Cseresznyevirágzás...

Sokunk előtt ismerős egy nagyon fontos esemény a japán kultúrában: a cseresznyevirágzás. Náluk március végétől április elejéig borítja el a fákat a hatalmas, gömbszerű formában pompázó virágok milliója. Még levél sincs a fákon, amikor ellepi a kopár ágakat a sakura, ahogy távol-keleten a cseresznyevirágot hívják. A látvány mindössze pár napig tart, s ahogy jött, úgy múlik a csoda, a természet csodája.

Gyülekezetünk egy tagja a vasárnapi istentisztelet után mondta: ismét virágzik a cseresznye az udvarunkban. Gyönyörű! Gyertek el hozzánk, legyünk együtt, s gyönyörködjünk minden szépben és jóban.

Tízen ketten jöttünk össze. Verőfényes napsütésben, színorgia vett körül bennünket, a zöld fű, a sárga aranyeső, a szikrázóan kék égbolt, s a rózsaszíntől fehérig árnyalt cseresznyevirág. Halk japán zene fokozta a környezethez illő hangulatot. Aki jött, valamilyen süteménnyel lepte meg a többieket, a házigazda pedig finom gulyással várta az érkezőt. Beszélgettünk, énekeltünk. Zsoltárokat, dicséreteket, népdalokat, magyar nótákat.

Már alkonyodott, amikor lassan-lassan elindult haza a kis csapat.