AKI VÉRÉVEL FIZETETT

Lectio: Lukács: 23,1-25

"És fölkelvén az egész sokaságuk és vivék őt Pilátushoz és kezdék őt vádolni...."

Ebben az igeszakaszban úgy látjuk az Úr Jézust, mint az Isten Bárányát a farkasok elé dobva, míg körülötte vérben forgó szemekkel az acsarkodó, vádaskodó hitvány tömeg, élükön a papokkal.
Milyen elgondolkodtató az, hogy ezek a papok előzőleg még a templomi szertartáson voltak
imádkozva és áldást mondva a népre,
- most pedig ölni készülnek.
Miféle lelkület vezérli őket?
Döbbenetes!

Ismerjük az Úr Jézus ellen felhozott vádakat is.
• " félrevezeti a népet,
• ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak,
• azt állítja magáról, hogy ő a felkent király." (Lukács 23,2)
Pilátus azonnal tudta, hogy itt másról van szó. Ismerte ő már a zsidó nép vezetőit annyira, hogy átlásson a szitán, a nyilvánvalóan rosszindulatú, irigységből meghozott hazug vádakon. Pilátus megállapításai végig Jézus ártatlanságát bizonyítják: "Nem találok semmi bűnt ebben az emberben.", mégis amikor a pozícióját, saját karrierjét látja veszélyben, (János 19,12) elbizonytalanodik, enged a tömeg nyomásának, és szabadon bocsátja a lázadásért, gyilkosságért elítélt Barabbást, és kiszolgáltatja nekik az ártatlan Jézust.

Mindaz, ami az Úr Jézussal Pilátus udvarában történt, a maga megrendítő valóságában mutatja a mi Urunk áldott küldetését, amit értünk, bűnösökért vállalt: a megaláztatást, a szenvedések szenvedését, a borzalmak-borzalmát. Vállalta, hogy ártatlanul elítéljék, hogy a nép és a nép vezetői gyalázzák, hogy a katonák kigúnyolják, hogy tövissel koronázzák, hogy megostorozzák, hogy leköpjék és megfeszítsék.
Mindezt teljesen ártatlanul vállalta értünk!
De miért vállalta a szenvedést?
Miért hozta meg a legdrágább áldozatot, hogy életével fizetett értünk?
Csak azért, mert szeret minket! Igen, minket is, ma élő embereket is, ő szeret a legjobban!
Igen, Ő jól tudta, hogy a mi bűneink oly nagyok, hogy semmi más módon nem lehetett volna eleget tenni értük, csak az Ő ártatlan szenvedése által! Mert csordultig telt a keserű pohár a világ bűneivel. Azt a keserű poharat bizony mi töltöttük tele, az Isten ellen lázadó szívünkkel, mérhetetlen és undok bűneinkkel.

• Ha valaki, akkor Barabbás jól tudta, mit jelent várni a biztos halált, a jogos büntetést, mert neki lázadó szíve volt és gyilkos keze. Váratlanul mégis nyílt a börtön ajtaja és szabaddá vált az út. Ő tudta, mit jelent bűnösként kegyelmet kapni, hogy valaki meghal helyette.
Vajon mi tudjuk-e? Ismerjük -e az Úr Jézus értünk vállalt áldozatát, árát szabadságunknak? Ha igen, köszönjük meg és becsüljük meg nagyon! Mert a kegyelem és a szabadságunk záloga egyedül az Úr Jézus átszögezett kezében van!

Consummatum est = ELVÉGEZTETETT!

Az Úr Jézus Krisztus utolsó szava a keresztfán.

Jézus Krisztus az egyetlen, Aki jogosan igényt tarthat életünkre, mivel vérével fizetett értünk!
Adjuk át neki életünket bátran, hálából örökre. Ha megtesszük ezt, minket is a legszebb, de legnehezebb munkába, küldetésbe állít a lelkek mentésének területén.

Az Úr Jézus útján szenvedésben nekünk is lesz részünk, hisz minket is a farkasok közé küld, életet menteni! Nekünk is vállalnunk kell, ha ártatlanul bántanak, kigúnyolnak, megvetnek, lenéznek, megaláznak, meggyaláznak!
Adja meg az Úr, hogy mindenkor tudjunk hittel feltekinteni a szenvedések szenvedésének helyére: a Golgotára, mert csak akkor mondhatjuk el az apostol szavaival: (Filippi 4,13)
"Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít."

Trencsényi László
református lelkipásztor

***

„Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje." (1Korinthus 1,18)

„Ó, Uram, ne légy távol, erősségem, siess segítségemre!
Ments meg engem a fegyvertől,

életemet a kutyák hatalmából!
Szabadíts meg az oroszlán szájából, és a bivalyok szarvai közül,
engem, nyomorultat!" (Zsoltár 22,20-22)

„Hatalmas bikák vettek körül, bekerítettek a básáni bivalyok.

Föltátották rám szájukat, mint a marcangoló, ordító oroszlán.

Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim.

Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben."

(Zsoltár 22,13-15)

***

"Mert nincsen az ő szájukban egyenesség,

belsejük csupa romlottság;

nyitott sír az õ torkuk, nyelvükkel hízelkednek."
(Zsoltár 5,10)

"Eltértek a gonoszok fogantatásuk óta; tévelygenek a hazugok anyjuk méhétől kezdve. Mérgük olyan, mint a kígyónak mérge; mint a siket áspisé, a mely füleit bedugja." (Zsoltár 58, 4-5)

„Mert kutyák vettek körül engem,

gonoszok bandája kerített be,

átlyukasztották kezemet, lábamat."

(Zsoltár 22,17)

 

"Nyelvüket élesítik, mint a kígyó;

áspiskígyó mérge van ajkaik alatt. "
(Zsoltár 140,4)

"Nyitott sír az ő torkuk;

nyelvükkel álnokságot szólnak;

áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.

Szájuk telve átkozódással és keserűséggel.

Lábaik gyorsak a vérontásra.

Útjaikon romlás és nyomorúság van.

És a békességnek útját nem ismerik.

Nincs istenfélelem az ő szemük előtt."
(Róma 3, 13-18)

„Oroszlánok között fekszem, amelyek felfalják az embereket. Foguk lándzsa és nyíl, nyelvük éles kard." (Zsoltár 57,5)

„Jobb felől csőcselék támad rám, lábamnak gáncsot vetnek, és pusztulásom útját egyengetik." (Jób 30,12)

"Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság." (Zsoltár 10,7)

„Olyanok, mint a zsákmányra vágyó oroszlán, mint a lesben álló hímoroszlán." (Zsoltár 17,12)

"Lábaik a gonoszra futnak; és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik hamisságnak gondolatai, pusztítás és romlás ösvényeiken."
(Ézsaiás 59,7)

„Ők elpártoltak tőlem.... Az én népem nem figyel rám. Óh gonosz nemzetség, hamissággal megterheltetett nép, gonosz mag, nemtelen fiak!  Elhagyták az Urat, megutálták az Izráel Szentjét, és elfordultak tőle." (Ézsaiás 1, 2-4)

***

• „Tömeg-zúgás indult a hegy tövében.
• Valakit hoztak. Annyi bánatot ... nem látott még ember szemében.
• Rikácsoló, kaján szó hullt: „A mester!"Vetélkedő gúny vágott rá: „Király!"
• És a kereszt megtelt egy szőke testtel.
• Karján végigfutott a vér, az omló, s a szegre-sújtó kalapács nyomán
• végigfutott a borzongás a fán."
• (Áprily Lajos)

***

„Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje." (1Korinthus 1,18)

Et resurrexit tertia die, secundum Scripturas.

Καὶ ἀναστάντα τῇ τρίτῃ ἡμέρα κατὰ τὰς Γραφάς.

Harmadnapon feltámadt az Írások szerint.

***

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak, ha az én igémet megtartották, a tieteket is meg fogják tartani." (János 15,20)

„A zsinagógákból kizárnak titeket, sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, azt hiszi, hogy Istennek tetsző szolgálatot végez." (János 16,2)

„Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek." ( Máté 5,10-12)

***