Lekció: Gal. 5:7-15

Textus: Galata 5:13

„ Mert ti, testvéreim, szabadságra vagytok elhívva; csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak. "

I. Szabadságra vagytok elhívva

Ha beütjük a keresőbe a munkahelyi szabadságra utaló helyeket találunk.

A wikipédiában már összetettebb dolgokkal találkozhatunk.

Idegen erőtől való függetlenség pl.

Szabadnak lenni valamitől - nem kínoznak, büntetnek

szabadnak lenni valamire - megtehetek valamit, pl. vélemény szabadság.

Pál alapján: nem vagyunk állandóan a törvény büntetésének a fenyegetése alatt, de bátran, magunktól tehetjük a jót, szabadon.

Rettenetes, amikor valaki nem tud megbocsátani magának, vagy másoknak, amikor olyat tett, ami a leírt, vagy íratlan törvények szerint rossz és a következménye hosszú távú, vagy akár örök.

Akár egy gyilkos szó is lehet ilyen.

Meg kell keményedni, hogy elviselje az ember? Vagy békességgel tovább lehet menni.

Rettegve kell szabály betartónak lenni?

Vagy az Istentől kapott szeretetben bízva remélhetem, hogy a jót teszem és ha mégis elbukom, az Úr akkor is ott van velem.

Van, aki nem tesz meg szép, jó dolgokat, mert az túl könnyed a hithez.

Mesélte valaki, hogy a megtérése után elhagyta az éneklést gitárral és ki is dobta a gitárját.

Aztán ahogy mélyebb lett a hite visszahozta a gitárt. Rájött, így is szereti őt az Isten.

II. Csak a szabadság nehogy ürügy legyen a testnek

Amikor egy politikai foglyot szabadon engednek, sok mindent megtehet immár. Nincs a négy fal és rácsok közé zárva, de az állam törvényei persze érvényesek rá is.

Amikor az országunk megszűnt a Szovjetunió bábja lenni, szabadok lettünk, de azért a sokféle törvényünk megmaradt.

A liberális szó sokunk számára a szabadság kereső helyett a szabadost jelenti.

Nem a bántás elkerülését és a jó dolgokhoz való jogot, hanem a bármit megtehetek-et értjük alatta.

Nem kell tizedet adni, nem adok hát szinte semmit, nem kell templomba járni minden vasárnap, nem járok hát csak évente kétszer, nem kell jót tennem ahhoz hogy üdvözüljek, így csak magammal törődök.

Nem kell meggyónnom a bűnömet, így nem beszélek róla senkinek, ha lehetne, még Istennek se. Nem tilthatnak el az úrvacsorától, ha nem járok istentiszteletre, így a bűnbánati alkalmakat is elkerülöm. Nem kérhetik rajtam számon a gyermekeim hitét, így azt csinálhatnak, amit akarnak.

Tényleg nem kéretnek számon ezek? Akkor se ha ürügyként használjuk a szabadosságunkhoz? Dehogynem.

Vigyázzunk!

III. Hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak

A héten egyik nap, amikor elindultam, a feleségem úgy búcsúzott, hogy áldott szolgálatot kívánt.

Hallotta most ezt valaki, aki rendőrként dolgozik, és mondta, milyen érdekes, ők is és mi is szolgálatot végzünk. És, hogy így van csak értelme végeznünk a feladatunkat.

Régi mondás: Aki nem tud mosolyogni ne legyen kereskedő.

Ott is szolgálni kell, bár ott kiszolgálni. És számos olyan feladat van, ahol azt kell tenni, amit a vevő kér.

Ez a rendőr a lelkész, a politikus vagy a tanár esetében már nem ilyen egyszerű.

A szolgálatban itt már a rend és a figyelmeztetés is benne van.

Szeretettel szolgáljátok ki egymást, ha lehetséges és szeretettel vezessétek egymást, ha szükséges.

A lényeg a szeretet.

Akkor nem marjuk, faljuk egymást.

Akkor igazán segítünk.

Akkor nem csak elvárjuk a kiszolgálást, de magunk is megtesszük, amire szükség van.

Adjon Isten ilyen szeretettel teli hozzáállást nekünk!

Ámen!