Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Igaz történet

Régi fekete-fehér diafilmen apám látható, amint háttal áll egy szúrós vadvirágokkal teli mezőn. Előtte kitapinthatatlan messzeségben a nap fényglóriái adnak hangsúlyt e nem mindennapi jelenethez. Nem a világnak fordított ő hátat, hanem az általa megélt áldatlan körülményeknek. Ide tartoznak a népnevelők, a végrehajtók, a fináncok és még sokan mások, akik szebb jövőt ígérve kiforgatták kevés vagyonából.

Már túl a hetvenen, - öregkori nyavalyáktól kínoztatva - gyakran töltött egy-két hatat a járási kórházban.

Míg mások számára teher a kényszerű ott tartózkodás ő szórakoztatónak, sőt nem egyszer vidámnak gondolta helyzetét. Lehetett diskurálni rég látott cimborákkal, és ami nem utolsó szempont gyönyörködni a cserfes, jókedvű, szókimondó nővérkékben.

Ám semmi nem tart örökké.

Az egyik ólomszürke hajnalon a mesterségesen összetákolt idill kártyavárként omlott össze. Paravánokkal izolált sodronyágyán fog-vacogtató hidegre ébredt. Meglepetten vette tudomásul, hogy ennek bizony az egy szál lepedő az oka, amit a személyzet tagjai a halottnak nyilvánított betegre ráterítenek. A rendhagyó feltámadásnak a máskor vidám nővérek nem örültek igazán. Azon nyavalyogtak, mi lesz így a statisztikával.

Kora délelőtt a folyóson szembetalálkozott a főorvossal, aki széles mosollyal és a szociális empátia törékeny sáncait szétfeszítő hangerővel harsogta:

- Na látja Pánti bácsi! Mire képes a korszerű orvostudomány!

A főember miután befejezte lelkes és parttalan öndicséretét választ nem várva elviharzott. Apám mit gondolhatott, senki nem tudja. Ha sejtéseink lennének, azt meg aligha lehetne leírni. A szokatlan történés után még kapott három év haladékot. Utolsó napjaiban sírás, rívás nélkül az élet szép dolgairól beszélgettünk. Élete ekkor már csak imbolygó gyertyaláng volt.

- Becsüld meg korodat!

Ez volt utolsó intelme.

Három nap múlva lelke elhagyta a megfáradt testet. Nincsenek már népnevelők, végrehajtók, fináncok és egyéb bajkeverők. Csak a korlátlan szabadság létezik és az igazi feltámadás ígérete.

Soroksár, 2006. március 28.

Pánti Imre

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 10, összesen: 1043187

  • 2020. január 18., szombat

    Emlékezetes imádságokat felelevenítő sorozatunkban a fasori református gyülekezet tagja meséli el, hogyan ért jó véget egy rettegett vizsga, hogyan ép...
  • 2020. január 16., csütörtök

    Richard B. Hays könyve arra érzékenyít minket, hogy felfedezzük az Újszövetségben is az Ószövetséget, Jézus Krisztusban pedig az Ószövetség Istenét.
  • 2020. január 15., szerda

    Sinka István életműjében saját sorskérdéseink is visszaköszönnek. Önarcképet tart elénk, mert benne vagyunk minden versében. Szabó Szabolcs előadása a...
  • 2020. január 14., kedd

    Ezzel a felirattal, hatalmas táblán hirdette a hétéves kisfiú, mit gondol a vasárnapi istentiszteletről – csak így volt hajlandó elindulni ottho...
  • 2020. január 13., hétfő

    Utoljára találkozott ebben a formában a dunamelléki református egyházkerület vezetősége és lelkipásztori közössége.
  • 2020. január 12., vasárnap

    Tizenhárom lelkészhallgató kezdi meg gyakornoki évét februártól azokban a dunamelléki református gyülekezetekben, amelyek lelkészei segítenek felkészí...
  • 2020. január 09., csütörtök

    Dél-koreai küldöttséget fogadott a dunamelléki püspöki székházban Bogárdi Szabó István református püspök.
  • 2020. január 09., csütörtök

    Tomcsányi Domonkos előadása az online tér biztonsági kihívásairól, az adatainkért folytatott versenyről és az információs buborék csapdájáról a XV. Ha...
  • 2020. január 08., szerda

    Nem azonnali eredményekért dolgozik, komolyan hisz a szolgálatában. Csak hiteles keresztyének által válhat egy iskola nemcsak egyházivá, hanem kereszt...
  • 2020. január 08., szerda

    Idén is megérkeztek a koreai vendégeink a Lónyay Református Gimnáziumba.