2004 márciusában végzett lélekszám-felmérés alapján a gyülekezet 85 lélekbõl állt, melybõl a választójogosult egyháztagok száma 72 volt. Ebből, több mint fele, (40 személy) 70 év feletti. Leginkább hiányzó korosztály: a 20-40 közötti, akik munkahelyek hiányában kényszerûségbõl a közeli falvakba költöztek, legtöbben mégis Marosvásárhelyre, de vannak olyanok is, akik bár a városban laknak, a szülõkhöz-nagyszülõkhöz rendszeresen hazajárnak és aktív gyülekezeti tagjai az egyházközségnek.
2006 novemberében a lélekszám: 78, választók száma 62.
Hihetetlenül nagy az özvegyasszonyok száma, hiszen a falu végén levõ domboldalon zajlott a második világháború egyik kisebb csatája, így a férfiak közül sokan ott vesztek el, másokat pedig fogságra vittek. Erre emlékeztet a falu bejáratánál található hõsök emlékoszlopa is, mely egyszerre emlékeztet magyar, illetve román elesett katonákra.
Az egyházi levéltárat és nyilvántartókat, anyakönyveket, valamint minden kéznél levõ iratot 1948-ban megsemmisítettek, mint ahogy sok más gyülekezetben is, ezért a kutató munka igen nehéz. Sajnos, az 1980-as évektõl kezdve, miután az utolsó helyben lakó lelkész elment és a beszolgáló lelkészek végezték az istentiszteleti szolgálatokat, az irodai munka elhanyagolódott, sok esetben teljesen mellõzték, így történt például az egyházközség Aranykönyvével kapcsolatban is. Az utolsó bejegyzés az 1989-es esztendõrõl szól.
Az 1984. évi lelkészi jelentés adatai szerint ebben az évben még 167 volt a gyülekezet lélekszáma, következésképpen az utóbbi 20 év alatt a gyülekezeti tagok létszáma megfelezõdött!

2012 májusa