Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Áldott Ünnepeket!

„Ismét szóla azért hozzájuk Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága."

János evangéliuma 8. rész, 12. vers.

Ünneplő soroksári közösség! Krisztusban kedves testvérek!

 

Van annak kockázata, hogy ma este újra meggyújtjuk adventi koszorúnk második gyertyáját. Mert ahol gyertyát gyújtanak, ott hatalmat vesz a világosság. Amikor Jézus Urunk önmagáról mondja, hogy Ő a világ világossága, akkor először arról akar tanítani minket: az Ő fénye több, mint adventi és karácsonyi ünnepünk fényei. Az ünnep fényei kialszanak, ahogy elmúlik az ünnep, de Krisztus világossága örökké bevilágítja, beragyogja fényével az életet.

1. Krisztus világossága nem Adventben, Karácsonykor világít csupán, hanem örökké. A díszeket, a lámpatesteket, a fényforrásokat majd lekapcsoljuk, eldobozoljuk a következő ünnepre, de az Ő világossága tovább fénylik nekünk. Azért van kockázata tehát, gyertyát gyújtani a sötétbe, mert a világ világossága bevilágít az ember egyre sötétülő szívébe is. Bevilágít testvérem a te szívedbe is, még a legelrejtettebb sötét zugába is, ahonnan már mindenkit kizártál.

Jézus Krisztus világossága többet mutat meg, mint amit mi külsőképpen mutatni akarunk. Többet mutat, mint egy szépen felújított, és szépen kivilágított épületet. Mert először a templomban mondta el üzenetét, tehát ma is az ott élőknek mondja első renden: én vagyok a világosság. Bevilágít tehát a vallásos gyakorlatba, mindent megláthatunk Általa. Meglátjuk mi van a templom közepén, a hitélet középpontjában. Bevilágítja a világ világossága templomi szokásainkat. Ha az a cél, hogy Vasárnap megmutasd: milyen autóból szállsz ki, vagy milyen ruhát vettél fel, addig csak templomozás zajlik. A templomozástól még nem Jézus áll a középen, Igéje, Szentlelke által.

2. A világ világossága a persely közelében mondta el szavait, így világít be tehát életünk egyik legérzékenyebb területére is: miképpen intézed pénzügyeidet. Hiába próbáljuk rejtegetni előle, az Ő fénye a pénztárcánkba és a bankszámlánkra is rávilágít. Ma ennek az igazságát lássuk meg csupán: mennyire tele van a gondolatunk a pénzzel. Miközben azt gondoljuk, hogy mi birtokoljuk, fogjuk, vagy adjuk, kiderül: éppen az a legnagyobb bajunk, problémánk, hogy mi lettünk foglyai a pénznek.

Mindig csak a gondunk van vele. Ha nincs, akkor az a baj, mert a kevésből mindig több kell. Ha van belőle, akkor arra van gondunk, hogyan tartsuk meg, vagy sokasítsunk rajta. Látjuk, hogy milyen nagy kockázata van annak, hogy Advent igazi fényét beengedjük szívünk e zugába is, de mi engedjük be oda is a világ világosságát, amit eddig annyira el akartunk rejteni előle.

3. Alapigénk második fele arról beszél, hogy miképpen lehet miénk ez a világosság, ami nem múlik el az ünneppel együtt. Azé lesz a világ világossága, aki követi Őt. A követni szónak van egy katonai jelentése. A katona követi a parancsnokát, vele megy bárhová, ahová ura csak akarja. Ilyen parancsnokunk, vezérünk a Krisztus, amikor szavára hallgatunk. Úgy kell követni a világ világosságát, ahogy a szolga keresi, lesi ura bármilyen óhaját, kívánságát. Tiéd Krisztus világossága, ha így gazdája életednek Jézus.

Követni Jézust, azt is jelenti, hogy hallgatunk tanácsára, így lesz a mi mesterünkké. Végül a követni szónak van egy ilyen jelentése is: törvényekhez, a fennálló normákhoz igazodni, így berendezni az életet. Jézus szava, Igéje jelenléte mindig új életformát hoz. Amikor Őt követed, az nem szabadidős tevékenységet jelent, hanem életformát, életvezetést. Isten adjon így áldott adventi, karácsonyi ünnepet minden testvéremnek, hogy az Ő követésében ragyogjon nekünk a világ világossága, úgy legyen! Ámen.

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 178, összesen: 1467361

  • 2024. július 19., péntek

    Megszólalásig hasonlít egymásra a ráckevei és a tiszakécskei templom. Mi most megkerestük a templomtestvérek gyülekezeteit.
  • 2024. július 18., csütörtök

    Mindannyiunknak van lelki öröksége, ami meghatározza hívő életünk mindennapjait. A szembenézés ideje, ha a hétköznapok ízetlenné válnak. Molnár Sándor...
  • 2024. július 18., csütörtök

    Lelkészek és egyházi munkatársak számára rendezett közös elcsendesedést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
  • 2024. július 18., csütörtök

    A tahi lelkészhét központi témája ezúttal a keresztyén reménység volt.
  • 2024. július 17., szerda

    A növekedés nem nagy csodák eredménye, hanem apró, hétköznapi lépéseké – tapasztalták meg a délegyházi reformátusok, akik a bizonytalan jövőre is mert...
  • 2024. július 16., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Veres Sándor, a Dunamelléki Egyházkerület főgondno...
  • 2024. július 15., hétfő

    Átadták a Monorierdői Református Egyházközség Erdei Csillagfény Református Bölcsődéjét, mely szeptembertől 28 gyermek ellátását teszi lehetővé.
  • 2024. július 15., hétfő

    Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk: nem könnyed nyári olvasmány.
  • 2024. július 11., csütörtök

    A meddőség talajából is születhet valami szép, valami új, valami maradandó. Muzslai-Bízik Hannával beszélgettünk.
  • 2024. július 10., szerda

    Pillanatképek a monorierdői református gyülekezet csillagásztáborából.