I. Timóteus 4: 6-8

„Ha ezeket tanítod a testvéreknek, jó szolgája leszel Krisztus Jézusnak, hiszen a hit és az igaz tanítás igéivel táplálkozol, amelynek követőjévé lettél. A szentségtörő és vénasszonyos meséket pedig utasítsd el, inkább gyakorold magad a kegyességben, mert a test sanyargatásának kevés a haszna, a kegyesség pedig mindenre hasznos, mert megvan benne a jelen és a jövendő élet ígérete."

(Lekció: I. Tim. 4: 1-11)

I. A hit és az igaz tanítás Igéjével táplálkozol.

Minél nagyobb az úr, annál nagyobb dolog a szolgájának lenni. Egy kis cég alkalmazottja is szolgálja a vezetőt, vagy egy iskolatitkár is, vagy egy önkormányzat jegyzője is, vagy a miniszterelnöki hivatal tanácsadója, illetve maguk a miniszterek is szolgálnak egy vezetőt. Minél nagyobb az úr, annál értékesebb, ha jól szolgálunk.

Timóteussal együtt a teremtő Isten szolgái vagyunk, ezért különösen is fontos, hogy jó legyen a szolgálatunk.

A szolgálatunkhoz való muníció, táplálék a hit és az igaz tanítás Igéi. Helyes tehát Istenhez fohászkodnunk, növelje a hitünket és napról-napra Bibliát olvasnunk, hogy megismerjük Isten akaratát, Igéjét!

II. A kegyességben megvan a jelen.

A test sanyargatása, a böjt és más önmegtartóztatás az életünk felszínének a rendbetételében segíthet.

A kegyes élet viszont lelki értelemben helyez minket jó alapokra.

Annak lehet kegyes, kegyelemmel teli élete, akinek Isten megkegyelmezett (bűneire nem tekint már) és ezt a kegyelmet el is fogadta.

Az Isten kegyelmét megkapó és elfogadó hívő a jelen feladatait megoldó, segítőkész és segítséget kapó boldog ember.

III. A kegyességben megvan az eljövendő élet ígérete.

Természetesen a jövőre is reménykedve nézhet egy istenfélő ember. De nem csak ebben a földi életben, hanem ezen túl is.

A nem hívőknek az élete egy darabig felemelkedést, erőt, előre jutást, aztán betegséget, magányt, ürességet, végül halált jelent.

A mi életünk folyamatosan emelkedhet, Isten kegyelméből!

Áldott ezért Isten!

Ámen