Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Kálvini hatások magyar és erdélyi vonatkozásai

Lelkész Tanulmányi Kör Soroksáron

Ez évi ütemezés szerint a Soroksári Református Templom lelkészi hivatalában ült össze 2009 október 15-én a körzeti Lelkész Tanulmányi Kör.

Nyitó  áhítatot a házigazda lelkipásztorunk, Kádár István Csongor tartotta 2Mózes 24, 12-és a következő versek alapján. Ezt követően Dragán György lelkipásztor „A Kálvini hatások a Magyar Reformáció és az Erdélyi Reformáció kibontakozásában" címmel tartott előadást, amelyet a témával kapcsolatos beszélgetés következett. Az alkalmat lekipásztorunk rövid imája zárta.

A Kálvini hatások a Magyar Reformáció és az Erdélyi Reformáció kibontakozásában.

A Magyar reformáció Kálvinhoz vagy hatásához köthető történetét- a históriai anyag terjedelem miatt- az erdélyi reformációval együtt csak dióhéjban fogom tárgyalni. Itt is leginkább azokat a történelmi-teológiai tényeket, eseményeket fogom kiemelni, illetve hangsúlyozni, amelyek Kálvin hatásához kapcsolható. Mint látni fogjuk direkt kálvini hatást alig, vagy nagyon keveset ismerünk, jegyeztek fel, mivel az érintkezés a nyugatnak nevezet világgal csak áttételesen valósult meg. Ezen a területen a helvét irányzat kevésbé tulajdonítható Kálvin hatásának, inkább tanítványainak, Béza Todornak és Bullinger Henriknek irodalmi és missziós tevékenységének melynek következtében terjedt el a kálvini reformáció. Kálvint kevés magyar tanítvány hallgatta. A tanítványok eleinte Wittenbergbe jártak teológiát hallgatni, s előbb lutheránus hatás érte őket, majd később mentek Genfbe és Zürichbe teológiát tanulni és lettek a kálvini irányzat követőjévé.

A magyar reformáció kettő oldalról indult meg. Az első az Luther tanítása, 1526 előtt a német és szlovák lakosságú városokból terjedt el. A második úton jártak azok a papok és tanítók, akik a reformációtól nem érintett területeken prédikációjukkal vagy iskolai tanítással vetették el Isten Igéjét. Ezeket nevezték vándorprédikátoroknak. A vándorreformátorok tevékenységét a városi elöljáró tanácsok (mivel a polgárságnak nevezet réteg már ekkorra kezdett kialakulni) és nemesek rokonszenve kísérte, mint külső támogató bázis. Ezek elsősorban a törökök által megszállt hódoltsági területeken az igére kiéhezett egyszerű emberek között szolgáltak. A következő nevek emelendők ki azok a vándor igehirdetők közül, akik ezen a területen tevékenykedtek: Dévai Bíró Mátyás, Sztárai Mihály, Szegedi kis István, Huszár Gál.

1/ Dévai Bíró Mátyás kezdetben - mivel Wittenbergben tanul-a lutheri irányhoz csatlakozik, később az őt ért hatások következtében igyekezet a helvét hitvallás felé fordulni. . Budán kiadja Rudimenta salutis(az üdvösség alapkövei) című művét melyben a reformátori tanítás 52 pontját foglalják össze, majd egy másikat kis könyvet is írt a szentek és ereklyék ellen. Művei miatt börtönbe vetik, de a polgárok, akik öt hallgatták kiszabadították. Ezt követően külföldre utazik, művei kiadatása miatt. Majd Perényi Péter felvidéki nemes udvari papjának fogadja, de innen el kellett mennie, mivel a főpap a gróf életét evangéliumi kritika alá vette. A továbbiakban először tanított, majd ismét külföldre távozott, Bázelbe és Krakkóba. Ekkor érintkezhetett a kálvini tanításokkal. Az 1544. nagyváradi disputára név nélkül megjelenik egy mű az úrvacsoráról. A stílusa elárulta az íróját, Dévai úrvacsora tanítása volt melynek lényege már tartalmazza a Melanchton Luther úrvacsorai tanításának változtatását. Fennmaradt művei inkább az evangélikus tanítás reform, és Zwingli és Bucer tanítás közötti békéltető irányzatát mutatják. Nem sorolható egyértelműen a kálvin követői közé, csak olyan mértékben ahogy létrejött a szövetség Luther és Bucer között, s ennek okmánya Wittembergi konkordia megengedi.

2/ Sztárai Mihály Ferences szerzetes a második. Számos gyülekezet alapított a törökök megszállta területen. Iskoladrámákat és számos éneket írt. Tanított több iskolában, Sárospatakon Páloczy Ádám fölbirtokán Lelkész. Majd a Mohácsi vészt követően Laskón alapit, Gyülekezetet. Őt is inkább a lutheránus tanítás szelleme miatt a Melanchtoni tanítás szellemi befolyása alatt könyveljük el. Azt írja, hogy 120 gyülekezet alapítottam az ige és a szentlélek segítségével, ahol csak a tiszta igét hirdetik. Úrvacsora tanában igyekszik kötetlen lenni és közvetíteni a Helvét és a Luther által kijelentett tanítások között.

3/ Huszár Gál a harmadik, aki járta a vidéket és hirdette az igét, valamint terjesztette az evangéliumot. Könyvnyomtató prédikátornak nevezik. Kiadja Sztárainak „Az igaz papság tiköre" című színdarabját, ami miatt meghívják Kassára prédikátornak, majd ott börtönbe is vetik. A kassai polgárok szabadítják ki, onnan Debrecenbe megy nyomdát alapit, s kiadja Méliusz műveit, majd továbbáll és Komjátiban megjelenteti az evangélikus Bornemissza Péter  igehirdetést tartalmazó könyvét. Teológiája megbékélő volt, jól érezte magát a konzervatív Lutheri irányzat keretei között, azonban ö volt, aki Bullinger Henriknek először írt informatív levelet, és megjelenteti a magyar területen élő lelkészeknek írt levelét. Méliusszal jól tudott együttműködni, nyitott volt a kálvini reformáció tanítása iránt is. Nyomdájában Fia kinyomtatja a Heidelbergi Kátét.

4/ Szegedi Kiss István a negyedik, aki több irányú teológiai tevékenységével hírnevet vívott ki magának. Külföldi tanulmányt folytat, s tanítja Krakkóban a klasszikusokat. Itt korán kinyomtatták és megismeri Ozorai Imre Krisztusról és az ő egyházáról c művét. Bécsben és Wittenbergben tanul, csatlakozik a reformációhoz s ezek szellemében is tanít és végez igehirdetést gyulai és tolnai gyülekezetekben. A római pápák tükre brossurában összehasonlítja a pápai és a igaz mennyországot s közben megjelöli azokat a rangokat melyek az egyházban szükségesek. Szegedi teológiailag a helvét irányvonalhoz csatlakozott, míg az istentisztelet kérdésében toleráns volt, lelki kérdésekben is megengedő volt, a felekezeti békesség miatt. Könyveit külföldön adták ki. Egyik leghíresebb a Kis Dogmatika amelyben a nagy teológiai gondolkodókat egymás mellé helyezi és azokat összehasonlítja.

Erdélyben a reformáció tanítását kezdetben a német szászok kezdték el terjeszteni. Brassóban Hunterus János vezetésével, püspök vezetésével kezdet el terjedni az evangélikus irány. Egyes történészek szerint a püspök közel állt a helvét irányhoz is. Végig kitartottak a Ágostai irány mellett, de voltak akik a hitviták hatására a kálvini oldalra álltak át.

Láthatjuk a reformáció tanai az ország minden területére a török hódoltság alatt Az is megfigyelhető, hogy sokan a külföldi tanulmányok során elsajátított tanokat akarják tovább adni, és ezeket hirdetni.

Ezek a diákok terjesztették el a reformáció kálvini irányzatát. Ezen túl pedig hitvitákon mérték össze képességeiket, majd ezután lefektették az új tanítás alapjait. Ebben fontos szerepe volt a földesúrnak is, akik sokszor református helvét irányhoz tartozó igehirdető prédikátort hívtak meg, valamint a helyi polgárokból összeállott városi tanács is..

A reformáció  terjedését segítette a nyomdák felállítása is, melyeken könyveket, kátékat nyomtattak ki. A másik fontos mozzanat, intézmények: konkrétan az iskolák és kollégiumok alapítása volt. Helvét irányzatot támogató fejedelmek kollégiumokat alapítottak a kálvini tanítás terjedésének elősegítése érdekében. Meg kell említeni Bethlen Gábor Erdélyi fejedelmet, aki a nagyenyedi kollégiumot alapította, valamint I. Rákóczi Györgyöt  aki a Sárospataki kollégiumot létrejöttét támogatta, feleségével Lorántffy Zsuzsannával együtt. Az iskolákba neves, és híres oktatókat hívtak, akik a puritán gondolatokat magjait vetették el.

A reformáció Kálvin és Bullinger (szövetség okmány: Consensus tigurinust Zürichi megegyezés) tanaira hallgató változata Magyarország és Erdély területén az istentiszteleti formák bevezetésével és egy Rómával de Lutherral polemizáló úrvacsora tannal lépett a nagyközönség elé. A helvét irány fellépése döntés elé állította az egyházkerületeket, melyek közül egyesek gyorsan letértek a Luther által megjelölt útról.

1544-ben Belényesi Gergely fiatal teológusról van először információnk, hogy Genfben meglátogatja Kálvint és beszámol neki az országnak helyzetéről, s Bucer társaságában is hosszabb időt töltött.

Ezt követően Kaprophontes Ferenc ír Kálvinnak írott levelében számol be a magyar reformáció helyzetéről, az antitrinitáriusok veszélyéről, mely Stancaró tevékenységében nyilvánul meg. Kálvin nevében - aki ekkor más gyengélkedik -Bullinger válaszol, aki szellemi sorsörököse a mesternek. Buzdítja a helvét irányzat alá tartózókat, hogy védjék meg a tanítást. Mások is tartottak fel kapcsolatot Bullingerrel, pl. Fejértothi József, és Thúri András.

A reformáció  helvét irányzatának elterjedése magyar királyságban Erdélybe is meg gyökerezik. Kiindulópontja Tiszántúl Debrecen központtal.

Első  legfontosabb személye Kálmáncsehi Sánta Márton, aki 1551-től Debrecen működik. Előtte a törökök megszállta területeken hirdeti az igét. Egyesek Zwingli követőjének, de még többen Bullinger tanítványának tartják „Márton testvért" Elsőre az úrvacsora kérdése került a vita középpontjába. Kálmáncsehi az úrvacsora Bullinger- kálvini értelmezését tanítja. Lényege szerint az úr teste és vére nem az átlényegülés útján, sem másképpen nincs jelen a valósággal, hanem ezeknek csak jegyei és jelképei, melyek Isten Szentlelke által fejti ki hatását. Az ö tevékenységét támogatta Petrovics Péter János Zsigmond gyámja az ország keleti felének legbefolyásosabb főúr. Az ő birtokain Kálmáncsehi hatása mindenütt érvényesül, s így Nagyváradon is érezhető az üzenetének híre,, amelynek hatására 1553. - ban Erdélyben több helyen helvét irányzatnak megfelelően módosították az istentiszteleti rendtartást. Kálmáncsehi Kolozsváron később püspök is lett. Majd egy időre megtorpant a helvét irányzat terjedése egyes Római Katolikus főurak pl. Zabardy M, támadása miatt. Ekkor az evangélikus felekezetűekkel egy kis ideig békesség alakult ki. Az Óvári zsinaton hozott határozatok azt jelezték, hogy az istentiszteleti változás Luther tanításának megfelelően rendelték el, sokan visszaváltoztatták, a márt elért eredményeket..

1556-ban fordulat történt. János Zsigmond fejedelem lett, és ismét felfelé ívelt reformáció helvét irányzata.

Debrecenben Kálmáncsehi örökőse Méliusz Juhász Péter lett.

Az lett a célja megegyezésre jusson az úrvacsora kérdésben Erdéllyel s felső Magyarországgal. Ez a Marosvásárhelyi úrvacsorai hitvallásban történt meg. Ez az első magyar nyelvű hitvallás, amely Zwingli tanításának nyomait is magán hordja (edere  = credere , enni = hinni) Ezzel együtt kimondja, „hogy az Úr teste és vére nem szájon át történő evés természetes útján, de nem is egyedül a hit által lesz eledele, hanem a szentléleknek szájjal történő evéssel és hittel egy időben történő tevékenysége útján". A hitvallásnak egy további sokatmondó helyén az áll:"mert valakiben a Jézus Krisztus lelke nincs, testét sem veheti". A hitvallás itt a Krisztusban való részesedés magyarázatában a lelki tényezőt nem ellentétként állítja szemben a testivel, hanem középvonalként az élő Krisztus test-lélek egységben való részesedését hangsúlyozza a lelki tényező fősége mellett.

Méliusz Juhász Péter gyülekezetépítő volt. Bullingernek inkább követője volt, mint Kálvinnak, sok esetben az Unitárius irányzat terjedése miatt tanácsokat sok esetben kért tőle.

Minden egyháztagot és családot saját lábra akarta állítani. Ehhez a bibliát és kátét valamint az írásmagyarázatot a nép kezébe a saját nyelvén akarta odaadni.

Ehhez használta nyomdát - Huszár Gál nyomdáját- ahol a kátéirodalmat nyomtatták. Méliusz lefordította Kálvin kátéját is, majd pedig kinyomtatták A hitvallás rövid szentenciáját, Méliusz sokszor a Helvét hittel kapcsolatos vitákból alakított ki, amelyeket az unitáriusokkal folytatott. Ezeket, a tanokat hitvallásban is összefoglalta. Kettő ismeretes: Debreceni és Egervölgyi Hitvallás (Confessio Catholika). Ezekben tárgyalja az úrvacsora tanítását. Jézus Krisztus reális jelenlétét vallják, de nem azt mondták, hogy külön-külön Úr teste és vére van jelen, hanem Krisztus személye és az egész krisztus. Az aki az Úrvacsoráz magához veszi először lelkileg és csak a szentlélek közvetítésével egyesül testileg az egész Krisztussal. Ez a szemlélet krisztologikusan meghatározott.

Méliusz tanítása, igehirdetései követik Bullinger tanít. Bullinger Kálvin szellemi utóda. Fő iratát a Második Helvét Hitvallást a magyar hívek kérésér küldi el. Teológiájának középpontjában az emberszerető Isten van. A Dekádokban (10-10 prédikációt tartalmazó a hit és erkölcs egész területét tartalmazó kötetek) ezt prédikálta: „Isten szeret bennünket, gondoskodik rólunk, jobban a szívén visel minket, és többet áldoz értünk, mint bármely földi apa". Méliusz feladata ugyanaz, mint Bullingeré volt Zürichben: megtisztítani az egyházat azoktól, amely tanítások nem egyeznek a szentírás tanításával. Méliusz tanítja a predestináció gondolatát is

Erdélyben is elterjedt a helvét irányzat. A magyar papok először 1558-ban Tordán zsinatot tartottak, amelyen először a szászok ragaszkodtak a felfogásukhoz és elítélték a Kálvin tanait, követőket, majd engedtek, és sokan aláírták Béza hitvallását, akik korábban még tagadták a helvét irányzat gondolatait. Majd a Nagyenyeden ült össze a zsinat az úrvacsora miatt, az elnöklők- az Unitáriusá lett Blandrata György és Dávid Ferenc- szászokat, míg mások a Méliuszt támogató magatartása ellenére is győzött a helvét irányvonal és aláírták és elfogadták a Heidenbergi kátét. I. Rákóczi György 1646-ben Szatmárnémeti Zsinatot hívja össze, melyen személyesen is megjelent. A zsinat megfogalmazta a református gyülekezetek szervezetét a jövőre nézve. Az elnök Geleji Katona István Erdély elöljáró Püspöke, aki összefoglalta az elhangzó hittételeket és „Geleji kánonok" névvel ment át a köztudatba. Ebben középutas megoldást hirdettek. Azonban kinyilvánították a presbitériumok szerepét az irányításban és a Püspöki hivatal megszüntetését, holland angol puritán hatások alatt. Hasonló nézeteket terjesztett Tolnai Dali János Sárospataki tanár is. Puritán tanításokat vallott. Elgondolása szerint a presbitériumban mindenki egyformán részt vesz a döntésekben a Biblia tanítása szerint. Kritizálta a püspöki hivatal létét.

A presbitériumok kialakulása először Kanizsai Pálfi János vezetésével alakult meg elsőként Pápán, majd később Debrecenben is. Az egyházszervezeti változtatásokat a Szatmárnémeti Zsinat fektette le. Geleji Katona István fektette le írásban, melyeket „Geleji kánonoknak neveznek.

A helvét irányzat hatása alatt meg kell említeni Károlyi Gáspár Gönczi prédikátor Biblia fordítását. Továbbá a gyülekezetek művészi ízlését a templomok kialakításokban, kazettás képek a mennyezeteken a népi gondolatokat szólaltatnak meg,

Erdély pedig kapcsolódik a Misztótfalúsi Kis Miklós nyomdáját, ahol a külföldi munkák sora került kinyomtatásra

(091016- Dragán György)

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 115, összesen: 965224

  • 2019. február 19., kedd

    Mi mit tettünk azért, hogy a Szentírás minél több nyelven elérhető legyen? És mit tehetnénk még? A Wycliffe Bibliafordítók Egyesületének jubileumi ünn...
  • 2019. február 18., hétfő

    Tökéletes, szégyen nélküli kapcsolat, amelyben őszintén az lehetek, aki valójában vagyok. Istentől jött bensőségesség, amely szemérmességet feltételez...
  • 2019. február 18., hétfő

    Idén is lesznek lelkészi csendeshetek Tahiban és a Kecskemét melletti Emmaus Házban. Végh Tamás lelkipásztor felhívása.
  • 2019. február 17., vasárnap

    Ahogy a szervezetünknek szüksége van vitaminokra és nyomelemekre, úgy a házastársi kapcsolatnak is vannak létfontosságú éltető elemei. Az egyik ezek k...
  • 2019. február 14., csütörtök

    Egymás megismerése nem ér véget a házassággal, akkor kezdődik csak igazán. Három házaspár osztotta meg velünk ezzel kapcsolatos tapasztalatait a házas...
  • 2019. február 13., szerda

    Mikor a kedves és én is öregszem. Vajon kizuhanunk az időből? Debreczeni Tibor naplója lyukas félórákból, amikor az íráshoz „éppen szivárgott a kedv”.
  • 2019. február 13., szerda

    „Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket." (Jel 1,3)
  • 2019. február 12., kedd

    „Amelyik kapcsolat nem jut el addig a pontig, hogy akár válás is lehetne, az még nem is kezdődött el” – vallja Záborszky Zsófia pszichológus. A kisgye...
  • 2019. február 11., hétfő

    Tizennyolc évig imádkozott alkoholbeteg férje gyógyulásáért, majd egy nap válaszút elé állította: vagy a család, vagy az ital. Egy óra gondolkodás utá...
  • 2019. február 10., vasárnap

    Mitől tud egy házasság tartós lenni, a benne élők pedig nemcsak elviselni egymást, hanem boldogan élni? A házasság hete idei arcai, Gorove László ment...