Tisztelet az édesanyáknak
Ünnepi istentiszteket anyák napján.
Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked. (Mózes II. könyve: 20:12.)
Nagyon sokan voltunk a templomban. S örült a szív: nagymama, édesanya kézen fogva vezette unokáját, gyermekét a padsorok közé. Csillogtak a szemek! Az örömtől is, a meghatottságtól is.
Gyülekezetünk kocsival rendelkező férfiai pedig a Gondozó Szolgálattól, és a Názáret Otthonból hozták el azokat az idős, járni már nehezen tudó, több esetben kerekesszékbe kényszerülő Testvéreinket, akik jelentkeztek, jelezték, hogy szívesen
vennének részt az istentiszteletünkön.
Hittanos gyermekeink versekkel, hangszeres darabok bemutatásával kedveskedtek az anyák napi ünnepi istentiszteleten megjelent Édesanyáknak, és azok szüleinek, akik teszésüknek is bátran hangot adtak. Majd lelkipásztorunk, folytatva a több hete megkezdett sorozatot, a tízparancsolat feléhez érve, a mai nap legaktuálisabb parancsolatát olvasta fel.
Figyeltem az arcokat. Bizony sok esetben néma bólintás volt a válasz Kiss Péter lelkészünk igemagyarázatára: „Tiszteld atyádat és anyádat..." Jól tudjuk-e, érezzük-e, hogy kit illet valójában a tisztelet? A szeretet? És nem volt kétséges, hogy mindenki tudta a „jó választ"
Az igehirdetés után az ifjúsági szobában találkoztunk gyülekezetünk idősebb nőtestvéreivel, és a vendégeinkkel. Fiataljaink egy-egy szál virággal köszöntötték az ünnepelteket, a gyülekezet női körének, a nőszövetségnek néhány tagja pedig általuk készített finom süteménnyel, itallal kínálták Őket.
Áldja, óvja Isten mindannyiukat!
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 176, összesen: 1427401