban való hitről szeretnének hallani és megerősödni. És mit kapnak?

Vajon minden istentiszteleten az Úr Jézus Krisztus személye áll a középpontban? Bár úgy lenne. Sok templomban sajnos-e helyett csupán valamiféle humánus emberközpontú eszmefuttatások hangzanak. Emberi okoskodások, szép köntösbe burkolt mesterkélt vallásos fejtegetések hangzanak. Krisztus nélküli üres szólamok, leöntve vallásos mázzal. Sajnos ez az elkeserítő állapot tökéletesen ráillik korunk Krisztustól eltávolodott, emberközpontú, elvtelen, humánteológiát képviselő egyházaira.

TERMÉSZETESEN EZ A SZEMLÉLET A SZENT BIBLIÁTÓL ABSZOLÚT IDEGEN!

Sajnos a posztmodern kor humanizmusa és racionalizmusa elképesztő erővel hatolt be az egyházakba és fertőzi azt. Így válik például fokozatosan a krisztocentrikus igehirdetés antropocentrikussá, mert Isten helyett a főszereplő az ember lett, mégpedig az az ember, akinek kívánságát mindenben keresni és kielégíteni (szórakoztatni) kell az egyházban is.

Nekünk ezt soha nem szabad megszokni, nem szabad beletörődni, sőt tiltakozzunk ellene.

Tusakodjatok a hitért!

„Küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott. Mert belopóztak közétek bizonyos emberek, akiknek az ítélete régóta meg van írva: istentelenek, akik a mi Istenünk kegyelmét kicsapongásra használják, és a mi egyedüli uralkodónkat és Urunkat, Jézus Krisztust megtagadják." (Júdás ap. levele 3-4)

***

Hadd idézzek korunk egyik nagy tekintélyű hitvallójától: John MacArthur így tanít:

„Az Ó és Újszövetség újra meg újra figyelmeztet minket a HAMIS PRÓFÉTÁKRA. Figyelmeztet minket arra, hogy hűségesen kitartsunk az igazság mellett. E küzdelem egyik kulcseleme, hogy VIZSGÁLJUK MEG A LELKEKET. Nem élhetünk úgy, hogy meggondolatlanul elfogadunk mindent, amit az emberek bizonyítanak vagy elismernek. MEG KELL VIZSGÁLNUNK MINDENT, és az 1János 4 rész megadja nekünk az ehhez szükséges eszközöket... Felelősségünk minden olyan dolog megvizsgálása, amiről azt állítják, hogy az a Szentlélek munkája. Minden mozgalmat, minden igehirdetést és minden igehirdetőt MEG KELL VIZSGÁLNUNK."

Arról a tényről, hogy: „Félix megrémült." erről legközelebb szeretnék szólni, most csak annyit, hogy nem véletlenül rémült meg. A legjobb prédikátortól hallhatta a tiszta evangéliumot, melynek letaglózó ereje volt a hitetlen Félix számára.  Ő a Krisztus páratlan evangéliumának a lényegét, az igazságot hallotta. Végre valaki megmondta neki az igazságot.

„De amikor igazságról, önmegtartóztatásról és a jövendő ítéletről kezdett beszélni, Félix megrémült."

Manapság ugyanúgy: az igazság és Isten ítélete valahogy nem népszerű téma. Sokan nem szeretik hallani.

„Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban."Ef 4,15) Nekünk mindhalálig az Úr Jézus Krisztust: az egyetlen Igazságot kell képviselnünk, mégpedig szeretetben.

Trencsényi László

református lelkipásztor

***

 

..........................................................................................

2025. március 9. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................
***

PÁL APOSTOL VÉDEKEZÉSE

10Amikor a helytartó intett Pálnak, hogy beszélhet, ő így szólt: Mivel tudom, hogy sok éve vagy már bírája ennek a népnek, nagyobb bizalommal védekezem a magam ügyében.  11Magad is meggyőződhetsz arról, hogy alig tizenkét napja jöttem fel Jeruzsálembe imádkozni. 12De nem láttak engem sem a templomban, sem a zsinagógákban, sem a városban bárkivel is vitatkozni vagy a nép között lázadást szítani. 13Azt sem tudják rám bizonyítani, amivel most vádolnak. 14De azt megvallom előtted, hogy én a szerint a tanítás szerint, amelyet ők eretnekségnek mondanak, úgy szolgálok atyáim Istenének, hogy hiszek mindabban, ami megfelel a törvénynek, és ami meg van írva a próféták könyvében. 15Nekem ugyanaz az Istenbe vetett reménységem, amit ők maguk is várnak, hogy lesz feltámadásuk mind az igazaknak, mind a gonoszoknak. 16Ezért magam is arra törekszem, hogy lelkiismeretem mindenkor tiszta legyen Isten és emberek előtt. 17Több év múltán eljöttem népemhez, hogy adományokat adjak, és áldozatokat mutassak be. 18A tisztulási fogadalom teljesítése közben talált rám a templomban néhány Ázsiából való zsidó, nem pedig csődületben vagy lázítás közben. 19Nekik kellett volna megjelenniük előtted, és vádolniuk engem, ha valami panaszuk van ellenem. 20Vagy mondják meg ezek maguk, találtak-e bennem valamilyen vétket, amikor a nagytanács előtt álltam. 21Ha csak azt a kijelentést nem, amelyet közöttük állva kiáltottam: A halottak feltámadása miatt vádolnak engem ma előttetek!    Apostolok Cselekedetei 24, 10-21

***

A múlt héten láthattuk, hogy a ravasz sztárügyvéd Tertullus hogyan próbálta behízelgéssel megnyerni Félix helytartót. Az ügyvéd minden hájjal megkent képmutató viselkedése elárulja, hogy mindent be akar vetni célja érdekében. Szemrebbenés nélkül végig hazugságokat állít.

A sötét erők semmit sem bíznak a véletlenre. Ők valóban biztosra mennek.
Ott az volt a cél, hogy minél előbb halálra ítéljék az apostolt. Mindent bevetettek.
Volt ott minden, ami negatívum:  Elvtelenség, csalárdság, mellébeszélés, hazugság.
A sötét, gyűlölködő emberek nem riadnak vissza semmitől.
Miért?  Azért mert GÁTLÁSTALANOK.
A VILÁG E TEKINTETBEN SEM VÁLTOZOTT.

 

PÁL APOSTOL HOZZÁÁLLÁSA

Feltűnő, hogy Pál apostol ebben az éles helyzetben is végig nyugodt tudott maradni.
Beszédében, viselkedésében nyoma sincs félelemnek, kétségbeesésnek, kapkodásnak, bizonytalankodásnak.
A hozzáállása sok tekintetben példa a mi számunkra.
Félix helytartóhoz intézett szavai tárgyilagosak. Nincs benne semmi ravaszság, mint Tertullus behízelgő beszédében.
Csak a tényekre szorítkozik. Világos és egyértelmű.
Félix bármikor nyugodtan utánajárhatott volna, ellenőrizhette volna szavait, állításait. Azok igazak voltak.

***

A Krisztusban hívő ember legyen hiteles.

Ez MENNYEI ALAPSZABÁLY:

A Krisztusban hívő ember adja meg a kellő tiszteletet bárkinek, még a világi hatóság képviselőjének is.

A hitünkhöz ez méltó.

A Krisztusban hívő ember legyen egyértelmű. Úgy éljen, hogy ne adjon okot arra, hogy vádolhassák.

Itt az apostol, a hamis vádak ellen jogosan védekezik:

„Nem láttak engem sem a templomban, sem a zsinagógákban, sem a városban bárkivel is vitatkozni vagy a nép között lázadást szítani."

Ez minden kétséget kizáróan igaz volt.

Azt mondtuk, hogy a Krisztusban hívő ember legyen egyértelmű.
Nem mindegy, hogy mihez adjuk a nevünket.
Nem mindegy, hogy milyen helyeken fordulunk meg.
Nem mindegy, hogy milyen helyzetekben láthatnak minket emberek.
Itt nevesítve vannak a problémák: Vitatkozás, csődület, lázadás, lázítás.
Minket se lássanak ilyen méltatlan helyeken, és helyzetekben.
Mi nem erre hívattattunk el. Ez nem a mi stílusunk.
Nem a mi profilunk.
Nem a mi asztalunk.
Nem a mi szokásunk.
Nem a mi utunk.
Mindez nem lenne méltó az evangéliumhoz, Krisztushoz.

Mi felelősek vagyunk. Nehogy valakit megbotránkoztassunk. Ismerjük a figyelmeztető Igét. Az Úr Jézus mondja:

„ Aki pedig egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik." (Márk 9,42)

 

PÁL APOSTOL HITVALLÁST TESZ

A Krisztusban hívő ember legyen okos és bölcs.

Éljen a bizonyságtétel lehetőségével.

STATUS CONFESSIONIS= hitvallásos helyzet.

Azon a kihallgatáson nem volt kötelező bizonyságot tenni.

Megjegyzem, hogy az ügyvéddel együtt a főpapok is ott voltak. Ők is megtehették volna, hogy vallást tesznek, de ők inkább nagyokat hallgattak a hitükről. Nem tartották fontosnak, hogy hitük tisztaságát és szentségét megosszák másokkal. NEKIK INKÁBB AZ ÖLÉSEN JÁRT AZ ESZÜK.

Láthattuk, hogy őket nem hatotta meg Pál apostol bizonyságtétele, de felkeltette viszont Félix érdeklődését.

Pál apostol becsületes hívő ember volt.  Ismerte az Igét és úgy is járt el.  „Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj." Lukács 6,45

„Megvallom, hogy én a szerint a tanítás szerint, amelyet ők „eretnekségnek" mondanak, úgy szolgálok atyáim Istenének, hogy hiszek mindabban, ami megfelel a törvénynek, és ami meg van írva a próféták könyvében. Nekem ugyanaz az Istenbe vetett reménységem, amit ők maguk is várnak, hogy lesz feltámadásuk mind az igazaknak, mind a gonoszoknak."

 

PÁL APOSTOL NEMES LELKÜLETE

Az apostol beszédében nyíltan, tisztán, világosan, és csupán a tényekre hagyatkozva érvel a maga védelmében. A következőket mondja:

„Alig tizenkét napja jöttem fel Jeruzsálembe imádkozni.... Több év múltán eljöttem népemhez, hogy adományokat adjak, és áldozatokat mutassak be. A tisztulási fogadalom teljesítése közben talált rám a templomban néhány Ázsiából való zsidó, nem pedig csődületben vagy lázítás közben.

 

Ami itt elhangzik, az csupa NEMES, ÉRTÉKES, mivel Isten szerinti,  ezért TISZTESSÉGES.
Adománygyűjtés a népemnek.
Áldozatbemutatás.
Megtisztulás.
Templomi áhítat, imádkozás.

Az elvakult ellenség szempontjából mindezek csupán mellékes dolgok.
Ők egyáltalán nem gondoltak adománygyűjtésre, arra, hogy a népnek könnyebb legyen.
Őket más szempontok vezérlik. Ezért nem gondoltak áldozathozatalra, megtisztulásra sem.
Hallottuk, hogy számukra egyáltalán nem probléma, hogy valakit a templomban megöljenek.

A VILÁG E TEKINTETBEN SEM VÁLTOZOTT.

 

PÁL APOSTOL LELKIISMERETE

A Krisztusban hívő ember tartsa szem előtt, hogy mindig tiszta legyen a lelkiismerete.

„Ezért magam is arra törekszem, hogy lelkiismeretem mindenkor tiszta legyen Isten és emberek előtt."

Nálunk minden lelkiismereti kérdés.

Luther Márton mondta:

• „Én kötve vagyok a Szentírás Igéihez
• és az Isten Igéjébe vetett bizodalmamhoz
• (lelkiismeretem Isten Igéjének foglya)
• - semmit vissza nem vonhatok, de nem is akarok,
• mert nem tanácsos és nem biztonságos
• (nem helyes, nem bátorságos, nem okos dolog)
• a lelkiismeret ellen cselekedni."

 

A gyűlölködőknek nincs lelkiismerete. Ők úgy gondolják, hogy nekik mindent szabad.

Hallottuk, hogy az ellenségnek egyáltalán nem okozott lelkiismereti problémát, az elvtelenség, a csalárdság, a mellébeszélés, a hazugság. A VILÁG E TEKINTETBEN SEM VÁLTOZOTT.
Ha a lelkiismeret vádol, akkor az mindent blokkol. Nem más ez, mint meghasonlás.
Ez menekülés a valóság elől és Isten elől. Az ilyen ember minden további nélkül becsapja önmagát és másokat.

A Krisztusban hívő embernél viszont minden lelkiismereti kérdés.
Mi szeretnénk mindig nyugodtan a tükörbe nézni.
Mi szeretnénk mindig nyugodtan mások szemébe nézni.
Mi szeretnénk Krisztus hű sáfáraként nyugodtan és készen várni a világegyetem Urát és Királyát, az Úr Jézus Krisztust, és szeretnénk bármelyik pillanatban készen lenni a nagy és végső számadásra.

„Arra törekszem, hogy lelkiismeretem mindenkor tiszta legyen Isten és emberek előtt."

Pál apostol másokat is erre buzdít: „Törekedj az igazságra, a hitre, a szeretetre, a békességre azokkal együtt, akik tiszta szívből segítségül hívják az Urat." 2Timótheus 2,22

 

• „Isten Igéje arra buzdít, hogy ezeknek kell magadat teljesen átadnod, ezekre szenteld figyelmedet!  Először is az IGAZSÁGOT nevezi meg, azaz a helyes életmódot, azután hozzáfűzi a HITET és a SZERETETET, melyekben az igazság megnyilvánul. A BÉKESSÉG is teljes mértékben hozzátartozik hitéletünkhöz.... Isten minden tisztelőjének ez legyen a közös TÖREKVÉSE." (Kálvin János)

 

Elvárható tehát, hogy minden keresztyén ember erre törekedjen.

Mi magunk is tudatosan törekedjünk arra, hogy magatartásunk legyen minden tekintetben krisztusi: Szelíd, alázatos, egyértelmű, lényegretörő, tárgyilagos, világos. Az Úr nevében jó lelkiismerettel, teljes erőnkkel igyekezzünk megtenni azt, ami tőlünk telhető. Isten azt értékeli, aki az Ő akaratát cselekszi.

„Aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké." (1János 2,17)

 

Trencsényi László

református lelkipásztor

***

..........................................................................................

2025. március 2. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

PÁL APOSTOL CÉZÁREÁBAN

1Öt nap múlva azután lement Anániás főpap néhány vénnel meg egy Tertullusz nevű ügyvéddel, és panaszt tettek a helytartónál Pál ellen. 2Amikor behívták, Tertullusz így kezdte vádolni: 3Nagy békességet biztosítasz számunkra, nagyra becsült Félix, és üdvös változások történnek népünk javára a te gondoskodásod folytán. Ezt mindenkor és mindenütt teljes hálával ismerjük el. 4De hogy hosszan ne fárasszalak, kérlek, hallgasd meg rövid beszédünket jóindulattal. 5Mi ugyanis megállapítottuk, hogy ez az ember valóságos pestis, lázadást szít a földkerekségen élő valamennyi zsidó között, és a názáreti irányzat feje.  6A templomot is meg akarta szentségteleníteni, de elfogtuk, és a mi törvényünk szerint akartuk elítélni. 7Lisziász ezredes azonban odajött, erőszakkal kivette őt a kezünk közül, 8és azt parancsolta, hogy vádlói hozzád jöjjenek. Magad is tudomást szerezhetsz mindarról, amivel vádoljuk, ha őt kihallgatod. 9Csatlakoztak ehhez a vádhoz a zsidók is, és bizonygatták, hogy mindez valóban így van.

Apostolok Cselekedetei 24, 1-9

 

***

Az előzményekben hallottuk, hogy Isten az apostola kimenekítésére a kor elit haderejét, a római helyőrséget mozgósítja és használja fel. Isten úgy gondoskodik az apostol biztonságáról és védelméről, hogy római katonák védik az életét saját népével szemben. A leírás szerint 470 katona vett részt a kimenekítési akcióban.
Ilyen védőőrizet csak kiváltságosoknak jár.
Csak komoly pozíciókban lévőknek, pl. uralkodóknak, államférfiaknak jár. Ha ezt Pál apostol személyesen kérvényezte volna, vagy bárki más közönséges, egyszerű ember, vajon megkapta volna?
Megállapíthatjuk, hogy Isten mindig gondoskodik övéiről.
ITT LELKI HARC ZAJLIK.  Betekintést nyerhetünk a lelki színfalak, frontvonalak mögé.
A mai Ige olyan üzenetet hordoz, amelyből határozottan kidomborodnak a lelki erővonalak.
Hitünkkel kapcsolatban húsbavágóan aktuális az üzenet.
Bemutatásra kerül az egész keresztyén világ ütközőzónáinak  lelki frontvonala.
A hitünk szempontjából leegyszerűsítve három pólusú a világunk.
Vannak ellenünk.   Vannak velünk.  És van, aki semlegesnek látszik (Legalábbis ezt a pozíciót igyekszik fölvenni.)
Sokan vállalkoztak már a történelemben, hitünkkel szembeni fellépésre. (Számtalan szélhámos ügyködött rajta.)
Sokan próbáltak már bármilyen módon és eszközzel ártani.
Ők valójában mindig Isten akaratával szemben léptek fel. Volt, aki tudta, hogy mire vállalkozik és volt, aki nem tudta. Egy biztos eddig még mindig kudarcot vallottak. ŐK AZ ÖRÖK VESZTESEK.

***

Ez esetben Pál apostol egyedül képviseli Isten országát.
Vele szemben látjuk az ellenség áskálódó reakcióit, ráadásul ők a zsidók vallásos vezetői voltak.
És ott vannak még a semlegesek, a római birodalom képviselői, akik az egészből szinte semmit nem értenek.

Itt azt láttuk, hogy az ellenség (ellenfél) minden fortélyt bevetett.
Semmit sem bíztak a véletlenre. Ők valóban biztosra mentek. Nem akartak kockáztatni.
Minél előbb szerették volna az apostolt elítéltetni. Gyűlöletből szerettek volna gyilkolni.
A gyűlölet mindenkit elvakít. A gyűlölködés vakmerővé tesz, és bármire képes.
Bármikor, bárkire, bármilyen ürüggyel gondolkodás nélkül rátámad.

Azok az emberek tökéletesen egyetértettek abban, hogy Isten emberét, Pál apostolt meg kell ölni, bármi áron.
A módszerekben sem válogattak.
Úgy tűnt, hogy bármit elérhetnek, mivel bárkit megfizethetnek, illetve megvehetnek.
A legnevesebb sztárügyvédet, a pénzért bármire kapható Tertullust fogadják fel.
Így indul el a díszes társaság Cezáreába. Tertullus ügyvéd, Anániás főpap, a nép előkelő vezetői.
Egyenlőtlen küzdelemnek látszott. Ennyien indultak egy ellen.
Úgy gondolták simán lemossák a pályáról azt a magányos foglyot.
Emberi számítás szerint rövid úton el is bánhattak volna vele, hisz látszólag teljesen egyedül volt.

Isten másként gondolta.
Rosszul kalkuláltak.
Ezek a „jóemberek" tulajdonképen mindennel számoltak, csupán Istennel nem.
És ez nagy baj. Akik azt gondolják, hogy Istennel szembemehetnek, megszégyenülnek.

 

KORUNK EMBERÉNEK IS EZ A TRAGÉDIÁJA.
Aki Istennel nem számol, elég nyomorult látványt nyújt, bármilyen rafinált módon akar is érvényesülni.
A világegyetem Urával, Teremtőjével, Királyával szemben nincs esélyük.
Akié az élet. Akié az ítélet. Akié a bosszúállás,
Akié itt minden, Ő ellene nincs esélye a porszem embernek. Itt minden fortély csődöt mond.
Aki Istennel helyezkednek szembe, az megszégyenül.
***
Azt mondtuk, hogy Istennek van hatalma megvédeni az övéit.
Mindig, minden körülmények között igaz az istenfélőkre: „Többen vannak velünk, mint ellenünk."
Ezt már a múlt héten is hallottuk.

Elizeus próféta (2Királyok 6,16) és Ezékiás király (2Krónikák32,7) rendkívüli mennyei védőőrizetet kaptak, emberileg kilátástalan helyzetükben. Mindketten elmondhatták, hogy többen vannak velünk, mint az aktuális ellenséges haderő, mert az Úr rendelt melléjük őrizetet. Így nem eshetett bántódásuk.

***

Isten úgy akarta, hogy ezt az eseményt pontosan és részletesen ismerjük meg a Szent Bibliából.
Az elbeszélésből kitűnik, hogy Tertullus, a sztárügyvéd, nem akárhogy indított.
Az ott elhangzott szónoki fogásra kénytelenek vagyunk a közismert latin kifejezést használni.
CAPTATIO BENEVOLENTIAE. Ez a kifejezés a klasszikus retorika eszköze.
Annyit jelent, hogy a jóindulat elnyerése. Akkor használják, ha a szónok szeretné behízelgéssel a hallgatóság jóindulatát elnyerni.

 

Abból, amit Félixről állított semmi sem felelt meg a valóságnak:
Nagy békességet biztosítasz számunkra, nagyra becsült Félix,
üdvös változások történnek népünk javára a te gondoskodásod folytán.
A római helytartó elhangzott méltatásának, minden eleme szemenszedett hazugság volt.
(Ezt bárki tudhatta, hisz Félix egy népszerűtlen, (közutálatnak kitett) gátlástalan ember volt.)

 

Láthatjuk, hogy a Krisztust gyűlőknek semmi sem szent.
A sötét erők kitartottjai nem riadnak vissza semmitől. Ezért GÁTLÁSTALANOK.
Az ügyvéd ravaszsága, minden hájjal megkent képmutató viselkedése elárulja, hogy mindent be akar vetni célja érdekében. Szemrebbenés nélkül végig hazugságokat állít az apostolról is.
Megállapítottuk, hogy ez az ember valóságos pestis,
lázadást szít a földkerekségen élő valamennyi zsidó között,
és a názáreti irányzat feje. A templomot is meg akarta szentségteleníteni
Valószínűleg Tertullus addig nem ismerte az apostolt, és nem hallotta őt beszélni.
Az elhangzott vádaskodás a gyűlölködők hazugságai voltak.
Az viszont elgondolkodtató, hogy ezekkel a hazugságokkal a jelenlévő vallási tekintélyek, mind egyetértettek.
„Csatlakoztak a vádhoz a zsidók is, és bizonygatták, hogy mindez valóban így van."
Így bizony bűnrészessé váltak valamennyien.

 

A FARKASOK KÖZÖTT CSAK ISTEN EMBERE NYUGODT ÉS KIEGYENSÚLYOZOTT

Legyen példa számunkra, ahogy az apostol ilyen éles helyzetben is végig nyugodt tudott maradni.
Beszédében, viselkedésében nyoma sincs félelemnek, kétségbeesésnek, kapkodásnak, bizonytalankodásnak.
Tisztán, világosan, és csupán a tényekre hagyatkozva érvel a maga védelmében.
„Alig tizenkét napja jöttem fel Jeruzsálembe imádkozni. De nem láttak engem sem a templomban, sem a zsinagógákban, sem a városban bárkivel is vitatkozni vagy a nép között lázadást szítani. Azt sem tudják rám bizonyítani, amivel most vádolnak.
Elvárható, hogy a keresztyén ember magatartása legyen minden tekintetben krisztusi:
Szelíd, alázatos, egyértelmű, lényegretörő, világos, tárgyilagos.
Kérjük a mi áldott Istenünket, hogy adjon lelki erőt, hogy minden körülmények között tudjunk helytállni.
Adjon az Úr erős lelket, hogy tudjuk a hitnek szép és nemes harcát megharcolni, és meg tudjunk maradni mindig és minden körülmények Krisztus hű követőjének.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

***

..........................................................................................

2025. február 23. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

PÁL APOSTOLT CÉZÁREÁBA SZÁLLÍTJÁK

23Ezután hívatott két századost, és megparancsolta nekik: Este kilenc órára állítsatok készenlétbe kétszáz katonát, hetven lovast és kétszáz lándzsást, hogy induljanak Cézáreába. 24Adjatok melléjük hátas állatokat is, hogy Pált felültetve biztonságban juttassák el Félix helytartóhoz. 
25Azután levelet írt, amelynek ez volt a tartalma: 26„Klaudiusz Lisziász a nagyra becsült helytartónak, Félixnek üdvözletét küldi. 27Ezt a férfit a zsidók elfogták, és meg akarták ölni, de csapatommal megjelenve kiszabadítottam, mert tudomásomra jutott, hogy római polgár. 28Mivel meg akartam tudni, mivel vádolják, a nagytanácsuk elé vezettettem. 29Megállapítottam, hogy az ő törvényük vitás kérdéseivel kapcsolatban vádolják, de nincs ellene semmiféle halált vagy fogságot érdemlő vád. 30Mivel pedig jelentették nekem, hogy merénylet készül ez ellen a férfi ellen, azonnal elküldtem hozzád, és vádlóinak is meghagytam, hogy ha panaszuk van ellene, előtted mondják el."
31A katonák tehát a kapott parancs értelmében átvették Pált, és elvitték az éjszaka folyamán Antipatriszba. 32Másnap a lovasokat továbbküldték vele, ők pedig visszatértek a várba. 33Mikor megérkeztek Cézáreába, átadták a levelet a helytartónak, és elébe vezették Pált is. 34A helytartó elolvasta a levelet, és megkérdezte Páltól, hogy melyik tartományból való. Amikor megtudta, hogy Kilikiából, 35így szólt: Akkor foglak kihallgatni, ha vádlóid is megérkeztek. És megparancsolta, hogy Heródes palotájában őrizzék." Apostolok Cselekedetei 23, 23-35

***

A GYILKOS TERV LELEPLEZŐDÖTT

Istennek van hatalma megvédeni az övéit.
Akik Istennel helyezkednek szembe, megszégyenülnek.
Az összeesküvés, az átokkal való elköteleződés, tipikusan ördögi volt.
Az átkozódó gyilkos összeesküvők Pál apostol azonnali halálát akarták.
Miért, hisz nem ártott senkinek? Egyedül a Krisztusba vetett tiszta hitéért.
Istennek volt és van hatalma meghiúsítani a gyilkos tervet.
Rendkívüli módon védte meg az apostolát.



A RÓMAI EZREDES JÓINDULATA

Ha valakit az Úr meg akar menteni, meg is fogja tenni.
Itt az eszköz a római sereg tribunusa, főparancsnoka.
Amint megkapja az összeesküvésről az információt.
Azonnal és világosan átlátta a helyzetet.
A bizalmas információkat tisztéhez híven helyesen és becsületesen kezeli.
Haladéktalanul cselekszik.
Azonnal intézkedik, mozgósít, parancsokat oszt, sereget készít elő, levelet fogalmaz.
Mindenben példamutatóan ura volt a helyzetnek, stabilan kézben tartotta az események irányítását.

***

Az ezredes rendkívüli védőőrízetet biztosított.

Pál apostol kimenekítése szó szerint ÉLETMENTÉS VOLT, ahogyan Isten megmenti őt a gyilkosok karmaiból. Ez önmagában több mint jelzésértékű. Ez hihetetlenül döbbenetes.

Áldott az Isten hatalma, ahogy MINDENT MEGMOZGATVA értünk cselekszik.

***

Isten védelme a Szent Bibliában.

Spurgeon így ír arról, ahogy Isten védelmezte Jákobot. "Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhová mégy ..." (1Móz 28,15) Jákób, akinek az Isten ezt az ígéretet adta, még soha nem volt távol hazulról. Anyás gyermek volt, nem kalandos természetű, mint a bátyja. Mégis mennie kellett egyszer, és Isten vele ment. Kicsiny motyóját vitte csupán, és nem volt kísérője. De nem utazott soha fejedelem nemesebb testőrséggel, mint ő. Mikor szabad mezőn aludt, angyalok vigyáztak rá és Isten beszélgetett vele.

***

Tudjuk, hogy Isten rendkívüli módon vezette népét a pusztai vándorlás során.

Nappal felhőoszlopban, éjjel pedig tűzoszlopban járt előttük.

***

Elizeus próféta (2Királyok 6,16) és Ezékiás király (2Krónikák32,7) rendkívüli mennyei védőőrizetet kaptak, emberileg kilátástalan helyzetükben. Mindketten elmondhatták, hogy többen vannak velünk, mint az aktuális ellenséges haderő, mert az Úr rendelt melléjük őrizetet. Így nem eshetett bántódásuk.

***

Isten többször a természet erőinek is parancsol az övéi védelmében, gondoljunk csak arra, amikor a Vörös tengert kettéválasztotta. Az Úr Jézus Krisztus a viharos tengert is lecsillapította a tanítványok megmentése érdekében.

***

Az Úr Jézus mondja: „Én veletek vagyok a világ végezetéig." (Máté 28,20) Kell ennél több?

Isten gondoskodó Isten. Akit Ő meg akar védeni, az védve is van mindörökre.

***

Pál apostol felől is az Úr rendelkezett. Ő védte meg a gyilkos összeesküvőktől is.
Isten az apostola kimenekítésére a kor elit haderejét, a római helyőrséget mozgósítja és használja fel.
Isten úgy gondoskodik az apostol biztonságáról és védelméről, hogy római katonák védik az életét saját népével szemben.
A leírás szerint 470 katona vett részt a kimenekítési akcióban.
Ilyen védőőrizet csak kiváltságosoknak jár.
Csak komoly pozíciókban lévőknek, pl. uralkodóknak, államférfiaknak jár. Ha ezt Pál apostol személyesen kérvényezte volna, vagy bárki más közönséges, egyszerű ember, vajon megkapta volna?

Az ezredes azonnal, még azon az éjszakán biztonságos kísérettel küldi a felettes hatósághoz, Félix helytartóhoz.
Antonius Félix (52-58-ig) Klaudiusz császár kegyenceként került hivatalába a Szentföldön. Őróla tudjuk, hogy különös kegyetlenséggel gyakorolta hatalmát, míg 58-ban helytartói tisztéből elmozdították.
Liziász ezredes levelében ismertette a helytartóval Pál apostol ügyét.
Ebből kiderült, hogy a fogoly egyáltalán nem vétkes, és az ellene szóló vád vallási természetű.
Láthatóan arra törekedett, hogy biztosítsa Pál számára a jóindulatú bánásmódot.
Az apostolt a Jeruzsálem és Cézárea közti kb.100 km-es hadi útvonalon szállították. Ez a város volt a római helytartók széphelye.

***

Isten rólunk is gondoskodik. Ő nem hagy el minket.
Soha nem volt könnyű keresztyénnek lenni.
Aki az Úr Jézus Krisztus választottja, és szeretve követi Megváltóját, feltámadott Urát, azt Ő különös gonddal védi, és fölkészíti a próbatételekre, a szenvedésekre is.
Az Úr Jézus tőlünk is joggal várja el, hogy mi is harcoljuk meg a hitnek szép és nemes harcát.
Adjon az Úr erőt, hogy nem hozzunk szégyent szent nevére, hanem tudjuk Őt hűséges és hiteles keresztyén életben, példamutató módon képviselni mindhalálig.

Trencsényi László
református lelkipásztor

***

..........................................................................................

2025. február 16. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

ÖSSZEESKÜVÉS PÁL APOSTOL ELLEN

Aznap éjjel pedig odaállt Pál mellé az Úr, és ezt mondta: Bízzál, mert ahogyan bizonyságot tettél az én ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell Rómában is bizonyságot tenned! 12Amikor megvirradt, a zsidók összesereglettek, és átokkal kötelezték magukat, hogy nem esznek és nem isznak addig, amíg meg nem ölik Pált. 13Több mint negyvenen voltak, akik ezt az összeesküvést szőtték. 14Ezek elmentek a főpapokhoz és a vénekhez, és így szóltak: Súlyos átokkal köteleztük magunkat, hogy semmit sem veszünk magunkhoz, amíg meg nem öljük Pált. 15Most tehát a nagytanáccsal együtt javasoljátok az ezredesnek, hogy vezettesse őt hozzátok, mintha alaposabban akarnátok kivizsgálni az ügyét. Mi pedig készen állunk, hogy végezzünk vele, mielőtt ideér. (Ap. Csel 23,11-15)

 

***

Legutóbb azzal fejeztük be az ige hirdetését, hogy a Krisztusban hívőknek minden élethelyzetben van reménységük.  Bármilyen bajban, üldöztetésben, esetleg betegségben, csalódásban, gyászban görnyedeznek is. Mert az Úr van velük. Isten az oltalom és a segítség.

Visky Ferenc református lelkész 1958-ban egy koncepciós perben kimondott ítélet nyomán ártatlanul került a szamosújvári börtönbe. Így ír erről: „A börtönné alakított, Martinuzzi Fráter György 1542-ben épült kastélyának főbejáratán olvashattuk a kőbe vésett antik felírást: DOMINUS ADIUTOR ET PROTECTOR MEUS, QUEM TIMEBO? Ez pedig azt jelenti: Az Úr az én segítségem és védelmezőm, kitől féljek? (Zsoltár 27,1) Íme, Dávid király 3000 éves zsoltárának verse biztatott minket. Égi jeladásnak vettük." (Visky Ferenc)

 

Akinek ilyen élő reménysége van, az naponta feltétel nélkül Istenre bízhatja magát. Csak az ilyen ember tud mindent vállalni az Úrért, még a szenvedést is. Pál apostolhoz hasonlóan, mi is, még a szenvedések között is nézzünk az Úrra és mindig HŰSÉGESEN ÉS HITELESEN képviseljük drága Megváltónkat, az Úr Jézus Krisztust.

***

„Aznap éjjel pedig odaállt Pál mellé az Úr, és ezt mondta: Bízzál, mert ahogyan bizonyságot tettél az én ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell Rómában is bizonyságot tenned!"

 

Ez az Ige rendkívül sok információt hordoz.

Az Úr megjelenése az apostoli korban nem egyedi, többször is előfordult.

Az apostol ebből megtudhatta, hogy az Úr nem hagyta el.

Ez a tudat megnyugtat minket is.  „Elhagynak emberek, mit árt, ha Ő veled."

Azt gondolhatnánk, hogy okkal lehetne szomorú, hisz emberileg helyzete kilátástalan. De nincs oka szomorkodni.

Az az Úr állt mellé, Aki korábban elé állt és megmentette őt a damaszkuszi úton. Azóta viszont fölötte áll és szent kezét is védőn fölötte tartja.

BÍZZÁL PÁL

Ez erős bíztatás volt az Úrtól. Nincs okod elcsüggedni!

„Bízzál az Úrban és ne a magad eszére támaszkodj!" Példabeszédek 3,5

RÓMÁBAN IS BIZONYSÁGOT KELL TENNED

Ebből megérthette, hogy ha ezt az Úr mondja, akkor túlélem ezt a fogságot, ezt a tortúrát, életben fogok maradni és eljutok Rómába. Ott kell majd az Úr Jézusról bizonyságot tennem.

Pál apostol úgy tett bizonyságot az ellenség előtt is, hogy fölvállalta Megváltóját. Vállalta érte a szenvedést, vállalta a hitet, határozottan vállalta a Krisztusról szóló tiszta hitvallást.

Sajnos ez ma már nem ilyen természetes.

Pál apostol megtudhatta, hogy szereti őt az Úr, hogy vele van és oltalmazza őt.

***

EZUTÁN FÉLELMETES HÍREK ÉRKEZTEK.

Amikor megvirradt, a zsidók összesereglettek, és átokkal kötelezték magukat, hogy nem esznek és nem isznak addig, amíg meg nem ölik Pált. Több mint negyvenen voltak, akik ezt az összeesküvést szőtték.

Istennek van hatalma megvédeni az övéit.

Az összeesküvés, az átokkal való elköteleződés, tipikusan ördögi volt. Ez több mint vallásos zsákutca, ez lejtő, ez vallásos erkölcsi fertő.

Nagyon feltűnő, hogy amikor ezt bejelentették a főpapoknak és a véneknek, nem ellenzték, pedig tudván tudták, hogy ez teljesen törvénytelen. Itt a vallás már csak álca. Ez vallásoskodó képmutatás. Hogy juthattak, hogy vetemedtek ilyen sötét elhatározásra?

Nem mai történet ez? Ez a bűn tipikus természetrajza..
Az emberek közötti kapcsolat bármilyen okból megromolhat.
Sértődés, harag, félreértés, vagy szimpla ellenszenv miatt.
A harag rossz tanácsadó.
A felebarát iránti gyűlöletből robbanásig feszült helyzet származhat.
Ez már a tudatos ellenségeskedés területe, amikor a másik befeketítése, tönkretétele elpusztítása a cél.

 

Így igazolódik be az ősi bölcsesség: HOMO HOMINI LUPUS EST.  Ember embernek farkasa.

Így támadtak az apostolra. Ennek a szörnyűségnek a betetőződése van itt leírva. Aljas emberek cselszövése ez.

Bárki beláthatja, hogy az átok, átkozódás, átok alatti elköteleződés ördögi, igen veszélyes terület.

Ma azt mondhatnánk, hogy ez tipikusan a terroristák és gyilkosok módszere.

De hogy juthat ide, hogyan vetemedhet ide egy vallásos ember, hogy ölni szeretne?

Ide juttathatja az embert a vallási fanatizmus is.

A Szent Biblia világosan leleplezi az ősellenség durva, sötét, gonosz szándékait.

Az ördög a legnagyobb hitető, félrevezető és csaló! Ma is ölni akar, mert ez a foglalkozása.

Az Úr Jézus így leplezi le: „Azért jön, hogy öljön és pusztítson!" (János 10,10)

 

Ők bár átok alatt tettek fogadalmat, de Isten ezt meghiúsítja, mivel valójában, magával Istennel kerültek szembe.

Volt már erre példa korábban is az Ószövetségben.

Gondoljunk csak Bálámra, akit átokmondásra kértek, de ahelyett áldás jött ki a száján.

Csak Isten tudta megvédeni az átoktól választott népét. És ma is megtudja védeni övéit az átkoktól.

E tekintetben fontos tudni a Szent Biblia kijelentését:

"Amiképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképpen az ok nélkül való átok nem száll az emberre." Példabeszéd 26,2

Az Úr Jézus így ruházza fel védelemmel az övéit:

„Íme adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és SEMMI NEM ÁRTHAT NÉKTEK." (Luk 10,19)

***

Az átkozódó gyilkos összeesküvők Pál apostol azonnali halálát akarták.
Miért, hisz nem ártott senkinek? Egyedül a Krisztusba vetett tiszta hitéért.
Istennek volt és van hatalma meghiúsítani a gyilkos tervet.
Rendkívüli módon védte meg az apostolát.
Feltehetjük a kérdést: Mi lett a gyilkolni szándékozókkal, akik megfogadták, hogy addig nem esznek és nem isznak, amíg meg nem ölik Pál apostolt.
Éhen haltak? Valószínűleg nem.
Találtak ők kiskaput, találtak embert, akik felmentették őket.
Ezek az összeesküvők jól ismerték a parancsolatot: Ne ölj!
Istennel nem lehet játszani. Ami bibliaellenes, az istenellenes. Ennek mindig vannak következményei.
Ők magukra vették az átkot és úgy is maradtak, így ők valóban átok alá kerültek.

Ismerjük a Szent Biblia egyik legfélelmetesebb eseményét, amikor az Úr Jézus elítélésekor Pilátus: „megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok! És felelvén az egész nép, monda: Az ő vére mi rajtunk és a mi magzatainkon." Máté 27,25

A tömeg kórusban harsogta ezt az átkot.

Isten mentsen meg minket a tömegpszichózistól.

Isten mentsen meg minket a vallásos szélhámosoktól, a bibliahamisítóktól.

***

Krisztus útja egészen más. Nincs közünk az átkozódáshoz soha.

A Krisztust követők áldásmondásra kaptak megbízást.

„Ne vegyetek részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben, hanem inkább leplezzétek le ezeket." Efezus 5,11

„Legyetek mindnyájan egyetértők, együttérzők, testvérszeretők, könyörületesek, alázatosak. Ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek." 1Péter 3,8-9

Hálásan köszönjük meg Istenünknek az irántunk való drága kegyelmét.
Feltétel nélkül higgyünk, és gyermeki őszinteséggel bízzunk az Úr Jézus Krisztusban.
Engedjük, hogy Istenünk az Ő szent Igéje és Szentlelke által vezessen.
Mi pedig teljes erőnkkel igyekezzünk mindig tisztán, becsületesen, hűségesen és hitelesen követni Megváltónkat, az Úr Jézus Krisztust.
„Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját." (Jelenések 2,10)

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

***

..........................................................................................

2025. február 9. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

KERESZTYÉN EMBERNEK SZABAD VÉDEKEZNI

24Az ezredes ezért elrendelte, hogy vigyék a várba, és meghagyta, hogy korbáccsal vallassák ki: hadd tudja meg, miért kiáltoztak így ellene. 25Amikor pedig szíjakkal lekötözték, ezt kérdezte Pál az ott álló századostól: Szabad-e római polgárt ítélet nélkül megkorbácsolnotok? 26Amikor ezt meghallotta a százados, az ezredeshez ment, és jelentést tett neki: Mit akarsz tenni? Hiszen ez az ember római polgár. 27Erre az ezredes odament, és megkérdezte tőle: Mondd meg nekem: csakugyan római polgár vagy? Ő így felelt: Az vagyok. 28Az ezredes így szólt: Én nagy összegért szereztem meg ezt a polgárjogot. Pál ezt mondta: Én viszont beleszülettem. 29Ekkor azonnal félreálltak mellőle azok, akik vallatni akarták. Sőt az ezredes is megijedt, amikor megtudta, hogy római polgár az, akit megkötöztetett.  30Másnap aztán meg akarta tudni a valóságot arról, hogy mivel vádolják a zsidók, levétette tehát bilincseit, és megparancsolta, hogy gyűljenek össze a főpapok és az egész nagytanács. Ekkor lehozatta Pált, és eléjük állította.  (Ap. Csel 22,22-30

1Pál rátekintett a nagytanácsra, és így szólt: Testvéreim, férfiak, én teljesen tiszta lelkiismerettel szolgáltam Istennek mind e mai napig. 2Anániás főpap ekkor megparancsolta a mellette állóknak, hogy üssék szájon. 3Pál ekkor így szólt hozzá: Megver téged az Isten, te meszelt fal! Itt ülsz, hogy ítélkezz felettem a törvény szerint, mégis a törvény ellenére azt parancsolod, hogy megüssenek? 4Erre az ott állók ezt mondták: Isten főpapját gyalázod? 5Pál így válaszolt: Nem tudtam, testvéreim, hogy főpap. Mert meg van írva: „Néped fejedelmét ne átkozd!"

6Mivel pedig Pál tudta, hogy egyik részük a szadduceusok, másik részük pedig a farizeusok közül való, így kiáltott a nagytanács előtt: Testvéreim, férfiak, én farizeus vagyok, farizeus fia, a halottak feltámadásába vetett reménységem miatt VÁDOLNAK engem." (Ap. Csel 23,1-6)

***

Pál apostol bizonyságtételét hallva mindenki szembesülhetett azzal, hogy Krisztusnak van hatalma az embert megváltoztatni. Őt is csak az Úr Jézus tudta kegyetlen és gyűlölködő emberből szelíddé formálni.

Tudjuk, hogy az ellenséget egyáltalán nem hatotta meg az apostol őszinte vallomása. De mégsem volt hiábavaló.

Részletesen hallhatták az Úr Jézus csodálatos szabadító tettét, mentő hatalmát, a felhatalmazást is: "Ő azt mondta nekem: Eredj el, mert én messze küldelek téged, a pogányok közé."

***

Ezután a tömeg reakciója döbbenetes volt.

"Így kezdtek kiáltozni: „Töröld el a föld színéről az ilyet, mert nem szabad neki élnie!"

Pál apostol azonnali halálát, kívánják, azonnali kivégzését követelik.

Miért?    Egyedül a Krisztusba vetett tiszta hitéért.

 

A megszálló rómaiak az egészből nem értettek semmit. Az ezredes ezért elrendelte, hogy vigyék a várba, és meghagyta, hogy korbáccsal vallassák ki: hadd tudja meg, miért kiáltoztak így ellene.

A vallatás az Antónia várban, a római helyőrségen történt volna.

Ismerjük a történelemből, hogy a római katonák milyen kíméletlenek voltak, ha valakit ki kellett vallatni.

A korbácsot, skorpiónak vagy flagrumnak hívták. Jelentése: Tüzes.

A római ostorozás során az elítéltet egy oszlophoz kötözték, karjait a magasba nyújtva, arccal az oszlopnak, teljesen meztelenül.  Az ítéletet két katona végezte el felváltva ütve az áldozatot.

Ez a rövid nyelü korbács két ágban végződő bőrszíjakból állt,

amelyek végére mogyorónyi ólomdarabokat rögzítettek.

A lesújtó ütéskor ezek behatoltak a bőrbe és a húsba és a korbács visszahúzásakor felszakították azt, rendkívül erős vérzést okozva. Tudjuk, hogy a zsidó törvény legfeljebb 39 csapást engedélyezett. De a rómaiak a korbácsoláskor általában csak arra voltak tekintettel, hogy az elítélt ne haljon meg.

 

A mi Megváltónkat, az Úr Jézust, a kegyetlen helytartó Pilátus parancsára a római katonák így korbácsolták meg.

Ezután mondta Pilátus:   ECCE HOMO = Íme, az ember.

Amikor Pál apostolt már szíjakkal lekötözték, ezt kérdezte az ott álló századostól:

Szabad-e római polgárt ítélet nélkül megkorbácsolnotok?

Az apostol jogosan szót emel maga mellett. A római polgárjogára hivatkozik.

Tudjuk, hogy Pál apostol római polgár is volt, nem csupán a születési helye miatt (Tarzus római kolónia volt), hanem mert szülei római polgárjoggal rendelkeztek. Hogy hogyan jutottak hozzá, azt nem tudjuk.

Az Igéből tudjuk, hogy az ezredes, még a bilincseit is levéteti, és így szabadon állhatott a Nagytanács elé.

A bírái előtt igen súlyos mondat hangzott el az apostol szájából.

„A halottak feltámadásába vetett reménységem miatt VÁDOLNAK engem."

Az apostolt ért alaptalan VÁDASKODÁS hétszer is előfordult a fogsága során.

(ApCsel 23,6) Testvéreim, férfiak, én farizeus vagyok, farizeus fia, a halottak feltámadásába vetett reménységem miatt vádolnak engem.

(ApCsel 24,13) Azt sem tudják rám bizonyítani, amivel most vádolnak.

(ApCsel 24,21) A halottak feltámadása miatt vádolnak engem ma előttetek!

(ApCsel 25,11) Mert ha vétkes vagyok, és halált érdemlő dolgot cselekedtem, nem vonakodom a haláltól. Ha pedig ezek alaptalanul vádolnak engem, senki sem szolgáltathat ki nekik. A császárhoz fellebbezek.

(ApCsel 26,2) Boldognak tartom magam, Agrippa király, hogy mindazok ellen, amikkel a zsidók vádolnak, ma előtted védekezhetem,

(ApCsel 26,6) Most is amiatt a reménység miatt vádoltatom én, amelyet atyáinknak ígért Isten.

(ApCsel 26,7) Ezért a reménységért vádolnak engem a zsidók, Agrippa király.

A VÁDASKODÁS VESZÉLYES TERÜLET

A hitetlen világ tele van alaptalan vádaskodással és meggondolatlan vádaskodókkal.
Keresztyén emberhez méltatlan lenne az ilyen viselkedés, ezért messze kerülnie kell.
Hívő ember soha ne sétáljon be az ördög csapdájába. Róla mondja a Szentírás, hogy a „Testvérek vádlója" (Jel 12,10)
A hamis vádaskodással igenis az embereket tönkre lehet tenni.

Keresztyén emberhez soha nem szabad elhamarkodottan véleményt nyilvánítani.
Itt nincs helye semmi hirtelenkedésnek, nincs helye a kapkodásnak.
Keresztyén ember legyen minden tekintetben alapos, megfontolt, és minden esteben csak körültekintően járhat el.

***

Kaptunk e már alaptalan, igaztalan vádakat az életben?
Kaptunk. És hogy reagáltunk? Keresztyén módon, vagy nem?
Vajon értek-e már minket hitünk miatt, Krisztus nevéért ilyen LELKI SEBEK, családban, munkahelyen vagy bárhol?
Ha keresztyén hitünk miatt vádoltak meg akkor boldogok vagyunk, mert ártatlanul szenvedtünk az Úr Jézus nevéért.
He ezek az igaztalan vádak akár szemtől szembe értek, nyilván igyekeztünk védekezni.
De ha hátunk mögött támadtak meg, akkor bizony még védekezni sem tudtunk.
De nyugodjunk meg, mert az Úr viszont mindent tud.  Roppant hangsúlyos az evangélium idevonatkozó Igéje:
„Mert nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék." Máté 10,26

 

AZ APOSTOL TELJESEN ÁRTATLAN VOLT.

Nem követett el semmi gonoszságot, nem okozott senkinek semmi kárt, mégis meg akarták ölni. Miért?

Ő mindvégig a feltámadott Krisztus képviselte.

A FELTÁMADÁS REMÉNYSÉGE volt a szálka az ellenség szemében. Ezért támadtak rá.

Ezért kaptak vérszemet, és ezért ordították, hogy  „Töröld el a föld színéről az ilyet, mert nem szabad neki élnie!"

***

A feltámadás reménysége a hitünk sziklaszilárd alapja, ez a mi drága kincsünk.
Krisztus a feltámadás és az élet. Ő a mi reménységünk.
A Krisztusban nem hívő ember teljesen és szánalmasan reménytelen.
Csak a keresztyén embernek van élő reménysége, mert Isten van vele.
Mert érti és éli az Igét: „Megmarad a hit, a remény és a szeretet."
Ez határozza meg az életét.
A Krisztusban hívőnek minden élethelyzetben van reménysége.
Bármilyen bajban, betegségben, keserűségben, csalódásban, gyászban görnyedezik is.
Mert az Úr van vele.    Isten az Ő oltalma és segítsége, éppen úgy, ahogy a Zsoltár mondja:
„Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek?
Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?" (Zsoltár 27,1)

Akinek élő reménysége van, az naponta feltétel nélkül Istenre bízza magát.
Az ilyen ember mindent vállal az Úrért, még a szenvedést is.
Pál apostolhoz hasonlóan, mi is, még a szenvedések között is nézzünk az Úrra és mi is mindig HŰSÉGESEN ÉS HITELESEN képviseljük drága Megváltónkat, az Úr Jézus Krisztust.
Ez a rendíthetetlen biblikusság, a Krisztushoz való hűséges ragaszkodás,
ez az eltökéltség határozta meg mindvégig a hitéletünket.  Úgy legyen. Ámen.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

***

..........................................................................................

2025. február 2.  Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

SAUL MEGTÉRÉSE
Saul megtérése Damaszkusz kapuinál:

„Amikor úton voltam, és Damaszkuszhoz közeledtem, déltájban hirtelen vakító fényesség sugárzott le rám az égből. A földre estem, és hangot hallottam, amely így szólt: Saul, Saul, miért üldözöl engem? Én pedig megkérdeztem: Ki vagy, Uram? És ő így szólt hozzám: Én vagyok a názáreti Jézus, akit te üldözöl. Akik velem voltak, a fényt ugyan látták, de a velem beszélő hangját nem hallották. 10Ezt kérdeztem akkor: Mit tegyek, Uram? Az Úr pedig azt felelte nekem: Kelj fel, menj Damaszkuszba, és ott megmondják neked mindazt, amit Isten elrendelt, hogy megtedd.
Mivel pedig annak a fényességnek a ragyogása miatt nem láttam, a velem lévők kézen fogva vezettek, úgy mentem be Damaszkuszba. Egy bizonyos Anániás pedig, aki törvény szerint élő kegyes férfi, aki mellett bizonyságot tesznek az ott lakó zsidók mind, eljött hozzám, elém állt, és így szólt: Testvérem, Saul, láss! És én abban a pillanatban ismét láttam, és rátekintettem. Ő pedig ezt mondta nekem: Atyáink Istene választott ki téged, hogy megismerd az ő akaratát, meglásd az Igazat, és hangot hallj az ő ajkáról. Mert az ő tanúja leszel minden ember előtt arról, amiket láttál és hallottál. Most tehát miért késlekedsz? Kelj fel, keresztelkedj meg, mosd le bűneidet, segítségül híva az Úr nevét." Apostolok Cselekedetei 22,6-16


SAUL MEGTÉRÉSE
Apostolok Cselekedetei 22,6-16

A megtérés klasszikus példája áll előttünk.
Ez a Szent Biblia egyik legismertebb története.
Beszámol arról, hogy Istennek van hatalma emberek életébe bármikor beavatkozni.
Istennek van hatalma embereket megállítani, sorsát megváltoztatni, MEGMENTENI. Helyes, jó irányba állítani.
Sőt, alkalmas eszközként használni. Miért?  Mert számára semmi sem lehetetlen.
Saulus életében is így történt.
Tudjuk, hogy milyen kegyetlen ember volt.
Ő egy fanatikus és vakbuzgó ellenséges ember volt. Gyűlölte a keresztyéneket.


Ellenséges indulatú emberek még ma is vannak bőven.
NEM IS TITKOLVA  ok nélkül üldöznek minket, csupán azért mert mi hiszünk Krisztrusban.


Egy mindenre elszánt kegyetlen ember indult el Jeruzsálemből Damaszkuszba.
A Szent Biblia szerint: öldökléstől és fenyegetéstől lihegve támadt a Krisztus tanítványaira.
Mondjuk ki, hogy ez a Krisztust gyűlölő ember, halálos veszélyt jelentett a tanítványokra.
Ha Isten nem avatkozik közbe, valószínűleg mind meghaltak volna, - Anániással az élen.


Ha Mózesről -erről a hirtelen természetű emberről - azt mondja a Biblia, hogy Isten közelében a világ legszelídebb embere lett. (Mózes legszelídebb férfiú volt minden ember között, akik a földön laktak.) 4Mózes 12,3
Így történt ez Saulus életében is, amikor bekerült Isten szent közelségébe.
Ez a csoda kategóriája.  Így szelídítette meg őt Isten.
TUDJUK, - elmondhatjuk - HOGY MINKET IS.


***
A megtérés tipikus példája áll előttünk.
Láthatjuk, ahogy az ellenségből tanítvány lesz.  Más - új- ember lesz. Gyökeres fordulat áll be az életébe.
Saul számára minden tekintetben sorsdöntő nap virradt fel. Ez mindvégig felejthetetlen maradt az Ő számára.


NEKÜNK IS VOLT ILYEN NAPUNK!
Sorsdöntő találkozás az Úr Jézus Krisztussal.
Ez az oka annak, hogy most itt vagyunk ebben a templomban.


Kijelenthetjük, hogy egy megtért ember érkezett meg Damaszkuszba.
MI TÖRTÉNT?
Rendkívüli módon találkozott a Megváltóval az Úr Jézus Krisztussal.
Ez egy életre szóló, gyümölcsöző és áldásos találkozás volt.


Micsoda változás történt Damaszkusz kapuinál.
Az Igében azt látjuk, hogy Krisztus ellensége mennyei fénybe kerül és társaival együtt a porban hever.
A párbeszédnek két kulcskérdése van.
Hallotta az Úr hangját. „Saul, Saul, miért üldözöl engem?"  Megkérdezte, hogy kicsoda vagy Uram?
A válasz igen sokatmondó:  ÉN VAGYOK Jézus, akit üldözöl.
AZ ÉN VAGYOK: görögül: Ego eimi! Héberül: „ANI JAHWEH!"  Ez az Isten neve!
Ekkor Saul és minden utitársa éppen a porban van.


A Szent Bibliából tudunk egy másik hasonló esetről is, amikor az Úr Jézust elfogni készülnek azon az éjszakán.
Júdással az élet katonai csapat érkezik. Az Úr Jézus így kiáltott, hogy „Én vagyok!"
Akkor is az ott lévők mind a földre estek.
„Júdás tehát maga mellé vette a katonai csapatot, a főpapoktól és a farizeusoktól küldött templomi szolgákat, és odament fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel. Jézus pedig tudva mindazt, ami reá vár, előlépett, és így szólt hozzájuk: Kit kerestek? Azok így feleltek: A názáreti Jézust. ÉN VAGYOK - mondta Jézus. Ott állt velük Júdás is, aki elárulta őt. Amikor azt mondta nekik: ÉN VAGYOK -visszatántorodtak, és a földre estek." (János 18, 3-5)


Félelmetes dolog az élő Isten előtt megjelenni.   Rettenetes dolog az élő Isten ítélete alá kerülni.
„Mert ismerjük azt, aki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.
És ismét: Az Úr megítéli az ő népét. Rettenetes dolog az élő Istennek kezébe esni." (Zsidók 10, 30-31)


„A Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére." (Filippi 2, 10-11)




Ez az élmény mindörökre beégett Saul szívébe.
Megvakult. Úgy kellett őt vezetni.  Három napig nem evett, nem ivott, nem látott.
Éhen, szomjan, és vakon, DE csendben és imádkozva.
Volt három napja, hogy számot vessen egész elrontott életével, és mindennel.


Ekkor kopogtak az ajtón.
Anániás az Úr hűséges tanítványa érkezett Krisztus üzenetével, és vele a gyógyulás reménységével.
Ott és akkor is csak Krisztus volt a megoldás, éppen úgy, mint ma és mindörökké!


Minden megváltozik annak az életében,
Akit az Úr egyszer megállít. (Mennyei stoptábla.)
Akit az Úr egyszer megszólít.
Akit az Úr egyszer megvakít.
Akit az Úr egyszer megtanít.
Akit az Úr elpecsétel magának. Ott minden újjá lesz.
„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden. (2Kor 5,17)


Akit az Úr Jézus egyszer útbaigazít és új utakon elindít, ott minden a helyére kerül.
Saul életében is ilyen váratlan dolgok történtek.
Élete, mennyei fénybe került és páratlan kinyilatkoztatásban résesült.
Megmaradt az élmény, a döbbenet, a remegés.
Az Úr Jézus előtt ámulva, csodálkozva, földre rogyva, a porba zuhanva, kiszolgáltatva.


***
A másik kulcskérdése az, amikor Saul megkérdezte:    Mit akarsz Uram? Mit cselekedjem?
Testvérek, mi tudjuk, hogy mindennek rendelt ideje van.
Egyszer a mi számunkra is eljön az Istentől rendelt idő, a nagy lehetőség, amikor feltesszük ezt a kérdést.
Ez már az alázathoz, az engedelmességhez tartozik. Állok rendelkezésedre Uram!
Pál apostol életét ettől kezdve az Úr Jézus Krisztus iránti tisztelet és alázat jellemezte.
Ott és akkor azonnal megkeresztelkedett és csatlakozott a keresztyénekhez.


Így lett váratlanul az ellenségből egy lelki testvér.
Az üldözőből hirtelen üldözött lett.
Egy kegyetlen emberből, egy szelíd Krisztust követő tanítvány lett. Mindhalálig hűséges Krisztust követő lett.
Fáradtságot nem ismerő apostola, hitvalló missziói munkása lett.
Így lett alkalmas eszköz az Úr Jézus szent kezében.


Az Úr kijelentette neki, hogy nagy szolgálatok várnak rá és sok-sok szenvedés az Úr nevéért.
De tudta azt is, hogy a megpróbáltatások között soha nem lesz egyedül, soha nem lesz árva, soha nem lesz magányos harcos, mert az Úr lesz vele.
Az Úr Jézus kegyelmébe fogadta őt, Akinek szeretetét védő oltalmát mindvégig tapasztalta.
Adjon az Úr nekünk is erőt, hogy mi is mindhalálig megmaradjunk a Krisztus követésében.

Trencsényi László
lelkipásztor

***
..........................................................................................
2025. január 26.  Bp. Pestújhelyi Református Templom
............................................................................................
***

***

 

BIZONYSÁGTÉTEL AZ ELLENSÉG ELŐTT

17Történt azután, hogy visszatértem Jeruzsálembe, és a templomban imádkoztam: elragadtattam lelkembem, 18és láttam őt, aki ezt mondta nekem: Siess, és menj ki hamar Jeruzsálemből, mert nem fogadják el a rólam való bizonyságtételedet. 19Én így szóltam: Uram, ők tudják, hogy én voltam az, aki börtönbe vetettem és zsinagógáról zsinagógára járva megverettem a benned hívőket. 20Amikor pedig kiontották Istvánnak, a te vértanúdnak a vérét, magam is ott álltam, helyeseltem az ő megölését, és őriztem azoknak a ruháját, akik megölték. 21De ő azt mondta nekem: Eredj el, mert én messze küldelek téged, a népek közé."  APOSTOLOK CSELEKEDETEI 22, 17-21

***

Csak Isten kegyelme mentette meg Pál apostolt attól, hogy ott a helyszínen megöljék, mivel életveszélyes tömeghisztéria robbant ki Jeruzsálemben.  Számunkra mindenképpen meglepő az a tény, hogy a templomban lévő imádkozó tömeg hangulata hogyan tudott megváltozni ilyen hírtelen. Azok, akik még néhány perce áhítattal imádkoztak, most a tömegpszichózis hatására ölni szeretnének. Ide juttatja az embert a vallási fanatizmus.

Isten váratlan módon avatkozott közbe.  A római megszálló katonák élükön Klaudiusz Liziász ezredessel, mentették ki Pál apostolt a dühöngő nép karmaiból.

***

Az apostol mindent megtett, amit lehetett. Ő éppen a halál torkából menekült meg, amikor szót kért.

Mindenkinek lehet halálfélelme. A hívő ember hálát ad és a túlélést kegyelemként éli meg.

Micsoda lelki erő kellett ahhoz, hogy ott Igét hirdessen, mégpedig azoknak, akik majdnem megölték. Ilyen lelkiállapotban kell megszólalnia ott a gyűlölettől vérben forgó szemű tömeg előtt.

A beszéde rövid és lényegretörő.

Megemlíti a vallási hovatartozását, születési helyét, neveltetését.

De szól a vallási fanatizmusáról is, ahogy a Krisztus követőit üldözte.

Szól István vértanú megkövezéséről.

Hivatkozik a Főpapra és a Nagytanácsra, a Vénekre.

Ezekről az ott lévők mind tudhattak.

Érzékletesen és részletesen beszámol a megtérési élményéről.

Az átélt csodálatos gyógyulásáról, a megkeresztelkedéséről.

A jeruzsálemi élményéről, a Krisztustól kapott küldetéséről.

 

Eddig a pontig hallgatták a beszámolót. Itt szakították félbe.

Valóban már az is csoda, hogy a hallgatók a Krisztusról szóló bizonyságtételt eddig tűrték.

Azt hallhatták, hogy az apostol ellenállt Krisztusnak a damaszkuszi útjáig.

Ők is éppen ugyanúgy elutasítják a Messiást.

 

Szembesültek azzal, hogy Krisztusnak van hatalma az embert megváltoztatni.

Aki a kegyetlen, és gyűlölködő embert is szelíddé tudja tenni.

Részletesen hallhatták a Szabadító tettét, mentő hatalmát, a felhatalmazást, a küldetést.

"Ő azt mondta nekem: Eredj el, mert én messze küldelek téged, a pogányok közé."

***

Ezután a tömeg reakciója döbbenetesen félelmetes.

"Így kezdtek kiáltozni: „Töröld el a föld színéről az ilyet, mert nem szabad neki élnie!"

Pál apostol azonnali halálát, kívánják, azonnali kivégzését követelik.

Miért?    Egyedül a Krisztusba vetett tiszta hitéért.

 

Az ellenséget tehát egyáltalán nem hatotta meg az apostol őszinte vallomása.

Tudjuk, hogy ez mégsem volt hiábavaló.

Tudjuk, hogy más esetben erre, így nem lett volna lehetősége.

Talán éppen az a legelgondolkodtatóbb, hogy erre tulajdonképen a megszálló római helyőrség aszisztálásával, közreműködésével (védőőrízete mellett) nyílt csak lehetőség.

***

Mindennek rendelt ideje van.

Ez is Istentől rendelt idő és egyszeri lehetőség volt.

Pál apostol azonnal élt is ezzel a rendkívüli lehetőséggel, hisz ő volt a kezdeményező.

Mindez a hit találékonyságának is a bizonyítéka. Erre nevel minket is a Szent Biblia:

"Hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.  2Tim 4,2

 

***

Miről szólt az apostol beszéde?

Bizonyságtétele 3 fő részre tagolódik:

·I.   Milyen volt az élete, az Úr Jézussal való találkozás előtt?

·II.  Hogyan tért meg?

·III. Mi történt vele megtérése után?

Ez a bizonyságtétel szabálya is.

·         A bemutatkozás és néhány mondatos bevezetés után a tényeket említve röviden szóljunk arról, hogy milyen volt az életünk, mi jellemzett minket, hogy mi jelentett örömöt mielőtt Krisztust megismertük.

·         Hogyan találkoztunk Jézus Krisztussal? Hogyan kerültünk Vele élő kapcsolatba? Mi határozta meg életünket az első találkozás után?

·         Mióta valljuk Őt Urunknak és Megváltónknak, és mit jelent számunkra Jézus Krisztus személye és követése?

·         Mi volt az első konkrét változás az életünkben? Hogyan kezdtük el Krisztust követni a mindennapokban?

·         Milyen nehézséggel kellett megtérésünk után szembenéznünk?

 

Nézzük meg, hogy ott és akkor, kik hallhatták a Krisztus evangéliumát?

Az evangélium zsidó ellenségei.

A római egyszerű katonák, - már akik értették a héber nyelvet.

Ott voltak a római századosok és a legfőbb tribunus, az ezredes.

 

Vajon milyen hatásfokkal hallgatták a Krisztus evangéliumát?

Kézzelfogható konkrét eredményről egyáltalán nem tudunk.

De Isten tudja, hogy mégsem volt hiábavaló.

Nem volt eredménytelen.

Mindez számunkra íratott meg, mégpedig tanulságul.

Nagy lecke ez nekünk.

Minket a halál torkából is meg tud szabadítani az Úr.

Csak ő adhat ilyen körülmények között is lelki erőt, bátorságot a szólásra.

Azért, hogy mi soha ne legyünk a meghátrálás emberei, így figyelmeztet:

„Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk." Zsidók 10, 38-39

***

Az Úr Jézus tehát ezáltal a mi hitünket akarja erősíti.

Ma sem könnyű keresztyénnek lenni.

Ma is ez az izzó gyűlölet határozza meg Krisztus ellenségeinek magatartását.

...

Azóta is sokak szíve zárva marad az evangélium előtt.

Sokan nem élnek az alkalmatos kegyelmi idővel, sőt visszautasították azt.

A gúnyolódók azóta sem fogytak el, akad belőlük ma is bőven.

Ők azok, akik lenézik, lesajnálják, böcsmérlik hitünket.

A keresztyén egyháztörténet tele van a mártírok szenvedéseivel

Mi is folyamatos lelki harcban állunk Krisztusért és az egyházért. „PRO CHRISTO ET ECCLESIA"

Az egyháznak ilyen kegyetlen üldözésben mindig bőven volt része.

De Isten igazságos ítélete soha nem maradt el.

 

***

Pál apostol tudta, hogy nem őt utasították el,

hanem a világegyetem Teremtőjét, Úrát és Királyát.

Krisztus elutasítása, vagy félvállról vétele, több mint elszomorító.

Mindig megrendítő, mivel az TRAGÉDIA!

 

Megnyugtatta őt a tudat, hogy az az Úr mentette ki a ragadozók kezéből, Aki majd

új kapukat fog megnyitni előtte, és az evangélium számára.

 

Ha láncok között is, de várta őt az új lelki harcmező. Valóban helytartók és királyok előtt kellett bizonyságot tennie.

Volt ott feladat bőven. És volt is rajta áldás.

 

Ő tudta mi a feladata. Az, amit a feltámadott Úr Jézus Krisztus az egész világra szóló missziós parancsként adott tanítványainak: „Hirdetni kell az Ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között." (Lukács 24,47

Tegyük mi is ezt: szóban, tettekben, életpéldával, jó lelkiismerettel, ott ahol élünk!

Jutalmunk, hogy még tehetjük.

 

Trencsényi László

 

***

..........................................................................................

2025. január 19. Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

PÁL APOSTOLT ELFOGJÁK JERUZSÁLEMBEN

30Felbolydult tehát az egész város, a nép összecsődült, Pált megragadták, kivonszolták a templomból, és a kapukat azonnal bezárták. 31Mikor pedig meg akarták ölni, jelentés érkezett a helyőrség ezredeséhez, hogy egész Jeruzsálem lázong. 32Ez azonnal katonákat és századosokat vett maga mellé, és lerohant hozzájuk. Amikor azok meglátták az ezredest és a katonákat, abbahagyták Pál ütlegelését. Apostolok Cselekedetei 21,30-32

***

VIGYÁZZUNK A TÖMEGPSZICHOZISSAL

Csak Isten kegyelme mentette meg Pál apostolt attól, hogy ott a helyszínen megöljék.

Nagy igazság az, amit Jakab apostol leveléből tanulunk: "Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: a nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétől." (Jakab 3,5-6)

A ROSSZINDULATÚ RÁGALOM KIS TÜZE MIATT EGY EGÉSZ ÉLET LEÉGHET.

Hallottuk, hogy életveszélyes tömeghisztéria robbant ki Jeruzsálemben.

A tömeghisztéria az a jelenség, amikor ugyanazok a hisztériás tünetek egyszerre több embernél jelentkeznek. Rendszerint úgy kezdődik, hogy egyvalaki mások előtt hisztériát kelt, amely a többiekre is átragad és másokban is hasonló reakciókat vált ki.

Tipikusan vallási tömeghisztériának mondható az, ami ott és akkor a jeruzsálemi templomtéren kirobbant.

A kialakult zürzavar pillanatok alatt tökéletesen kontrolálhatatlanná vált. E hisztériás tünetek jellemzői:

Túlfűtött lelkiállapot, vibráló feszültség, pattanásig feszült hangulat, gyilkos indulat, fanatizált tömeg.

...

Hirtelen halálosan félelmetes helyzet robbant ki.

Számunkra mindenképpen meglepő, sőt nagyon is megbotránkoztató az a tény, hogy mindez a templomban történt.

Érthetetlen, hogy az ott imádkozó tömeg hangulata hogyan tudott megváltozni ilyen hírtelen.

Tudjuk, hogy az Ázsia nevű római provinciából való zsidók lázították fel a tömeget.

A templomban imádkozó zsidók támadtak rá az éppen ott imádkozó apostolra,

mégpedig ott a szent helyen, az imádság házában szidalmazták, bántalmazták, ütlegelték

és képesek lettek volna ott a templomtéren megölni.

Ebben számunkra az a félelmetes, hogy azok, akik még néhány perce áhítattal imádkoztak,

most a tömegpszichózis hatására ölni szeretnének.      Ide juttatja az embert a vallási fanatizmus.

...

A Szent Biblia világosan leleplezi az ősellenség durva, sötét, gonosz szándékait.

Az ördög a legnagyobb hitető, félrevezető és csaló! Ma is ölni akar, mert ez a foglalkozása.

Az Úr Jézus így leplezi le: „Azért jön, hogy öljön és pusztítson!" (János 10,10)

 

ISTEN VÁRATLAN MÓDON AVATKOZIK KÖZBE.

A római megszálló katonák a templomhegy falára épült Antónius erődben állomásoztak.

Folyamatosan több száz katona volt jelen, hogy felügyelje a rendet.

Ismerjük még a parancsok ezredes nevét is, aki kimentette Pál apostolt a dühöngő nép karmai közül.

 

Talán nem érdektelen szólni néhány szót, erről az erődről.

Az Antónius, vagy Antónia erőd a jeruzsálemi templom kőfalának ÉNY-i sarkán épült.

Először Nehemiás próféta említi a templomnál lévő erődöt (Neh 2,8). Az erődítménynek palota jellege volt, udvarokkal, fürdőkkel és föld alatti alagút kötötte össze a templommal.

Nagy Heródes király idejét megelőzően az erőd célja elsősorban az volt, hogy megakadályozza a behatolást É-ról. Később azonban főként arra szolgált, hogy kordában tartsák a zsidókat, valamint felügyeljék a templom területén folyó tevékenységeket, az erődből ugyanis közvetlenül le lehetett jutni a templom területére.

Nagy Heródes kiterjedt és költséges felújításokat végzett az épületen, és megerősítette. Az erőd korábban a Barisz (erősség) nevet viselte, de Heródes elnevezte Antoniának, pártfogója: Marcus Antonius tiszteletére.

Josephus Flavius szerint az erőd kb. 22 m magas, meredek sziklára épült. Erre a sziklára építettek egy kb. 18 m magas kőfalat. Az erődnek mind a négy sarkán volt egy-egy torony. Mivel az erőd négyszög alakú volt, ez arra utal, hogy volt egy belső udvara. Többen úgy vélik, hogy ebben a belső udvarban jelent meg az Úr Jézus Pilátus előtt, hogy az ítélkezzen felette (Jn 19:13). Szerintük az itt feltárt kövezetre utal úgy a Biblia, hogy „Gabbata".

A római prokurátorok idején itt állomásozott a római helyőrség, egyrészt hogy a zsidó ünnepek alkalmával a puszta jelenlétükkel is megakadályozzák a lázadásokat, másrészt hogy a templom körzetében fenntartsák a rendet.

Két helyen is lépcsők vezettek le az Antónius erődből a templomtérre. Ezen rohant le a helyőrség ezredese a katonáival, amikor az Ázsiából való zsidók fellázították a templomban a népet és ekkor fogták el Pál apostolt (ApCsel 21,30-34).

A Róma elleni zsidó háborúban Kr. u. 66-ban a felkelők hatalmukba kerítették, de bármilyen hősiesen is védték, a rómaiak Titus vezetésével 70-ben elfoglalták és a földdel tették egyenlővé.

***

Amikor jelentés érkezett a helyőrség ezredeséhez, hogy egész Jeruzsálem lázong, Ő azonnal katonákat és századosokat vett maga mellé, és lerohant hozzájuk.

A római katonák mentik ki tehát Pál apostolt a dühöngő nép karmaiból. Ismerjük az ezredes nevét is. Klaudiusz Liziász volt, a Jeruzsálemben állomásozó római helyőrség parancsnoka (tribunus militum), aki éppen katonáival az Antónia erődben tartózkodott.

Tudjuk, hogy görög származású volt, aki a római polgárjogát úgy vásárolta meg (ApCsel 22,28). Ő mentette meg Pált a rátámadó zsidók kezéből, azzal, hogy őrizetbe vette. Miután megtudta, hogy Pál nem az az egyiptomi, aki korábban fellázította az embereket, megengedte neki, hogy szóljon a néphez (ApCsel 21,31-22,21).

Az ezredes fogságban tartotta Pál apostolt, mivel a Nagytanács másnapra egybehívott gyűlése előtti kihallgatás során sem látott tisztán az apostol ügyében.

A későbbiekben az ezredes Pál apostol nőtestvérének a fiától tudta meg, hogy az apostol ellen összeesküvés készül.  Azért, hogy véglegesen biztonságba helyezze őt, haladéktalanul átküldte erős őrizettel egy kísérő levél melléklésével Cézáreába, Félix helytartóhoz (ApCsel 23,26-30).

...

Az Igéből az is kiderült, hogy Pál apostol római polgár is volt, de nem a születési helye miatt (Tarzus ugyanis római kolónia volt), hanem mert szülei római polgárjoggal rendelkeztek. Hogy hogyan jutottak hozzá, azt nem tudjuk.

...

Tegyük föl a kérdést. Miért tört ki a lázadás? Miért ez a kegyetlen, gyilkos indulat, e méltatlan viselkedés?

Mindez elsősorban a Krisztus evangéliumhoz való ellenszenv, elutasítás, gyűlölet miatt volt.

Az Úr Jézus mondta az ilyen lelkületűeknek:

„Ti atyátoktól, az ördögtől valók vagytok, és atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert hazug, és a hazugság atyja." János ev. 8,44

Számunkra örök érvényű mennyei figyelmeztetés ez.

...

Látjuk, hogy az evangélium ellenségei soha nem szándékoztak a próféciákat komolyan venni.

Soha nem akartak megváltozni, megtérni. Ez egy tipikusan ördögi viszonyulás.

Így mindig ellenségei maradtak a Megváltónak, a világegyetem Úrának, Királyának, Krisztusnak.

...

A jeruzsálemi szörnyű eseményekben is világosan látszik, az ördög feltett szándéka, hogy ártson, valamilyen módon levadássza a keresztyén embereket. Kíméletlenül, teljes fegyvertárral a lélek elpusztítására törekszik és nem válogat sem a módszerekben, sem az eszközökben.

Tanuljuk meg, hogy az ősellenség részéről soha nem számíthatunk kíméletre, vagy jóindulatra. Az ördög törekvése a rombolás, a totális összeomlás elérése, megtévesztett áldozatainak nyomorba döntése, teljes elpusztítása.

Veszélyes korban élünk és folyamatosan VESZÉLYBEN is vagyunk.
Mivel a Krisztusba vetett hitünk miatt mi is célpontok lettünk,
ezért számolnunk kell azzal, hogy az ellenség mindig támadásra kész.
Legyünk résen, mert az evangélium ellenségei kíméletlenek!
A tapasztalat azt mondatja velünk, hogy BÁRMIKOR, BÁRHOL, BÁRMILYEN ürüggyel, BÁRMILYEN eszközzel meg fognak támadni!
Ezt eddig még minden Krisztusban hívő ember tapasztalta!
Csak azért nem leszünk áldozatok, mert az Úr Jézus nem csak ismer és szeret minket, hanem arra is van hatalma, hogy megmentsen.

Az Úr Jézus előre figyelmeztet minket:

„Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem a világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ." (János 15,19)

...

Az Úr Jézusért a szenvedést is vállalni kell.
Ő előre figyelmeztetett minket, hogy hívő életünkre időről-időre viharok zúdulnak!
Bármikor kerülhetünk ilyen hitet próbáló lelki „tornádók" pusztító szélcsatornáiba.
Ne engedjük, hogy minket bárki befolyásoljon. Vegyük észre a vallásos csalókat.
Meneküljünk a rosszindulatu emberektől, bármilyen köntösben is vannak.
Nehogy megtévesszenek minket.
Nehogy elveszitsük lábunk alól a lelki talajt.
Nehogy bekeveredjünk hasonló tömegpszihozisba.
Nehogy elvtelen engedményeket tegyünk.

Mi folyamatos lelki harcban állunk Krisztusért és az egyházért.

„PRO CHRISTO ET ECCLESIA"

Mit tehetünk hasonló helyzetekben? Hogyan kell reagálnunk?
CSAKIS KRISZTUSI MÓDON! Minket a hitünk kötelez.
Csak a Megváltó Krisztus, Aki a világegyetem Úra és Királya menthet meg minket.
Meneküljünk Hozzá és maradjunk mellette mindhalálig.

Trencsényi László

lelkipásztor

 

 

***

..........................................................................................

2025. január 12.  Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

 

PÁL APOSTOL JERUZSÁLEMBEN

17Amikor Jeruzsálembe érkeztünk, örömmel fogadtak a testvérek. 18Másnap eljött Pál velünk együtt Jakabhoz, ahol a vének is jelen voltak mindnyájan. 19Köszöntötte őket, majd részletesen elbeszélte, mit tett az Isten a népek között az ő szolgálata által. 20Amikor ezt hallották, dicsőítették az Istent, aztán így szóltak hozzá: Látod, testvérem, milyen sok ezren vannak a zsidók között, akik hívők, és mindnyájan buzgón ragaszkodnak a törvényhez. 21Rólad pedig azt hallottuk, hogy Mózestől való elszakadásra tanítod a népek között lévő zsidókat, és azt mondod, hogy ne metéljék körül fiaikat, és ne a zsidó szokás szerint éljenek. 22Mit tegyünk tehát?Mindenképpen híre megy annak, hogy megjöttél. Apostolok Cselekedetei 21,17-22

***

PÁL APOSTOLT A HÍRE MEGELŐZTE JERUZSÁLEMBEN.

Vigyáznunk kell a hírekkel.

A múlt vasárnap arról hallottunk, hogy vigyáznunk kell az emberi tanácsokkal. A lelki testvérek mindenképpen szerették volna megakadályozni, hogy Pál apostol Jeruzsálembe menjen. Megtanultuk, hogy nekünk is az emberek tanácsait mindig az Ige mérlegén kell leellenőrizni,

vagyis csak az Ige világosságában helyesnek talált véleményt fogadhatjuk el.

Láthattuk, hogy így volt ez Pál apostolnál is, akit a lelki testvérei sírva próbáltak lebeszélni jeruzsálemi útjáról, de ő nem engedett, mondván: „Mit míveltek sírván, és az én szívemet keseregtetvén?"  „...mert én nem csak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézusnak nevéért. Mikor azért nem engedett, megnyugodtunk, mondván: Legyen meg az Úrnak akarata!" (Apostolok Cselekedetei 21,12-14).

Ha hasonló nehéz döntéshelyzetben találjuk magunkat, akkor először mi is vizsgáljuk meg, hogy

melyik lehetőség szolgálja Isten dicsőségét. (Mit tenne adott helyzetben az Úr Jézus?)

Csak ezután lehetünk figyelemmel saját érdekeinkre, vagy saját életünk szempontjaira.

Elsődleges feladatunk tehát: Isten országának építése és Isten dicsőségének a munkálása!

Mert a keresztyén ember életének fő dolga: Isten dicsőségére élni.

 

Azt mondtuk, hogy Pál apostolt a híre megelőzte Jeruzsálemben. Nekünk is vigyáznunk kell a hírekkel. Nem véletlenül tanítja a Szent Biblia, hogy mindent meg kell vizsgálnunk.

Világosan kiderül, hogy a jeruzsálemi testvérek milyen híreket kaptak felőle.

Olyan híreket, amelyek Pál apostol lejáratását szolgálták.

Hamis híreket.  Álcázott féligazságokat. Kiforgatott, „kozmetikázott" tévinformációkat.

Tudjuk, hogy az alábbi súlyos kijelentések egy zsidó ember számára teljesen elfogadhatatlanok voltak. „Rólad azt hallottuk, hogy Mózestől való elszakadásra tanítod a népek között lévő zsidókat, és azt mondod, hogy ne metéljék körül fiaikat, és ne a zsidó szokás szerint éljenek.

Tudjuk, hogy mindez egyszerűen rágalom volt. Mi próbáljuk meg az evangélium igazságának fényébe állítani ezeket a kijelentéseket.

***

Döbbenetes, hogy mennyire aktuális ez az Ige. Joggal feltételezhetnénk azt, hogy senki sem szereti a fonák dolgokat. De ez egyáltalán nincs így. Manapság mintha kifordított világban élnénk. A mi korunkban egy új fogalmat ismertettek meg velünk a FAKE NEWS fogalmát. Ez álhíreket jelent. Ezek olyan szándékosan publikált átverések, melynek célja a félrevezetés (dezinformáció). Ez manapság az un. lélektani hadviselés egyik bevett formája. Magyarul - ezt hívják szemenszedett hazugságnak.

***

Megállapíthatjuk, hogy a hitetlen világ nem riad vissza semmitől.

Bűnös szívvel a fonák dolgok válnak természetessé.

Minket a Szent Biblia arra tanít, hogy mi soha ne szokjuk meg a hazugságot, hanem határozottan utasítsuk vissza.

·         Vegyük észre a csalárd módon kiforgatott lelki dolgokat is, és leplezzük le azokat.

Bárki tudhatja, hogy a háttérben a minden fonák dolgok szerzője, és propagálója, az őshazug, az ördög áll, aki a hazugság atyja. Ő az antikrisztus, a megtévesztés szelleme tálalja ki és erőlteti rá hallgatóira a hazugságokat.

A hívő embert az Ige figyelmezteti: "Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz igazodik." (Kolossé 2,8)

Nekünk mindig és minden körülmények között Krisztushoz kell igazodnunk, és senki máshoz!!

***

Most megpróbáljuk az evangélium igazságának fényébe állítani az elhangzott féligazságokat. Igazoljuk tehát Pál apostolt. Napnál világosabban kitűnik a Szentírásból, hogy Pál apostol milyen szeretettel viszonyult a saját népéhez.

„Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által, 2Hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma; 3Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, elszakasztva a Krisztustól az én atyámfiaiért, akik rokonaim test szerint; Akik izráeliták, akiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek; 5Akiké az atyák, és akik közül való test szerint a Krisztus, Aki mindeneknek felett örökké áldandó Isten. Ámen." (Róma 9, 1-5)

***

Az álhírek így szóltak:  „Rólad azt hallottuk, hogy Mózestől való elszakadásra tanítod a népek között lévő zsidókat, és azt mondod, hogy ne metéljék körül fiaikat, és ne a zsidó szokás szerint éljenek.

Micsoda különbség van aközött, ami a jeruzsálemi gyülekezethez (Jakab apostolhoz) eljutott és a valóság között.

Pál apostolnak, bár meggyőződése volt, hogy az üdvösséget nem a mózesi törvény betartása, hanem Krisztus kegyelme által nyerjük el, mégsem kötelezte a zsidókat soha arra, hogy hagyjanak fel a törvény betartásával.

Pál apostol nem buzdított a Mózestől való elszakadásra, hanem a bűntől való elszakadásra.

 

Ő nem a körülmetélkedés ellen lépett fel, hanem a képmutatás ellen, vagyis a hamis és megtévesztő törvényeskedés külsőségei ellen.

 

Ő nem a zsidó szokásokat tiltotta, hanem a krisztusi szent életet szorgalmazta.

Jakab apostol, a tekintély nagyon is tisztában volt ezzel, mégis szokatlan kéréssel fordul Pál apostol felé, hogy láthatóan is igazolja, bizonyítsa be a törvény iránti hűségét.

Arra kéri, hogy másokkal együtt (négy fogadalmat tett férfi) végezze el a tisztulási szertartást a jeruzsálemi templomban. Ez ott és akkor életveszélyes vállalás volt.

Feltűnő, ahogyan Pál apostol reagál.

Más alkalommal, amikor a hitet védelmezi, azt azonnal erős érvekkel és határozottan teszi.

Amikor itt a testvérek között szót emelhetne igaza érdekében, ezt nem teszi, hallgat, sőt fejet hajtva engedelmesen és alázattal elfogadja mindazt, ami rá vár.  Láthatjuk, hogy az apostolok körében nem védekezett, hanem engedelmeskedett, mivel tisztában volt vele, hogy Isten mindent jól tud, és csak az történhet vele, amit az Úr megenged.

Pál apostol viselkedéséből, példás hozzáállásából világosan kitűnik, hogy Ő engedelmes ember volt és mindhalálig hűséges volt megváltójához, az Úr Jézus Krisztushoz.

Láthatjuk, hogy úgy ragaszkodott az igazsághoz szeretetben, hogy megadta a kellő tiszteletet és becsülte az elöljárókat. Jakab apostol kérésének zokszó Ő nélkül és maradéktalanul eleget tesz. Pontosan betartja az előírásokat és utasításokat. Pedig nagyon jól tudta, hogy most azok közé kell bemenni, ahol jelen vannak az evangélium ellenségei is. Ő, nagyon is tisztában volt azzal, hogy ez életveszélyes vállalás.

***

Ő jól ismerte az Úr Jézus kijelentését: „Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok! Óvakodjatok az emberektől, mert átadnak a törvényszékeknek, és megkorbácsolnak zsinagógáikban, sőt helytartók és királyok elé hurcolnak énmiattam, tanúbizonyságul nekik és a népnek. (Máté 10, 16-18)

Pál apostol hozzáállása ebben a tekintetben is példás volt. Ő jól tudta, hogy az Úr Jézus Krisztus választottja, és jól ismerte Megváltóját, feltámadott Urát. Ő jól tudta, hogy nemes harcban áll, ezért nem hátrált meg, és nem futamodott meg soha. Ő végig tapasztalta, hogy az Úr különös gonddal védi, figyelmezteti, és fölkészíti őt a próbatételekre, a feszültségek elhordozására, elszenvedésére és biblikus kezelésére. Ő kész volt keresztyén hitét élete árán is igazolni.

Testvérek, soha nem volt könnyű keresztyénnek lenni. Ha a mi életünk középpontjában valóban az Úr Jézus személye áll, akkor nekünk is minden körülmények között szívügyünk kell legyen a mi URUNKBA, JÉZUS KRISZTUSBA vetett drága hit. Az Úr Jézus tőlünk is joggal várja el, hogy Őt képviselve harcoljuk meg a hitnek szép és nemes harcát. Így mi sem hátrálhatunk meg, nem futamodhatunk meg soha.

Adjon az Úr erőt, hogy nem hozzunk szégyent szent nevére, hanem tudjuk Őt hűséges és hiteles keresztyén életben, példamutató módon képviselni mindhalálig.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

***

..........................................................................................

2025. január 5.  Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

LEGYEN MEG AZ ÚR AKARATA

12....a helybeliekkel együtt arra kértük Pált, hogy ne menjen fel Jeruzsálembe.  13De Pál így felelt: „Miért sírtok, és miért keserítitek meg a szívemet? Hiszen én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért." 14Amikor pedig nem hagyta magát meggyőzni, megnyugodtunk és azt mondtuk: „Legyen meg az Úr akarata!" Apostolok Cselekedetei 21,12-14

......

Pál apostol miután érzékeny búcsút vett az efezusi vénektől, hazautazása során végig, minden helyen Krisztus-követő lelki testvérekkel találkozik. Így Tíruszban, Ptolemaiszban, és Cézáreában is.

Minden helyszínen, nyomatékosan kérik, testvéri szeretettel óvják attól, hogy Jeruzsálembe utazzon.

A tanítványok emberileg, féltő szeretetből próbálták védelmezni, távoltartani a bajtól, de ő hajthatatlan maradt.

A lelki testvérek részéről ez a féltő szeretet, természetes emberi reakció volt.

De ők is tudták, amit minden hívő embernek tudni kell, hogy a LÉNYEG soha nem hagyható figyelmen kívül, - és végül ki is mondták- és ez legyen számunkra követendő példa : Legyen meg az Úrnak akarata!"

 

Tanulság számunkra is, hogy a nehéz döntéseknél vigyáznunk kell a testvéri tanácsokkal.

A kapott tanácsokat mindig ellenőriznünk kell, vagyis Isten világosságában csak a helyesnek talált véleményt fogadhatjuk el. Így volt ez Pál apostolnál is, akit a testvérek sírva próbáltak lebeszélni jeruzsálemi útjáról, de ő nem engedett, mondván:  „Mit míveltek sírván, és az én szívemet keseregtetvén?"  „...mert én nem csak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézusnak nevéért. Mikor azért nem engedett, megnyugodtunk, mondván: Legyen meg az Úrnak akarata!" (Apostolok Cselekedetei 21,12-14).

Ha olyan helyzetbe jut az ember, hogy több, látszólag egyformán fontos kihívás elé kerül és döntenie kell.

Ezt nevezzük a kötelességek összeütközésének (COLLISIO OFFICIORUM).

Melyiket válasszuk? Miként döntsünk?

Vizsgáljuk meg: melyik lehetőség szolgálja Isten országának érdekét,

vagy melyik szolgálja inkább Isten dicsőségét. (Mit tenne adott helyzetben az Úr Jézus?)

Csak ezután lehetünk figyelemmel saját érdekeinkre, vagy saját életünk szempontjaira.

Elsődleges feladatunk tehát: Isten országának építése és Isten dicsőségének a munkálása!

Mert a keresztyén ember életének fő dolga: Isten dicsőségére élni, Őt dicsérni és magasztalni!

„Csak vezess, Uram végig és fogd kezem, Míg boldogan a célhoz elérkezem,

Mert nélküled az én erőm oly kevés, De hol te jársz előttem, nincs rettegés! Református Énekeskönyv 462,1

„Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem." (Zsoltár 25,5)

.......

Pál apostol tudta mit vállal. Ő sokszor volt már életveszélyben.    (Ő nem volt szárazföldi tengerész.) Számára a szolgálat sokszor fájdalmas küzdelemmel is járt.

Az apostolra sokszor rátámadtak, feljelentették, kíméletlenül törvény elé hurcolták és alaptalanul vádolják. Bántalmazásokból is volt bőven része. Erről külön is megemlékezik és fölsorolja ezeket a fájdalmas eseteket:

„Többször börtönöztek be, igen sok verést szenvedtem el, sokszor forogtam halálos veszedelemben. 24Zsidóktól ötször kaptam egy híján negyven botütést,   25háromszor megvesszőztek, egyszer megköveztek, háromszor szenvedtem hajótörést, egy éjt és egy napot hányódtam a tenger hullámain. 26Gyakran voltam úton, veszedelemben folyókon, veszedelemben rablók között, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztaságban, veszedelemben a tengeren, veszedelemben áltestvérek között,  27fáradozásban és vesződségben, gyakori virrasztásban, éhezésben és szomjazásban, gyakori böjtölésben, hidegben és mezítelenségben. 28Ezeken kívül még ott van naponkénti zaklattatásom és az összes gyülekezet gondja." 2Korinthus 11,23-28

Tudjuk, hogy az apostolra leggyakrabban a saját népe támadt rá. Jeruzsálemben is a saját népe támad rá.

DE MI VOLT E SOK TÁMADÁS KIVÁLTÓ OKA?

A KRISZTUS ÉLŐ, ÖRÖK EVANGÉLIUMA, mert számukra azt hallani tűrhetetlen, és elviselhetetlen volt.

Szúrta a szemüket, irritálta őket, szerették volna Pált apostolt elfojtani, elhallgattatni, megsemmisíteni.

Emiatt mindent megmozgattak, még a helytartónál is bevádolták.

Ott tűrni kellett, ott szenvedni kellett, ott hitben megállni kellett, és harcolni kellett.

Az apostol korábban így szólt:  21Bizonyságot tettem zsidóknak is meg görögöknek is az Istenhez való megtérésről és a mi Urunkban, Jézusban való hitről. 22És most, íme, én a Lélektől kényszerítve megyek Jeruzsálembe. Hogy mi ér ott engem, nem tudom, 23csak azt, hogy a Szentlélek városról városra bizonyságot tesz, hogy fogság és nyomorúság vár rám. 24De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem (pálya)futásomat (örömmel) és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról. (Apostolok Cselekedetei 20,21-24)

***

Az apostol a hit embere volt. Egyetlen esetben sem futamodott meg.

Megkérdőjelezhetetlen volt a küldetéstudata, elhivatottsága, erről tanúskodik radikális elszántsága.

Ő hajthatatlan és tántoríthatatlan volt, mert nem emberre, hanem az Urra nézett.

Ő már örökre belesimult az Úr Jézus akaratába, amikor rá bízta magát: „Mit akarsz Uram, mit cselekedjem."

Az Úr Jézus Krisztus már fölkészítette őt a mártíromságra is.

 

Ő mindenütt az Úr Jézust képviselte, hitelesen prédikált, tanított és bizonyságot tett.

Szolgálatában mindig a lényeg volt a középpontban: Isten Igéje, Krisztus személye. Ő nem akart tudni másról. Miért?

Mert ő egy valóban megtért, hiteles ember volt. Krisztusnak szentelt életű, becsületes, tisztességes hívő ember volt. Mindent az Isten KEGYELME evangéliumának rendelt alá.

***

Mi lett volna, ha meghátrált volna, ha megijedt volna,

ha nem engedelmeskedett volna, ha akkor nem ment volna fel Jeruzsálembe?

Igen, emberileg nézve: nem szenvedett volna, nem esett volna fogságba.

De akkor nem találkozott volna a jeruzsálemi testvérekkel sem, Jakabbal és a többi apostollal.

Akkor nem beszélt volna Krisztusról a népe vezetőinek, a főpapoknak.

Nem tehetett volna bizonyságot a római helytartóknak, Félixnek, Fesztusznak.

Nem hallhatta volna meg az evangéliumot Agrippa király, Bereniké és sokan mások a királyi udvarban.

 

Az Úr Jézus előre kijelentette Pál apostolról:

„Ezt mondta az Úr: Menj el, mert választott eszközöm ő, hogy elvigye a nevemet a népek, a királyok és Izráel fiai elé. Én pedig meg fogom mutatni neki, mennyit kell szenvednie az én nevemért." (Ap Csel 9,15-16)

Ez az Ige is szó szerint beteljesedett!

***

Mi oly korban élünk, amikor a Krisztust elutasító civilizáció lelki leépülése látványosan a végzetes romlás képét mutatja.

Mi oly korban élünk, amikor a Krisztus evangéliuma fokozatosan idegenné és érthetetlenné válik az emberiség számára.

Pedig sok hamis próféta globális lelki ébredésről vizionál és szónokol. Ezzel sokakat meg is tévesztenek.

Az Úr Jézus mintha mást tanítana:  „De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?" Lukács 18,8

Korunkban azt látjuk, hogy sokan nemcsak feladják, hanem meg is tagadják hitvallásukat (reformátusságukat).

Hol van ma már a Krisztus nevéért való szenvedésvállalás, a „kereszthordozás".

Annak vagyunk tanúi, hogy az ember egyre inkább elhidegül, látványosan eltávolodik Istentől a világ és átveszi helyét valami más. Valami torz, langyos, fajsúlytalan humanista látszat-vallásos pótlék, kevert, mindent elfogadó hiszékenység.

Sajnos így válik napjainkra oly tragikusan hiteltelenné, megosztottá, ugyanakkor a hitetlenek felé TOLERÁNSSÁ, értékeit feladva vallás-semlegessé, a keresztyén világ nagy része.   EZ A PROBLÉMA.

Sajnos a hit frontján sokan elbuknak, mert az Úr Jézus nevéért a sértéseket, az ütéseket, a megalázást, a szó szerinti gyalázást csak kevesen vállalják. Erre csak Isten választottjai, csak az Istennek szentelt életűek képesek.

Az apostol ezt mondta: „Hisz én nemcsak megkötöztetni, hanem meghalni is kész vagyok Jeruzsálemben az Úr Jézus nevéért."

Vajon mi ma KÉSZEK vagyunk -e így helytállni a hit frontján, így bizonyságot tenni az Úr Jézusról?

Ha mi nem követnénk Krisztust, ma nem lennénk itt.

Nem is ismernénk egymást. És nem kezdtük volna imádkozva ezt az évet.

Ha nem követnénk Krisztust, valószínűleg családunk is nagy bajban lenne, házastársunk, gyermekeink, unokáink is örökké feszültségben, bizonytalanságban élnének (szenvednének) mellettünk.

Nem beszélve arról, hogy az egészségünket is tönkretettük volna már.

Így viszont, Krisztust követő emberként az örök evangélium határoz meg mindent, ami velünk kapcsolatos.

Vajon értek-e már minket hitünk miatt, Krisztus nevéért atrocitások, családban, munkahelyen vagy bárhol?

Lehet, hogy fizikailag nem bántottak, de annál inkább értek verbális bántalmazások, akár szemtől szemben is.  De ha hátunk mögött támadtak meg, akkor még védekezni sem tudtunk.

De nyugodjunk meg, mert az Úr viszont mindent tud. Roppant hangsúlyos az evangélium idevonatkozó Igéje: „Mert nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék." Máté 10,26

Aki naponta Istentől azt kéri imádságában, hogy „Legyen meg a Te akaratod", ezzel valójában mindent vállal, még a szenvedést is, de így tökéletesen szabad kezet ad Istennek.

Pál apostolhoz hasonlóan, mi is igyekezzünk mindig az Úrra nézni és kitartóan, bátran, mindig HŰSÉGESEN ÉS HITELESEN képviselni drága Urunkat, az Úr Jézus Krisztust.

Ez a hitvallásos biblikusság, ez a hittisztaság, ez a Krisztushoz való hűséges rendíthetetlen ragaszkodás, ez az eltökéltség határozta meg a mi hitéletünket.  Úgy legyen. Ámen.

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

 

***

..........................................................................................

2025. január 1.  Bp. Pestújhelyi Református Templom

............................................................................................

***

ÚR JÉZUS KRISZTUS ÉRTÜNK KÜLDETETT

Az Úr Isten Lelke van én rajtam azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak; elküldött, hogy bekössem a megtört szívűeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a megkötözötteknek megoldást; (2) Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét, és Istenünk bosszúállása napját; megvígasztaljak minden gyászolót. Ézsaiás 61,1-2

 

Az Úrnak Lelke van énrajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangéliumot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat, 19Hogy hirdessem az Úrnak kedves esztendejét. (Lukács 4,18-19)

Amikor az Úr Jézus Krisztus szűkebb hazájába, Názáretbe ment, szokása szerint bement a zsinagógájába.

Ott az Ézsaiás próféta tekercséből felolvasta a Messiásra vonatkozó közismert próféciákat. (Ézsaiás könyve 61. fejezet) Annak idején a zsinagógákban minden zsidó férfi felolvashatott a Szentírásból.

Amikor az Úr Jézus befejezte a felolvasást, mindenki döbbenetére bejelentette, hogy ez az Ige most beteljesedett. „Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára."

Az Úr Jézus önmaga személyét állította úgy oda hallgatói elé, mint akiben a prófécia beteljesedett. Világos volt, hogy mit értett ezen. Az Úr Jézus ezzel azt állította, hogy ő a Messiás, aki elhozza Isten országát.

A hatás leírhatatlan volt. Valóban mindenki elámult (megdöbbent, csodálkozott) szavain.

 

A messiási ígéretek beteljesedését Jézus Krisztus hozta el, ezért Ő teljes joggal vonatkoztatta magára ezeket a szavakat. Hallgatóinak az a kiváltság jutott osztályrészül, hogy közvetlen tanúi lehettek ennek a beteljesedésnek, ahogyan fülük hallatára hangzott el az az isteni hitelű igehirdetés is, amely felhívta erre a figyelmüket. De a jelenlevők inkább hittek önmaguk emberi szempontjainak, mint Isten tetteinek és kijelentésének és ellene mondtak az Úr Jézusnak.

Amit az Úr Jézus ott felolvasott és meghirdetett, az az örök Evangélium, az emberiség számára az egyetlen jó hír! Ez a messiási prófécia arról szól, hogy kikhez küldetett az Úr Jézus Krisztus! Az Ige szerint:

a szegényekhez, a megtört szívűekhez,   a foglyokhoz, a betegekhez,

a megkínzottakhoz, a gyászolókhoz.   Vajon mi beletartozunk-e valamelyik kategóriába?

ÖRÖMHÍR A SZEGÉNYEKNEK.

Az Úr Jézus boldogoknak mondja a szegényeket, ezzel is jelezve, hogy Ő az elesettek gyámolítója és vigasztalója. Isten előtt mindnyájan koldus szegények vagyunk. Aki ezt elismeri, azt Isten az ő ingyen kegyelméből megajándékozza mindazzal a lelki értékkel, amire szüksége van.

Ő mindig együtt érez az elnyomottakkal. Különösen azokról a szegényekről beszél itt, akik hitben való kitartásukért, Istenbe vetett rendületlen hitükért készek még a legnagyobb nyomorúságot is vállalni, akiknek Istenen kívül nincs más erőforrásuk, vigasztalójuk ezen a földön.

SZABADULÁS A FOGLYOKNAK.

Senki sem mondhatja közöttünk azt, hogy nincs miből megszabadulnia. Korunkban fájdalommal tapasztaljuk, hogy az emberek között milyen sok a félelem, a sérelem, a kényszergondolat, a szenvedély, az indulat, a sötétség, a babonaság, mely megkötöz oly sokakat. Az ördög megszámlálhatatlan megkötözöttséggel tartja rabságban megtévesztettjeit, szimpatizánsait, áldozatait.

Az Úr Jézus Krisztusban a Szabadító jelent meg, aki a teljes szabadulás lehetőségét kínálja.  Egyedül Neki van hatalma minden megkötözöttségből, szenvedélyekből, gonosz szokásokból megszabadítani „meggyógyítani" minket.

Csak az Úr Jézus Krisztus hatalma által hullanak le az ördög által felrakott bilincsek!

Csak az Úr Jézus Krisztusban való hit segíthet el minket az „Isten gyermekeinek szabadságára".

A VAKOK SZEMEINEK MEGNYITÁSA.

Van e közöttünk olyan, akinek nincs szüksége orvosra?

Van-e olyan ember, akinek mindig is rendben volt a lelki élete, tiszta volt a lelki látása?

Bizony nincs! A bűn miatt minden ember lelkileg vak, melyet szégyell beismerni.

Mi ne szégyelljük bevallani, hogy Jézus Krisztus nélkül katasztrofális vakságban szenvedtünk!

Igen, csak úgy lehet tisztán látni, ha feltétel nélkül hiszünk Krisztusban, ha elfogadjuk, és szentnek tartva megbecsüljük Isten Igéjét.

Azok, akik az Úr Jézus Krisztust hittel befogadják, bármilyen sok nyomorúság közé is juthatnak:

szegénység, belső bajok, csüggedés, gyász stb, megtapasztalják, hogy elérkezett hozzájuk a „kegyelem esztendeje", eljött az üdvösség napja.

A Krisztusba vetett tiszta, gyermeki hit teljes fordulatot hoz a szenvedő hívek életébe.

A gyász fájdalmában az Úr vigasztalja őket.  A csüggedésben az Úr erősíti őket.

Személyes jelenléte gyógyszerként hat életükben!

***

Az Úr Jézus Krisztus a názáreti zsinagógában Ézsaiás próféta könyvéből felolvasta azokat a kijelentéseket, melyek másra nem alkalmazhatók, csak Őrá!   (Lukács 4,18)

Az emberiség számára az Úr Jézus testet öltésében elérkezett Isten „kegyelmének ideje", a „szabadulás napja".

Ma mégis úgy él az emberiség nagy része, mintha ez nem történt volna meg.

Egyszerűen nem akar róla tudomást venni. És ez lesz a veszte.

„Manapság sok olyan embert látunk, akik hallgatják ugyan Isten Igéjét,

mégis pimasz kifogásokat keresnek, hogy kivonják magukat a kötelező engedelmesség alól."

„Sokan gőgösen pöffeszkednek, vakságuk sem zavarja őket és süketen megvetik ezt a próféciát." (Kálvin János)

***

2000 éve az emberi történelem centrumában ott feszül az örök-életbevágóan fontos KULCSKÉRDÉS:

Mit tudunk az Úr Jézus Krisztusról?  Kinek ismertük meg Őt?  Kinek tartjuk? Kinek valljuk?

Ezekre a kérdésekre csak egyetlen ELFOGADHATÓ válasz adható. Minden más válasz ELÉGTELEN!

KICSODA Ő NEKEM?  „Én Uram, és én Istenem!" (János 20,28)

„Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia." (János 11,27)

„Krisztus, Aki mindenek felett örökké áldandó Isten. Ámen." (Róma 9, 5)

Áldott legyen a mi Urunk, hogy értünk vállalta a küldetést és tökéletesen betöltve a törvényt eljött közénk.

Hálás a szívünk, mert Krisztusban mind megkaptuk azt, amire leginkább szükségünk van:
Ebben a szomorú világban a legnagyobb szükségünk van az örök Evangéliumra.
Ebben a megkötözött világban a legnagyobb szükségünk van Krisztus szabadítására.
Ebben a lelkileg sötét világban a legnagyobb szükségünk van a Tőle kapott lelki látásra.
Ebben a fertőzött világban a legnagyobb szükségünk van Isten gyógyító hatalmára.
Ebben a megkeseredett világban a legnagyobb szükségünk van az Ő Szentlelkének vigasztalására.

Minden embernek a legnagyobb szüksége van Istenre, a Messiásra: Krisztusra!

Ő azért jött a mennyből, mert tudta, hogy mindnyájunknak a legnagyobb szükségünk van Őrá!

CSAK ŐRÁ VAN SZÜKSÉGÜNK!

„Krisztusnak ezeket a jótéteményeit csak úgy élvezhetjük, ha nyomorúságunk mély átérzésében megalázzuk magunkat és csillapíthatatlan éhség támad bennünk iránta, a Szabadító iránt." Kálvin János

 

Ebben az evangéliumban Isten ÉLETADÓ SZAVA ragyog fel számunkra, hogy teljesen helyreállítsa boldogságunkat.

Boldogok vagyunk, ha hiszünk Benne, mert csak az Úr Jézus Krisztusba vetett hit menthet meg minket.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus bíztatása és bátorítása:

„A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit:

azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet." (János 6,63)

...

Lelki ÚTRAVALÓ 2025

„Legyen gondod önmagadra és a tanításra, maradj meg ezek mellett." 1Timótheus 4,16

Hálásan köszönjük meg Istenünknek, hogy drága kegyelméből elérhettük az új esztendőt.
Feltétel nélkül higgyünk, és gyermeki őszinteséggel bízzunk az Úr Jézus Krisztusban.
Becsüljük meg Istenünk minden Igéjét, és minden ajándékát.
Rendszeresen és hűségesen tanulmányozzuk az Igét.
Imaéletünk legyen mindig biblikus. Szeressük és keressük a BELSŐ SZOBA meghittségét.
Legyen lelki otthonunk a templom és Isten népe, a gyülekezet.
Igyekezzünk hasznossá lenni Isten munkájában.
Óvakodjunk mindentől, ami megzavarhatja az Úrral való áldott, szent, meghitt, szoros és élő kapcsolatunkat, legyen az bárki, vagy bármi!
Szüntelenül örüljünk Megváltónknak!

Kérjük a mi áldott Istenünket, hogy:
Adjon az Úr nekünk, Szentlelke által minden körülmények között krisztusi indulatot.
Adjon az Úr tiszta szívet, hogy tudjunk mindenhez krisztusi módon viszonyulni, igazodni.
Adjon az Úr tiszta hitet, erős lelket, hogy tudjunk megállni és győzni minden kísértésben.
Adjon az Úr értelmet, hogy mindig észleljük a veszélyeket és meg tudjunk maradni biblikus talajon.
Adjon az Úr lelki erőt, hogy legyünk készen mindent megvizsgálni.
Adjon az Úr tiszta látást, hogy tudjuk megítélni, hogy mi a helyes és helytelen.
Adjon az Úr bátorságot, hogy mindig tudjunk határozott nemet mondani arra, amire a Biblia is nem mond.
Adjon az Úr erőt, hogy legyünk egyértelműek, hogy soha ne mossuk össze a rosszat a jóval senki kedvéért.
Adjon az Úr nekünk hit-stabilitást, hogy tudjuk megharcolni a hitnek szép és nemes harcát.
Adjon az Úr Szentlelke által kellő bölcsességet, hogy merjünk és tudjunk mindig helyes, okos, bölcs, Isten előtt kedves döntéseket hozni.
Kérjük, a mi áldott Istenünket, hogy tudjunk úgy élni és helytállni, hogy soha senki és semmi ne zökkentsen ki, és ne blokkoljon minket, az Urral való áldott kapcsolatunk ápolásában.

 

Engedjük, sőt kérjük, hogy formáljon minket Szentlelke és Igéje által akarata szerint, hogy mindig boldogan állhassunk rendelkezésére, hogy mindig nyitottak maradjunk

a megjobbulásra,  az engedelmességre,

a szolgálatkészségre, hogy ne hozzunk szégyent szent nevére,

hanem élhessünk Istennek szentelt életet,

szolgálva Istenünk nagy nevének dicsőségét és embertársaink javát.

Adjuk tovább teljes szívvel, következetesen, kellő odaadással, kitartással és hitelesen az ÚR JÉZUS KRISZTUS ÉLŐ, ÉLETMENTŐ, ÉLTETŐ, ÖRÖK EVANGÉLIUMÁT.

„Legyen gondod önmagadra és a tanításra, maradj meg ezek mellett, mert ha így cselekszel, megmented magadat is, hallgatóidat is." 1Timótheus 4,16

Trencsényi László

lelkipásztor