május 13.
Lekció: Róma 5:1-11
Textus: Róma 5: 2; 6; 10;
„Őáltala járulhatunk hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk Isten dicsőségében.
Mert amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus az istentelenekért.
Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltettünk Istennel Fia halála által, akkor, miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által."
I. Kegyelemben vagyunk, reménységünk, részesülünk Isten dicsőségében
Tegnap a fiunk kézilabda mérkőzését néztük meg. Győztek. A bírók ide is oda is ítéltek. Önkritikusan mondhatom: Nem igen volt olyan kiállításuk Gáborék csapatából – sok volt -, amivel egyetértettünk volna, fordítva viszont mindet jogosnak tartottuk. Ha nem fújt be valamit ellenünk, azt megnyugodva vettük tudomásul – nem vettük kegyelemnek.
Amikor a tanulók rosszak, de a tanár nem bűntett, simán elfogadják az ifjak, azt sem tekintik kegyelemnek.
Sok hibával, vétekkel élünk. Elhamarkodott szavak, udvariatlan tettek, a törvényesség határán mozgó dolgok. Amikről sokan természetesnek veszik, hogy nincs büntetés.
A hívő érzi, hogy Isten kegyelme miatt nem kell rettegnie a büntetéstől, pedig jogos lenne.
De ezzel nem akar visszaélni.
A kegyelemben élés nem jelent unalmas életet.
Már abban a reménységben élünk, hogy Isten dicsőségét meglátjuk, sőt, már időnként egy kicsit valóban meg is látjuk.
Amikor hívogatjuk a konfirmandusokat az ifibe, gyülekezetbe, erre hívjuk őket, ebbe az életbe. Isten dicsőségében élni sok örömet, erőt, ha kell vigasztalást jelent.
Krisztusban való társakat, mint amilyenek a konfirmandusok is lehetnek egymásnak. Sikereket, jó élményeket, bátorítást, jó intést.
Sokan kizárólag az eredményességben érzik a dicsőséget. Pedig, az a békesség, amit egy szép táj, vagy egy festmény, zenedarab jelent, az is Isten dicsőségére mutat.
Adja nekünk Isten minél többször a dicsőségében való részesedést.
II. amikor még erőtlenek voltunk, halt meg Krisztus értünk istentelenekért
Egyetérthetünk Pállal, számunkra is akkor kínálta fel Isten a kegyelmet, amikor még hitetlenek, istentelenek voltunk.
A gyerekek közötti gonoszság is fájó tud lenni.
Bár az ifjaknál a lelki ebcsont még könnyen beforr...
De azért a bántások ott is sokakat kikészítenek.
Más... a jogtalan előny, puskázás... pl.
Amikor még erőtlenek voltunk, akkor volt.
Ma már erősek vagyunk és minden gonoszságot és jogtalanságot elhagytunk.?
A szocializmusban szép tudományos szóval rejtették el az istenteleneket: ateisták.
Mindegy, hogy görögül, vagy magyarul mondjuk ezt, de a magyarban talán jobban érezzük a mélységet, a gonoszságot, amit ez az állapot takar.
A hívő ember elmondhatja, hogy Isten abban a helyzetben látott és mentett meg engem.
A még nem hívő, de Istent kereső pedig örülhet, mert Őt is hívogatja Isten.
Már Istent keresőnek lenni is reményt keltő, de akit megtalált az Isten - mert a keresőt is Ő találja meg - , az hatalmas szóval tudja magasztalni Őt, a kegyelemért, amit kapott.
III. Miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog
Láttam egy filmet egy amerikai futballt játszó játékosról. Fiatalon nem került nagy csapatba, profinak, ezért csaposként dolgozott.
Egyszer az egyik nagy csapat hirdetett toborzást amatőröknek, ő elindult, és egyedül ő megtetszett az edzőnek.
Elvitték edző táborozni, onnan se küldték haza, végül bekerült a keretbe is és megengedték, hogy az első meccsén részt vegyen. Az edző komoly dilemmában volt, mert időnként hibázott is a játékos, de ha már ő választotta ki, végig segítette.
Végül bejött az edző terve és éveken keresztül játszott a csapatban a felfedezetje.
Miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog.
Ha már istentelenként is szeretett bennünket, akkor megtért megváltottként még inkább szeret.
Már a ritkán templomba járók is tapasztalhatnak békességet és örömöt Isten körül, nem hogy azok, akik Isten erejében élik az életük.
„Ha Isten velünk kicsoda ellenünk?" a Róma 8-ból a címerünkben megtalálható Ige alapján.
Ha Ő üdvözíteni akar, mi pedig erre az útra léptünk, akkor senki el nem vonhat minket, mert Isten támogat minket végig az úton.
Segítsen Isten minket, hogy odataláljunk a békességhez, illetve, ha ez már megvan, bennünk maradjon a békesség, hogy Isten pedig készíthesse nekünk az utat az üdvösséghez egész földi életünkben.
Ámen!
Az Egyházmegyei imaláncban Gyöngyösért imádkoztunk:
Hálaadás: - új presbitériumunkért és gondnokunkért
- konfirmandusainkért
- hittanosaink között megtapasztalt kegyelemért a tanév során
- a legátusok segítő szolgálataiért nagyünnepeinken
- laikus szolgálattevőinkért
- a szórványgondozásban megtapasztalt erőért
- a szanatóriumokban, a kórházban, az idősek otthonaiban átélt kegyelemért
- az ifjúsági csoportunkért
Kérés : - könyörüljön meg rajtunk a mi Urunk és küldjön gyülekezetünknek egy fiatal segédlelkészt,aki missziói lelkülettel és jogosítvánnyal bír
- Isten áldja meg az idei Pünkösd hétfői gyülekezeti napunkat is
- élő igei üzenetekért Istentiszteleteinkre
- a július első hetében tartandó gyermekhetünket áldja meg a mi Urunk
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 40, összesen: 238404