Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Gyülekezeti arcképcsarnok: SCHOBER OTTÓ

SCHOBER OTTÓ (1932-2019)

Fájó szívvel, de Istenünk akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy Schober Ottó testvérünk, gyülekezetünk hűséges tagja, presbitere, 2019. január 29-én életének 87.évében elhunyt.

Őszinte részvéttel kívánunk Istentől vigasztalást minden gyászolónak. Kívánjuk, hogy a feltámadás reménysége alatt kapjanak békességet mindannyian, mert tudjuk, hogy akik hisznek az Úr Jézus Krisztusban, valóban jobb-létre szenderülnek halálukban!

„Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban.” 2Korinthus 1,3-4


"Elmúlik nem sokára a földi vándorút, és az örök hazába, ki hű volt mind bejut. Ott vár angyalsereg, ott várnak mind a szentek, s az Atyánál pihentek, megfáradt gyermekek!" 455.dicséret

Schober Ottó testvérük temetési szertartása templomunkban volt 2019. február 22-én.


***

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a bp. pestújhelyi református egyházközség presbitere, A számvizsgáló bizottság tagja

Beregszász díszpolgára Schober Ottó, aki évtizedeken át volt a beregszászi járási kultúrház igazgatója, az amatőr népszínház főrendezője, elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar kultúra, különösen a színjátszás fejlesztése terén.

IGAZGATÓI MUNKAVISZONY – NEGVENHÁROM ÉV

Az ünnepelt pontosan ennyi ideig irányította a járási kultúrházat és a kárpátaljai magyarok közül először lett Ukrajna érdemes művelődési dolgozója Schober Ottó rendező, a Beregvidék, Kárpátalja és Ukrajna művelődési dolgozójának 80. születésnapjára (szül:1932. ápr.19.)

1. Az ukránok, a magyarok, az oroszok, a románok, a szlovákok, a németek, a lengyelek és más nemzetek szellemi vívmányai évszázadok óta szervesen fonódnak egybe és egészítik ki egymást Kárpátalja soknemzetiségű tarka koszorújában. Honfitársaink kulturális felvirágzásának, ősi történelmi identitásának, hagyományai és szokásai megőrzésének éltető forrása a századok során kialakult kölcsönös tisztelete a nemzeteknek, minden lakos civilizált és törvényes jogának elismerése az anyanyelv és a népe kultúrájának használatára. Minden kárpátaljai számára nyilvánvaló és örvendetes az a közismert tény, hogy a magyar nemzet képviselőinek eredeti kultúrája jelentős helyet foglal el vidékünk szellemi életében. Tehetséges írók és festőművészek, zeneszerzők és előadóművészek, a kulturális-művészeti élet gondoskodó és ügyes szervezőinek nemzedékei nőttek fel, és Schober Ottó ismert művelődési dolgozó, a Beregszászi Magyar Népszínház szervezője és rendezője az ő dicső soraikban megérdemelten kap méltó helyet.

2. Schober Ottó 1932. április 19-én született Ungváron. Viharos gyermekkorának és ifjúságának nagy része a félelmetes háborús évekre és a szovjethatalom első nehéz éveire esik, amelyek a családját sötét felhőként, riasztó eseményekkel borították el. A sztálini rezsim hű szolgái édesapját, a magyar hadsereg tisztjét elítélték és a GULAG-ra száműzték, ahol nem sokkal később meg is halt. Idővel posztumusz rehabilitálták. Édesanyja az ungvári járási Nagydobronyban volt tanítónő, ahol Ottó a gyermekkorát töltötte. Ám a „szovjethatalom ellenségének” feleségét elbocsátották a munkából. Egyik bánatot követte a másik, de az ifjú még a nehéz körülmények ellenére is elvégezte 1952-ben a Munkácsi Tanítóképzőt és tanítói diplomát kapott. Egy ideig a beregszászi járási Nagyberegen tanítóskodott, majd 1953-ban a Beregszászi Járási Kultúrház igazgatója lett, ahol a színjátszó körben maga mellett tömörítette a tehetséges ifjúságot. Ebből a körből alakult ki aztán a magyar drámai népszínház. Közben a fiatalember magánúton tanult az Ungvári Állami (ma: Nemzeti) Egyetem filológiai karán és orosz nyelv és irodalomtanári képesítést szerzett.

3. Schober Ottó sokrétű kulturális-művészeti tevékenységében észrevehetően kiemelkedik rendezői szerepe és színpadi játéka a Beregszászi Magyar Népszínház világot jelentő deszkáin. A társulat alkotói története 1952-ben vette kezdetét I. Dunajevszkij Szabad szél operettjének színpadra állításával. A darabot nagy sikerrel bemutatták Beregszászon, Ungváron, Munkácson, Técsőn, Szlatinán és a megye más községeiben. Schober úrnak a színházban számos halaszthatatlan és nehéz problémát kellett megoldania: megalakítani a társulatot, járművet biztosítani a kiutazásos fellépésekhez, díszleteket, reklámot készíteni stb. És mivel a társulat költségvetési finanszírozása igencsak korlátozott volt, önerőből kellett előteremteni a pénzeszközöket, például fizetett szolgáltatások nyújtásával a lakosságnak. A súlyos gondok között mindig első helyen szerepelt a repertoár állandó megújítása, hogy a darabok elnyerjék a mind szélesebb rétegek tetszését. 1953-ban Petőfi Sándor János vitéz című művét (Kacsóh Pongrác – Heltai Jenő) tűzték színre, amit két héten keresztül játszottak Beregszászon, falusi kultúrházakban, valamint Ungváron. V. Morozov újságíró a Kárpáti Igaz Szóban megjelent kritikájában nagyra értékelte Uszkai István színészt, aki a címszerepet játszotta. A darab színpadra állításához képzett rendezőt, Nádas Annát kérték fel, aki a háború után özvegyen maradt Beregszászon és ideiglenesen a kórházban dolgozott ápolónővérként.

4. A János vitéz után feltétlenül szovjet darabnak kellett következnie. Viszont magyarul alig akadt ilyen, ezért A. Szimukov Nyugalmazott kapitánya (László Sándor fordítása) mellett döntöttek. Puskás Pál újságíró a Vörös Zászló járási újságban elismeréssel írt az amatőr színészek előadásáról. Mind a darab, amely az egyszerű emberek életét mutatta be a szovjet korszakban, mind a főhős személye – Szerhij Uszkov kapitány, magas pontszámot kapott. 1955. júniusban a népszínház Seregi Jenő javaslatára Olekszandrov és Matvejev Veled együtt (Csanádi György fordítása) című operettjét vitte színre. A beregszászi színészek sokáig és keményen dolgoztak, amíg betanultak 16 dalt, de ez szükséges volt kreatív és vokális képességeik tökéletesítéséhez. Schober Ottó 1959-től a színészi mellett rendezői szerepben is megmutatkozott. Az ukrán és az orosz dramaturgia tucatnyi darabját személyesen fordította magyar nyelvre, hogy gazdagítsa és újítsa a repertoárt, ezenkívül rengeteg magyar szerző színművét megrendezte. Abban az évben a színháznak, a vidék egyik első amatőr társulatának odaítélték a népi címet.

5. Schober Ottót erős, alkotói barátság fűzte Balla Lászlóhoz, az ismert kárpátaljai íróhoz, tehetséges költőhöz, prózaíróhoz, műfordítóhoz, aki többek között drámai műveket is írt. A rendező a Beregszászi Népszínház színpadán bemutatta például Influenza, Lüktető napok, Az utolsó század című színműveit. 1961-ben Ungváron megjelent Balla László És felgördül a függöny című riportkötete, amelyben a költő lelkesen írt Schober Ottó rendezői tehetségéről. Nagy sikert aratott a Sátán fattya (Nagy Zoltán Mihály) megrendezésével is mind a kárpátaljai, mind pedig a budapesti hálás közönség előtt (1992). Az író a műben az úgynevezett „magyarok etnikai tisztogatásának” tragikus eseményeit dolgozza fel a háborút követő sztálini totalitárius rendszer idejében. Kemény évek voltak azok a Tisza melléki lakosok ezreinek számára. Még ma is élnek tanúi a sötét, gyászos korszaknak. A népszínház fellépésének óriási népszerűségét a lakosság körében bizonyítja az előadások nagy száma a megye városaiban és falvaiban egyaránt. 23 előadást ért meg az Esküvő Malinovkában (L. Juhvid és O. Rjabov) (1967), 28 alkalommal tapsolt a hálás publikum a Vad angyalnak (O. Kolomijec) (1982-1983), de a Férjhez megy az anyám (V. Kanivec) (1987) már rekordot döntött – 33-szor tűzték színre. Balla László Influenzája (1983ü1985) viszont 49, vagy Kálmán Imre Marica grófnője (1965-1966) 52 előadással vitte a pálmát. 1952-től 1995-ig a népszínház 1132 bemutatót tartott, amit 244107 néző látott. Ez idő alatt 42 különböző műfajú darabot állítottak színpadra 187 amatőr színész szereplésével.

A magyar és az ukrán társulatokban egyidejűleg közel száz színész dolgozott, ami mind a színházi személyzet számát, mind pedig a munka mennyiségét tekintve megközelíti egy hivatásos színház szintjét. Esetünkben a színház élettevékenységének minden kérdését a járási kultúrház igazgatójának, a szenvedélyes színházi embernek, Schober Ottónak kellett megoldania. Ezt a megszállottságot aktívan megosztották vele színésztársai: Homoki Erzsébet, Uszkai István, Pógár Jolán, Traxler Katalin, Tóth Irén, Horváth Anna, Ortutay Tamás, Szilvai Oreszt, Pusztai Erzsébet, Tóth Ferenc, Máté Magdolna, Nagy Béla, Béres István, Balázsi Rozália, Gutics Erzsébet és sokan mások.

6. Schober Ottó aktív részt vett a színházi személyiségek országos egyesületének tevékenységében. Az általa irányított társulat szerepelt hazai és külföldi színházi fesztiválokon, ahol többször vívtak ki dobogós helyezéseket. Így például a Csendes öregek (M. Bohucsarov) című darab bemutatásával nyertek 1985-ben a Nagy Győzelem 40. évfordulójának szentelt műkedvelő együttesek országos szemléjén. Orosz Katalin és Nagy Béla, a színház művészei Kisvárdán a II. Nemzetközi Színházi Fesztiválon különdíjat kaptak a legjobb női és férfi szereplő kategóriában (Szigligeti Ede: Csikós). 1992-ben a színház társulata Kisvárdán a IV. Nemzetközi Színházi Fesztiválon különdíjat kapott a már említett helyi író, Nagy Zoltán Mihály Sátán fattya című művének hiteles bemutatásáért. A Kárpátaljai Televízió gyakran műsorra tűzte a beregszásziak előadásait: 1978 – Lüktető napok (Balla László), 1981 – A 199. számú beteg, 1988 – Férjhez megy az anyám (V. Kanivec). A színház tagjait az O. Dovzsenko filmstúdióba is többször meghívták filmek szinkronizálásához. A kultúrház egykori igazgatója is feltűnt egyes szerepekben. Egyszer a távoli Baltikumba is felkérték filmforgatáshoz.

7. A független Ukrajnában a Beregszászi Magyar Népszínház hagyományait immáron az 1994-ben megalakult hivatásos Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház folytatja és gyarapítja. A színházalapításig vezető út nem volt egyszerű, még a szovjethatalom idején vette kezdetét – akár egész könyvet is lehetne róla írni (a színjátszás iránt vonzalmat és tehetséget érző fiatalok kiválasztása, tanulmányaik a kijevi Karpenko-Karij Film-és Színművészeti Főiskolán, hazaérkezésük, a fiatal hivatásos színészek első bemutatkozása…). Az ügyben Schober Ottó is komoly szerepet vállalt, amint Veress Gábor, az Ukrajnai Kommunista Párt első titkára, Heckó György, a pártbizottság ideológiai osztályának vezetője, valamint társadalmi aktivisták is. El kell mondani, hogy a beregszászi társulat Vidnyánszky Attila tehetséges rendező vezetése alatt érte el a professzionalizmus csúcsát, díjak és kitüntetések sora övezi útját úgy Ukrajnában, mint Magyarországon. A színház tevékenységét és tehetségét ismerik és elismerik Szlovákiától és Szerbiától egészen Franciaországig és Svédországig. Schober Ottó megírta a Beregszászi Népszínház hosszú és termékeny pályafutását a Színfalak előtt, mögött, nélkül (Epizódok a Beregszászi Népszínház történetéből) című könyvében. (Megjelent Dupka György gondozásában 1995-ben, Ungvár-Budapest.) A kötetben úgy jelenik meg előttünk, mint egy tapasztalt és gondos dramaturg, a vidék egyik legkiválóbb amatőr színházi társulatának a lelkiismeretes krónikása.

8. Az egyszerű beregszásziak közül korábban kevesen ismerték Schobert, a prózaírót vagy a költőt, aki szívhez szóló verseket szentelt szeretett Beregszászának. Schober Ottót a szépirodalomban ma mégis éles humoristaként tartják nyilván. Vicces, szellemes verseinek témáit az életből meríti, alapos és értékes megfigyeléseinek az eredményei. Megjelent kötetei: Davaj, davaj! (2001), Ki hitte volna? (2002), A statisztika így kívánta (2008) (Ungvár-Budapest). Nagy életigazságot tartalmazó csípős, szatirikus-humoros írásai közé tartoznak: Ateizmus trükkökkel, Kocsonya, Kétlábú zongora, Besorozó elvtárs, Új idők, új szokások, Emberek savanyú ábrázattal és még sorolhatnánk. Ünnepeltünk mindig aktív részt vett a kárpátaljai magyar közösség irodalmi-kulturális életében, többek között a Forrás József Attila Irodalmi Stúdió, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének tevékenységében. Egyébként a 80-as évek végén, pontosabban 1988-ban a megye több településén, ahol egy tömbben éltek magyar nemzetiségűek, körök, civilszervezetek kezdtek kialakulni, hogy megőrizzék kulturális hagyományaikat. Köztük a Beregszászi Illyés Gyula Kör volt a legtevékenyebb, és Schober Ottó természetesen az aktivisták első sorában foglalt helyet. Ezeknek a magyar felvilágosító egyesületeknek és vezetőiknek ötletéből adódóan 1989. február 26-án megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Dalmay Árpád elnökletével. A beregszászi szervezetének elnökségébe Schober Ottót is beválasztották.

9. A múlt évszázad 90-es éveinek elején a megyében kezdeményezték a nemzeti kisebbségek, a magyarokat is beleértve, regionális népművészeti fesztiváljának a megrendezését. 1993-ban Beregszász is az ünnep helyszíne volt, ahol ezáltal a járási kultúrház igazgatójának vállára nagy teher nehezedett. A programnak megfelelően és az ő hatékony segítségével a tömeges rendezvényekre a szabadtéri színpadon, a stadionban és a kultúrházban került sor.

Schober Ottó a járási kultúrház igazgatójaként és színházi rendezőként nyugdíjba vonulásáig dolgozott, majd 1996-ban családjával együtt Magyarországra költözött. Budapesten, ahol korábban lánya és fia már fészket rakott, a fáradhatatlan és tehetséges színész-rendező-költő-prózaíró-humorista folytatja gyümölcsöző közösségi és alkotói tevékenységét. A Budapesten működő Kárpátaljai Szövetség elnökségi tagjaként jelentős társadalmi munkát fejt ki a beregvidéki és az egész kárpátaljai magyar művészek szoros kapcsolatának kiépítéséért anyaországi kollégáikkal.

Az írók, festő- és képzőművészek találkozói, közös kiállításai rendszeressé váltak.

És a művész mégis úgy véli, hogy életének legszebb éveit Beregszászban töltötte. Itt érte el munkásságának legnagyobb sikereit úgy a színpadon, mint a közéletben. 1963-ban kiérdemelte Ukrajna érdemes kulturális dolgozójának a címét a kultúra és a művészet oltárán elért érdemeiért, számos kitüntetést kapott, Szilvánia Erzsébet-díjas (1992), Beregszász díszpolgára (1999).

Írta: Vaszil Haborec, a megyei művelődési főosztály egykori vezetője

2012. április 25.

***

Schober Ottó írása: A STATISZTIKA ÍGY KÍVÁNTA

Történetek kesernyés humorral

http://www.kmmi.org.ua/uploads/books/books-pdf/SchoberUj.pdf

Schober Ottó a Beregszászi Járási Művelődési és Szabadidő Központ igazgatója, az intézményben működő magyar népszínház rendezője és vezető színésze volt egykoron. Több mint negyven éves munkássága alatt itt lett Ukrajna érdemes művelődési dolgozója, majd Erzsébet-díjas művésze. 1999-től Beregszász város díszpolgára.

Immáron néhány könyve is megjelent.
– Az utóbbi időben közíró, azaz közéleti író jelzővel illettek, én viszont csupán közönséges írogató embernek tartom magam. Véleményemet a legutóbb megjelent könyvemben (A statisztika úgy kívánta címmel jelent meg, a szerz.) próbáltam tréfásan bizonygatni. De komolyra fordítva a szót, 1963-tól kezdtem írogatni. Akkor vált önállóvá a Kárpáti Igaz Szó magyar nyelven megjelenő megyei napilap, mely a „lepedő” formátumú ukrán nyelvű újság tükörfordítása volt. Talán csak a lap neve nem volt szóról szóra lefordítva, mert a Zakarpatszka Pravda (Kárpátontúli Igazság) helyett a Kárpáti Igaz Szó nevet viselte. Mai napig csodálkozom, hogy nem akadt egyetlen egy túlbuzgó szovjet-ukrán állampolgár sem, aki belekötött volna a magyar fordításba!
Ebben az időben kaptam néhány levelet Balla Lászlótól, hogy szívesen venné, ha Beregszász és környéke kulturális eseményeiről tudósítanám a lapot. Így kezdtem el írogatni. Előbb kisebb, majd nagyobb tudósításokat, később humoreszkeket. Mai napig emlékszem Szemüveg nélkül című első írásomra.
Aztán könyveivel is jelentkezett. Mikor adták ki az első kötetét?
– Ha jól emlékszem, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) Ungváron tartott alakuló ülésén történt. Dupka György, az Intermix Kiadó igazgatója, azzal keresett meg, hogy érdemes lenne megörökíteni a Beregszászi Népszínház történetét. Ha kedvem támadna megírni, szívesen kiadják. A felkérésnek eleget tettem s így jelent meg első könyvem, Színfalak előtt, mögött, nélkül címmel. Ahogy a címből is kiderül, arról írtam, hogy mi történt a népszínház színpadán, milyen darabokat mutattunk be, merre tájoltunk, milyen sikereket értünk el. Ugyanakkor megpróbáltam felidézni a kulisszák mögött velünk megesett, többnyire vidám történeteket. S végül, hogy kulisszák nélkül milyen kulturális események történtek Beregszászban és környékén.

– Ennek a könyvnek volt folytatása is.

– Mikor megjelent a könyvem, rájöttem, hogy sok minden kimaradt abból, amit érdemes lenne megírnom. Hát akkor „gyerünk, gyerünk” – biztattam magam! Így született meg a második könyvem – a Davaj, Davaj! Kesernyés humorral próbálok visszaemlékezni arra az időre, amikor először hallottam meg ezt a jellegzetes, több jelentésű orosz szót, és hogyan kísértett ötven esztendőn át.
Aztán rádöbbentem, hogy sok minden kimaradt ebből a könyvemből is. Így született meg a Ki hitte volna? című könyvem.

A téma megért egy újabb kötetet.
– Talán mindenki ismeri Eötvös Gábor magyar zenebohóc „Van másik” című világszámát. Hát én is így voltam a könyveimmel – van másik! És A Statisztika így kívánta címmel megjelent a negyedik könyvem.
Írásaimban mindig igyekeztem a kesernyés történeteket humorral vegyíteni. Akárcsak az egykori szovjet ember a vodka erejét „zakuszkával” (beharapni valóval) enyhíteni. Hogy ez a „zakuszka” néha csak egy harapásnyi savanyú uborka vagy falatnyi sós hering volt, az a könyveimből is kiderül.

– Senki nem kérdezte még meg Öntől, hogy miért egy témát, egy korszakot jár körbe minduntalan?
– Való igaz, hogy a könyvemmel kapcsolatban kaptam néhány nemkívánatos megjegyzést, hogy mennyit lehet még a Szovjetunió hibáiról, fonákságairól sopánkodni, siránkozni? Nem túlságosan lerágott csont az ma már?

– De úgy érzem, nem ezt tettem, amikor fanyar humorral igyekeztem felidézni a múltat, mosolyt fakasztani az utókor arcára egy letűnt társadalmi rendszer butaságainak, ostobaságainak, esztelenségeinek felidézésével. Meg aztán a kiadóm, Dupka György is egyetértett azzal, hogy a múltat nem szabad elfelejteni. Szerintem a kutya a lerágott csontot azért még néha-néha a szájába veszi. Ha másért nem is, hogy eljátszogasson vele egy kicsit. Én pedig kutyakötelességemnek tartottam, hogy mindezt megírjam. És egyet kérek az olvasótól: „Úgy olvasd e balga sorokat, hogy itt-ott egy fanyar gondolat ne keserítse meg a lelked, s könyvemben a humort is leld meg!”

Lengyel János

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 86, összesen: 298840

  • 2019. november 12., kedd

    A Budapest-Déli Református Egyházmegye pályázatot ír ki a Budapest-Pestlőrinc-Erzsébet-Bélatelepi Református Egyházközség lelkészi állására.
  • 2019. november 11., hétfő

    Tényleg lemegy a nap a mi haragunk nélkül?
  • 2019. november 11., hétfő

    A díjnyertes kötet a bibliatanulmányozás teljesen új dimenzióját nyithatja meg sokak előtt.
  • 2019. november 10., vasárnap

    Egy átlag vasárnap minden 180. budapesti lakos vesz részt református istentiszteleten, a teljes fővárosi lakosság kevesebb mint egy százaléka. A Kié a...
  • 2019. november 07., csütörtök

    Kilenc lelkész tett lelkészi esküt és vehette át lelkészi oklevelét a Dunamelléki Református Egyházkerület november 7-i közgyűlésén. Nyolc lelkészt a ...
  • 2019. november 07., csütörtök

    A Protestáns Akadémia októberi rendezvénye is illeszkedett a 2019. év témakörébe, amely a 21. század kihívásait igyekszik felfedni, a hallgatók szemei...
  • 2019. november 07., csütörtök

    Cseh napot tartottak a Lónyay utcai Református Gimnáziumban, ahol a hagyományos cseh értékek megismerése mellett az ország református gimnáziumainak d...
  • 2019. november 06., szerda

    Hat gyülekezeti tagból több mint negyvenfős közösséggé nőtt az elmúlt években a Csepel-szigeten fekvő két falu református gyülekezete. Templomuk padja...
  • 2019. november 05., kedd

    A komplex gyógypedagógiai fejlesztés nemcsak a gyerekekről szól, hanem a családokról is. Ez olyan kihívásokkal teli szolgálat, amelyhez komoly elhivat...
  • 2019. november 05., kedd

    Alakul a jövő évi lelkészi, lelkészházaspári csendeshetek programja. Azért jelentkezem ilyen jó előre, mert lassan megkezdődik a jövő évi tervek kiala...