Nyomtat Elküld Olvasási nézet

2015- április 3. Nagypéntek

 

Textus: Lukács evangéliuma 23,32-34; János evangéiluma 19,25-37.

 

Nagypéntek bánat, de örömünnep is a számunkra. Az örömünkbe üröm vegyül, amikor ezeket a szakaszokat olvassuk: az emberi gonoszságnak nincs határa. Hittanórán kérdeztem a fiatalokat, mi a véleményük Jézus keresztre feszítéséről és haláláról. Elsők között azt válaszolták: gonoszok, kegyetlenek, szemetek voltak. Hogy tehettek ilyet? És pont a papság? Akkor hogy van ez, ma miért lehet papság? Egyszerre rengeteg kérdés, kétely merült föl bennük. Igazságtalannak érezték mindazt, ami történt Jézussal. Azt is mondták, ha Jézus ma jött volna el, akkor a mai ember biztosan nem csinálna ilyet. Válaszként feleltem: Hát ma bizonyára nem a keresztrefeszítés lenne a kivégzés eszköze, hanem valami kegyetlenebb módszer; mert a tisztát, a jót ebben a világban sem fogadják el az emberek, mert ha elfogadnák, akkor mindenki Krisztushívő lenne. A kis lelkük így is háborgott. Tegnap hallottuk: még Pilátus is azt kérdezte - Hol az igazság?

Ha nagypénteknek csak az emberi oldalát nézzük, akkor természetesen kiakadunk, megbotránkozunk, és az igazság nálunk van: ez kegyetlen halál, egy-egy ember milyen mélyre tud süllyedni, hogy célját elérje. Ha viszont az Isteni oldalát nézzük, akkor azt mondhatjuk: az igazság odaát van - tehát Istennél. Ő mindenképp jobban tudja nálunk, mi a jó nekünk, Jézusnak miért kellett szenvednie és meghalnia: azért, hogy nekünk (neked és nekem) bűnbocsánatunk legyen. Ebben Isten szeretete és önzetlensége nyilvánul meg.

Jézus a kereszten hétszer szólalt meg. Ebből kettőt szeretnék kiemelni, amikor is Jézus Krisztus önzetlen szeretete mutatkozott meg: ,Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!, és ,Asszony, íme a te fiad! Íme, a te anyád!,.

Jézust amikor keresztre feszítették, gúnyolták, csúfolták. Bizonyára voltak testi fájdalmai, de mégsem magával foglalkozott, hanem az őt körülállókkal: szánta őket, és szerette az őt gyűlölőket - Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! Jézus önzetlen. Mit jelent valójában ez a szó? A szinonima szótárban tág jelentése van: jólelkű, melegszívű, nemes, jóságos, jóindulatú, nagylelkű, készséges, segítőkész, szíves, figyelmes, tapintatos, jóakaratú, jószívű, kegyes, tiszta szívű, becsületes, emberszerető. Mi mennyire vagyunk ilyenek? Bizonyára teljesen, de valljuk be: sokszor inkább csak szeretnénk önzetlenekké válni, mert mindig előjön az ÉN, az EGO! De Jézus nem ilyen volt! Az Őt gyalázókért imádkozott: Atyám, bocsáss meg nekik... Milyen emberfeletti az, amit tesz! Nem magára gondol, hanem másokra, azokra, akik megvetik, akik úgy gúnyolják: másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Féltette az ott vele szembenálló embereket, milyen büntetést mér rájuk az Úr Isten, mert Jézusnak minden ember fontos! Te is fontos vagy a számára! Csak el kell hinned! Minden rezzenésedre oda figyel, és amikor távol kerülnél Tőle, utánad nyúl és figyelmeztet. Lehet, hogy az első figyelmeztetése számodra fájdalmas, mert az egodból kell lefaragnod, magadat kisebbé tenned, hogy Ő nagyobbá válhasson benned. De hidd el, megéri! Jézus érted is átkozottá vált, még az Atyja is elhagyta a kereszten, csak hogy neked jobb legyen; legyen hová menned, menekülnöd, amikor érzed, rossz a lelkiismereted, vagy amikor akaratlanul belekeveredsz valami helytelen dologba, és legyen kinek letenned a bűneidet. Ő szeret téged: önzetlenül. Ő kisebbé (kivetetté, átkozottá) tette magát Isten előtt, hogy te nagyobbá válhass az Úrnál: bűntelenné. Micsoda ajándék és kincs ez, amit birtokolhat az ember!

Jézus felénk irányuló szeretete megmutatkozott az édesanyjához és tanítványához, Jánoshoz irányuló szavaiban: János 19,26-27. Újra azt kell mondanunk, nem magával foglalkozott a kereszten, hanem törődött az anyjával és tanítványával. Aggódott, mi lesz az édesanyjával, pedig voltak testvérei, akik gondoskodhattak róla, de Ő mégis a szeretett tanítványra bízza, mintegy végső akaratként, testamentumként. Szerette volna a legjobb kezekben tudni, és így is lett. Gondoskodása határtalan! Mi is szeretnénk így gondoskodni szeretteinkről: nemcsak a halálunk előtt, hanem mindig. Szeretnénk mindig egészségesek, erősek lenni, hogy el tudjuk tartani családtagjainkat; vagy nyugdíjasként pedig nem szeretnénk a családunk terhére lenni, szeretnénk magunkról gondoskodni. Nem szeretünk elesetteknek mutatkozni, hogy rá vagyunk szorulva mások törődésére. Nem szeretünk segítséget kérni a másiktól, mert az gyengének mutat minket. Pedig nem így van. Jézus példát mutatott ebben is, hiszen édesanyja bizonyára nem kérte volna Jánost, fogadja az otthonába és gondoskodjon róla, de Jézus megtette, mert így helyes. Jézus mert kérni, nemcsak az Atyjától, hanem az övéitől is. Ha Ő megtette, mi miért vagyunk ennyire gátlásosak, ennyire makacsak? Hiszen amíg lehet és tehetjük, mi gondoskodunk szeretteinkről, de amikor betegek, elesettek vagyunk, akkor hagyjuk, hogy ők törődjenek velünk, ezzel csupán a szeretetüket mutatják ki felénk.

Jézus kínszenvedésében is példát mutat: a szeretet, az önzetlenség és a gondoskodás példáját.

Szeretete: értünk, helyettünk és miattunk szenvedett a kereszten, hogy helyrehozza azt a hatalmas szakadékot, ami az első bűnesettől Isten és az ember között fennáll. Az egyik hittanos tankönyv nagyon jól ábrázolja ezt.

Önzetlensége és gondoskodása: azért tette meg mindezt, hogy nekünk jó legyen. Emberi ésszel szinte felfoghatatlan - nem kértük, de mégis adja és ingyen adja a bűnbocsánatot!

Van egy kedves történet: egy kis szív története a címe. A piszkos szívek városa körbe van véve egy mély árokkal, onnan senki sem mehet ki. Isten elküldi oda a tiszta szívet, a Jézus szívét. Ez a szív azonban senkinek sem tetszik, mert nem olyanok, mint ők: gyűlölködők, hazugok, tolvajok... Annyira nem tetszik, hogy megölik. És amikor a vére ontatik, abból 1 híd lesz, vérhíd, amely kivezet a piszkos szívek városából egy tiszta szívek városába. A kis koszos szív próbálkozik kijutni a városból, vonzza a tiszta szívek városa, de sehogysem sikerül. Egyszer egy másik piszkos szív azt mondja neki, csak akkor juthat át, ha soha semmi rosszat nem tesz vagy gondol. De nem sikerül. Végül megkérdez egy tiszta szívet, és az elmondja: a vérhíd az egyetlen út. Miközben megy át a hídon, imádkozik azért, hogy Jézus Krisztus bocsássa meg bűneit, és ajándékozzon neki tiszta szívet. Miután befejezi az imádságot, már nem piszkos többé, hanem tiszta. És ott van a tiszta szívek városában. Megérkezett. De a történet itt nem fejeződik be, mert az emberi szívről szól, amilyenek mi is vagyunk. Amikor a kis szív vétkezik, piszkos foltok keletkeznek rajta. Sír, és rájön, csak egy helyes megoldás van: elmondani mindent Krisztusnak és kérni a bocsánatát. Mikor ezt megteszi, újra tiszta lesz a szíve. Ezután tudja, hogyan maradhat tiszta örökre.

Ezen a nagypénteken én is ezt kívánom mindannyiunknak, odaborulva Jézus Krisztus keresztje alá, hogy tanuljuk meg elfogadni a bűnbocsánat és a kegyelem ajándékát, és tanuljuk meg, hogyan maradhatunk örökre tiszták. Jézus Krisztus szeretete határtalan. Ezt a szeretetet, bűnbocsánatát gyakorolhatjuk most mi is az Úrvacsora vételekor, mely szeretet, hit és reményközösség is egyben. Ámen.

 

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 37, összesen: 249387

  • 2024. július 18., csütörtök

    Mindannyiunknak van lelki öröksége, ami meghatározza hívő életünk mindennapjait. A szembenézés ideje, ha a hétköznapok ízetlenné válnak. Molnár Sándor...
  • 2024. július 18., csütörtök

    Lelkészek és egyházi munkatársak számára rendezett közös elcsendesedést a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
  • 2024. július 18., csütörtök

    A tahi lelkészhét központi témája ezúttal a keresztyén reménység volt.
  • 2024. július 17., szerda

    A növekedés nem nagy csodák eredménye, hanem apró, hétköznapi lépéseké – tapasztalták meg a délegyházi reformátusok, akik a bizonytalan jövőre is mert...
  • 2024. július 16., kedd

    Mitől él az Ige? Sorozatunkban személyes válaszokat keresünk a nehezen megfogható kérdésre. Ezúttal Veres Sándor, a Dunamelléki Egyházkerület főgondno...
  • 2024. július 15., hétfő

    Átadták a Monorierdői Református Egyházközség Erdei Csillagfény Református Bölcsődéjét, mely szeptembertől 28 gyermek ellátását teszi lehetővé.
  • 2024. július 15., hétfő

    Bagyó Sándorral, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökével beszélgettünk: nem könnyed nyári olvasmány.
  • 2024. július 11., csütörtök

    A meddőség talajából is születhet valami szép, valami új, valami maradandó. Muzslai-Bízik Hannával beszélgettünk.
  • 2024. július 10., szerda

    Pillanatképek a monorierdői református gyülekezet csillagásztáborából.
  • 2024. július 10., szerda

    Önismeret és párkapcsolati kérdések színházzal és pszichológiával