Nyomtat Elküld Olvasási nézet

július 29.

 

Lekció: Lukács evangéliuma 9:37-48

Textus: Lukács evangéliuma 9:49-50

 

I. A Te nevedben űz ki ördögöket

Az ördögi dolgok, nem ismeretlenek ma sem. Időről - időre érezhető, hogy valaki átmenetileg, vagy hosszan megszállottként tesz valamit.

Ha bűnügyeket nézünk, vannak olyanok, amiket nem csak egyszerűen számításból, de másokat megalázásból, nagyon aljasan tesznek. De nem kell ahhoz bűnügy, hogy az ember facsaró gonoszságot lásson.

Aki az ilyen másokat, vagy magát gyötrő embert meg tudja szabadítani, az egyrészt jó szívű, másrészt nagy hatalma van.

Jézus tanítványai egy ilyen emberrel találkoztak.

Nem azt mondták, hogy próbált ördögöket űzni, vagy hogy magáról ezt mondta. Nem kérdőjelezték meg, hogy sikerült. És ez nagy dolog. Tudjuk, a hegyről való lejövet utáni beteget a tanítványok egy részének nem sikerült meggyógyítani. Itt lehet, hogy nem ilyen súlyú betegségekről, de mindenképpen gyógyítóról olvasunk.

Jó, ha látunk olyanokat, akik értékes, jó dolgokat tesznek, ha gyógyítanak, segítenek, vigasztalnak, erősítenek.

Különösen fontos ezt megvizsgálni, ha Jézus nevében teszik.

Nem tudjuk, vajon miért tette Jézus nevében? Vajon miért nem csatlakozott Jézus tanítványaihoz, ha már egyszer az Ő nevében tett csodálatos dolgot.

De tény, az Ő nevében tette. És ez azt jelenthette, hogy Isten dicsőségére tette - hiszen Jézus is így tette a tetteit.

Furcsa, amikor a hivatalos közegen kívül tesz valaki nagy dolgokat Isten dicsőségére.

De ezt a két szempontot mégis meg kell vizsgálni:

Nagy dolgokat tesz tényleg? Sok üres dolog van, amit csak felfújnak.

Jézus nevében teszi? Sokan a maguk nevében dolgoznak.

Mi Jézus nevében szeretnénk nagy dolgokat tenni és az ilyenek tudjuk elfogadni.

II. Megtiltottuk neki

Érdekes, hogy megtilthatták az ördögűzést a tanítványok.

Ezek szerint volt rá felhatalmazásuk.

Figyelhették a körülöttük lévő dolgokat, és a rossznak vélteket megtilthatták.

Néha tévedtek, mint a kisgyerekeknél, akiket nem akartak Jézus elé engedni, vagy pl. éppen ekkor.

De valószínűleg ez feladatuk volt.

És a mai híveknek ezeken belül a presbitereknek, gondnokoknak, lelkészeknek is feladata figyelni az Isten ügye közelében a jóra és a rosszra. Honnan lehetne másoknak tudni mindezt, ha a hitben járó emberek nem mondanák? A Bibliából le lehet ellenőrizni a jó döntést, de a döntések meghozatalára, az esetleges hibák ellenére is szükség van.

Ezt az embert viszont nem azért tiltották el, mert rosszat csinált, hanem mert nem tartozott közéjük.

Ha valaki nem tartozik közénk, de a nevünkben cselekszik, azzal könnyen rosszul járhatunk.

De, ha jót tesz a nevünkben, azzal minket is erősít.

Ők megtiltották, hogy jót tegyen, mert nem odatartozik.

Így nem tehetett tovább Isten dicsőségére.

Igyekszünk bölcsen megvizsgálni a körülöttünk lévő tetteket, dolgokat, hogy mindenki éppen hogy buzduljon arra, hogy Isten dicsőségére tegyen.

III. Ne tiltsátok meg

Az első tehát az Jézus szavából, hogy hadd tehesse szabadon a jót, aki az Ő nevében akar tenni.

Így vizsgáljuk meg más felekezetek tetteit is.

Igaznak tartjuk mindazt, amit mi hirdetünk, de ha áldás van más Krisztus követő csoport tettein is, akkor elfogadjuk őket is mint akik Jézus nevében tesznek - azzal együtt, hogy a tanaik miatt nem tudunk közéjük tartozni.

De érdemes azzal is foglalkozni, amit az „aki nincs ellenetek az veletek van." jelent.

Először a másik oldalról.

A kommunizmusban mondták, hogy aki nincs velünk az ellenünk van. Ez kicsit megváltoztatva, de szintén jézusi szó.

De ezt ők úgy értették, hogy hiába tesznek pl. a hívek az országért sok jót, hiába dolgoznak, hiába aggódnak, hiába tartoznak teljes szívvel ide, ennek ellenére ellenségnek kell őket tekinteni.

Mi nem ezt gondoljuk.

Úgy gondoljuk, hogy akinek a tettei nem ellenségesek, aki nem ellenségként határozza meg magát, hanem épít és erősít, azzal egy oldalon állunk.

A közömböseknek el kell döntenie, melyik oldalra kerülnek, mert lehet, hogy a sehova tartozás langyossága is ellenségeskedésnek számít, de aki a tetteivel épít, szívével krisztusi, azt biztatjuk a további jó tettekre.

Nem fogadunk el akármit Jézus nevében.

Illetve, nem örülünk, ha mások dicsőségére tesznek az emberek.

De örvendünk, ha Isten dicsőségére jót tesznek mások és mi is így próbálunk tenni.

Ámen!

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 86, összesen: 238709

  • 2024. április 25., csütörtök

    Az evangélium dinamikus, egyházi életünk viszont jobbára statikus. Mit tehetünk azért, hogy az életet munkáljuk – mások számára is? Lovas András...
  • 2024. április 25., csütörtök

    A Krisztusban kapott szabadságról gondolkodtak a lelkésznők és lelkésznék a Ráday Házban tartott közelmúltbeli találkozójukon.
  • 2024. április 24., szerda

    Alig több mint tíz év alatt vált néhány fős közösségből templomépítővé a szigetszentmártoni református gyülekezet, amely április 20-án rakta le félkés...
  • 2024. április 22., hétfő

    „Az esperesi szolgálat nem plecsni, nem kitüntetés, hanem lehetőség a szolgálatra.” Beiktatták Kovács Gergely esperest a Budapest-Déli Református Egyh...
  • 2024. április 22., hétfő

    Baráti ölelések, szakmai beszélgetések, keresztyén légkör fogadta a lelkipásztorokat, hittanoktatókat és vallástanárokat a Dunamelléki Katechetikai Tá...
  • 2024. április 21., vasárnap

    Közelebb a teremtett világhoz, közelebb egymáshoz, közelebb az Ige megéléséhez. A Gyökössy Intézet a lelkészeket hívja ki a mindennapok terhei közül. ...
  • 2024. április 18., csütörtök

    Az egyházkerületi konferencia-központok helyzetéről, a Kákicson nyíló ifjúsági házról és az elsőként megválasztott presbiterek közelgő találkozójáról ...
  • 2024. április 17., szerda

    A HolddalaNap zenekar újra hangszőnyeget sző a csendből. Imádságban fogant koncertjükről Gulyás Anna énekessel, dalszerzővel beszélgettünk.
  • 2024. április 16., kedd

    Duráczky Bálint szociológus szerint a tradicionális keretek lebomlása az elköteleződés megerősödését hozhatja egyházunkban.
  • 2024. április 16., kedd

    A Református Pulmonológiai Centrumban kapta meg Közép-Európában elsőként a gyógyszeres kezelést egy hatévesnél fiatalabb cisztás fibrózisos gyermek.