Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Szövetségeseink a pedagógusok!

A felvidéki Arany ABC így tanít a tanítótiszteletről:

„Tanítód legjobb barátod,
Javadra van, tudod, látod
Légy hát neki szót fogadó,
Minden tisztességet adó."

E gyönyörű sorokkal köszöntöm nagy szeretettel a szülőket, pedagógusokat, gyermekeinket egy új tanév beköszöntekkor. A tanévkezdéskor nem meglepő, ha egy gyülekezetvezető, aki maga is háromgyermekes édesapa a hitoktatás ügyében emeli fel szavát. Kötelességünk, felelősségünk, küldetésünk szólni gyermekeinkért, hiszen mi nekik akarjuk adni a legtöbbet, a legjobbat. Az egyház azért van még, arra van felhatalmazása, hogy átadja Isten meghívását minden embernek a boldog, teljes életre, vagyis életközösségre a Mennyei Atyával. A gyülekezetek felekezeti hovatartozástól függetlenül ennek a feladatnak tesznek eleget, amikor Vasárnap, az Úr napján a Feltámadott Krisztus ünneplik, és gyermek, fiatal, idős, nő vagy férfi számára megfogalmazzák: mi egy család vagyunk Isten közelségében.

Mindig nagy ünnep, amikor egy-egy család úgy dönt, hogy gyermekét elhozza a templomba és kéri a keresztség kiszolgáltatását. Fontos tudnunk, hogy a kereszteléssel a család éppen abba a küldetésbe, szolgálatba kapcsolódik be, amit Isten népe, a gyülekezet, az egyház itt a földön végez. Így emlékezzünk szülőként, nagyszülőként, keresztszülőként Isten minket megszólító szavára, amit gyermekeink keresztelésekor minden alkalommal hallunk: „Elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket". Máté 28, 19. Akik önként hozzák gyermekeiket megkeresztelni a templomba, azok ígéretet, fogadalmat tesznek arra, hogy felnövekvő életeket élő hitre vezetik, vagyis Krisztus tanítványának, követőjének, tehát keresztyén embernek nevelik.

A küldetésünk, feladatunk, szolgálatunk tehát közös nekünk családoknak és gyülekezeteknek. Olyan jó, hogy ebben a valóban nem könnyű szolgálatban tehát nem vagyunk egyedül, számíthatunk egymásra. A gyülekezet számíthat a családokra, mert azok komolyan veszik önmagukat, saját önként tett fogadalmukat, amit nem csupán a gyülekezet előtt, hanem Isten színe előtt tettek meg. A család pedig számíthat a gyülekezetre, sőt hitem szerint mindenkire, akik a családi közösségen kívül a gyermekeinket nevelni fogják. A szülők, minden család számíthat a református közösségre avval, hogy akár intézményes, akár gyülekezeti formában lehetőséget kínál a hitoktatásra. Biztatjuk a családokat, főként a felelős szülőket, hogy a tanévkezdéskor minden kerületi óvodában, iskolában írassák be gyermeküket református hitoktatásra, ha a keresztelést ebben a gyülekezetben kérték. Így tudjuk megtenni közösen azt az első lépést, amire a kereszteléskor fogadalmat tettünk.

Meggyőződésem, hogy gyermekeink nevelésében, hitre segítésében nagy szövetségeseink vannak még: ők a pedagógusok. Hiszem, hogy ők is a legjobbat akarják adni a gyermekeknek szakmai tudásukkal, hivatástudatukkal. Rájuk is számíthatunk, mert amíg gyermekünk óvodába, iskolába jár a kezüket már ők is fogják, vezetik őket. Nem kell félnünk ettől a szótól, hogy vezetés még akkor sem, ha valóban van súlya ennek a kifejezésnek. Hiszen akkor tettük meg a legtöbbet a ránk bízott életekért, ha az úton addig, amíg nem tanul meg azon egyedül járni vezetjük, tanítjuk, neveljük. Így leszünk szülőként, pedagógusként, keresztyénként munkatársakká, hogy szeretett gyermekeink kezét nem elengedjük, hanem közösen úgy neveljük, hogy megtanítjuk a sok fontos ismeretanyagon túl arra, miként lehet teljes, boldog élete már itt a földön.

Teljes, boldog élete pedig csak úgy lesz, ha megérzi szülein, családi, iskolai életén keresztül, hogy az ő kezét fogja egy hatalmasabb, Atyai kéz is, aki az életet adta, és akinek minden megszületett élettel terve van. Vállaljuk fel szülőként, pedagógusként, nevelőként, hogy a felnövekvő gyermekeinket az élet, az ember és Isten szeretetére neveljük. Így hívjuk a családokat arra, hogy éljenek a hittanbeíratás lehetőségével, és a gyermek-istentiszteletek alkalmaival minden vasárnap 9:30 órakor a Hősök tere 11. szám alatti templomunkban.

 

Kiss Péter lelkész

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 5, összesen: 1006485

  • 2019. július 18., csütörtök

    Vannak helyek, amelyek sokadik alkalommal is érdekesek. Főként, ha nem csupán a mindenki által ismert látványosságokat keressük.
  • 2019. július 18., csütörtök

    A Művészetek Völgyében idén egymásra találhat múltidézés és jövőízlelgetés, mester és tanítvány, égi és földi, alkotó és befogadó, zene és csend, kép ...
  • 2019. július 16., kedd

    A magyar reformáció politikai teológiája, avagy a világi hatalmasságok hitbéli megközelítései a tizenhatodik században.
  • 2019. július 16., kedd

    Ahol az Isten hozott nem csak szlogen – a sellyei Biztos Kezdet Gyerekházban jártunk.
  • 2019. július 14., vasárnap

    „Nem tudom garantálni a gyerekeimnek, hogy lesz nekik mit enni és inni, de arra nevelem őket, hogy bármilyen körülmények között lesznek, gondoljanak I...
  • 2019. július 12., péntek

    – Nemsokára jövünk! – nevetett rá a férfi és sietve felpattant a biciklire, hogy utolérje a két fiúcskát, akik már az utca végén kerekeztek. Mosolyog...
  • 2019. július 10., szerda

    Schaffner Antóniát megérintette a Wycliffe Világszövetség Afrika területi igazgatójának beszéde, és elhatározta, jótékonysági vásárral segíti a biblia...
  • 2019. július 09., kedd

    El kell hagynunk elefántcsonttornyunkat keresztyénként – szólt a felhívás az egyik rendezvényen. Volt olyan az életemben, amikor valóban kiléptem a me...
  • 2019. július 09., kedd

    Együttesen 3261,4 millió forintnyi többletforrást szavazott meg a parlament a tűzkárt szenvedett kollégium újjáépítésére és az ezzel egy épületegyütte...
  • 2019. július 08., hétfő

    Vajon bűn-e a gazdagság? Milyen alternatívája létezik annak a gazdaságnak, ami növekedésre van ítélve, ha fenn akar maradni? Miért éri meg a pénzre vá...