Mennyire használható a média az egyház kezében és hol vannak a határai?

Szeretnénk, ha alábbi írás véleményformálásra késztetné az Olvasót, s nézetét elküldené címünkre: presbiter13@gmail.com

Inkább azt kell mondani, hogy nem használjuk a modern kommunikációs lehetőségeknek a töredékét sem, és emiatt nincs sok értelme azok határairól beszélni. Most olyan lehetőségek vannak a kezünkben, amiről nemrég úgy gondolták, csak Isten képes rá: például megszólalok és azonnal mindenki hallhatja, láthatja, olvashatja az egész világon! Mégis, hogy restségünket igazoljuk, azt morogjuk, hogy az ördög belebújt a médiába, ezért jobb ha mi attól távol tartjuk magunkat! Csakhogy ha nem az ördög ellen, akkor kivel kell nekünk szembe szállnunk? Istennel? Igen, Isten ellenfelei leszünk, ha nem engedjük magunkon át másokhoz is eljutni az örömhírt!

    Hogyan adjuk tovább az örömhírt? Úgy gondoljuk, ez főként a lelkészek dolga. Csakhogy a lelkészek többnyire a templomba eljáró egyháztagokhoz szólnak, vagyis reformátusainknak átlag 10 százalékához. De akkor hol hallja meg az életmenő hírt a 90? Jézus viszont azt mondta, hagyd ott akár a 99-et is az 1-ért! Mi pedig agyonprédikáljuk az 10-et és mellőzzük a 90-et! Mivel felmérések is igazolják, hogy egyre több ember utasítja el a lelkészek igehirdetését, mert az intézményes egyházból kiábrándultak, ez a kör folyamatosan csökken! Ennek ellenére úgy tűnik, nem keresünk más közlési módot is.
    Egyre inkább kezdünk hasonlítani az anekdotabeli paphoz, aki akkor is folytatta a templomban a prédikálást, amikor onnan már mindenki átszivárgott a szomszédos cirkuszba. Amikor a harangozó sem bírta, odalépett a szószékhez és felnyújtotta a templom kulcsát: - Tiszteletes úr, ha majd befejezte, kérem, zárja be a templomot!  Mégis, hősiesen tovább prédikálunk ott, ahol a lehető legkevesebben hallhatják meg és elvárjuk, hogy Isten is hősnek tekintsen! Pedig haszontalan szolgák vagyunk.
     Miért utasítjuk el még annak a gondolatát is, hogy a cirkuszba átmenjünk? Mert úgy gondoljuk, hogy ott, az ördög, a szórakozás, a világ szószéke van! Oda nem! Hiszen az embereknek a templomba kell jönniük! Igaz, de miért jönne be oda, ha nem tudja hogy ott valami jó is várhat rá! A cirkuszban lehet, több ördög van, mint a templomban, de csak azért, mert ott több az éhes ember is! Viszont annál ördögibb tett nincs, mint ott hirdetni az igét, ahol nincs kinek!
    A templom, vagyis a gyülekezeti közösség az az étterem, ahova be kell csalogatni az éhes embert. A becsalogatásra különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk, mert erről az étteremről az a hír járja, hogy odabent rosszul főznek, hosszú ideig kell várni míg végre észre veszik a gyanútlanul betévedt éhes lelket, de még többet kell rostokolni míg ki is szolgálnak. Aztán az étel hideg-rideg, az ital savanyú, amit lenyomnak a vendég torkán, gyakran megszidják az ügyfelet, panaszkodni nem szabad, a mulatás, jókedv tilos! Körülbelül ez hírlik a templomról.
    Ha tehát mégis azt szeretnénk, hogy ennyi rémhír után sokan kóstolják meg főztünket, akkor, azt kell tennünk, amit léptem-nyomon mások is tesznek velünk: kezünkbe nyomják szórólapjukat, postaládánkba teszik színes ismertetőjüket, a tévében-rádióban unos-untiglan bekiabálják, hogy az ő készítményük a legjobb, kóstolót nyomnak kezünkbe ingyen, felhívnak telefonon és megkérik, jöjjünk el egy bemutatóra. „A világ fiai eszesebbek a világosság fiainál a maguk nemében"- dicséri meg Jézus a jó üzleti érzékkel ügyködő kereskedőt. (Lk 16,8.) Hol vagyunk mi attól, hogy így kínáljuk a világ legjobb termékét, az örök értéket!     Talán sok bibliaolvasónak fel sem tűnik, hogy Jézus a zsinagógákban és a templom előterében tanított a legkevesebbet, de annál gyakrabban látjuk őt házaknál, az utcán, dombokon, tenger partján tanítani, ott, ahol az emberekhez közelebb kerülhetett. Sőt, beült a legkétesebb helyre is, ahogy mondta, a betegek közé, akiknek orvosra van szükségük. (Mt 9,12.)
     Ehelyett mi, mit teszünk? A betegek közé nem tesszük be lábunkat, nehogy megfertőződjünk! A sok  lehetőség helyett túlnyomórészt egyfélét, a legkényelmesebb módszert használjuk az ige továbbadására, a szószékit, és nem vesszük tudomásul, hogy Jézus reánk az evangélium továbbadását bízta és nem az evangélium bezárását, konzerválását. Ahhoz pedig, hogy az étterem a nagy vacsorára megteljen, nem egy, hanem sokféle módszert kell bevetnünk. Ő nem mondta soha, hogy csak a templomban prédikáljuk még akkor is, ha a templom üres, hanem azt, hogy a háztetőkről is hirdessük az örömhírt. (Mt 10,27.) Ráadásul, a nem szószékről történő örömhír átadásnak van egy másik nagy előnye is: olyat is lehet mondani, írni, mutatni ami az örömhírt élőbbé és érhetőbbé teszi, amíg ugyanez a templomban akár megbotránkoztató is lenne.
    Őseink nem riadtak vissza attól, hogy az örömhír jó eledelét az akkori modern lehetőségekkel adják tovább.     Az evangéliumot görögül írták le és sokfelé úgy is hirdették, mert így az akkori világ legnagyobb része megérthette. A reklám alapelve: minél többekhez, minél érthetőbben szólni. Ez a görög nyelv ráadásul, a nép nyelve volt, nem magasröptű irodalmi nyelv.
    A reformátorok egy percig sem tiltakoztak az ellen, hogy az akkori idők legmodernebb technológiája, a nyomda vigye tovább a szót. Pedig az csak szó volt, amit sokféleképpen lehetett értelmezni. Az akkor elterjedő új vívmány, a nyomda olyan gyors terjesztést biztosított, amiről a korábbi korokban álmodni sem mertek elődeink, akiknek lassan kellett kézzel másolgatni hosszú iratokat.
    Amikor egyházi rádiót indítottam, egyik lelkész megriadt: - Hát akkor nem jönnek el az emberek a temploma! Azóta kiderült amit előre tudni lehetett: a rádió miatt nem csökkent egyik templomban sem a hívek száma, de annál inkább a hálás emberek visszajelzése!
    Hiszen a rádió a szó mellé hangot is ad, ami még közelebb áll az élő beszédhez. Benne ott hullámzanak az érzelmek, a személyesség is, míg a leírt szó sokkal tehetetlenebb. Mégis lefordították a Szót, az Igét, és kinyomtatták, mert a többi, Isten Lelkének a dolga. Ha a hanghoz kép is társul, akkor még közelebb visz a személyes bizonyságtételhez.
    Bármennyire is visszásan hangzik, nekünk nem a templomba kell gyűjteni az embereket, hanem Jézushoz kell hívni, vezetni őket. Az első pünkösdkor sem hangzott el más, mint egy jó reklám Jézusról! Abból Isten Lelke gyülekezetet formált. A jó hír, a jó étel természetes következménye ugyanis az, hogy köré odagyűlnek az emberek!
Adorjáni László

Utóirat:
Éppen most jövök egy haldokló betegtől, aki úgy búcsúzott tőlünk, akik körülötte voltunk, hogy tudta, nem a sötétbe hull, hanem előtte ott van Isten. „Hinni kell és ha meginog a hit, akkor imádkozni, és akkor könnyebb lesz", - bátorított és megáldott bennünket.
    Lánya mesélte, a templomba járni már nem tudó édesanyjának, a világhálóról töltötte le a felolvasott Szentírást, hogy azt hallgassa.
    Egy másik idős férfi, igehirdetéses kazettákat tesz be esténként  az ágya mellett levő magnetofonba és úgy várja, míg elnyomja az álom.
    Otthonát elhagyni nem tudó asszony azzal fogadott: meg is bolondulnék, ha nem hallgathatnám az istentiszteleteket és a vallásos műsorokat a rádióban.
    A rákos beteg férfi, a televízión keresztül „járt templomba" vasárnaponként, miután már nem tudta olvasni az áhítatos könyvet és a Bibliát.
    Mikor apja temetését bejelenteni jött gyermekéitől kérdeztem, hogy készült-e apja a halálra és hitt-e abban, hogy van tovább, akkor fia azt válaszolta: mi ilyesmiről soha nem beszéltünk.
    Amikor a hit élet-halál kérdéssé válik és a nagy kapkodással vagy elvakult robotolással eltöltött életünk súlyos betegség vagy a halál matt megtorpan, talán akkor döbbenünk rá arra, hogy egy fontos hír, egy lelket mentő üzenet nem jutott el idejében valakihez. 

Megjelent Harangszó,2010. aug. 5.

----------------------------------------------------------------------------------------------- 

Nemzeti gyászunk

„A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a borzongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá a Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat: a kincses Kolozsvárt, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, iparkodó Temesvárt, vértanúk városát, Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert, és béklyókat raktak dolgos két kezükre. És a világ urai ma azt hiszik, hogy befejezték művüket, hogy kifosztva, kirabolva, elvérezve és megcsonkítva már csak egy papírlapot kell ránk borítaniuk szemfedőnek.
Pedig a mi sorsunk még nem teljesedett be. A csapások súlya alatt összeroskadtunk, s a fájdalomtól felzokogott a lelkünk. De mint istenítéletes vihar a levegőt, úgy tisztítanak meg minket is a szenvedések és edzenek keményebbre a csapások. A lemondás borzasztó órájában fogamzik meg bennünk a nagy elhatározás, hogy azért is élni fogunk és hogy becsületes iparkodással, dacos törekvéssel, szent akarattal és megszentelt munkával szerezzük vissza mindazt, amitől ma megfosztottak."    (Pesti Napló 1920. június 4.)

 -----------------------------------------------------------------------

Lelkészbeiktatás a 80 éves Emlékezés Templomában (2010. 04. 19.)

------------------------------------------------------------------------

KITEKINTŐ: Alkotmányozó Zsinat Debrecenben.

Krisztus a jövő, együtt követjük Őt!

Ez a fő üzenete annak a napnak, amikor Kárpát-medencei református egyházaink összetartozásunkat közös egyházalkotmány elfogadásával készülnek kifejezni. Az Alkotmányozó Zsinat 2009. május 22-én, pénteken Debrecenben ül össze. Az új egyházalkotmányt és a Magyar Református Egyház megalakulását a Debreceni Református Nagytemplom előtt hirdetik ki. Napközben a főtéren az egységre lépő egyházak mutatják be múltjukat, jelenüket, szolgálatukat, színes programokkal közös ünneplésre hívva Kárpát-medence több ezer református gyülekezetét. A világszerte szétszórtságban élő magyar reformátusság számára a május 22-i debreceni Alkotmányozó Zsinat a hálaadás ünnepe lesz, amit úrvacsorai közösség tesz teljessé. Ünnepeljünk együtt Debrecenben május 22-én!

A gyülekezeteket délelőtt fél 10-től várjuk Debrecenbe. Az egyház színes bemutatkozása és az egész napos családi programok mellett egy-egy külön programpontban is összetartozásunkat mutatjuk meg. Mindenki hozzon magával egy maréknyi földet, amit érkezéskor az összetartozás jeleként a Kárpát-medence kicsinyített domborzati mására tud elhelyezni. Délután 2 órától kezdődik a református egyesítő menet. Ez egy szimbolikus körút lesz Debrecen belvárosában, mely a Kárpát-medence mesterségesen elválasztott egyházrészeit játja körbe és köti össze, állomáshelyről állomáshelyre összegyűjtve a szétszakított gyülekezeteket. A gyülekezetek lehetőleg egy táblát is hozzanak magukkal az egyházközségük nevével. A menet a Nagytemplom előtti térre érkezik vissza, amely az úrvacsorás istentisztelet helyszíne. Az istentisztelet elején délután 4 órakor hirdetik ki a Magyar Református Egyház alkotmányát. Azt kérjük, hogy ebben az időpontban Kárpát-medence minden református templomában egy időben szólaljanak meg a harangok.

A programokon való részvétel előzetes regisztrációt, jelentkezést nem igényel, ugyanis a résztvevők várhatóan nagy számára tekintettel a szervezők szállást és étkezést nem tudnak biztosítani, de étkezésre jutányos áron lehetőség lesz. A debreceni és környékbeli gyülekezetek korlátozott számban tudnak a távolról érkezők elszállásolásában segíteni. Ezért is bátorítunk minden gyülekezetet, hogy összefogva, és ha tehetik, a testvér-gyülekezeteikkel közösen vegyenek részt az ünnepi alkalmon. Ez az esetleges szállásigények megoldásában is segítséget jelenthet, de az elkövetkező hétvégére közös programokat szervezve a testvér-gyülekezeti kapcsolatok erősítéséhez is hozzájárulhat. Szálláslehetőségekről, kedvezményes étkezésről, parkolásról, a nap részletes programjáról és a részvétellel kapcsolatos további gyakorlati információkról a www.majus22.org honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Arra kérjük gyülekezeteinket, hogy az úrvacsorás istentiszteletre bűnbánati héttel készüljenek, így már a megelőző vasárnaptól, május 17-től megkezdődhet egyházközségeinkben az ünnepi készülődés. Természetesen a hálaadás ünnepe sem ér véget május 22-én. Arra bíztatjuk református testvéreinket, hogy a legközelebbi vasárnap, május 24-én, otthon, saját gyülekezeteik istentiszteletén énekeljék el a 90 zsoltárt és olvassák fel az Alkotmányozó Zsinat üzenetét.

A kárpát-medencei református egyházkerületek nevében örvendező szívvel buzdítunk minden gyülekezetet, jöjjetek el minél nagyobb számban, ünnepeljünk együtt Debrecenben május 22-én!
(Forrás: parokia.hu)

Gyülekezetünk tagjai utazási szándékukat a lelkipásztori hivatalban jelentsék be 2009. május 5-ig!

(090503-szala)



Egyházmegyék bemutatkozásai - javaslatokat mondtak a vezetők.

Megkezdődtek egyházmegyék bemutatkozásai a Magyar Református Egyház országos esperes - gondnoki értekezletén. Elsőként a Dunamelléki Egyházkerületek vezetői mondták el javaslataikat.
"Arccal az ifjúság felé- - ezt hangsúlyozta Peterdi Dániel, a Baranyai Egyházmegye esperese felszólalásában.
Hegedűs Béla a Bács-kiskunsági Egyházmegye, esperese a Kálvin évek fontosságát hangsúlyozta, "éljünk ehhez méltóan- mondta az esperes.
Budapest-déli Egyházmegye esperese, Illés Dávid többek között azt kérte felszólalásában, hogy szülessen új református énekeskönyv, amely missziós jellegű.
A Budapest-északi Egyházmegye főgondnoka, Veres Sándor hangsúlyozta, "meg kell, hogy mozduljon az egyház. A testvéri kapcsolatokat esősíteni kell.-
A Délpesti Egyházmegye esperese, Takaró András egyik javaslata az volt, hogy a lelkészeket jobban vonják be a törvény alkotásba.
Rácz József, a Tolnai Egyházmegye esperese azt kérte, hogy a közös erővel oldják meg a látszat és a névleg keresztyénség problémáját.
Legyen a misszió zászlóvivője a Zsinat, ezt kérte Sipos Bulcsú Kadosa az Északpesti Egyházmegye esperese.
Agyagási István, a Vértesaljai Egyházmegye esperese felszólalásában Vörösmarty Mihály szavait idézte: "A vadász ül hosszú méla lesben. Vár felajzott nyílra gyors vadat...", mi is ezt tesszük mondta az esperes, várjuk a híveket. "Tenni kell, ez a jelszó, tette hozzá Agyagási István.

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu

(090423-szala)


Harangzúgás szerte a hazában.

Egy-egy marék föld, egyesítő körmenet, harangzúgás és szabadtéri úrvacsorás istentisztelet. A Magyar Református Egyház alkotmányjogi egységét helyreállító május 22-i Alkotmányozó Zsinathoz kapcsolódóan Debrecen főterén ünnepi programok várják majd az érdeklődőket. A tervekről Csányi János színházi vezetőt és rendezőt, az esemény főszervezőjét kérdeztük.

- Hány érdeklődőt várnak erre a jeles eseményre?

- Ez a legbizonytalanabb része a szervezésnek, hiszen egyháztörténeti jelentőségén túl az esemény akár nemzeti üggyé is válhat. Éppen ezért kérjük, hogy a részvételüket tervezők minél előbb jelezzék csatlakozásukat az esemény honlapján: www.majus22.org. Tíz-húszezer szervezett résztvevőre számítunk az előzetes információk és az eddigi tapasztalatok alapján.

- Hogy lehet egy ekkora tömeg tájékozódását segíteni?

- Az autóval és busszal érkezőknek a bekötőutak mentén molinókkal jelezzük a parkolók felé vezető utat, a pályaudvarokon és a főtéren pedig információs pontok segítik majd a tájékozódást. A csoportoknak térképpel és részletes leírással előzetes tájékoztatót küldünk, illetve kísérők várják - és szükség esetén akár egész nap elkalauzolják - majd őket.

- Az elszállásolást hogyan tudják megoldani?

- Mivel egynapos rendezvényről van szó, várhatóan csak a résztvevők egy részének lesz szüksége szállásra. Ennek az igénynek a kielégítésében számítunk a helyi gyülekezetek felajánlásaira, és a városi vendéglátók listáját is közzé tesszük honlapunkon, akiknél egyénileg vagy csoportosan foglalhatnak maguknak szállást a Debrecenbe érkezők.

- Étkezési lehetőséget is biztosít a szervezés?

- A főtérbe torkolló mellékutcákban kialakított étkezőhelyek lesznek, ahol olcsó és minőségi egytálételeket kínálnak majd a vendéglátók, és kedvezményes árú ásványvíz vásárlására is lehetőség lesz. A belvárosi éttermeknél pedig árengedményt szeretnénk elérni a találkozó résztvevői számára.

- Milyen programok várják az érdeklődőket?

- A főtéren a református egyház Kárpát-medencei szolgálatát - a missziót, az oktatást, a szeretetszolgálatot, a sajtót - és a részegyházakat bemutató pavilonokat állítunk föl. A nap folyamán több színpadon kulturális és családi programok várják majd a résztvevőket. A program délelőtt fél tíztől kezdődik, amikor az Alkotmányozó Zsinat tagjai bevonulnak a Nagytemplomba. A téren a kilenc egyházkerület vezetői majd pedig a gyülekezeti résztvevők az otthonról hozott egy-egy maréknyi földjüket helyezik el egy Kárpát-medencét ábrázoló installációra, amely felett égbe nyúlóan a református közösség életfája "lebeg-. Délután kettőtől egyesítő menet indul a belváros körül, amit négy órától az egységes Magyar Református Egyház helyreállításának a kihirdetése követ. Azt kérjük a gyülekezetekettől, hogy ebben az időpontban egyszerre konduljon meg és szóljon tíz percen át a Kárpát-medence valamennyi református templomának harangja. Ezután szabadtéri úrvacsorás istentiszteleti közösségben leszünk együtt, amit este hattól tízig kulturális programok követnek, majd gyertyafényes közös éneklés zárja a napot. Az úrvacsorára bűnbánati héttel is készülhetünk, és azt is kérjük a lelkipásztoroktól, hogy az eseményt követő vasárnap istentiszteletén olvassák fel gyülekezetükben az Alkotmányozó Zsinat üzenetét, és énekeljék el a 90. zsoltárt.

Kiss Sándor

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753



Megválasztották a zsinati tisztségviselőket:

Nagy örömmel olvastuk, hogy dr. Horváth Erzsébetet -aki március 12-én Soroksár-Újtelepen, az imaházunkban Kálvinról tartott nagysikerű előadást- az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökévé választották.
Szívből gratulálunk megválasztásához, és további eredményes munkát kívánunk.
Forrás: www . reformatus . hu

(090313-szala)



Megválasztották a Zsinat elnökségét

Újabb hat évre Bölcskei Gusztáv a Zsinat lelkészi elnöke. Huszár Pál lett a világi elnök, Csomós József a lelkészi alelnök, Ábrám Tibor pedig a világi alelnök.

Megválasztása után Bölcskei Gusztáv, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke köszönetet mondott a bizalomért a zsinati tagok előtt. "Csak a bűneiket megbánó és a bűnbocsánat bizonyosságát elnyert közösség tud úgy körülnézni ebben a világban, hogy számol azokkal a dolgokkal, amelyek ijesztőek - mondta a püspök rövid beszédében hivatkozva Cseri Kálmán úrvacsorás ünnepi igehirdetésére. Hozzátette: Számol a saját gyengeségével és esendőségével és tudja, hogy nincs más útja, mint az Istenre emelt tekintet. Azt kívánom magunknak ebben az új ciklusban, hogy legyen ott az agyunkban, a szívünkben, a lelkünkben, hogy a közös indulás Istennel lehetséges. Áldja meg az Isten az előttük álló feladatokat! " - zárta beszédét Bölcskei Gusztáv. Zsinati lelkészi elnök-jelölt volt még Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, harminc igen szavazatot kapott, még Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Egyházkerület püspökére hatvanhatan voksoltak.

A Dunánántúli Református Egyházkerület főgondnoka, Huszár Pál hetvenhét igen szavazatot kapott. A zsinat világi elnöke rádiónknak elmondta: mélységes hálát érzek az Úristen iránt, és remélem meg tudok felelni ennek a feladatnak hűséggel szolgálva egyházamat és nemzetemet. Huszár Pálra hetvenheten voksoltak igennel. Világi elnöki jelölt volt még Imre Sándor, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka, aki 13 szavazatot kapott.

A Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökét és főgondnokát választották alelnököknek. Csomós József 90 igen szavazattal lett lelkészi alelnök. A világi alelnök Ábrám Tibor lett, akire 91-en voksoltak igennel.

,,Büszkeséggel tölt el, hogy mi reformátusok, szépen és méltósággal tudunk választani - hangsúlyozta Csomós József. Hozzátette, kevés helyen fordul elő, hogy a szavazat összeszámlálása alatt zsoltárokat énekelnek. A Zsinat megválasztott lelkészi alelnöke kiemelte még, hogy bár a Tiszáninneni Református Egyházkerület területileg kicsi, de nagy súlya van, köszönhetően az elmúlt hat esztendő eredményes munkájának, utalva ezzel arra is, hogy mindkét alelnök a tiszáninneni.

Ábrám Tibor a világi elnökségre jelölést családi kötelezettségei miatt nem tudta vállalni, de szeretne szolgálni az egyházban, és ezt fejezte ki azzal, hogy az alelnöki posztot elvállalta. Ábrám Tibor hozzátette: tapasztalataimmal szeretnék segíteni háttérmunkásként, illetve mindenkor kész vagyok konkrét szolgálatot vállalni.

forrás: www.tirek.hu. foto: Füle Tamás

(090226-szala)



Misszió mindenek előtt

Mindenekelőtt való a misszió működésének biztosítása - hangsúlyozta püspöki jelentésében Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület újabb hat évre megválasztott püspöke a budapesti cikluskezdő közgyűlésen.
Az elmúlt hat esztendő legnagyobb sikere és egyben kudarca a nehéz anyagi helyzetben lévő gyülekezetek támogatása volt. Siker, mert a Dunamelléki Református Egyházkerület gyülekezeteinek egynegyedét tudta rendszeresen támogatni, és kudarc, mert a támogatásról egyházi érdek mentén határoztak. Emiatt a lelkészek, presbiterek azt érezhették, hogy lefokozták őket. Az életben maradás szempontjait nem nekünk kell meghatározni, mert ez megalázó és arrogáns - fogalmazott a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke.
Az idén kezdődő és 2014-ig tartó Kálvin évekkel kapcsolatban arról beszélt a püspök, hogy az nem 1400 lelkész belterjes játéka, hanem egy eseménysorozat, ahol találkozhat egymással tanító és tanítvány.

Szabó István püspöki jelentésében szólt a múltfeltárásról és azon belül az ügynök kérdéséről is: úgy fogalmazott: "Lassan már jobban haragszunk a múlt feltárásán fáradozókra, mint azokra, akikre talán szintén nem kell haragudnunk, de látnunk kell, hogy valami nagy rossznak voltak a részesei."... "Nem állom útját, hogy feltáruljon múltunk, mert az a mi múltunk, a mi történetünk." -tette hozzá Szabó István.

(090129-www.református.hu)



A 2008. év végi választások során egyházmegyénkben az alábbi testvéreinket választották tisztségviselőknek:

Esperes : Illés Dávid
Egyházmegyei gondnok : Brandenburg Sándor
Egyházmegyei lelkészi főjegyző : Kiss László
Egyházmegyei világi főjegyző : Arday-Janka Zsolt
Egyházmegyei lelkészi tanácsos : Takaró Tamás, Cseri Kálmán, Hantos Jenő
Egyházmegyei világi tanácsos : Dr. Mészáros István, Páldi Attila, Küller András
Egyházmegyei lelkészi jegyző : Hantos Jenő
Egyházmegyei világi jegyző : Küller András
Egyházmegyei számvevő : Papp Tibor
Egyházmegyei jogtanácsos : Dr. Dobozy Gábor
E.ker.-i lelkészi tanácsos : Kiss László, Varga Róbert
E.ker.-i világi tanácsos : Arday-Janka Zsolt, Takaró Mihály
E.ker.-i közgyűl.képviselő lelkészi : Alföldy-Boruss Dezső, L. Molnár István, Papp Tibor
E.ker.-i közgyűl.képviselő világi : Dr. Mészáros István, Páldi Attila, Dr. Szilágyi Sándor
Zsinati képviselő : Illés Dávid, Takaró Tamás, Dr. Mészáros István
Zsinati pótképviselők : Kiss László, Németh Pál, Arday-Janka Zsolt

A Mindenható áldását kérjük a megválasztottakra, s kívánjuk, hogy feladataikat -tudásuk legjavát adva- lássák el Isten dicsőségére!

(090121-szala)