Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Áldott Ünnepeket!

„Ismét szóla azért hozzájuk Jézus, mondván: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága."

János evangéliuma 8. rész, 12. vers.

Ünneplő soroksári közösség! Krisztusban kedves testvérek!

 

Van annak kockázata, hogy ma este újra meggyújtjuk adventi koszorúnk második gyertyáját. Mert ahol gyertyát gyújtanak, ott hatalmat vesz a világosság. Amikor Jézus Urunk önmagáról mondja, hogy Ő a világ világossága, akkor először arról akar tanítani minket: az Ő fénye több, mint adventi és karácsonyi ünnepünk fényei. Az ünnep fényei kialszanak, ahogy elmúlik az ünnep, de Krisztus világossága örökké bevilágítja, beragyogja fényével az életet.

1. Krisztus világossága nem Adventben, Karácsonykor világít csupán, hanem örökké. A díszeket, a lámpatesteket, a fényforrásokat majd lekapcsoljuk, eldobozoljuk a következő ünnepre, de az Ő világossága tovább fénylik nekünk. Azért van kockázata tehát, gyertyát gyújtani a sötétbe, mert a világ világossága bevilágít az ember egyre sötétülő szívébe is. Bevilágít testvérem a te szívedbe is, még a legelrejtettebb sötét zugába is, ahonnan már mindenkit kizártál.

Jézus Krisztus világossága többet mutat meg, mint amit mi külsőképpen mutatni akarunk. Többet mutat, mint egy szépen felújított, és szépen kivilágított épületet. Mert először a templomban mondta el üzenetét, tehát ma is az ott élőknek mondja első renden: én vagyok a világosság. Bevilágít tehát a vallásos gyakorlatba, mindent megláthatunk Általa. Meglátjuk mi van a templom közepén, a hitélet középpontjában. Bevilágítja a világ világossága templomi szokásainkat. Ha az a cél, hogy Vasárnap megmutasd: milyen autóból szállsz ki, vagy milyen ruhát vettél fel, addig csak templomozás zajlik. A templomozástól még nem Jézus áll a középen, Igéje, Szentlelke által.

2. A világ világossága a persely közelében mondta el szavait, így világít be tehát életünk egyik legérzékenyebb területére is: miképpen intézed pénzügyeidet. Hiába próbáljuk rejtegetni előle, az Ő fénye a pénztárcánkba és a bankszámlánkra is rávilágít. Ma ennek az igazságát lássuk meg csupán: mennyire tele van a gondolatunk a pénzzel. Miközben azt gondoljuk, hogy mi birtokoljuk, fogjuk, vagy adjuk, kiderül: éppen az a legnagyobb bajunk, problémánk, hogy mi lettünk foglyai a pénznek.

Mindig csak a gondunk van vele. Ha nincs, akkor az a baj, mert a kevésből mindig több kell. Ha van belőle, akkor arra van gondunk, hogyan tartsuk meg, vagy sokasítsunk rajta. Látjuk, hogy milyen nagy kockázata van annak, hogy Advent igazi fényét beengedjük szívünk e zugába is, de mi engedjük be oda is a világ világosságát, amit eddig annyira el akartunk rejteni előle.

3. Alapigénk második fele arról beszél, hogy miképpen lehet miénk ez a világosság, ami nem múlik el az ünneppel együtt. Azé lesz a világ világossága, aki követi Őt. A követni szónak van egy katonai jelentése. A katona követi a parancsnokát, vele megy bárhová, ahová ura csak akarja. Ilyen parancsnokunk, vezérünk a Krisztus, amikor szavára hallgatunk. Úgy kell követni a világ világosságát, ahogy a szolga keresi, lesi ura bármilyen óhaját, kívánságát. Tiéd Krisztus világossága, ha így gazdája életednek Jézus.

Követni Jézust, azt is jelenti, hogy hallgatunk tanácsára, így lesz a mi mesterünkké. Végül a követni szónak van egy ilyen jelentése is: törvényekhez, a fennálló normákhoz igazodni, így berendezni az életet. Jézus szava, Igéje jelenléte mindig új életformát hoz. Amikor Őt követed, az nem szabadidős tevékenységet jelent, hanem életformát, életvezetést. Isten adjon így áldott adventi, karácsonyi ünnepet minden testvéremnek, hogy az Ő követésében ragyogjon nekünk a világ világossága, úgy legyen! Ámen.

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 81, összesen: 1026618

  • 2019. október 13., vasárnap

    Módszer a függőségben szenvedőknek, találkozás és egymás megismerésének lehetősége a bentlakóknak.
  • 2019. október 12., szombat

    „Szigorúak voltak mindenkihez, maguk iránt engedékenyek; mások iránt kíméletlenek, magukat kényeztetők; nagy hatalom-kritikusok, de a maguk kis hatalm...
  • 2019. október 10., csütörtök

    A Parókia Filmklub következő alkalmán Papp Gábor Zsigmond dokumentumfilmjét, a Kettévált országot vetítjük le. A rendező tíz jobb- és tíz baloldali kö...
  • 2019. október 09., szerda

    Felelősséggel és hálával is tartozunk a természeti és társadalmi sokféleségért, Isten teremtésbe szőtt bölcsességéért – hívták fel a figyelmünket az i...
  • 2019. október 08., kedd

    Gyógyítja-e az egyház a trianoni traumát? Kihez fordulnak a református hívek lelki támaszért krízishelyzetben? Lehet-e traumatikus élmény a növekedés?...
  • 2019. október 07., hétfő

    Gazdasági csoda és reménytelenség, családcentrikusság és elapátlanodás, bezárkózás és nyitottság egyszerre jellemzi a felkelő nap országának népét. Ja...
  • 2019. október 06., vasárnap

    Egy-egy improvizációja egész munkásságát összegzi, amelyben a kántori szolgálat és az orgonaművészet sosem válik el egymástól. Oktatóként a legszebbet...
  • 2019. október 03., csütörtök

    A teremtésvédelem „szent erőlködés” vagy felelősségteljes szemlélet és életmód? Keresztyénként hogyan válhatunk környezettudatossá, érdemes-e erről a ...
  • 2019. október 02., szerda

    „Ha a hajnal szárnyaira kelnék (...) ott is a te kezed vezérelne engem” – A Bibliamúzeum megújult és kibővült tárlatán a párizsi magyar művészek alkot...
  • 2019. október 02., szerda

    Közel 200 csapat nevezett a rendhagyó református iskolatörténeti vetélkedőre