45 év szolgálat végén...

A december 30-i istentisztelet vége előtt Kiss Péter váratlan bejelentést tett. Hivatkozott kántorunkkal - Lázár Györgyikével - néhány nappal ezelőtt folytatott telefonbeszélgetésére, aki akkor kérte: emberi okokból, egészségi állapotára tekintettel a kántori szolgálattól szeretne visszalépni.

Lelkipásztorunk a bejelentést követően  Györgyikével kapcsolatban elmondta, hogy ha  szolgálatról van szó, mindig önmagunkat kell odaadnunk az örökkévaló Istennek. Megköszönte hogy azt a tálentumot, amit Istentől kapott, azzal jól sáfárkodott, vasárnapról-vasárnapra elhozta közénk, s szolgált. Legyen áldott ezért az ÚR!

„45 év kántori szolgálat után kellett meghoznom ezt a nagyon nehéz döntést, mert az egészségem nagyon nehezen akar helyre állni. - vette át meg-meg bicsakló hangon kántorunk a szót.

Édesapámtól azt hallottam: amit elvállalsz, azt becsülettel kell teljesíteni. Én úgy érzem, ennek eleget tettem.

Tartottam a lelkészváltás időszakában attól, hogy nem lesz rám szükség. Nagyon rossz lelkiállapotban voltam. Mondtam is ezt az akkor beszolgáló lelkésznek, hogy nagyon rosszul esne, ha elküldenének, ha fölösleges lennék. Ő azt válaszolta, hogy ne gondoljak erre, végezzem továbbra is jól a feladatomat. Én a múlt héten felhívtam telefonon, s elmondtam neki mindezt, talán már nem is emlékezett arra, hogy egyszer ezt mondta. De megdicsért, és kiemelte a hűség, a kötelességtudás fontosságát, ami nagyon jól esett. Ez segített,  megkönnyítette a nagy döntésem meghozatalát.

Örülök, hogy itt Soroksáron, és Újtelepen is elfogadtak. Köszönöm, hogy segítettek munkámban, de sajnos elfáradtam. Köszönöm életem társának, hogy ő is támogatott, segített mindenben.

Lehet, hogy egy kicsit fogok majd hiányozni, de tudom, nincs pótolhatatlan ember. Ti is fogtok nekem hiányozni, hiszen a hosszú időszak alatt összenőttünk. És köszönöm lelkipásztor úrnak, hogy elfogadott, és ilyen sokat foglalkoztatott. Remélem, hogy jó utódom lesz!"

Beszéde végén egy Áprily Lajos verssel ( Március ) búcsúzott el a gyülekezettől.

Kiss Péter lelkipásztor átadta a gyülekezet ajándékait, egy ólomkristály vázát a következő gravírozott felirattal: Köszönet a hosszú kántori szolgálatért. Egy keretezett fényképet, amely a gyülekezet közösségében eltöltött időszakra emlékezteti egy-egy megörökített pillanat visszaidézésével. Egy kis táskában a hétköznapokat ünnepibbé varázsolható finomságokat, és egy gyönyörű csokor virágot.

A tiszteletére fennállva énekelte el a gyülekezet a 134. zsoltár 3. versszakát, majd sokan személyesen- néhány közvetlen szó kíséretében is - köszöntötték.

(121230-szala)