A közlekedési táblák és a drogos gyilkos

Százhalombatta rendezett és szép város, ahol megbecsülik az oktatást a sportot, a művészetet. Olyanok lakják nagy többségében, akik becsülettel dolgoznak és értékelik a szépet.

Idén lesz 25 éve, hogy itt szolgálhatok lelkészként és a sok érték és szépség mellett, jó néhány döbbenetes eseményről hallhattam, mióta itt vagyok.

A 25 év alatt volt szexuális indíttatású kettős gyilkosság, robbant fel battai a gépkocsijában, öltek itt meg ékszerészt és bedrogozva házaspárt. Fiatalon elveszítettünk balesetben, híres zenészt, de volt képviselő, akit milliós károkozással vádolnak lakásügyekben, az egyik alpolgármesterünkről pedig kiderült, hogy csoportos nemi erőszak miatt ült (és sajnos még lehetne folytatni a sort).

Valószínűleg ez utóbbi volt az „utolsó csepp", amiért most különösen is elgondolkoztam a városunk sorsáról.

Nem ismerem a statisztikákat, de nem tűnik természetesnek, hogy egy nem egészen 20 ezres lakosú városban ennyi, országos figyelmet is keltő szörnyűség történjen.

Más oldalról:

Ideérkezésem előtt, csak szórványként élt a református gyülekezet Százhalombattán. A fő okát ennek a 1990 előtti vezetés ellenállásában láthatjuk, mely miatt az akkor valószínűleg több mint 2000 református (2001-ben is több volt) nem lehetett önálló. Tudtommal azonban a római katolikus közösség is megszenvedte ezt az időt. A kor erkölcse ateista, tehát istentelen volt. Azóta felépülhetett a két templom, megerősödhetett több gyülekezet, mégis meglepő módon az akkori kort jelképező tanácselnök lett a névadója konferencia központunknak. A személyes értékeivel nem vitatkozva, kijelenthető, hogy ő mégis jelképe annak az istentelen időszaknak.

E város nem tudott - talán nem is akart? - teljesen elszakadni ateista múltjától, melyben aztán a rossz erkölcsi döntések lehetősége megsokszorozódott.

Városunk rendezettsége, tisztasága, virággal díszítése is mutatja a vezetők jó szándékát. A sok pénz lehetővé teszik, hogyha szemetelnek is sokan, másnapra mégis tiszta legyen minden. A látható problémákat a szőnyeg alá lehet söpörni.

A törvényt nem jól tisztelő magatartást elfedi a látszat.

De a szabályok betarthatósága segít, törvény szerint élni és fordítva.

Egy példa:

Évekkel ezelőtt az egyik képviselő iránymutatónak nevezte a helyi TV-ben a 30 km-es sebességkorlátozást mutató közlekedési táblákat. Sokan annak is tekintik... - nyilván a rendőrség nem.

Talán nem mindenki tudja, de városunk utcáinak többségén nem lehet átmenni, csak azok mehetnek be, akik odatartanak és ők is csak 20 km-es sebességgel. A lakó-pihenő övezet tábla ezt jelenti. (lásd itt: http://www.kreszdoktor.hu/kozlekedes_lako-piheno_ovezetben.php)

Ezt a táblát a legtöbb helyen nagyon-nagyon nehéz betartani (aki ismeri a tábla jelentését, annak is).

A közlekedési lámpák pedig sokszor indokolatlanul sokáig maradnak pirosan, ami sok gyalogost arra késztet, hogy szabálytalanul menjen át.

Amennyiben hozzászokunk, hogy a szabályok rosszak, vagy maximum iránymutatóak, az fontos döntésekben is elbizonytalaníthat minket.

Az apró szabályszegések végül összeállhatnak nagy törvénytelenségekké.

Nincs kapcsolat a drogos gyilkos és a (rossz) közlekedési táblák között Százhalombattán, csak az, hogy mindkét dolog itt van.

Mit tehetünk?

Mindnyájan törekedhetünk a szabályok betartására, és akinek módjában áll, a jó szabályok kialakítására.

Mi hívek imádkozhatunk ezért a városért, a megtéréséért, a lelki tisztaságáért, a vezetőiért.

Istenünk áldd meg Százhalombattát!

„Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők megelégítettnek." Máté evangéliuma 5. rész. Jézus szavai a Hegyi Beszédből.