Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Igaz történet

Régi fekete-fehér diafilmen apám látható, amint háttal áll egy szúrós vadvirágokkal teli mezőn. Előtte kitapinthatatlan messzeségben a nap fényglóriái adnak hangsúlyt e nem mindennapi jelenethez. Nem a világnak fordított ő hátat, hanem az általa megélt áldatlan körülményeknek. Ide tartoznak a népnevelők, a végrehajtók, a fináncok és még sokan mások, akik szebb jövőt ígérve kiforgatták kevés vagyonából.

Már túl a hetvenen, - öregkori nyavalyáktól kínoztatva - gyakran töltött egy-két hatat a járási kórházban.

Míg mások számára teher a kényszerű ott tartózkodás ő szórakoztatónak, sőt nem egyszer vidámnak gondolta helyzetét. Lehetett diskurálni rég látott cimborákkal, és ami nem utolsó szempont gyönyörködni a cserfes, jókedvű, szókimondó nővérkékben.

Ám semmi nem tart örökké.

Az egyik ólomszürke hajnalon a mesterségesen összetákolt idill kártyavárként omlott össze. Paravánokkal izolált sodronyágyán fog-vacogtató hidegre ébredt. Meglepetten vette tudomásul, hogy ennek bizony az egy szál lepedő az oka, amit a személyzet tagjai a halottnak nyilvánított betegre ráterítenek. A rendhagyó feltámadásnak a máskor vidám nővérek nem örültek igazán. Azon nyavalyogtak, mi lesz így a statisztikával.

Kora délelőtt a folyóson szembetalálkozott a főorvossal, aki széles mosollyal és a szociális empátia törékeny sáncait szétfeszítő hangerővel harsogta:

- Na látja Pánti bácsi! Mire képes a korszerű orvostudomány!

A főember miután befejezte lelkes és parttalan öndicséretét választ nem várva elviharzott. Apám mit gondolhatott, senki nem tudja. Ha sejtéseink lennének, azt meg aligha lehetne leírni. A szokatlan történés után még kapott három év haladékot. Utolsó napjaiban sírás, rívás nélkül az élet szép dolgairól beszélgettünk. Élete ekkor már csak imbolygó gyertyaláng volt.

- Becsüld meg korodat!

Ez volt utolsó intelme.

Három nap múlva lelke elhagyta a megfáradt testet. Nincsenek már népnevelők, végrehajtók, fináncok és egyéb bajkeverők. Csak a korlátlan szabadság létezik és az igazi feltámadás ígérete.

Soroksár, 2006. március 28.

Pánti Imre

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 164, összesen: 1609832

  • 2025. október 29., szerda

    Bemutatták a Reménytövis kortárs keresztény versantológiát a budapesti Ráday Házban.
  • 2025. október 27., hétfő

    Gondolatok Eugene H. Peterson Kitartó követés című könyve kapcsán
  • 2025. október 27., hétfő

    Elindult a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat honlapja, a ptlsz.hu.
  • 2025. október 26., vasárnap

    A fodrász székében megérkezhetsz önmagad legjobb változatához. Ha hagyod. Békei-Varga Anita fodrásszal beszélgettünk.
  • 2025. október 23., csütörtök

    A jobbára halk szavú költő szinte kiált a bűn és a gyász felett; a halál árnyékában pedig hangot ad félelmének, megtört hitének is.
  • 2025. október 22., szerda

    Egy dunamelléki református lelkész fia, akit vélhetőleg egy szovjet katona lőtt fejbe 1956-ban. Ismerjék meg Okos Pál eddig fel nem dolgozott történet...
  • 2025. október 21., kedd

    Hálaadó istentiszteleten ünnepelték a váchartyáni reformátusok templomuk 240 éves fennállását.
  • 2025. október 19., vasárnap

    Megjelent Visky András friss regénye, az Illegalisták. Újabb lehetőség, hogy gyógyuljon a közösségi emlékezetünk. Légszomjregény. Visky Andrással besz...
  • 2025. október 17., péntek

    A szegénység elleni küzdelem világnapján, október 17-én indítja el hatodszor a Magyar Református Szeretetszolgálat a Karácsonyi álom programot.
  • 2025. október 16., csütörtök

    Templom, istálló, iskola – hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Erre kerestük a választ Dunavecsén, ahol lóasszisztált fejlesztés indult idén szeptemberben ...