***

 

 

A boldogmondások magyarázata

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

***

„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa." Máté 5,3

Lelki szegényen

Az Úr Jézus Krisztus tanítói működését a valódi boldogság meghirdetésével kezdte meg.

Ő ismeri minden emberi vágy végső célját, még azokat is, amelyeket megfogalmazni sem tudunk.

Látja azt is, hogy miként tévednek el annyian a boldogságkeresés mélységes és zűrzavaros labirintusában.

Minket is ismer, akik ma figyelhetünk az Ő szavaira és azt is tudja, hogy jelenleg boldog-e az életünk.

Tudjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus szeret minket a legjobban, és tudjuk azt is, hogy számunkra a valódi boldogságot akarja megadni, már itt ezen a földön és majd az örökkévalóságban.

Fogadjuk el most az Ő vezetését és engedjük, hogy hatékonnyá tegye életünkben az Ő élő Igéjét.

 

Az Úr Jézus már az első boldogmondásban megmutatja minden boldogság célját, mely nem más, mint a mennyeknek országa.

Ehhez először is olyan lelkiállapot szükségeltetik, mint a lelki szegénység.

A szó itt koldus szegénységet jelent. Tudjuk, hogy a koldus nem szégyell kiállni az emberek elé és kitartani a kezét alamizsnát várva. Mi, akik a Lélekért szegények vagyunk, nem szégyelljük, hogy naponta mély alázatban Istenünk elé tesszük ki koldus szívünket és Tőle kérjük azt, amit ember úgysem tud megadni: kegyelmet, bűnbocsánatot és Szentlelket.

 

Csak az lehet lelki szegény, aki önmagát megüresítve, semminek tartva, Isten irgalmasságában naponta tud megnyugodni. Tanuljunk meg mindenkor alázatosak maradni az Úr Jézus előtt, Aki vállalta értünk a teljes szegénységet, amikor emberré lett és értünk áldozta életét!

„Mert ismeritek a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett, hogy ti az Ő szegénysége  által meggazdagodjatok."  2Korinthus 8,9

 

***

" Boldogok akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak" Máté 5,4

Könnyek között

Különös és első hallásra meghökkentő a párhuzam-e két ellentétes fogalom között. Hogyan kerülhet így egymás mellé a sírás és a boldogság. Vizsgáljuk meg hogyan illeszkedik mégis szerves egységbe a legtermészetesebb módon Jézus tanításában a valódi boldogságnak eme kritériuma.

Ha elgondolkodunk azon, hogy vajon milyen sírás után lehetünk boldogok akkor rá fogunk jönni, hogy nem a testi vagy lelki fájdalom miatt, vagy gyász miatt, de nem is az örömből fakadó sírás miatt. Itt egészen más minőségű sírásról beszélhetünk, mely nem más mint a bűnbánati sírás.

v  A szív legmélyéről felfakadó bűnbánó könnyek mindig kedvesek voltak Isten előtt. Csak így találhat nyugalomra, békére, vigasztalásra az emberi lélek. Amint a bűnös nő könnyeivel mosta az Úr lábait, úgy omlanak alá ma is annak könnyei, akinek sok bocsáttatott meg, amint Jézus mondja:" az jobban is szeret". Amint Péter is könnyekre tudott fakadni tagadása után bűnei felett, így kaphatunk mi is megbocsátást, mert ismeri az Úr a könnyeinket.

v  Hogyan is látszana meg a mi szeretetünk, ha nem éppen a könnyeinkben, amelyek szavak nélkül is beszélnek. Boldog ember az , aki tud sírni, de a világ legboldogtalanabb embere az, aki még soha nem sírt bűnei felett. Akit még soha nem döbbentett meg a Golgota véres látványa, akinek még nem szorult össze a szíve a helyette szenvedő Isten Fián, az nem is érdemli meg a mennyek országát.

Boldogságunk forrása maga Jézus Krisztus. Ő aki ismeri a könnyeinket, aki garantálja a vigasztalás valóságát is, mert a Szentlélek maga a  Vigasztaló. Ő az aki nemcsak ideig-óráig hanem egyszer s mindenkorra megvigasztal minket: "És az Isten eltöröl minden könnyet a szemükről" Jelenések. 20,4

Testvér, tudnod kell, hogy valódi boldogságot csak Jézustól kaphatsz. Ma még megtapasztalhatod Isten vigasztalását! Ne szégyellj sírni, öntsd ki szívedet az Úr előtt! Ne késlekedj, siess Megváltódhoz Jézus Krisztushoz, nála kész a megbocsátás. Ne mulaszd el ezt a páratlan lehetőséget!

 

***

"Boldogok a szelídek, mert ők örökségül bírják a földet" Máté 5,5

Szelíd lelkülettel

 

Az igazi jellemünkről, természetünkről akaratlanul is beszédesen árulkodnak. szavaink, tetteink, gesztusaink, mozdulataink. A viselkedésünket, személyi jellemvonásainkat tekintve, sokféle emberek vagyunk. A keresztyén hívők életében mégis csak a krisztusi szelídség érvényesülhet.  Nézzük meg, hogyan is vezet minket tovább Jézus a boldogság elérésének eme jellembeli útján.

"Tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd vagyok és alázatos szívű." Máté 11,29

Tudjuk, hogy az agresszivitás sajnos velünk született tulajdonság, a szelídséget viszont tanulnunk kell. Ez indulatoktól megfertőzött és elvadult világunkból, ahol az ember-embernek farkasa mentalitás az uralkodó, csak Jézusnak van hatalma minket megszabadítani

A Lélek gyümölcse: "jóság, hűség, szelídség, mértékletesség" Galata 5,22 A keresztyén tanítást teljes egészében áthatja a szelídség és az alázat. Az újjászületett emberek mentesek lesznek minden erőszaktól, indulattól, gyűlölettől, mert szívük mozgatórugója már a krisztusi szeretet. A bennünk munkálkodó Szentlélek hatalma által valósulhat meg az új természet, amely a szelídség termését is teremni tudja

"A ti szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt."  Filippi   4,5 A szelíd arcon megpihen a szem, és a kiegyensúlyozottság, belső békesség tapinthatóvá válik. Vajon mi már erről az oldalunkról vagyunk ismertek emberek előtt? Ha még nem a szelídlelkűség a meghatározó jellemvonás az életünkben, akkor még nem sokat tanultunk meg Jézustól. Csak a krisztusi báránytermészet győzhet le bennünk minden gőgöt és minden gonosz indulatot.

 

Ez a szelídség nem egyfajta meghunyászkodás, vagy megalázkodás, hanem egy gerinces belső nyugalmat árasztó tiszta magatartás. Jézus ígérete szerint ők öröklik a földet. Ez a mi reményünk egyszer valósággá válik, mert mi " új eget és új földet várunk az Ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik" II.Péter 3,13

***

"Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek."  Máté 5,6

Az igazságszomj

Tudjuk, hogy minden embernek van egy veleszületett természetes igazságszomja, hiszen az igazságtalanság érzése mindenkiben lelki fájdalmat okoz. Sajnos a felnövő fiatalok majdnem kizárólag csak hazugságot látnak maguk körül. A világ már csak ilyen - gondolhatják és nem lehet változtatni rajta.

 

Ez a keserű belenyugvás szokta azután megbénítani a további igazság keresést. Ilyenkor az ember számára a világ sötétté, rideggé és idegenné válni, majd egy teljes mértékben hazug világkép roncsoló hatása kezd érvényesülni. Isten ma ebből a veszélyzónából szeretne minket kimenteni és az igazság útjára irányítani életünket.

Az Úr Jézus Krisztus ma is meggyőz minket arról, hogy létezik igazság, létezik tisztaság, létezik valódi boldogság, mégpedig személyesen nála, mert Ő az egyetlen Igazság. Amennyiben elfogadjuk Őt, akkor olyannyira életszükségletünkké válik az Ő Igéje, mint egy falat kenyér az éhezőnek, vagy egy pohár víz a szomjazónak.

Az Úr Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához csakis énáltalam." János 14,6

Személyes bizonyságtételként szeretném elmondani, hogy engem Isten, ez által az Ige által mentett meg és találtam rá ebben a hazug világban arra a mennyei Igazságra, melyre egész életemben kibeszélhetetlenül vágytam. Tudom, hogy az Úr Jézus által mindent megkaptam és tudom, hogy vele minden csapást ki lehet bírni és minden akadályt le lehet győzni.

Ma már tudom, hogy Jézus Krisztusban személyesen az igazság érkezett a földre, Akire minden embernek szüksége van! Mert Ő az emberiség számára személyesen minden egyéni, minden társadalmi és politikai, erkölcsi és gazdasági igazság! Nélküle nincs igazság!

Akik hitetlenségükkel mindvégig megtagadják Őt, azok örökre igazságtalanok, elégedetlenek és boldogtalanok maradnak, mert Isten igazságát semmi más nem pótolhatja.

***

"Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek." Máté 5,7

Irgalommal

 

Az, hogy miként következménye az irgalomnak a boldogság, azt az Úr Jézus Krisztus tanításában kell keresnünk. Sajnos, mi egy olyan világban élünk, ahol egyre inkább kiszorul az igazságosság és a könyörületesség és marad a puszta, nyers, rideg valóság, az irgalmatlanság.

Nemcsak a Bibliában találkozunk ezzel a megállapítással, hanem sok más forrásban is!

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. versében például, ezt a zsarnok és irgalmatlan világot leplezi le. Istennek hála, mi keresztyének már ismerhetjük azt az örömhírt, hogy a föld népéhez Jézus Krisztusban személyesen maga a megtestesült irgalom érkezett el!

 

Ó hányszor kellett lefognia még a heveskedő tanítványai kezét is.

Ő irgalmat gyakorolt mindenütt, ahol megjelent. Az irgalmasság klasszikus példáját is az Úr Jézustól tudjuk az „irgalmas samaritánus" történetét. Vajon ki volt ebben a történetben ama "boldog" személy.

Semmiképpen sem a pap vagy a lévita, akik cserbenhagyták a nyomorult embert. Ők bizony irgalmatlanok, de egyúttal boldogtalanok is voltak, mert nem volt könyörületes szívük.

Boldog volt viszont az, aki könyörült a szenvedőn.

Boldogan segített rajta és mindennel ellátta őt, mert neki már erre szabad volt a szíve.

Ilyen boldogan végrehajtott irgalmas cselekedeteket vár el tőlünk is a mi Urunk!

 

Gondolhatnánk magunkban: Ó, én nem vagyok irgalmatlan. Pedig, ha alaposan megvizsgáljuk a kérdést, hogy miként járunk el sokszor embertársainkkal szemben, igencsak megdöbbennénk.

Amikor a tartozást vasszigorral behajtjuk, amikor a sértést rövid úton megtoroljuk, amikor a válasszal azonnal készen vagyunk és amikor hidegen elnézünk a rászoruló feje fölött.

Bizony, mindez az irgalmatlan énünkből fakad.

Az Úr Jézus Krisztus ma még figyelmeztet minket. Ő mindent megtett értünk azzal, hogy a Golgotán elvégezte helyettünk bűneink váltságát és ezzel mi kibeszélhetetlen irgalmasságban részesültünk.

Ha ez a tény számunkra jelent valamit, akkor nekünk ezután kötelező az irgalmasság gyakorlása minden körülmények között. Az Úr Jézus mindazokat a gyermekeit, boldogoknak nevezi, akik ebben a kegyetlen világban, az Ő nevében irgalmasan tudnak cselekedni.  Legyünk ilyen boldog gyermekei az Úrnak!

 

***

"Boldogok, akiknek szívük tiszta, mert ők Istent meglátják." Máté 5,8

Tiszta szívvel

 

A legcsodálatosabb lehetőséget nyitja meg számunkra az Úr Jézus Krisztus, amikor közli velünk, hogy az embernek van lehetősége az áldott Istent meglátni. Teljes joggal a vágyak - vágyának nevezhetjük ezt a célt, aminek feltételéül az Úr Jézus a tiszta szívet szabja! Első hallásra a tisztaságnak erre a fokára eljutni, lehetetlennek látszik.

Mindehhez az alábbiakkal tisztában kell lennünk.

¨       Először is be kell látnunk azt, hogy így amint vagyunk a bűn miatt nem vagyunk tiszták. "A szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások."  Máté 15,18

¨       Másodszor be kell látnunk azt, hogy így Isten ítéletét nem kerülhetjük el és a mi bűneinket lemosni, eltörölni sem mi magunk, sem mások nem tudják. Ezért a legjobb. amit tehetünk, hogy az Úrhoz fordulnunk. "Tiszta szívet teremts bennem ó Isten!" Zsoltár 51,12

¨       Harmadszor, meg kell értenünk azt az áldozatot, amit Jézus Krisztus hozott meg értünk a kereszten, a bűneink bocsánatának egyetlen lehetőségét! "Az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől." 1János 1,9

 

Isten színe előtt ne szégyelljünk önkritikát gyakorolni. Valljuk meg szívünk minden tisztátalanságát, mert a gyógyulás folyamata csak akkor kezdődhet el! Bízzuk bátran az Úr Jézusra magunkat, amint azt a  leprás is tette, aki hittel kijelentette: "Uram, ha akarod megtisztíthatsz engem!" Lukács 5,12

Számunkra is csak ez az egyetlen út járható! Igen, csak Jézus Krisztusnak van erre valóságos hatalma! Ó bárcsak minden ember akarna megtisztulni és élni ezzel a felkínált drága lehetőséggel.

***

„Boldogok a békességre igyekezők, mert ők az Isten fiainak neveztetnek." Máté 5,9

Békességben

 

A békesség mindig nagy kincsnek számított az emberi történelemben, mégis ez ellen vétkezünk talán a legtöbbet. Egyszerűen hihetetlen, hogy mennyire békétlenek, türelmetlenek, sokszor könyörtelenek tudunk lenni mi emberek, nemcsak idegenekkel, hanem sajnos még szeretteinkkel, de önmagunkkal szemben is.

•           Az Igében itt a békességteremtés fogalma áll, mintegy jelezve, hogy a keresztyének számára elsősorban az Istennel való megbékélés elősegítése a legfontosabb feladat. Ez utalás arra is, hogy amíg a békét tevékenyen munkálni kell, addig a háborúság sajnos szinte mindig önmagától jön. Azok, akik csak feszültséget és háborúságot szítanak, nem lehetnek boldogok, mert ők a Sátán totális befolyásának hatása alatt élnek. Az ilyenek nem a békesség, hanem ellenkezőleg, a kárhozat fiainak neveztetnek!

 

Nézzük meg kik az Úr Jézus szerint boldog békeszerzők.

Azok, akik azért törekszenek békességet teremteni, mert tisztában vannak azzal, hogy milyen nagy ára volt az ő békességüknek! Ők azok, akik már-e földön Isten fiainak neveztetnek, mert azért lehettek Isten gyermekei, mivel az Úr Jézus értük meghalt: „Békességet szerzett a kereszten kiontott vére által." Kolossé 1,20

Ők azok, akik Jézus Krisztust, mint a Békesség Fejedelmét hálaadással és boldogan szolgálják.

 

Az Úr arra figyelmeztet, hogy övéinek a békesség szigeteivé kell válniuk, ebben a már-már őrültségig feszült háborgó világban.

A keresztyéneknek a békesség szigeteivé kell válniuk ott is, ahol a szeretet és a békesség a legnagyobb hiánycikk, ott is ahol az agresszió, irigység, meghasonlás és gyűlölet már mindent elborított!

Ez csakis Jézus Krisztus által lehetséges, aki ezt mondja: „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, nem úgy adom én nektek amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen." János 14,27

 

Isten gyermekeinek a békességszerzés a küldetésében kell járniuk, melynek nagy jutalma van: a dicsőség hervadhatatlan koronája.

 

***

"Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyeknek országa." Máté 5,10

Szenvedve, de mégis boldogan

 

Már a hitéletük kezdetén szembesülnek a keresztyének azzal, hogy az Úr Jézus Krisztus nevéért szenvedniük kell és üldöztetésben lesz részük. Ezt a próbatételt sokan nagyon nehezen fogadják el. Annyi kérdés merülhet fel bennük ilyenkor:

•           Miért nem mentesek a keresztyének a háborgatástól?

•           Miért vagyunk céltáblái aljas hazugságoknak, rágalmaknak?

•           Hogyan lehet ezeket az ütéseket örömmel és ujjongva elfogadni?

Először is megállapíthatjuk, hogy aki Jézus Krisztus tanítványa lett, az a legcsodálatosabb, de mégis a legnehezebb küldetésben jár. Mert a kegyelemnek nagy ára volt és van! Az Úr Jézus ugyanis tulajdon élete árán mentett meg minket!

Tudnunk kell, hogy az Úr Jézus soha nem ígért könnyű életet azoknak, akik Őt követik, de nyomorúságot igen.

„E világban nyomorúságotok lesz, de bízzatok én meggyőztem a világot." János 16,33

Ő soha nem ígérte, hogy mindenki szeretni fog minket, de azt hogy gyűlölni fognak- igen.

„Ha- e világból volnátok, a világ szeretné azt ami az övé, de mivel nem vagytok- e világból, ezért gyűlöl titeket a világ." János 15,19

A mi szenvedéseinkben csak akkor lehetünk boldogok, ha azok Ő szent nevéért érnek minket.

Pál apostol írja Timóteusnak: „De mindazok is akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak." 2Timótheus 3,12

A világ soha nem tudta elfogadni a keresztyén ember örömét, ezért megpróbált neki mindig ártani.

A hívő ember a világtól idegen és szokatlanul boldog természetével minden korban a hitetlenek céltáblája.

Talán az a legnagyobb fájdalom, hogy nemcsak idegenektől, hanem egyháztagoktól, sőt vezetőktől is sokat kell szenvedniük. De a mennyek országának kibeszélhetetlen jutalmáért fel kell készülnünk ezekre a megpróbáltatásokra is.

Tudunk-e már zokszó nélkül szenvedni Megváltónkért?

Tudjuk-e örömmel hordozni, ha az Ő nevéért bántanak, szidalmaznak, vagy rágalmaznak.

Ha igen, akkor már van valami fogalmunk arról a mennyei boldogságról, amelyről a mi drága Megváltónk az Úr Jézus Krisztus minket a boldogmondásokban tanít.

Elhangzott, Nyíregyházán a Széna téri Református Gyülekezetben.

Nyíregyháza, 1994.

Trencsényi László

református lelkipásztor