34 éve V.D.M.

I G E M A G Y A R Á Z A T O K

Trencsényi László

református lelkipásztor

szolgálatai

"Szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban." (1Korinthus 15:58)

Minden hívő ember életének értelme és célja:

Élni Isten nagy nevének dicsőségére,
embertársaink javára
és munkálkodni Isten országának előmenetelén!

Minden hívő ember legfontosabb kötelessége:

Az Úr Jézus Krisztus örök evangéliumának befogadása és tiszta hirdetése.
Az Úr Jézus Krisztus által elrendelt sákramentumokkal való helyes élés.
A keresztyén etikai normák maradéktalan képviselete.
Hittestvéreink tanítása, lelki segítése, bátorítása, erősítése, vigasztalása.
Hittestvéreink biblikus életvitelre és szolgálatra való felkészítése.
Hittestvéreink lelki megújulásának, épülésének munkálása.

„Hitetek mellé ragasszatok...tudományt." (2Péter 1,5)

A mennyek dicsőségébe nem akárkik juthatnak, csak az újjászületett- megtért, kipróbált hívő emberek. A keresztyén élet, súlyos kereszteket hordozó élet, de a Krisztusban megújult, kipróbált, megerősödött, megedződött, megáldott, boldog és megszentelt élet.

A Krisztust képviselő ember tehát nem akárki, hanem a legnagyobb felelőséggel fölruházott rendkívüli személy, aki odaszentelt életben a megszentelődés útján halad a keskeny úton.
A hívő ember csak az Ige folyamatos szem előtt tartásával a Lélek vezetésére összpontosítva maradhat állandó, élő, eleven és szoros kapcsolatban az Úrral!

„A szent írások bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által."(2Timóteus 3,15)

Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat!
Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus kormányoz!

Minden igazán hívő keresztyén vallja,
hogy "SOLUS CHRISTUS",
mert tudja, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztus
az élő ÚRA,
drága MEGVÁLTÓJA,
egyedüli KÖZBENJÁRÓJA,
legfőbb BIZALMASA,
egyetlen LELKIGONDOZÓJA,
áldott ORVOSA és VÍGASZTALÓJA,
hűséges GONDVISELŐJE
őríző PÁSZTORA,
halálon is győztes KIRÁLYA!

***

„Adja meg az Úr nekünk, hogy úgy tárgyalhassuk az Ő mennyei bölcsességének titkait, hogy az valóban a hasznunkra váljon az Ő szent nevének félelmében, az Ő dicsőségére és a magunk épülésére." (Kálvin János)

***

Keresztyén testvéreim tudjuk, hogy a Szent Biblia Istenünk hozzánk szóló Igéje: hibátlan, tökéletes, tévedhetetlen, igaz, élő, ható, áldott, szent és örök kijelentés. Tanulmányozzuk együtt nyitott szívvel és Istenre figyelő lélekkel Istenünk áldott Igéjét. Engedjük, hogy az Ige formálja életünket, mert az Úr Jézus Krisztus beszéde: „Lélek és Élet." (János 6:63) Tudjuk, hogy a hívő ember küldetése a lelkek mentése.Teljesítsük az Úrtól kapott legdrágább feladatunkat, hirdessük Jézus Krisztust, mint az egyetlen megoldást. Isten Szentlelke adjon erőt, hogy hitelesen, tisztán, őszinte természetességgel tudjuk továbbadni az örök evangéliumot, a mi drága Megváltónktól kapott életmentő Igét.

***

Nem akármilyen KŰLDETÉSBEN járunk!

„Semmi nem választhat el minket Isten SZERETETÉTŐL, amely MEGJELENT, a mi Urunk Krisztus Jézusban." (Róma 8,39)

Az Úr Jézus Krisztus testetöltése a legnagyobb ajándék a világ számára.
Ő a megtestesült SZERETET, a megváltó, megmentő, megtartó és éltető szeretet.
Ő A SZERETET !
Az Úr Jézus Krisztus önfeláldozó szeretete nélkül nincs célja, nincs tartalma, nincs megoldása és nincs értelme az életnek.
Nélküle minden érték, minden ami igazán lényeges és fontos tragikusan hiányzik!
Nélküle nincs bűnbocsánat, nincs kegyelem, nincs szeretet, nincs igazság, se valódi boldogság, se békesség, se nyugalom, se megfontoltság, se szabadság, se üdvösség.
Nélküle állandó a stressz, a lét és üdvbizonytalanság, folyamatos az idegesség, szünet nélküli az aggódás, biztos a csalódás, elkerülhetetlen a meghasonlás, garantált és látványos az összeomlás.

A krisztusi szeretetkohézió nélkül, szemünk láttára
atomjaira foszlik a civilizáció!
Pedig kétezer éve az Úr Jézus Krisztus keresztje kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában.
Pedig kétezer éve a Tőle kapott kegyelmi időben élünk, mivel mindez ideig az Ő irántunk való érthetetlen és mérhetetlen szeretete TARTOTTA MEG A VILÁGOT.

Minden embernek haladéktalanul meg kell tudnia, hogy Jézus Krisztus az egyetlen Úr, a halálon is győztes Király. A Szent Biblia egyértelműen arra figyelmeztet, hogy nincs más esély az emberiség számára, CSAK EGYEDÜL Ő.
Ez kell hirdetnünk! Ez az első számú feladatunk!
Ezért születtünk. Ez az Istentől rendelt KÜLDETÉSÜNK.

Nem lehetünk némák.
Adjuk tovább hűségesen és hitelesen a ránk bízott életmentő örök evangéliumot,
mert mi már tudjuk, hogy egyedül Jézus Krisztusra van szüksége ennek a kegyetlen, hitetlenségbe dermedt, meghasonlott, tisztátalan és erkölcstelen, céltalan világnak.
Íme a KÜLDETÉSÜNK lényege:

„Legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon." (Filippi 2,15)

„Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek, hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek." (Apostolok Cselekedetei 26,18)

Trencsényi László

* * *

"Annakokáért tehát nem azé, aki akarja, sem nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené" (Róma 9.16)

* *

KERESZTYÉN HITÉLET MINIMUM

Testvéri szeretettel ajánljuk az alábbiakat kívülről megtanulni:

1. János evangéliuma 3,16
2. Az Úr Jézustól megtanult imádság (Máté 6,9-13)
3. Apostoli Hitvallás
4. Tízparancsolat (2Mózes 20,2-17)
5. A törvény summája (Máté 22,18-20)
6. Az aranyszabály (Máté 7,12)
7. Ároni áldás (4Mózes 6,24)
8. Keresztelés szereztetési igék (Máté 28, 18-20)
9. Úrvacsora szereztetési igék (1Korinthus 11,23-30)
10. Az Úr Jézus Krisztus himnusza (Filippi 2, 5-11)
11. Isten szeretetének himnusza (1Korinthus 13)
12. A nyolc boldogmondás felsorolása (Máté 5,3-12)
13. A Lélek gyümölcse felsorolása (Galata 5,22)
14. A lelki fegyverzet felsorolása (Efezus 6, 10-18)
15. A mennyek országáról szóló példázatok felsorolása (Máté 13,1-52)
16. A Jelenések Könyvében szereplő 7 gyülekezet felsorolása (Jelenések 2-3)
17. A Szent Biblia 66 könyvének felsorolása
18. Izráel 12 törzsének felsorolása (1Mózes 35,23-26. és Jelenések 7,5-8)
19. Az Úr Jézus 12 tanítványának felsorolása (Márk 3,16-19)
20. Ajánlott Zsoltárok: 1, 8, 15, 19, 23, 24, 27, 34, 37, 51, 91, 100, 103, 121, 126.

***

Amihez az Úr Jézus Krisztus önmagát hasonlítja:

Az élet Kenyere

„Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha." (János 6,35)

A világ Világossága

„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." (János 8,12)

Az Ajtó

„Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be az megtartatik, az bejár és kijár, és legelőt talál." (János 10,9)

A Jó Pásztor

„Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért" (János 10,11)

Az Út az Igazság és az Élet

„Én vagyok az út az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához csakis énáltalam!" (János 14,6)

A Feltámadás és az Élet

„Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él!" (János 11,25)

Az igazi Szőlőtő

„Én vagyok a szőlőtő és ti a szőlővesszők, aki énbennem marad én pedig őbenne az terem sok gyümölcsöt." (János 15,5)

Az Alfa és az Omega

„Én vagyok az Alfa és az Omega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég." (Jelenések 22,13)

***

Amihez a Szent Biblia a hívő embereket hasonlítja:

„Ti vagytok a földnek sója." (Máté 5,13)

„Ti vagytok a világ világossága." (Máté 5,14)

„Nem tudjátok-e, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentlélek temploma."(1Korinthus 6,19)

„Krisztusnak,a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok!"(2Korinthus 3,3)

„Mert Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőégére." (2Korinthus 2,15)

„Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek." (János 12,36)

„Ti pedig választott nemzetség, királyi papság szent nemzet, megtartatásra való nép vagytok." (1Péter 2, 9-10)

„Ti az én barátaim vagytok, ha azt cselekszitek, amit én parancsolok néktek".(János 15, 16)

***

Testvéri szeretettel ajánljuk az alábbiakat:

Református hitélet minimum

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?" (Róma 8,31)

Szent Biblia (Károli és új fordítás)

Hitvallásaink: Apostoli Hitvallás, Heidelbergi Káté, II.Helvét Hitvallás

Kálvin János: Institutio Religionis Christianae (A keresztyén vallás rendszere)

Református magyar vagyok. Amíg élek, az maradok.

Megígérem, megfogadom, hogy hitemet holtig vallom! Ámen.

Reformátori jelmondatok:

Sola Gratia= Egyedül kegyelemből van üdvösségünk, nem pedig emberi teljesítmény, vagy érdem által!

Sola Fide = Egyedül a Krisztusba vetett HIT által, az Ő érdeméért igazul meg és üdvözül az ember!

Solus Christus = Egyedül Jézus Krisztus a közbenjáró, Isten és ember között és senki más!

Sola Scriptura = Egyedül a Szentírás az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrása!

Soli Deo Gloria = Egyedül Istené a dicsőség! Ez az elv nemet mond minden egyházi és világi emberimádatra.

Dordrechti Kánonok (1618-1619) (A kálvinizmus öt pontja):

1. Teljes romlottság. Az ember a bűneset óta annyira rabjává vált a bűnnek, hogy Isten újjászülő kegyelme nélkül nem képes Isten tetszésére élni,

2. Feltétel nélküli kiválasztás. Isten szuverén módon maga választ ki embereket az üdvösségre.

3. Korlátozott megváltás. Az Úr Jézus Krisztus azokért áldozta életét, akiket Isten a világ teremtése előtt neki adott.

4. Ellenállhatatlan kegyelem. Istennek az a belső elhívása, mellyel újjászül és hitet ajándékoz az ellene lázadó bűnösnek.

5. Mindvégig való állhatatosság. Azokat, akik valóban újjászülettek és hitre jutottak Isten megőrzi mindvégig ebben az állapotukban.

***

Kálvin János életének mottója:

PROMPTE ET SINCERE IN OPERE DOMINI

(Határozottan és becsületesen, az Úr munkájában)

Kálvin János jelmondata:

COR MEUM VELUT MACTATUM DEO IN SACRIFICIUM OFFERO.

(Szívemet mintegy megöldökölve égő áldozatul Istennek ajánlom.)

A Kálvin János plakett egyik oldalán ez a felirat olvasható:

CORPORE FRACTUS, ANIMO POTENS, FIDE VICTOR

(Testben gyönge, lélekben hatalmas, hitben diadalmas.)

***

Az ÖRÖK EVANGÉLIUM hirdetésének 7 ajánlott módja napjainkban

I. EVANGÉLIUMI IGEHIRDETÉS
(Biblikus, Krisztusközpontú igemagyarázat.)

II. AZ EVANGÉLIUM HIRDETÉSE TANÍTÁSSAL
(Bizonyságtétel, bibliatanulmány, hittanoktatás, gyermekóra, előadások, különböző lelki alkalmak tartása.)

III. AZ EVANGÉLIUM HIRDETÉSE SZEMÉLYES PÉLDAADÁSSAL
(A Biblia üzenetének komolyan vételével együtt járó szavak nélküli bizonyságtétel, a krisztusi életvitel szeretetben való gyakorlása.)

IV. AZ EVANGÉLIUM HIRDETÉSE AJÁNDÉKOZÁSSAL
(Biblia, imakönyvek, egyéb lelki irodalom ajándékozása.)

V. AZ EVANGÉLIUM HIRDETÉSE AJÁNLÁSSAL, HÍVOGATÁSSAL
(Figyelemfelhívás és hívogatás evangéliumi programokra. Meghívók, tájékoztatók közlése.)

VI. AZ EVANGÉLIUM HIRDETÉSE BEMUTATÓKKAL, INFORMÁCIÓ KÖZLÉSSEL
(Evangéliumi nyomdai termékek, hang és képanyag szerkesztése és terjesztése.)
Igés tájékoztató lapok ( kiterjesztés: doc, pdf formátum)
Igés - képek ( kiterjesztés: jpg, gif formátum)
Prezentációk ( kiterjesztés: ppt formátum)
Hanganyag ( kiterjesztés: mp3 formátum)
Videók ( kiterjesztés: mp4 formátum)

VII. AZ EVANGÉLIUM HIRDETÉSE AZ INTERNETEN VALÓ MEGJELENÉSSEL
(Netes felületek használata, alkalmazása. Honlap vagy csatorna létrehozása.)

***

Kik a keresztyének?

„Ezek, akik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik és honnét jöttek? ...Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében."

(Jelenések 7,13-14)

Amit addig
őszinte vágyakozók
csak elérni reméltek,
egymást képmutatás nélküli
testvérszeretettel
kitartóan, tiszta szívből szeretik,
elviselik, szeretetben hordozzák,
sőt különbnek tartják egymást önmaguknál.
Számukra megszűnt a szennyes világ,
és oly közel a menny.
Mindent átitat az Ige,
a béke, a megértés.
Összefűz az imádság, az áhítat,
és a dicséret koszorúja.
Nincs képmutatás, nincs harag,
nincsenek sértődések, nincsenek álarcok,
nincsenek háttérgondolatok.
Igazság van,
Vigasztalás van,
Valóság van:
Jézus Krisztus!
Az Ő tulajdonai,
kik a világ szemében ugyan
bolondok,
gyöngék, gyámoltalanok,
senkik, de:
gyermekek, Isten gyermekei.
Akiknek neveik fel vannak írva a mennyben.
Szentek.
Kik elhagytak mindeneket.
Kik önként vállalták a keresztet,
s vele a sebeket, üldöztetéseket.
Felhőtlenek,
hívők, küzdők, helytállók,
szabadok, boldogok.
Akik a Bárány vérében megmosták ruháikat.
A világ förtelmeitől megtartóztatták magukat.
Akik az Atya akaratába belesimultak.
Akik élő reménységükről
számot adni mindenkor készek voltak.
Szentlélek templomai.
Kik védve, Krisztus szeretetébe rejtőzve,
megbékélve várják a színről színre látást,
mert szívüket
maga az Úr tölti ki.

Nyíregyháza, 2000. április 19.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***

BIBLIKUS TANÁCSOK HITVALLÓ KERESZTYÉNEK SZÁMÁRA

***

SZEMÉLYES ÉLETRE vonatkozó biblikus testvéri tanácsok Isten gyermekeinek:

1. A hívő ember tudja és mindig szem előtt tartja, hogy mi kedves az Úrnak. (Efezus 5,10) (Róma 12,2)

2. A hívő életében az Úr Jézus Krisztus elé senki és semmi nem kerülhet. (Lukács 14,26)

3. Az Úr Jézust tartsa legfőbb lelkigondozójának és egyetlen bizalmasának. (Zsoltár 16,9) (Máté 11,28)

4. Soha ne mondjon igent arra, amire a Biblia nemet mond! (Máté 5,37)

5. Imádság nélkül soha ne hozzon döntéseket. (Lukács 18,1)

6. Soha ne cselekedjen a lelkiismerete ellen, és ne esküdözzön. (Jakab 5,12) (Apostolok Cselekedetei 24,16)

7. Kerülje a kegyes hazugságokat! Hitünkről, a Bibliáról, az egyházról, az ünnepekről stb. ne tanítson valótlanságokat. (1Timótheus 1,3-4)

8. Ne vegyen részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben. (Efezus 5,11)

9. Iszonyodjon a gonosztól, és ragaszkodjon a jóhoz. (Róma 12,9)

10. Ne legyen hiszékeny, babonás. Ne higgyen a véletlenekben, a szerencsében, a sorsban, a személytelen gondviselésben. (5Mózes 18,9-14)

11. Ne hozzon szégyent az Úr nevére. Ne legyen felületes, rendetlen, vagy felelőtlen. (2Thesszalonika 3,11) (1Timótheus 5,13)

12. Ne kössön elvtelen kompromisszumot, és ne legyen megvesztegethető.(Ézsaiás 33,15)

13. Legyen elővigyázatos! Ne engedje, hogy bárki üres beszédével megtévessze. (Efezus 5,6) (2Timótheus 2,16)

14. Legyen egyértelmű és következetes. Szeresse azt, amit Isten is szeret és gyűlölje mindazt, amit Isten is gyűlöl. (Zsoltár 5,5-6) (Zsoltár 11,5) (Zsoltár 97,10) (Ámos 5,15) (Jelenések 2,6)

GYÜLEKEZETI ÉLETRE vonatkozó biblikus testvéri tanácsok:

1. Hívő ember köteles mindent megvizsgálni! (1Thesszalonika 5,21) (1János 4,1) (Róma 12,2)

2. Mindenkitől tartson egy lélegzetvételnyi, imádságnyi,"krisztusi" távolságot! (Zsoltár 55,13-15)

3. Legyen elővigyázatos, józan és megfontolt, és soha ne tegye tűzbe a kezét senkiért. (Mikeás 7,5-6)

4. Tudnia kell, hogy nem mindenki rendes ember, aki ismeri a Bibliát és nem mindenki „testvér", aki annak látszik. (Júdás 1,4) (Jakab 1,26) (2Timótheus 3,5)

5. Tudnia kell, hogy nem mindenki hisz igazán, aki a hitről „szépen" tud beszélni! „Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek." (Jakab 2,19)

6. Ne fogadjon el kézrátételes áldást „akárkitől" és ne keresztelkedjen újra. (1Timótheus 5,22) (Efezus 4,5)

7. Csak megfontoltan mondhat ÁMENT bármire! (Máté 5,37)

8. Nem szórhatja szét az Úr Jézustól kapott kincseit, gyöngyeit! (Máté 7,6)

9. Ne vegyen részt szektás vagy „titkos" összejöveteleken!

10. Ne legyen közössége a hamis tanítással, óvakodjon a hitetőktől, a vallásos szélhámosoktól, sőt leplezze le azokat. (Máté 7,15) (2Korinthus 11,19-20) (Júdás 1,4) (Efezus 5,11) (Kolossé 2,4)

11. Ne legyen imaközösségben idegenekkel (még az Interneten sem), de azokkal sem, akik szerint lényegtelen a felekezeti hovatartozás, vagy egyenesen letagadják a sajátjukat! (2Péter 3,17) (Zsoltár 64,7)

12. Nem kell elhinnie azt, hogy az ima sokkal hatásosabb, ha azt egy hajszálpontosan meghatározott időpontban egyszerre gyakorolják!

13. Nem kell együtt imádkoznia azokkal, akik kérik, hogy azt egymás kezét megfogva tegyék!

14. Nem kell részt vennie az „evilági stílusú" zenével, zenekarral, tapssal, tánccal történő un. „dicsőítésben" tudván, hogy az apostolok sem gyakoroltak ilyet, hanem szép rendben, akár némán is, de mindig „lélekben és igazságban!" imádták és dicsőítették Istent. (Ámos 6,5) (János 4,23) (2Mózes 32,18)

A VILÁGI ÉLETRE vonatkozó biblikus testvéri tanácsok:

1. Hívő ember ne menjen olyan helyre, ahol ne tudna imádkozni! (Jelenések 18,4)

2. Soha ne nevessen az istentelen humoron! (2Timótheus 2,16) (Zsoltár 73,7-9) (Ezékiel 33,31)

3. Ne hallgasson meg, és ne nézzen olyat, amiért nem tud hálát adni! (Zsoltár 101,3)

4. Ne legyen tulajdonában és ne tároljon semmit, amiért nem tud hálát adni! (Apostolok Cselekedetei 20,33)

5. A hívő ember, Isten parancsa szerint szereti felebarátját, mint embertársát, de a bűnt határozottan gyűlöli. (Máté 22,39) (Zsoltár 119,163) (Zsoltár 1,1)

6. A hívő ember nagyra értékeli és becsüli a teremtett világot, mint Isten keze munkáját, ezért természeténél fogva környezet és természetvédő. (Zsoltár 104,24) (Zsoltár 139,14)

7. Tartsa szem előtt, hogy bár a világban van, de nem a világból való, ezért ne igazodjon, ne idomuljon az (istentelen) világhoz és annak szennyes kínálatát a leghatározottabban utasítsa vissza. (1János 2,15-17) (Róma 12,2) (1Sámuel 12,21) (Jakab 4,4) (2Thesszalonika 3,2)

8. Tartsa szem előtt, hogy Isten ellensége az ő ellensége is, ezért ne barátkozzon az ellenséggel és ne higgyen a kísértő behízelgő ígéreteinek. (1Korinthus 5,11) (Zsoltár 12,3)

9. Kerüljön mindent, ami az istentelen romlott, züllött testiséggel kapcsolatos. (Galata 5, 19-21)

10. Hívő ember soha nem követhet pogány szokásokat, sőt tagadja meg azokat: pl. babonaság, okkult dolgok stb. (3Mózes 18,25-30)

11. Hívő ember nem vehet részt a népi hiedelmek pogány hátterű rendezvényein: pl. téltemető, kiszebáb égetés, gondűző cédulák égetése, vagy Szent Iván-éji tűzugrás rituáléja stb. (5Mózes 18,9-12)

12. A hívő ember számára Isten parancsa szerint tilos a pogány halottkultusz, a halottakkal való bármiféle kapcsolattartás, ezért soha ne beszélhet elhunyt szeretteihez sem! (5Mózes 18, 9-12)

13. Hívő ember soha ne hallgassa meg mások misztikus látomásainak, vízióinak, álmainak beszámolóját, és ne higgyen ezekben! (Zakariás 10,2)

14. Hívő ember a leghatározottabban zárkózzon el minden okkult, ördögi bűnökről szóló beszámolótól! (2Thesszalonika 3,2) (Apostolok Cselekedetei 2,40)

***

„Bibliai értelemben csak azok a döntéseink, tetteink helyesek, amelyekről meg vagyunk győződve, hogy:

a) Istentől rendeltettek

b) a Krisztus megváltó szeretete iránti hálás viszont-szeretetből származnak

c) Isten dicsőségét szolgálják." (Ravasz László)

„Mindent megvizsgáljatok; ami jó, azt megtartsátok!

Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!"

(1Thesszalonika 5:21)

Budapest, 2021. május 25.

Trencsényi László

református lelkipásztor

***

7 SZABÁLY HITVALLÓ KERESZTYÉNEK SZÁMÁRA!

A Krisztusnak szentelt élet életbevágóan fontos szabályai azoknak, akik:

· A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodnak! „A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk." Zsidók 10,23

· Vigyáznak és megállnak a hitben! Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek! 1Korinthus 16:13

· Imádkoznak és munkálkodnak! „Mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk." Lukács 18,1 „Becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok." 1Thesszalonika 4:11

· Az igazságot követik szeretetben! „Az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban." Efezus 4:15

1. szabály

Óvakodunk és vigyázunk!

„Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy azok az Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba." 1János 4:1

A keresztyének elsőszámú kötelessége, hogy komolyan vegyék a Biblia egyik legalapvetőbb, legvilágosabb és leghatározottabb figyelmeztetését, hogy „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben". Isten gyermekeinek a szenvedésben megedződve és a krisztusi szeretet parancsával szívükben megerősödve, egyre inkább elővigyázatosaknak kell lenniük. Ennek figyelmen kívül hagyása, vagy elmulasztása végzetes lehet, mivel kiszolgáltatottá tehet.

Már az első gyülekezetbe is belopózkodtak hamis atyafiak, de amint az Pál apostol leveleiből kiderül, azonnal szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy az igazán komoly hívő emberek csak Megváltójukkal, az Úr Jézus Krisztussal voltak igazán bizalmas viszonyban!

„A befurakodott áltestvérek csak azért férkőztek be közénk, hogy kikémleljék szabadságunkat, mellyel bírunk a Krisztus Jézusban." Galata 2:4

Az első keresztyének tudták, hogy csak az Úr Jézus Krisztusra számíthatnak, Aki a választottak áldott és egyetlen "lelkigondozója". Ők tudták értékelni és becsülni az Úr Jézus Krisztus vérén szerzett drága kincset, a valódi üdvözítő hitet. Nekünk is úgy kell óvni, becsülni mennyei kincsünket, szent gyöngyeinket, mint a szemünk fényét!

2. szabály

Ellenállunk és harcolunk!

Aki az Úr ellensége, az a mi ellenségünk is. „Mert az ilyenek álapostolok, szélhámosok (álnok munkások), akik Krisztus apostolainak adják ki magukat." 2Korinthus 11,13 A megszaporodott hamis próféták, álapostolok hozzáállásával kapcsolatban soha nem lehetünk elvakult optimisták. Amint a konkoly sem tud megtérni, és a párduc sem tudja megváltoztatni a foltjait, ők sem szelídíthetők, ezért nem számíthatunk jóindulatukra. Nem téveszthet meg minket a behízelgő simulékony álcázott magatartás, vagy a világosság angyalának mutatkozó jelmez. Ezek egy ideig hívőknek látszanak ugyan, de mivel belsejükben nincs meg a Léleknek igazi megvilágosítása, ezért utólag leálcáztatnak!

A Bibliából világosan megismerhetjük ellenségeink szándékait. Soha nem szabad feltételeznünk, hogy nyugton hagynak majd minket, ezért alattomos támadásaikra jó előre fel kell készülnünk! Nem érhetnek minket váratlanul! Sőt ellenségeinknek azonnal meg kell tapasztalniuk, hogy az Úr Jézus nem hagyott minket fegyvertelenül.

„Hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására." 2Korinthus 10:4

„Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit nyeljen el, akinek álljatok ellene a hitben szilárdan." 1Péter 5,8-9

3. szabály

Mindent megvizsgálunk!

Az Úr Jézus már előre alaposan felkészített minket és így tudhatjuk, hogy leleplezett ellenséggel van dolgunk.

„Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé." Lukács 10:3 „Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején, és hogy semmi se árthasson nektek." Lukács 10:19

A támadás a hamis tanítók, az álnok munkások, a farkas lelkületűek részéről igen durva és kíméletlen is lehet, de a kígyó és skorpió lelkületűek ravasz módon, álcázottan, szinte észrevétlenül közelítenek. Az Úr Jézus küldetésében járva csak azért nem leszünk áldozatok, mert Ő nem csak ismeri, hanem védi is az övéit, ezért ellenségeink meg fogják tapasztalni, hogy a hívő emberekkel nem könnyű elbánni.

Isten gyermekei ismerik az Igét: „Mindent megvizsgáljatok." (1Thesszalonika 5:21) és észlelik a veszélyt, ezért nem barátkoznak az ellenséggel, nem veszik át stílusukat, nem alacsonyodnak le az ő szintjükre. Nem hisznek a behízelgő hamis prófétáknak, nem esnek áldozatul a szemfényvesztő vallásos trükkök, pótszerek alkalmazóinak, a vallásos mutatványosoknak, a megtévesztő hamis tanítóknak.

Minden támadást és kísértést az élő és ható Igével védenek ki, amely az Isten szájából származik. Csak a mindenható Istent szolgálják, csak Őt imádják, és csak az Ő parancsolatait, intelmeit, rendeléseit szorítják szorosan szívükre!(5Mózes 6, 16-17)

4. szabály

Szólunk és nem hallgatunk!

„Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked." Apostolok Cselekedetei 18:9-10

Jól ismerjük ellenségeink szándékát, akik azon vannak, hogy elkeserítsenek, elnémítsanak és elgáncsoljanak bennünket. Az igazság beszédét akkor is hirdetni fogjuk, ha fájdalommal azt kell tapasztalnunk, hogy egyre több a megtérni képtelen konkoly és a sok prédikációt hiába hallgató Júdás, de nem is miattuk hangzik az igehirdetés, hanem a választottakért, mert „ismeri az Úr az övéit". 2Timotheus 2:19

Az Isten Igéjét hiába hallgató képmutató látszathívőkről Szikszai Béninek ez a véleménye: „Hiába járnak a templomba, ülnek a bibliaórákon, kegyeskednek, jótékonykodnak, ha a szívük nem változik, bűneik nincsenek megbocsátva, ha az örök élet reménysége nem az övék. Bólogatnak, helyeselnek, már mindent kívülről tudnak a Bibliából és a prédikációból, mégis marad minden a régiben, nem térnek meg." (Útitárs 02.15.)

Ellenségeinknek számolniuk kell azzal, hogy semmiképpen nem fogunk leállni az Ige hirdetésével, a gyülekezet tanításával és a lelkek pásztorolásával sem. Rendületlenül fogjuk hirdetni az Isten országát, és az életmentő örök evangéliumot, Istenünk élő Igéjét, amely: hibátlan, tökéletes, tévedhetetlen, igaz, élő, ható, áldott, szent és örök kijelentés, mert tudjuk, hogy aki a Megváltójára tekint és az Ő küldetésében hűségesen jár, az nem fog elbizonytalanodni és megrendülni soha. „Ne rendüljetek meg egyhamar meggyőződésetekben, és ne rémítsen meg titeket semmilyen lélek, vagy beszéd...nehogy valaki valamiképpen félrevezessen titeket." 2Thesszalonika 2,2-3

5. szabály

Nem hátrálunk meg!

Tudjuk, hogy ha Isten velünk, nem bírnak velünk, és amíg az Úr Jézus Krisztus véd, addig nem árthatnak nekünk!

„De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk." Zsidók 10:39

Az Úr Jézus Krisztus gyermekei nem fogják megadni magukat az ellenségnek soha!

Az Isten országa, a mennyei örök haza nem eladó! „Egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangélium igazsága megmaradjon számotokra."Galata 2:5

Mivel mi nem embereknek adtuk a szívünket, hanem az Úr Jézusnak, ezért szabadon mindig oda megyünk, ahova Ő megy és csakis oda.

Addig maradunk ott, amíg az Úr akarja és használni akar bennünket, és nem addig, amíg az emberek megtűrnek, de fogjuk tudni azt is, amikor tovább kell mennünk, mert mi az Urat követjük, bárhova megy. Charles H. Spurgeon így vall erről: „Ha más helyre kell is költöznünk az Úr akaratából, nem szomorkodunk miatta! Hiszen a hívő ember vándor és idegen, bárhol is él ezen a földön, mert bárhová kerül, igazi otthona mindenhol az Úrban van." (Isten ígéreteinek tárháza 40.old.)

6. szabály

Szenvedve is örülünk!

Minden hívő ember, aki vállalta és boldogan hordozza a Krisztus gyönyörűséges igáját és naponta fölveszi keresztjét, tisztában van azzal, hogy nekünk nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyünk benne, hanem az is, hogy szenvedjünk érte. (Filippi 1,29) Péter apostol így ír: „Sőt, amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessetek. Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, amit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt." 1Péter 4:13-14

Luther Márton így tanít minket:" Nem te vagy az első, sem az egyetlen, sem az utolsó, akit Isten igéjéért üldöznek. Mit is mond az Úr Jézus? ,Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért. - Gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. - Jön idő, hogy aki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik." Ezeket az igéket ragadjuk meg, ezekkel erősítsük magunkat. Sőt hálaadással köszönjük meg Istennek, hogy méltókká tett az igéjéért való szenvedésre. Tudjuk az írásból, hogy az antikrisztus idejében tilos a prédikálás és átkozott mindenki, aki Isten igéjét szólja és hallgatja. Lám ma ez történik." (Jer, örvendjünk keresztyének! 369.old.)

7. szabály

Mindvégig a Győztes oldalán maradunk!

„Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk." (1Jn 5:4)

Az Úr Jézus Krisztus mindent megtett értünk! Ő a hű tanú, aki a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által. (Jelenések 1,5)

Ő nem fog minket cserbenhagyni. Ő meg fogja adni gyermekeinek ígérete szerint az élet koronáját, az igazság koronáját, a dicsőség hervadhatatlan koronáját. Annak, aki mindvégig állhatatosan harcolja a hitnek szép és nemes harcát és győz, ilyen nagy jutalma van. „Aki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem." Jelenések 21,7

Sélyei István a gályarab prédikátor így bátorítja a mai hívőket: -VINCIT QUI PRO LUCE DEO DUCE SUB CRUCE PUGNAT- „Győzedelmeskedik, aki a világosságért Isten vezetésével a keresztet hordozva harcol."

Budapest, 2020. február 19.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***

JÉZUS KRISZTUS CSODÁLATOS ÚR MINDENEK FELETT!

„És hívják nevét CSODÁLATOSNAK..." (Ézsaiás 9,6)

„Krisztus, Aki mindenek felett örökké áldandó Isten. Ámen." (Róma 9, 5)

Mekkora KINCSNEK lehetünk birtokosai, ha az áldott Igéből az Ő személyét megismerhetjük, hatalmára gyermeki hittel rácsodálkozhatunk, szent Igéjét, tanítását megérthetjük, befogadhatjuk, szívünkbe zárhatjuk!

Isten gyermekeként örvendezhetünk a mi áldott Istenünknek, aki annyira szeret, hogy egyszülött Fiában, az Úr Jézus Krisztusban kiválasztott és megváltott minket bűneinkből, akinek dicsőségében részesülhetünk!

„Mi pedig hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek, testvéreim, akiket szeret az Úr, mert KIVÁLASZTOTT TITEKET az Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által kezdettől fogva: Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében." (2Thesszalonika 2,13-14)

Csodálatos a mi Megváltónk az Úr Jézus Krisztus, és páratlan az Ő gazdagsága!

Az Úr Jézus nevére, hírére mindig megdobbant az emberek szíve, mert látni, hallani akarták Őt!

Tömegek özönlöttek hozzá mindenfelől. Jöttek az emberek minden gondjukkal, bajukkal.

Kétségbeesett anyák hozták gyermekeiket! Betegek hozták sebeiket!

Gyászolók hozták fájdalmukat, könnyeiket. A LEGJOBB HELYRE HOZTÁK!

Az Úr Jézus mellett, közelében: valami megmagyarázhatatlan nyugalom töltötte el szívüket.

Olyankor elcsitult a zaj, felfrissült a szív, kisimultak a ráncok, és a gondfellegek eltűntek.

Az Úr Jézus mellett, rendkívüli módon élték át Isten dicsőséges jelenlétét.

Kimondhatatlan biztonságban érezték magukat.

Megnyugodtak, szinte magukról is megfeledkeztek.

Éhezték, szomjazták, szinte itták szavait, az IGAZSÁGNAK BESZÉDÉT.

Az Úr Jézus szavai úgy hatottak, hogy nem maradhatott semleges egyetlen ember sem!

Szelíd szavai csontokat törtek, szívig, lelkük mélyéig hatoltak.

Mert hatalommal szólt és szavának ereje volt, mivel az Ő beszéde LÉLEK ÉS ÉLET, ÉS ÖRÖK! (János 6,63)

Teremtő, szavával lecsendesítette a tengert, és lecsendesítette a haragosokat, és az ölni készülő írástudókat, farizeusokat.

Szavai leleplezték a képmutatókat, és elnémították az acsarkodókat, a vádaskodókat.

Ugyanakkor megsimogatták a megtérő bűnösöket, a megvetetteket, az árvákat, a szegényeket, az elesetteket.

Az Úr Jézus Krisztus messiási jelei, csodái felülmúltak minden képzeletet, mindenkit ámulatba és csodálkozásba ejtettek. „Mert minden Őáltala lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami létrejött." (János 1,3)

Kánában, első messiási jelként teremtő hatalmával áldotta meg és teremtette borrá a vizet.

Teremtő hatalmával vette kézbe az öt kenyeret, és a két halat és táplált vele ezreket.(Ma is milliókat!)

Teremtő hatalmával dorgálta meg a tengert, a szeleket és lett nagy csendesség.

És tanítványai megsegítésére, az Ő számára a tenger sem jelentett akadályt!

Jelei, csodái, megdicsőülése térdre és imádatra kényszerítették a jelenlévőket. (És minket is mai tanítványait!)

Az Úr Jézus tettei, gyógyításai mindig az irántunk való könyörületből, szánakozásból, együttérzésből eredtek.

Szerető, irgalmas szívéből fakadó gyógyításai nyomán a gyógyultak ujjongva dicsérték Istent.

Mert Őáltala a megszállottak megszabadultak, a vakok láttak, a bénák jártak, a süketek hallottak, a leprások tisztultak és halottak támadtak fel. Mi is csak az Ő sebei árán gyógyulhattunk meg! (1Péter 2,24)

Az Úr Jézus tanításainak mennyei hatalma ereje volt és van, mert általa és benne a földre érkezett a mennyek országa, mert ahol Ő jelen van, ott Isten országa van jelen.

Példázatai érthetővé, élhetővé tették az életet.

Gondolkodóba ejtették a bölcseket, megfontolásra késztették a hitetlenkedőket, és világos látásra vezették a bizonytalankodókat. Soha senki nem volt olyan mély és áldott hatással a történelemre, mint Ő!

Az Úr Jézusban a megoldás érkezett a földre.

Szavai hatására a bűnös bűnbánatot tartott.

A haragos kibékült, a sértett megbocsátott.

Az ökölbeszorított kezek kiengedtek, és fölszáradtak a könnyek.

Az erőszakos megtorpant.

Az indulatos lecsillapodott.

A gyűlölködő meghatódott.

Az irigy magába szállt.

A parázna felhagyott a bűnnel.

A megátalkodott engedelmeskedett.

A kapzsi, pénzsóvár adakozó lett,

a gőgös, öntelt pedig szelíd és alázatos!

Az Úr Jézus Krisztus ma is kegyelmet, életünkre TELJES MEGOLDÁST kínál:

Az elveszetteknek menekülést.

A bűnösöknek megtisztulást, a betegeknek gyógyulást.

A szomjazóknak életnek vízét, az éhezőknek mennyei kenyeret.

A keresőknek mennyi utat, a sötétben járóknak világosságot.

A megalázottaknak igazságot.

Követőinek megnyugvást, áldást, békességet és üdvösséget!

NEM ÉLHETÜNK NÉLKÜLE!

Áldott legyen a mi Urunk, hogy értünk vállalta a küldetést és tökéletesen betöltve a törvényt eljött közénk.

Hálás a szívünk, mert Krisztusban mind megkaptuk azt, amire igazán szükségünk van:

Ebben a megszomorodott világban az örök Evangéliumot.

Ebben a megkötözött világban Krisztus szabadítását.

Ebben a lelkileg sötét világban a Tőle kapott lelki látást.

Ebben a fertőzött világban, Isten gyógyító hatalmát.

Ebben a megkeseredett világban az Ő Szentlelkének vigasztalását.

Ő azért jött a mennyből, mert tudta, hogy mindnyájunknak szükségünk van Őrá!

CSAK ŐRÁ VAN SZÜKSÉGÜNK!

„Nagyok és csodálatosak a Te dolgaid, mindenható Úr Isten;

igazságosak és igazak a Te útaid, óh szentek Királya!" (Jelenések 15,3)

***

Ilyen csodálatos a mi Megváltónk az Úr Jézus Krisztus!

Ahhoz, hogy minket megmentsen, mindent megtett és mindent vállalt, a kereszthalált is!

Senki sem szeret jobban, mint Ő!

Jézus Krisztus nélkül minden reménytelen, és nincs megoldása az életnek!

Nélküle nincs rendezve a bűnkérdés, nincs semmi megoldás az élet keserves sebeire.

Nélküle csak torlódnak és gyűlnek a gondok, a bajok és a lelki sebek lekezeletlenek maradnak.

Nélküle csak a csalódások sorozata vár!

Boldog ember az, aki Jézus Krisztusban tisztán hisz, Őt ismeri, szereti és szeretve követi.

Csodálatos Ővele életünket rendezni, vele élni:

megmentetnek lenni, szeretetében örülni, kegyelméért naponta hálát adni,

jóságát megköszönni, mennyei jelenlétét, békességét tapasztalni, vezetésének boldogan engedelmeskedni.

Csodálatos Ővele élni e földön boldogan és a mennyben örökké!

Nincs senki, akinek ne lenne szüksége Rá, és milyen kevesen tudják, hogy Jézus Krisztusnál senki sem szereti jobban őket.

Mivel Őt nem ismerik, nem szeretik, nem követik, tulajdonképpen a legfontosabbat, az életet zárják ki!

Akik nem ismerik a Megváltót, az egyetlen segítséget, az egyetlen lelkigondozót,

csak beleszomorodnak, belekeserednek, belebetegednek, és HIT NÉLKÜL belehalnak ebbe a szomorú világba.

Mert Jézus Krisztus nélkül minden érték hiányzik!

Hiányzik a törődés, a megbecsülés, a becsület, a tisztesség,

a tisztaság, az erkölcs, az odafigyelés, az emberszámba vevés!

Mert a szeretet hiányzik!

Isten szeretete hiányzik nagyon!

Jézus Krisztus hiányzik az életekből!

Nekünk, ma élő keresztyéneknek az az Istentől kapott küldetésünk, hogy megismertessük kortársainkkal az élő, feltámadott Jézus Krisztust. Az a küldetésünk, hogy életünk határozottan és egyértelműen és hitelesen a Megváltóra mutasson. Tulajdonképpen ezért születtünk, ezért élünk még, ezért születtünk újjá, ezért neveztetünk Krisztusról keresztyénnek, ezért vagyunk az övéi, ez az életünk értelme.

Kövessük mindenkor hűségesen és engedelmes szívvel Istenünk akaratát, hogy mint a Szentlélek templomai, Őt képviselve betölthessük nemes küldetésünket.

Nincs is ennél gyönyörűbb és áldottabb feladat!

„Hirdessétek Annak HATALMAS DOLGAIT, aki a sötétségből az Ő CSODÁLATOS világosságára hívott el titeket." (1Péter 2,9)

Budapest, 2021. május 6.

Trencsényi László

református lelkipásztor

***

MIT JELENT REFORMÁTUSOK KERESZTYÉNNEK LENNI?

„Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus."

(1Korinthus 3,11)

A REFORMÁTUSOK HITVALLÁSA

Református magyar vagyok.

Amíg élek, az maradok.

Megígérem, megfogadom,

hogy hitemet holtig vallom! Ámen.

"A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk." (Zsidók 10,23)

BEVEZETÉS

A Református Egyház mindig is az Ige Egyházának vallotta magát.

Számára az Ige mindig az a verőér volt, amely az életet: a hamisítatlan lelki táplálékot szállítja az anyaszentegyházba, a Krisztus testbe. Meg vagyunk győződve arról, hogy református keresztyén hitünk a Bibliából megismerhető tökéletes igazságot vallja.

Mi tudjuk, mit jelent mindent odaadni az igaz kincsért, az üdvözítő Krisztus hitért, azért az evangéliumért, amely a legcsodálatosabb üzenet, amit a világ valaha is hallott, és hallani fog.

Reformátor őseink úgy adtak oda mindent: vagyont, hatalmat, földi dicsőséget az Igéért, mintha egy kontinenst adtak volna oda egy csónakért, amelyen a veszélyekkel mit sem törődve végre elindulhattak egy új világ felé. Mindent Istenre nézve és benne bízva cselekedtek, és immár ötszáz esztendeje tudjuk, hogy jól választottak, mert a dicsőséges Szentháromság egy igaz Isten igazolta őket!

A REFORMÁTUS EGYHÁZUNK SZÜLETÉSE

Református Egyházunk születését nem lehet sem egy ember nevéhez, sem egy konkrét időponthoz kötni. A református keresztyén hit a lutheri reformáció idején a XVI. sz. elején Svájcból indult ki. Zürichben Zwingli, Strassburgban Bucer, Genfben Farel, Zürichben Bullinger készítgette a református reformáció útját. Az új irány szellemi irányítója azonban kétségtelenül Kálvin János volt.

Az eredetire reformált, tiszta keresztyén tanítás magyarországi terjesztői voltak többek között:

Szegedi Kis István, Méliusz Juhász Péter, Kálmáncsehi Sánta Márton stb.

A Magyar Református Egyház hivatalos megalakulása, az 1567-es debreceni alkotmányozó zsinathoz köthető, ahol elfogadták a bibliai tanítások alapján, kálvini teológia szellemben született hitvallásokat.

HITVALLÁSAINK

A református embernek három hitvallása van:

Az Apostoli Hitvallás, amely összeköt más keresztyén felekezetekkel, akik velünk együtt hisznek a dicsőséges Szentháromság Istenben, és Jézus Krisztust Uruknak, Megváltójuknak vallják!

A Heidelbergi Káté, melynek 129 kérdés-felelete van. Szerzői Zacharias Ursinus és Gaspar Olevianus, református hittudósok, akik III. Frigyes pfalzi választófejedelem megbízásából 1562-ben fogalmazták meg hitvallásunkat.

A II. Helvét Hitvallás, melynek 30 fejezete van. 1566-ban Bullinger Henrik Zürich prédikátora hitvallási iratként írta, amit hamarosan átvettek a svájci és a német reformátusok is.

EGYHÁZUNK KÜLSŐ JELLEGZETESSÉGEI

Református templomainkat a Biblia tanításához méltó egyszerűség, áttekinthetőség és tisztaság jellemzi. Templomaink általában fehérre meszelt falúak, nincs bennük keresztábrázolás, nincs oltár, gyertyák, térdeplés, keresztvetés, nincs feszület, szobor és képtisztelet, csak a legszükségesebbek találhatók benne: a padok, a szószék és az úrasztala. A liturgiánkban nem a külsőség, hanem a prédikáció, Isten élő Igéjének tiszta hirdetése a meghatározó.

A REFORMÁTUS EGYHÁZ TANÍTÁSAI

A reformáció mindig hitünk tisztasága érdekében az Ige tiszta hirdetésért, és tiszta megértésért küzdött. Ezért a reformáció radikálisan ELTÖRÖLT minden, a Biblia és az apostoli kor tanításától, és hitbeli gyakorlatától ELTÉRŐ katolikus dogmát.

Mindenekelőtt a miseáldozatot, mivel katolikus felfogás szerint az áldozás Krisztus golgotai áldozatának megismétlése. Szerintük az ostya Jézus valóságos testévé, a bor Jézus valóságos vérévé változik. (transzubsztantiatio). A reformáció eltörölte azokat a katolikus szentségeket, melyekre a Biblia alapján nincs konkrét parancs: (bérmálás, fülbegyónás, egyházi „papi"rend, a szentségi házasság, utolsó kenet).

A reformáció eltörölte a búcsúkat, a bűnbocsátó-cédulákat, a zarándoklatokat, körmeneteket, a szentek ereklyéinek, legendáinak, hagyományainak babonasággal kevert vallásos tiszteletét, a rózsafűzért, a halottakért tartandó misét, a szentekre való esküvést.

A reformáció eltörölte a negyvennapos tilalmakkal teli böjtöt, Máriának és az összes szenteknek ünnepeit, a halottak napját, a farsangolást, a karneválozást.stb.

De a reformáció radikálisan eltörölte a cölibátust (papi nőtlenség), a szerzetesrendeket, és nem utolsó sorban a pápaság főségét, mivel soha nem fogadja el a pápát Krisztus helytartójaként.

Nem hisszük a purgatóriumról, (tisztítótűz) szóló bibliátlan tanítást sem, mert a Szentírás világosan kijelenti, hogy akit hitetlen állapotban ér a halál, az Isten nélkül marad mindörökre, tehát elkárhozik. Aki pedig hitt, az azonnal az Istennel való közösségbe az üdvösségre jut.

„Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem Isten haragja marad rajta." (János 3,36)

Református hitünk tanítása csak a Szentírásban foglalt kijelentéseket, mint abszolút tekintélyt, fogadja el hitünk és életünk egyedüli zsinór-mértékeként.

Ezzel elhatároljuk magunkat minden olyan felfogástól, amely a hagyományokat, az egyházi tanítást vagy bármi mást a Szentírás fölé vagy mellé helyez.

KÁLVIN JÁNOS

A reformáció központjai: Wittenberg és Zürich mellett, Kálvin János munkássága nyomán Genfben jött létre. Kálvin mélyen vallásos és világos gondolkodású nagy hatású reformátor volt.

A protestantizmus genfi irányzata nagy jelentőséggel és hihetetlen vonzerővel bírt egész Európában. Kálvin a protestantizmusnak azt a változatát hívta életre, amelyben a római katolikus egyházzal szembeni ellentét a legtisztább formában jutott kifejezésre. Jellegzetessége a PREDESTINÁCIÓTAN és az ÚRVACSORÁRÓL szóló tanítás. Olyanná akarta tenni a református egyházat, mint amilyen az őskeresztyén egyház volt. A templomból eltávolított minden cifraságot. Az úrvacsorát két szín alatt (azaz kenyérrel és borral) szolgálta ki. Az istentisztelet főrészévé az igehirdetést tette. A hitetleneket, erkölcstelen életűeket az úrvacsorától eltiltotta.

Kálvin János 1536-ban adta ki fő művét, a keresztyén vallás rendszerét (Institutio Religionis Christianae), amelyet többszörösére bővítve, végleges formában 1559-ben Genfben jelentetett meg. Ebben a rendszerező jellegű teológiai értekezésében a világot teremtő, az embert megváltó és annak életét megváltoztató Istenről, valamint a keresztyén életről szóló bibliai tanítását foglalta össze. Ez a könyv tartalmazza Kálvin reformátori nézeteinek klasszikus kifejtését.

A REFORMÁTORI ALAPELVEK:

A reformátorok - Luther Márton, Kálvin János, Zwingli Ulrich, és a többiek - meggyőződéssel vallották, hogy reformátori erőfeszítések középpontjában a következő alapigazságok állnak:

Sola Scriptura = Egyedül a Szentírás

Sola Fide = Egyedül hit által

Sola Gratia= Egyedül kegyelemből

Solus Christus = Egyedül Jézus Krisztus által

Soli Deo Gloria = Egyedül Istené a dicsőség

I. SOLA SCRIPTURA = (EGYEDÜL A SZENTÍRÁS)

A katolikus egyházzal ellentétben hisszük, hogy egyedül a Szent Biblia, az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrása és

NEM a szent hagyományok!

NEM a zsinatok határozatai!

NEM a szentek legendái!

NEM a katolikus Bibliában szereplő 7 apokrif irat!

Hisszük, hogy a Biblia Isten kijelentett, igaz szava. Minden részében a Szentlélektől ihletett, hibátlan, tökéletes, tévedhetetlen, igaz, élő, ható, áldott, szent és örök kijelentés és abszolút tekintéllyel bír.

BIBLIA LOCUTA, CAUSA FINITA! (A Biblia szól, a vitatott kérdés le van zárva!)

Hisszük, hogy a Bibliát legtökéletesebben maga a Biblia magyarázza.

Református felfogásunk szerint az Egyház nem taníthat, és nem gyakorolhat semmi olyat, ami nincs összhangban a Bibliával. „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre." (2Timotheus 3,16)

II. SOLA FIDE = EGYEDÜL HIT ÁLTAL

NEM a Római Egyház hierarchikus "üdvintézménye" által felkínált szentségek vételével igazul meg és üdvözül az ember! HANEM egyedül a Krisztusba vetett hit által.

Csak az Úr Jézus Krisztus érdeméért és az Őbenne való hit által üdvözülhetünk: „Meg van írva: Az igaz ember pedig hitből fog élni." (Róma 1,17)

A hitre-jutás egészen isteni mű, belőle tökéletesen ki van rekesztve az emberi érdem gondolata. A hitvallásunk ezért azt tanítja, hogy az emberi „jócselekedetek" nem számítanak az üdvösség elnyerése szempontjából, hanem kizárólag Jézus Krisztus értünk meghozott áldozata.

Valljuk azt is, hogy az újjászületés egyedül Isten Szentlelkének munkája, amelyet a bűnös ember Jézus Krisztus kegyelméből, hit által elfogadhat.

III. SOLA GRATIA = (EGYEDÜL KEGYELEMBŐL)

Hisszük, hogy az üdvösség kizárólag Isten kegyelmétől függ.

NEM a bűnbocsátó-cédulák megvásárlása által!

NEM a vezeklés és a zarándoklatok által!

NEM a körmeneteken való részvétel által!

NEM a szentek ereklyéinek tisztelete által!

NEM az emberi teljesítmény, az érdem és jócselekedetek által!

HANEM kizárólag Isten kegyelmétől függ az üdvösségünk.

Valljuk, hogy Isten minket kegyelemből, egyedül Krisztus kereszthaláláért mentett fel a halálos ítélet alól. A kegyelem egyetlen forrása és oka Isten szuverén kiválasztásában és Krisztus tökéletes áldozatában van, és soha nem az emberben. A kegyelem ezért elveszíthetetlen.

„Kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van; Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék." (Efezus 2,8)

IV. SOLUS CHRISTUS = (EGYEDÜL JÉZUS KRISZTUS ÁLTAL)

A reformált tanítás a Szent Biblia világos útmutatása alapján szilárdan vallja, hogy,

NEM a szentek!

NEM Szűz Mária!

NEM a szent angyalok!

HANEM egyedül az Úr Jézus Krisztus a közbenjáró, Isten és ember között és senki más!

Ezért az Úr Jézuson kívül senki másnak nem fogadhatjuk el a közbenjáró szerepét vagy tiszteletét!

„Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus." (1Timotheus 2,5)

V. SOLI DEO GLORIA = (EGYEDÜL ISTENÉ A DICSŐSÉG)

Ez a jelmondat, amely leginkább a református reformáció sajátja, azt hangsúlyozza, hogy az emberi élet célja a földön egyedül Isten dicsőségének szolgálata. Isten minden hívő gyermeke, azért van a világon, hogy Isten dicsőségére éljen, és a világ az ő élete által áldást nyerjen.

Ez az elv kimondja, hogy a dicsőítés sem az angyalokat, sem az elhunyt szenteket, sem az egyházi méltóságokat nem illeti meg! (A katolikusok a római egyház fejét a pápát, Krisztus földi helytartójának, és csalatkozhatatlannak tartják és „szentatyának" szólítják. Ő gyakorolja az úgynevezett kegyosztói, kormányzói és tanítói főhatalmat a katolikus egyházban. )

A Soli Deo Gloria elv nemet mondott minden emberi dicsekvésre, minden egyházi és világi emberimádatra, így a Mária-tiszteletre, a szentek és ereklyéik tiszteletére és a pápák sem méltóak arra a dicsőítésre, amelyet a katolikus egyháztól ma is megkapnak, mert a dicsőség csak Istent illeti meg. "Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom." (Ézsaiás 42,8)

A Soli Deo Gloria elvet joggal nevezhetjük a keresztyénség egyetemes és diadalmas gondolatának, mely soha nem veszíthet érvényéből!

***

ALFÖLDY-BORUSS DEZSŐ

REFORMÁTUS LELKIPÁSZTOR ÍGY ÍR A REFORMÁCIÓRÓL:

Reformátor őseink az egyházat gyógyítani akarták, mert az „fejében és tagjaiban" (in capite et membris) volt beteg. Orvosra volt szükség, mert már szinte elvérzett.
Nem állíthatjuk azt, hogy a pápát vagy a papságot tartották az ellenségnek, mert ők arra irányították a figyelmet, ami a pápát és a papságot is megfertőzte: a tévtanokra, a tisztátalanságra, a hamis utakra; a bűnt tartották ellenségnek, és a világ fejedelmét, a Sátánt. Reformátoraink úgy látták, hogy a XVI. századbeli egyházban a következő területeken volt szükség sürgős orvosi beavatkozásra:

1. Látványos lelki kárt okozott az, hogy a Szentírást - attól idegen - tanításokkal, a szent hagyománnyal elegyítették. Így a jó recept mellett hamisakat is alkalmaztak, s ettől az egyház egyre betegebb lett. Sajnos, megtalálhatók voltak ezek között a babonás tanítások, misztikus receptek, a zsinatok végzései, a szentek látomásai és misztikus sugallatok... A gyógyulást az segítette volna, ha csak az Isten által felírt recept alapján készült gyógyszert használják. Azon kívül más nem segít, hiszen: „Ha valaki ezekhez hozzá tesz, e könyvben megírt csapásokat veti Isten arra" (Jel 22,18).

Tehát: „Sola Scriptura" - azaz, egyedül a Szentírás.

2. Gyors orvosi intézkedésre volt szükség akkor is, amikor az Isten előtti igazság elnyeréséről tanítottak. A középkori egyház tudós doktorai ugyanis azt állították, hogy emberi érdemek is szükségesek az üdvösséghez. Pedig - ha csak a Szentírás lett volna a kézikönyvük, akkor - tudhatták volna, hogy nincs emberi igazság, ami elégséges a bűn eltörlésére, és nincs emberi érdem, ami helyettesítheti az isteni igazságot. Hiszen éppen ezért jött Krisztus, hogy golgotai elégtételével megszerezze nekünk az isteni igazságot, amit a bűnös kegyelemből elnyerhet.

Ez volt a „Sola Gratia", az egyedül kegyelemből elve.

3. A varázsdoktorok más, hamis gyógymódot sugalltak a haldokló egyház gyógyítására.

Azt tanították, hogy emberi jó-cselekedetekkel megbékíthető a mennyei bíró, és az ember elnyerheti(!) azt az igazságot, amit csak Isten volt képes megszerezni Fiának halálos áldozatával. A reformátorok a hamis állításra azt mondták, hogy nekünk ebben a isteni tényben kell hinnünk, nem pedig emberi teljesítményünkben bíznunk. Ezért volt a reformáció gyógyító megoldása a „Sola Fide", az egyedül hit által elvének hangsúlyozása.

4. Más hamis gyógyító pedig azt tanácsolta a haldoklónak, hogy ne csak Krisztusban bízzék, hanem a szentekben is, és persze Szűz Máriában. Holott a Szentírás világosan tanítja, hogy "nincs más közbenjáró Isten és emberek között, mint az ember Krisztus Jézus" (1Tim 2,5). Tehát a helyes gyógymód: „Solus Christus", azaz, egyedül Krisztus.

Mi azt tartjuk, hogy Krisztus egyháza számára csak az evangélium az egyetlen használható orvosság. Ez a gyógyszer négykomponensű:

Sola Scriptura (egyedül a Szentírás); Sola Gratia (egyedül kegyelemből); Sola Fide (egyedül hit által) és Solus Christus (egyedül Krisztus). Ez a gyógyszer gyógyítja Krisztus egyházát, azokat is, akik a pápa fennhatósága alatt élnek. Krisztus által ez a gyógyszer teremt világos látást, megigazulást és üdvözítő hitet. A ma is beteg egyház gyógyulását nem az ezer sebből vérző ökumenétől várjuk, hanem Isten Lelkétől. Csak így találhatunk igazi gyógyulást szárnyai alatt (Malakiás 4,2).

(Alföldy-Boruss Dezső református lelkipásztor)

***

"Róma követelménye az, hogy ha lehet az egész világ, de ha az egész világ nem is, legalább az egész keresztyénség a pápa hatalma alá legyen vetve. Állam, család, művészet, tudomány stb. mind az Egyház gyámkodása alá tartozik.

Így születik meg a négy nagy református elv MEGTAGADÁSA.

1. Nem Krisztus az egyház Királya, hanem a pápa kormányoz.

2. Nem a presbitérium irányít, hanem a klérus.

3. Nem a gyülekezet választ tisztségekre, hanem mint kiskorú, csak várhatja az intézkedéseket.

4. Nem a helyi Egyház, hanem a világegyház a döntő és ennek ill. fejének a pápának kezében van minden hatalom." (Dr. Sebestyén Jenő: Református dogmatika 102.oldal.)

***

EGYHÁZUNK SZENTSÉGEI, SÁKRAMENTUMAI

A Református Egyházunknak a Biblia alapján, Jézus Krisztus parancsa szerint két szentsége van: a keresztség és az úrvacsora. Mivel a hívő ember Megváltójával, Krisztussal szövetséges kapcsolatban van, ezért ezt a kapcsolatot a sákramentumok által pecsételi meg és ápolja. Ennek értelmében a keresztség beiktatás a szövetségbe, az úrvacsora pedig tápláltatás, hiterősítés a szövetségben.

Hisszük, hogy az úrvacsorában a hívő ember a Szentlélek által Krisztussal egyesül, aki lelkiképpen van jelen, így Krisztus megváltó halálának és feltámadásának minden áldásában részesedik.

PREDESTINÁCIÓ (AZ ELEVE ELRENDELÉS TANA)

Az Úr Jézus mondja: „Nem ti választottatok engem,hanem én választottalak titeket."(Jn.15:16)

A református ember hiszi a Biblia alapján a kiválasztás tanát, miszerint Isten öröktől fogva gondoskodott arról, hogy a tőle elszakadt bűnös ember hozzá visszatérhessen, és ez Jézus Krisztus által lehetővé vált, mert Ő eleve így rendelkezett!

„Mert őbenne (Jézus Krisztusban) kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint."(Efezus 1,4-5)

A predestinációt alaposan és következetesen Kálvin János fejtette ki az Institutióban.

A III. könyv 21,5 pontjában így határozza meg a predestináció lényegét.

„Predestinációnak Istennek azt az örök rendelkezését nevezzük, amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel. Ugyanis nem egyforma állapotra vannak teremtve, hanem egyeseknek örök élet van előre elrendelve, míg másoknak örök kárhozat. Tehát aszerint, hogy valamelyik ember ezeknek a céloknak az egyikére, vagy másikára teremtetett, mondjuk azt, hogy életre vagy halálra van elrendelve".

Mi református követjük azt az utat, amit Kálvin végigjárt, amikor az eleve elrendelés tanát, a Szentírás alapján megalkotta. Kálvin így indokolja:

„A Szentírás a Szentlélek iskolája, amelyből, ahogyan semmi sem hiányzik, ami tudásra hasznos és érdemes, így semmi olyat nem is tanít, amit ne volna hasznos tudni.

Vigyáznunk kell, NEHOGY ELZÁRJUK A HÍVŐKET ATTÓL, AMIT A SZENTÍRÁSBAN RÁNK HAGYATOTT AZ ELEVE ELRENDELÉSRŐL, nehogy olyan színben tűnjünk föl, mintha rosszindulatúan meg akarnók fosztani őket Isten jóságától, vagy a Szentlelket vádolnók, hogy olyan dolgokat tesz ismertté az emberek előtt, amit legjobb volna eltitkolni". (III. 21,3)

Hisszük, hogy Istennek van hatalma megőrizni az Ő választottait az elbukástól, vagyis az elnyert üdvösség örökre az övék. Aki a Krisztus vére árán szerzett drága hitben él, az biztos lehet üdvössége felől!

AZ ANYASZENTEGYHÁZRÓL

Valljuk, hogy az egyház a választottak közössége (coetus electorum), ahol a középpontban Jézus Krisztus áll, aki Szentlelke és Ígéje által van jelen a gyülekezetben. Az anyaszentegyháznak egyedül Krisztus a feje és egyetlen pásztora, ezért nem szorul földi helytartóra (pápa), mert az Úr Jézus Krisztus megígérte, hogy jelen van minden napon a világ végezetéig.

Heidelbergi Káté 54.kérdés-felelet) Mit hiszünk a keresztyén anyaszentegyházról?

„Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetétől fogva annak végéig, az egész emberi nemzetségből, Szentlelke és Igéje által az igaz hit egységében, magának egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe, azt oltalmazza és megőrzi. Hiszem, hogy annak én is élő tagja vagyok és örökké az is maradok."

REFORMÁTUS KEGYESSÉG

A református kegyesség gyakorlásának lényege a hívőnek, Megváltójával való hit általi egysége. Mivel a megtért, újjászületett ember örökre Krisztusba oltatott be, ezért az Istennel való kapcsolata hit általi és személyes.

A református keresztyén ember életvitelét, értékrendjét, gondolkodását mindig is az egyszerűség, a szorgosság, a törekvés, a munka becsülete, a józan életvitel határozta meg. Kegyességüket pedig a Krisztussal való közösség ápolása, elsősorban a Bibliaolvasás, az imádkozás, a hálaadás és a szent életvitel jellemezte.

EGYETEMES PAPSÁG ELVE

A Szentírás alapján valljuk az egyetemes papság elvét vagyis, hogy minden hívő ember joga és kötelessége a Szentírás tanulmányozása és az evangélium hirdetése. „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság szent nemzet vagytok..." (1Péter 2,9)

ZSINATPRESBITERI ELV

A Református Egyház vezetését választott testületek gyakorolják. Egyházközségi szinten a Presbitériumok által, magasabb szinten pedig a Zsinat által kormányozza magát és alkotja törvényeit. Az egyházi vezetésben a nem lelkész jellegű un. (laikusok) is kiemelkedő szerepet játszanak, a paritás elve szerint, amely alapján egy-egy lelkészi szavazatra, egy-egy világi szavazat esik.

A Szentírás alapján tiszteletben tartjuk a világi hatalmat és annak törvényeit, amennyiben az nem gyakorol zsarnoki uralmat!

Református hitünk nem jelent elzárkózást, sőt minden ember iránt őszinte szeretetet és testvéri egységet mindazokkal, akik ugyanezeket az igazságokat elfogadják, akiknek a hite egyedül és igazán Isten kijelentésére épül!

Hálásak vagyunk Istennek a számunkra igen becses, őseink véráldozatával, szenvedéseivel (gályarabok) védelmezett tiszta, református, bibliás hitért.

Reformátor őseink számára kimeríthetetlen erőforrást jelentett Isten Igéje, amelyért mindig küzdöttek.

Kitartóan harcolták a nemes harcot minden tévelygés ellen, a személyes szentségért a bűn kísértése ellen, az egyházi tisztaságért és nemzeti tisztességért, a romlottság és a hitetlenség ellen.

Tudták, hogy Isten különösen gondoskodik arról, hogy választottai a nagy megpróbáltatások alatt vigasztalás nélkül ne maradjanak. Meg voltak győződve, hogy Isten soha nem hagyja el őket, és az egyház hajója minden viharban megtartatik.

Ezért hittel vallották:

FLUCTUAT SED NON MERGITUR: Dobálják bár a hullámok, de el nem süllyed!

Hálásak vagyunk Istennek, hogy őseink tisztán fölragyogtatták számunkra a bibliai igazságokat, és példamutató hitvalló életükkel elénk élték a dicsőséges Szentháromság Isten igaz tiszteletét.

Budapest, 2014

Írta és szerkesztette: Trencsényi László
református lelkipásztor

***

Ne félj, csak higgy!

VAN REMÉNY!

"Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét!

Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!

Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet,

megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg."

Zsoltár 103 1-4

***

Márk 5,21-24

***

MINDEN ISTENTISZTELETNEK, IGEHALLGATÁSNAK CÉLJA VAN!

Isten az Ő szeretetével hívott ide és keresi ma is a szívünket. Engedjük, hogy Igéje szíven találjon.

Jézus Krisztus mondja: "Nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért."

Mind a mai napig Jézus Krisztus szeretetéből élünk, mert drága áron váltott meg minket.

 Ezért lehetünk most itt, mert Ő eljött a mennyből közénk.

 Ezért jött létre Isten anyaszentegyháza, ezért lépnek szószékre a lelkészek ezrei szerte a világon, ezért nyitják ki a Bibliát és hallgatják milliók.

 Ezért éneklik a Zsoltár szavaival: "Áldjad lelkem az Urat, és el ne feledd, hogy mennyi jó tett veled.-

Isten Igéjének békességet adó hatalma, életformáló ereje, életmentő szerepe, soha semmi mással nem pótolható. Az evangélium minden korban friss és új marad, ma is dacol idővel, ideológiákkal, mert Jézus keresztje kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában, és minden embernek kínálja az egyetlen esélyt, a helyes utat, az egyetlen megoldást, amit Isten készített.

***

1.) " JÉZUS HAJÓN ÁTKELT A TÚLSÓ PARTRA és sokaság sereglett köré.

Mi is Hozzá jöttünk, mert ma is lehet örömmel az Úr Jézushoz jönni!!

Bárki is hirdeti itt az Igét, mindig Jézus Krisztus gyűjti magához az embereket!

Miért jöttek hozzá tömegesen az emberek?

 Mert lehetett látni, tudni, érezni, hogy Ő egészen más....

 Ahol Ő jelen van, ott a vakok látnak, a bénák járnak, leprások tisztulnak.

 Ott megkötözött emberek szabadulnak, megtérnek, újjászületnek.

Így van ez ma is, mert: -Isten Igéje élő és ható.-

Az Úr Jézushoz özönlött a sokaság. Melléültek az emberek, és szinte itták szavait. Olyankor elcsitult a zaj, lecsendesült az indulat, kisimultak a ráncok, kiengedtek az ökölbe szorított kezek és felfrissült a szív. Szavára a hiú magába szállt, a haragos kibékült, a sértett megbocsátott, a jégszívek felengedtek, a sötét gondfellegek eltűntek és a vihar elállt, mert ahol az Ő szavát hittel befogadták, ott mindig békességet adott.

***

2.)"Ide jött hozzá egy ember az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint: Jairus.-

Egy kétségbeesett ember érkezik az Úr Jézushoz kimerülten,- egy édesapa.

Ő az egyetlen akinek életbevágóan fontos, hogy mindenáron találkozzon az Úr Jézussal, sőt el kell hívnia házához, mert egyetlen gyermeke 12 éves kislánya haldoklik.

Őt hagyta otthon és kétségbeesett családját, feleségét, szeretteit. Ők tudták, hogy az Úr Jézushoz kell jönni, mert, hiábavaló az orvostudomány, minden gondos ápolás, ha NINCS REMÉNY, ha a láz nem csitul, és a szív megáll.

Csak az Úr Jézusnál van remény!

Jézus Krisztus A REMÉNY!

Ott van egy ember Jézus lábainál, leborulva, zokogva, könyörögve.

 Ó jöjj el Jézus a házamhoz, a gyermekemhez, hogy meggyógyuljon és életben maradjon.

Testvér tudd meg, hogy az Úr Jézushoz jönni csak így érdemes!!

Soha ne jöjj hozzá megszokásból, kíváncsiskodásból, közömbös szívvel, vagy fél szívvel!

De jöhetsz bátran könnyek között, bűnbánó szívvel!

Te is kérheted most Őt: Úr Jézus segíts! Jöjj el az én házamhoz, mert nagy baj van otthon.

Mert nélküled minden szétesik, haldoklik, összeomlik körülöttem! MENTS MEG!

Nélküled nem élet az életem. Lelked által érints meg, hogy megmeneküljek.

"Gyógyíts meg Uram és meggyógyulok, szabadíts meg és megszabadulok, csak téged dicsérlek.-

HA ÍGY BIZOL AZ ÚRBAN, ilyen őszinte gyermeki hittel, akkor: "Ne félj, csak Higgy!-

3.) "Jézus ekkor elindult vele!-

El tudjuk képzelni mekkora öröm lehetett az apa szívében!

Jön velem az Úr Jézus HAZA! VAN REMÉNY!

De amikor már a házhoz közeledtek, hozták a tragikus hírt: meghalt a gyermek!

Az apát villámcsapásként érte a hír, de mielőtt még összeroskadt volna, az Úr Jézus így szólt hozzá:

"Ne félj, csak higgy!-

A történet folytatásaként az Igéből megtudjuk, hogy Jézus megfogta a halott kislány jéghideg kezét és ezt mondta: "Talitha kumi- Leányka neked mondom, ébredj fel!

Jézusban a Teremtő van ott, az ÉLET URA, Aki teremtő szavával visszahozza az életbe, és visszaadja a szüleinek, az ÉLETNEK ezt a gyermeket!

Mert ahol Jézus van, Ott ÉLET van!

***

Testvér, most magadban egy őszinte csendes imádságban mond el, hogy te ma miért jöttél ide.

Sorold fel az Úrnak, hogy te kit, vagy mit hagytál otthon "BETEGEN"!

 Ha beteg édesanyádat, édesapádat, férjedet, feleségedet, gyermekedet, unokádat,- könyörögj értük, és bízd őket az Úrra!

 Ha beteg szívedet, összekuszált életedet, megoldatlan dolgaidat, sebeidet, bajaidat-

Menj most haza az ÚR JÉZUSSAL, és bízd magad az áldott ORVOSRA, és meglátod Isten szabadítását, mert így hallottuk: "Jézus ekkor elindult vele!-

Ennél nagyobb öröm nincs is, mint amikor a te utad és Jézus Krisztus útja:

 MEGEGYEZIK, EGYMÁSRA TALÁLNAK!

 AMIKOR MINDKETTEN AZONOS IRÁNYBA HALADTOK : EGYÜTT!

 AMIKOR VELE JÁROD MINDEN LÉPÉSEDET: HAZAFELÉ!

"Áldjad lelkem az Urat.. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet és megváltja életedet a sírtól, kegyelemmel és irgalommal koronáz meg téged."

***

Most minket szólít meg ebben az Igében Isten!

Testvér, ha eddig az Úr Jézus nélkül éltél, mostantól élhetsz és járhatsz VELE!

Tudod, ez a legszebb és legáldottabb élet.

 Tedd a kezed az Úr Jézus kezébe, és hajtsd a szíved Jézus szívére, Aki sebeivel gyógyítgat téged!

Ha vele jársz, félned nem kell többé, aggódnod nem kell többé.

Csak hinned kell Benne rendületlenül, és meglátod az Isten dicsőségét.

" Velem van az Úr nem félek , ember mit árthat nekem.-

Isten most Igéje és Szentlelke által téged is menteni akar, fogadd be Őt a szívedbe!

Mert, aki ma bűnbocsánatra, áldásra, békességre, nyugalomra, biztonságra és üdvösségre vágyik, az egyszerűen nem élhet Jézus Krisztus nélkül, mert ezeket csak Ő adhatja meg!

Aki ma veszi a bátorságot és vállalja, hogy az Úr Jézust igazán megismeri és elhatározza, hogy befogadja Őt a szívébe, akkor ott a Szentlélek által új élet fakad, minden újjá lesz, és azonnal mennyei békesség árad az életébe.

Az Úr Jézussal élni kell, mert aki vele nem gyűjt, az mind tékozol. (Máté 12,30)

Az Úr Jézusra van tehát a legnagyobb szüksége ennek a világnak, mert nélküle nincs békessége a léleknek, de üdvössége sem!

Az Úr Jézus Krisztus legyen számunkra a legfontosabb ezután, amíg élünk.

Úgy legyen. Ámen

Elhangzott a Budapest, Pestújhelyi Református templomban

2006. szeptember 3.

Trencsényi László

református lelkipásztor

***

Trencsényi László lelkipásztor

igehirdetési szolgálata beiktatásán

2007. októbet 7-én Pestújhelyen.

***

Imádkozzunk:

Dicsőség neked Urunk áldott Istenünk, mennyei édes Atyánk, hogy szereteted az égig ér és hűséged a magas fellegekig. Hálát adok, hogy itt lehetek, hogy nekem is adtad és kínálod ma is mindenkinek a hit a kegyelem és a reménység drága ajándékát. Bocsáss meg nekünk, hogy nem becsüljük eléggé, pedig ennél drágább- értékesebb ajándékot senkitől sem kaphatunk, hisz Egyszülött Fiadnak a mi urunknak Jézus Krisztusnak drága vérén szerezted ezt a sok jót nekünk.

Bocsáss meg nekünk bűnös embereknek, ha eddig hideg szívvel visszautasítottunk Téged Teremtőnket, vagy ha csak néha-néha vettünk komolyan. Szent Lelked által segíts, hogy ezután gyermeki tisztán tudjunk hinni Tebenned, rendületlenül követve téged. Ámen!

Textus.

Az Úr Jézus mondja: "Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van: sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe." János 5,24

"Azért küldelek el, hogy megnyítsd a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, a sátán hatalmából az Istenhez térjenek, hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek a megszenteltek között."

Apostolok Cselekedetei 26,18

***

JÉZUS KRISZTUS EVANGÉLIUMA MINDIG ÉRVÉNYBEN VAN!

Pilinszki János egyik írásában így vall erről.

Amikor a háború utolsó hónapjaiban bevonultatták katonának, hátizsákját könyvekkel tömte tele. Amint teltek a napok, csak teher lett számára és egymásután dobta ki őket a vonatablakon. Végül mind kidobta őket, mivel ahogy Ő fogalmazott: "NEM VOLTAK ÉRVÉNYBEN- Egyetlen könyv maradt vele mindvégig. Ez az egyetlenegy a Szentírás volt, mert csak a Biblia volt érvényben akkor is, és ma is.

***

A debreceni klinika egyik folyosóján rendszeresen be van kapcsolva a TV.

Amíg ott sokszor fél napokat várakoztunk volt idő figyelni az embereket.

A legkülönbözőbb szórakoztató műsorokat láthatták- hallhatták a betegek és mind akik ott voltak. Amikor éppen az Önök kérték c. műsor ment a szórakoztató kabaré jelenetekre szintre oda sem figyeltek, nem nevetett senki.

NEM VOLTAK ÉRVÉNYBEN!

Ekkor megszólalt egy "másféle hang"! Babits Mihály verse: Zsoltár gyermekhangra Molnár Mária előadásában: "Az Úristen őriz engem mert az Ő zászlóját zengem.....

S kell, hogy az Úr áldja, védje aki azt énekli: Béke.-

Ez az egy volt ott is érvényben!

***

NINCS ÉRVÉNYBEN MÁS CSAK AZ EVANGÉLIUM!

AZ EVANGÉLIUM VISZONT ÉRVÉNYBEN VAN!

CSODÁLATOS A MI MEGVÁLTÓNK JÉZUS KRISZTUS!

Csodálatos Megváltónkat megismerni!

Csodálatos Megváltónkkal életünket rendezni!

Csodálatos Megváltónkkal élni!

Megmentetnek lenni

Szeretetében örülni

Kegyelméért hálát adni

Jóságát megköszönni

Békességét tapasztalni

Vezetésének engedelmeskedni

Nincs senki itt, akinek ne lenne szüksége rá!

Nincs senki ezen a földön, akinek ne lenne szüksége rá!

És milyen szomorú, hogy milyen kevesen tudják azt, hogy:

Megváltónknál, Jézus Krisztusnál senki sem szereti jobban őket.

Nem tudják és beleszomorodnak, belekeserednek, belebetegednek, HIT NÉLKÜL BELEHALNAK ebbe a szomorú embertelen világba.

A mi küldetésünk az, hogy mindenkinek MEG KELLENE HALLANI a jó hírt!

Az Úr Jézus mondja ma nekünk! "Örök élete van annak, aki HALLJA az én Igémet....-

De kit érdekel? De ki az, aki ma hallja? Ó milyen kevesen vannak?

Ebben a HANGOS, sokszor kibírhatatlanul ZAJOS világunkban, mi miért törődünk bele a hallgatásba?

Olyan jó lenne, hogyha az emberek megbecsülnék egymást, szeretetben élnének- boldogan.

Annyi érték hiányzik! A törődés, a megbecsülés, a becsület, a tisztesség, az erkölcs, az odafigyelés, az emberszámba vevés...sorolhatnánk!

A szeretet hiányzik nagyon! Isten szeretete hiányzik! Jézus Krisztus hiányzik az életekből! CSAK, ennyi a baj!!

Sokszor siránkozunk azon, hogy templomaink lassan kiürülnek.

Itt Budapesten ma már alig tudják, hogy hol vannak templomaink.

Milyen beteg az, akit nem érdekel, hogy hol van az orvosi rendelő? HALÁLRAÍTÉLT!

Ma talán óriásplakátokon kellene hirdetni, hogy hol vannak a templomaink!

Annyi haszontalan reklám van! Nem lehetne KÖZÉRDEKÜ KÖZLEMÉNYKÉNT közzé tenni az egyházak címét a Teletexen, különböző fórumokon, a médiákban?

Vagy a bevásárlóközpontokban, autópálya pihenőkben, a benzinkutak mellett imasátrakat felállítani? Miért nem hallják az emberek az életmentő evangéliumot!

Valami nagyon nincs rendben! Valamit nagyon elrontottunk! Valamit nagyon nem jól csinálunk! Pedig mindenünk megvan ahhoz, hogy hitelesen továbbadjuk az örök üzenetet. Annyi minden megpróbáltunk már, de alig van foganatja.

HOL ÉS HOGYAN SEGÍTHETNÉNK?

Csend szigetek kellenének, Lelki Oázisok, Béke bázisok kellenének.

Ó bárcsak minden templom, minden gyülekezet az lenne!

Ahol a lélek végre levegőhöz jutna!

Ahol az embereknek lenne idejük és lehetőségeik kiszellőztetni túlinformált megterhelt agyukat!

Ahol lenne idő egyszer úgy alaposan átgondolni mindent, hogy hol rontottam el!

Rendezni végre Istennel- közös dolgainkat!

De hát sajnos megszoktuk a lelki rendetlenséget is, és nagyon jól érezzük benne magunkat!

Fel kellene tenni végre a kikerülhetetlen kérdést.

Nem azt, hogy van-e Isten, hanem azt, hogy : Mit akarsz Uram az életemmel? Mit kell tennem?

Ő erre az mondja, hogy HÍGGY! NE FÉLJ, CSAK HIGGY!

Jézus mondja szó szerint:

" Örök élete van annak, aki hallja az én igémet és HISZ abban, aki engem elküldött...-

Ennyi tartozik ránk: gyermeki hit, bizalom és engedelmesség.

Van e fontosabb a hitébresztésnél?

"Menj és szórd a drága magvat szívek szántóföldjébe!

Egykor gazdag termést adhat az elhintett Szent Ige!

S ha gyümölcs ma nincs is bőven, tanulj bízni a jövőben!

Tán ha már te sírba térsz, akkor érik a vetés. "

Túrmezei Erzsébet

Miért vagyok itt?

Hogy kerülök én ide?

Teszem fel a kérdést naponta.

Mit akarsz Uram itt velem?

Erre csak egyetlen válasz lehetséges az, hogy meghallják az emberek az ÖRÖK ÉLET BESZÉDÉT és HIGGYENEK Jézus Krisztusban! Nincs más célom ezen a földön!

Mert így ismerem Őt, a Küldőt, az ÚRAKNAK ÚRÁT, KIRÁLYOK KIRÁLYÁT!

Miért vagyok itt?

Amikor igent mondtam a Pestújhelyi Református Egyház megkeresésére, tudtam jól, hogy ezúttal nem pihenni, nem üdülni jövök Budapestre!

Hanem életet menteni, életmentő evangéliumot hirdetni!

NINCS MÁS CÉLOM ITT!

Ahogyan én küldetésemet látom, ahogyan az életmentő hit adóját, Jézus Krisztust megismerhettem és ahogyan a Bibliából olvasom a keresztyének jellemzését, évekkel ezelőtt egy rövid gondolatmenetben foglaltam össze: Ezt szeretném végül megosztani.

Kik a keresztyének?

„Ezek, akik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik és honnét jöttek? ....Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében."

(Jelenések 7,13-14)

Amit addig
őszinte vágyakozók
csak elérni reméltek,
egymást képmutatás nélküli
testvérszeretettel
kitartóan, tiszta szívből szeretik,
elviselik, szeretetben hordozzák,
sőt különbnek tartják egymást önmaguknál.
Számukra megszűnt a szennyes világ,
és oly közel a menny.
Mindent átitat az Ige,
a béke, a megértés.
Összefűz az imádság, az áhítat,
és a dicséret koszorúja.
Nincs képmutatás, nincs harag,
nincsenek sértődések, nincsenek álarcok,
nincsenek háttérgondolatok.
Igazság van,
Vigasztalás van,
Valóság van:
Jézus Krisztus!
Az Ő tulajdonai,
kik a világ szemében ugyan
bolondok,
gyöngék, gyámoltalanok,
senkik, de:
gyermekek, Isten gyermekei.
Akiknek neveik fel vannak írva a mennyben.
Szentek.
Kik elhagytak mindeneket.
Kik önként vállalták a keresztet,
s vele a sebeket, üldöztetéseket.
Felhőtlenek,
hívők, küzdők, helytállók,
szabadok, boldogok.
Akik a Bárány vérében megmosták ruháikat.
A világ förtelmeitől megtartóztatták magukat.
Akik az Atya akaratába belesimultak.
Akik élő reménységükről
számot adni mindenkor készek voltak.
Szentlélek templomai.
Kik védve, Krisztus szeretetébe rejtőzve,
megbékélve várják a színről színre látást,
mert szívüket
maga az Úr tölti ki.

Nyíregyháza, 2000. április 19.

Trencsényi László

***

Imádkozzunk:

Köszönöm, Uram, hogy nevemen szólítottál, elhívtál és szolgálatba állítottál. Szemeim Reád néznek, Tőled jön az erő, a világosság és a segítség. Te, mindig hűséges vagy, Szentlelked által adj nekem bölcsességet, hogy hirdetni tudjalak Téged úgy ahogy kell! Adj nekem is hűséget és adj ennek a gyülekezetnek is, hogy egyek legyünk a Te országod építésében. Ajándékozz meg naponként a Te szavaddal, hogy szólhasson a Te szolgád és ajándékozz meg mindannyiunkat a Neked való szolgálat örömével. Segíts ebben minket a mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

***

IGEMAGYARÁZAT

a Lukács írása szerinti szent evangélium alapján

Trencsényi László

református lelkipásztor

szolgálatai

Keresztyén testvéreim tudjuk, hogy a Szent Biblia Istenünk hozzánk szóló Igéje:
hibátlan, tökéletes, tévedhetetlen, igaz, élő, ható, áldott, szent és örök kijelentés.
Engedjük, hogy az Ige formálja életünket,
mert tudjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus beszéde: „Lélek és Élet" (János 6:63)
Tanulmányozzuk együtt Istenünk áldott Igéjét a Lukács írása szerinti szent evangéliumát.

***

(Lukács 1 .rész)

***

„Ne félj Zakariás, mert meghallgatásra talált a te könyörgésed:

feleséged, Erzsébet fiút szül... nagy lesz ő az Úr előtt..."

(Lukács 1,13-15)

KERESZTELŐ JÁNOS SZÜLETÉSE

ISTENNÉL MINDEN PONTOSAN IDŐZÍTVE VAN

Keresztelő János születésének körülményeit olvashatjuk a Lukács evangéliuma első fejezetében.

Júdea hegyes vidékének egy kis falujában egy házaspár Zakariás és Erzsébet öreg korukig imádkoztak gyermekáldásért, de hiába. Egyik nap azonban, amikor Zakariás éppen a papi feladatait végezte a jeruzsálemi templomban, Isten rendkívüli módon megüzente neki, hogy fiuk születik, aki a Messiás, az Úr Jézus Krisztus útkészítője lesz.

Hitetlensége miatt, gyermeke születéséig megnémult.

El tudjuk képzelni milyen szomoru lehet egy néma pap? Feladatát nem tudja ellátni. Megfosztatott a szótól.

Kilenc hónap csönd, teljes némaság.

Kilenc hónap után, amikor Isten akaratából újra meg tudott szólalni, hatalmas erővel tör fel a szívéből, lelkéből az Isten magasztalása. (Lukács 1, 64-79) Ezt a kitörő hálaimát az Anyaszentegyház Benedictus -ként ismeri.

„Zakariás megtelt Szentlélekkel, és így prófétált: „Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét és váltságot szerzett neki. Erős üdvözítőt támasztott nekünk, szolgájának, Dávidnak házából, ahogyan kijelentette azt szent prófétái által örök időktől fogva..."

Istenünk nagyszabású üdvterve már a világ megteremtése előtt készen volt.

Ebből az igéből is megláthatjuk, hogy Isten az Ő tervét lépésről lépésre feltartóztathatatlanul valósítja meg.

Zakariás papot választotta ki arra, hogy az ő gyermeke Keresztelő János legyen az Úr Jézus Krisztus előfutára.

Abban, hogy öreg koruk ellenére mégis gyermekük szülessen az a csoda, ahogyan Isten ezt az emberileg elképzelhetetlen eseményt időzíti és megvalósítja.

Miközben Isten nagy terve kibontakozik, Ő számon tartja az éveken át elhangzott imádságokat is, és felel azokra.

Láthatjuk, hogy Istennél minden esemény hajszálpontosan időzítve van.

Mindent végtelen bölcsessége szerint, és a mi érdekünkben valósít meg.

Számára nincs akadály, és nincs lehetetlen!

Még Zakariás hitetlensége sem lehetett akadálya Isten cselekvésének.

Istent nem érheti semmi meglepetés, minden információnak tökéletesen a birtokában van.

Beláthatjuk, hogy Isten tettei nem a mi hitünktől függnek, de magunkat szegényítjük meg, ha kételkedünk ígéreteiben.

IDEJÉBEN

Láthatjuk, hogy Isten örök terveit mindig idejében viszi véghez.

Zakariás papnak is eljött az ideje, amikor végre a jeruzsálemi templomban végezhetett szolgálatot az Úr előtt.

Isten angyalának megjelenése is idejében érkezett, amikor Zakariás döbbenetére közli Isten akaratát.

A gyermekáldásért való imádságuk meghallgatása is idejében érkezett, bár már öreg korúak voltak mindketten.

1. Akik Isten gyermekei, azok megvannak arról győződve, hogy ők is kiválasztott személyek, amint Zakariás is az volt. Isten gondoskodott arról, hogy Zakariás bemehessen a Templom Szentéjébe, az Ő színe elé! Mi is szabadon jöhetünk az Úr színe elé minden napon, de mi egyedül csak az Úr Jézus Krisztus érdeméért.

2.Amint Zakariás illatáldozatot vihetett az Úrnak, úgy mi is hozhatunk fölajánlást, de csak a legdrágábbat adhatjuk:„teljes szívünket, teljes lelkünket, teljes elménket". Ez legyen mindennapi áldozatunk, mert csak ez kedves az Úrnak!

3. Nekünk nem az Úr angyala jelent meg, hanem személyesen a Megváltó, az Úr Jézus Krisztus, amikor Szentlelke és Igéje által minket is nevünkön szólított és közölte velünk a világ legörvendetesebb hírét, hogy Ő annyira szeret, hogy szent vérén megváltott minket!

4. Jó tudnunk azt is, hogy nemcsak a Zakariás könyörgése hallgattatik meg, hanem a mi imádságunk is!

Legyen ez vigasztalás mindazoknak, akik talán évek vagy évtizedek óta imádkoznak valakiért, vagy valamiért!

A mi áldott Istenünk mindig idejében cselekszik!

A mi várakozásunkat is idejében fogja megkoronázni az Úr Jézus Krisztus visszajövetelével.

Legyünk minden nap készen, így várjuk az Urat! Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Ti is legyetek készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!" (Lukács 12,40)

KERESZTELŐ JÁNOS SZÜLETÉSE II.

„És egyszerre csak megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent." (Lukács 1, 64)

Láthattuk, hogy Keresztelő János születésének körülményeiről miként tudósít a Szentírás a Lukács evangéliuma első fejezetében. Láthattuk, hogy Júdea kis falujában egy idős házaspár Zakariás és Erzsébet csodaként nyernek gyermekáldást. „Mert az Istennek semmi sem lehetetlen." (Lukács 1,37)

Láthattuk, hogy amikor Zakariás éppen a papi feladatait végezte a jeruzsálemi templomban, Isten váratlanul és rendkívüli módon megüzente neki, hogy fiúk születik, aki a Messiás, az Úr Jézus Krisztus útkészítője lesz.

Láthattuk, hogy igen különös dolgok történtek ott Júdea hegyei között, abban a kis faluban, amikor a falu papja Zakariás hazaérkezett Jeruzsálemből megnémulva.

El sem tudjuk képzelni milyen keserves lehetett így az élete. Egy pap, aki nem tud beszélni- rettenetes csapás ez, ugyanis azt veszi el tőle az Úr, amivel a kenyerét keresi, - a beszédét! Az angyal ezeket a súlyos szavakat mondta neki a templomban: „Amiért nem hittél szavaimnak, amelyek pedig be fognak teljesedni a maguk idejében, most megnémulsz, és egészen addig nem tudsz megszólalni, amíg mindezek végbe nem mennek." (Lukács 1,20)

És úgy is lett minden. Zakariás felesége Erzsébet, az ígéret szerint gyermeket fogant, majd titkolódzott és rejtőzködött, mivel már idős volt. Egyszerre volt jelen az életében az öröm és a szomorúság!

Döbbenetes kép. Egy kismama, aki így várja első gyermekét, akiért egy életen át imádkozott, és amikor Istentől végre megkapja a gyermekáldást, a férje megnémul. Együtt a néma férjével várják a baba születését.

Zakariásnak kilenc hónap némasága alatt volt ideje újra és újra átgondolni mindazt, amit az Úr angyala mondott neki a jeruzsálemi templomban. Tudjuk, hogy az angyal nagyon részletes információkat, pontos tényeket közölt a születendő Keresztelő Jánosról:

Ne félj Zakariás, meghallgatásra talált a könyörgésed: feleséged, Erzsébet fiút szül neked, Jánosnak fogod őt nevezni.

Örülni fogsz, boldog leszel, sokan örülnek majd az ő születésének, nagy lesz ő az Úr előtt; bort és részegítő italt nem iszik,

már anyja méhétől fogva megtelik Szentlélekkel, Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz, és őelőtte (a Messiás előtt) jár az Illés lelkével és erejével, az atyák szívét a gyermekekhez, az engedetleneket az igazak lelkületére térítse, hogy felkészült népet állítson az Úr elé." (Lukács 1,13-17)

Amikor kilenc hónap csönd, teljes némaság után gyermeke körülmetélésének ünnepén végre visszakapta Istentől a beszédkészségét, már mindezt sokszor átgondolhatta magában, és megállapíthatta, hogy amit Isten üzent, minden sorra beteljesedett. „Mert az Istennek semmi sem lehetetlen." (Lukács 1,37) A gyermek születése utáni nyolcadik napon jön a következő meglepetés.

A hagyománytól és szokástól teljesen eltérően a gyermek nem a Zakariás nevet kapja az édesapa neve után, hanem ahogyan az Úr Angyala kijelentette: „Jánosnak fogod őt nevezni", ami azt jelenti ISTEN KEGYELMES!

Amikor Zakariás újra meg tudott szólalni, hatalmas erővel tört fel a szívéből, lelkéből az Isten magasztalása, a hálaadás. Első szavaival áldani kezdte az Urat, mert megértette, hogy ISTEN MEGLÁTOGATTA az ő népét!

„És egyszerre csak megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent." (Lukács 1, 64)

Zakariás és Erzsébet története igen sok tanulságot tartogat a hitben élő emberek számára. Először is tudjuk azt, hogy milyen komolyak voltak a hitben, hisz így tudósít róluk a Biblia: „Igazak voltak mindketten az Isten előtt, és feddhetetlenül éltek az Úr minden parancsolata és rendelése szerint." (Lukács 1, 6)

Tudjuk, hogy Isten nem csak akkor az Ő életükben, hanem ma is meglátogatja a népét, mert ma is van népe Istennek. Heidelbergi Káté 54. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról?

„Hiszem, hogy Isten Fia, a világ kezdetétől a világ végezetéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és igéje által az igaz hitben megegyező, örök életre kiválasztott gyülekezetet gyűjt magának, ezt oltalmazza és megtartja. Hiszem, hogy ennek a gyülekezetnek én is élő tagja vagyok, és örökké az is maradok."

Mi is így lettünk keresztyénné, Isten Szentlelke és Igéje által megérintve!

Az Ő „látogatása" sokszor váratlanul, rendkívüli módon történik. Egyszer csak Isten Igéje és Szentlelke által megszólít minket. Egyszerre érthetővé válik a bibliai üzenet, fölragyog az Úr Jézus Krisztus örök evangéliuma, és eljut a szívünkig.

Isten Szentlelke megérteti velünk, hogy az Úr Jézus keresztáldozatával váltott meg minket, hogy feltámadásával legyőzte a halált, hogy bűnbocsátó kegyelmével, szeretetével vett körül és örök életet ad Övéinek! Mindezek hatására egyszer csak megértjük, hogy Istennek terve van a mi kis törékeny életünkkel is és mennyei áldásokat tartogat a számunkra!

A mi Istenünk viszont jogosan várja el gyermekeitől, hogy legyenek hűségesek a hitben, kitartóak a könyörgésben és rendületlenül kövessék az igazságot szeretetben! (Efezus 4,15)

Boldogok vagyunk, ha mi is megértjük, fölfedezzük életünkben Istenünk jelenlétét, nagyságos dolgait!

Zakariás és Erzsébet tanulságos történetéből megérthetjük azt is, hogy bármilyen súlyos terhek, próbák alatt roskadozik is sokszor az életünk, mégis MINDIG JÓ KEZEKBEN VAGYUNK.

Tudnunk kell, hogy Isten tőlünk is gyakran elvesz valamit, hogy sokkal többet és jobbat adhasson helyette!

Legyen bennünk mindig alázat, engedelmesség és hála, úgy a terhek viselésében, mint a boldog percekben!

Boldog ember az, aki már átélhette Isten gyógyítását, akinek már megnyílhatott a szeme és megoldódhatott a szája az Istendicséretre! Legyen számunkra ez is örök tanulság! Nyíljon meg a szívünk, hogy nyílhasson a szánk is végre, hogy amíg élünk elmondhassuk örömmel és hálaadással, hogy ÁLDOTT AZ ÚR, aki minket is meglátogatott és megszabadított!

Tudjuk, hogy Zakariás és Erzsébet gyermeke, Keresztelő János pontosan úgy, ahogy az Úr angyala előre megmondta, tökéletesen betöltötte küldetését. Rendkívüli feladata az volt, hogy a Messiás hiteles útkészítője legyen, hogy Úr Jézusra mutasson, mint Isten Bárányára, vagy mint eljövendő Királyra, Aki örökké uralkodik és ítélni fog eleveneket és holtakat.

Nekünk, mai hitben élő Krisztus-követőknek is megvan a küldetésünk értelme és célja, mégpedig az, hogy a mi életünk is határozottan és egyértelműen a Megváltóra, az Úr Jézus Krisztusra kell, hogy mutasson.

Hálás szívvel köszönjük meg naponta, hogy az Úr Jézus minket is megszabadított és tökéletes keresztáldozatával bűneinkből megváltott, körülvett szeretetével, bűnbocsátó kegyelmével. Ő lett Ura és Királya életünknek, mi pedig az Ő tulajdonai lettünk.

Ő az, Aki Szentlelke által megnyitja a mi szívünket és ajkainkat is, hogy hálából áldani tudjuk Őt örökké!

Luther Márton írja:

„És uralkodik a Jákób házán mindörökké és az Ő királyságának nem lesz vége." (Lukács 1,33)

„Krisztus a te Királyod, kit Isten egyenest neked ígért s kinek tulajdona vagy, hogy csak Ő uralkodjék rajtad, - lélekben, nem testi értelemben. Őt kívántad kezdettől fogva; atyáid vágyakozó szíve is érte sóhajtozott s utána kiáltott. Ő vált s szabadít meg mindentől, ami eddig megterhelt, legyűrt s fogva tartott! Drága ige ez a hívő szívnek!

Mindezt az ész nem látja, a természeti ember se éri föl,- CSAK A HIT EGYEDÜL!"

***

(Lukács 1 .rész)

***

KÜLDETÉSBEN JÁRVA

„Te pedig kisgyermek a magasságos Isten prófétájának hívattatol, mert az Úr előtt jársz, hogy az ő útjait megkészítsed." (Lukács 1, 76)

Láthattuk, hogy Keresztelő János születésének körülményeiről miként tudósít a Szentírás a Lukács evangéliuma első fejezetében. Láthattuk, hogy valóban igaz az Isten Igéje: „Istennek semmi sem lehetetlen." (Lukács 1,37)

Láthattuk, hogy amikor Zakariás újra visszakapja beszédkészségét, áldva magasztalja Istent.

Milyen boldog édesapa lehetett Zakariás! Ismerhette gyermeke csodálatos születésének körülményeit, megérthette az áldott Isten akaratát és előre láthatta gyermeke jövőjét! Mindez azért volt lehetséges, mert Isten előre kijelentette számára!

Isten iránti hálából felhangzik ajkán, fia: Keresztelő János egész küldetését, és üdvtörténeti jelentőségét tiszta fénnyel megvilágító prófétai himnusz, amelyben fölragyog Isten terve, az Izráelnek ígért szabadítás beteljesedése. „Zakariás megtelt Szentlélekkel és így prófétált: „Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét és váltságot szerzett neki. Erős üdvözítőt támasztott nekünk, szolgájának, Dávidnak házából, ahogyan kijelentette azt szent prófétái által örök időktől fogva..." . (Lukács 1, 67-70)

Ez az ujjongva örvendező bizonyságtétel, az EVANGÉLIUM NYITÁNYA.

Központi üzenete, hogy Isten meglátogatja népét és váltságot szerez neki és hatalmas Üdvözítőt támaszt és megszabadítja népét az Úr. Isten megadja népének a megígért szabadítás ígéretének valóra váltását.

Az Igéből láthatjuk, hogy ebben az egész rendkívüli eseménysorozatban prófétai szerep vár az újszülött Jánosra.

Ő lesz, aki elkészíti a Messiás útját Izráelhez és általa az egész emberiséghez.

Ő ismerteti meg népével Isten irgalmasságát, az ebből fakadó bűnbocsánat és üdvösség lehetőségét, mely a Messiás által beteljesedik.

Ő jelenti be, hogy Jézus Krisztus által a sötétségben -a bűnben és halálban -élő népre a magasságból fölragyog a mennyei világosság.

Zakariás, megtelt Szentlélekkel, és így prófétált: „Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki.

Erős üdvözítőt támasztott nekünk szolgájának, Dávidnak házából, ahogyan kijelentette azt szent prófétái által örök időktől fogva:

hogy megszabadít ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket; hogy irgalmasan cselekedjék atyáinkkal,

és megemlékezzék szent szövetségéről, arról az esküről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak; és megadja nekünk, hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki, szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján.

Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz,

hogy előkészítsd az ő útjait,hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére, bűneik bocsánata által,

Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból;

hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak,

hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára." (Lukács 1, 66-79)

***

Keresztelő János küldetésének csodálatos útja rajzolódik ki ebből a prófétai himnuszból. Az Ő legfontosabb küldetése a Messiás előtti ÚTKÉSZÍTÉS volt, mely üzenet a leghangsúlyosabban az Ézsaiás próféta könyvében jelenik meg.

„Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az ÚRnak! Készítsetek egyenes utat Istenünknek a kietlen tájon át! Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az ÚR dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt. - Az ÚR maga mondja ezt." (Ézsaiás 40, 3-5)

Tudjuk, hogy az „útkészítés" küldetése akkor sem volt könnyű és ma sem az, mert a sötétségben és a halál árnyékában ma is igen sokan lakoznak.

Az emberi szívek - lelkek kaotikus útvesztőiben sohasem volt könnyű az eligazodás.

Ebben a diszharmóniába süllyedt, őrült világban annyi minden elválasztja az embert Teremtő Urától.

Naponta látjuk, halljuk, szomorúan tapasztaljuk a sok egyéni tragédiát, ahogy az emberi sorsokat súlyos és mély riasztó törésvonalak szabdalják, összekuszált vagy éppen szétzilált, megtépázott életroncsok szegélyezik.

Kisiklott életek milliói, melyeket félelmetes bűnhegyek és bűnvölgyek, szakadékok szabdalnak darabokra.

Látható, hogy a sötét szívekben és a halál árnyékának völgyében totális elhidegülés uralkodik.

Ebben a könyörtelen világban nem túlzás Tóth Árpád gondolata: „...köztünk a roppant, jeges űr lakik."

Mert lelkileg nagyon fagyos lett a világ, kitapintható a szeretetlenség, az igazságtalanság, az irigység, a büszkeség, a nagyravágyás, a haszonlesés, a harag és a gyűlölet.

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül." (Máté 24,12)

Pedig szeretet nélkül nem lehet sokáig kibírni.

Egyesek megpróbálják ugyan olykor elsírni kimondhatatlan szeretetéhségüket, - de ki hallgatja meg őket?

Tapasztalatból tudjuk, hogy ez a szomorú lelkiállapot minden esetben bekövetkezik ott, ahol az ember felületessége, nemtörődömsége, megátalkodottsága, makacssága, tudatlansága elzárja és kizárja az életadó Forrást, az Isten örök és életmentő evangéliumát. Az Isten előtt bezárkózott ember nem ismeri, nem is akarja megismerni Isten Igéjét. Pedig a lekezeletlen seb előbb-utóbb elfertőződik és halálossá válik, így minden megbocsátatlan, „lekezeletlen" bűnnek a következménye halál. „Mert a bűn zsoldja halál, Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban." (Róma 6:23)

Heidelbergi Káté 2. kérdés. Hány dolgot kell tudnod ahhoz, hogy Isten vigasztalásában boldogul élhess és halhass?

Először azt, hogy milyen súlyos a bűnöm és nyomorúságom.

Másodszor azt, hogy miképpen szabadít meg Isten a bűnből és nyomorúságból.

Harmadszor, hogy e szabadításáért milyen nagy hálával tartozom Istennek.

Ez az egyetlen esély, ez a szabadulás, ez a bűnbocsánat csak Jézus Krisztus érdeméért, az Ő keresztáldozata által lehetséges. Az igazi megtérés az, amikorvalaki elfogadja az Úr Jézus Krisztus által felkínált kegyelmet. Hit által megvallja Neki a bűneit és megtagadja addigi bűnös életmódját és hátralévő életét Urának és Megváltójának szenteli.

„Ha megvalljuk bűneinket, Ő (Jézus Krisztus) hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket, és megtisztítson minket minden hamisságtól." (1János 1:9)

A keresztyének legfontosabb küldetése az, hogy bátran hirdessék a bűnből való szabadulás egyetlen útját, hogy csak az Úr Jézus Krisztus tud valódi megoldást adni, mennyei tartalmat és értelmet nyújtani az életnek!

***

Láthatjuk tehát, hogy az „útkészítés" küldetése akkor sem volt könnyű és ma sem az.

Az Ige úgy fogalmaz, hogy Keresztelő János az Úr előtt járt!

A prófécia igen részletes információkat közöl Keresztelő Jánosról:

Nagy lesz ő az Úr előtt;

bort és részegítő italt nem iszik,

már anyja méhétől fogva megtelik Szentlélekkel,

Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz,

és őelőtte (a Messiás előtt) jár az Illés lelkével és erejével,

az atyák szívét a gyermekekhez,

az engedetleneket az igazak lelkületére térítse,

hogy felkészült népet állítson az Úr elé." (Lukács 1,13-17)

Igen, pontosan ilyen volt Keresztelő János.

Mindenki tudta, hogy Ő hiteles személy, az Úr hűséges prófétája, aki tökéletesen betöltötte küldetését.

Céltudatos, „NÁZIR" (Istennek szentelt) aszketikus életet élt.

Bátor volt és hajthatatlan.

Isten igazságát maradéktalanul képviselte.

Áldásos életet élt, és mindhalálig állhatatos maradt.

Csupa olyan tulajdonság, mely szükségeltetik, és elvárható a mai hitvalló keresztyének életében is.

A Szent Bibliából mi is megismerhettük a mi áldott Megváltónkat, az Úr Jézus Krisztust.

Tudhatjuk, hogy akik Őt ismerik, szeretik, és engedelmesen szeretve követik, azok az Ő gyermekei.

Mi is küldetésben járunk, mégpedig a legfontosabb feladattal felruházva:

„Hirdesd az Igét, állj elő vele alkalmatos, alkalmatlan időben, ints, feddj, buzdíts teljes béketűréssel és tanítással." (2Timótheus 4,2)

A mai „Keresztelő Jánosok" soha nem vehetik le szemüket az Úr Jézus Krisztusról!

Akik ma az evangéliumot hirdetik, ugyanúgy „KIÁLTÓ SZÓKÉNT" örömhírt mondanak:

„Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból; hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára." ." (Lukács 1, 78-79)

Akik szeretik és hűségesen követik drága Megváltójukat, tisztában vannak vele, hogy mit tett értük a Golgotán és tudják, hogy csak a Tőle kapott kegyelemből élhetnek, de nem akárhogyan, hanem csakis az Ő dicsőségére. (Efezus 1,12)

Adjuk tovább hűségesen és bátran a ránk bízott életmentő evangéliumot, mert tudjuk, hogy Jézus Krisztusra van a legnagyobb szüksége ennek a hitetlenségbe dermedt világnak.

Minden embernek meg kell tudnia, hogy Jézus Krisztus az egyetlen Úr, a halálon is győztes Király, hogy Nélküle nincs igazi boldogság, se valódi békesség, se üdvösség.

Csak az Ő mérhetetlen szeretete által kaphatjuk meg a mindennapi kegyelmet, a mindennapi lelki békességet és az üdvösséget.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus Krisztus áldott bizonyságtétele:

„Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek." (János evangéliuma 10,10)

***

(Lukács 2 .rész)

***

MINDEN BETELJESEDIK, AMIT AZ ÚR MOND!

„Boldog, aki hitt, mert beteljesednek mindazok, amiket az Úr mondott." (Lukács 1,45) „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus." ( Lukács 2, 10-11)

Láthattuk, hogy valóban igaz az Isten Igéje: „Istennek semmi sem lehetetlen." (Lukács 1,37)

Ebben az igében láthatjuk, hogy Isten angyala kijelentést ad Máriának, aki Galileában egy Názáret nevű kis faluban él. Az angyali szózat himnusz formájában hangzik el az Úr Jézus Krisztus testet öltéséről.

Így tudja meg Mária, hogy Őt választotta ki a Mindenható eszközéül arra, hogy anyja legyen a földön emberként megszületendő Fiának. Megtudja, hogy megáldja őt az Úr és Isten csodálatos terve, a Messiás eljövetele, a Szabadító testet öltése így valósul meg.

Az angyal szavára Mária megdöbben, mert az angyali köszöntés formája számára szokatlan, és tartalma megfoghatatlan volt. Nem érti, hogyan szülhetne az, aki szűzi tisztaságban tekint eljövendő házassága elé.

Az angyal azonban megmagyarázza Máriának, hogy tisztaságát Isten eszközül kívánja felhasználni.

Tőle fog megszületni az Isten küldötte a Szabadító (héberül: jehósúa- „az Úr megszabadít"), Isten Fia, Dávid trónjának örökkévaló örököse. Az Úr Jézus csodálatos fogantatását és születését így valljuk meg hitvallásunkban:

Heidelbergi Káté 35. Mit jelent az, hogy „fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától"?

Azt, hogy Isten örök Fia, aki valóságos és örök Isten, és az is marad,

Szűz Mária testében és vérében, a Szentlélek munkája által valóságos emberi természetet vett magára,

mert így lehetett Dávid valóságos utódja,

s embertársaihoz mindenben hasonló, kivéve a bűnt.

Mária azt is megtudja, hogy mindebben Isten Lelke avatkozik be az emberiség történetébe, de az ő életébe is.

Titok ez, de a hagyományt őrző egyház alázatosan tartózkodik Isten titkainak feszegetésétől.

Az angyal szájából itt elhangzik az örök kijelentés, hogy „Istennek semmi sem lehetetlen." (Lukács 1,37)

Mária ezek után átengedi magát Isten akaratának, amely nem kényszer, hanem Isten akarata előtti alázatos főhajtás.

„Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint."

Mária ebben a döntésében és döntése után is mindvégig megmarad az Úr alázatos szolgálóleányának!

„Mária itt nem azt mondja, hogy az Isten anyja, mert nem az,

nem mondja: mennynek, földnek királynéja, hanem az Úr alázatos szolgálója.

De micsoda kitüntetés, milyen rang ennek az Úrnak a kezében eszközzé válni!

És ő ezt éli át itt, amikor áldott állapotba kerül a Szentlélektől, és várja, hogy megértse azt, amit eddig nem értett, és komolyan veszi azt, amit már eddig is megértett." ( Cseri Kálmán )

***

Isten angyala utal arra a csodálatos jelre is, ami már megtörtént Zakariás és Erzsébet életében, hogy idős koruk ellenére gyermeket várnak. Mária e kijelentés nyomán haladéktalanul felkeresi idős nőrokonát, Erzsébetet és a gyermek megszületéséig ott is marad. A két nő találkozásakor Isten ismét jelt ad. Az ünnepi percben Erzsébet megtelik Szentlélekkel, és túláradó örömmel és hálatelt szavakkal számol be arról, hogy megmozdult méhében a magzat. Szózatának méltó befejezése a boldogmondás: „Boldog, aki hitt, mert beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki."

Láthatjuk, hogy Erzsébet a Szentlélek erejével ismerte fel Máriában „az ő Urának" leendő anyját, és dicsőítette Istent mindazért, amit népének és az emberiségnek készített.

Mária a Szentlélek megvilágosító hatalma által válaszol e szavakra Isten nagy nevének dicsőítésével.

Mária énekét az ősi egyház a latin fordítás első szava alapján Magnificatnak nevezi:

„Magasztalja lelkem az Urat, és az én lelkem ujjong Isten, az én Megtartóm előtt!"

E himnusz mondataiban az Ószövetség zsoltárainak csodálatos megfogalmazásai csendülnek fel.

Mária éneke is a hálás lelkek szavait szólaltatják meg: így tesznek nyomatékos-ünnepélyes formában bizonyságot a hűséges Isten ígéreteinek csodálatos beteljesüléseiről.

Láthatjuk, hogy Mária változatlanul az Úr alázatos szolgálóleánya: mondatainak nem ő az alanya, hanem a cselekvő Isten; és nem ő a tárgya sem, hanem a születendő Fiú, az Úr Jézus Krisztus!

Először hálát ad Istennek, akinek irgalma változatlan mindazok iránt, akik őt félik.

Magasztalja Istent szabadításáért, igazságos ítéleteiért, aki a gőgöseket megalázza, az alázatosakat pedig felemeli.

Mindezek végső kicsúcsosodásaként pedig arról szól, hogy a hatalmas Isten nem feledkezik meg soha választott népéről, soha nem feledkezik el népe iránti irgalmáról, soha nem másítja meg Ábrahámnak és magvának tett ígéreteit.

***

A Megváltóról minden prófécia beteljesedett!

Az Úr Jézus Krisztus a Szabadító, aki emberi testet öltött és eljött közénk.

Ő a megígért és várva-várt Messiás!

Ő Isten utolsó szava az emberiséghez.

Ő egy személyben a legbeszédesebb és a legtartalmasabb üzenet, amit valaha ember hallott.

A következőket Blaise Pascal mondta az Úr Jézusról:

„Minden ember szívében van egy Isten-alakú vákuum,

melyet sohasem lehet betölteni semmilyen teremtett dologgal.

Csak Isten töltheti be azt, Jézus Krisztus által kinyilatkoztatva."

„Nem csak Istent ismerhetjük meg kizárólag Jézus Krisztus által,

hanem magunkat is csak általa ismerhetjük meg.

Nála nélkül nem tudjuk, hogy mi az életünk, azt sem, hogy milyen a halálunk,

sem azt, hogy ki Isten és hogy kik vagyunk mi magunk."

Az Úr Jézus testet öltése ajándék a világ számára. Soha nem volt áldottabb ajándék, mint Ő.

Nélküle az egész emberiség a hitetlenség és tudatlanság fertőjében maradt volna.

Számunkra olyan ajándék érkezett Krisztusban, aki nélkül elképzelhetetlen az életünk!

Testvérek, hallottuk a szózatként elhangzott boldogmondást:

„Boldog, aki hitt, mert beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki."

Az élő hit kibeszélhetetlen dicsőült örömmel jár, ezért nevezi az Ige a hitet boldogságnak.

Tudjuk, hogy nincs boldogabb ember, mint aki őszintén és tisztán hisz az áldott Istenben!

Boldog ember az, aki egyre teljesebb Isten-ismeretre jut el.

Mindnyájunknak hiányos az Isten-ismeretünk, ezért bátorít a Biblia: növekedjetek az Isten megismerésében.

Számunkra a Jézus Krisztusba vetett hit a legnagyobb boldogságot jelenti.

Ez a legdrágább kincsünk, mert benne az életünk értelmét találtuk meg!

Az igaz hitben élők mindig is hittek a próféciáknak és Simeonként boldogan várták a napot, amikor Istennel találkozhatnak. Minden korban voltak Simeonok és ma is vannak, akik Istenre tekintve élnek és készen várják az Urat! Akik ma is elmondhatják a zsoltár szavaival: „Utaimat megfontolom, lépteimet intelmeidhez igazítom." (Zsoltár 119,59)

Isten számon tartja ígéreteit.

Tudjuk, hogy az Úr Jézus visszajöveteléről szóló prófécia is be fog teljesedni.

Boldog ember az, aki látja azt, ahogy Isten cselekszik a történelemben és az egyes ember életében.

Boldog ember az, aki a hatalmas és irgalmas Istenre bízza a személyes jövőjét.

Adja meg az Úr, hogy tapasztaljuk meg, ahogy cselekszik velünk is és kézben tartja életünk eseményeit, ahogy jelen van, irányít és gondot visel rólunk.

Tapasztaljuk meg, hogy semmi sem történhet tudta és megengedő akarata nélkül.

Tegyük meg azt, ami tőlünk telhető és fenntartás nélkül adjuk át Neki életünk irányítását, mondván. „Itt vagyok, Uram, állok rendelkezésedre."

Engedjük, hogy Istenünk az Ő szent Igéje és Szentlelke által vezessen, bíztasson, bátorítson, vigasztaljon.

Tapasztaljuk meg, hogy Ő az őszinte gyermeki hitet gazdagon meg tudja áldani.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus Krisztus áldott bizonyságtétele:

„Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem,

annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe." (János evangéliuma 5,24)

***

A KARÁCSONY VALÓDI ÜZENETE

„Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz:

Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus." ( Lukács 2, 10-11)

„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta,

hogy ha valaki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen." János 3,16

Az advent (Adventus Domini) az Úr eljövetelét jelenti.

Az Advent az Úr Jézus Krisztus négyféle eljövetelére emlékeztet minket.

Amikor megszületett „testet öltött" Betlehemben.

Amikor megtérésünkkor szívűnkbe költözik.

Amikor meghalunk, színe elé kell állnunk.

Amikor újra eljön ítélni élőket és holtakat.

Korunk torzulásai és tévedései a karácsonnyal kapcsolatban.

A Karácsony:

Nem télapó ünnep!

Nem a betlehemi csillag ünnepe!

Nem bevásárlás ünnep!

Nem fenyőfa ünnep!

Nem ajándékozás ünnep!

Nem a hosszú hétvégi Welnessezés ünnepe

Még csak nem is általában a szeretet ünnepe, hanem

ISTEN testet öltött SZERETETÉNEK Jézus Krisztusnak az ünnepe!

A KARÁCSONY, a mi Urunk, Jézus Krisztus testet öltésének ünnepe.

„Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek." Titus 2,11

Mit vállalt értünk a Megváltó?

Megüresítette önmagát

Szolgai formát vett fel

Engedelmes volt mindhalálig

Hányszor volt az Úr Jézus életveszélyben?

Fogantatásakor Józsefnek Máriát ki kellett volna szolgáltatnia a törvény parancsának

Betlehemben egy istállóban született ( Istállóban nem szülnek anyák)

Heródes féltékenységből halálosan üldözte Betlehemben és környékén

Az Egyiptomba való menekülés életveszélyes útján

40 napos böjtje alatt a pusztában az ördög a 91.zsoltár kiforgatott szavaival kísértette

A megkísértésekor a pusztában vadállatokkal volt együtt

Első igehirdetésekor Názáretben kiűzték és meg akarták ölni

Jeruzsálemben többször halálra keresték

Jeruzsálemben meg akarták kövezni, de Ő átment közöttük

Karácsony ünnepe Isten legnagyobb szeretetéről tanúskodik.

Az Úr Jézus Krisztusban eljött a Földre, azért

hogy békességet szerezzen Isten és az ember között,

hogy világosságot gyújtson az emberi szívekben,

hogy bűneinkből megszabadítson bennünket,

hogy örök élettel ajándékozzon meg minket.

Hogy az ördög munkáit lerontsa bennünk

Hogy életünk legyen

Hogy szabadok legyünk

Az Úr Jézus születése a legnagyobb öröm a világ számára!

***

„És az élet megjelent és láttuk, és tanúbizonyságot teszünk róla és hirdetjük nektek az örök életet." 1János 1,2

Nincs ahhoz fogható öröm, mint amit Isten adott nekünk Jézus Krisztusban.

Az Ő eljövetele, testet öltése a világ számára a legnagyobb örömhír.

Őnála jobban senki sem szeret minket, hisz értünk adta életét a kereszten.

Vegyük a bátorságot és vizsgáljuk meg, hogy igaz-e amit a Biblia róla ír.

Győződjünk meg arról, hogy kicsoda Ő és mit tett értünk, mert Jézus Krisztusnál csodálatosabb személy nem született!

Ő a Megváltó, aki a kegyelmet hozta nekünk.

Magához hív, hogy lépjünk be a kegyelem ajtaján és részünk legyen abban a múlhatatlan gyönyörűségben, melyet Ő kínál nekünk!

Az Úr Jézus mondja: „Én azért születtem és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra." János 18,37

Jézus Krisztus maga az ÉLET!

Ő a bűnös világba értelmet, életet, megoldást, reménységet hozott.

Csak Ő adhat ma is bűnbocsánatot, teljes szabadulást, teljes örömet, teljes nyugalmat, szeretetet, békességet és örök életet annak, aki hisz Őbenne. Amennyiben szükségünk van ezekre az „ajándékokra", akkor kérjük Őt imádságban, hogy Szentlelke által vegyen lakozást a szívünkben.

Csak így lehet valóban boldog az életünk, örök és múlhatatlan az ünnepünk!

„Megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek és arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan és kegyesen éljünk a világban" Titus 2,11-12

***

Miért ünnep a Karácsony?

"De a mi megtartó Istenünk jósága és emberszeretete megjelent" Titus 3,4

Jézus Krisztusban megjelent a mennyei jóság és szeretet!

Ezért kellett tehát Jézusnak megszületnie, mert ezt egyedül Ő adhatja nekünk. Ó, micsoda jóság és szeretet volt benne irántunk:

Amikor születésekor elfogadott egy nyomorúságos istállót.

Amikor annyiszor lehajolt beteghez, koldushoz, akiket mások észre sem vettek.

Amikor érintésével meggyógyított egy leprást, akitől mindenki irtózattal fordult el.

Amikor érettünk keresztre ment, hogy elszenvedje bűneink büntetését.

Lehet-e ezt nem megköszönni? Lehet-e Őt nem befogadni, aki irántunk való szeretetből elhagyva mennyei dicsőségét: "szolgai formát vett fel és emberekhez hasonlóvá lett." Filippi 2,7

" Ő, az igazi világosság eljött a világba." János 1,9

"És az élet megjelent és láttuk,....és hirdetjük nektek az örök életet." 1János 1,2

Mert Jézus Krisztusban megjelent az igazi világosság és az Élet, hogy érzéketlen halott szívünk életre keljen, mert ezt egyedül csak Ő adhatja meg nekünk. A bűn miatti halott világba, ÉLET jött. Ő az Élet adója, örök életet kínál fel nekünk is, merjük-e ezt elfogadni?

Az örök karácsonyi kérdés az, hogy Isten Fia, akinek születésére emlékezik a világ, vajon megszületett-e már a mi szívünkben?

Nincs szomorúbb dolog, mint ha valaki Jézus Krisztust zárja ki szívéből!

Ez életbevágóan fontos kérdés, mert a Biblia szerint:

"Akié a Fiú, azé az élet, akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban" I. János 5,12.

Ha befogadjuk Őt, mint Urunkat és Megváltónkat és engedjük, hogy Igéje és Szentlelke által szívünkben új életet fakasszon, akkor lesz végre tartalmas és boldog az életünk, igazi és örök az ünnepünk!

***

A BETLEHEMI CSILLAG

Isten különleges vezetése

„Csillag származik Jákóbból, és királyi pálcza támad Izráelből." (4Mózes 24,17)

„Amit Isten ígér, azt meg is tudja tenni." (Róma, 4,21)

A betlehemi csillagnak semmi köze nincs a Jupiterhez vagy a Szaturnuszhoz!

A Szent Biblia szerint a betlehemi csillag Istentől küldött egyedi jelenség volt.

Manapság a „betlehemi csillag" jelenségről általában két nagy elképzelés tartja magát.

A.) Vannak, akik természetei jelenségekkel próbálják magyarázni, pl: bolygóegyüttállás, nóva, üstökös.

B.) A másik nézet szerint a betlehemi csillag egyértelműen Istentől küldött egyedi jelenség volt.

Bolygóegyüttállás teória

Azt, hogy a betlehemi csillag esetleg bolygóegyüttállás lehetett, Johannes Kepler német matematikus, asztronómus felvetésére vezetik vissza. A tudós 1603-1604-ben a Jupiter és a Szaturnusz együttállása mellett egy szupernóvát is megfigyelt az égbolton, ez utóbbiról úgy vélte, éppen a planéták konstellációja váltotta ki. Szerinte a betlehemi égen feltűnt új csillagot is ilyen jelenség okozta.

Ám ma már tudjuk, hogy ezek a bolygók akkor a legszorosabb együttállásnál sem voltak annyira közel egymáshoz, hogy egymás fényével átfedték volna egymást. Tehát egy földi szemlélő számára is határozottan két egymástól jól elkülönült fénylő jelenség volt az akkori égbolton, nem pedig egy.

A bibliai leírás pedig határozottan egyetlen csillagról tesz említést. Az Újszövetség eredetileg görög nyelven íródott. A Máté evangéliumában használt görög kifejezés az asztér, amely csillagot jelent, viszont a görögben van egy másik kifejezés a bolygóegyüttállásra, az pedig az asztron.

Az eredeti bibliai szövegben tudatosan az „asztér", vagyis a csillag szó szerepel!

A szupernóva teória

A nóva új csillag, ami úgy keletkezik, hogy bizonyos csillagok életük végén felrobbannak, és kidobják magukból a bennük lévő anyagaikat. A robbanást hatalmas fényjelenség kíséri, ezt a felvillanást, amelynek lecsengése évtizedekig is eltarthat, nevezik nóvának. A megfigyelő ezt a robbanást a csillag fényességének hirtelen növekedéseként látja, azonban a betlehemi csillag semmiképpen nem lehetett nóva sem. Már a Krisztus előtti időkből pontos csillagászati feljegyzéseket készítettek. Ilyen nóva-jelenség Krisztus születése körül nem volt az égen.

Az üstökös teória

Vannak, akik üstökösként ábrázolják a betlehemi csillagot. De ez a lehetőség is kizárt.

Olyan üstököst kellene keresnünk, amely a nappali égbolton is szabad szemmel látható.

Biztosan tudjuk, hogy Krisztus előtt 44-ben, 17-ben és Krisztus után 66-ban jelent meg csupán szabad szemmel is látható üstökös az égen, Krisztus születése környékén nem!

Az akkori hagyományban az üstökösöket ráadásul háborúk, szerencsétlenségek okozóinak tartották. Kizárt, hogy az Úr Jézus születésére ebből következtethetett volna bárki, hiszen az a legnagyobb örömhír az emberiség számára, ahogy a bejelentést tévő Isten angyala is ezzel kezdte szózatát: „Ne féljetek, mert íme hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus." (Lukács 2, 10-11)

A betlehemi csillag rendkívüli fényforrás volt!

Feltehetjük a kérdést, hogy ha nem bolygóegyüttállás, nóva vagy üstökös, akkor mi lehetett a szóban forgó csillag?

Segítségünkre van, hogy a Bibliában nem az evangélium az egyetlen szövegrész, ahol szerepel a csillag szó. Megtaláljuk már a teremtéstörténetben is, amely a Nap és a Hold mellett csillagként nevez meg minden más, világító égitestet.

A Biblia tehát gyűjtőfogalomként használja ezt a kifejezést minden olyan égi jelenségre, amely fényforrásként észlelhető a Földről.

Vagyis: a betlehemi csillag nem természetes, hanem természetfeletti jelenség volt. Olyan fényjelenség, amit meghatározott időre adott Isten, és miután a napkeleti bölcseket elvezette ahhoz a helyhez, ahol az Úr Jézus Krisztus megszületett, betöltötte küldetését.

A betlehemi csillag páratlan módon Északról Délre mozgott az égen!

Tudjuk, hogy a napkeleti bölcsek először Jeruzsálembe mentek, de a királyi udvarban nem tudtak a gyermek születéséről, ezután a csillag tovább vezette őket egészen Betlehemig.

Tudjuk, hogy Betlehem Jeruzsálemtől pontosan déli irányban van.

Az égitestek azonban soha nem mozognak észak-déli irányban.

A csillagok a Földről nézve keleten felkelnek, majd nyugaton lenyugszanak.

Ráadásul Betlehem Jeruzsálemtől alig tíz kilométernyi távolságra van, a bölcsek pedig valószínűleg teveháton tették meg ezt a rövid utat.

Ennyi idő alatt nem figyelhető meg egy természetes égitest elmozdulása az égen.

A betlehemi csillag megállt a hely fölött, ahol az Úr Jézus volt!

„Odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala." Máté 2,9

A bolygók a Föld forgása és saját pályájuk miatt folyamatosan mozognak, de mi ezt szabad szemmel alig észleljük, hisz olyan borzalmasan nagy távolságban vannak tőlünk, hogy a Földön egymástól több ezer kilométerre lévő megfigyelők is ugyanott látják őket az égen, ugyanabban az időpontban.

Hogy tudott volna így egy egészen konkrét helyhez vezetni egy óriási távolságban lévő égitest - egy bizonyos városban, a városon belül is egy bizonyos helyhez?

Az, hogy a csillag megállhatott a betlehemi istálló fölött csakis úgy volt lehetséges, hogy az égbolton nagyon alacsonyan helyezkedett el.

Mindezek alapján elég egyértelmű, hogy a betlehemi csillag nem lehetett más, mint Istentől küldött egyedi természetfeletti jelenség.

***

A betlehemi csillag egyértelműen Istentől küldött egyedi jelenség volt, mégpedig azzal a konkrét céllal, hogy a Messiás testet-öltésének pontos helyszínére vezesse a napkeleti bölcseket.

Tudjuk, hogy a napkeleti bölcsek nem királyok voltak, hanem igen művelt és bölcs tudósok, akik példamutató pontossággal követték az Úr utasításait. (A Biblia nem állítja azt, hogy hárman voltak, sem a nevüket nem említi meg.)

Tudjuk, hogy Isten akaratából útra kelve, egy rendkívüli csillag által tévedhetetlenül a betlehemi istállóhoz érkeztek meg, és ott leborulva IMÁDTÁK a testet-öltött Igét, az Úr Jézus Krisztust.

Megnyugtató volt számukra, látván Isten jelét a csillagot, hogy az Úr szereti és biztonságban vezeti őket. Tudjuk, hogy Isten soha nem hagyta el őket, hanem az elrendelt célhoz vitte őket. Számukra a csillag Isten szeretetének az egyértelmű jele volt, melynek a látványa igen nagy örömöt jelentett számukra, ahogy Betlehem felé vezette őket, de a legnagyobb örömük mégis az volt, hogy MEGTALÁLTÁK A GYERMEKET!

„És ímé a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük megy vala mind addig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala. És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát." ( Máté 2, 9-11)

***

A Bibliában, a betlehemi csillag rendkívüliségével párhuzamban találjuk még az Istentől rendelt tűzoszlopot is.

Amint a csillag a napkeleti bölcsek számára, korábban a zsidó nép számára a pusztai vándorlás során megjelent felhő és tűzoszlop egyértelműen Istentől küldött egyedi természetfeletti jelenség volt.

„Az Úr pedig előttük ment nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nekik, és éjjel-nappal mehessenek. Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép előtt." (2Mózes 13,21-22)

„És felhőnek oszlopában vezetéd őket nappal s tűznek oszlopában éjjel, hogy megvilágosítsd nékik az utat, melyen menjenek." (Nehémiás 9,12)

A Szent Biblia beszámol arról, ahogy Isten vezette a pusztai vándorlás során az Ő népét.

Az Isten oltalma alatt vonuló nép számára rendelt felhő és tűzoszlop egyértelműen Istentől küldött egyedi természetfeletti jelenség volt. A negyven év alatt ez a rendkívüli vezettetés állandó volt, mivel a felhőoszlop és a tűzoszlop el nem távozott tőlük.

Isten valóban az Ő gondviselő szeretetének a gyöngédségével vette körül népét, és adott meg nekik mindent, ami éppen szükséges volt.

Isten azért rendelt nekik a felhő és tűzoszlopot, mert jól tudta, hogy ez szükséges ahhoz, hogy a nép el ne veszítse az irányt, nehogy saját feje után menve eltévedjen.

Ők soha nem tudhatták, hogy éppen mikor és merre indul tovább a felhő vagy a tűzoszlop, ezért a népnek mindig készenlétben kellett állnia a továbbindulásra, különben mind elvesztek volna a sivatagban.

Ez állandó Istenre figyelést, hitkomolyságot, szívbeli bizalmat és feltétel nélküli engedelmeskedést követelt tőlük.

„Te, Uram, a szemük láttára megjelentél, és a te felhőd állt fölöttük, és nappal felhőoszlopban jársz előttük, éjjel pedig tűzoszlopban." (4Mózes 14,14)

A mi számunkra a felhő és a tűzoszlop helyett ma még érthetőbb, világosabb vezetést ad az Úr az Ő Igéjében.

Az Úr Jézus Krisztus azt mondja önmagáról, hogy Ő a világ világossága.

Jelenvaló Szentlelke által és áldott megvilágosítót örök Igéje világossága által irányít, és tévedhetetlenül vezérel minket a helyes úton. Ő ma is gondoskodik arról, hogy az Ő gyermekei egész életükben az Ő szent jelenlétében éljenek, Őt kövessék, és rendelkezései szerint járjanak.

A Szent Biblia szerint az IGAZI CSILLAG maga az Úr Jézus Krisztus, hisz Ő mondja önmagáról:

„Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag." (Jelenések 22:16)

Aki az Úr Jézussal ilyen személyes kapcsolatba kerül, annak a szívét ma is betölti Isten jelenlétének csodálatos dicsőséges ragyogása és az evangélium drága örök öröme.

„Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!" (Zsoltár 143,10)

„És igen biztos nálunk a prófétai beszéd, amelyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben." (2Péter 1:19)

***

Felhasznált irodalom:

„Égi jel: de mire utal?"

Jakus Ágnes riportja, Farkas Levente református lelkipásztorral

ISTENRE FIGYELVE ÉLNI

A Szent Bibliában világosan láthatjuk, hogy Mária és József milyen tiszta, áldott életű, hűséges és engedelmes gyermekei voltak Istennek.

„Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó József jegyese volt. A szűznek pedig Mária volt a neve. És hozzálépve így szólt az angyal: Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!" (Lukács 1,26-28)

„Mária ezt mondta: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!" (Lukács 1,38)

„József pedig... igaz ember volt." (Máté 1,19) „József pedig ... úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta neki." (Máté 1,24)

Mária és József éltében minden Isten törvénye és vezetése szerint történt.

Meghatározó volt számukra Isten jelenvalósága, melyet a legnagyobbra értékeltek.

Isten akarata mindennél fontosabb volt számukra és mindenben a szerint éltek és jártak el.

Igyekeztek mindenben Isten rendelkezéseit, utasításait pontosan és hűségesen követni.

• Mindketten engedelmes szívvel fogadták el Isten világmegváltó tervét, szent akaratát.

• Mindketten nagy alázattal vették tudomásul, hogy Isten kiválasztotta őket.

• Egy akarattal mondtak igent az Isten angyala által közvetített hírre, a Messiás születéséről szóló prófécia beteljesedésére.

• Az Augustus császár által elrendelt összeíráskor, egy akarattal indultak el Betlehembe.

• Egy akarattal, alázattal és zúgolódás nélkül vették tudomásul, hogy nincs számukra hely a vendégfogadó háznál, és fogadták el a nyomorúságos istállót szálláshelyül.

• Együtt élték át a csodát, az Úr Jézus születésének körülményeit.

• Egy akarattal vitték fel Jeruzsálembe a gyermeket a törvény előírása szerint körülmetélni.

• Isten figyelmeztetését komolyan véve együtt menekítették a gyermeket Egyiptomba Heródes király haragja elől, majd Isten akaratának engedelmeskedve tértek vissza Galileába, Názáretbe és élték tovább Isten jelenlétében példamutató, alázatos hívő életüket.

József pedig: „...Galilea területére vonult vissza; és amikor odaért, abban a városban telepedett le, amelyet Názáretnek neveztek, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak: názáretinek fogják őt nevezni." (Máté 2, 22-23)

Mindebből kitűnik, hogy Mária és József mennyire hűséges és engedelmes gyermekei voltak Istennek.

Számukra mindig Isten akarata volt a legfontosabb.

A Szentlélek vezetése alatt éltek, Istenben reménykedve, várták Isten ígéreteinek beteljesülését, Izrael vigasztalását.

Mivel nagyon szerették Istent, ezért nagyon szerették, tisztelték és becsülték egymást is.

Mivel példamutató istenfélő emberek voltak, ezért példamutató családi életet is éltek.

Minden istenfélő házaspár életében természetesen van jelen az élő hit, az Isten iránti engedelmesség, a feltétel nélküli bizalom, ugyanakkor az egymás iránti szeretet, megbecsülés, tisztelet, felelősség, törődés és gondoskodás.

Mivel minden istenfélő házaspár Istenre figyelve éli imádságba ágyazott hívő életét, ezért lehet szép, tiszta és áldott a házaséletük.

Így tanít a Szent Biblia az Isten előtt kedves házasságról:

„Mindegyiktek szentül és tisztességesen éljen feleségével". (1Thesszalonika 4,4)

„Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy." (Zsidók 13,4)

„A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyöngédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők..." (Róma 12, 9-10)

***

MÁRIA HITKOMOLYSÁGA

AKINEK A SZÍVÉBEN VÉDETT HELYEN VAN AZ IGE.

Mária hitkomolyságáról a Szent Biblia úgy tudósít, hogy példamutató módon minden kijelentést a szívébe zárt.

„Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében." (Lukács 2, 19)

Jézus édesanyjának, Máriának nagyon szép szíve volt, mert mindig nyitva állt Isten üzenetének befogadására.

Az isteni kijelentést nemcsak meghallotta, hanem megértette és engedte, hogy formálja, meghatározza életét.

Mária Istent dicsőítő énekét megtaláljuk a Szentírásban, melyet az ősi egyház a latin fordítás első szava alapján Magnificatnak nevez. „Magasztalja lelkem az Urat, és ujjong az én lelkem megtartó Istenemben, mert rátekintett szolgálóleányának megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék, mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent az Ő neve, irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az Őt félőkön." (Lukács 1,46-50)

Ebben a gyönyörű magasztalásban az Úr alázatos szolgájaként láthatjuk Máriát, aki a Szentlélek megvilágosító hatalma által Isten nagy nevét dicsőíti, aki egész életében mindvégig meg is maradt az Úr alázatos szolgálóleányának.

Ilyen tisztán őrizte meg, sőt forgatta is az Igét a szívében.

Láthatjuk, hogy Mária szívében védett helyen volt az Isten beszéde, mert komolyan vette és nagyon vigyázott rá. Okosan, bölcsen, helyesen és hatásosan forgatta a szívében, ami azt jelenti, hogy igazán ismerte, szerette, értékelte, becsülte és megélte.

Így maradhatott életében az Ige mindig friss, eleven és élő!

***

Istennek van hatalma arra, hogy Szentlelke által mindig elő tudja készíteni az emberi szíveket, (mint jó talajt a mag számára) az Ige meghallására, befogadására, értelmezésére, megélésére.

Vajon mi milyen igehallgatók vagyunk és hogyan viszonyulunk az örök Igéhez?

Meddig él bennünk egy-egy bibliai üzenet?

Mennyire vagyunk nyitott szívű, hűséges, és engedelmes gyermekei Istennek?

Minden ember különös gonddal tud vigyázni arra, ami számára a legfontosabb és legértékesebb!

Mi mennyire vigyázunk drága kincsünkre, az Úr Jézus Krisztustól kapott örök evangéliumra, az üdvözítő hitünkre?

Jól forgatjuk az Istentől kapott örök Igét?

Védett helyen van, megmarad szívünkben

frissnek, elevennek és élőnek?

Ismerjük, szeretjük, értékeljük,

megéljük az evangéliumot?

Meghatározza életünk minden területét, mint ahogy meghatározta Mária életét?

Vagy úgy ahogy Sámuel próféta, tudjuk-e értékelni és vigyázni az Isten Igéjét?

„Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ővele, és semmit az ő Igéiből a földre nem hagy vala esni." 1Sámuel 3,19)

Ha valóban ÉL és megmarad szívünkben Isten szent Igéje, akkor az ÉLTET is!

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „A Lélek az, Aki életre kelt, a test nem használ semmit:

azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet." (János 6,6)

TALÁLKOZÁS A TEMPLOMBAN

Az Úr Jézus életével kapcsolatban minden esemény Isten Szentlelkének vezetése alatt történt.

Mária és József, Simeonnal való találkozása is Isten Szentlelkének a vezetése alatt történt, amikor Jeruzsálembe mentek, hogy a gyermek a törvény rendelkezéseinek megfelelően a körülmetélésben részesüljön.

„Élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt, várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát." Lukács 2,25-26

A Biblia számos esetben leírja, hogy milyenek az igazán istenfélő emberek.

Simeon próféta Istennek szentelte az egész életét és Isten Szentlelkének vezetése alatt élt.

A Biblia leírja, hogy igaz és istenfélő ember volt, aki várta Izrael vigasztalását.

Istentől egyértelmű kijelentést kapott és ő hűségesen engedelmeskedett a parancsnak.

A Szentlélek vezetésével ment a Templomba, mert tudta, hogy őt Isten ott akarja látni.

Isten Szentlelkének vezérlése által történt a találkozás és vehette karjaira a gyermeket.

Mi is ilyen odaszentelt életű, engedelmes gyermekei vagyunk az Úrnak?

Vágyunk-e az Úr Igéjét hallgatni? Vágyunk-e a templomba?

Minden keresztyén templom azt üzeni, hogy ma még mindenkinek lehetősége van találkozni a világ Megváltójával az Úr Jézus Krisztussal.

Megtörtént-e már a mi döntő találkozásunk a Megváltóval?

Otthonunk lett-e a templom és ismerjük-e a meghatározó Igét?

„Testetek a bennetek lévő Szentlélek temploma". (1Korinthus 6,19)

Simeon szíve vágya teljesült. Isten előre megígérte ezt neki és megtartotta szavát.

Simeon öreg szíve a legboldogabb lehetett ebben a pillanatban.

Testi-lelki szemei megláthatták Isten ajándékát, Őt a Megváltót.

Látja a karjaiban lévő gyermeket és a Mindenható Istent hangos szóval, imádságban dicsőíti.

Megértette, hogy nem csak egy kisgyermeket tart karjaiban, hanem szemei a népek Szabadítóját látták meg benne. Megláthatta Őt, a világ Világosságát, akinek révén a világ népei megismerhetik majd az igaz Istent.

Kinyilatkoztatja, hogy az Úr Jézusban az a várva várt Szabadító jött el, aki népének meghozta az igazi dicsőséget. Aki az egész embervilág számára elhozta a megváltást, hogy a bűn sötétségében élőkre végre mennyei világosság ragyogjon.

Mélyen megindító kép, ahogyan az agg Simeon átöleli a kicsiny gyermeket.

Karjaiban tarthatta az Urat, azt az Urat, aki mint jó Pásztor, majd sokakat, - mint elveszett és megkeresett bárányokat- minket emel szent karjaira. Áldott legyen érte szent neve! „Az Emberfia azért jött, hogy megmentse, ami elveszett." (Máté 18,11)

„Az én Uram, az ÚR jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott. Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket..." ( Ézsaiás 40,10)

Simeon küldetését betöltve megindító szavakkal, Istent áldva búcsúzik az életétől.

"Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátták szemeim üdvösségedet..." (Lukács 2,29-30)

Már nincs több kívánsága. Ami addig hiányzott életéből, az most az övé lett.

Karján a gyermekkel, megízlelt valamit az örökkévalóságból.

Ő előbb látta meg az Úr Jézust, mint a halált, és békével a szívében kész volt meghalni.

Csak az tud ilyen békességgel elmenni a földi életből és átlépni az örökkévalóság küszöbén, aki már e földi életében találkozott élő, feltámadott Megváltójával, az Úr Jézus Krisztussal.

***

(Lukács 3 .rész)

***

AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS MEGKERESZTELKEDÉSE

Az Úr Jézus Krisztus messiási küldetésének nyitányaként, megkeresztelkedik a Jordán- folyóban.

Tudnunk kell, hogy mivel Ő Isten egyszülött Fia, akiben maga Isten jött el közénk a földre, ezért Neki egyáltalán nem lett volna szüksége arra, hogy megkeresztelkedjen, mivel Ő az egyetlen, aki bűntelen volt.

Az Ő megkeresztelkedésének ezért más a jelentése és jelentősége, mint bárki másénak.

Egyrészt az Úr Jézus a megkeresztelkedésével kifejezte, hogy Keresztelő János személye, tanítása mellé áll.

Másrészt az Úr Jézus keresztelkedésével kifejezi: ahogyan testet öltésével magára vette az emberi természetet, úgy veszi magára mindazt, ami ezzel a sorssal együtt jár.

Ő bűntelenként, értünk és irántunk való szeretetből, a bűn következményeit is felvállalja.

A Máté evangéliumában olvashatjuk azt a megható jelenetet, amikor a bűnbánó bűnösök hosszú sorában Keresztelő János egyszer csak megpillantja az előtte álló Jézus Krisztust, és nem akarta megkeresztelni.

Neked kellene engem megkeresztelned - mondta neki.

Keresztelő János a Szentlélektől kapott kijelentést és azonnal tudta, hogy az Úr Jézus isteni szentsége és tökéletes tisztasága előtt, mint bűnös ember nem állhat meg, sőt ő is kegyelemre és bűnbocsánatra szorul.

Az Úr Jézus azonban csendesen válaszolt:

„Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot."

Akkor engedelmeskedett neki.

Erre van a mi életünkben is szükség.

Nekünk is feltétel nélkül engedelmeskednünk kell az Úr Jézus Krisztusnak.

Ez a keresztyén hitünk legfőbb megnyilvánulása, ismertető jele.

Ebben mutatkozik meg igazán az őszinte istenfélelem, bizalom, alázat, ezzel dicsőíthetjük ma is Megváltónkat.

A Szent Biblia tudósítása szerint az Úr Jézus Krisztus megkeresztelését igazolta

a megnyílt ég, az Atya hangja, és a Szentlélek galamb alakjában való leereszkedése.

A Szentháromságnak ez a csodálatos megjelenése arra mutat, hogy Ő fogja magára venni a világ bűneit, hogy megváltson minket.

Igen, az Úr Jézus, a mi dicsőséges Urunk, Isten szeretett Fia, akiben az Atya gyönyörködik.

Krisztus az Ő emberi természetében szeplőtelenül tiszta és szent volt, és benne lakozott az Istenségnek egész teljessége testileg; ezért rendkívül gyönyörűséges volt Ő az Atyának, s erről a gyönyörködésről nyilvánosan bizonyságot is tett hallható kijelentésekben. „Ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm!"

Az Atya mégis váltságul adta Őt, áldozatul irántunk való szeretetből, értünk bűnösökért; odaadta a keresztre.

Az Úr Jézus Krisztus, Aki bűntelen és ártatlan volt, vállalta értünk a bűnbánat keresztségét, ezzel is kifejezésre akarta juttatni: Ő azért jött, hogy magára vállalja a mi bűneinket, s így szerezzen nekünk Istennél bocsánatot.

Aki mindezt igazán megérti, hálából örökre elköteleződik az Úr Jézus Krisztus mellett!

***

Az Úr Jézus mindenben példát adott nekünk, a megkeresztelkedésével is.

Az Úr Jézus küldetésként az övéinek parancsot adott a keresztség szentségének kiszolgáltatására.

A missziós parancs így hangzik: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Máté 28, 19-20)

A keresztség az Istennel való kegyelmi szövetség jelképe.

Aki felnőttként jut hitre és még nincs megkeresztelkedve, ez lesz az első dolga: „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik." (Márk 16,16) A keresztség Ószövetségi előképe: a körülmetélkedés.

A keresztség minden hívő ember öröme. Luther Mártonnak ez annyira fontos volt és meg is vallotta, hogy a legsúlyosabb nehézségek idején ez volt számára a vigasztalás: „MEG VAGYOK KERESZTELVE!"

A keresztség egyszeri, megismételhetetlen.

Ha pedig valakit már gyermekként megkereszteltek és felnőtt fejjel hitre jut, nem kell neki még egyszer megkeresztelkednie, mert Isten nem felejtkezik el senkiről.

Ha kimondták fölöttünk a dicsőséges Szentháromság Isten szent nevét: „Az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében." (Máté 28,19), akkor egy életre szóló elpecsételést kaptunk.

Önmagában a keresztség nem üdvözít.

A bűnbocsánatot és az újjászületést nem a keresztség adja, hanem egyedül csak az Úr Jézus Krisztus: hit által.

A missziói parancs szerint a keresztség szentsége csak akkor válik valóságos kinccsé, ha az igaz hittel párosul!

A keresztség szentsége, mint pecsét,

A keresztelés olyan jelképes cselekmény, amelyben a jel a tiszta víz, a jelzett dolog pedig a Szentlélek titokzatos munkája, amellyel a megkeresztelt hívőt Krisztus vérével megmossa, bűnbocsánatban részesíti.

„A keresztségben vele együtt eltemettek benneteket, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül." (Kolossé 2,12)

***

Az Úr Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor megnyílt az ég, az ott állók mind hallották az Atya hangját a mennyből, és szemükkel látták, amint a Szentlélek leszállt az Úr Jézusra.

Legyen számunkra nagy vigasztalás és bátorítás az a tudat, hogy ott, ahol az Úr Jézus Krisztust ismerik, szeretik és szeretve követik, mindig „nyitva van a menny"!

Azt is tudjuk, hogy ahol Őt bántják, ott Ő nincs jelen.

Krisztus hiányában, „ÉLET hiány" van, mivel Isten kegyelmét visszautasították.

Ott egy zárt rendszer van jelen, mivel nincs mennyei kijelentés.

Ott csak földi rettegés van, mert Isten jelenléte nélkül a félelem, a káosz és a halál uralkodik!

Az emberiség a Krisztusba vetett hit nélkül, ebben a zárt rendszerben vegetál.

Úgy tűnhet, mintha azt tehetné, amit akar, holott bezárta magát egy olyan kelepcébe, amelyben csak látszatra él, de ez a lezárt élet csak a megsemmisülés valóságát hordozza.

Isten valóságos jelenléte nélkül ilyen tragikusan bezárkózott, -lezárt- lett lelkileg a világ!

Tudjuk a szomorú valóságot, hogy ha valami tartósan lezárva marad, annak mindig nagyon súlyos következménye van. Mert a lezárt rendszernek van egy olyan tulajdonsága, hogy felemészti önmagát.

Krisztus jelenléte nélkül minden véglegesen és reménytelenül bezárul.

Azzal, hogy kizárják Őt, az egyetlen Szabadítót az emberek, végérvényesen magukra zárják a bűn hideg zárka-ajtaját!

Ott viszont, ahol az Úr Jézus Krisztust ismerik, szeretik és szeretve követik, mindig „NYITVA VAN A MENNY"! Nincs is ennél nagyobb vigasztalás!

Az Úr Jézus legyőzte a halált, feltámadt és él!

Él és velünk van minden napon! Vele és Általa tökéletesen szabadok lettünk!

Az Úr Jézus Krisztus mondja nekünk bátorításként:

„Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek." (János 8, 36)

Igen, ez csak Őáltala, a Benne való üdvözítő hit által lehetséges!

***

Az Úr Jézus megkeresztelkedésekor egy gyönyörű szózat hallatszott a mennyből!

A mennyei Atya személyesen tett bizonyságot egyszülött Fia mellett! „Ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm!" Igen, Ő a szeretett egyszülött Fiú, az Atya gyönyörűsége!

Mi is csak akkor lehetünk igazán boldogok, ha már szabadon valljuk és hirdetjük, hogy az Úr Jézus Krisztus a mi „gyönyörűségünk" is! Ha az Ige alapján elmondható rólunk is, hogy: „. de megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által." (1Korinthus 6,11)

Ha mindez valóság ránk nézve, akkor mi is tegyünk bizonyságot az Úr Jézusról, hogy Ő az Isten Báránya. Adjuk át örömünket másoknak, hogy Isten, Jézus Krisztus személyében lehajolt hozzánk, hogy Ő engesztelte ki az Atya Isten jogos haragját, amikor önmagát áldozta fel a keresztfán, hogy Őérette könyörül rajtunk Isten, és hogy az Ő drága áldozata mentett meg minket!

Nincs boldogabb ember, mint aki Jézus Krisztusban tisztán hisz, Őt szereti és szeretve követi.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus Krisztusról szóló áldott bizonyságtétel:

„Nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk." (Apostolok Cselekedetei 4,11)

(Lukács 4 .rész)

***

„Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek indítására a pusztában tartózkodott negyven napon át, miközben kísértette az ördög. Nem evett semmit azokban a napokban, de amikor azok elmúltak, megéhezett." Lukács 4,1

AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS MEGKÍSÉRTETÉSE

Az Úr Jézus Krisztus messiási küldetésének nyitányaként megkeresztelkedett a Jordán- folyóban.

Amikor a mi Megváltónk a Földre jött, értünk mindent vállalt, a megkeresztelkedést és a megkísértetést is. Figyeljük meg, hogy Ő mindig az Atya akaratát hajtja végre. Mindvégig a SZENTLÉLEK vezetése alatt marad és ettől semmi sem tántoríthatja el.

A Lélek indíttatására keresztelkedett meg. A Lélekkel telve tért vissza a Jordántól. A Lélek indítására és vezetése alatt ment ki a pusztába.

Bárcsak mi is ilyen engedelmesek lehetnénk és minden viselkedésünkben, a Szentlélek vezetése alatt cselekednénk. A Lélek indítására döntenénk, lépnénk, tennénk dolgainkat, élnénk keresztyén életünket. „Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai." (Róma 8,14)

Az Úr Jézus Krisztus negyven napra a világtól elvonulva, az Atyával való szoros kapcsolatban böjtölve és imádkozva készült a rá váró hatalmas feladatra. Itt háromszor kísértette meg Őt az ördög, mindenképen el akarván téríteni a messiási küldetésétől.

Az első kísértésben az ördög megkérdőjelezi az Úr Jézus küldetését a test kívánsága területén.

A második kísértésben az ördög hazudik,- magáénak tulajdonítja a világot, és földi hatalmat ajánl fel az Úr Jézusnak.

A harmadik kísértésben az ördög már ölni akar, ennek érdekében szemtelenül még a Szentírást is idézi (Zsolt 90,11).

Először a Sátán megkérdőjelezte Krisztus istenségét, kétségbe vonta, hogy Ő az Isten Fia: „Ha Isten Fia vagy..." és arra akarta rávenni, hogy ezt bizonyítsa be, csináljon olyasmit, amire ha Isten Fia, feltétlenül képes: változtassa a köveket kenyerekké.

Láthatjuk, hogy az ördögi módszere azóta sem változott. A kísértésben ugyanazt teszi, mint ami Éva és Ádám esetében is volt.

Ott is megkérdőjelezte Isten szavát és hazudott nekik. „Csakugyan azt mondta Isten? Olyanok lesztek, mint Isten! Dehogy haltok meg!"

Az Úr Jézus minden kísértésben győzött a gonosz felett.

Amikor meghallotta a Kísértő szavait, egy pillanatig sem ingadozott. Tisztában volt azzal, hogy ez az ördög első tüzes nyila, amivel Őt akarja megsebezni, arra akarja rávenni, hogy Isten akaratától függetlenül cselekedjen.

Az Úr Jézus soha nem tett csodát parancsra.

Ebben az esetben sem teljesíteti a kérést, hanem azonnal készen volt a válasszal: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, ami Isten szájából származik." (Máté 4,4). Rábízta magát Istenre, aki majd ad neki kenyeret, ha arra lesz igazán szüksége. Ő jól tudta, hogy amint Isten a pusztai vándorlás 40 éve alatt kenyér nélkül is életben tudta tartani Izraelt, Őt is meg tudja tartani. (5Móz 8,3)

Az Úr Jézus tökéletesen helytállt és valamennyi támadásra a Bibliára hivatkozva, az Igéből adta meg a választ! Ezzel számunkra örök példát mutatott arról, hogy a kísértésben miként tudunk mi is megállni, és miként lehet rendíthetetlennek maradni a hitben, Isten iránti hűségben és engedelmességben.

A második kísértéskor a Sátán egy magas hegyre vitte fel az Úr Jézust, ahonnan megmutatta neki a világ országát és azok dicsőségét. A kísértő azt a hazugságot súgja Jézus fülébe, hogy itt minden az övé, minden, ami ebben a világban van, az egész világ (görögül: ökumené = általános, az egész világot érintő) az övé.

Az Úr Jézus jól tudta, hogy az ördög hazudik, Ő mondja róla. „Emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja." (János 8,44)

Az Úr Jézus jól tudta, hogy Isten a világ Teremtője és egyetlen Ura.

Az Úr Jézus tökéletesen tisztában volt mennyei küldetésével, hogy Ő azért jött, hogy minket megváltson. Tudta, hogy ezért sokat kell szenvednie, sőt halált kell vállalnia.

Azt is tudta, hogy Isten a világ feletti uralmat, hatalmat neki adta. „Jézus így szólt: „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet..." (Máté 28, 18-19)

A z Úr Jézus nem azért jött, hogy meghódítsa ezt a világot, hanem azért hogy megváltsa.

Soha nem kellene neki olyan ország, amelyikben nem Isten világossága és szeretete van.

Az Úr Jézus azonnal átlátott a Sátán cselfogásán, amellyel meg akarta őt téveszteni és így felelt neki: ,,Távozz tőlem Sátán, mert meg van írva: az Urat imádd, és csak neki szolgálj." (5Móz 6,13) Az Úr Jézus minden kísértésben győzött a gonosz felett.

Mi is csak és kizárólag Istennel és az Ő Igéjével tudunk helytállni!

Csak az Ige által tudunk ellenállni az ördögi kísértésben, mert a Biblia az Isten Igéje, a Lélek kardja, mely Isten szájából származik! Ezért az Ige, a lelkünk nélkülözhetetlen tápláléka olyan „kenyér", amely mindenféle bajban, ínségben megoldást kínál. Csak Isten Igéje segíthet el minket igaz hitre és üdvösségre is (Lukács 8,12).

ISTEN IGÉJE ÉL ÉS ÉLTET!

Aki naponta mennyei Igével táplálkozik, annak igazán jó a lelki erőnléte, az másként hordja az élet terheit, sőt tud segíteni másoknak is.

A Szent Biblia tanulmányozása soha nem eltékozolt idő, hanem sokszorosan kamatozik, itt és az örökkévalóságban is.

Ezért értékeljük mi is a legnagyobbra a Bibliát, mint ahogy tették ezt reformátor őseink!

Ők szerették, védték, becsülték a Szentírást, mint az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrását!

Ők tudták, hogy semmi olyat nem tehetnek, nem gyakorolhatnak, nem taníthatnak, ami nincs összhangban a Bibliával.

Akik Istent igazán szeretik, azok szeretik és ismerik a Bibliát, és a legnagyobbra értékelik.

Számukra a Biblia Isten páratlan, hibátlan, tévedhetetlen, tökéletes, igaz, élő, ható áldott, szent és örök kijelentése.

Ezért a mindennapi bibliatanulmány a hívő számára létfontosságú, nélkülözhetetlen és pótolhatatlan.

Isten áldott beszéde, amely az Ő szájából származik, számunkra azért adatott, hogy bekapcsoljon minket a szent, mennyei vérkeringésbe.

Isten Igéjének áldott, életmentő, életformáló, üdvözítő hatása van, mert a Biblia: Viva Vox Dei: (Isten élő beszéde).

Soha nem volt könnyű keresztyénnek lenni.

Vigyázzunk, mert az ördög, aki a sötétség fejedelme, ma is a régi taktikáját veti be: megkérdőjelez, hazudik és ölni akar!

Készüljünk fel tehát, mert nem leszünk mentesek a kísértésektől, de azt is tudjuk, hogy Isten akkor sem hagy el!

„Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni." (1Korinthus 10,13)

Az Úr Jézus azt ígérte, hogy velünk lesz és imádkozik értünk, mert Ő jól látja, hogy mennyire elesettek, gyöngék, tehetetlenek vagyunk Nélküle. Csak Ővele tudunk a kísértések között is megállni. Csak Ővele lehetünk biztonságban.

Aki komolyan veszi azt, hogy a Biblia valóban Isten igaz Igéje, az a kísértések idején az Úr Jézussal együtt mondhatja ezt: MEG VAN ÍRVA - mert ebben a kijelentésben teljes bizonyosság van, csak Isten Igéjét használva tudunk mi is ellenállni, megállni és győzni.

Nincs boldogabb ember, mint aki Jézus Krisztusban tisztán hisz, Őt szereti és szeretve követi.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Ige bíztatása és bátorítása, a Jakab apostol bizonyságtétele:

„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek." (Jakab 1,12)

***

(Lukács 4 .rész)

***

AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS MEGKÍSÉRTETÉSE

A HARMADIK KÍSÉRTÉS

Amikor az Úr Jézus Krisztus megkezdte messiási küldetését, értünk mindent vállalt, a megkísértetést is, amikor határozottan a Lélek indítására ment ki a pusztába, negyven napon át a világtól elvonulva, imádkozva és böjtölve készült a rá váró hatalmas feladatra. Itt háromszor is megkísértette Őt az ördög, mindenképen el akarván téríteni a messiási küldetésétől.

Az első kísértésben megkérdőjelezi az Úr Jézus küldetését a test kívánsága területén. A második kísértésben hazudik,- magáénak tulajdonítja a világot, és földi hatalmat ajánl fel az Úr Jézusnak.

A harmadik kísértésben az ördög már ölni akar, ennek érdekében szemtelenül még a Szentírást is idézi (Zsoltár 90,11).

***

A Sátán harmadik támadása még élesebb volt, mint az előzőek. Egy magas helyre vitte föl, mégpedig a jeruzsálemi templom legmagasabb pontjára és ott azt mondta neki, hogy ha Isten Fia, akkor nyugodtan ugorjon le a mélységbe, nem lesz semmi baj, elvégre meg van írva: „Az Ő angyalainak parancsol felőled és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe."

Lám a Sátán tud idézni a Bibliából és még az Igét is fel akarja (tudja) használni a rontásra, rombolásra, aljas céljaira! A Zsoltárok könyve 91. zsoltárának a 11-12 verseit idézte az Ószövetségből és azt alattomosan kiforgatva, ördögi módon meghamísítva tette. Ez jellemző, mert csak így tudja! Másként nem is tehette!

Az Úr Jézus tudta, hogy az Atya távolról sem kéri tőle azt, hogy a templom tetejéről ugorjék le, akármilyen bibliai Igét is idéz a Sátán. Az Úr Jézusnak az Atya iránti engedelmességén tört meg a gonosz sátáni támadása! Az Úr Jézus egyértelműen és világosan visszautasította ezt a sötét ördögi bibliaértelmezést, és az Igével kísértő Sátánnak, határozottan a Bibliából vett Igével válaszol: „Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!" (5Mózes 6,16).

Tudjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus megkísértései szerves részét képezték szenvedéseinek. Ezek azok a kísértések, melyekkel a szenvedések útján találkozott, Mt4:1-11, Lk22:28, Jn12:27, Zsid4:15, 5:7-8. Nyilvános szolgálata a megkísértetés időszakával kezdődött, s azután a kísértések még tovább folytatódtak egészen a Gecsemáné kertig.

A pusztai kísértés története azzal fejeződik be, hogy bár körös-körül vadállatok jártak, veszélyes sivatagi állatok, de az Úr Jézus mellett már az ég angyalai álltak őrt és szolgáltak Neki. „Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki." (Márk 1,13) Így teljesedett be a Zsoltár szava, hogy valóban az angyalok vették körül és szolgáltak neki.

Láthattuk, hogy a Kísértő célja érdekében szemtelenül, ravaszul, ördögi módon még a Szentírást is idézi a Zsoltár 91.11-12. verseit. Ha pontosan megvizsgáljuk a 91. Zsoltárt, világosan láthatjuk, hogy ott szó sincs csodás, látványos „bemutatóra" való felhívásról, de öngyilkossági kísérletről sem. Tipikus példája ez a hamisítványnak, olyan ördögi módszer ez, mely a Bibliából önkényesen, szándékosan kiragad, kihagy Igéket. Ez egy sajátosan ördögi logika, sátáni bibliamagyarázat, szándékosan torzított írásértelmezés, ez szó szerinti felbujtás az öngyilkosságra, és aljas kísérlet a gyilkosságra. Az Úr Jézus így leplezi le az Kísértő fondorlatos hazugságát:

„Emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen őbenne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja." (János 8,44)

A Zsoltár szavait tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a Kísértő szándékosan KIHAGYTA a lényeget, mert ott kifejezetten arról van szó, hogy „minden utadon" vagyis, aki ISTEN ÚTAIBAN JÁR, aki a keskeny úton halad, igenis azt az Úr megoltalmazza és védelmét biztosítja és garantálja: „Ha az URat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak." „Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet." (Zsoltár 91, 9, 14)

Isten Igéje itt világosan arról beszél, hogy ez az oltalom semmiképpen sem vonatkozik a mi Istentől független külön útjainkra,

egyéni, önfejű, istentelen vállalkozásainkra, bibliátlan világi viselkedésünkre.

Mindegyik bibliai Ige csak a maga helyén, a teljes Szentírás összefüggésében, azzal egybehangzóan érvényes, és nem szabad önhatalmúan, (de büntetlenül sem) onnan kiragadni, vagy kihagyni belőle.

Az ördög volt a világon az első bibliakritikus és a legnagyobb bibliahamisító! (Tapasztalhatjuk, hogy azóta már sok követője akadt!)

Tudjuk, hogy amikor az Éden kertben, Isten tiltó parancsát meghamisította, azt megkérdőjelezve az első emberpárt megkísértette, azonnal, már az első kísérlete eredménnyel járt. Miért?

Azért, mert Ádám és Éva nem ragaszkodtak szilárdan, hűségesen és engedelmesen Istenhez és az Ő Igéjéhez, a mennyei figyelmeztetéséhez, így könyörtelenül belegabalyodtak az ördög kivetett hálójába és elbuktak.

Ez ma is így van azokkal, akik nem ismerik az Istent!

Korunk embere már alig ismeri a Bibliát, Istenről legföljebb csak káromkodásokból hall, az Úr Jézus neve csak töltelékszóvá lett számára. Azok, akik nincsenek tisztában Isten parancsolataival, kiszolgáltatott játékszerei az ördögnek. Akit a Sátán, a hazugság atyja rászedhet, azt könyörtelenül el is pusztítja. Jaj annak, aki enged a Kísértőnek és függetleníti magát a Szentírás tiszta és egészséges tanításától, vagy azt lazán kezeli és így „önjáróvá" válva a saját feje után a maga útjára lép. Ismerjük az első zsoltár örök figyelmeztetését, melyben meg van írva, hogy a gonoszok útja semmibe vész!

Az ördög a legnagyobb hitető, félrevezető és csaló!

Ma is ölni akar, mert ez a foglalkozása: „azért jön, hogy öljön és pusztítson!" (János 10,10) Feltett szándéka valamilyen módon megtéveszteni és levadászni a tudatlan és vigyázatlan embereket. Kíméletlenül, teljes fegyvertárral a lélek elpusztítására törekszik és nem válogat sem a módszerekben, sem az eszközökben. Durva és alattomosan kifinomult módszereivel, széles és roppant gazdag eszköztárával, behízelgő, vagy brutális támadásainak csapásai alatt minden védtelen ember hamarosan összeomlik. Mindent elkövet, mindent megmozgat és semmitől sem riad vissza. Sokan belegabalyodnak kivetett hálójába és elbuknak. Ha kell, különböző szenvedélyek nyomorába kényszeríti áldozatát, ha kell, alattomos csapdaként a modern technikát használja fel (függőségek), de a célja mindig ugyanaz marad: megtévesztett áldozatainak nyomorba döntése, teljes elpusztítása.

Akik még nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban, azok bizony teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak!

A Kísértő igyekszik mindenkit szembefordítani a Bibliával, úgy férkőzik az emberhez, hogy csábító csalárdságaival Isten igazságát ostromolja. Lépten-nyomon támadásra kész. Nem ügyetlen stratéga, ezért (tudományos köntösbe ágyazott) érvelése, hitetése sokaknak megnyerő. A Bibliából is tud idézni, de számára a Szentírás „csak betű" marad és nem élet. Igyekszik mindig ráígérni Isten ajándékaira és nagyobb jóval kecsegtetve, kételyt támasztani Isten iránt. Tévelygésbe bonyolít, gyűlölséget kelt, engedetlenséget szít Isten akarata ellen, hogy Isten országát megdöntse és az embert magával együtt rántsa a kárhozatba. Az ősi ellenség tehát Istentől akar elszakítani, a kegyelem művét akarja tönkretenni, és a káoszt akarja ránk szabadítani.

Csábítása azért megejtő, mert szinte felismerhetetlen. Személyes valóságát titkolja. Éppen azt akarja elhitetni, hogy nem is létezik. Ez a legnagyobb hazugsága!

Soha nem fedi fel sem a kilétét, sem a szándékát. Lényéből fakadóan szeret a homályban maradni és a zavarosban halászni. Nem fecsérli az időt holmi udvariaskodással. Soha nem szokott például bemutatkozni és nem bajlódik a megszólítással sem. (Lásd: Ádám és Éva megkísértése.) Mindig hívatlanul, tolakodóan, szemtelenül és alattomosan lép gyanútlan áldozatához. Kiszámíthatatlanul és váratlanul szólal meg. Mindig van mondanivalója, illetve „kísértenivalója". Azonnal a tárgyra tér, és mivel jól felkészült mindenkiből, ismeri a gyenge pontokat és könyörtelenül ki is használja. Célratörően, taktikusan, rafinált módon, hidegen, kegyetlenül és embertelenül tárja fel, adja elő portékáját. Hazugságát olyan meggyőzően tudja tálalni, hogy felkelti az érdeklődést és kíváncsivá tesz. A fullánk, amit használ „idegen test", „idegen tűz" az ember számára, de olyan ravaszul van álcázva, hogy letompítja, vagy teljesen kiiktatja a „lelki immunrendszert"! Így válik az ember kiszolgáltatottá és áldozattá.

A tapasztalat az, hogy amennyiben valaki (Évához hasonlóan) párbeszédbe keveredik vele, majdnem biztos, hogy elbukott! Napjainkban világosan felismerhető ez az ördögi módszer a különböző szekták hozzáállásában, viselkedésében, tanításában is.

Hányszor hallottuk már korunk hamis prófétáit, hitetőit,

vallásos zsonglőrjeit, szemfényvesztőit, mutatványosait:

csak úgy lazán, zsebre dugott kézzel a Bibliát idézni,

látványos, „zenés-szórakoztató istentiszteleteket" tartani,

nagyokat mondani, sokat ígérni,

pedig feltett szándékuk nem volt más, mint befolyásolni,

megtéveszteni a tudatlan és vigyázatlan embereket,

a hívőket pedig mindenképpen letéríteni a keskeny útról.

A hamis próféta nem átallja azt hazudni, hogy csak azok üdvözülhetnek, akik hozzá(juk) csatlakoznak, vagy pl. Bibliával a kézben, arra akarja rábírni követőit, hogy ne fogadjanak el életmentő vért (Jehova Tanúi), hanem inkább válasszák a halált!

A Sátán fortélyos és félrevezető természetével, és mérges marásával így öli meg az embert.

Mindez sajnos kőkemény valóság!

A tapasztalat az, hogy akit a hazugság atyja egyszer rászedhet, azt könyörtelenül tönkreteszi. És mi marad utána?

Egy szomorú, megfertőzött, becsapott, hajótörött, megalázott, meggyalázott, megnyomorított, elbukott, tönkretett élet. Bűnbe, hitetlenségbe, tagadásba, kétségekbe, teljes reménytelenségbe, nihilbe taszított, félrevezetett emberek milliói.

Korunkban, a halál és a terror civilizációjában erről beszélnek a tragikusan szétzilált emberi kapcsolatok, megnyomorított, ronccsá tett családok, megcsalt férjek, elhagyott feleségek, riadt, szétszéledt gyermekek, tönkrement életek.

A Kísértő célja mindig ugyanaz: megtévesztett áldozatainak nyomorba, halálba döntése, teljes elpusztítása.

Akik még nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban, azok teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak!

Ezért komolyan figyelmeztet minket a Biblia:

„Helyet se adjatok az ördögnek!" (Efezus 4,27)

„Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz." (Róma 12,9)

***

Az Igéből világosan kiderül, hogy a Sátán szándékosan nem folytatta a Bibliából a 91. Zsoltár üzenetét, mert ott kifejezetten arról van szó, hogy az Úr Jézus Krisztus legyőzi őt, és ELTAPOSSA a viperát, a szörnyet, az ősi kígyót! (Jelenések 20,2)

„Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben. Eltaposod az oroszlánt és a viperát, eltiprod az oroszlánkölyköt és a tengeri szörnyet." (Zsoltár 91,11-13)

Ez már nem volt számára szimpatikus idézet!

Tudnunk kell, hogy már a Biblia első lapjain hatalmas üzenetként, örök, igaz próféciaként azt olvashatjuk, hogy eljön a Megváltó, Aki majd a kígyó fejére tapos! (1Mózes 3,15)

Ez a prófétikus Ige az Úr Jézus Krisztusban beteljesedett, mert Ő azért jött, hogy minket megmentsen, a bűneinkből megtisztítson, az ördög karmaiból és a pokolból kimentsen és bennünk az ördög minden munkáját lerontsa!

„Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa." (1János 3,8b.)

Mi reformátusok hittel valljuk, hogy az Úr Jézus Krisztus: „Az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, és engem az ördögnek minden hatalmából megszabadított."

Nekünk, akik ismerjük, szeretjük és követjük az Úr Jézust, hálás szívvel, Isten iránti teljes engedelmességben kell járnunk és feltétel nélkül bíznunk kell benne!

Tudnunk kell, hogy Ő a kísértésekben sem fog minket soha elhagyni és erőn felül való kísértés nem ér minket. (1Korinthus 10,13)

Minden hitben élő embernek nagyon jól kell ismernie a Bibliát!

Csak így fogja tudni felismerni az ördög alattomos csalásait, kísértéseit, és csak így fog tudni ellene harcolni, küzdeni. Az Úr Jézus Krisztus ugyanis megtanította nekünk és szigorúan a lelkünkre kötötte, hogy naponta imádkoznunk kell azért is, hogy: „Ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól."

Isten gyermeke a kísértések között is a mindenható mennyei Atyjához ragaszkodik. Ő azt ígéri nekünk: „Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet." (Zsoltár 91,14)

Az Úr Jézus nélkül tökéletesen elesettek és tehetetlenek lennénk.

Csak akkor fogunk tudni helytállni és ellenállni a kísértés idején, ha a mi drága Megváltónk Jézus Krisztus az Ő Szentlelke által megerősít minket.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Ige bíztatása és bátorítása:

„Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan,

aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt." (Zsidók 4,15)

Csak Jézus Krisztus által élhetünk biztonságban!

Ő védjen meg minket és adjon erőt, hogy tudjunk megállni és győzni minden kísértésben.

(Lukács 4 .rész)

***

NE VÍGY MINKET KÍSÉRTÉSBE!

„És ne vígy minket kísértésbe; de szabadíts meg minket a gonosztól." (Lukács 11,4)

Legutóbb a Lukács írása szerinti szent evangélium 4. fejezetét tanulmányoztuk, és az Úr Jézus Krisztus megkísértetésének történetéből kaptuk a figyelmeztető Igéket, amikor háromszor is megkísértette Őt az ördög, mindenképen el akarván téríteni a messiási küldetésétől.

Láthattuk, hogy az első kísértésben az ördög megkérdőjelezte az Úr Jézus küldetését a test kívánsága területén. A második kísértésben az ördög hazudott,- magáénak tulajdonítja a világot, és földi hatalmat ajánlott fel az Úr Jézusnak. A harmadik kísértésben az ördög már ölni akart, ennek érdekében szemtelenül még a Szentírást is idézte (Zsoltár 90,11).

Megállapítottuk, hogy az Úr Jézus példát adott nekünk, hogy mennyire fontos a földön

Istennel helytállni, hitben megállni, Igéjét becsülni és Igéjét használni!

***

Az Úr Jézus Krisztus, amikor minket imádkozni tanított fontosnak tartotta, hogy naponta foglaljuk imánkba azt a kérést is, hogy:

„Ne vígy minket kísértésbe; de szabadíts meg minket a gonosztól." (Lukács 11,4)

Tudjuk, hogy ezen a Földön mérhetetlen veszélyekkel, próbatételekkel kell szembenéznünk és nap mint nap gonoszabbnál gonoszabb kísértésekkel kell megküzdenünk. Nem elkeserítés végett, hanem inkább a felkészültség miatt mondom: Egyetlen hívő embernek sem lesz kísértésmentes az élete. Ezt az Úr Jézus mondta Péter apostolnak: „A Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited." (Lukács. 22,31)

Bár ilyen életveszélyes körülmények között kell helytállnunk, de ha hiszünk a Megváltóban, ilyen kegyetlenül nehéz helyzetekben is számíthatunk Istenünk segítségére, mert nem hiába imádkozunk az Úr megőrző kegyelméért.

Fontos tudnunk, hogy: „Isten senkit sem kísért" (Jakab 1,13)

Ezért alapvető tétel, hogy határozottan tegyünk különbséget a KÍSÉRTÉS és a PRÓBATÉTEL között. Egyértelmű például, hogy Isten Ábrahámot HITPRÓBA alá vetette.

A mi Istenünk, irántunk való szeretetből minket is kipróbált emberekké akar formálni és erre megvannak a maga eszközei. Lehet, hogy ez számunkra nem lesz kellemes, de feltétlenül a mi üdvösségünket fogja szolgálni. Tehát minden hitpróba szükséges! A mennyek dicsőségébe ugyanis nem akárkik, hanem csak a „kipróbált" újjászületett - megtért emberek juthatnak. Ezeket a hitpróbákat tehát bármilyen súlyosak is, engedelmes szívvel és zúgolódásmentesen kell fogadnunk:

„Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott. Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez." (Róma 8,28-29)

„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek." (Jakab 1,12)

Igen, boldogok vagyunk még a hitpróbák és a kísértés ideje alatt is, mert az Úr azoknak ígéri az élet koronáját, akik Őt szeretik. A próbatételek alatt és a kísértések tüzében ugyanis csak az Urat szeretők tudnak megállni, a többiek az ördög csapdájába esnek, elkeserednek vagy meghátrálva visszatérnek az istentelen világba.

HELYTÁLLNI A KÍSÉRTÉSBEN!

A kísértés hátterében mindig egyértelműen Isten ellensége, az ördög áll, akiről az Úr Jézus azt mondja, hogy: „Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság" (János 8,44) Az Úr Jézus és az egész Biblia úgy beszél a Sátánról, mint valósággal létezőről, mint aki mindenre elszánt, merészségben, ravaszságban és kísértenivalóban bőségesen felszerelt, kitartásban és gyorsaságban fáradhatatlan. Erősítsen minket az Ige, melyet az Úr Jézus mondott Péter apostolnak:

„A Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited." (Lukács. 22,31)

Annyi bizonyos, ha Isten nem védene minket a sátáni támadásokkal szemben, mindnyájan elvesznénk. Mi a magunk erejével nem bírnánk szembeszállni vele, de az Úr Jézus Krisztus legyőzte a Kísértőt, így tehát tudhatjuk, hogy az „evilág fejedelme" már legyőzetett.

Az ördögnek mindig is a legfőbb ellensége az Egyház volt.

A Kísértő mindenképen arra akarja rávenni az embereket,

hogy ne higgyenek Istenben,

vagy ha már hisznek, adják fel hitüket,

hogy ne olvassák a Bibliát, ne ismerjék az Igét,

ne tudjanak Isten akaratáról, rendeléseiről, törvényéről,

és ne járjanak templomba, ahol lélekben erősödhetnének.

A Kísértő a megtévesztett emberekkel elhiteti, hogy hihetnek másban is:

pl. babonaságban, szerencsében,

álmokban, misztikus látomásokban,

a nyilvánvalóan istentelen vallásokban,

vagy eretnek (szektás) tanításokban.

A megtévesztett embereknek mindig valamiféle pótszereket kínál:

pogány hiedelmeket, szokásokat, hagyományokat: pl. szerencse, babonaság, okkult dolgok, stb!

De leginkább arról akarja meggyőzni az embereket, azt akarja elhitetni, hogy a lelkükkel, az üdvösségükkel ne foglalkozzanak, ezért ördögi módon azt sugallja, hogy van még idejük és ráérnek még megtérni.

Minket életbevágóan fontos figyelmeztetésben részesít a mi Istenünk:

„Mindent megvizsgáljatok; ami jó, azt megtartsátok!

Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!"

(1Thesszalonika 5:21)

A Kísértő legjobban a hitvallásokat és a hitvallókat gyűlöli, különösen az újjászületett- megtért hívőket!

Feltett szándéka: a hívő embereket megtéveszteni, elbizonytalanítani, köztük meghasonlást támasztani, zűrzavart okozni, közéjük éket verni, de mindenképpen letéríteni a keskeny útról.

Erre a szomorú helyzetre is illik az Ige:

„..némelyek eltévelyedtek a hittől, és magukat általszegezték sok fájdalommal." (1Timótheus 6,10)

Az ördög kíméletlenül kihasználja azt, hogy az Egyházon belül is sebezhetőek az emberek, mert ott is jelen van sok hiánybetegség, például:

a vigyázás, az óvakodás, az éberség, a józanság hiánya,

a hitkomolyság, alázat, szerénység, az összeszedettség hiánya,

a tapintat, a tisztelet, vagy éppen a legfontosabb: a szeretet hiánya.

Sajnos az Egyházon belül is kezdettől fogva jelen van például:

a hívő gőg, a szeretetlenség, törvényeskedés, képmutatás, farizeuskodás,

mások ítélgetése, más dolgába avatkozás,

tiszteletlenség, tapintatlanság,

lazaság, fegyelmezetlenség,

szeszélyesség, szertelenség,

közömbösség, belterjesség,

vetélkedés, egymás ellenében való szolgálat,

vagy az át nem imádkozott cselekvés,

túlzott jóhiszeműség, engedékenység,

komolytalanság, felületesség, felszínesség veszélyhelyzetek leértékelése stb.

Istenünk úgy akarta, hogy a Szent Bibliában megtalálhatjuk a biztos ellenszert, a mennyei megoldást is:

„Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott." (Efezus 4,22)

A Kísértő az Anyaszentegyházban különösen is a dogmatikát, a tiszta hitvédelmi rendszert támadja.

Legfőbb törekvése lebontani, megszüntetni a hitvallásokat, elmosni, átlépni a felekezeti határokat.

Feltett szándéka, hogy a felekezeti különbségeket feloldja (pl: ökumené), bagatellizálja, cseppfolyósítsa, és így totálisan védtelenné, kiszolgáltatottá tegye a biblikus hitvédelmi rendszert.

Napjainkra a keresztyén világ nagy része ezzel a tragikus hitehagyással és gerinctelenséggel vált oly hiteltelenné, ugyanakkor a pogány világ felé toleránssá, vallás-semlegessé, így adva fel (árulva el) keresztyén identitását, értékeit. Az Úr Jézus Krisztus így figyelmeztet:

„Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, még a választottakat is."(Máté 24,24)

Ez az Ige is arra utal, hogy a mi Megváltónk a választottait különös gonddal védi és jó előre figyelmezteti, fölkészíti az Egyházban tapasztalható feszültségek elhordozására, elszenvedésére és biblikus kezelésére, hogy minden körülmények között tudják vállalni a nemes harcot, melyet nem test és vér ellen folytatnak.

„Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak." (Efezus 6,12)

Mivel a mi Urunk időben mindenről tájékoztatott minket, ezért soha nem kell megrettennünk, vagy kétségbeesnünk az Anyaszentegyházban is tapasztalható fájdalmas, megbotránkoztató jelenségek miatt, mert tudhatjuk, hogy leleplezett ellenséggel van dolgunk. Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé." (Lukács 10:3)

„Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején, és hogy semmi se árthasson nektek." (Lukács 10:19) Az Úr Jézus küldetésében járva csak azért nem leszünk áldozatok, mert Ő nem csak ismeri, hanem védi is az övéit.

Isten gyermekei jól ismerik az Igét: „Mindent megvizsgáljatok." (1Thesszalonika 5:21) és észlelik a veszélyt, az ördög alattomos csalásait, kísértéseit, ezért nem barátkoznak az ellenséggel soha. Nem hisznek a behízelgő hamis ígéreteknek,

nem esnek áldozatul a szemfényvesztő vallásos trükkök, pótszerek alkalmazóinak, a vallásos csalóknak, mutatványosoknak, a megtévesztő hamis tanításnak.

Minden támadást és kísértést az élő és ható Igével védenek ki, amely az Isten szájából származik!

Így tudnak ellenállni és harcolni ellene, mert az Úr Jézus nem hagyta övéit fegyvertelenül.

„Hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására." (2Korinthus 10:4)

„Álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek." (Jakab 4,7)

Akik pedig nem veszik komolyan az Úr Jézus Krisztust, azok teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak!

MENNYI FIGYELMEZTETÉSEK

„Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit nyeljen el, akinek álljatok ellene a hitben szilárdan." (1Péter 5,8-9)

„Rá ne szedjen minket a Sátán, mert az ő szándékai nem ismeretlenek előttünk!" (2Korinthus 2,10-11)

„Helyet se adjatok az ördögnek!" (Efezus 4,27)

A hívő emberek felkészültek, hogy fokozottan veszélyes helyzetben kell élniük és helytállniuk.

Ezek a mennyei figyelmeztetések a hívőknek, a megváltottaknak, a választottaknak, Isten gyermekeinek szólnak, hogy mindenkor és minden körülmények között vegyék a legkomolyabban az Isten Igéjét.

Fontos tudni, hogy ne becsüljük túl a gonosz hatalmát Istennel szemben,

de ne becsüljük le hatalmát önmagunkkal szemben.

Tudjuk, hogy a hívő élet kipróbált és megkísértett élet.

A Kísértő lehet, hogy félelmetes „...ordító oroszlán"- ként,

vagy éppen leplezetten „..világosság angyalaként" fog leselkedni ránk.

Lehet, hogy a „...tulajdon kívánság területén" férkőzik közel.

Csak egyféleképen lehet teljes védettségünk és biztonságunk: ISTENÜNK VÉDŐ OLTALMA ALATT.

„Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom! Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől. Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége." (Zsoltár 91, 1-4)

A hívő emberek a Bibliából megtanulták, hogy csak az Ige leplezi le a Kísértőt, és csak az Igével tudunk helytállni! Csak az Úr Jézust segítségül kérve lehet ellenállni a kísértésben.

Mert Ő azért jött, hogy minket megmentsen, a bűneinkből megtisztítson, az ördög karmaiból és a pokolból kimentsen és bennünk az ördög minden munkáját lerontsa!

„Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa." (1János 3,8)

Megváltónk nélkül mi is kiszolgáltatottak lennénk, de Ő tökéletes védelmet biztosít övéi számára!

Őrá tekintve éljük életünket, és e földi küzdőtéren mindig engedelmes szívvel kövessük Istenünk akaratát, hogy a Szentlélek templomaiként Őt képviselve betölthessük nemes küldetésünket.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Ige bíztatása és bátorítása:

„A ti kipróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, a dicsőségre és a tisztességre." (1Péter 1, 7-8)

***

(Lukács 4. rész)

***

Az ÚR JÉZUS KRISZTUS ÉRTÜNK KÜLDETETT

2000 éve az emberi történelem centrumában ott feszül a KULCSKÉRDÉS.

Amikor az Úr Jézus Krisztus szűkebb hazájába, Názáretbe ment, szokása szerint bement a zsinagógájába.

Ott az Ézsaiás próféta tekercséből felolvasta a Messiásra vonatkozó közismert próféciákat. (Ézsaiás könyve 61. fejezet) Annak idején a zsinagógákban minden zsidó férfi felolvashatott a Szentírásból. Amikor az Úr Jézus befejezte a felolvasást, mindenki döbbenetére bejelentette, hogy ez az Ige most beteljesedett. „Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára."

Az Úr Jézus önmaga személyét állította úgy oda hallgatói elé, mint akiben a prófécia beteljesedett.

Világos volt, hogy mit értett ezen. Az Úr Jézus ezzel azt állította, hogy ő a Messiás, aki elhozza Isten országát.

A hatás leírhatatlan volt. Valóban mindenki elámult (megdöbbent, csodálkozott) szavain.

A messiási ígéretek beteljesedését Jézus Krisztus hozta el, ezért Ő teljes joggal vonatkoztatta magára ezeket a szavakat. Hallgatóinak az a kiváltság jutott osztályrészül, hogy közvetlen tanúi lehettek ennek a beteljesedésnek, ahogyan fülük hallatára hangzott el az az isteni hitelű igehirdetés is, amely felhívta erre a figyelmüket. De a jelenlevők inkább hittek önmaguk emberi szempontjainak, mint Isten tetteinek és kijelentésének és ellene mondtak az Úr Jézusnak.

Amit az Úr Jézus ott felolvasott és meghirdetett, az az örök Evangélium, az emberiség számára az egyetlen jó hír! Ez a messiási prófécia arról szól, hogy kikhez küldetett az Úr Jézus Krisztus!

Az Ige szerint:

a szegényekhez,

a foglyokhoz,

a betegekhez,

a megkínzottakhoz.

Vajon mi beletartozunk-e valamelyik kategóriába?

ÖRÖMHÍR A SZEGÉNYEKNEK.

Az Úr Jézus boldogoknak mondja a szegényeket, ezzel is jelezve, hogy Ő az elesettek gyámolítója és vigasztalója. Isten előtt mindnyájan koldus szegények vagyunk. Aki ezt elismeri, azt Isten az ő ingyen kegyelméből megajándékozza mindazzal a lelki értékkel, amire szüksége van.

Ő mindig együtt érez az elnyomottakkal.

Különösen azokról a szegényekről beszél itt, akik hitben való kitartásukért, Istenbe vetett rendületlen hitükért készek még a legnagyobb nyomorúságot is vállalni, akiknek Istenen kívül nincs más erőforrásuk, vigasztalójuk ezen a földön.

SZABADULÁS A FOGLYOKNAK.

Senki sem mondhatja közöttünk azt, hogy nincs miből megszabadulnia. Korunkban fájdalommal tapasztaljuk, hogy az emberek között milyen sok a félelem, a sérelem, a kényszergondolat, a szenvedély, az indulat, a sötétség, a babonaság, mely megkötöz oly sokakat. Az ördög megszámlálhatatlan megkötözöttséggel tartja rabságban megtévesztettjeit, szimpatizánsait, áldozatait.

Az evangélium szerint az Úr Jézusban a Szabadító jelent meg, aki a teljes szabadulás lehetőségét kínálja.

Egyedül Neki van hatalma minden megkötözöttségből, szenvedélyekből, gonosz szokásokból megszabadítani „meggyógyítani" minket.

Csak az Úr Jézus Krisztus hatalma által hullanak le az ördög által felrakott bilincsek!

Csak az Úr Jézus Krisztusban való hit segíthet el minket az „Isten gyermekeinek szabadságára".

A VAKOK SZEMEINEK MEGNYITÁSA.

Van e közöttünk olyan, akinek nincs szüksége orvosra?

Van-e olyan ember, akinek mindig is rendben volt a lelki élete, tiszta volt a lelki látása?

Bizony nincs! A bűn miatt minden ember lelkileg vak, melyet szégyell beismerni.

Mi ne szégyelljük bevallani, hogy Jézus Krisztus nélkül katasztrofális vakságban szenvedtünk!

Egy középiskolás diák így ír egyik versében:

„Nyisd meg a szemeim, álld meg kezeim,

könyörülj bűnös voltomon, óh édes Jézusom."

Igen, csak így lehet tisztán látni, ha hiszünk, ha feltétel nélkül elfogadjuk, és szentnek tartva megbecsüljük Isten Igéjét.

Azok, akik az Úr Jézus Krisztust hittel befogadják, bármilyen sok nyomorúság közé is jutnak: szegénység, belső bajok, csüggedés, gyász stb, megtapasztalják, hogy elérkezett hozzájuk a „kegyelem esztendeje", eljött az üdvösség napja.

A Krisztusba vetett tiszta, gyermeki hit teljes fordulatot hoz a szenvedő hívek életébe.

A gyász fájdalmában az Úr vigasztalja őket.

A csüggedésben az Úr erősíti őket.

Személyes jelenléte gyógyszerként hat életükben!

***

Az Úr Jézus Krisztus a názáreti zsinagógában Ézsaiás próféta könyvéből felolvasta azokat a kijelentéseket, melyek másra nem alkalmazhatók, csak Őrá! „Az Úr Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat." (Lukács 4,18) Az emberiség számára az Úr Jézus testet öltésében elérkezett Isten „kegyelmének ideje", a „szabadulás napja".

Ma mégis úgy él az emberiség nagy része, mintha ez nem történt volna meg.

Egyszerűen nem akar róla tudomást venni. És ez lesz a veszte.

„Manapság sok olyan embert látunk, akik hallgatják ugyan Isten Igéjét, mégis pimasz kifogásokat keresnek,

hogy kivonják magukat a kötelező engedelmesség alól."

„Sokan gőgösen pöffeszkednek, vakságuk sem zavarja őket és süketen megvetik ezt a próféciát." (Kálvin János)

***

2000 éve az emberi történelem centrumában ott feszül az örök-életbevágóan fontos KULCSKÉRDÉS:

Mit tudunk az Úr Jézus Krisztusról?

Kinek ismertük meg Őt?

Kinek tartjuk? Kinek valljuk?

Ezekre a kérdésekre csak egyetlen ELFOGADHATÓ válasz adható.

Minden más válasz ELÉGTELEN!

KICSODA Ő NEKEM?

„Én Uram, és én Istenem!" (János 20,28)

„Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia." (János 11,27)

„Krisztus, Aki mindenek felett örökké áldandó Isten. Ámen." (Róma 9, 5)

Áldott legyen a mi Urunk, hogy értünk vállalta a küldetést és tökéletesen betöltve a törvényt eljött közénk.

Hálás a szívünk, mert Krisztusban mind megkaptuk azt, amire leginkább szükségünk van:

Ebben a szomorú világban szükségünk van az örök Evangéliumra.

Ebben a megkötözött világban szükségünk van Krisztus szabadítására.

Ebben a lelkileg sötét világban szükségünk van a Tőle kapott lelki látásra.

Ebben a fertőzött világban szükségünk van Isten gyógyító hatalmára.

Ebben a megkeseredett világban szükségünk van az Ő Szentlelkének vigasztalására.

Minden embernek szüksége van Istenre, a Messiásra: Krisztusra!

Ő azért jött a mennyből, mert tudta, hogy mindnyájunknak szükségünk van Őrá!

CSAK ŐRÁ VAN SZÜKSÉGÜNK!

„Krisztusnak ezeket a jótéteményeit csak úgy élvezhetjük, ha nyomorúságunk mély átérzésében

megalázzuk magunkat és csillapíthatatlan éhség támad bennünk iránta, a Szabadító iránt." Kálvin János

Ebben az evangéliumban Isten életadó szava ragyog fel számunkra, hogy teljesen helyreállítsa boldogságunkat.

Boldogok vagyunk, ha hiszünk Benne, mert csak az Úr Jézus Krisztusba vetett hit menthet meg minket.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus bíztatása és bátorítása:

„A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet." (János 6,63)

(Lukács 4.rész)

***

AZ ÚR JÉZUS KRISZTUSNAK HATALMA VAN!

Az Úr Jézus tettei, gyógyításai mindig az irántunk való könyörületből, szánakozásból, együttérzésből, szeretetből eredtek. Szerető, irgalmas szívéből fakadó gyógyításai nyomán a gyógyultak ujjongva dicsérték Istent, mert Őáltala a megszállottak megszabadultak, a vakok láttak, a bénák jártak, a süketek hallottak, a leprások tisztultak és halottak támadtak fel. Mi is az Ő sebei árán gyógyultunk meg! (1Péter 2,24)

***

„A zsinagógából eltávozva elment Simon házába. Simon anyósát pedig magas láz gyötörte,

és szóltak az érdekében Jézusnak. Jézus ekkor fölébe hajolva ráparancsolt a lázra, mire a láz elhagyta az asszonyt. Ő pedig azonnal felkelt, és szolgált nekik." (Lukács 4,38-39)

Ebben az Igében is az Úr Jézus Krisztus rendkívüli és csodálatos hatalmának lehetünk tanúi.

Az evangélium arról tudósít, hogy amikor az Úr Jézus, Simon Péter házába bement, Simon anyósa éppen magas láztól betegen feküdt. A beteg felől szóltak az Úr Jézusnak, aki meggyógyította. Az első három evangélista: Máté, Márk és Lukács ugyanúgy írja le ezt a nagyon rövid történetet, amiben mégis nagyon fontos és hatalmas üzenetek szólalnak meg.

Nagy tanulság az, hogy a Péter anyósa úgy találkozott az Úr Jézussal, hogy lázas beteg volt.

Azt olvassuk, hogy azonnal szóltak elesett állapotáról az Úr Jézusnak.

(Boldog ember az, aki tudja, hogy honnan kell BIZTOS segítséget kérni a bajban.)

Áldásul volt számára ez a betegség, mert ha nem lett volna beteg, valószínű, hogy ez a találkozás nem jön létre. Láthatjuk, hogy nem Péter anyósa ment az Úr Jézushoz, hanem az Úr Jézus ment oda hozzá, mert meg akarta őt gyógyítani.

Mi sem tudunk fizikailag az Úrhoz menni, mégis bátran kérhetjük Őt, hogy Szentlelke áldott jelenlétében biztonságban lehessünk, boldogan és gyógyultan élhessünk. Az Úr Jézus Krisztus élő jelenléte által valóságos gyógyulásban lehet részünk.

A leírás szerint az Úr Jézus a beteg fölé hajolva RÁPARANCSOLT a lázra, és erre a MINDENHATÓ isteni PARANCSRA a láz, a betegség azonnal megszűnt. Közismert tény, hogy a láz emelkedett testhőmérséklettel járó állapot, olyan tünet, amely mindig JELEZ valamit, mégpedig azt, hogy valami NINCS RENDBEN a szervezetben. Ebben a történetben talán a legmegdöbbentőbb és a leghangsúlyosabb, hogy nem csupán valamiféle LÁZCSILLAPÍTÁS TÖRTÉNT, hanem TÖKÉLETES gyógyítás és TELJES gyógyulás.

Ugyanis a beteg TELJESEN egészséges lett, sőt fölkelt és AZONNAL szolgálni kezdett a jelenlévőknek.

Az Úr Jézus Krisztusnak ma is van hatalma arra, hogy a hozzá kiáltó (elesett, beteg) embert talpra állítsa. Van hatalma visszaadni az élet igazi méltóságát és értelmét: azt, hogy a GYÓGYULT ember ezután már Isten dicsőségére éljen, imádhatja Őt és engedelmesen, hűségesen Isten akaratát követve, boldogan és hálásan szolgáljon, munkálkodjon embertársai javára.

Teheti ezt legfőképpen az evangélium továbbadásával, az Isten Igéjének tiszta és áldott hirdetésével.

De erre csak az képes, akit az Úr Jézus már MEGGYÓGYÍTOTT! Ezért soha ne feledjük az egyik legfontosabb Igét: „Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az Ő sebei által GYÓGYULTATOK MEG." (1Péter 2,24)

Legyen örök tanulság számunkra, hogy amikor az Úr Jézus meggyógyítja a beteget, ezzel visszaadja neki azt a lehetőséget, hogy hivatását, SZOLGÁLATÁT ismét szabadon, boldogan és hálásan betölthesse. Az Úr Jézus tehát nem csak gyógyít, hanem egyúttal SZOLGÁLATRA is felkészít, FELSZABADÍT.

***

Tudjuk, hogy az emberi segítséggel nem lehet kigyógyulni a bűn betegségéből.

A bűn valóban olyan, mint a gyógyíthatatlan betegség. Egyre inkább erőt vesz az emberen és diadalmaskodik rajta, ha az nincs „lekezelve, meggyógyítva", megbocsátva!

Erre egyedül az Úr Jézus Krisztus képes, mert csak Neki van HATALMA!

Csak Ő menthet meg minket!

Csak Ő tudja kimondani a mi bűneink fölött is, hogy:

„Fiam, megbocsáttattak a te bűneid." (Márk 2,5)

„Megbocsáttattak bűneitek az ő (Jézus Krisztus) nevéért." (1János 2,12)

A mennyei állampolgárok azok, akiket az Úr Jézus Krisztus már meggyógyított.

„Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül." (Filippi 3,20)

Isten országában nincs tétlenség! Nincs fölösleges mennyei állampolgár!

Sokan mégis úgymond: szolgálatképtelenek. A nagy kérdés tehát az, hogy mitől lehet valaki „szolgálatképtelen"?

A láz olyan tünet, amely jelzi is a veszélyt, a bajt.

Ugyanakkor a láz legyöngít, levertté, tehetetlenné, kedvtelenné tesz.

A láz tulajdonképpen megbénít és így szolgálatképtelenné tesz.

Életünkben a pótcselekvések, a mellékes, fölösleges dolgok elzárnak Istentől, megkötöznek bennünket és Isten számára tökéletesen használhatatlanná, alkalmatlanná, tehetetlenné válunk.

Beláthatjuk tehát, hogy LELKILEG IS nagyon könnyen be lehet „lázasodni".

Tudjuk, hogy bárki, akár a hívő ember is juthat ilyen „lázas-beteg" állapotba.

De a hívő ember számára a megoldást, a gyógyulást személyesen Isten adja az Ő szent Igéjén keresztül.

Isten, Aki megteremtett és megváltott minket, mindig is különösen gondoskodott népéről, gyermekeiről, az övéiről. Így rólunk is, akik engedelmes és hálás szívvel szeretjük és szeretve követjük Őt.

Ő ma is szent Igéjével bíztat, bátorít, erősít, vígasztal és gyógyít. Amikor elhagyottnak érezzük magunkat, az Úr mondja: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged." (Zsidók 13,5)

Ebben az Igében is Isten életadó szava ragyogott fel számunkra.

Boldogok vagyunk, ha hiszünk Benne, mert az Úr Jézus Krisztusba vetett hit mindenen átsegíthet minket.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus felejthetetlen bíztatása és bátorítása: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem!" (János 14,1)

(Lukács 5.rész)

***

LEBORULNI AZ ÚR JÉZUS ELŐTT!

„Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!" (Lukács 5,8)

Az Evangéliumban azt látjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus a Genezáret -tó partján tanít és hirdeti az Isten Igéjét. Simon Péter mindezt hallgatja, miközben az egész éjszakai eredménytelen halászat után keserűen tisztogatja üres hálóját, mert hal helyett csak szemetet fogott.

Lelki értelemben így van ez a mi életünkben is. Beláthatjuk, hogy ha az Úr Jézus Krisztus nélkül próbálkozunk „halászni", megélni, túlélni, érvényesülni,- a végeredmény körülbelül ugyanaz, mint Simon Péteré volt. „semmit sem fogtunk!"

Ha igazán őszinték vagyunk, megdöbbenünk azon, hogy életünkhöz mennyi hiábavalóság, haszontalan hitványság, értéktelen „szemétség", mennyi BŰN tapad. És bizony igaz az is, hogy csak a sok keserűség marad, és az a bizonyos „háló foltozgatás, tisztogatás", pontosan úgy, mint a Simon Péter életében. Ne szépítsük. Az Úr Jézus Krisztus nélkül, csupán értéktelen „szemetet" halásztunk! Ez az igazság.

Pál apostol megtanít minket arra, hogy mi az igazán értékes.

„Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem Krisztusért. Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem." ( Filippi 3,7-8)

Mi lehet a megoldás?

Csak az, amit Simon Péter tett: hallgatni, meghallani, megérteni, komolyan venni, megélni az Úr Jézus Krisztus beszédét. „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!" Bár minden halász tudta, hogy ebben az időben a nappali halászat teljesen hiábavaló próbálkozás, mégis engedelmeskedik. Nekünk is az Úr Jézus tanácsát megfogadva mindenkor, feltétel nélkül és engedelmes szívvel azt kell tenni, amit Ő kér. „A Te szavadra mégis kivetem a hálókat."

Beláthatjuk, hogy ha még mindig Isten nélkül, saját erőnkben, képességünkben, szaktudásunkban, emberi kapcsolatainkban, vagy bármi másban bízva próbálunk az „élet tengerén" érvényesülni, akkor szomorúan kell tapasztalnunk, hogy hiábavaló és eredménytelen volt minden fáradságos munkánk.

Jézus Krisztus nélkül minden üres és tartalmatlan marad: a hálónk, a szívünk, az életünk!

Vissza, de már együtt az Úr Jézussal!

Ebből az Igéből egy életre megtanulhatjuk azt, hogy csak a Megváltóval, az Úr Jézus Krisztussal rendeződhet az életünk, amennyiben elfogadjuk az Ő legdrágább áldozatát, amennyiben engedelmes szívvel alárendeljük magunkat az Ő szent akaratának és irányításának.

Tudjuk, hogy az Úr Jézus szentsége és HATALMA jelenlétében hatalmas változások történnek. Adja meg az Úr, hogy mi is mint Péter apostol, átéljük Istenünk gyógyító hatalmát, és Istennek szentelt új életet élhessünk.

Tapasztalatból tudjuk, hogy aki a Megváltóval éli az életét, ott minden újjá lesz és rendeződik, és azonnal beáll a gyógyulás folyamata, mert az Úr Jézus teljes szabadulást és megoldást tud adni az élet minden területén.

„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden." (2Korinthus 5,17)

Aki békétlen volt, az nem lesz többé békétlen.

Aki megkeseredett volt, az nem lesz többé megkeseredett.

Aki szeretetlen volt, az nem lesz többé szeretetlen.

Aki boldogtalan volt, az nem lesz többé boldogtalan.

Az árva nem lesz többé árva.

A magányos nem lesz többé magányos.

Az elesett nem lesz többé elesett.

A vigasztalhatatlan nem lesz többé vigasztalhatatlan.

A koldus nem lesz többé koldus.

A hajléktalan nem lesz többé hajléktalan.

A szenvedélybeteg nem lesz többé szenvedélybeteg.

Az elveszett nem lesz többé elveszett.

A bűneiben gyötrődő nem lesz többé bűneiben gyötrődő.

A gyógyíthatatlan nem lesz többé gyógyíthatatlan.

A reménytelen nem lesz többé reménytelen.

A megvetett nem lesz többé megvetett.

A kiszolgáltatott nem lesz többé kiszolgáltatott.

A kétségbeesett nem lesz többé kétségbeesett.

A céltalan nem lesz többé céltalan.

A bizonytalan nem lesz többé bizonytalan.

A tanácstalan nem lesz többé tanácstalan.

A kételkedő nem lesz többé kételkedő.

A babonás nem lesz többé babonás.

A hiszékeny nem lesz többé hiszékeny.

A hitetlen nem lesz többé hitetlen.

Az erőszakos nem lesz többé erőszakos.

A beképzelt nem lesz többé beképzelt.

A kapzsi nem lesz többé kapzsi.

Az irigy nem lesz többé irigy.

A tisztátalan nem lesz többé tisztátalan.

A megtévesztett nem lesz többé megtévesztett.

A megkötözött, nem lesz többé megkötözött.

A megszállott nem lesz többé megszállott.

A tévelygésben élő nem lesz többé tévelygő.

A rettegésben élő, nem lesz többé rettegő.

„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden." (2Korinthus 5,17)

KIZÁRT az, hogy emberi segítséggel mindezt a hatalmas változást el lehetne érni.

Mindezeket csak az Úr Jézus Krisztus tudja megadni, kimunkálni, életre hívni és valóságossá tenni az Ő élő és jelenvaló áldott Szentlelke által.

Az Úr Jézussal való találkozás után, aki addig hitetlen volt, nem lesz többé hitetlen, hanem hisz abban a Megváltóban, Aki az életét adta oda érte a kereszten és sebeivel gyógyította meg.

Akinek tehát elrontott, értelmetlen és céltalan volt az élete, annak az élete nem lesz többé céltalan, hanem Krisztusban egy mennyei céltudatos, hasznos és áldott életben élhet tovább Isten nagy nevének dicsőségére és embertársai javára.

Egyetérthetünk abban, hogy mindannyiunknak szükségünk van Rá! Csak Őrá van igazán szükségünk!

Az Úr jelenlétében átélhetjük a csodát!

Simon Péter a csoda miatti döbbenetében látva a halakkal színültig megtelt hajót, csak egyet tehetett: AZONNAL ott, a hajóban, nem törődve senkivel és semmivel leborult az Úr Jézus lábai elé.

AZONNAL megvallotta bűneit annak ellenére, hogy ott senki sem beszélt neki bűneiről.

„Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt:

„Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!"

Miért? Azért mert az átélt csoda hatására az ÚR JÉZUSBAN MEGLÁTTA ISTENT.

Csak Jézus Krisztus szent jelenlétében látszanak meg AZONNAL és világosan a bűneink.

Csak az Ő szentséges jelenlétében látszik meg az Isten nélküli szennyes életünk, melyek AZONNAL bűnvallásra késztetnek minket.

Simon Péterrel együtt mi is jól tudjuk, hogy csak Isten előtt borulhatunk térdre, csak Őt imádhatjuk!

Csak Neki tárhatjuk fel, önthetjük ki szívünk titkát, csak Neki vallhatjuk meg bűneinket.

Péter apostol, ott Jézus Krisztusban felismerte Istent. Már nem Mesternek szólítja, hanem URAM!

Számára Ő már nem „csupán" Jézus, hanem ÚR JÉZUS lett, Akit érdemes követni.

Akiért érdemes mindent elhagyni, Akinek érdemes mindent alárendelni, Akinek szava, Igéje parancsként hangzik és minden mást fölülír, amit azonnal teljesíteni kell! Akinek színe előtt, igenis le kell borulni!

Ma megtanulhattuk, hogy számunkra is a legjobb a Megváltó előtt LEBORULVA lenni, mert onnan már Ő fog minket is fölemelni, és életre szóló küldetéssel felruházni. „Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!"

Az Úr Jézus Krisztus szent jelenlétében mi is nagy csodákat élhetünk át. Mi is küldetést kapunk és az emberhalászat, vagyis a lelkek mentése lesz a hivatásunk. Nincs ennél nemesebb, komolyabb, szebb, hatalmasabb, áldottabb és felelősségteljesebb feladat a földön.

Tulajdonképpen minden megtért és újjászületett ember hátralévő életét ez az életmentő küldetés határozza meg.

Nem csoda tehát, hogy Jézus Krisztusért nekünk is minden „régit" gondolkodás nélkül hátra kell hagynunk és mindenben akaratát teljesítve követnünk kell Őt.

Pál apostol megtanít minket, hogy mi az igazi Krisztus követés:

„Egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért." (Filippi 3,14)

Ebben az Igében is Isten életadó szava, mentő szeretete ragyogott fel számunkra.

Boldogok vagyunk, ha meggyőződéssel valljuk, hogy Jézus Krisztus kiválasztott, megváltott és megtisztított minket bűneikből, és megkaptuk Tőle a felhatalmazást az evangélium hirdetésére, a lelkek mentésére.

Boldogok azok, akik tudják, hogy az Úr Jézus Krisztus tulajdonai lettek, és mint Isten gyermekei élhetnek az örök élet reménységben és naponta részesülhetnek Isten kegyelmének minden ajándékában.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus megnyugtató, bátorító kijelentése:

„Én ismerem őket,

ők pedig követnek engem.

Én örök életet adok nekik,

és nem vesznek el soha,

mert senki sem ragadhatja ki őket

az én kezemből."

(János 10,27-28)

A mi Istenünk kegyelme van mindazokon, akik őt keresik, az ő javukra,

és az ő hatalma és haragja van mindazokon, akik elhagyják őt".

(Ezsdrás 8,22)

Az újjászületés ÉLET-HALÁL sorskérdés!

Az Úr Jézus Krisztus világosan beszél Isten országának valóságáról és annak igen sok részletéről.

Ezzel kapcsolatban a leghatározottabban kijelenti az újjászületés szükségességét.

Tudjuk, hogy az újjászületés csodája a LEGÁLDOTTABB ESEMÉNY, ami történhet egy ember életében.

Ez az életre szóló változás egyedül Jézus Krisztus kegyelméből, az Ő Szentlelke által válik lehetségessé.

Amikor az Úr Jézus az újjászületés szükségességéről beszél, egy olyan gyökeres változásra hívja fel a figyelmet, mely életünk minden szegmensét érinti, hisz ekkor tulajdonképpen egy ÚJ TEREMTÉS történik.

Ahhoz, hogy valaki megláthassa Isten országát - az Úr Jézus szent Igéje alapján- újjá kell születnie. Ez ÉLET-HALÁL sorskérdés! Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Bizony, bizony mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát." (János 3,3) Isten országa csak ott van, ahol Ő jelen van.

Egyedül Krisztus által válhat minden ÚJJÁ életünkben.

„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, íme, ÚJJÁ lett minden." (2Korinthus 5,17)

Aki nem hisz a Megváltóban, ott nem lesz újjá semmi, ott minden marad a régiben, ott szó sem lehet új teremtésről. Ahol visszautasítják Isten kegyelmét, ott csupán a bűnök halálos szorítása marad. Ott a bűn továbbra is mindent uralma alatt tart, tovább fertőz, mindent megront, mindent tönkretesz és végül elhatalmasodva halált nemz. (Jakab levele 1,15).

„Aki makacsul visszautasítja az Isten jótéteményéből ajándékként felkínált igazságot, annak SEMMI MENTSÉGE NINCS." (Cyprianus)

„Mert íme, akik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, akik elhajolnak tőled." (Zsoltár 73,27)

KRISZTUS NÉLKÜL NINCS MEGOLDÁSA AZ ÉLETNEK!

Az emberek legnagyobb tragédiája az, hogy nem hisznek Őbenne. (János 16,9)

Ha valaki tudatosan visszautasítja a mennyei segítséget, az élet Urát zárja ki.

Nélküle üres és tartalmatlan az élet, nincs rendezve a bűnkérdés, és nincs megoldás az élet keserves sebeire.

Erről a Krisztus nélküli ÜRES, szomorú és fájdalmas állapotról a tények világosan beszélnek.

A tapasztalat azt mutatja, hogy Krisztus nélkül minden marad a régiben:

A békétlen ember továbbra is békétlen marad.

A megkeseredett ember továbbra is megkeseredett marad.

A szeretetlen ember továbbra is szeretetlen marad.

A boldogtalan ember továbbra is boldogtalan marad.

Az árva továbbra is árva marad.

A magányos továbbra is magányos marad.

Az elesett továbbra is elesett marad.

A vigasztalhatatlan továbbra is vigasztalhatatlan marad.

A koldus továbbra is koldus marad.

A hajléktalan továbbra is hajléktalan marad.

A szenvedélybeteg továbbra is szenvedélybeteg marad.

Az elveszett ember továbbra is elveszett marad.

A bűneiben gyötrődő ember továbbra is bűneiben gyötrődő marad.

A gyógyíthatatlan ember továbbra is gyógyíthatatlan marad.

A reménytelen ember továbbra is reménytelen marad.

A megvetett ember továbbra is megvetett marad.

A kiszolgáltatott ember továbbra is kiszolgáltatott marad.

A kétségbeesett ember továbbra is kétségbeesett marad.

A céltalan ember továbbra is céltalan marad.

A bizonytalan ember továbbra is bizonytalan marad.

A tanácstalan ember továbbra is tanácstalan marad.

A kételkedő ember továbbra is kételkedő marad.

A babonás ember továbbra is babonás marad.

A hiszékeny ember továbbra is hiszékeny marad.

A hitetlen ember továbbra is hitetlen marad.

Az erőszakos továbbra is erőszakos marad.

A kegyetlen továbbra is kegyetlen marad.

A beképzelt továbbra is beképzelt marad.

A kapzsi továbbra is kapzsi marad.

Az irigy továbbra is irigy marad.

A tisztátalan továbbra is tisztátalan marad.

A megtévesztett ember továbbra is megtévesztett marad.

A megkötözött ember továbbra is megkötözött marad.

A megszállott ember továbbra is megszállott marad.

A tévelygésben élő ember továbbra is tévelygő marad.

A rettegésben élő ember továbbra is rettegésben marad.

Krisztus nélkül minden marad a régiben. Aki Isten nélkül, csupán evilági, földi és emberi megoldásoktól vár gyógyírt gondjára, bajára, sebeire: „Az mind csalódik végül." (József A.)

A hitetlen, csak emberekben bízhat,

csak emberekre számíthat,

csak embereknek öntheti ki szívét,

csak emberekkel oszthatja meg titkait.

Mivel pedig az ember nem mindenható,

ezért valós problémáira igazi mélyreható,

megnyugtató megoldást embertől nem kaphat,

legföljebb csak felületi kezelést, látszatmegoldások hatástalan hamis kínálatát.

Aki nem hisz az Úr Jézus Krisztusban, nem is sejti, hogy a legnagyobb veszélyben van!

Krisztus nélkül ugyanis minden ember élete hasonlít egy zárt rendszerhez.

Csak a földiben tud gondolkodni, csak a földi keretek között tudja elképzeli az érvényesülését.

Számára a mennyei megoldás lehetősége ki van iktatva.

Ezzel viszont végérvényesen magára zárta a bűnök hideg zárka-ajtaját!

Az emberiség a Krisztusba vetett hit nélkül, ebben a zárt rendszerben vegetál.

Kívülről úgy tűnhet, mintha azt tehetné, amit akar, holott bezárta magát egy olyan kelepcébe, amelyben csak LÁTSZATRA él, de ez a lezárt élet csak a biztos megsemmisülés valóságát hordozza magában.

Mindannyian tudjuk, hogy ha valami tartósan lezárva marad, annak mindig súlyos következménye van. Mert minden zárt rendszer előbb vagy utóbb fölemészti magát. Krisztus nélkül tulajdonképpen tragikus „ÉLET hiány" van, mivel ott Isten éltető Igéjét megvetik, igazságát semmibe veszik, kegyelmét elutasítják.

„Akik elvesznek, NEM SZERETTÉK az igazságot, hogy általa üdvözüljenek.

Ezért szolgáltatja ki őket Isten a tévelygés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak,

és ezáltal mindazok elvegyék ítéletüket, akik NEM HITTEK az igazságnak,

hanem a HAMISSÁGBAN GYÖNYÖRKÖDTEK."

(2Thesszalonika 2,10-12)

Krisztus nélkül nincs megoldása az életnek, csak biztos leépülés és halálos romlás van.

Aki nem hisz a Megváltóban, az teljesen védtelen és kiszolgáltatott.

A Kísértő mindig tesz arról, hogy elterelje a figyelmet a Megváltóról, mint egyetlen hathatós megoldásról. Így teszi tönkre, fosztja ki megtévesztett, szerencsétlen és nyomorult áldozatait.

Krisztus nélkül mi marad?

Marad egy szomorú, fertőzött, becsapott, megalázott, meggyalázott, megnyomorított, elbukott, hitetlenségbe, tagadásba, reménytelenségbe, teljes nihilbe taszított, félrevezetett tömeg.

Korunkban, a rettegés, a halál és a terror civilizációjában erről beszélnek a tragikusan szétzilált emberi kapcsolatok, megnyomorított, ronccsá tett családok, megcsalt férjek, elhagyott feleségek, riadt, szétszéledt gyermekek, elenyészett, tönkrement életek.

Mindez miért? Azért mert nem hittek Krisztusnak és nélküle próbáltak érvényesülni.

Azért mert kizárták a mennyeit és engedve a korszellem befolyásának, a modern élet mindent elborító árjának, hagyták magukat evilági, földi és emberi tanításoktól becsapni, félrevezettetni.

„Nem hittek csodatetteinek, ezért hiábavalóságban ENYÉSZTEK EL napjaik, és RETTEGÉSBEN esztendeik." Zsoltár 78,32-33 (Káldi-Neovulgáta)

***

Isten eleve gondoskodott arról, hogy szent Igéje tanulmányozásából mindenki megtudhatja az igazságot, az örömhírt, megértheti, hogy csak a Megváltóval, az Úr Jézus Krisztussal rendeződhet az élete. Ha valaki elfogadja az Ő drága áldozatát, az szabad, boldog és kiegyensúlyozott életet élhet. Bárcsak minél többen átélhetnék a teljes és boldog szabadulást az életük minden területén és így személyesen is megtapasztalnák - fizikailag és mentálisan egyaránt, Istenünk gyógyító hatalmát.

A kétezer éves keresztyénség története alatt hitelt érdemlően bizonyított tény az, hogy ahol az Úr Jézus Krisztust ismerik, szeretik és szeretve követik, ott megoldás van, békesség van, biztonság van, áldás van, mert ott mennyei ÉLET van. Ott mindvégig megmaradnak a hitben, a Krisztuskövetésben, ott hűségesen kitartanak a próbák, a szenvedések között is, mert ahol Ő jelen van, ott Isten országa van jelen. Legyen számunkra mindig erőforrás az, hogy nekünk a halálon is győztes, feltámadott Királyunk van.

Erre a mindhalálig tartó Krisztuskövetésre hív minket a mi Istenünk.

A Kálvin János plakett egyik oldalán Kálvin arcképe van, a másik oldalán pedig ez a felirat olvasható: „Corpore fractus, animo potens, fide victor." =„Testben gyönge, lélekben hatalmas, hitben diadalmas."

Legyen bár hitéletünk próbák súlya alatt görnyedező, de Megváltónkban az Úr Jézus Krisztusban mégis erősek lehetünk, míg végül elnyerhetjük a megígért dicsőség győzedelmes koronáját, amit az Úr ígért az Őt szeretőknek.

„Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja,

aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre

Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által".

(1Péter 1,3)

Budapest, 2021. április 25.

Trencsényi László

református lelkipásztor

***

(Lukács 5.rész)

***

A LEPRÁS MEGGYÓGYÍTÁSA

(Egy halálos beteg, de hitben egészséges.)

„Amikor Jézus az egyik városban járt, egy leprával borított ember meglátva őt, arcra borult, és kérte: „Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani engem. Erre Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom, tisztulj meg!" És azonnal letisztult róla a lepra." (Lk.5, 12-13)

Ebben az evangéliumi szakaszban egy megrendítő találkozásról tudósit a Biblia, amikor egy leprával már teljesen elborított ember életében eljött a nagy lehetőség a gyógyulásra.

Ez a betegség nemcsak azért volt igen fájdalmas, mert gyakorlatilag gyógyíthatatlan volt, hanem azért is, mert így a beteg ember kitaszítottá vált. A leprától csak elkülönítéssel lehetett védekezni.

A leprás beteg tisztátalannak számított, ezért általában nem mehetett az emberek közé, hogy ne fertőzzön. Elkülönítését szigorú rendszabályok írták elő. Így a leprások kirekesztve éltek, ha mégis találkoztak valakivel, akkor elfordultak tőlük az emberek.

Kiközösítve könyöradományokból éltek, vagy pedig éheztek, és ők is, a környezetük is várták a halálukat.

Ebben a rettenetes lelki állapotban teljes reménytelenségben tengették nyomorult életüket.

Aki leprás lett, az tulajdonképpen élő halott lett.

A Biblia leírása szerint csak kevesen gyógyultak meg ebből a betegségből. Ha mégis valaki meggyógyult (Mirjám, Naámán) annak gyógyulása csodának számított.

Az evangéliumból tudjuk, hogy az Úr Jézus egyszerre tíz leprást is meggyógyított, de csak egy ment vissza hozzá hálát adni, aki egy idegen, samaritánus volt. (Lk 17,11-19)

***

Az evangéliumban szereplő leprás beteg számára tehát szó szerint életbevágó kérdés volt az, hogy:

Egyáltalán, van e még bármi remény számára?

Van-e megoldás? Ki az, aki segíthet rajta?

Megállapíthatjuk, hogy ennek a szerencsétlen embernek az Úr Jézussal való találkozása nem a véletlen műve volt.

Feltétlenül arra kell gondolnunk, hogy tudatosan és elszántan kereste az Úr Jézus Krisztussal való személyes találkozást.

Minden jel arra mutat, hogy igen jól informált ember volt.

Elhitte a hozzá is eljutott híreket a Megváltó hatalmáról.

Tisztában volt azokról a messiási csodákról, melyeket az Úr Jézus tett.

Egyértelmű volt számára, hogy nincs más esély a gyógyulásra!

Csak a Megváltó Jézus Krisztusra számíthat.

Találkozni kell a Megváltóval, mert csak Ő segíthet rajta.

***

A bűn is életveszélyes és halálos!

Ez az Ige alkalmat nyújt arra, hogy szembe nézzünk az igazsággal.

Lelki értelemben a bűn ugyanolyan veszélyes és halálos, mint a lepra betegség.

Kizárólag Isten segíthet rajtunk, hogy bűneink leprafoltjai eltűnjenek életünkből.

Egyedül Ő ismeri mindannyiunk életét.

Csak Neki van hatalma a bűnöket megbocsátani és a tisztátalanságból tökéletesen megtisztítani.

A Bibliából sok konkrét példát láthatunk erre.

Így tűntek el a bűn leprafoltjai a Magdalai Mária életében.

Így volt ez a Lévi életében.

Így volt ez a Zákeus életében.

Így volt ez a megtért lator életében stb.

De így van ez a mi életünkben is.

Így van ez minden ember életében.

Az Úr Jézus Krisztus nélkül nincs megoldás.

Csak Ő menthet meg, csak Ő gyógyíthat meg, csak Őrá számíthatunk mi is!

Az Úr Jézus Krisztus nélkül nincs megoldása az életnek.

Ez a leprás ember hamarosan meghalt volna, ha nem találkozik a Megváltóval.

Csak az Úr Jézus Krisztus menthette meg.

Tudjuk!

Tudnunk kell, hogy egyedül csak Jézus Krisztushoz érdemes járulni minden bajunkban.

Meg kell látnunk Őbenne az egyetlen esélyt.

Fel kell ismernünk Őbenne az Isten Fiát, akinek van hatalma könyörülni rajtunk.

Ma is le kell borulni Őelőtte és kérni kell bocsánatát.

Nincs sok választása az emberiségnek.

Vagy Krisztus által megtisztulunk, vagy nélküle meghalunk bűneinkben!

***

Az evangéliumban láthattuk, hogy ez az ember élt a páratlan alkalommal és mély hittel fordul az Úr Jézus felé.

Hiszi, hogy Neki van hatalma ezen a betegségen.

Ez az ember az Úr Jézus előtt arcra leborulva egyetlen mondattal megvallotta, kinyilvánította a hitét.

Ez a hitvallás mentette meg az életét!

Ezt mondta: „Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani engem.

Valóban életmentő mondat volt. „Uram, ha akarod...." azt jelenti, hogy:

Uram, amennyiben Te jónak találod, amennyiben egyezik a Te szent akaratoddal.

Uram, nem számit semmi, csak a Te szent akaratod.

Uram, a Te akaratod, uralmad alatt szeretnénk élni.

Tulajdonképpen ezzel a mondattal elengedett mindent, és átengedett mindent.

Teljesen és tökéletesen kiszolgáltatta magát, mindenben alárendelte magát Isten szent akaratának.

Ezzel a mondattal végérvényesen elkötelezte magát, és totálisan szabad kezet adott Istennek az élete fölött.

EZ AZ IGAZ HIT EGYÉRTELMŰ JELE!

A kezedben vagyok Uram, tégy velem, amit akarsz!

***

Így történhet meg a csoda!

„Erre Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom, tisztulj meg!"

És azonnal letisztult róla a lepra.

***

Ebben az Igében fontos észrevennünk azt, hogy ez a halálos beteg

nem mondhatta az Úr Jézusnak például azt, hogy „Én azt akarom, hogy tisztíts meg most engem".

Senki sem kényszerítheti büntetlenül Istenre a saját akaratát.

Az a hitetlenség súlyos megnyilvánulása lenne.

Istennek mindig szabad kezet kell adnunk.

Céltalan és kisiklott imádság az, ha valaki nem tudja imádságát úgy lezárni,

hogy: „ Legyen meg a Te akaratod".

***

MEGÉRINTETTE ŐT!

Az Úr Jézus nem irtózik a betegtől, hitet kifejező kérése megérinti, és haladéktalanul meggyógyítja,

mégpedig gyógyító szavával és érintéssel.

Leprás embert tilos volt megérinteni!

Ez a cselekedet döbbenetes és váratlan volt.

Ha valaki más érintette volna meg ezt a beteget, ő maga is elkapta volna a leprát.

Jézus Krisztus szentsége, tisztasága azonban elképzelhetetlenül felülmúlja minden tisztátalanságunkat, bűnünket olyannyira, hogy Őt nem szennyezi be a lepra, hanem megsemmisíti, eltünteti azt.

Micsoda érintés lehetett. Nagyon rég nem érinthették már meg. Mindenki csak elfordult tőle.

Az Úr Jézus viszont nem hagyta magára, nem fordult el tőle.

Ő nem irtózott tőle! Hanem könyörült rajta, megérintette és meggyógyította!

Miért?

Mert az Úr Jézus nemcsak a leprás sebeket látta, hanem látta a szívét!

Látta a hitét és elszántságát.

Látta őszinte, tiszta odaszántságát.

Minket is jól ismer!

Ő ismer egyedül és igazán!

***

Ez az ember azonnal megtapasztalhatta a teljes szabadítást és egészségesen távozott.

Kimondhatatlanul boldogan mehetett haza. Gyógyultan kapta őt vissza a családja.

Lehetetlenség elképzelni azt, hogy ez a csoda hidegen hagyta a családtagokat, hogy nem rázta meg őket, nem rázta fel őket. Valószínűleg ilyen csoda láttán minden családtagja megtért és az Úr Jézus követője lett.

A meggyógyult leprással és az ének szerzőjével együtt mi is vallhatjuk a hitigazságot:

Krisztusom, kívüled NINCS kihez járulnom, Ily beteg voltomban NINCS kitől gyógyulnom.

NINCS ily fekélyemből ki által tisztulnom, Veszélyes vermemből és felszabadulnom.

***

AZ ÚR JÉZUSSAL TALÁLKOZNI KELL!

Ma még bárkinek megadatik ez a találkozás lehetősége Jézus Krisztussal.

Ne mulasszuk el életünk legnagyobb lehetőségét.

Őbenne Isten jelent meg a Földön és azért jött, hogy minket megmentsen, és vele örökké élhessünk.

Senki sem mondhatja közülünk azt, hogy minden rendben van az életében.

Higgyük el, hogy ahol az emberek tehetetlenek és lemondanak rólunk, Ő tud és kész rajtunk segíteni.

„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok." (1Péter 5,7)

Ne késlekedjünk, ne halogassuk, és ne szégyelljük bűneinket megvallani Neki.

Gyermeki bizalommal kérhetjük Őt, hogy segítsen rajtunk.

Ő egészen biztos, hogy nem fog elutasítani és mi is boldogan kelhetünk fel térdeinkről.

Jézus Krisztus a kereszten való áldozatával tisztította meg a mi bűnös szívünket.

Adjunk hálát érte azzal, hogy szeretjük és követjük Őt, amíg élünk!

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus hatalmáról szóló bátorító kijelentés:

„Jézusnak, az Ő (Isten) Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.

Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket,

és megtisztít minket minden gonoszságtól." (1János 1,7-9)

***

(Lukács 5.rész)

***

TALÁLKOZNI AZ ÚRRAL

„Ember, megbocsáttattak neked a te bűneid." Lukács 5,20

Ebben az evangéliumi részben hitünk szempontjából rendkívül tanulságos üzeneteket kaphatunk Istentől.

Amikor az Úr Jézus Krisztus Kapernaumban tanított és hirdette az Isten országát, „az Úr ereje gyógyításra indította Őt. A leírás szerint egy reménytelenül súlyos állapotban lévő beteget, egy agyvérzés után lebénult embert próbáltak az Úr Jézushoz eljuttatni.

Ennek a beteg embernek négy segítője volt, akik nem akármilyen hitről tettnek tanúbizonyságot.

Lehetetlent nem ismerve, minden akadályt legyőzve az Úr Jézushoz vitték az emberileg reménytelen állapotban lévő barátjukat.

Az evangélium tudósítása szerint az Úr Jézus látta a hitüket.

Ez önmagában is nagy elismerés volt, tudniillik amit vállaltak és tettek, azt élő hitből tették.

Ezek az emberek ritka szép példával szolgálnak számunkra! Példájuk nyomán képet kapunk az igazán önzetlen felebaráti szeretetről, a kitartásról, ugyanakkor az élő hit akadályt nem ismerő leleményességéről is.

Tudjuk, hogy sokfajta betegség van ezen a földön, de sokszorosan fájdalmas az, amelyik teljes kiszolgáltatottsággal, ágyhoz-kötöttséggel, másokra való hagyatkozással jár együtt!

Ennek a beteg embernek egyedül, tulajdonképpen esélye sem volt arra, hogy az Úr Jézussal találkozhasson.

Isten mégis gondoskodik róla, úgy hogy megérkeznek „hívő" barátai, akik hittek az Úr Jézusban.

Azonnal fölemelik és sietve viszik a Megváltó elé, mert tudták, hogy egyedül csak Ő segíthet rajta.

De jó lenne, ha mi is észrevennénk azokat, akiket az Úr Jézushoz „vihetünk", emelhetünk, szerethetünk.

Vegyük észre mi is, amikor Isten Lelke minket is indít, amikor bárhol a segítségnyújtásra lehetőséget, alkalmat készít.

Láthattuk, hogy ezek a hívő emberek nem rettentek vissza semmi akadálytól!

Amikor az embertömeg zárja el az utat nem csüggedtek el, nem fordultak vissza.

„Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be,

felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastól Jézus elé a középre."

Megérthetjük ebből az Igéből, hogy ha az Úr útjára léptünk, akkor már soha többé nem fordulhatunk vissza!

Célba kell érnünk és mindenáron találkoznunk kell Jézus Krisztussal, a mi egyetlen gyógyítónkkal!

***

Ennek a történetnek a hitünk szempontjából mégis a legtanulságosabb üzenete az,

hogy az Úr Jézus Krisztusnak „van hatalma a bűnöket megbocsátani a földön".

Az Úr Jézus Krisztus számára nincs lehetetlen.

Ő a reménytelennek látszó helyzetben is adhat teljes gyógyulást, és ami még ezen túl van: egyedül Ő adhat teljes bűnbocsánatot! A Megváltó a jelenlévők megdöbbenésére és méltatlankodására így szólt a beteghez: „Ember, megbocsáttattak a te bűneid." Ezzel a kijelentéssel mutatta meg az Úr Jézus Krisztus mennyei teljhatalmát és jogát, mivel bűnöket egyedül Isten bocsáthatja meg! Úgy gyógyítja meg a beteget, hogy először minden probléma gyökerét és okát kezeli - szünteti meg, amikor feloldozza bűnei alól, ezután pedig leveszi róla testi nyomorúsága terheit. A Megváltó hatalma által bocsánatot nyertek a bénító bűnök és még a testi bénaság is meggyógyult. Az Úr Jézus a teljes emberi életre jelentette be igényét, ezért a teljes emberi élettel törődik, és az egész embert szabadítja meg, testestől és lelkestől. Az Úr Jézusnál nincs nehézségi sorrend, de fontossági sorrend van. Ő tudatosan adott először bűnbocsánatot, mert Ő tudta, hogy először erre van szükség. Az Ő kegyelme, maga a teljes szabadulás.

Jézus Krisztuson kívül nincs bűnbocsánat, nincs szabadulás és nincs megoldása az életnek!

***

Nincs boldogabb ember annál, mint aki biztosan tudja, hogy meg vannak bocsátva a bűnei.

• Ez a beteg ember Isten jelenlétében többszörösen átélte a csodát.

• Kétszeresen is meggyógyult: a lelke is és a teste is.

• Egy bűnös ember érkezett az Úr Jézus elé, és egy kegyelmet nyert ember távozott.

• Nyomorult állapotban érkezett, és testileg is gyógyultan távozott.

• Másokra utalva érkezett és egyedül, szabadon, saját lábán távozott.

• Ágyhoz kötözve érkezett és mindenki szeme láttára saját ágyát felvéve távozott.

• Érkezése szavak nélküli prédikáció volt, távozása boldog istendicsérettel járt együtt.

Aki az Úr Jézus Krisztussal így találkozik, az boldog ember.

Aki így belenézhetett a Megváltó szemébe, az boldog ember.

Aki így hallhatta (és hallhatja) az Úr Jézus szájából a megbocsátás szavait, az boldog ember.

Kijelenthetjük, hogy ez az ember AKKOR IS BOLDOG LETT VOLNA, ha csak lelkileg gyógyult volna meg.

De neki Isten ráadásul megadta a teljes szabadulást, a testi gyógyulást is.

***

Az Úrtól kapott lelki békesség, a bűnbocsánat tudata, a lelkiismeret nyugalma Isten legdrágább ajándéka!

A Biblia egyértelműen azt állítja, hogy kivétel nélkül minden embernek szüksége van bűnbocsánatra.

Sokan a hitetlen embertársaink közül kényelmesen érzik magukat hitetlenségükben, a megszokott bűneikben, ezért úgy gondolják, hogy nekik egyáltalán nincs szükségük Istenre, kegyelemre, bűnbocsánatra!

Vallják, hogy nekik ne parancsoljon se Isten, se ember. Mivel Isten törvényéről, a Bibliáról hallani sem akarnak, ezért egyáltalán nem foglalkoznak a bűneikkel sem, viszont rutinszerűen napról napra szaporítják azokat. Amennyiben egészségügyi problémákkal kell megküzdeniük, általában csak a panaszból állnak, de továbbra is tudatosan és megátalkodott módon Istennel szembeszegülve életükből kizárják Őt. Szeretnének ugyan „bármi áron" meggyógyulni, de így legföljebb csak emberekben (a nem mindenható földi tudományban) reménykedhetnek! Embertől viszont nem várhatnak bűnbocsánatot, se lelki békét, se nyugodt lelkiismeretet, se megoldást, se kegyelmet, se örök életet.

Azok az embertársaink viszont, akik Isten drága kegyelméből hitben élhetnek, naponta tapasztalják Isten szeretetét. Tudják, hogy az Úr Jézus Krisztus érdeméért megkapták a teljes szabadságot és a bűnbocsánatot. Lehet, hogy sok próbával, esetleg komoly egészségügyi problémákkal is meg kell megküzdeniük az életben, mégsem panaszkodnak, hanem imádkoznak. Mivel kizárólag Istenben bíznak, ezért hálaadással fogadják el az Úr kezéből, amennyiben gyógyulást kapnak, de Isten akarata előtt meghajolva alázattal fogadják el a további próbatételeket, a szenvedéseket is, amennyiben a testi gyógyulás nem adatik meg számukra!

Így is boldogok, hisz Krisztus által lelkileg gyógyultak, lelkileg már egészségesek lehetnek.

Mivel jól ismerik Megváltójukat az Úr Jézus Krisztust, ezért alázattal áldják az Urat még szenvedéseik között is.

Mivel jól ismerik az Igét, ezért a fájdalmak között is megtapasztalják, hogy az Úr kegyelme mindenre elég számukra.

Mivel tapasztalták Isten jelenlétét, szerető gondoskodását, ezért tudják, hogy bármi történjen is velük, minden teher, nyomorúság, szenvedés elhordozásához megkapják a mindennapi erőt az Úrtól.

Csak nekik van igazán okuk minden helyzetben, minden időben és minden körülmények között az örömre, a szüntelen imádkozásra, és a mindenért való hálaadásra. Ezért már földi életükben is dicsőült örömmel áldják az Istent, életük drága szabadító Urát!

Feltehetjük a kérdést, hogy mi melyik csoportba tartozunk?

A hitetlen tagadók közé vagy a hívők közé?

Isten ellenségei közé, vagy Isten gyermekei közé?

A békétlenek közé, vagy az Istennel már megbékéltek közé?

A bűneiket továbbra is hordozók, vagy a bűnbocsánatot már elnyert gyógyultak közé?

„A mi Istenünk kegyelme van mindazokon, a kik Őt keresik, az ő javukra,

és az Ö hatalma és haragja mindazokon, a kik elhagyják Őt." (Ezsdrás 8,22)

Ha a gyógyultak közé tartozunk, adjunk hálát az Úrnak életünk minden napján és el ne halkuljon ajkunkon soha többé az élő Isten dicsérete!

***

Ma még van lehetőség találkozni az Urral, ma még szabad az út, ma még lehet Hozzá jönni.

Siessetek, hamar lejár!

Kegyelme már régóta vár.

Ma még lehet, ma még szabad,

borulj le a kereszt alatt!

Elszáll a perc, az életed.

Ma még, ha jössz, elérheted.

Ne késs tovább, ne várj tovább,

ma kérd ATYÁD bocsánatát!

Füle Lajos: Siessetek, hamar lejár!

Gyermeki hittel és bizalommal forduljunk bátran a mi Urunkhoz, Megváltónkhoz. Ő egészen biztos, hogy nem fog elutasítani és mi is részesülhetünk az Úr Jézus Krisztus kereszten értünk meghozott engesztelő áldozatának érdemében és megkaphatjuk Isten legdrágább ajándékát, a kegyelmet, a teljes szabadulást és az örök életet.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus keresztáldozatáról szóló áldott kijelentés:

„Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek,

az igazságnak éljünk: az Ő sebei által gyógyultatok meg." (1Péter 2,24)

***

KÖVETNI AZ ÚR JÉZUST

"Ezután kiment, és meglátott egy Lévi nevű vámszedőt, aki a vámnál ült. Így szólt hozzá: „Kövess engem! Az otthagyott mindent, felkelt, és követte Őt." Lukács 5, 27-28

Lévi nagy napja!

Lévinek, - más néven: Máténak - ez a napja ugyanúgy indult, mint bármelyik más, mégis élete legfontosabb, legmeghatározóbb napja lett.

A Biblia arról tudósít, hogy ezen a napon is ott ült a megszokott helyén a vámos asztalnál.

Máté tudta, hogy mit vállal ezzel a foglalkozással. Tudta, hogy egy zsidó ember részéről a római embertelen vámrendszer kiszolgálása megbélyegzéssel jár. Vállalta, hogy honfitársai, a rómaiak elvtelen kiszolgálójának tekintsék, megvetéssel illessék és kitaszítsák Izráel közösségéből.

Életre szóló találkozás az Úr Jézussal!

Az evangélium leírása szerint az Úr Jézus meglátta,

megállt előtte, rátekintett és ezt mondta neki:

„Kövess engem"!

Ez a kijelentés nem kérésként hangzott el, hanem

visszautasíthatatlan parancsként.

Ez ellenállhatatlan elhívás volt Isten részéről.

Az Úr Jézus nem kérte ki véleményét!

Nem kérte, hogy fontolja meg! (Nem történt döntésre hívás!)

Nem hagyott gondolkodási időt, hanem

ezzel a kijelentéssel annyit mondott Máténak, hogy „UTÁNAM"!

***

Az itáliai barokk egyik kiemelkedő festőjének, Caravaggionak van egy döbbenetes hatású festménye, melynek címe: Máté elhívatása.

A vámos asztal mellett több ember ül.

A szoba ajtajában ott áll az Úr Jézus és kezével rámutat valakire.

A kézmozdulatok önmagukért beszélnek és némán prédikálnak.

A csodálkozó Máté kezével önmaga felé mutat,

mintha azt kérdezné, hogy: Én? Miért éppen én?

Ez a hívás nekem szól?

Uram valóban rám van szükséged?

Én csak egy megvetett, megbélyegzett, kitaszított bűnös ember vagyok, akit senki sem szeret!

Éppen én kövesselek téged? Én méltatlan vagyok erre!

Amikor az Úr Jézus megállt a vámos asztalánál,

már látta, amit akkor még senki sem értett,

hogy ez az ember tanítvány lesz és igen hasznos az Isten országának szolgálatában.

(Máté az Úr Jézus tizenkét tanítványának egyike, ő írhatta meg a nevéhez fűződő szent evangéliumot.)

Valóban döbbenetes volt ez a választás.

Számunkra érthetetlen, hogy az Úr Jézus milyen szempontok alapján választotta ki tanítványait.

Azt viszont tudjuk, hogy Isten nem személyválogató és végtelen szeretettel hajol a bűnösök felé.

Minden megváltozott!

Máté élete ettől a pillanattól kezdve teljesen megváltozott.

Az Úr Jézus ellenállhatatlan hívó szavára hajlandó volt azonnal otthagyni mindent.

Mindent, ami régi, az egész múltját.

Mindent, ami életében Krisztus nélküli volt.

Ott és akkor tulajdonképpen az egész bűnös, elrontott életét lezárta.

A változás teljes volt és tökéletes. „Otthagyott mindent, felkelt és követte Őt!"

Ezen a napon minden eldőlt Máté életében.

Belépett életébe, elérte, sőt utolérte őt az Isten üdvözítő kegyelme.

Beragyogott az ő sötét, zárt, szűklátókörű világába a mennyei világosság.

Emberi terveit, elképzeléseit, számításait, addigi egzisztenciáját keresztülhúzta a menny Ura.

Az Úr Jézus megjelenése Máté életében:

döntő és meghatározó volt,

életformáló hatása volt,

életre szóló -örökéletre szóló- változást eredményezett.

A Biblia ezt teljes odaszánást, életváltozást nevezi megtérésnek.

Igent mondani az Úr Jézusnak, és érte MINDENT elhagyni.

A megtért ember Krisztusban, nemcsak sokat, vagy nagyon sokat, hanem MINDENT megkapott.

„Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta,

hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?" (Róma 8,32)

Így kell az Úr Jézust követni!

Ebben az Igében Jézus Krisztus áll meg mellettünk a Szentlélek által!

Nem kérdez, nem vádol, nem tesz szemrehányásokat,

nem vizsgáztat, hogy méltóak vagyunk-e vagy sem,

hanem szelíd hangján egyszerűen csak hív.

Az Ő hívása ma is ellenállhatatlan isteni parancs!

Nekünk is ugyanazt mondja: „Kövess engem"!

Boldog ember az, aki mer és tud felállni régi életéből, elhagyva mindent (becsukva a boltot),

lezárva a régit, megtagadva a bűnt, hogy újat kezdhessen Jézus Krisztussal.

„Már keresztem vállra vettem, S ÉRTED MINDENT ELHAGYOK." (426 dicséret)

Tudjuk, hogy az Úr Jézus követése: MEGBÁNHATATLAN!

Jézus Krisztus nemcsak Megváltónk akar lenni, hanem életünk Ura is, mégpedig oly mértékben, hogy egyetlen kis területét sem vonhatjuk ki uralma alól.

A megtért ember tisztában van azzal, hogy ő Isten választottja.

Az ilyen embert a hála lelkesíti, hogy az őt mindhalálig szerető Urának mindenben rendelkezésére álljon és hasznos lehessen.

Ha megtért embernek valljuk magukat, akkor meg vagyunk győződve arról, hogy Istennek terve van a mi egyszerű,

mások szemében talán lenézett, megvetett életünkkel, mert az Ige szerint drágák vagyunk az Ő számára!

„Mert aki titeket bánt, az Ő szeme fényét bántja." (Zakariás 2,8)

Kövessük Őt hűségesen, mindhalálig.

Nem fogunk csalódni.

Mi is Mátéhoz hasonlóan az énekíró szavaival elmondhatjuk:

„Amint vagyok sok bűn alatt, de hallva hívó hangodat, ki értem áldozád magad, fogadj el Jézusom." (460.)

Így lehet, így kell és csak így érdemes az Úr Jézust követni.

Csak így részesülhetünk az Úr Jézus Krisztus engesztelő áldozatának érdemében, a kegyelemben, az üdvösségben.

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus felszólítása a hűséges követésre, és a felelősségteljes keresztvállalásra:

„Akkor Jézus ezt mondta tanítványainak: Ha valaki énutánam akar jönni,

tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem!

Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti azt, aki pedig elveszti az életét énértem, megtalálja azt.

Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?

Vagy mit adhat az ember váltságdíjul a lelkéért?"

(Máté 16, 24-26)

***

Istenünk áldott Igéje így hangzik a Lukács írása szerinti Szent Evangélium 6. fejezetének a 20-21 versek alapján:

Az Úr Jézus mondja:

„Boldogok vagytok, szegények, mert tiétek az Isten országa.

Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert majd megelégíttettek.

Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok."

( Lukács 6, 20-21)

***

KIK A BOLDOGOK?

„Úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér", vallja József Attila, és igaza van. A kérdés csupán az, hogy a körülöttünk örvénylő, félelmetesen felgyorsult világ szüntelen történéseivel, mérhetetlen információáradatának szőnyegbombázása alatt megtaláljuk-e az egyetlent, és hamisítatlant? Jó lenne megtanulni végre, ne nevezzük boldogságnak azt, amit csak mi képzelünk annak és holnapra, mint a füst elmúlhatnak, mert: „a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók." (2Korinthus 4,18)

Hol is keresik általában az emberek a boldogságot?

A szerelemben, családban, gazdagságban, alkotásban, tanulásban, munkában, szórakozásban, zenében, táncban, italban, baráti társaságban stb. Pedig ezek csak pótlékok: a valóságnak árnyképei, a tükörnek csak cserepei, a képnek csak színei, a teljességnek csak részei.

„A boldogság nem bennünk van

és nem is rajtunk kívül.

A boldogság csak Istenben található,

és amint megtaláltuk Őt, ott lesz mindenütt."

Így vallott erről az állapotról egy hitben élő híres természettudós: Blaise Pascal:

A valódi boldogságot Istenen kívül hiába keresnénk, mert Ő minden boldogság forrása!

Boldog ember az, aki találkozik az Úr Jézus Krisztussal, mert a mennyek országa csak ott van, ahol Ő jelen van.

Aki nem Tőle várja a boldogságot, az csalódott emberként él és kiábrándult, boldogtalan emberként fog meghalni.

Isten jelenléte nélkül azért kétségbeejtő a helyzet, mert nélküle nem tapasztalható sem a biztonság, sem a békesség. Az ember boldogtalanságának legfőbb oka az, hogy nem ismeri Istent.

Boldogok azok, akik tudatosan keresik Istent. „Boldogok, akik...teljes szívvel keresik Őt." (Zsoltár 119,2 )

Az Úr Jézus a tanításaiban igen nagy hangsúlyt helyezett a valódi boldogság meghirdetésére.

Ő hitelesen beszél erről, hisz egyedül Ő ismeri minden emberi vágy végső célját.

Ő tökéletesen ismeri érzéseinket, még azokat is, amelyeket megfogalmazni sem tudunk.

Ő ismer minket a legjobban, hisz Ő teremtett, Ő választott ki, Ő váltott meg, Ő pecsételt el a maga számára.

Ő pontosan tudja azt is, hogy jelenleg boldog-e az életünk?

Csak Őáltala lehetünk valóban boldogok, már ezen a földön és majd az örök életben.

Fogadjuk el most az Ő vezetését és engedjük, hogy Szentlelke és Szent Igéje által formálja az életünket akaratának megfelelően. Akik már vele élik életüket, naponta hálás szívvel rácsodálkozhatnak Isten hatalmára, nagyságára, tökéletességére, békességére, szeretetére, áldásaira, biztonságot adó jelenlétére.

Mert ahol az Úr Jézus Krisztus jelen van, ott Isten országának békessége és boldogsága van jelen.

***

LELKI SZEGÉNYEN

„Boldogok vagytok szegények, mert tiétek az Isten országa."

Az Úr Jézus már az első boldogmondásban megmutatja minden boldogság CÉLJÁT, mely nem más, mint Isten országa.

A Máté evangéliumában ezt a bizonyos szegénységet konkretizálja: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa." (Máté 5,3) A „lelki szegénység" eredetileg koldus szegénységet jelent.

A koldus nem szégyell kiállni az emberek elé és kitartani a kezét, alamizsnát várva.

A hívő ember folyamatosan a „lelki szegénység" állapotában van, mert nem szégyelli naponta mély alázatban az élő Isten elé nyújtani szegény bűnös szívét és Tőle olyat kérni, amit ember soha nem tud megadni: az éltető evangéliumot, a mindennapi kegyelmet és bűnbocsánatot.

Csak az lehet lelki szegény, aki kizárólag Isten irgalmasságában tud naponta megpihenni.

Csak általa lehetünk szabadok és boldogok.

Tanuljunk meg mindenkor ilyen alázatban megállni Isten előtt.

Tudjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus, amikor emberré lett: a teljes szegénységet és mindent vállalt értünk, szolgai formát vett fel, önmagát megüresítette és a kereszten értünk áldozta életét.

„Mert ismeritek a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett, hogy ti az Ő szegénysége által meggazdagodjatok." (2Korinthus 8,9)

***

LELKI ÉHSÉGBEN

„Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert majd megelégíttettek."

Az Úr Jézus a Máté evangéliumában ezt az éhséget konkretizálja: „Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek." (Máté 5,6)

Mindenkinek van egy veleszületett természetes igazságszomja.

Az istentelen világ hazugságaival igyekszik megbénítani az igazság keresést. Ilyenkor az ember számára a világ sötétté, rideggé és idegenné válni, mert egy hazug világkép roncsoló hatása kezd érvényesülni.

Isten ma ebből a veszélyzónából szeretne minket kimenteni és az igazság útjára irányítani életünket.

Jézus Krisztusban személyesen az igazság érkezett a földre, Akire minden embernek szüksége van!

Az Ő jelenlétére úgy van szükségünk, mint az éhezőnek egy falat kenyérre, vagy a szomjazónak egy pohár vízre. Az Úr Jézus mondja:"Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához csakis énáltalam." (János 14,6) Ő az emberiség számára személyesen minden egyéni, minden társadalmi és politikai, erkölcsi és gazdasági igazság! NÉLKÜLE NINCS IGAZSÁG!

Akik hitetlenségükkel mindvégig megtagadják Őt, azok örökre elégedetlenek és boldogtalanok maradnak, mert Isten igazságát semmi más nem pótolhatja.

AZ ÚR JÉZUS, A MI IGAZSÁGUNK.

Ővele minden csapást ki lehet bírni és minden akadályt le lehet győzni.

***

KÖNNYEK KÖZÖTT

„Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak." (Máté 5,4)

Feltűnő az Igében az, ahogy Úr Jézus tanításában egymás mellé kerül ez a két ellentétes fogalom: a sírás és a boldogság.

Tudnunk kell, hogy itt nem a testi vagy lelki fájdalom, vagy gyász miatti sírásról van szó, de nem is az örömkönnyekről van szó. Itt egészen más minőségű sírásról beszélhetünk, mely nem más, mint a BŰNBÁNATI sírás.

A szív legmélyéről felfakadó bűnbánó könnyek mindig kedvesek Isten előtt.

Csak így találhat nyugalomra, békére, vigasztalásra az emberi lélek.

Amint a bűnös nő könnyeivel mosta az Úr Jézus lábait, úgy omlik alá ma is az, akinek sok bocsáttatott meg, amint az Úr Jézus mondja: „az jobban is szeret". Vagy, amint Péter apostol könnyekre tudott fakadni bűnei felett, így kaphatunk mi is megbocsátást, mert ismeri az Úr a mi könnyeinket is.

Hogyan is látszana meg a mi szeretetünk, ha nem éppen a könnyeinkben, amelyek szavak nélkül is beszélnek.

Boldog ember az, aki tud sírni,

de a világ legboldogtalanabb embere az, aki még soha nem sírt bűnei fölött.

Akit még soha nem döbbentett meg a Golgota véres látványa,

akinek még nem szorult össze a szíve a helyette és érte szenvedő Isten Fián,

az nem is érdemli meg a mennyek országát.

MINDEN BOLDOGSÁG FORRÁSA MAGA JÉZUS KRISZTUS.

Ő, aki ismeri a könnyeinket, Ő garantálja a vigasztalás valóságát is, mert a Szentlélek maga a Vigasztaló.

Ő, aki nemcsak ideig-óráig, hanem egyszer s mindenkorra megvigasztal minket: „És az Isten eltöröl minden könnyet a szemükről." (Jelenések. 20,4)

Ma még megtapasztalhatjuk Isten vigasztalását!

Ne szégyelljünk sírni, kiönteni szívünket az Úr előtt! Nála kész a megbocsátás.

A valódi boldogság egyszerűen nem értelmezhető Jézus Krisztus nélkül. Aki Őt megtalálta, az ÉLETET találta meg és a mennyek országának állampolgára lett. Nincs boldogabb ember, mint akinek az életében Jézus Krisztus elkezdhette az Ő csodálatos munkáját, mert Vele élni, maga a BOLDOGSÁG!

Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus megnyugtató kijelentése:

„Boldog a ti szemetek, mert lát, és fületek boldog, mert hall." (Máté 13,16)

***

(Lukács 6. rész)

***

Az Úr Jézus mondja:

„Megmutatom nektek, kihez hasonló az, aki hozzám jön, hallja beszédeimet, és cselekszi azokat. Hasonló ahhoz a házépítő emberhez, aki mélyre ásott, és a kősziklára alapozott: amikor árvíz jött, beleütközött az áradat abba a házba, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve. Aki pedig hallja beszédeimet, de nem cselekszi, az hasonló ahhoz az emberhez, aki alap nélkül a földre építette a házát: beleütközött az áradat, és azonnal összeomlott az a ház, és teljesen elpusztult."

(Lukács 6, 47-49)

TÚLÉLÉS VAGY ÖSSZEOMLÁS?

Ez az Ige két embernek az Úr Jézus Krisztushoz, a Szent Bibliához, a hithez való viszonyulásáról szól.

Az az ember, aki nemcsak hallgatja, hanem meg is cselekszi az Úr Jézus beszédét, tanítását, az a bölcs, okos és megfontolt házépítőhöz hasonló. Fáradozása, munkája túléli a vihart, mert mindaz, amit a kősziklára alapozva épített, kiáll minden próbát.

Az az ember, aki csupán hallgatja az Úr Jézus beszédét, de nem vonja le belőle a gyakorlati következtetéseket, olyan, mint a bolond, balga, értelmetlen házépítő: akinek munkája és fáradozása teljesen hiábavaló, mert az első megpróbáltatás hatására összedől, romhalmazzá válik, semmivé lesz.

MINDEN CSALÓDÁS ALAPJA AZ ALAPOZÁS HIÁNYA.

Lelki értelemben is valamennyien építkező emberek vagyunk. „Ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá,." (1Péter 2,5) Egyáltalán nem mindegy, hogy Isten próbatételei után örvendezhetünk-e vagy sírnunk kell. Túléljük-e a ránk mért csapásokat, vagy kárt vall az életünk.

Ma még bölcsen megfontolhatjuk, hogy az élő Kősziklára alapozva szeretnénk-e túlélni, átvészelni minden katasztrófát az életben, vagy pedig megkockáztatjuk, hogy a romok alatt pusztulunk el.

Melyik csoportba tartozunk?

Vizsgáljuk meg most életünk alapját. Milyen alapot vetettünk? Mire épül az életünk?

Istentől készített biztos sziklaalapra, vagy csupán emberi elképzelések labilis, bizonytalan homokjára.

Az Úr Jézus ma még figyelmeztet minket, hogy nem mindegy hogyan élünk, viselkedünk, cselekszünk!

Az anyaszentegyház 2000 éve szakadatlanul hirdeti, hogy az egyetlen okos, bölcs, józan, megfontolt döntés az, ha az élő Kősziklára, az Úr Jézus Krisztusra, az Isten élő szent és örök Igéjére épül fel az életünk!

Józanul bárki beláthatja, hogy alapozás nélkül a puszta földre építkezni nem normális dolog. Gondolhatnánk, hogy ekkora ostobaságot manapság már senki sem követ el, de ez egyáltalán nincs így.

Aki ma Jézus Krisztust mellőzi, hideg szívvel el tud menni mellette, tanítását szóra sem méltónak tartja, vagy kiveti életéből, az bizony egyenes úton halad a végső pusztulásba. Ez az igazság!

Tanulságképpen az Ige alapján nézzük meg a két ember közötti hasonlóságokat.

Először is mindketten ige-közelben - egyház-közelben - lévő, igehallgató emberek voltak.

Kívülről nézve sok mindenben hasonló beállítottságúnak látszottak, de valójában mégis, az Igéhez való hozzáállásukat, jellemüket, munkájukat tekintve hatalmas különbség volt köztük.

Ami közös bennük, hogy mindkettőjüknek az Úr Jézushoz kellett jönnie és tanítását hallaniuk kellett: „Aki hozzám jön, hallja beszédeimet."

Közös bennük, hogy mindkettőjüknek lehetőségük volt az Úr Jézus evangéliumát komolyan venni és aszerint cselekedni! „Aki hallja beszédeimet, és cselekszi azokat."

Közös volt bennük, hogy mindkettőjüknek házépítésbe kellett fogniuk.

És végül, mindkettőjüket egyaránt sújtották és együtt szenvedték a félelmetes természeti csapásokat.

Vizsgáljuk meg a két ember közötti különbségeket.

Az Úr Jézus Krisztus tanítása szerint alapvető, és döbbenetes különbség van a két ember között.

Az egyik ember okos, bölcs volt, míg a másik bolond.

Az egyik azért volt bölcs, mert komolyan vette az Úr Jézus Krisztus személyét, míg a másik ember NEM.

Az egyik alapos, megfontolt és körültekintő volt, a másik pedig elképesztően felszínes.

Az egyik azért volt alapos, mert szívébe zárta Isten beszédét, és az Ige határozta meg az életét, gondolkozását, minden megnyilvánulását, míg a másik ember életét NEM.

Az egyik felkészült volt, míg a másik tragikusan komolytalan és felkészületlen.

Az egyik azért volt felkészült, mert hitt az Úr Jézus Krisztus beszédének, ezért természetesen számított a viharokra is, míg a másik ember mindezt teljesen figyelmen kívül hagyta.

Az egyik építkező ember mélyre ásott, a kősziklára alapozva házát jól építette meg. Feladatát körültekintően, alaposan, okosan, bölcsen és becsületesen végezte el még ott is, ahová az ember szemek nem láthattak; a másik viszont csak a látványra, a külsőségre törekedett és elképesztően hanyag volt.

LELKI VIHARBAN

Az Úr Jézus mondja: „Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és nekidőltek annak a háznak, de nem omlott össze, mert kősziklára volt alapozva. Aki pedig hallja tőlem ezeket a beszédeket, de nem cselekszi, hasonló lesz a bolond emberhez, aki homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult." (Máté evangélium 7,24-27)

Feltűnő, hogy az Úr Jézus Krisztus ebben az Igében négy komoly ÜTÉST, csapást, négy nagyon súlyos külső támadást, MEGPRÓBÁLTATÁST nevez meg, melyek egyenként önmagukban is katasztrofális hatásúak lehettek:

1. Ömlött a zápor

2. Jöttek az árvizek

3. Feltámadtak a szelek

4. Beleütköztek (nekidőltek) abba a házba

Amikor az Úr Jézustól hallották ezt a szemléletes kijelentést, ezek alapján előre lehetett következtetni a pusztítás nagyságára és arra is, hogy bizonyos fokozatosság van benne. Egyik hullám a másikat követve a csapások összeadódnak, egymást felerősítve hatalmas pusztítást okozhatnak. Tovább súlyosbítja a károkat, hogy a csapások nem csupán a felületet érintik, hanem még az alapokat is megrendítik.

A LELKI VIHARKÁROK SOKKAL SÚLYOSABBAK A TERMÉSZETI CSAPÁSOKNÁL.

„A kísértések, amelyek próbára tesznek minket, olyanok, mint a hullámok és a viharok, könnyen romba döntik a bizonytalan lelkeket." (Kálvin János)

Rettenetes dolog fizikailag szenvedni, de tudjuk, hogy a lelki fájdalmak sokkal érzékenyebb és mélyebb sebet marnak az emberben.

Gondoljunk csak arra, amikor az ellenség részéről igaztalan és kíméletlen rágalmak célpontjába kerülünk, vagy amikor hirtelen támadások, üldözések vihara, zuhataga, örvénye, tornádója szakad ránk.

Amikor hívő életünk lelki békéjét, nyugalmát, stabilitását megpróbálják sötét, gonosz ördögi erők kikezdeni, aláásni, megbontani, megtörni. Hívő ember legyen a talpán, aki túléli ezeket a csapásokat és nem omlik össze.

Ilyenkor mindig: „Nézzünk fel Jézusra, a hitünk szerzőjére és beteljesítőjére..." (Zsidók 12,2) ahogy ezt Luther Márton is mindig megtette:

„Gyaláznak engem ellenségeim, hát tegyék, de ha kegyes keresztyének Krisztus Urunkkal együtt dicsérnek, HA CSAK EGYETLEN KERESZTYÉN is hűséges munkásnak tart, már túlontúl gazdagon elnyertem jutalmamat. Amazok nem érdekelnek, nem méltók rá, hogy munkámat értékeljék, ha dicsérnének, annak szívem mélyén fájnia kellene. Gyalázkodásuk a legnagyobb dicséret és tisztesség számomra." (Luther Márton: MÉLYSÉGE ÉS MAGASSÁGA)

Az Úr Jézus előre figyelmeztetett minket, hogy hívő életünkre időről-időre viharok zúdulnak!

Bármikor kerülhetünk ilyen hitet próbáló lelki „tornádók" borzalmas pusztító szélcsatornáiba.

Ezekre a viharos időkre jó előre fel kell készülnünk, hisz az Úr Jézus is előre megmondta Péter apostolnak:

„Simon, Simon, íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát,

de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited"... (Lukács 22 31-32)

A Bibliából világosan fel kell ismernünk az ellenség szándékait, és alattomos támadásaikra jó előre fel kell készülnünk! Az ördög a legnagyobb hitető, félrevezető és csaló! Ma is ölni akar, mert ez a foglalkozása: „azért jön, hogy öljön és pusztítson!" (János 10,10)

Feltett szándéka valamilyen módon megtéveszteni és levadászni a tudatlan és vigyázatlan embereket.

Kíméletlenül, teljes fegyvertárral a lélek elpusztítására törekszik és nem válogat sem a módszerekben, sem az eszközökben. Durva és alattomosan kifinomult módszereivel, széles és roppant gazdag eszköztárával, behízelgő, vagy brutális támadásainak csapásai alatt minden védtelen ember hamarosan ÖSSZEOMLIK. Mindent elkövet, mindent megmozgat és semmitől sem riad vissza. Sokan belegabalyodnak kivetett hálójába és elbuknak.

Az ellenség részéről soha ne számítsunk kíméletre, vagy jóindulatra. Az ördög törekvése a rombolás, a totális összeomlás elérése, megtévesztett áldozatainak nyomorba döntése, teljes elpusztítása.

„A bolond ember homokra építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, feltámadtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; az összeomlott, és teljesen elpusztult".

Ilyen viharok között derül ki valójában és egyértelműen az ÉLETALAPOZÁS minősége!

Akik nem hisznek Jézus Krisztusban, azok teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak!

Akiknek nem Jézus Krisztus az életük fundamentuma, azokat minden pillanatban a legpusztítóbb katasztrófa fenyegeti.

Mi, akik szeretjük és követjük Őt, nyugtasson meg az a tudat, hogy ha a legnagyobb veszélyben, még ha a halál árnyékának völgyében szenvedünk is, ha kísértések között bukdácsolunk is, az Úr Jézus Krisztus imádkozik értünk, hogy el ne fogyatkozzék a hitünk. Csak ezért éljük túl, ezért maradunk meg, ezért nem vallunk szégyent.

LELKI VIHARKÁROK

Áldott legyen az Úr, hogy ha könyörül rajtunk és épségben átvészeljük a sorozatos lelki megrázkódtatásokat, csapásokat. A lelki viharokat csak azért éljük túl, mert hajlékunk az Isten. Ő a mi Kősziklánk! Csak a mennyei hajlék alatt élhetünk biztonságban.

„Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, amíg elvonulnak a veszedelmek." (Zsoltár 57, 2)

Mi megmenekültek, remegő szívvel hálásan csodálkozunk, amint elvonul a vihar és mi életben maradtunk! Tudnunk kell, hogy az Úr Jézus soha nem mondta azt, hogy a vihar nyomai nem fognak majd meglátszani!

A LELKI SEBEK NEM BIZTOS, HOGY NYOLC NAPON BELÜL GYÓGYULNAK.

Lélekben készüljünk fel arra, hogy ha nem is omlott össze a házunk, de arra számíthatunk, hogy a vihar nyomai még sokáig látszani fognak. A lelki rehabilitáció is eltart még egy darabig.

Tény az, hogy a hívő életben azonnal megindulhat a nagy LELKI ROMELTAKARÍTÁS.

A megtépázott „hajlékon", kikezdett életen, tisztességen és a becsület helyreállításán még van mit munkálkodni: kötözgetni, gyógyítgatni, ápolgatni, míg végre gyógyul és beforr az eleven seb.

A lelki kárrendezés során is számos sürgős és halaszthatatlan feladat vár ránk. Nem kevés időbe kerül a lelki kizökkent állapot helyrebillenése, lecsillapodása, a sebzett szív és a lélek megnyugvása.

Eltart egy ideig, míg lassan elcsitulnak a dolgok.

Mindig súlyosan nehéz feladat az újrakezdés, éppen úgy, mint Noé idejében, vagy Jeruzsálem várfalainak újjáépítésekor történt. Ilyenkor akad feladat bőven!

A viharokról sem tudhatjuk, hogy hányszor fog megismétlődni, hányszor lesz még SZÍV-UTÓRENGÉS!

Egy biztos, nem lesz sokáig szélcsendes, viharmentes a hitéletünk! Nyilván ezek a traumák mindenkit megviselnek, lehet, hogy egy ideig takaréklángra állítják lelki életünket és hátráltatnak a nyugodt építőmunkában.

Számolnunk kell azzal is, hogy életünk során elég sok időt felemészt majd a lelki romeltakarítás.

De nekifeszülve menni kell tovább, hisz küldetésben járunk és szolgálatban őrhelyünkön állunk.

„Mivel Isten irgalmából szolgálatban állunk, nem csüggedünk el." (2Korinthus 4,1)

A hívő ember teljes bizodalmát az élő Kősziklába, Krisztus Jézusba veti, ezért nemcsak hallgatja az Igét, hanem igyekszik aszerint élni az életét, mert meg van győződve arról, hogy a Krisztus alap, örök sziklaszilárd alap.

Ez az alap soha nem omlik össze, mert kikezdhetetlen és mozdíthatatlan. Csak a Krisztusba vetett hit állja ki az idők próbáját. Mindez számunkra biztonságot, békességet, megnyugvást, erőt, tartást ad. „Lelkem a viharból, bűnből, minden bajból Hozzád menekül." (294. ének)

Boldog vagy, ha Őrá alapoztad életedet, jelenedet, jövődet, családodat, terveidet, megélhetésedet, akkor nem fogsz csalódni és Ő garantálja, hogy vele megalapozott hitéleted minden próbatételt, minden vihart ki fog állni!

„Mert más fundamentumot senki sem vethet azon kívül amely vettetett, mely a Jézus Krisztus" (1Korinthus 3,11)

***

(Lukács 12. rész)

***

Istenünk áldott Igéje így hangzik

Az Úr Jézus mondja: „Képmutatók, a föld és az ég jelenségeit felismeritek, e mostani időt miért nem tudjátok felismerni?" (Lukács 12,56)

AZ IDŐK JELEI

Az Úr Jézus Krisztus kemény szavakkal szól azokról, akik hiába figyelik és értik a természet jeleit: (eső lesz, szárazság lesz) ha az utolsó idők MINDENNÉL BESZÉDESEBB JELEI láttán mégis közömbösek tudnak maradni. Akkor és ott az emberek saját szemükkel láthatták a messiási jeleket, mégsem hittek.

Ez drámai felelőtlenség volt részükről, mivel egyértelmű volt, hogy ahol az Úr Jézus járt,

ott a vakok láttak, a bénák jártak, a leprások tisztultak, a süketek hallottak,

halottak támadtak fel és a szegényeknek az evangélium hirdettetett.

Az Úr Jézus Krisztus időben figyelmeztette és gondosan felkészítette az övéit az utolsó idők jeleire is: (Máté 24. rész)

Lesznek háborúk, természeti katasztrófák, sok hamis próféta támad.

Fokozódik az igazsággal szembeni ellenállás.

A gonoszság megnövekedik, és a szeretet sokakban meghidegül.

A benne hívőket üldözni fogják, és sokakat meg is ölnek közülük,

ugyanakkor az evangélium mindenfelé hirdettetni fog.

Nem ezeknek beteljesülését látjuk-e magunk körül?

Úgy tűnik, mintha korunk embere tudatosan menekülne,

kitérne a tények elől, holott azok egyre nyilvánvalóbbak.

Szinte harsognak az idők jelei, sokan mégsem ismerik fel! Miért?

Azért, mert ALSZIK A VILÁG és eszük ágában sincs fölébredni.

A világban folyik a nagy altatás, és kényelmesebb számukra egy álomvilágban élni.

Nem is akarnak az igazsággal szembenézni, mert az önáltatás, a hazugság, az emberi okoskodás fontosabb számukra, mint a hit!

Az Úr Jézus először, mint Megváltó jött ebbe a világba, másodszor pedig, mint ennek Bírája érkezik vissza és akkor már nem lesz mód bármit is megváltoztatni.

Amilyen lelki állapotban talál, a szerint fog ítélni.

Minél hamarabb készüljünk fel ama napra, amikor Isten elé kell állnunk!

Az Úr Jézus mondja: „Azért legyetek készen ti is; mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az Embernek Fia." (Máté 24,44)

Ma hallhattuk az Úr Jézus szigorú figyelmeztetését.

Igyekezzünk minél hamarabb megbékülni Istennel, mert mindannyian az ítélet felé menetelünk.

Ha bűneinkben ér a halál, annak rettenetes következményei lesznek!

Ne legyünk képmutatók, ne tegyünk úgy, mintha mi sem történt volna,

és ne mentegetőzzünk, ne keressünk kifogásokat,

hanem minél hamarabb bánjuk és valljuk meg bűneinket!

Ne haljunk meg bűneinkben, hanem éljünk az Isten által felkínált kegyelemmel, a bűnbocsánat lehetőségével.

Fogadjuk el a történelem legnagyobb „JELÉT"; Jézus Krisztust személyesen!

Mi bűnös emberek, csak az Ő értünk meghozott keresztáldozatának elfogadása által kaphatunk bűnbocsánatot és örök életet. „Akié a Fiú, azé az élet, akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban". (1János 5,12)

Minden igazán megtért ember hálából alárendeli magát Isten akaratának.

Hálából vállalja és hordozza a keresztet és az azzal járó szenvedéseket.

Nemcsak belépett a szoros kapun, hanem elindult és halad is a keskeny úton, a megszentelődés útján és másokat is támogat.

Biztonságban érzi magát, mert tudja, hogy Ő megígérte jelenlétét, oltalmát minden benne hívőnek.

Tudatosan készül Megváltó Urával, Jézus Krisztussal való örök és boldog találkozásra.

Tudja, hogy a történelem eseményeinek irányítása ma is az Ő kezében van és ott is marad örökre,

mert neki adatott minden hatalom mennyen és földön.

Keresztyénnek lenni a legnagyobb megtiszteltetés a földön.

A keresztyén ember élete, hitben, szeretetben, kegyelemben és igazságban létezik, történik.

Minden igazán megtért ember, Istentől kapott felhatalmazással az Úr Jézus Krisztust képviselheti az emberek között: szavaival, tetteivel, egész életével. Nincs ennél áldottabb küldetés!

Ezért figyelmeztet minket az Ige: „Légy józan mindenben, szenvedj, az evangélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd." (2Timótheus 4,5)

***

(Lukács 13.rész)

***

Istenünk áldott Igéje így hangzik: Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Vagy azt gondoljátok, hogy az a tizennyolc, akire rádőlt a torony Siloámban, és megölte őket, vétkesebb volt minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? Nem! Sőt - mondom nektek -: ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el." (Lukács 13, 4-5)

HA MEG NEM TÉRTEK

Nincs sürgősebb feladat a megtérésnél!

Az Úr Jézus mondja: „HA MEG NEM TÉRTEK, mindnyájan hasonlóképen elvesztek". (Lukács 13,3)

Ebből az Igéből is világosan látszik, hogy nincs sürgősebb feladat a megtérésnél, mert senki sem tudhatja, hogy mikor és hogyan hal meg. Ott és akkor voltak, akik gyilkosság áldozatai lettek és voltak, akik baleset következtében váratlanul haltak meg.

Mindig megrendítő, ha a mentőautó szirénáját meghalljuk, mert tudjuk, hogy valaki éppen most életveszélyben van. Ilyenkor leáll a forgalom és a közlekedési rend egy pillanat alatt megváltozik, hogy a beteg minél hamarabb ápoló kezekbe kerüljön!

Balesetek bárhol és bármikor előfordulhatnak: Lakásban, munkahelyen, közlekedésben stb. Rendszeresen hallunk arról, hogy természeti katasztrófák szedik áldozataikat: Földrengés, árvíz, szélvihar, villámcsapás, tűzvész. Vagy ott vannak a bűncselekmények halálos áldozatairól szóló megrendítő hírek.

Az Úr Jézus Krisztus így figyelmezteti övéit: „És mindenfelé nagy földrengések, JÁRVÁNYOK és éhínségek lesznek, RETTENETES DOLGOK TÖRTÉNNEK, és hatalmas jelek tűnnek fel az égen." (Lukács 21,11)

Ma, amikor ilyen félelmetes időket élünk és szomorúan látjuk körülöttünk a sok kétségbeesett embertársunkat, muszáj elgondolkodnunk életünk, jelenünk, jövőnk, sorsunk felől, hogy a Mindenható Szent Isten előtt rendezve van-e az életünk.

Nem tudhatjuk, hogy meddig vagyunk még itt a földön, azt sem, hogy megadatik-e a békés öregkor. Az Úr Jézus ebben az örök figyelmeztetésben rávilágít arra, hogy sokakat váratlanul ér a halál, de a legdrámaibb az, ha hitetlenül. Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Legyetek készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok"! (Lukács 12,40)

Ha hirtelen, meglepetésszerűen jön a vég, már nincs idő imádkozni, felkészülni az Isten elé való állásra.

Akkor már minden végérvényesen és mindörökre LEZÁRATOTT!

A Szent Biblia szerint nincs nagyobb baj, mint ha valakit felkészületlenül, hitetlenül (Krisztus nélkül) ér a halál pillanata, mert nincs más hátra mint: „Az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket." (Zsidók 10,27)

Napjainkban a sok tragikus hírek hallatán bizony nagy kérdést feszeget az, aki felteszi a kérdést, hogy: MIÉRT? Miért ilyen fiatalon? Miért ilyen váratlanul?

Talán a tragikus hirtelenséggel elhunytak bűnösebbek voltak másoknál?

Nem! Ez rossz következtetés.

Az, hogy ki meddig él itt a földön, az nem a bűnösség függvénye, hanem a KEGYELEMÉ!

Az Úr Jézus Krisztus válasza ez: „Ha meg nem tértek, mindnyájan ugyanúgy vesztek el."

Ezzel azt is mondja, hogy ha meg nem tértek, BIZTOSAN ELVESZTEK.

De ha megtértek, GARANTÁLTAN NEM VESZTEK EL.

Egy biztos, hogy nekünk még van lehetőségünk megmenekülni, mert Istenünk nagy kegyelméből ma még élünk!

Még komolyan vehetjük Isten figyelmeztetését.

Nem tudhatjuk, hogy meddig vagyunk még itt a földön, de azt biztosan tudjuk, hogy egyszer számot kell adnunk életünk felől! Ezért nincs sürgősebb feladat a megtérésnél!

MEGTÉRT- E MÁR AZ ÉLETED?

Az Úr Jézus hívó szavára, tudtál-e IGENT mondani?

Tudtál e lélekben 180 fokos fordulatot megtenni?

Tudtál-e Isten felé mozdulni, lépéseket tenni?

Vállaltad-e az Úr Jézust követését a keskeny úton?

Szereted-e és követed-e Őt?

Ez SORSDÖNTŐ kérdés.

Vannak, akik e kérdésre kitérő választ adnak, mert - ahogy a költészet nyelvén Babits mondja- bizonytalanok a válaszadásban.

„Strucc-mód fúr a percek vak fövenye alá balga fejünk, -

s így ér a félig-kész halál, s akkor mivé leszünk mi?"

Sokan vannak, akik csak nemmel tudnak felelni, mert soha nem is akartak megtérni.

Akiknek semmi közük sincs Istenhez.

Akik csak embereket követnek.

Akik csak emberekben bíznak, reménykednek.

Akik csak az emberire, a földire építik életüket.

Embertől viszont nem kaphatnak, se lelki békét, se nyugalmat, se megoldást.

Ezért menthetetlenül csalódni fognak. Ez az ELVESZETT állapot.

Miért?

Azért mert életük legfontosabb döntését elhanyagolták, elodázták, csak marginális kérdéssé degradálták, semmibe vették, vagy egyszerűen visszautasították.

Tudatosan szembeszegültek Istennel és megátalkodott módon életükből kizárják Őt.

Tapasztalat szerint sokan vannak olyanok, akik kényelmesen érzik magukat hitetlenségükben, a megszokott bűneikben, ezért úgy gondolják, hogy nekik egyáltalán nincs szükségük Istenre, kegyelemre, bűnbocsánatra megtérésre! Vallják, hogy nekik ne parancsoljon se Isten, se ember.

Mivel Isten törvényéről, a Bibliáról hallani sem akarnak, ezért egyáltalán nem foglalkoznak a bűneikkel sem, viszont rutinszerűen napról napra szaporítják azokat.

Számukra kevés volt egy élet arra, hogy őszintén szembenézzenek a bibliai igazságokkal és így elmulasztották életük legnagyobb és legáldottabb lehetőségét.

Aki az Úr Jézus Krisztust nem veszi komolyan és nem tiszteli, aki Őt félvállról veszi, aki a hit drága ajándékát nem értékeli, nem becsüli, az MENTHETETLEN.

A hitetlenség a legtragikusabb FELELŐTLENSÉG!

Nem tudhatjuk, hogy mennyi időt kapunk még az Úrtól ezen a földön.

Bármennyit kapunk is, legyen eltökélt szándékunk, hogy arra fordítjuk, amire Ő adja!

A régiek azt tanácsolták: MEMENTO MORI, ami azt jelenti: emlékezz a halálra!

Nem mondhatjuk, hogy nem adatott meg számunkra a lehetőség, a kellő idő az Istenhez térésre, az újjászületésre.

Nagyon igaz az a mondás, hogy aki csak egyszer született, az kétszer fog meghalni, és aki kétszer született, az csak egyszer hal meg. Tehát, aki csak egyszer született, amikor édesanyja a világra hozta, és nem következik be utána a megtérés, az újjászületés, az a Biblia szerint kétszer fog meghalni: egyszer testileg, mikor biológiailag meghal, majd a második halállal, ami a kárhozat.

De aki életében meghallotta az evangéliumot és azt komolyan vette és megtért Istenhez, az csak egyszer hal meg. A biológiai halál után az Úr Jézus szavai szerint átmegy a halálból az életbe. „Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van, sőt ítéletre sem megy, hanem ÁTMENT A HALÁLBÓL AZ ÉLETBE." (János 5,24)

Élünk-e az Isten által felkínált lehetőséggel?

Helyesen használjuk-e föl a Tőle kapott kegyelmi időt?

Ez valóban SORSDÖNTŐ, élet-halál kérdés.

Ma még hallhattuk Isten komoly figyelmeztetését, szent Igéjét, melynek világosságában meghozhatjuk életünk legáldottabb döntését és követhetjük a mi áldott Urunkat.

Az Úr Jézus Krisztus mindig időben figyelmeztet minket:

„Betelt az idő, és elközelített az Isten országa: TÉRJETEK MEG, és HIGGYETEK az evangéliumban." (Márk 1,15)

A Biblia tanítása szerint a megtérés - újjászületés egyetlen esemény, s mint ilyen a Szentlélek áldott, csodálatos munkája.

Az igazán megtért-újjászületett ember az Úr Jézus Krisztusra bízza az életét.

Mivel szavait komolyan veszi, azonnal gyökeres változás megy végbe életében.

Akinek addig Krisztus kívül volt élete körén, most nem csak bekerült oda, hanem Ő lett annak a középpontja.

Az az ember, aki addig háttal volt Istennek, és távolodott az Úrtól, most éppen ellenkezőleg.

Isten közelségében -Igeközelben, az egyházban, a gyülekezetben, a lelki testvérei között- érzi igazán jól magát. Megtapasztalja, hogy a Krisztusban hívők őszintén szeretik egymást, mert a Lélek tüze melegíti át őket és az első szeretet lángja tartja elevenen a testvéri közösséget.

Megtapasztalja, hogy az Úrtól kapott teljes szeretet kiűzi a félelmet és csak a krisztusi szeretetnek erős gátjain törnek meg a világ félelmetes vad hullámai.

A megtért ember életében megváltozik minden: az életszemlélete, a hozzáállása, a világlátása, a gondolkozása, az életcélja, az életének iránya, mert 180 fokos fordulat áll be.

Ilyenkor minden újjá lesz. Tulajdonképpen egész élete alapjaiban változik meg.

Más lesz a viselkedése és elkezd krisztusivá formálódni az élete. Ilyenkor a kívülállók először csak azt érzékelik, hogy például a durva, önző, érzéketlen emberből: kedves, gyöngéd, tapintatos személyiség lett. Ezt a változást a Biblia újjászületésnek nevezi.

Ezt a változást emberileg nem lehet elérni, mert a hit Isten drága ajándéka.

A megtért ember egész hátralévő életét alárendeli Krisztusnak.

A megtért ember tisztában van azzal, hogy ő Isten választottja, ezért a hála lelkesíti, hogy az őt mindhalálig szerető Urának mindenben rendelkezésére álljon és hasznos lehessen.

A megtért ember nem lehet „néma keresztyén", mert nemcsak a szíve nyílik meg, hanem természetesen megnyílik a nyelve is az istendicséretre és a vallástételre. Amint az első bizonyságtételünkre életünk végéig emlékezni fogunk, ugyanúgy az első hangos imádságunkra is.

Adja meg az Úr, hogy minél többen megtapasztalhassák a megtérés mennyei örömét, a kegyelmet, a bűnbocsánatot, azt a biztonságot, védettséget, rejtettséget, boldogságot, békességet, és üdvösséget, amit az Úr Jézus ígért az Őt szeretőknek. Csak ebben a szilárd meggyőződéses hitben élve mondhatjuk el mi is Pál apostollal: „Akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk." (Róma 14,8)

***

(Lukács 13.rész)

***

„Az Úr Jézus azután ezt a példázatot mondta: Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált. Azt mondta a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába? De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom, hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki!" (Lukács 13,6-9)

AZ UTOLSÓ ESÉLY

Ha az ember és Isten kapcsolatát igazi mélységében akarjuk szemlélni, akkor azt az Úr Jézus Krisztus példázataiban kell keresnünk.

Ebben a szemléletes példázatban az Úr Jézus a terméketlen fügefához hasonlítja a meg nem tért embert.

Az, hogy mennyire meghatározó ez a történet, csak azok tudják igazán, akik már belátták, hogy Isten nélkül milyen elrontott volt az életük.

Köztudott, ha egy fügefa évek múltán sem hoz termést, akkor az azt jelzi, hogy nagy a baj.

A gazda még ad ugyan haladékot és esélyt a fának, hátha terem még, de az idő egyszer csak lejár.

Ez a példázat valószínűleg igen érzékenyen érintette a hallgatóságot, mivel pontosan tudták, hogy az Úr Jézus róluk beszél.

Ahol Isten nem kell, ott marad az egocentrikus, magának való, érzéketlen, terméketlen, üres, tartalmatlan, haszontalan és meddő élet! Az ilyen ember csak önmagának él, és a soha nem elég, mindent mindenáron magának akaró ördögi filozófia örvénye sodorja, húzza, kényszeríti egyre mélyebbre.

Pedig nem azért születtünk, hogy egoista módon csak legyünk és felelőtlenül valahogy letudjuk ezt az életet.

Mivel ez a szemlélet Isten Igéje iránt tökéletesen érzéketlenné teszi az embert, ezért ők menthetetlenek!

Babits Mihály a Jónás könyvében oly találóan és hitelesen rajzolja meg a hitetlen ember Biblia iránti közömbösségét, megvetését, durva elutasítását:„Az árusok csak tovább nevettek, alkudtak, csaltak, pöröltek vagy ettek."

Nem azért teremtett minket Isten, nem azért tartotta meg az életünket eddig, hogy csak a helyet foglaljuk a földön: tengjünk-lengjünk, szórakozzunk és a gonosz világ szennyével sodródjunk, együtt rohanva velük: „a kicsapongásnak ugyanabba a posványába." (1Péter4,4)

Világos, hogy ez így nem mehet tovább.

Azt hallottuk a példázatban, hogy a gazda egyetlen fügefáján termést keresett, DE NEM TALÁLT.

Ennek a fának a puszta léte került veszélybe a „megtéretlen" gyümölcstelensége miatt!

Ettől kezdve a kivágattatás ténye, mint Damoklész kardja lebegett a feje fölött.

Nagyon sok ilyen „fügefa" van életveszélyben ma is. Minden megtéretlen szívű ember élete ilyen.

„Te azonban kemény szívvel és megtérés nélkül haragot gyűjtesz magadnak a harag napjára, amikor Isten kihirdeti igaz ítéletét." (Róma 2,5)

A történet szerint a fügefa kapott még egy év haladékot a gazdától, egy UTOLSÓ ESÉLYT, hogy „megtérhessen" és végre teremhessen.

Ma még ebben a kegyelmi időben élünk. De ez nem lesz mindig így.

Isten türelme sem végtelen, és nem tart örökké a kegyelemi idő.

Igenis minden „megtéretlen" fügefának van felelőssége.

Igenis lesz következmény, elszámoltatás, felelősségre vonás, számonkérés, lesz jogos és igazságos ítélet.

Ha valaki nem tér meg Istenhez, kétségtelenül elhangzik majd fölötte az ítéletes és végzetes kijelentés: „Ha pedig nem terem, azután vágd ki!"

***

Az Úr Jézus nem adta tudtunkra a folytatást, hogy egy év múlva vajon milyen állapotban volt a fügefa, de szabad nekünk biblikus megvilágításban továbbgondolni a történetet és összekapcsolni egy másik eseménnyel. Az Úr Jézus „Amikor korán reggel a város felé ment, megéhezett. Meglátott egy fügefát az út mellett, odament, de semmit sem talált rajta, csak levelet. Ekkor így szólt hozzá: „Ne teremjen rajtad gyümölcs soha többé!" És hirtelen (azonnal) elszáradt a fügefa." (Máté evangéliuma 21,18-19)

Ebben az üzenetben a Megváltó számunkra ÖRÖK FIGYELMEZTETÉSKÉNT ítéletet gyakorolt a terméketlen, gyümölcstelen fügefa fölött. Ezzel a szemléletes és döbbenetes jelenettel, Isten hatalmát és azonnali ítéletét láthatjuk, mely alapján akar minket MAGÁHOZ TÉRÍTENI, fölrázni a közömbösségből, a lelki elkényelmesedésből, a lelki tespedtségből, a lelki halálból.

Ebben az esetben az Úr Jézus számonkérése váratlan volt.

Tulajdonképpen Őt ma sem a látvány, a külsőség érdekli, mert amikor odalépett a fügefához, nem a szép és dús lombozatát, hanem a legfontosabbat vizsgálta, mégpedig azt, hogy termett-e gyümölcsöt, vagy pedig nem!

Ott és akkor minden szemtanú számára nyilvánvaló és egyértelmű volt Isten hatalma és ítélete.

Ott és akkor nem volt haladék, nem volt türelmi idő, hanem a kimondott ítéletes Ige: „Ne teremjen rajtad gyümölcs soha többé!" azonnali halállal járt.

Az volt a legsúlyosabb az ítéletben, hogy a fának mindörökre abban az állapotban kellett maradnia, amelyben a Megváltó találta. Az pedig „látványos" elszáradást, azonnali halált jelentett számára.

„Testvérem, mi lesz, ha egy napon váratlanul a te életed mellett áll meg így az Úr Jézus? Nem nézi hívő múltad, kegyes erényeid szépen zöldellő lombozatát, csupán a leglényegesebbet keresi: teremtél-e gyümölcsöt, adtál-e lelked életéből, amelyet Istentől kaptál, másoknak. Vigyázz, nehogy arra ítéljen, hogy abban a terméketlen állapotban maradj, amelyben talált! Mert az a halált jelenti, a kivágattatást, a tűzre vettetést jelenti". (Szikszai Béni: Útitárs)

***

Akiket a fügefa példázata HIDEGEN HAGY!

Feltehetjük a kérdést, hogy ezt a példázatot hogyan szemlélik a hitetlenek, a gonoszok, a tisztátalanok, az elvetettek, az elkárhozottak, az engedetlenek, a megátalkodottak, akik „hideg tudásukkal, dőre tagadásukkal" az Úr Jézus Krisztust ma is semmibe veszik?

Őket mindez egyáltalán nem érinti meg, és nem hatja meg, sőt éppen ellenkezőleg - tökéletesen hidegen hagyja őket. „A tisztátalanoknak és a hitetleneknek semmi sem tiszta, sőt szennyes mind az elméjük, mind a lelkiismeretük." (Titus 1,15)

Ők úgy gondolják, hogy ez a történet nem róluk szól, hogy semmi közük nincs hozzá, ezért közömbösen, egykedvűen fogadják. Ha tudnak is róla, ha el is olvassák a Bibliában, vagy hallják ezt a történetet, egyszerűen nem veszik komolyan, mellőzik, megvetik, elutasítják, ellenszegülnek, sőt kikérik maguknak, és kihívóan, büszkén demonstrálják ellenérzésüket.

A bennük uralkodó zsigeri makacs elutasítás, idegenkedés és közöny miatt képtelenek magukra vonatkoztatni, jobb belátásra jutni, ezért életükre nézve tökéletesen hatástalan marad az Ige.

Mivel Isten Igéje iránt ennyire érzéketlenek ezért ők menthetetlenek!

Kálvin János így írja le ezt az állapotot: „Isten sok olyan embert megtűr egy ideig, akik amúgy méltóak lennének a pusztulásra, ám az ilyenek semmit sem nyernek ezzel a haladékkal, ha makacsságukban kitartanak."

A Szent Biblia szerint a bűn nem más, minthogy NEM HISZNEK Jézus Krisztusban! (János ev. 16,9)

Aki ma Őt tudatosan kizárja életéből, az a lehető legnagyobb bajban van, mert nincs tisztában sem a bűnnel, sem annak súlyával és szörnyű következményeivel. Jézus Krisztus nélkül ugyanis mindenki reménytelen, kárhozatos állapotban van. „Aki hisz őbenne, el nem kárhozik; aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.." (János 3,18)

***

Akiket a fügefa példázata ELGONDOLKODTAT!

Vannak olyan igehallgatók, akik elgondolkodnak azon, hogy ennek a fügefának tulajdonképpen minden lehetősége megvolt arra, hogy teremjen. Minden ideális volt, hisz gondos jó kezekben volt.

Vajon miért maradt mégis gyümölcstelen - terméketlen?

Bárki beláthatja, hogy Isten jól ismer minket, hisz Ő teremtett, Ő ültetett oda, ahol élünk!

Nem véletlen az, hogy ma még ott élhetünk Isten „kertjében" az Ő színe előtt, hisz Ő tudatosan, tervszerűen, megfontolt alapossággal ültet el minket is.

Ő jól ismeri a helyet és az időpontot, a kort, ahova és amikor elültetett.

Jól ismeri életünk célját is, amiért ültetett, mert terve volt és van velünk.

Az is kiderül az Igéből, hogy Isten számára igenis fontosak vagyunk.

Naponta gondoskodik rólunk és várja, hogy termést hozzunk végre.

Ő ezért mindent megtett és minden szükséges feltételt biztosított!

A kérdés az, hogy vajon ma talál-e a mi életünkben megtéréshez illő jó gyümölcsöt?

Nem mindegy tehát, hogyan élünk. Termő-e vagy meddő a hitéletünk?

Akarunk-e teremni, vagy csak a helyet foglaljuk?

Hát nem tragikus az a helyzet, amikor a mi Teremtőnk nem azt találja életünkben, amit joggal elvárhatna?

A MEGTÉRÉST NEM SZABAD FÉLVÁLLRÓL VENNI, VAGY ELODÁZNI.

„Amint a Szentlélek mondja: Ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket." (Zsidók 3,7)

Aki ma még visszautasítja a Megváltót, ezzel azt mondja, hogy ráérek még, van még időm megtérni.

Ez az, amire nincs semmi garancia.

Ebben az esetben senki sem tudhatja, hogy Isten mikor lépteti érvénybe és vonatkoztatja rá az Úr Jézusnak a Lukács evangélium 12,20-ban elhangzott súlyos kijelentését.

***

Akiket a fügefa példázata HÁLÁRA INDÍT!

Az Úr Jézus Krisztus megmentésünk érdekében mondta el ezt a példázatot.

Isten még időben üzent, időben kaptuk a kegyelmi időt, azért, hogy megmenekülhessünk.

Adjunk hálát, hogy még könyörült rajtunk bűnös embereken, hogy még élünk és nem vágatott ki.

Köszönjük meg, hogy még Igéjével táplál, még ma is gondviselő szeretetével hajol le hozzánk, ápol és törődik velünk.

Minden hívő ember tudja, hogy önmagától képtelen teremni, képtelen bármi jót cselekedni.

Szükségünk van Istenünk állandó jelenlétére, gondoskodó szeretetére, türelemére.

Szükségünk van a mindennapi kegyelemre, bűnbocsánatra! Az Úr Jézus Krisztusra van szükségünk.

Őbenne mindent megkaptunk, mert Ő közbenjár értünk és Szentlelke által szüntelenül munkálkodik életünkben.

Az Ige alapján az Úr megkérdez minket, hogy termő-e már a hitéletünk?

Vajon ma talál-e a mi életünkben megtéréshez illő jó gyümölcsöt?

Gondoljuk most át, hogy látszik-e már életünkön az alábbi termés, a Szentlélek gyümölcse?

„SZERETET, ÖRÖM, BÉKESSÉG, TÜRELEM, SZÍVESSÉG, JÓSÁG, HŰSÉG, SZELÍDSÉG, MÉRTÉKLETESSÉG." (Galata 5,22)

A hívő élet nem önmagáért létezik, hanem azért, hogy Isten dicsőségére éljen és az élő Igéjével táplálhasson másokat is! Minden megtért ember tudja, hogy kizárólag Isten kegyelmes szeretetéből él, ezért igyekszik is engedelmesen továbbadni mindazt, amit Tőle kap!

Aki már megtért embernek vallhatja magát, az részese lett az áldott termést biztosító szent „vérkeringésnek".

Számára az Úr Jézus Krisztus által gyümölcsöt teremni kiváltság, megtiszteltetés és öröm.

A hívő élet csak azért terem, mert naponta a „krisztusforrásból" él és merít, mert abból fakad az élete.

Ebből az ÉLŐ FORRÁSBÓL az örök élet áramlik szét: az újszövetség vére, mely számunkra, kegyelmet, bűnbocsánatot, örök életet, üdvösséget ad!

Testvér, ha már termett az életed Isten számára kedves gyümölcsöt, az nem a te erőfeszítésed produktuma, hanem Isten drága ajándéka. Termésed ha van, csak annyi van, amennyi Isten áldott Igéjéből átszűrődhetett nyitott szíveden, és ott megfoganva, megszületve, növekedhetett, érlelődhetett benned. Azért kaptál hitet és új szívet, hogy a MEGTÉRÉS GYÜMÖLCSÉT teremje az életed az Úr Jézus Krisztus szent nevének dicsőségére.

***

(Lukács 13.rész)

***

Istenünk áldott Igéje így hangzik

a Lukács írása szerinti Szent Evangélium 13. fejezetének a 23-24 versei alapján:

„Egyszer valaki ezt kérdezte tőle (Az Úr Jézustól):

„Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?"

Erre Ő így felelt nekik:

„Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek,

hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak."

***

MIÉRT FONTOS BEMENNI A SZOROS KAPUN?

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz,

és kevesen vannak, akik azt megtalálják." (Máté 7,14)

Amikor az Úr Jézus ezt az üzenetet mondta, éppen városról-városra járva tanított, hirdetve a mennyek országát.

Talán éppen egy városkapunál hangzott el ez a néhány mondat, ahol sokan vártak a bejutásra.

Tudták, hogy könnyen kívül maradhatnak, ha bezárják a kapukat.

Ezért komoly figyelmeztetésként hatott az Úr felszólítása: „Igyekezzetek bemenni a szoros kapun."

Aki előtt már zártak be ajtót, az átélte milyen fájdalmas érzés kívül maradni.

Ebben az esetben az Úr Jézus éppen arra figyelmeztet minket, hogy ma még nyitva áll ez a lehetőség.

Ma még be lehet lépni az örök életre vezető mennyei keskeny út szoros, de még nyitott kapuján.

Magunkra vessünk, ha ezt a felszólítást nem vesszük elég komolyan,

vagy ha makacsul halogatjuk, elodázzuk a végső döntést és különböző okokra hivatkozva elmulasztunk belépni.

***

Ebben az Igében az Úr Jézus Krisztus kétféle életútról, életvitelről beszél.

Valaki vagy az egyiken, vagy a másikon jár, HARMADIK LEHETŐSÉG NINCS. Mi a különbség köztük?

A keskeny, a krisztusi út az Életre visz. Ezt az utat keresni kell. Erre az útra csak a szoros kapun át lehet belépni.

Ezt a szoros kaput csak kevesen találják meg és ezen az úton csak kevesen járnak.

Csak kevesen vállalják a megszentelt krisztusi életvitelt, a keresztet és az ezzel járó szenvedéseket.

De mind boldogok, akik megtalálták a keskeny utat, és hálás szívvel boldogan haladnak rajta egészen a célig.

Tény az, hogy a bűn miatt minden ember a SZÉLES ÚTRA születik.

Igen, mindannyiunk számára ismerős az az életstílus, ami ott található.

A széles úton folyamatosan széles tömeg hömpölyög, minden zavaros és igen nehéz rajta tájékozódni.

Ott nincsenek evidenciák, ott minden bizonytalan, minden relatív.

Ott a jót rossznak mondják és a rosszat jónak.

Ott nincs tekintély, és nincsenek tekintettel egymásra az emberek.

Ott nincs hit, nincs remény, nincs szeretet, nincs áldás, mert ott nincs jelen Isten.

A széles úton farkastörvények vannak, és az ököljog uralkodik.

Ott gátlástalanul tombolnak a szenvedélyek.

Ott dominál a siker, a szerencse, a mámor, az érzékiség, a testiség.

Ott természetes az irígység, a gyűlölet, az erőszak, a kegyetlenség.

Ott szüntelen romlás van és morális válság.

Ez az út a romlás útja, ott mindent szabad, ott nincs törvény, nincs erkölcs, nincs tisztesség, nincs kontroll.

Ott minden összekeveredik és összefonódik.

Ott folyamatos a megtévesztés, a jó és a rossz összemosása, egymás átverése.

Keveredik a tudomány a tudománytalansággal, a törvény a törvénytelenséggel.

Keveredik a hit a hiszékenységgel, a tiszta tanítás hamis tanítással és a babonasággal.

Ott folyik a nagy keverés, a megtévesztő hitetés, hogy higgyenek a babonaságban, szerencsében, álmokban, misztikus látomásokban, pogány hiedelmekben, (nép)szokásokban, hagyományokban, okkult dolgokban, stb! De mindez csak azért, hogy az emberek a lelkükkel, az üdvösségükkel ne törődjenek.

Láthatjuk a két út között az -ég és föld- különbséget.

A legjelentősebb különbség mégis az út végén derül ki.

A széles út a kárhozatba visz, ahol az örök szenvedés várja őket.

A széles úton erről senki nem tájékoztatta őket, ezt nem reklámozták, ez nem volt kiírva sehol.

Ha valaki nem figyel Isten hívó szavára, csak az út végén fogja megtudni, hogy hova is érkezett valójában, és akkor már túl késő, nem lehet segíteni rajta.

A Szent Biblia arra figyelmeztet minket, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy melyik úton járunk!

Isten országa, az üdvösség-e az úti célunk, vagy a kárhozat, az ítélet, a veszedelem?

Az Úr Jézus időben felhívja a figyelmünket arra, hogy:, „sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak."

Sokan szeretnének majd bejutni, de egyszer bezáratik az ajtó.

Az Úr Jézus Krisztus így folytatja az Igét: „Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: NEM TUDOM HONNÉT VALÓK VAGYTOK TI". (Lukács 13,25)

Egyszer bezáratik az ajtó, éppen úgy mint Noé idejében, amikor csak nyolc ember élte túl a katasztrófát.

Csak ők jutottak be a bárkába, mert maga Isten zárta be a bárka ajtaját.

A tíz szűz példázatában csak az öt okos szűz jutott be időben, égő lámpásukkal a menyegzőre.

A többiek már csak a bezárt ajtón zörgethettek csupán. Hiába szerettek volna bejutni, hiába könyörögtek mondván: „Uram, Uram, nyiss ajtót nekünk"! És mit kellett hallaniuk?

Az Úr így válaszolt: „Bizony, mondom nektek, NEM ISMERLEK titeket." (Máté 25,12)

Az Ige szerint csak kevesen lépnek be a szoros kapun!

Mert csak kevesen keresik. Csak kevesen találják meg.

Csak azok, akik komolyan veszik az Úr Jézus Krisztust, akik ismerik és igazán szeretik Őt!

Ezt a mennyei lehetőséget, az életmentő keskeny utat Ő készítette el számunkra.

Ő az egyetlen Út!

Ő személyesen az Élő Út!

Ő vágott utat előttünk a számunkra áthatolhatatlan bűndzsungelen át!

Bizony Őt tépték-marták a tövisek, és értünk omlott alá szent vére a kereszten.

Így mentett meg minket, a saját élete feláldozásával!

A szoros kapun belépni csak a földi életünk során van lehetőségünk!

Az Emberfiának itt a földön van hatalma bűnöket megbocsátani, a túlvilágon erre már nincs esély.

Az örök élet, az üdvösség lehet, hogy sokaknak nagyon is szimpatikus,

de az odavezető szoros kapu és keskeny út már nem, mert az hitkomolysággal, kereszthordozással, fájdalommal, sok tövissel, szenvedéssel, súlyos felelősséggel és lemondással jár.

***

Az emberiség úgy viszonyul ehhez a lehetőséghez, mint egy utazáshoz.

Az „üdvösség vonata" ma még ott várakozik az állomáson és várja az utasokat, várja az indulást.

Vannak olyanok, akiket ez nem érdekel.

Mások talán jegyet is váltanak, de meggondolják magukat és mégsem szállnak fel.

És olyanok is vannak, akik az utolsó pillanatban késik le.

Aki majdnem elérte a vonatot, az LEKÉSTE.

Aki majdnem átment a vizsgán, az MEGBUKOTT.

Aki majdnem szabad lett, az továbbra is RAB MARADT.

Aki majdnem túlélte a betegséget, az MEGHALT.

Aki majdnem megtért, az MEGTÉRETLEN MARADT.

Aki majdnem Krisztusé lett, az a sátáné MARADT.

Aki majdnem Krisztus mellett döntött, az ELLENE SZAVAZOTT.

Aki majdnem belépett a szoros kapun, az a SZÉLES ÚTON MARADT.

Aki majdnem hívővé lett, az HITETLEN MARADT.

Aki majdnem keresztyén lett, az NEM LETT KERESZTYÉN SOHA.

Aki majdnem üdvözült, az ELKÁRHOZOTT!

Hiszen, ha valami csak majdnem történik meg, az valójában EGYÁLTALÁN NEM TÖRTÉNIK MEG!

Hadd idézzek itt néhány sort a neves igehirdető Albert Lüscher tanításából, mely a TÖVISKORONÁS szoros kapuról szól. Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják." (Máté 7,14)

„Ami különösen feltűnik ebben a kijelentésben az a tény, hogy KEVESEN találják meg!

Kálvin „Institució"- jának 1561 - es kiadása címlapján egy képet látunk, mely két kaput ábrázol.

Az egyik szoros, TÖVISBOKORRAL a bejáratánál és TÖVISKORONÁVAL a kapu fölött.

Ez a kép világosan kiábrázolja, miért vannak olyan kevesen a keskeny úton.

A tövisbokor a szégyen és a gúny jelképe.

Az Úr Jézust töviskoszorúval koronázták meg és ugyanígy mindenkit, aki átlép a szoros kapun és Jézus Krisztus követésének keskeny útján jár, az Úr Jézusért való szenvedés töviskoszorújával koronáznak meg.

És éppen ezt nem akarja a sok névleges keresztyén; nem akarnak az alázat útján járni.

Utált, sőt gyűlöletes előttük a szégyen és a gúny.

De figyeljük meg csak pontosan Jézus Krisztus szóhasználatát: „és kevesen vannak, akik megtalálják azt."

A döntő szó itt a „MEGTALÁLJÁK".

Egyáltalán nem magától értetődő ugyanis, hogy valaki megtalálja a szoros kaput.

A tágas kapu mindenki számára messziről látható, nem kell keresni.

A szoros kaput és a keskeny utat azonban keresni kell.

A szoros kaput és a keskeny utat alázat, bűnbánat és Jézus Krisztus vérében elnyert bűnbocsánat által lehet megtalálni.

Amiért oly kevesen találják meg a szoros kaput és a keskeny utat az, hogy a névleges keresztyének nagy tömege nem akar bűnbánatot tartani.

Valamiképpen szeretne vallásos lenni, szeretne keresztyén hitet, szeretne bejutni a mennyek országába, de bűneit megbánni és megvallani nem:

nem akar a bűnei okozta romlottságából a Bárány vére által megváltatni, ez számára túl sok, ez nem illik bele személyes elképzeléseibe; sokkal kényelmesebb számára a tömegek keresztyénsége, amely bűnbánat, bűnvallás és bűnbocsánat nélkül oly szépen és fáradság nélkül vezet a mennybe.

Pedig megrendítőek az Úr Jézus Krisztus szavai: „és KEVESEN VANNAK, akik megtalálják azt."

(Albert Lüscher)

Életbevágóan fontos kérdés tehát, hogy beléptünk-e már a szoros kapun, vállalva a keresztet is?

Ott van-e már a helyünk a keskeny úton, a menny felé haladók között az Úr Jézus Krisztus szent gyülekezetében?

Legyen most számunkra bátorítás, hogy ma még tart a kegyelem, ma még nem késő! Használjuk ki ezt a lehetőséget, mert ahogy Kálvin fogalmazott: „Amíg halljuk az Úr szavát, mellyel hív magához, addig a mennyek országába, - mintegy nyitott ajtón át- még beléphetünk".

„Az Úr Jézus Krisztus arra figyelmezteti tanítványait, hogy készüljenek fel a keskeny és tövises útra, hogy senkit ne ejtsenek foglyul a szabados és könnyű élet csábításai, hogy ne csapongjunk szanaszét. Krisztusnak ez a tanítása korlátok között tart minket, életünket a keskeny útra tereli, és a nagy tömegből kiválasztva kevés társat is rendel mellénk. Semmi sem tarthat vissza attól, hogy az életre törekedjünk". (Kálvin János)

Nincs fontosabb tehát, mint ezt az üdvös lépést megtenni!

Ma még megtehetjük, ma még rábízhatjuk magunkat teljesen a hűséges Megváltóra és vele élhetünk örökké!

Ha az Úr Jézus beszédét komolyan véve, őszinte bizalommal és meggyőződéses hittel már beléptünk ama szoros kapun, akkor meghoztuk életünk legáldottabb és megbánhatatlan döntését, mert ezzel már Isten országának állampolgáraként, a krisztusi utat járjuk, mely az Örök Életre visz.

Bizalmamat Krisztusnak szent vérébe vetem.

Örök, igaz javamat csak Benne lelhetem.

E földi, gyarló létben érdemem semmi sincs.

Mit Krisztus szerzett nékem, az, az csupán a kincs!

***

AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS OLTALMÁBAN

Az Úr Jézus Krisztus meg tud védeni a héják és keselyük karmaitól!

BIZTOS VÉDELEM a héják és keselyük karmaitól!

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Jeruzsálem, Jeruzsálem...hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá, DE NEM AKARTÁTOK!" (Lukács 13,34)

Az Úr Jézus megrendítő kijelentését sokan figyelmen kívül hagyták Jeruzsálemben.

Hálátlanul szembefordultak Isten akaratával, kegyetlenül és makacsul elutasították, megvetették Őt. Jeruzsálem a legtragikusabb látványt nyújtotta, amikor nem ismerte fel a Messiást, Megváltóját! Mindezt az Úr Jézus előre látta és sírt Jeruzsálem fölött. (Lukács 19,41)

Mennyire szerette népét!

Ő, aki a népének pásztora volt! Ő, aki menteni jött, a szétszéledt nyáját gyűjteni jött, mennyire fájhatott neki az értetlenség, a lelki hidegség, a közömbösség.

Ma is igen sokan semmibe veszik Őt, nem akarják meghallani az Igét és tudatosan kizárják életükből.

Nem tudják, hogy mit veszítenek, amikor megátalkodott engedetlenségükkel, fanatikus hitetlenségükkel visszautasítják a királyok Királyát!

Nem is sejtik, hogy az Úr Jézus nélkül mennyire becsapottak, kiszolgáltatottak, védtelenek.

Így sorvadoznak lelkileg és szüntelen veszélyben forog az életük.

· Csak Jézus Krisztus ismeri igazán a leselkedő veszélyeket, a héják és keselyük ragadozó karmait!

· Ő ismeri egyedül a támadásra kész vadállatokat, a juhok ruhájába bújt farkasokat, a kígyó és skorpió lelkületűeket.

· Egyedül csak Ő ismeri az ördög minden ravaszságát, álcázott trükkjeit, halálos csapdáit.

Azért, hogy megvédjen, ma még szeretettel hív magához, „védőszárnyai alá". „Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá."

Tudjuk, hogy a tyúk a csibéit az első pillanattól fogva megtanítja a héjaveszélyre.

A fiókák jól ismerik anyjuk hangját, figyelnek és hallgatnak rá, mivel ezen múlik az életük.

Egyetlen vészjelzésére a szélrózsa minden irányából azonnal összerebbennek.

Az anyaállat testével védelmezi kicsinyeit és önfeláldozóan rejti el őket szárnyai alá.

Találtak már túlélő fiókákat, tűzben elpusztult anyamadár teste alatt.

Amíg él az anya, addig biztonság vannak.

Ő jelenti számukra az oltalmat, a menedéket, az egyetlen esélyt, a túlélést.

Az Úr Jézus tudja, hogy a hívő emberek ebben a gonosz és kegyetlen világban fokozott veszélynek vannak kitéve. Nélküle a két lábon járó ragadozókkal szemben, esélyük sem lenne.

A Szent Biblia beszámol arról a rendkívüli gyöngédségről, ahogy Isten oltalmazta népét:

„Ti láttátok, amit Egyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket." (2Mózes 19,4)

„Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettük szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket." (5Mózes 32,11)

„Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába." (Zsoltár 17,8)

„Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek." (Zsoltár 36,8)

„Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem." (Zsoltár 57,2)

„Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá!" (Zsoltár 61,5)

„Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem." (Zsoltár 63,8)

„Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége." (Zsoltár 91,4)

Az Úr Jézus Krisztus így hív magához: „Jöjjetek énhozzám mind, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." (Máté 11,28)

Minket is egybe akar gyűjteni, össze akar terelni biztonságot nyújtó mennyei oltalmának védőszárnyai alá. Ő az egyetlen, aki segíthet rajtunk.

„Krisztus mindezzel azt tanítja, hogy biztonságban megnyugodhatnak azok,

akik hűségesen engedelmeskednek Istennek és hozzá gyűlnek,

mert szárnyai alatt BIZTOS MENEDÉKÜK van,

melyet nem vehet be SEMMIFÉLE HATALOM."

(Kálvin János)

Csak Ő adhat védettséget, rejtettséget, biztonságot, nyugalmat, békességet.

Boldogok, akik elmondhatják életükre nézve a zsoltár szavait:

„Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem." (Zsoltár 63,8)

ASZTALKÖZÖSSÉG AZ ÚRRAL

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Egy ember nagy vacsorát készített, és sok vendéget hívott meg.

A vacsora órájában elküldte a szolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, mert már minden készen van. De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek.

Az első azt üzente neki: Földet vettem, kénytelen vagyok kimenni, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem!

A másik azt mondta: Öt iga ökröt vettem, megyek és kipróbálom. Kérlek, ments ki engem!

Megint egy másik azt mondta: Most nősültem, azért nem mehetek.

Amikor visszatért a szolga, jelentette mindezt urának.

A ház ura megharagudott, és ezt mondta szolgájának: Menj ki gyorsan a város útjaira és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a sántákat és a vakokat.

A szolga aztán jelentette: Uram, megtörtént, amit parancsoltál, de még van hely.

Akkor az Úr ezt mondta a szolgájának: Menj el az utakra és a kerítésekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék a házam. Mert mondom nektek, hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg a vacsorámat." (Lukács 14,16-24)

ASZTALKÖZÖSSÉG AZ ÚRRAL

„Eredj el az utakra és a sövényekhez (kerítésekhez)

és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék az én házam."

(Lukács 14,23)

A Máté evangéliumában leírtak szerint az Úr Jézus így vezette be ezt a történetet:

„Hasonló a mennyek országa ahhoz a királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának."

Amikor a nagy vacsorára már minden készen áll és minden meghívó kézbesítve van, akkor derül ki, hogy a meghívottak sorra mondják le, utasítják vissza ezt a nagy megtiszteltetést.

Valamennyi meghívott, fontosabb teendőkre hivatkozva „kimentését" kéri.

Meglepő a hivatalosak viselkedése, elutasítása, udvariatlansága, érthetetlen közönye, közömbössége. Egyszerűen nem akarnak részt venni, nem szeretnének elmenni, szándékosan ki akarják hagyni életükből ezt a vacsorát.

De miért-e nagy elutasítás, szembenállás, ellenszenv?

Talán azért mert ők jól ismerik a házigazdát!

Azért nem tartanak igényt erre a vacsorára, mert egy becsületes hívő ember rendezi.

Ingyen sem kell, mert nem vállalják vele az asztalközösséget, a közös imádságot,

az alkoholmentességet, a szelíd hangvételű ünnepet, a szórakozásmentes estét.

Máshol „jobb helyeken" jobban éreznék magukat!

Félelmetesen tragikus elutasítás ez, mert többről van itt szó, mint egy vacsoráról.

Isten országának valóságáról beszél itt az Úr Jézus és azokról, akik önmagukat rekesztik ki onnan.

Nem csoda a ház urának haragja, aki ezután kiküldi szolgáit az elesettekhez a sövények mellé!

· A sövények mellett nagyon örülnek ennek a meghívásnak:

A sövények mellett nincsenek fényes paloták, csak kunyhók!

Nincsenek gazdagon terített asztalok, esetleg morzsák vagy még az sem.

Nincsenek pénzes, befolyásos, fölényes üzletemberek, de vannak egyszerű emberek: szegények, betegek, nincstelenek. Ők az első szóra indulnak és jönnek!

· Kényszeríts bejönni mindenkit:

Tudjuk, hogy Noé idejében ez a „szent kényszerítés" nem adatott meg.

Lót és családja életében viszont igen: „kényszerítették őt" (1Mózes 19,16), kézen fogva kellett kivezetni őket a pusztulásra ítélt városból.

Nekünk ma még megadatott, hogy engedhetünk Isten akaratának és mozdulhatunk hívó szavára!

Bizony mi is megköszönhetjük annak a testvérnek, aki szeretetével „bekényszerített" valamelyik templomba, ott ragadtunk és nem csalódtunk.

Talán soha nem gondoltuk volna, de mégis igaz, hogy mi ilyen érdemtelen bűnösök meghívást kapunk Isten családjába és tagjai lehetünk Isten szeretetközösségének.

· Megteljék a házam!

És megtelt a ház! Ó micsoda gyülekezet lehetett?

Mennyi testvér, mennyi hálás boldog ember van jelen.

Ők jöttek a sövények mellől, a perifériáról, hátrányos helyzetekből.

Szinte látjuk a sok hálás embert: mennyi beteg, nyomorék sorstárs, és mennyi boldog kiválasztott ember. Mind ünneplőben van!

Mind befogadva van!

Mind szeretve van!

Mert az Isten népe van jelen!

A választottak közössége van jelen: az élő Isten Anyaszentegyháza!

Akik addig idegenek voltak, de most az Isten országának megterített asztala mellett Krisztusban mind testvérré lettek!

· A hivatalosak közül senki meg nem kóstolja:

A hivatalosok, akik hálátlanságukkal megvetették a számukra felkínált tiszteletet, valószínű később megbánták tettüket, viselkedésüket és lehet, hogy szerettek volna bejutni, de már nem lehetett, mert közben végleg bezáratott az ajtó, mint Noé idejében.

„Mert mondom nektek, hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg a vacsorámat."

Az Úr Jézus Krisztus úgy mondja el ezt a történetet, hogy abban tisztán látszik Isten atyai szíve.

Ő a legjobbat akarja nekünk, mert Ő szeret a legjobban.

Ő mindent idejében elkészített számunkra.

Ő személyesen meghív minket, elvár minket asztalához, önmagához, dicsőséges jelenlétébe, HAZA.

LEHET ENNÉL NAGYOBB MEGTISZTELTETÉS?

Ma, amikor minket hív az Úr, mi hogyan reagálunk? Elfogadjuk vagy elutasítjuk?

Esetleg mi is olyanok vagyunk, mint azok, akik tudatosan távol maradtak?

Mi is elidegenedtünk a világ Királyától?

Eltávolodtunk, elvadultunk Tőle?

Talán nem érezzük jól magunkat ott, ahol Ő jelen van, ahol az Ő akarata megvalósul, ahol az Ő törvénye érvényesül?

Talán jobban érezzük magunkat azok társaságában, ahol nem szokás az imádság, elcsöndesedés, AHOL NINCS JELEN AZ IGE?

Talán jobban érezzük magunkat ott, ahol a világi SZÓRAKOZTATÁS van a középpontban?

Talán jobban tetszik az istentelen világ szennyes kínálata, a maga megbotránkoztató stílusával, züllött módszereivel, kábulatával, zajos zűrzavarával, zenebonájával, érzelmi kitöréseivel, önfeledt tobzódásával, züllött kicsapongásával, szennyes beszédével, trágár nyelvével.

Csak sajnálhatjuk azokat, akik ilyen helyeken érzik jól magukat.

Milyen szánalmasak, szegények, üresek, becsapottak és kihasználtak az Istentől elfordult emberek, a maguk eltorzult erkölcstelen értékrendszerével, egymást züllésbe taszító értékszemléletével.

***

Isten gyermeke, Isten VÁLASZTOTTJA egészen másként éli meg a mindennapjait.

A hitre jutásával más „mennyei" minőség jelenik meg az életében, mivel a Krisztus HIT beépül mindennapjaiba, életmódjába, megnyilvánulásaiba. Ezután a hívő ember értékrendjét, gondolkodását, kegyességét az Úrral való közösség ápolása, a hálaadás és a szent életvitel jellemzi.

Elkezdi Krisztusi szempontból vizsgálni, értelmezni, érzékelni, élni és becsülni az életet.

Egészen más lesz a világszemlélete, az érdeklődése, baráti társasága, kikapcsolódása.

Sokkal elővigyázatosabb, sokkal megfontoltabb, sokkal körültekintőbb lesz.

Sokkal igényesebb, választékosabb, tudatosabb és alaposabb lesz.

Mivel a megtért, újjászületett ember örökre Krisztusba oltatott be,

ezért az Istennel való kapcsolata hit általi és személyes.

Számára a legmeghatározóbb a Megváltójával való hit általi élő kapcsolata, egysége lesz.

Mint Isten VÁLASZTOTTJA bekerült a mennyei asztalközösségbe,

a szent szeretetközösségbe, és boldogan együtt élhet és örülhet a Királlyal és a Fiával.

Isten választottainak tulajdonképpen mindenük megvan:

Van Királyuk, gondviselőjük, otthonuk, terített asztaluk.

Van örök ünnepük. Mert van élő Istenük!

Mi, akik halljuk az Igét valamennyien meghívottak vagyunk Isten országába,

ama a nagy vacsorára, melyre a meghívót személyesen Jézus Krisztus által kaptuk!

Nem utasíthatjuk vissza ezt a legdrágább megtiszteltetést!

„Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak." (Máté 22,14)

TÖKÉLETESEN ELVESZETTEK VOLTUNK!

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet." (Lukács 19,10)

„Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében." (Lukács 15, 4-5)

Az Úr Jézus Krisztusnak ebben a példázatában Isten életmentő kegyelme, a felénk áradó féltő szeretete mutatkozik meg. Vajon magunkra ismerünk-e az elveszett juh történetében?

A Szent Biblia az emberről úgy beszél, mint Istennel szembehelyezkedő megromlott, elveszett bűnösről. „Mindnyájan elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem." (Róma 3,12)

Nincs értelme szépítgetni, fölösleges kozmetikázni romlott bűnös életünket, inkább minél hamarabb meg kellene térni, Isten színe előtt meg kellene vallani az igazat és bocsánatot kellene kérni, belátva, hogy eltévedtünk és bűneink miatt elveszettek vagyunk.

Fölösleges a kifogásokat keresni, mivel lényegtelen, hogy a saját makacsságunk, kíváncsiságunk, vagy öntörvényűségünk miatt tévedtünk el, vagy mások által megtévesztve sodortattunk el a nyájtól, de egy biztos, hogy istentelen életünkben mindnyájan tökéletesen elveszettek voltunk, és így szabad prédaként haltunk volna meg!

Egy eltévedt juh tulajdonképpen halálra van ítélve, egyrészt mert teljesen tehetetlen, másrészt mert a „vadállatok" lesben állva figyelik a nyájat, a könnyű prédát, a gyöngéket, az elszakadtakat, a lemaradókat.

Így van ez ma is. Minden megtéretlen ember tökéletesen kiszolgáltatott, kétségbeejtő és reménytelen helyzetben, állandó halálos veszélyben van.

A Szent Biblia mégis arról az evangéliumról tudósit, hogy mi elveszettek az Úr Jézus Krisztusnak igenis fontosak vagyunk.

Beláthatjuk, hogy senki más nem törődik velünk!

Ő ma is keres minket és ki akar menteni a bajból, mert őszintén szeret és félt minket.

Egyedül Neki köszönhetjük, hogy még életben vagyunk.

***

„Igazság szerint az egész földi életnek úgy kellene eltelnie,

hogy folyamatosan bűnbánatot gyakorlunk,

amely alól SENKI sem vonhatja ki magát." Kálvin János

A Szent Biblia szerint az Isten által vetett szilárd alap PECSÉTJE ez:

„Ismeri az Úr az övéit." (2Timótheus 2, 19)

Az egyetlen JÓ PÁSZTOR, az Úr Jézus Krisztus, igenis jól ismeri az övéit, egyenként számon tartja őket. Neki van hatalma megkeresi és megmenti őket. Az övéi nagyon drágák számára, mivel engesztelő drága vérével, mint egyedüli váltságdíjjal mentette meg őket a biztos pusztulástól, a kárhozattól!

„Így szól az én Uram, az ÚR. Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem, a kövérre és az erősre vigyázok; úgy legeltetem őket, ahogy kell." (Ezékiel 34, 15-16)

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén." (Lukács 15,10)

Minden bűnbánó bűnös ember megtérésén örvendezés van a mennyben.

Csak a megtért bűnös ember szívében van igazi öröm.

Csak a megtért bűnös ember igazán boldog.

Csak a megtért bűnös ember szívében van igazi hála.

Csak a megtért bűnös ember igazán szabad.

Csak a megtért bűnös ember lehet az Úr Jézus tanítványa.

Csak a megtért bűnös ember lehet Isten gyermeke.

Csak a megtért bűnös ember az Isten tulajdona.

Csak a megtért bűnös ember üdvözül.

Az Úr Jézus Krisztus mondja:

„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet." (Lukács 19,10)

Mi tudjuk igazán, akik megtapasztaltuk Istenünk mentő szeretetét, hogy milyen jó megmentettnek lenni és mennyire jó a mi hű Pásztorunkhoz tartozni, biztonságot nyújtó, erős karjaival körülvéve élni.

Boldogok vagyunk, ha a 215. ének soraival hálát tudunk adni:

„Eltévedtem, mint juh, a bűnösök útjára.

Ó segíts Jézusom, őríző Pásztorom, hogy ne jussak romlásra.

Te ontál drága vért, elveszett juhokért, viselj gondot a nyájra."

Az egyetlen JÓ PÁSZTORNAK nagyon mélyre kellett lehajolnia, hogy bűneink mélységéből, szakadékából kimentsen, kiszabadítson minket, hogy mindörökre megmenekült, kegyelmet és bűnbocsánatot nyert boldog gyermekei lehessünk!

Ő nemcsak a legjobban szeret, hanem a legjobban örül is nekünk!

Hálás szívvel köszönjük meg Neki életmentő szeretetét.

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta,

hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."

(János 3,16)

Budapest, 2021. július 4.

***

A TÉKOZLÓ FIÚ

ELSZAKADÁS AZ ATYAI HÁZTÓL

„Egy embernek volt két fia. A fiatalabb ezt mondta az apjának: Atyám, add ki nekem a vagyon rám eső részét. Erre megosztotta köztük a vagyont. Néhány nap múlva a fiatalabb fiú összeszedett mindent, elköltözött egy távoli vidékre," Lukács 15,12

Az Úr Jézus példázatát követve, kísérjük most el a tékozló fiút életének négy fontos állomására. Ennek a fiatalembernek a baja nem akkor kezdődött, amikor becsapta maga mögött az atyai ház kapuját, hanem akkor, amikor a távozás gondolata először megfogalma-zódott szívében.

Az okokat, amiért elvágyott otthonról pontosan nem ismerjük, talán vonzotta az istentelen világ kínálata, és a maga ura akart lenni, mindenkitől szabad és független. A Biblia így tudósít erről a helyzetről: „A kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz!" Jakab 1,15

• Nem így voltunk-e mi is ezzel, amikor függetleníteni akartuk magunkat Istentől, amikor telve ambíciókkal jobbnak láttuk távol tartani magunkat, tudatosan elszakadni mindattól, amit Isten kínál?

Az apát, fia bejelentése villámcsapásként sújthatta. Szívének mérhetetlen fájdalma nincs leírva itt, de láthatatlan könnyei kétezer év óta rendületlenül sugároznak felénk! Figyelemreméltó az is, hogy nem áll fia útjába, hanem csendben megosztja köztük vagyonát, majd fájdalommal végignézi, amint szeretett fia mindent összecsomagol és (talán búcsú nélkül) távozik!

A fiú olyan messze vidékre költözött, hogy még a saját népét is elhagyta. Tele zsebbel és nagy ambícióval indult a nagy életbe, de szép lassan kiürült minden: a zsebe is, a szíve is, és élő roncsként becsapva, kihasználva egyedül maradt. Züllött életmódja miatt mindenét eltékozolta. Ameddig pénze tartott nem érezte hiányát az atyai ház biztonságának, de most igen.

Mind fizikai, mind lelki értelemben iszonyatosan messze került otthonától, de tudjuk, hogy még ide is elkísérte őt az Atya szeretete.

Mi is ilyenek voltunk, amikor kiégett, üres életünk fölött szomorkodva rá kellett döbbennünk, hogy a boldogság nincs ott, ahol és amiben eddig kerestük, mert a boldogság egyedül csak Istennél található!

MÉLYSÉGBEN

„...és ott eltékozolta a vagyonát, mert kicsapongó életet folytatott. Miután elköltötte mindenét, nagy éhínség támadt azon a vidéken, úgyhogy nélkülözni kezdett. Ekkor elment, és elszegődött annak a vidéknek egyik polgárához, aki kiküldte őt a földjeire disznókat legeltetni. Ő pedig szívesen jóllakott volna akár azzal az eleséggel is, amit a disznók ettek, de senki sem adott neki." Lukács 15, 13-16

Ahogy fogy a pénz, úgy fogynak el a cimborák is. Itt már minden élesben megy, a kiürült zsebével együtt égett ki ő is! Magára marad semmi nélkül: se pénz, se vagyon, se barátok, se család, se becsület.

Ebben a reménytelen helyzetben még egy utolsó mentőakcióba kezd! Meg akarja mutatni, hogy ő még valaki, hogy ő önerőből is talpra tud állni, és elszegődik annak a vidéknek egyik polgárához, disznókat legeltetni!

Micsoda "karrier", gondolhatnánk (egy zsidó ember számára nincs alantasabb foglalkozás a disznópásztorságnál), ő mégis vállalja! De nem akármilyen munkaadó ez a "polgár" sem. Éppen az ilyenekre specializálta magát! Akinek ő egyszer "munkát" ad, az bizony nem húzza sokáig! Amint látjuk ígérni, foglalkoztatni (kihasználni) tud, csak éppen a szerencsétlen munkavállalóról "felejtkezik el", így akarja őt ellehetetleníteni, megölni. Az Úr Jézus leleplezi az ilyeneket:„embergyilkos volt az, kezdettől fogva."János 8,44

Beláthatjuk, hogy ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni, mint ez a fiú. Még a disznókkal is törődnek, de vele senki. Ő, aki előkelő családból származik, most tapasztalja meg igazán, hogy mennyire könyörtelen az istentelen világ.

Így kerül a szakadék szélére, megundorodva mindentől: emberektől, disznóktól, mosléktól, önmagától!

Hányan adják fel ilyenkor, hogy nem bírom tovább, minden elveszett! Ilyenkor szokott beindulni az önsajnálat panaszáradata: Elrontottam az életem! Senki sem ért meg, mindenki csak bánt, és csak kihasználnak. Nem kellek én így már senkinek! Nem szeret engem már senki!

Igen, innen nagyon nehéz felállni, de nem lehetetlen! Jó példa erre a tékozló fiú. Amikor már látszólag semmije sincs, egy valamije azért maradt: Az atyai ház biztonsága kitéphetetlenül él még a szívében. Csak ebben az egyben tud megkapaszkodni, és ez menti meg az életét!

Gondoljunk most az Úrra, Aki látva eddigi elromlott életünket, mégis türelmesen várt ránk. Ne szégyelljük hát Neki bevallani tragikus helyzetünket, hogy emberekre már nem számíthatunk, és lássuk be, hogy ha ez így megy tovább, akkor fel kell készülnünk a legrosszabbra. Meneküljünk most azonnal Istenhez.

Ő a mi szerető Atyánk, Akinél mindig oltalmat találhatunk, csak Ő menthet meg minket. Bárcsak mint egy fénysugár ragyogna be most minden összetört emberi szívbe a mennyei otthon kitörölhetetlen képe!

ÚTRA KELEK

„Ekkor magába szállt és ezt mondta: Az én apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én pedig itt éhen halok! Útra kelek, elmegyek apámhoz."

Lukács 15, 17-18

Az Isten nélküli élet olyan, mint egy félelmetes sötét alagút. Ez a fiú csak most kezdte meglátni elrontott élete alagútjának végét! Amikor már le tudta venni szemét a világ csábításainak hamis fényeiről és a csődbement életének szuroksötét reménytelen mocsaráról, amikor már tudta függetleníteni magát az összes emberi tényezőtől, csak ekkor kezdett újra felderengeni előtte az elhagyott otthon biztonságot nyújtó fénye.

A tékozló fiúnak zuhanásában egészen odáig kellett eljutnia, ahol már nem volt mellette ember, csak egyedül disznók és moslék. E nyomorult helyzetében tudott magába szállni. Csak így tudta kívül hagyni a világot minden szennyével és romlott kínálatával, és így jött rá az egyetlen lehetséges megoldásra.

Elhatározását tettek követték. Belátta, hogy nincs veszteni valója, nem halogathatja tovább az indulást. A tettek mezejére lépett, nem okoskodott tovább, hanem valóra váltotta tervét és hazament, mert úgy döntött, hogy nem akar meghalni a moslékos vályú mellett.

Sajnos manapság de sokan döntenek mégis úgy, hogy inkább maradnak! De sokan nem undorodtak meg a zülléstől, mely pedig vesztüket okozza! Milyen sokan tartják megalázónak és lealacsonyítónak a bűnvallást, az Istentől való bocsánatkérést! Inkább beletörődnek abba, hogy senki sem tud segíteni rajtuk és belepusztulnak! Ma még az evangélium azért hirdettetik, hogy mindenki megtérjen gonosz útjáról, mert van megoldás, van lelki béke és nyugalom. Isten ezt mindenkinek meg tudja adni az Ő egyszülött Fia, Jézus Krisztus által!

A tékozló fiú miért juthatott idáig? Azért mert amikor saját kezébe vette az életét a lejtőre került, nem volt többé ura a helyzetnek, egyre csak sodorták az események. Paradox módon az életét mégis az mentette meg, amit otthonról hozott. Nem a maga ereje, tudása, becsülete, nem a vagyona, mert ezek már nem voltak, hanem a lelki útravaló. Az Úr Jézus e történeten keresztül a megtérésre hív fel!

Először be kell látnunk, hogy Isten nélkül mi is a szakadék szélére sodródtunk és nincs ember, aki segíthetne rajtunk!

Nekünk is magunkba szállva meg kell undorodnunk a bűntől, a körülöttünk lévő gonosz világtól!

El kell hinnünk, hogy van, aki MÉGIS szeret!

Isten előtt bűnvallást kell tennünk!

Indulnunk kell HAZA, és mi is az Atya karjaiban fogjuk találni magunkat!

Mindezeket nekünk is végig kell járnunk ahhoz, hogyha élve ki akarunk jutni életünk szakadékából. Mi már Jézus Krisztus által ismerhetjük az ATYAI HÁZ melegét, ahová érdemes hazamenni, az Atya végtelen szeretetét, és Őáltala ismerhetjük a HAZA vezető biztos utat is.

A FOGADTATÁS

„És útra kelve el is ment az apjához. Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt."

Lukács 15,20

E történetről született egy megrázó festmény, amelyen a festő azt a jelenetet ábrázolja, amikor az apa háza tetejéről, kezét szeme fölé emelve kémleli az utat, ahonnan fia érkezése várható. Az Atya így vár minket is mai tékozló fiait. Figyeli, hogy mikor érkezünk már végre HAZA! Egy napon a fiú szégyenkezve, rongyaiban hazatámolygott. Az apa messziről észrevette, fölismerte, megszánta őt és elébe futott!

Kiket is szoktunk mi megszánni? Aki nagyon elesett helyzetben van: a beteget, a nyomorultat, a tehetetlent, az árvát, a bajban lévőt, akinek puszta látványa is szánalmat ébreszt bennünk! Isten nélkül így nézünk ki! Ezt a tényt nem akarjuk elismerni mindaddig, amíg meg nem térünk, mert a legszánalmasabb állapot Isten nélkül élni!

Ha valaki azt gondolná, hogy őróla már mindenki lemondott, és senkinek sem számít az élete, az téved, „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." János 3,16. Ennek az áldott szeretetnek a vonzásában élünk még e földön mindannyian!

A tékozló fiú bizonyára sok mindenre számított, de erre a fogadtatásra nem. Amikor közel ért a házhoz meglátta édesapját, amint fut eléje. Ez a fogadtatás minden képzeletet felülmúlt. Kiderül, hogy az apja szereti őt, és nagy örömmel fogadja. Ki tudja, hányszor mondta el magában a jól megtanult szöveget:

„Atyám vétkeztem..., nem vagyok méltó..,, fogadj béreseddé!" de ezt a mondatott az apa soha nem engedte neki befejezni. Nem béressé, hanem teljes jogú örökösévé fogadja vissza, fiúi méltóságába. Micsoda kegyelem, micsoda megtiszteltetés ez! Ha van leírhatatlan öröm, akkor ez az. Az apa csókolgatja elveszett fiát. A legszebb ruhát kapja, gyűrűt és sarut és nagy vacsorát rendez a hazatérés örömére. Így fogad el minket is a mi Istenünk. Bár nekünk is csak rongyaink vannak, és istentelen életünkben mi is eltékozoltunk mindent, Ő mégis a legszebb ruhát adja ránk, a hit pecsétgyűrűjével fogad teljes jogú gyermekévé, örökre elpecsételve magának. Csak így lehetünk fiai, megtért drága gyermekei a mennyei Atyának!

Tudnod kell, hogy számodra is van út HAZA! Jézus ezért jött a mennyből! Isten szerető szíve téged is hazavár, csak indulj el! Ha megtérsz, ebben a fogadtatásban lesz részed és miattad is ilyen nagy öröm lesz a mennyben.

„Hazatértél! Nem hiányzik semmi!

Elindultál mindörökké lenni!"

***

(Lukács 19.rész)

***

VIRÁGVASÁRNAP

Istenünk áldott Igéje így hangzik a Lukács írása szerinti szent evangélium 19. fejezetéből a 28-tól a 44. versekig.

Az Úr Jézus Krisztus „... tovább haladt Jeruzsálem felé. 29 Amikor közel ért Betfagéhoz és Betániához, az Olajfák hegyénél elküldött tanítványai közül kettőt, és ezt mondta nekik: 30 „Menjetek a szemben fekvő faluba, és amikor beértek, találtok egy megkötött szamárcsikót, amelyen még nem ült ember: oldjátok el, és vezessétek ide. 31 Ha pedig valaki megkérdezi tőletek: Miért oldjátok el? - mondjátok ezt: Az Úrnak van szüksége rá." 32 Ekkor a küldöttek elmentek, és mindent úgy találtak, ahogyan megmondta nekik. 33 Miközben eloldották a szamárcsikót, gazdái ezt kérdezték tőlük: „Miért oldjátok el a szamárcsikót?" 34 Ők így feleltek: „Mert az Úrnak van szüksége rá." 35 Azután elvezették azt Jézushoz, felsőruhájukat ráterítették a szamárcsikóra, és felültették rá Jézust. 36 Amint ment tovább, az emberek az útra terítették felsőruhájukat. 37 Mikor pedig már közeledett az Olajfák hegyének lejtőjéhez, a tanítványok egész sokasága örvendezve fennhangon dicsérni kezdte Istent mindazokért a csodákért, amelyeket láttak, 38 és ezt kiáltották: „Áldott, a király, aki az Úr nevében jön! A mennyben békesség, és dicsőség a magasságban!" 39 A sokaságból néhány farizeus ezt mondta neki: „Mester, utasítsd rendre tanítványaidat!" 40 De ő így válaszolt: „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani." 41 Amikor közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta, 42 és így szólt: „Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat! De most már el van rejtve a szemeid elől. 43 Mert jönnek majd reád napok, amikor ellenségeid sáncot húznak körülötted, körülzárnak, és mindenfelől szorongatnak; 44 földre tipornak téged és fiaidat, akik benned laknak, és nem hagynak belőled követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét."

Virágvasárnapot az Úr Jézus jeruzsálemi bevonulásának az emlékére ünnepeljük.

Ezen az Ő kereszthalálát közvetlenül megelőző vasárnapon sok fontos esemény történt Jeruzsálemben.

Éppen ezeknek az eseményeknek kapcsán derült ki, hogy ki milyen közel került a Megváltóhoz az azt megelőző időben.

Kinek van valóban közössége vele, ki kötelezte el magát mellette,

és ki az, aki csak ott volt, hallott egyet-mást, de ez nyomtalanul múlt el az életében,

és minden maradt úgy, mint régen volt.

Jellemző, hogy milyen sokan tolongtak az Úr Jézus körül ezen a napon,

és milyen kevesen maradtak ott mellette mindvégig, amikor Nagypénteken meghalt a kereszten.

Ez az igeszakasz arról tudósít minket, hogy ott és akkor lázas készületek voltak Jeruzsálemben.

Minden évben hatalmas tömeg érkezett mindenfelől a Pászka ünnep megszentelésére, megünneplésére.

Ezen a napon a nép között futótűzként terjedt el a hír és az egész Jeruzsálem izgalomba jött amikor megtudták, hogy az Úr Jézus érkezik az ünnepre.

A Bibliából tudjuk, hogy ekkor felgyorsulnak az események és az emberek saját szemükkel láthatták,

amint a Messiásról szóló próféciák szó szerint beteljesedtek:

- A Messiás Király szamárháton érkezik:

„Örvendj nagyon Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán..." (Zakariás 9,9)

- A Messiás Királyt hozsannával köszöntik:

„Oh Uram, segíts most; oh Uram, adj most jó előmenetelt! Áldott, a ki jő az Úrnak nevében; áldunk titeket, a kik az Úr házából valók vagytok!" (Zsoltár 118,25-26)

A sokaság felismerve ezeket a jeleket, kifejezi háláját és hódolatát. Őszinte tiszteletük jeléül királyként, pálmaágakkal fogadják és a felsőruháikat terítik le elé!

„Az emberek az útra terítették felsőruhájukat."

„A tanítványok egész sokasága örvendezve fennhangon dicsérni kezdte Istent

mindazokért a csodákért, amelyeket láttak."

Látjuk azt is, hogy az ünneplő sokaságban nem mindenki örül, és nem mindenki ünnepel. Ott vannak a kárörvendők is szép számban és bántják az Úr Jézust. Ők nem tudnak örülni ma sem.

„A sokaságból néhány farizeus ezt mondta neki: „Mester, utasítsd rendre tanítványaidat!" De Ő így válaszolt: „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani."

Az Olajfák-hegyéről a hozsannázó tömegtől körülvéve a keleti Király-kapun át érkezik Jeruzsálembe. (Aki ma Jeruzsálemben jár, szemével megcsodálhatja ugyan azt a gyönyörű „Ékes" kaput, de átmenni rajta nem tud, mert évszázadok óta be van falazva. Aki ismeri a Bibliát, annak ezzel a kapuval kapcsolatban eszébe jut az Ezékiel próféta könyvéből a beteljesedett prófécia.)

„Azután visszavitt engem a szent terület keletre néző külső kapujához, de az zárva volt.

Akkor ezt mondta nekem az ÚR: Ez a kapu zárva marad, nem nyithatja ki senki,

és nem mehet be rajta senki, mert az ÚR, Izráel Istene ment be rajta, ezért marad zárva." (Ezékiel 44, 1-2)

Az Úr Jézus útja egyenesen a templomba vezet, hogy megtisztítsa azt.

„Azután bement a templomba, és kezdte kiűzni az árusokat, ezt mondva nekik:

Meg van írva: „Az én házam imádság háza", ti pedig rablók barlangjává tettétek."

Jeruzsálem város falain belül az Úr Jézust már egészen más hangulat fogadta.

Ott az éneklő tömeg hamar elnémult.

Látván az Úr Jézus indulatát, amikor kiűzte a templomból az árusokat, az ujjongó tömeg gyorsan eloszlott.

A Biblia arról tudósít, hogy csak az ott lévő gyermekek énekeltek tovább, hangos szóval dicsérve az Istent!

A gyermekek tovább hozsannáznak, mert őket nem lehet elnémítani.

***

A virágvasárnapi történet, nagyon mai történet.

Igen elgondolkodtató az, hogy korunk embere hogyan viszonyul az Úr Jézus Krisztushoz!

Mi, akik most halljuk ezeket az Igéket, vajon hogyan tiszteljük Őt? Hogyan fogadjuk Őt?

Megilleti e szívünkben Őt a legméltóbb hely?

Mit adhat Neki a ma embere?

Mit tudunk, vagy - mit szándékozunk - ma hódolatunk jeléül letenni „leteríteni" vagy megvallani - úgy őszintén „kiteríteni"elé?

A Bibliából jól tudjuk, hogy az emberek sok mindent tettek már elé:

Voltak, akik aranyat, tömjént és mirhát.

Voltak, akik pálmaágakat és felsőruhákat.

Ő mégsem örül ezeknek úgy, mint ha valaki a szívét „teríti ki" elé.

A legnagyobb öröm számára, ha valaki Őt, valóban élete Uraként és Királyaként fogadja.

Aki ezt már megtette, arról elmondhatjuk, hogy igazán BOLDOG ember!

Mert Isten gyermekei minden körülmények között dicsérik az Urat, és soha többé nem lehet őket elnémítani!

Testvér, ma virágvasárnap gondolkodj el azon, hogy te hogyan viszonyulsz az Úr Jézus Krisztushoz.

Az élő Isten az Ő élő Igéjében ma eléd lépett.

Az Úr Jézus ebben az áldott Igében ma hozzád érkezett.

Ma a te életedbe akar bevonulni!

Minden ezen áll, vagy bukik, hogy mit jelent számodra az Úr Jézus személye?

Kinek tartod Őt?

Egy híres embernek csupán?

Talán egy tanítónak a sok közül, vagy csak egy „mesternek", mint a farizeusok?

Felismered-e, hogy Ő a Messiás, az áldott Isten Fia, a Szabadító, a Megváltó, az Egyetlen, akire szükséged van!

Elfogadod -e Őt életed Urának és Királyának?

Ismerd fel Őt és adj neki kellő tiszteletet.

A legjobb amit tehetsz, add át Neki életedet önként és szabadon, mert ma még megteheted.

Add át Neki bűnös szívedet!

Ezt ne sajnáld az Úrtól!

Ezt a döntésedet soha nem fogod megbánni!

***

Ott és akkor, az örvendező emberek részéről gyönyörű bizonyságtétel volt ez a fogadtatás:

„Békesség a mennyben, dicsősség a magasságban!

Hozsánna a magasságban! Áldott, aki jön az Úr nevében!

Áldott a mi Atyánknak, Dávidnak az országa!

Áldott az Izraelnek ama királya!"

Megtért szívvel, soha nem fogod elmulasztani Királyodat, Megváltódat dicsérni!

Mert igenis a „megtért kőszíveknek" ma is kiáltaniuk kell!

„Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani."

Óh, hányan akartak már elhallgattatni minket?

Hányan akarták már örömünket elvenni?

Az Úr Jézust is azzal bántották a gonosz, képmutató farizeusok, hogy ez a dicséret és tisztelet nem illeti meg Őt!

„Mester, dorgáld meg a tanítványaidat!"

Az Úr Jézus az istendicséretért még soha nem dorgált meg senkit, másért viszont igen:

pl: a hitetlenségért, a képmutatásért, a kétszínűségért, az elbizakodottságért,

a tiszteletlenségért, az első szeretet elhagyásáért...stb!

„Bárcsak felismerted volna ezen a napon....meglátogatásod idejét."

Boldog vagy, ha már felismerted a te meglátogattatásod idejét!

Ha rájöttél, hogy egyedül Őrá van szükséged és hogy mindened az Övé, akkor ünnep lesz hátralévő életed!

Borulj le Őelőtte és imádságban köszönd meg, amit érted tett a Golgotán.

Szent vérén váltott meg, mert annyira szeretett.

Ezután naponta adj hálát Neki, hogy Őbenne megtaláltad az életed értelmét és Őt, mint

áldott Megváltódat és Szabadítódat ismerheted,

mint élő Uradat és Királyodat tisztelheted, és boldogan, engedelmes szívvel

mindhalálig szeretheted és követheted!

„A mi Urunk Jézus Krisztus és az Isten, a mi Atyánk, aki szeretett minket,

és kegyelméből örök vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg,

vigasztalja meg a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden jó cselekedetben és beszédben." (2 Thesszalonika 2,16-17)

***

(Lukács 22.rész)

***

NAGYCSÜTÖRTÖK

Az Úr Jézus Krisztus így szólt elfogóihoz:

„De ez a ti órátok és a sötétség hatalmának ideje." (Lukács 22,53)

Tudjuk, hogy már a virágvasárnapi bevonuláskor, minden szemtanú számára világossá válhatott,

hogy az Úr Jézus Krisztus fájdalmas könnyeiben benne van minden, ami SZENVEDÉS.

Nemcsak a Szent városra, Jeruzsálemre váró és hamarosan bekövetkezendő borzalom,

hanem az ünneplő tömeg Istent dicsőítésének elnémulása, majd „feszítsd meg!" kiáltása.

Az Úr Jézus Krisztus pontosan tudta a rá váró borzalmakat is.

Ő mindent előre látott!

Látta az utolsó vacsorát, azt a néhány nyugodt, meghitt percet,

amit még együtt tölthet azokkal, akiket mindvégig szeretett.

Látta a Júdás villanó, hideg tekintetét, majd üres helyét.

Látta a borzalmak éjszakáját, ott fenn az Olajfák-hegyén.

Látta a teljes elhagyatottságot, amikor fényévnyi távolságra kerülnek tőle majd az erőtlen emberek.

Előre látta a vért, a fájdalmak fájdalmát,

és azt a poharat.

Ó, azt a poharat, mely tele volt a mi bűneinkkel, a világ összes bűnével-szennyével.

Előre látta Júdás árulását, Péter tagadását, a főpapok ítéletét,

a gúnyt, az ütéseket, és a keresztet.

Az Úr Jézus a Gecsemán- kertben az áruló Júdásnak és az elfogóinak ezt mondta:

„De ez a ti órátok és a sötétség hatalmának ideje." (Lukács 22,53)

Ő tudta, hogy mit tesznek vele a sötétség fejedelmét szolgáló sötét emberek.

Ennek ellenére vállalta a szenvedések szenvedését is értünk, miattunk és helyettünk.

Ő engedelmes volt mindhalálig és alázatosan fejet hajtott az Atya akarata előtt.

Mi is volt az Atya akarata?

Az, hogy a TÖKÉLETES ÁLDOZATNAK meg kell történnie!

A Golgotán a keresztnek állnia kell, hogy ha arra valaki hittel feltekint, az meggyógyulhasson!

„...a mi betegségeinket Ő viselte, a mi fájdalmainkat Ő hordozta.

Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta.

Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze.

Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az Ő sebei árán gyógyultunk meg." (Ézsaiás 53,4-5)

***

(Lukács 18.rész)

***

NAGYPÉNTEK

Istenünk áldott Igéje így szól hozzánk a Lukács írása szerinti szent evangélium 18. fejezetéből a 31-33 verse alapján:

Az Úr Jézus Krisztus „Azután maga mellé vette a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak. Átadják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik, és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad." (Lukács 18, 31-33)

AKI VÉRÉVEL FIZETETT ÉRTÜNK!

Az Úr Jézus valódi küldetését nagyon nehezen értették még a közvetlen tanítványai is!

Elképzelhetetlen volt számukra, hogy szeretett Megváltójuknak szenvednie kell.

Amikor az Úr háromszor is kijelentette nekik szenvedéseit, mindannyiszor értetlenül fogadták.

Először Péter ellenkezett: „Nem eshetik ez meg te veled." Máté 16,22

Másodszor a tanítványok:"...felettébb megszomorodának."Máté 17, 23

Harmadszor: „Ők pedig ezekből semmit sem értének és a beszéd előlük el volt rejtve és nem fogták fel a mondottakat." Lukács 18, 34

Mindez azért volt lehetséges, mivel nem figyeltek eléggé és nem értették meg teljesen az Úr Jézus szavait.

Sajnos ma is sokan vannak így.

Olyan érthetetlennek tűnik sokak számára az, hogy miért is KELLETT az Úr Jézusnak szenvedni, amikor az ő ártatlanságáról, bűntelenségéről még az ellenségei is meg voltak győződve.

Az Úr Jézus elkerülhetetlen szenvedése és halála csak a saját bűneink meglátása után válik érthetővé. Ugyanis a KERESZT bizony értünk áll, azért, hogy mi napnál világosabban lássuk meg és borzadjunk el azon, hogy milyen súlyosak is a mi bűneink Isten előtt!

Az Úr Jézus Krisztus, amikor a reá váró szenvedésekről beszél, így fejezi be: „De harmadnapon feltámad !"

Ő kijelenti tanítványainak, hogy szenvedése után fel fog támadni a halálból.

Ő számunkra is világosan kijelenti, hogy igenis van feltámadás!

Igenis van folytatás! A halállal nincs vége az életnek!

Soha nem volt és nem is lesz ennél nagyobb örömhír az emberiség számára.

Olyan ez, mint amikor egy sötét cellába beragyog a fénysugár, éppen úgy hasít bele ez a mennyei kijelentés, a feltámadásról szóló örömüzenet ma is a világba!

Az Úr Jézus áldott küldetését igazán csak a nagypénteki eseményekben érthetjük meg.

Értünk, bűnös emberekért vállalta a megaláztatást, a szenvedések szenvedését, a borzalmak-borzalmát.

Vállalta, hogy ártatlanul elítéljék, hogy gyalázzák, kigúnyolják, tövissel koronázzák, megostorozzák, leköpjék és megfeszítsék.

ÁRTATLAN ÉLETÉVEL FIZETETT A MI BŰNEINKÉRT.

Ő tudta, hogy bűneink oly nagyok, hogy semmi más módon nem lehetett volna eleget tenni értük, csak az Ő ártatlan szenvedése által!

Értünk szenvedett, hogy ez által eltörölje bűneinket.

Az életünk legfontosabb kérdése a bűneink rendezése.

A bűnkérdés rendezése életkérdés, sőt örökéletkérdés.

Minden nyomorúságunk forrása az, hogy nem rendülünk meg eléggé Jézus Krisztus keresztje láttán és hideg szívvel megyünk el mellette.

Ő csak a megrendült szívűekhez tud aláhajolni, rajtuk könyörülni és velük közösséget vállalni.

Az Úr Jézus Krisztus keresztje ma is a leghatalmasabb JEL a földön!

Kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában.

Egyszer mindenkinek szembesülnie kell a ténnyel, miért is állt a kereszt!

Egyesek számára botrány, mások számára semmitmondó jel, de aki veszi a bátorságot és megvizsgálja, azt meglepetés fogja érni, mert rájön, hogy az a legnagyobb szeretet jele.

Jézus Krisztus az egyetlen, Aki jogosan igényt tarthat életünkre, mivel VÉRÉVEL FIZETETT ÉRTÜNK!

Tekintsünk fel tehát hittel a szenvedések szenvedésének helyére, a Golgotára.

Adjuk át neki életünket, vállalván a keresztet, iránta való hálából örökre.

Az Úr Jézus útján járva szenvedésben nekünk is lesz részünk, hisz minket is a farkasok közé küld, életet menteni!

Vállalnunk kell, ha Őérte ártatlanul bántanak, kigúnyolnak, megvetnek, lenéznek, megaláznak, meggyaláznak!

Az Úr Jézus Krisztus keresztje értünk áll!

Ő teljesen ártatlan volt, még az ellenségei sem tudtak semmi bűnt felhozni ellene!

Ha megnyílik a szemünk, megláthatjuk saját bűneinket és a helyettünk, miattunk szenvedő Isten Fiát. Akkor megérthetjük, hogy az Úr Jézus Krisztus keresztje az egyetlen gyógyszer a bűneink bocsánatára: „Az Ő sebeivel gyógyultatok meg." 1 Péter 2,24

Fogadjuk el hát az Úr Jézus áldozatát, és a gyógyulást azonnal tapasztalni fogjuk.

Ha mi valóban keresztyénnek valljuk magunkat, akkor élő reménységünk van a feltámadott Jézus Krisztusban!

Ő a bűntelen, értünk bűnös emberekért áldozta fel önmagát!

Köszönjük ezt meg Neki minden napon!

„...a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta. Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az Ő sebei árán gyógyultunk meg." (Ézsaiás 53,4-5)

***

(Lukács 24.rész)

***

HÚSVÉT

Istenünk áldott Igéje, az Úr Jézus Krisztus feltámadásának örömüzenete így szól hozzánk a Lukács írása szerinti szent evangélium 24. fejezetéből a 36 verse alapján:

„Jézus megállt közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek! "

***

Az Úr Jézus Krisztus feltámadása megdönthetetlen TÉNY, IGAZSÁG és VALÓSÁG

Az Úr Jézus Krisztus feltámadását ünneplő keresztyén Testvéreim!

Napjainkban 2021-ben, amikor Isten figyelmeztetésként ebben a súlyos járványhelyzetben megpróbálja a világot, azt látjuk, hogy mintha semmit nem tanulna (okulna) az emberiség. Sajnos még az egyházi hírekben sem nagyon hallunk arról, hogy az emberek őszinte bűnbánatot tartanának, Istenhez fordulnának, megtérnének Hozzá! (Fájdalom, hogy még az erre való felhívásról, felszólításról sem igen hallunk, pedig az Úr Jézus Krisztus éppen erre tanít minket.: „Betelt az idő, és elközelített az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban." (Márk evangélium 1,15)

A jelek azt mutatják, hogy éppen itt lenne a rendelt ideje!

Ezzel szemben miről hallunk legtöbbször a hírekben? Szinte csak arról, hogy türelmünk határán vagyunk. Legyünk már végre túl rajta! Talán a legtöbben csak arra várnak, hogy minél hamarabb minden a „régi mederben" folytatódhasson tovább. (Erről a „régi mederről" nem nehéz kitalálni, hogy általában mit is értenek alatta a nem hívő emberek.)

Természetesen az istenfélő ember komolyan imádkozik azért, hogy Isten könyörüljön rajtunk és adjon megoldást erre a csapásra. Őszintén kívánjuk, hogy minél hamarabb legyen vége már ennek a járványnak. Különösen azért imádkozunk, hogy az Úr adjon értelmet és bölcsességet azoknak, akik az Ő kezében eszközök lehetnek az emberek gyógyításában. De mindenekelőtt azért imádkozunk, hogy embertársaink tartsák ezt olyan kegyelmi időszaknak, amelyben lehetőség adatik az Istenhez fordulásra, az életük átgondolására, Isten előtti elcsöndesedésre, a Szent Biblia tanulmányozására, a bűnbánattartásra, az Úr Jézus Krisztus örök evangéliumának értelmezésére, befogadására, a MEGTÉRÉSRE!

A járvány egy éve alatt vajon hányan éltek, élnek ezzel a lehetőséggel?

Ez idő alatt, hány ember jutott hitre? Hány ember mondhatja el boldogan, hogy Jézus Krisztus érdeméért új életet nyertem az Úrtól és élő reménységgel tekintek a jövőbe?

Különösen most ebben a rendkívüli húsvéti időszakban is azt tapasztaljuk, hogy nagy lelki sötétségben, tudatlanul és reményt vesztve él a világ. Mintha nem akarná tudni a Húsvét világmegmentő jelentőségét. Azt látjuk, hogy úgy viselkedik a világ, mintha meg sem történt volna az Úr Jézus Krisztus halálból való feltámadása.

Egy Hollandiában élő magyar honfitársunk nyilatkozta, hogy ott már nem is nevezik húsvétnak az ünnepet, - a más vallású bevándorlók lelki érzékenységének „tiszteletben tartása" miatt, hanem inkább csak „tavaszi ünnepnek" hívják.

Azt kell tapasztalnunk, hogy még a Húsvét szent ünnepe sem tereli igazán a figyelmet az Úr Jézus Krisztus személyére. Legfeljebb csak a mellékesre, a hagyományokra, a babonás hiedelmekre, (nép)szokásokra figyelnek, és azokat gyakorolják.

Pedig ezek eddig még nem segítettek senkin. Isten Igéje pedig minden ilyen elterelő, elhomályosító, félrevezető dolgot a leghatározottabban megtilt és megítél.

Életünk során bőségesen hallottunk már a húsvét ünnepének tudatosan megtévesztő átnevezéseiről: tavasz ünnep, nyuszi ünnep, (hímes)tojás ünnep, locsolkodás ünnep, szabadidő-programos (wellness) hosszúhétvége. Újabban már azt is halljuk, hogy a húsvét nem más, mint az élet ünnepe. És a korszellem ördögi találékonysággal ezután is sok mindent ki fog még találni, csak azért, hogy a lényegről mindenképpen elterelje a figyelmet, csak a Golgotáról ne tudjanak az emberek és így az Úr Jézus keresztáldozatának világmegváltó jelentősége háttérbe szoruljon.

A korszellem így szentségtelenítette meg a Húsvét jelentőségét, az Úr Jézus Krisztus FELTÁMADÁSÁNAK szent ünnepét.

Egyáltalán nem mindegy, hogy mi hogyan viszonyulunk mindehhez, mit vagy kit képviselünk, milyen példát mutatunk, melyik táborba tartozunk: a hívők, vagy a kételkedők, a hitetlenek táborába.

NINCS SÖTÉTEBB A LELKI SÖTÉTSÉGNÉL!

Bármit mond is a világ,

bárhogyan is csűrik-csavarják, próbálják homályosítani a Húsvét lényegét

az emberek hozzáállásától, véleményétől teljesen függetlenül,

a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak feltámadása megdönthetetlen TÉNY, IGAZSÁG, VALÓSÁG és örökre az is marad.

Az Úr Jézus Krisztus világosan tudatja velünk az örök igazságot: „Élek én, és ti is élni fogtok." (János 14,19)

Ez a mi reménységünk!

Az Úr Jézus Krisztus feltámadása a legnagyobb csoda a világ számára!

Hála a mi Urunknak és drága Megváltónknak, hogy még tart a kegyelem,

hogy még van lehetőség átélni a feltámadás valóságának örömét

és ebben a reménységben mindvégig és minden körülmények között hűségesen megmaradni.

Az élő Isten ma is így hívja az embereket magához:

„Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám!

Hallgassatok rám, és ÉLNI FOGTOK!

Örök szövetséget kötök veletek." (Ézsaiás 55,3)

Mindez az Úr Jézus Krisztus által valóság lett.

Ő nemcsak beszélt a feltámadásról,

Ő nemcsak halottakat támasztott fel mennyei hatalmával, de ennél sokkal többet tett,

Ő kereszthalála után harmadnapra feltámadt a halálból,

Ő személyesen minden kétséget kizáróan megmutatta tanítványainak, hogy Ő ÉL.

Erről a tényről a Szent Biblia úgy tudósít, hogy a feltámadott Jézus Krisztust egyszerre több mint ötszáz ember látta saját szemével! „Megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, akik közül a legtöbben mind a mai napig élnek." (1Korinthus 15,6)

A feltámadás örömhíre, azóta bejárta az egész világot:

hogy Jézus Krisztus él és Szentlelke által ma is velünk van,

mert valóban Ő A FELTÁMADÁS ÉS AZ ÉLET!

Az Úr Jézus feltámadása páratlan: a világtörténelem legnagyobb csodája!

Ezért a hitért, ezért az igazságért a hitvalló mártírok ezrei életükkel fizettek.

Igazságát minden kétséget kizáróan mi is tapasztaljuk, és rendíthetetlen hittel vállaljuk!

A Jézus Krisztus feltámadásába vetett hit tehát a hívő keresztyén élet ALAPJA.

Tulajdonképpen ezen áll vagy bukik a hitünk komolysága, de az örök életünk is!

Az Úr Jézus Krisztus ma sem áll le vitatkozni senkivel: se a tagadókkal, se a kételkedőkkel, se a bizonytalankodókkal se a csúfolódókkal, hanem csöndesen ezt mondja: „Ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét." (János 11,40)

Az Úr Jézusnál jobban senki sem szeret minket, hisz megtöretett testét és vérét, az életét adta értünk a kereszten.

Bűneinket magára vállalta, hogy mi szabadok legyünk!

Jézus Krisztus az egyetlen, Aki jogosan igényt tarthat életünkre, mivel szent vérével FIZETETT értünk!

Mindezek után mi sem tehetünk kevesebbet, mint amit Kálvin János tett:

COR MEUM VELUT MACTATUM DEO IN SACRIFICIUM OFFERO.

(Szívemet mintegy megöldökölve égő áldozatul Istennek ajánlom.)

Nekünk, akik hiszünk nincs okunk a kételkedésre, mert Ő eloszlatja félelmeinket!

Jézus Krisztus feltámadása olyan örök hitelesített PECSÉT, amely igazolja Istenségét.

Ha valaki hisz Őbenne, az nem hal meg soha!

Ezért a keresztyén ember halála nem halál, hanem átmenetel az örök életbe!

Ő ezért jött a földre, hogy már itt a földön megtapasztalhassuk Isten dicsőségét és az örökkévalóságban is, ahova haza vár minket. „Krisztus Jézus az, aki meghalt, sőt feltámadt, aki Isten jobbján van és esedezik is értünk." (Róma 8,34)

Akik már megértették, hogy mit tett értük a Megváltó, és Isten kegyelméből élő hitre jutottak, azok többé már nem a maguk akarata szerint élnek, hanem az odafenn valókkal, a mennyeiekkel törődnek,

vagyis mindenben Istenre figyelve, Neki szentelt életben élnek az Ő nagy neve dicsőségére.

„Ha tehát feltámadtatok Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol Krisztus van!" (Kolossé 3,1)

Az Úr Jézus mindent megtett azért, hogy nekünk életünk legyen, tőlünk hívőktől viszont joggal várja el, hogy hirdesse Őt az életünk és ezáltal lelkeket vezessünk Jézus Krisztushoz.

„Hirdetni kell az Ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között."( Lukács 24,47)

Nincs boldogabb ember, mint aki megértette és elfogadta az Úr Jézus Krisztus drága áldozatát és tudja, hogy az Ő halálból való feltámadása megdönthetetlen TÉNY, IGAZSÁG és VALÓSÁG!

Nincs boldogabb, mint aki a jelen lévő feltámadott Jézus Krisztusban hisz, Őt szereti és szeretve követi.

Az Úr Jézus Krisztus jelenléte határozza meg továbbra is az egész életünket, hogy a mi húsvéti örömünk soha ne múljon el. Kívánom, hogy ilyen boldogan éljük életünket, így erősítsen, bátorítson és vigasztaljon minket minden körülmények között a mi Megváltónk élő Igéje:„Élek én, és ti is élni fogtok." (János 14,19)

Budapest, 2021.

Trencsényi László

református lelkipásztor

***

ISTEN ORSZÁGA AZ ÖRÖK ÉLET!

Isten országa vagy már ezen a földön elkezdődik valakinek az életében, vagy nem kezdődik el SOHA!
Az Isten országa kifejezés a Szent Bibliában a dicsőséges Szentháromság egy örök Isten abszolút uralkodását jelenti. Az Ézsaiás könyvében szereplő prófécia így hangzik. „Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: ISTENED URALKODIK!” (Ézsaiás 52,7). „Uralkodik a te Istened! Királyként uralkodik Istened!”
Az Úr Jézus Krisztus ennek az evangéliumnak, (örömhírnek) a beteljesedését jelentette be. Az eredeti görög szónak, a basilea-nak pontos fordítása: Isten királysága, Isten királyi uralkodása: ami egy olyan boldog, tökéletes állapotot jelöl, melyben csak egy akarat van: mégpedig a KIRÁLY akarata.
Jézus Krisztus tanításának központi üzenete az ISTEN ORSZÁGÁRÓL szóló tanítás. Aki hisz az Úr Jézusban, akinek Ő jelen van az életében, ott Isten országa van jelen. Az Úr Jézus Krisztus a királyoknak Királya és uraknak Ura. (Jelenések 19,16) ezzel az üzenettel kezdte meg messiási munkáját, ezzel folytatta tanítását és ezzel is fejezte be.
• „Betelt az idő, és elközelített az ISTEN ORSZÁGA: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban.” (Márk 1,15)
• „Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az ISTEN ORSZÁGA.” (Lukács 11,20)
• „Mert az ISTEN ORSZÁGA közöttetek (bennetek) van!” (Lukács17,21)
• „…negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az ISTEN ORSZÁGA dolgairól.” (Apostolok Csel. 1,3)
Isten országa, vagy a mennyek országa az Úr Jézus Krisztus személyében érkezett a földre és Szentlelke által ma is van jelen a világban. A mennyek országának természetét sok-sok példázatban mutatta be, tette érthetővé számunkra. (Máté 13.)
Megtanította nekünk, hogy naponta imádkoznunk kell Isten országáért, Isten akaratának érvényesüléséért.

***
A Szent Biblia bizonyságtétele az ISTEN ORSZÁGÁRÓL

1. Isten országa nem ebből a világból való, hanem mennyei eredetű. (János 18,36)
2. Isten országa az Úr Jézus Krisztus által jött el a világba. (Márk 1,15)
3. Az Úr Jézus Krisztus tanításának központja, az Isten országa evangéliumának hirdetése. (Lukács 4,43)
4. Nincs fontosabb az életben, mint Isten országát keresni és megtalálni. (Máté 6,33)
5. Csak az Úr Jézusnak van hatalma felfedni Isten országának titkait. (Márk 4,11)
6. Csak a hívőknek adatott meg, hogy értsék Isten országának titkait. (Máté 13,11)
7. Csak az Úr Jézus által van jelen Isten országa a hívők életében. (Lukács17,21)
8. Csak az láthatja meg Isten országát, aki újjászületett. (János 3,3)
9. Csak az alkalmas rá, aki elindult a Krisztus követésben, és nem tekint hátra. (Lukács 9,62)
10. Isten országába csak gyermeki hittel és lelkülettel lehet bemenni. (Máté 19,14) (Márk 10,15) (Lukács18,17)
11. Isten országát test és vér nem örökölheti. (1Korinthus 15,50)
12. Isten országát igazságtalanok nem örökölhetik. (1Korinthus 6,9)
13. Isten országát megtéretlenek, testiek (bűnben élők) nem örökölhetik. (1Korinthus 6,10) (Galata 5,21)
14. Isten országának nyilvánvaló jele és hatása: Igazság, békesség, öröm. (Róma 14,17)
15. Az utolsó időben Isten országának evangéliumát az egész világon hirdetni fogják. (Máté 24,14)
16. Az utolsó ítéletkor az igazak örökölni fogják a nekik elkészített országot. (Máté 25,34)
17. Isten népe, megkapja az Atyától megígért országot. (Lukács 12,32)
18. Isten gyermekei rendíthetetlen mozdíthatatlan országot kaptak. (Zsidók 12,28)
19. Akik Istent szeretik, ígéret szerint örök országot kapnak. (Jakab 2,5)
20. A hívők majd dicsőségesen mennek be a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába. (2Péter 1,11)

Amit még tudhatunk ISTEN ORSZÁGÁRÓL

Isten országának nincs országhatára, mert élettere és tevékenységi köre az egész földre kiterjed.
Nincs hadserege, csak az evangélium hirdetők serege.
Nincs fegyvere, csak az élő Isten Igéje, amely élesebb minden kétélű kardnál. (Zsidók 4,12)
Nincs pénze, de van fizetőeszköze, mely a szeretet.
Van alkotmánya, mely az Isten törvénye.
Van államformája: Teokrácia, KRISZTOKRÁCIA, azaz Krisztus uralma. (Ézsaiás 52,7)
Isten országának vannak polgárjogot nyert tagjai. (Filippi 3,20)
Isten népe, választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartatásra való nép. (1Péter 2, 9-10)

Isten népe a földön harcoló egyház (ecclesia militans), és a győztesek a mennyben. (ecclesia triumphans)
Isten országa zavartalan uralom, ahol Isten gyermekei az Úr törvénye szerint élnek tökéletes engedelmességben.
„Magasztal, Uram, minden teremtményed, és híveid áldanak téged. Elmondják, hogy országod milyen dicsőséges, és beszélnek hatalmadról, megismertetve az emberekkel az Úr hatalmas tetteit, országa ragyogó dicsőségét. Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart.” (Zsoltár 145,10-13)

***
ISTEN ORSZÁGA AZ ÖRÖK ÉLET!

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (János 17,3)
Isten országa nem a világ végén fog megvalósulni, de akkor fog kiteljesedni.
Isten országa vagy már ezen a földön elkezdődik valakinek az életében, vagy nem kezdődik el soha, mert Isten országa csak ott valósulhat meg, ahol Jézus Krisztust szeretik, és szeretve követik. Ahol Őt önként, hittel, belső meggyőződéssel elfogadják, és akaratát cselekszik.
„Az evangélium hirdetésével a földön Isten országa állíttatik fel és alakul meg, és Isten csakis ezen a módon uralkodik az emberek között… Isten országa az, hogy Isten felemeli népét, hogy vezesse őket, ez a teljes és tökéletes BOLDOGSÁG.” (Kálvin János)

Boldog az az ember, aki az Úr Jézus Krisztus királyi uralma alatt élhet,
mert népeket le lehet igázni,
nemzeteket meg lehet gyalázni,
országokat meg lehet csonkítani, vagy el lehet pusztítani,
de a Krisztus népét, a keresztyén Anyaszentegyházat,
az Isten választott népét, a szent nemzetet SOHA.

„Ti pedig választott nemzetség, királyi papság szent nemzet, megtartatásra való nép vagytok.” (1Péter 2, 9-10)
A szent nemzet, csak azokat a hívőket jelöli, akik Jézus Krisztusban hisznek és SENKI MÁST.
Isten országának tagjai,
Isten választottai,
véren megváltott gyermekei tudják,
hogy a nevük ott van az Élet Könyvében,
mely drága véren van felírva, az Úr Jézus Krisztus szent vére által!
„Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az Ő vérében, hogy megmutassa az Ő igazságát.” (Róma 3,25)
.

Budapest, 2021. június 6.
Trencsényi László
református lelkipásztor

Tartalom:

************************************************
Kolossé 1,19-22
JÉZUS A MI BÉKESSÉGÜNK
János 15,1-3
JÉZUS AZ IGAZI
Jelenések 1, 4-5
KI AZ ELSŐ ÉLETEDBEN?
Lukács 16.19-23
AZ ELMARADT BŰNBÁNAT

*************************************************

A BÉKESSÉGRŐL

Kolossé 1.19-22
"Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék,
és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent,
a földön és a mennyben, úgy, hogy békességet
szerzett a keresztfán kiontott vére által.
Titeket is, akik egykor Istentől elidegenedtek,
és ellenséges gondolkozásúak voltatok gonosz cselekedeteitek miatt,
most viszont megbékéltetett emberi testében, halála által,
hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket
állítson majd színe elé."

Amióta az Úr Jézust követem, nekem mindig végtelen békességet ad az a tudat, hogy bárhol nyitjuk ki a Bibliát, Isten Igéje mindig az igazságot tárja elénk, melyre oda kell figyelni! Így van ez most is, amikor a békességről, a megbékéltetésről, mint az életünk kulcsfontosságú kérdéseiről szólhatok. Az alábbiak szerint gondolkodjunk el ezen a témán:
a) Korunk békétlenségének jellemzői
b) A megbékéltetés áldása, és a békességet nyert élet öröme
c) Az Élet Forrásánál
d) A békességszerző élet zavaró tényezői
e) Gyakorlati tanácsok a békesség evangéliumát hirdető, nemes harcban álló testvéreknek
f) A lelki bázisok fontossága
Isten szent igéje megszólít minket a Kolossé levél 1.19-22 szakaszból.

A felolvasott ige utolsó gondolatai aktualitását mi sem jellemzi jobban, mint hogy akár egy mai lapban is olvashattuk volna. Isten igéje ugyanis nem szépíti a rólunk alkotott képet, amikor ezt állítja: Az emberek Istentől:
* ELIDEGENEDETTEK
* ELLENSÉGES GONDOLKOZÁSÚAK
* GONOSZSÁGOT CSELEKVŐK
Ez tragikus! De hát miért van ez így? Azért halmozzunk napról-napra a bűnt, mert békétlen szívünkben állandó harcban állunk Istennel.
Sajnos korunk válságának egyik oka a békétlenség szomorú valósága. Ha az Isten nélkül élő ember számára idegen fogalom az Isten békessége, akkor önmaga próbál produkálni valamit, napi kompromisszumokat kötve a világgal azért, hogy egyáltalán létezni tudjon.

A békesség mindig is nagy értéknek számított, mégis ez ellen vétkezünk talán a legtöbbet.
Hiába beszélünk oly sokat: lelki, társadalmi vagy politikai békéről, ennek ellenére nem lett jobb a világunk, se békésebb. Mi magunkon is sokszor megdöbbenünk, hogy mennyire békétlenek, türelmetlenek, könyörtelenek tudunk lenni másokkal, de sokszor szeretteinkkel szemben, sőt még önmagunkkal szemben is. Tudjuk-e mi a békétlenségünk legfőbb oka? Az, hogy kizárjuk életünkből a Békesség Fejedelmét, Jézus Krisztust. Mert amíg a Békesség Fejedelmének ellenségei vagyunk, addig nem Isten fiainak, hanem a kárhozat fiainak neveztetünk!

a) KORUNK BÉKÉTLENSÉGÉNEK JELLEMZÉSE
A békesség hiányával kapcsolatban van egy félelmetes ige a Jeremiás könyve 6. részében. "Népem romlását úgy gyógyítják, hogy könnyelműen mondogatják: Békesség, békesség! - de nincs békesség-
Mert nincs békesség Isten nélkül! Helyette mi az, ami van?

1. Megbolydult, felfordult élet.
Ha Isten békessége nem kell, akkor marad az örökös nyugtalanság, az állandó felkorbácsolt életritmus, melyben peregnek napjaink, a sértések, bántások állandó feszültségével, a stressz, a zaklatottság nyomása alatt csak őrlődni lehet.
Találóan ír erről az állapotról Jevtusenko: A rohanás e kornak átka c versében:
"Ha mások testén át haladva, célod felé így törsz elő, -nem másra lépsz, mint önmagadra, s állj meg, te Istent feledő!- De nincs megállás, mert nincs békesség Isten nélkül!

2. Terméketlen, öncélú élet.
Ha Isten békessége nem kell, akkor marad az egocentrikus, magának való érzéketlen élet, Mely Isten számára üres, értéktelen, terméketlen, tartalmatlan, haszontalan és MEDDŐ! De sokan élnek így! Mert a békétlen ember soha nem éri utol önmagát. Soha nem jut munkája végére, mert önmagának él és már pihenni, megállni sem tud igazán, mert a soha nem elég filozófiájának örvénye húzza egyre lejjebb.
Mert nincs békesség Isten nélkül! Helyette mi az, ami van?

3. Letargikus élet.
Ha Isten békessége nem kell, akkor nem csoda a naponta tapasztalható lelki válság, érzelmi sivárság. Hazánkban a depresszió szinte már népbetegséggé vált. Mint ahogy a napokban egy orvosprofesszor mondta: " Nemcsak kormányválságban, gazdasági válságban, hanem lelki-erkölcsi válságban van országunk- Hát ide jutottunk! Persze istentelen gyógymód kínálatokban, pótszerekben éppen van elég! Az Isten nélkül élő hiszékeny ember ilyenkor kapkod fűhöz-fához s így teljes kiszolgáltatottságában szabad prédájává válik a világi kívánságoknak, gonosz szándékoknak. "A bűn kiteljesedve halált nemz-
Mert az Isten békességének hiányába bele lehet halni!
A Biblia szerint minden elkövetett bűnnek következménye van, mert a bűn zsoldja: halál! Nem lehet tehát senkinek békessége addig, míg a bűn kérdése nincs rendezve!
Isten nélkül veszélyes élni! Nélküle minden napunk úgy telik, hogy a bűn egyre csak gyűl, halmozódik, és egyre magasabbra torlódik fel bennünk!
Olyan ez, mint egy hatalmas völgyzáró duzzasztógát, melynek betonfalán a nagy nyomás következtében hajszálrepedések jelennek meg és már kezd átszivárogni a víz. Mindenki tisztában van vele, hogy ekkor már a legnagyobb őrültség volna azt takargatni, szépítgetni, kozmetikázni. Ekkor már csak egyet lehet tenni: MENEKÜLNI KELL!
Hogy bűneink árja el ne borítson minket, mi még odamenekülhetünk az egyetlen védett helyre, " az előttünk lévő reménységhez-( Zsidók 6,18) Jézus Krisztushoz!
NINCS MÁS MEGOLDÁS, ÉS NINCS MÁS MENEDÉK!
***

Igénk azt mondja: Ti is ilyenek voltatok!- Valóban csoda, hogy mi még élünk és itt lehetünk! Ez Isten nagy kegyelmének a jele! Bűnbánattal mi itt valamennyien elmondhatjuk:
Bocsásd meg Uram, hogy ez rám is igaz, hogy én is elidegenedett ember voltam, hogy én is ellenséges, gyűlölködő voltam veled szemben, hogy én is minden gonoszságra fogékony voltam. Mi lett volna velem nélküled? Köszönöm, hogy megmentettél!
***

b). A MEGBÉKÉLTETÉS ÁLDÁSA, ÉS A BÉKESSÉGET NYERT ÉLET ÖRÖME

JÉZUS KRISZTUS ÁLTAL DÖNTŐ, ÉS MINDEN TEKINTETBEN TELJES VÁLTOZÁS ÁLLT BE!
"Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy benne lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a menyben, úgy hogy békességet szerzett, a keresztfán kiontott vére által!- Kolossé 1,19
Igen, Ő szent vére által mentett meg!
- Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor "távol- voltatok, "közel- kerültetek a Krisztus vére által. Mert ő a mi békességünk...- Efezus 2.13-14
"Magára vette, szennyes ruhámat, megbékítette Isten Atyámat. Bűn büntetését kereszten értem, de eltörölte mind-mind a vétkem.- valljuk egyik énekünkben!
A keresztről, mint biztos menedékről szól Szikszai Béni bácsi: Irgalmas Megváltóm c. versében is:
Csak véred hullása, csak irgalmas Lényed lehet menedékem.
Sóvároglak Téged. Kínos keresztedben, bűn - tépte sebedben,
rejts el hű Megváltóm örök kegyelmedben!
Az Úr Jézus Krisztus, a Békesség fejedelme által Istentől készített megoldást kaptunk életünk minden bajára!

1. Helyreállította kapcsolatunkat az Atyával!
Jézus Krisztusnak a kereszten kiontatott vére által bűnbocsánatban részesültünk és a Benne való hit által befogadást nyertünk a mennyek országába. "Jézusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.-1János 1,7 A kereszten meghozott áldozatával, olyan békességet szerzett, mely minden értelmet felülhalad, melyben megnyugszik a lélek, melyben eláll a vihar, lecsendesednek a hullámok, kisimulnak a ráncok, és minden elcsitul! "Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek és ne is féljen.-János.14,27

2. Élő reménységet adott, melyben gyümölcsöző életet élhetünk!
Jézus Krisztus vére által élő reménységet szerzett nekünk az üdvösségre, és a Benne való hit által életünk termővé válhatott a mennyek országa számára. Igen, az a szív, amely Istenért dobog, és Neki engedelmeskedik, az terem sok gyümölcsöt! "Isten országa olyan népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcseit.- Máté 21,43

3. Olyan küldetést adott, melyben értelmet nyer az életünk!
Jézus Krisztus vére által, a legdrágább áron váltott meg minket a bűnből, elveszett állapotunkból, hiábavaló életünkből, a halálból, és a Benne való hit által küldetést, feladatokat kaptunk a mennyek országa hirdetésére. "Nem veszendő dolgokon ezüstön, vagy aranyon váltattatok meg atyáitoktól örökölt hiábavaló életmódotokból, hanem drága véren, a hibátlan és szeplőtelen Báránynak, Krisztusnak a vérén.- 1Péter1,18-19
"Menjetek el tehát és tegyetek tanítványokká minden népeket.- Máté 28,19
"Felsaruzva lábaitokat a békesség evangéliuma hirdetésének készségével.- Efezus 6,15
***

C) AZ ÉLET FORRÁSÁNÁL

A legcsodálatosabb Istentől kapott lehetőségünk az, hogy akár ma is létrejöhet az állandó, meghitt, élő kapcsolat a Békesség fejedelmével, az Élet Forrásával, Jézus Krisztussal! Ezzel a képpel kapcsolatban van egy találó vers:
Conrad Ferdinand Meyer: A római kút c.verse: melyben három márványcsésze adja át egymásnak a forrásvizet.

Felszökken a víz, s átfolyik a márványcsésze öblibe,
Túlcsordul most a második, a vízét zuhogva önti le:
Megtölti ez a másikat, s már víz pezseg a mélyiben.
Mindegyik vesz, mindegyik ad, árad és pihen.

Igen, nekünk is ilyen őszinte természetességgel kellene mindig továbbadnunk, a mi drága Megváltónktól, Jézus Krisztustól kapott életmentő igét, mert Ő mondja:
"Aki hisz énbennem, ahogy az írás mondja, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek- János 7,38
" Aki abból a vízből iszik, amit én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne- János 4,14
Soha ne hagyjuk el az élő vizek forrását! Az éltető Igét, amit az Úrtól folyamatosan kapunk, szelídséggel fogadva engedjük, hogy színültig megtöltsön, mert csak így fogjuk tudni azt másoknak is továbbadni, szolgálni! Csak így válhat életünk: békességszerző- életté, szeretetet, örömet, békességet termő életté!

D) A BÉKESSÉGSZERZŐ ÉLET ZAVARÓ TÉNYEZŐI
" Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.- Máté 5,9 Szólnunk kell a hitéletünket, Krisztustól kapott békességünket zavaró tényezőkről is, mivel a hívő élet harca a világban zajlik, (bár nem elegyedve a világgal) előbb vagy utóbb jelentkeznek a súrlódások.

A.) KÜLSŐ TÉNYEZŐ:
Elutasítás:
Isten gyermekeinek fel kell készülniük a világ értetlenségére, mivel "nem vagyunk-e világból valók- János 15,19. A leggyakrabban talán az elutasító magatartást tapasztaljuk akár családon belül, akár családon kívül. A hitünk miatt ért külső támadások, szenvedések, üldöztetések bizony erősen fékezhetik futásunkat, megtörhetik lendületünket, egyes különösen nehéz esetekben még az elbizonytalanodás veszélye is fenyeget! Bátorítson minket a mi Urunk szava:
"Elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé- Lukács 10,3
"A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.- János.16,33
"Akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban szintén üldözni fogják-2Timóteus 3,12
"Sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.- Apostolok Cselekedetei 14,22

B.) BELSŐ TÉNYEZŐK:

1.)Aggodalmaskodás
Köztudott, hogy az aggodalmaskodás talán a legjellemzőbb problémánk. A világ gondja-baja ahogyan azt az Úr Jézus nevezi: "a nagy fojtogató- csak akkor tudja elérni célját, ha a vélt vagy valós gondjainkat sikerül úgy felnagyítania és ezáltal elhomályosítania az Istennel való felhőtlen kapcsolatunkat, hogy mi is kétségbeessünk. "mit együnk, mit igyunk, mivel ruházkodjunk, mi lesz velünk stb.
Jézus mondja: "Ne aggódjatok tehát és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk?- vagy: Mit öltsünk magunkra? Mindezeket a pogányok kérdegetik, a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre.- Máté 6,31-32
Az első szeretet meglazulása
Nagyon vigyáznunk kell arra, hogy az Úr Jézus Krisztushoz kötődő áldott szeretetkapcsolat nehogy meghidegüljön, nehogy elbizakodottságunk vagy lustaságunk, lazaságunk miatt hajszálrepedések keletkezzenek hitünk tartópillérein! Időben kell észlelni a veszélyt, és ha baj van, azt a legkomolyabban kell venni, mert a Krisztussal kötött szeretetkapcsolat megbomlása, fellazulása, majd elhagyása üdvösségünkre nézve életveszélyes lehet: Jézus mondja: "Emlékezzél meg azért honnét estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeteket cselekedd!- Jelenések 2,4-5

2.)Az élő reménység megfakulása
És még valami, amire általában nem, vagy alig szoktunk odafigyelni, és ez az élő reménység megfakulása. Jellemző képet rajzol a hit megfakulásának kétségbeejtő állapotáról: Dsida Jenő egyik versében: "Lekopott rongy lobogókkal, kullog az emberi hit.- Még van hit, de már csak kullog. Még van lobogó, de már csak szakadt, megkopott, már elveszett az evangélium frissessége, üdesége.

Mikor következhet be ez a tragikus helyzet?
* Ha a tolerancia jegyében feladjuk hitünk egyedülállóságának, páratlanságának hirdetését.
* Ha elvtelenül alkalmazkodunk a korszellemhez és beengedjük, megtűrjük a megtévesztő áramlatokat.
* Ha a Krisztustól kapott áldott menedék meghittségét már nem tartjuk eléggé biztonságosnak.
* He eltűrjük, hogy a mennyei bátorítás bíztató hangját elnyomja a világ acsarkodása.
* Ha lemondóan beletörődünk abba, hogy hitünk biztos és erős horgonyának tartószálait kikezdjék a csalódások rozsdafoltjai.

Ezek olyan jelek, amelyek bármelyik pillanatban észrevétlenül idézhetnek elő katasztrofális állapotot. Olyan ez, mint amikor csendben leállnak a repülőgép motorjai. Egyszer csak elapad a forrás, elapad az erő, és nincs mivel tovább menni. Csoda, ha túléljük!
Pedig tudjuk, hogy az Úr Jézus számunkra: az Egyetlen, a Páratlan, a Hiteles, Ő a Reménységünk, az Oltalmunk, a Menedékünk, a Biztonságunk, az Erősségünk!
"Erős bátorításunk van nekünk, akik odamenekültünk, hogy belekapaszkodjunk az előttünk lévő reménységbe. Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya, amely behatol a kárpit mögé, ahova bement ÉRTÜNK Jézus.- Zsid. 6,18-20
Ne feledjük, a seb csak kezelve gyógyul, egyébként elfertőződik!
"Az Ő sebei által gyógyultatok meg!- 1.Pét.2,24

E) GYAKORLATI TANÁCSOK
Hogy mennyire fontos az állandó és fokozott készenlét, erre figyelmeztet további igénk is: "hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé- Kolossé 1,22. Tudjuk, hogy ezek a jelzők mindenekelőtt az Úr Jézusra illenek. De a tökéletesedés parancsát viszont jól ismerjük.
De mit tehetünk? A legfontosabb az, hogy állandó, élő és szoros kapcsolatban maradjunk az Úrral!
Átruházhatatlan felelősségünk megélni a krisztusi indulatot, ápolni a testvéri kapcsolatot, vállalni a szolgálatokat.

1.) Egyéni felelősség szintje
" Menj be a te belsőszobádba, Bibliáddal, összekulcsolt kezeddel és kitárt szíveddel, mert a napi csendesség, ápoltság, lelki higiénia elengedhetetlen és pótolhatatlan. Otthonosan lakjuk be a belső szobát, legyen kedves számunkra, és ha lehet minél többet legyünk "négyszemközt- az Úrral!
"Szelíden fogadjátok a beoltott igét, amely meg tudja tartani a lelketeket.- Jakab 1,21
"Mindenkor imádkozniuk kell és nem szabad belefáradniuk- Lukács 18,1
".. hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.- Kolossé 2,7

2.) Közösségi felelősség szintje
Meg van a helyünk a gyülekezetben, ahol szolgálhatunk, ahol megvalósíthatjuk Istenünk akaratát, engedelmeskedve az Úr Jézus parancsának, amit Péternek mondott: "Legeltesd az én bárányaimat...Őrizd az én juhaimat- János 21,15
* Az ige továbbadásának fontossága: Igyekezzünk úgy megélni hitünket, hogy bármikor készek legyünk vallást tenni a bennünk lévő reménységről, hogy mindig idejében tudjuk odaadni azt, amink van: drága kincsünket, hitünket! "Ezüstöm és aranyam nincsen nékem, hanem amim van, azt adom néked... Apostolok Cselekedetei 3,6-
* A közösség megtartó erejének fontossága: Próbáljunk meg minden gyülekezetben olyan közösségi hátteret teremteni, amelyre bármikor lehet számítani, mely ápolni, biztonságot nyújtani, őrizni, bátorítani, segíteni tud. Ahol bárkire számíthatunk, és ahol bárki számíthat ránk is!

3.) Egyházi, gyülekezeti felelősség szintje
Jól tudjuk, hogy gyülekezeti szinten számtalan feladat vár ránk, amit az egyház lényegéből fakadóan rendszeresen és folyamatosan végeznünk kell. Sok mindenről lehetne most szólni, de én most csak egy szomorú de igen lényeges hiányosságunkra szeretném felhívni a figyelmet.

F) A LELKI BÁZISOK FONTOSSÁGA
Feltehetnénk a nagy kérdést ma is. Miért nem eléggé hatékony a lelki munkánk, mit rontunk el? Az evangélium hirdetéséhez tulajdonképpen minden rendelkezésünkre áll. Mindenünk megvan, csak éppen nem tudunk elég jól élni az Istentől kapott lehetőségeinkkel. Pedig már megtanulhattuk volna, hogy megfáradtan, kimerülten nem lehet hatékony munkát végezni lelki téren sem! Nagy lemaradásunk, bepótolnivalónk, feladatunk van tehát ezen a téren!
Mi, az ige szavaival élve nemes harcban állunk a lelkek mentésének harcmezején. A frontharcosok számára, hatékony feladatuk megvalósításához elengedhetetlenül hozzátartozik az alapos felkészítésen túl a pihentetés is! Kimerülten, utánpótlás híján nem lehet nem lehet győztes csatát vívni.
Tudjuk, hogy az Úr Jézus jól ismerve tanítványait fizikai és lelki erejét, nemcsak a felkészítésükkel, a hadrafoghatóságukkal törődött, hanem a pihenésükre is igen nagy gondot fordított:
"Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé.- Márk 6,31
Minket is jól ismer. Látja, hogy nekünk is mennyire nagy szükségünk van a megpihenésre, a felüdülésre, a csendre, a Vele való áldott meghitt jelenlétre, a testvéri körre.
Nagyon kellenének tehát olyan lelki központok, lelki bázisok, lelki oázisok, amelyekről a Szentírásban több helyen is olvashatunk:
"...hogy Isten akaratából örömmel érkezzem hozzátok és megpihenjek nálatok." Róma 15,32
"A szentek szíve felüdült általad testvérem.- Filemon 7
"Aki mást felüdít, maga is felüdül- Példabeszédek 11,25

Békesség szigetek kellenének!
Sajnos még nincsenek kiépülve olyan lelki menedékek, béke bázisok, ahol a megfáradt, vagy idős hívő testvéreink, vagy lelkészeink állandó otthonra találnának.

Nem az általában ismert idősek otthonára gondolok, hanem olyan OTTHONRA, ahol nemcsak megpihenhetnének, hanem erejükhöz mérten hasznos szolgálatokat vállalhatnának, átadva a hit drága kincsét a következő nemzedéknek.

Csend-szigetek kellenének!
Nagyon hiányoznak azok a csend-szigetek, ahova bármikor menekülhetnének a megfáradt hittestvéreink, a zaklatott családokból, a megrázó élethelyzetekből elcsendesedni, erőt nyerni, ahova el lehetne vonulni csak az Úrral, ahol nyugodt körülmények között lehetne átgondolni életüket, feladataikat, szolgálataikat. Ahol biztos menedéket találnának nemcsak egy-két napra, vagy hétre, hanem huzamosabb időre is, ha erre van szükségük!

Lelki Oázisok kellenének!
Égetően szükségesek lennének azok a lelki oázisok, ahol megfelelő feltételek mellett az evangélium frontharcosai együtt imádkozhatnának és rákészülhetnének a következő nagy feladatra, mely számukra egyúttal a lelki hátteret, az imádságos hátországot is biztosíthatná. ( a menedék, a felkészülés, a pihentetés helye)

Ezekben a lelki központokban szinte folyamatosan lehetne csendesheteket is szervezni, különböző korosztályok számára, hisz minden feltétel: lelki, személyi, szolgálói ideálisan együtt lehetne, Istenünk dicsőségét szolgálva.

***

" Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és az alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.- Ézsaiás 57,15

Ha már Isten mindent megtett azért, hogy nekünk békességünk legyen, nem kellene-e nekünk is nagyobb hangsúlyt helyezni a lelki testvéreink békességének biztosítására?
A lelkek mentésének nemes harcában minden hívő ember fontos és felelős. Azáltal, hogy az Úr Jézust befogadtuk egy test tagjai lettünk, egymást segítve egy célt kell szolgálnunk, együtt kell tehát lépnünk, tennünk az Úr szolgálatában.

Trencsényi László lp.

Elhangzott:
2004. szeptember 15.
Bethánia CE. Őszi Csendesnap, Budapest

JÉZUS AZ IGAZI!

"Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda.
Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és
amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen.
Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek.
Maradjatok énbennem, és én tibennetek.- János 15,1-3

Ha az ember és Isten kapcsolatát igazi mélységében akarjuk szemlélni, akkor azt Jézus példázataiban kell keresnünk. Ezek közül is az egyik kiemelkedő a szőlőtő és a szőlővessző bensőséges és elválaszthatatlan kapcsolatát bemutató kép! Jézus, amikor rólunk, megváltott gyermekeiről beszél, mindig reálisan tárja elénk valóságos helyzetünket, rászorultságunkat, ugyanakkor kidomborítja az elhivatottságunk felelősségét is.
Áldott legyen Isten, hogy gondoskodott az Élet szőlőtőkéjéről, a valódi tiszta forrásról, melyből mindenkinek érdemes táplálkozni. Ő az akire érdemes rábízni az életünket, aki képes minket valóban azzá tenni, ami a küldetésünk célja: Istennek tetsző, gyümölcsöző életet élni.
Az Úr Jézus ezt a hasonlatok önmagáról azoknak mondja, akik hisznek benne! Ez a kijelentés igaz lenne akkor is, ha azt mondta volna, hogy én vagyok az egyetlen szőlőtő. Jézus az egyetlen igazi forrás, és ez azt is jelenti, hogy minden más forrás mérgezett, vagyis hamisítvány!
Amilyen lényegi különbség van egy halott művirág és egy élő virág között, olyan különbség van más vallások és a mi hitünk között.
Ennek tudatában kell tehát értékelnünk és becsülnünk a Jézustól kapott drága kincsünket, a valódi hitünket! Nélküle ugyanis halottak lennénk!

AZ IGAZI SZŐLŐVESSZŐK!
Jézus a tanítványait, a belőle kihajtott eleven szőlővessző képéhez hasonlítja. Ez a kijelentés igen megtisztelő ránk nézve! Ha csak eddig szólna az ige, ha nem lenne folytatása, hajlamosak lennénk még az elbizakodottságra is. De van folytatása! Jézus arról beszél, hogy az ő tanítványainak TEREMNI kell!
Minden szőlővessző, ha nincs a tőkén halott önmagában. Van, aki csak hallott Jézusról, de nincs vele élő kapcsolatban. Vannak hamisított álszőlővesszők is, akik csak mutatják, tettetik a hitet, és kihasználják a másikat, de teremni nem tudnak!
A hívő embert gyümölcséről lehet felismerni! Aki Jézus Krisztust befogadta a szívébe és átadta neki életét, az élő szerves kapcsolatba került vele, és a legtermészetesebb módon tartozik hozzá: belőle hajt, belőle él, de nem úgy, mint a fagyöngy a fán!

Ismeritek mi a különbség természetüket tekintve az igazgyöngy és a fagyöngy között? Az igazgyöngy a gyöngykagyló szenvedéséből születik, belőle TEREM. A fagyöngy kívülről érkezik, megtelepszik a fán, majd belenövi magát a fába, hogy parazita módon élősködjön, magának éljen, felélje a fa nedveit és végül annak pusztulását okozza!
A keresztyén ember, Megváltójának Jézus Krisztusának szenvedéséből a Szentlélek által születik. Nem élősködő módon, hanem természetesen módon tartoznak össze, és mivel újjászületett élete Jézusban fogant, belőle él, hogy ezután az Ő dicsőségére teremjen jó gyümölcsöt.

MIÉRT NINCS TERMÉS?
A szőlőt nem azért ültetik, hogy a helyet foglalja, hanem azért, hogy teremjen.
Tudjuk jól, hogy mennyi veszélynek van kitéve, amíg végül termést hoz!
Amint sokfajta szőlőbetegség van, úgy sajnos igen sok hívőbetegség is van!

a).Sok hívőnek az a gyermekbetegsége, hogy kihajt ugyan szép reménnyel, de ha jönnek a -korai fagyok-: a gondok, a bajok, ha az Ige miatti támadások viharai tépázzák: nem bírja tovább és korán elhal.

b).Ha a gonosz kívánságok kórokozói, élősködői támadják meg és fojtogatják, és a különböző kísértések csapdái, fertőzik, pusztítják akkor hamar megreked a növekedésben.

c).Vagy ha már teremne, de közben megtámadja a képmutatás lisztharmatja, a gőg, és az elbizakodottság peronoszpórája, akkor levele megfonnyad a gyümölcs kezdemények megszáradnak, majd lassan elpusztulnak.
És nem hoz termést!
De sok ilyen keresztyén embertársunk van, akik jó egyháztagoknak tartják magukat, talán még elöljárók is egy gyülekezetben, mutatják, hogy közük van Istenhez, de viselkedésükkel csak teherként és "szégyenfoltként- élnek a Valódi szőlőtőn. Lehet, hogy álcázásképpen levelet is bőségben hajtanak, de termésnek nyoma sincs!
A metszőolló viszont közel van!

AZ IGAZI SZŐLŐSGAZDA!
Nagy nyugalmat és biztonságot kell hogy jelentsen számunkra az a tudat, hogy mi nem vagyunk gazdátlanok! Védve vagyunk, mert Isten a mi Atyánk, szerető szívű Gazdánk!
A jó szőlősgazda naprakész a szőlővel, soha nem hanyagolja el, mert ismeri őket, gondosan figyeli, vizsgálja, helyesen neveli, műveli, mert szereti őket.
Így a mi Atyánk is munkája közben tisztogat minket, mindig idejében észreveszi a bajokat és azonnal közbeavatkozik ha kell. Néha olt, néha szemzést végez, néha visszavág, (nehogy elbizakodottságunk gőgjében átfussunk a kerítésen).
Ez lehet, hogy sokszor számunkra kellemetlen, sőt fájdalommal jár, de mindenképpen hasznos, mert mindig gyógyulásunk: üdvösségünk érdekében cselekszik.
Jézustól tudjuk, hogy a mi Atyánk a metszést, (az éles, életbevágó beavatkozásokat) nem bízza másra! Még az angyalokra sem! Ő maga személyesen, igazságosan végzi el!
"Jézus a szőlőtő, Mi vesszők vagyunk, Élünk, ha őbenne Meg is maradunk. Hogyha tőled, Jézus, elhajolnék, Máris lemetszett venyige volnék. Csak le ne metsz hamar Bűneim miatt, Énértem is meghalt Egyszülött Fiad, Légy türelemmel, ha bűnbe esnék, Jézusomért, kérlek, le ne metsz még! (Evangélikus ének: 395,1.3.)

AZ IGAZI GYÜMÖLCSTERMÉS
" Maradjatok énbennem, és én tibennetek.-
Vigyázz! Nehogy elbizakodj, mert nem te vagy a szőlőtő, nem te vagy a szőlősgazda, de még a fürt sem te vagy. Te csak Krisztusba oltott szőlővessző vagy, törékeny, érzékeny, veszélyeztetett, mely könnyen elfagyhat, és ha méltatlanná válik bizony a lemetszés veszélye fenyegeti!
Ne beszélj hát vissza Uradnak, Teremtődnek, és ne akadályozd előre elhatározott tervét életeddel! Nem véletlenül kerültél vele szoros- élő kapcsolatba!
Ha már részese lettél az áldott mennyei vérkeringésnek, add tovább, amit Tőle kapsz! Jézusban teremni, kiváltság, megtiszteltetés, öröm. Légy mindig engedelmes, a krisztusforrásból fakadt és naponta az Igével táplálkozó szőlővessző! Ebből a szőlőtőből az örök élet áramlik szét: az újszövetség vére, mely minden ember számára, bűnbocsánatot, örök életet kínál!
A szőlővessző nem önmagáért létezik, másokért van: Isten élő igéjével akar táplálni másokat! Köszönd meg, hogy még nem metszett le. Köszönd meg, hogy még ápol, gondviselő szeretettel hajol le hozzád és most is törődik veled, tisztogat, hogy erős, szívós, ellenálló, termő légy végre.
Látszik-e már életeden a Lélek gyümölcse? A szeretet, az öröm, a békesség ,a türelem, a jószívűség, a jóság, hűség, szelídség, és a mértékletesség gyümölcse?
Termésed ha van, az nem a te erőfeszítésed produktuma, hanem Isten ajándéka.
Termésed csak annyi van, amennyi Isten áldott Igéjéből áthaladhatott nyitott szíveden, ott megfoganva, megszületve, növekedhetett, érlelődhetett benned ,hogy azután ne a magad, hanem Jézus Krisztus dicsőségére TEREMJ!

SZIKSZAI BÉNI
Teremni végig

Nem akarok korhadó fa lenni,
száradó ágakkal, gyümölcstelen.
Teremni vágyom megszakítás nélkül és szüntelen.
Imádkozni végig,
futni kitartón és merészen a célig.
Nem topogni tehetetlen, körben járni,
mindig csak várni, várni, várni,
míg valaki koldusgarast dug a zsebembe.
Gazdagon szeretném végigjárni az utat.
Tele marokkal osztogatni,
soha nem fosztogatni, de mindig adni, adni,
amíg az áldozatban majd
szívem megszakad,
s az ég befogad.

Trencsényi László lp.

Elhangzott:
2005. október
Bethánia CE. Őszi Csendesnap, Vaja

***
KI AZ ELSŐ ÉLETEDBEN?

"Kegyelem nektek és békesség... Jézus Krisztustól,
a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül,
és a föld királyainak fejedelme; aki szeret minket,
és vére által megszabadított bűneinktől.- Jelenések 1.4-5

"Ő a feje a testnek, az egyháznak is, ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első.- Kolossé 1,18

Sok tekintetben elmondható, hogy igazán furcsa világban élünk.
Rangsor és értékrend, sokat emlegetett fogalmak. Úgy születtünk, hogy szinte hajszoljuk az elsőséget. Korunkban nem túlzás az értékek válságáról beszélni. Erről szólnak a legkülönbözőbb, és legelképesztőbb GUINNES rekordkísérletek. Döbbenetes, hogy mennyi butaságra kapható az ember, a "siker-pénz- érdekében. Egyébként nem könnyű elsőnek lenni: Gondoljunk csak, a sportolókra, a frontharcosokra, hogy milyen nagy erőfeszítésre van szükségük.

Mi most a hitünk szempontjából vizsgáljuk meg a elsőség kérdését.
Mindenekelőtt nézzük Megváltónkra az Úr Jézus Krisztusra, az Ő alázatára: "nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett- Filippi 2,5

JÉZUS MINDENBEN AZ ELSŐ
Kicsoda Jézus Krisztus neked, és mennyire fontos személy Ő a te életedben?
Ő az első akar lenni a te életedben is! Ő akiről a Biblia így tesz tanúságot:
Elsőszülött a halottak közül:
Ő nemcsak beszélt a halálon túli világ létezéséről, a feltámadásról, hanem bemutatta azt, amikor megjelent nekünk feltámadott testében! Feltámadásával legyőzte a halált
Megnyitotta számodra is a mennyei utat, - Őt kövesd!!!
"Ő a feje a testnek, az egyháznak is, ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első. Kolossé 1,18
Ő a feje a testednek:
Ő teremtett téged, Ő váltott meg téged!
Ő irányítja az életedet:- bátran bízd rá magad ezután is.
Ő a feje az Egyháznak:
Ő gondoskodott rólad, hogy legyen lelki otthonod is, az egyház.
Az egyházadnak nem egy ember, hanem Jézus Krisztus az Ura!
Ő nem adja ki kezéből az irányítást, erős kézzel hordozza azt.
Ő a hű tanú:
Vérével megpecsételte az Atyához és az emberekhez való szeretetét!
Ő a hűség és az engedelmesség mintaképe is.
Ő a valódi "martürion- Mindhalálig, a keresztfának haláláig engedelmesen.-
Ő hűséges ígéreteihez: "Ő hű marad, mert önmagát meg nem tagadhatja-
Ő a föld királyainak fejedelme:
Ő a Békesség Fejedelme tartja kézben a történelem menetét
Ő a pozíciók felülről való adója és visszavonója, eltörlője
Neki adatott minden hatalom
Ő az Alfa és Ómega,
Ő a királyok Királya, Uraknak Ura
Eléje gyűjtetnek mind a népek
Ő az, Aki szeret minket:
Szeretetét ma is megmutatta: idevezetett téged
Idáig hordozott, minden vészen át megsegített
Nem akarja, hogy elvessz, ezért vére által megmentett.
Mi az igazán értékes számodra? Van-e értékesebb, mint Jézus áldozata?

Nézd, milyen áldozatot hozott meg érted "VÉRE ÁLTAL-!

1. MEGSZABADÍTOTT BŰNEINKBŐL
Érték-e számodra a szabadság? Értékelnéd-e, ha kiderülne, hogy minden valaha elkövetett bűnöd meg van bocsátva, és ártatlannak vagy nyilvánítva?
Jézus megszabadított téged!
"Ha megvalljuk bűneinket, Hű és igaz ő: megbocsássa bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.- 1 János 1,9
"Őbenne van - az ő vére által - a mi megváltásunk, bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából.- Efezus 1,7

2. MEGIGAZÍTOTT ( MEGTISZTÍTOTT, MEGFEHÉRÍTETT, MEGMOSOTT.)
Érték-e számodra az igazság és a tisztaság? Értékelnéd-e, ha te lehetnél a világ legtisztább erkölcsi bizonyítványának tulajdonosa? Jézus ezt kínálja neked!
"Jézus...vére megtisztít minket minden bűntől.- 1 János 1,7
"Ha tehát már most megigazított minket az ő vére által, még inkább meg fog menteni minket a haragtól.- Róma 5,9
" Ők azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek és megmosták ruháikat és megfehérítették a Bárány vérében.- Jelenések 7,14

3. KÖZEL KERÜLTÉL AZ ATYÁHOZ
Érték-e számodra, hogy kihez vagy közel? Értékelnéd-e, ha kiderülne, hogy egészen közel kerültél a legdrágább személyhez? Jézus az Atyához hozott téged! "Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor "távol" voltatok, "közel" kerültetek a Krisztus vére által.- Efezus 2,13

4. BÉKESSÉGET SZERZETT
Érték-e számodra a békesség és a gyógyulás? Értékelnéd-e, ha megtudod, hogy a leghatásosabb "orvosság- birtokába jutottál? Jézus a te békességed, és a te gyógyítód!
"...és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent, a földön és a mennyben, úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által.- Kol. 1,20

5. BIZALMAT ADOTT
Érték-e számodra a bizalom? Értékelnéd-e, ha olyan kapuk nyílnának meg előtted, amiről csak legtisztább vágyaidban gondoltál? Jézusban teljes bizalmat kaptál!
"Mivel pedig, atyámfiai, teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által.- Zsidók 10,19

6. MEGSZENTELT
Érték-e számodra a szentség? Értékelnéd-e, ha ma megtudnád, hogy a szent kifejezést egyszer rád is alkalmazni fogják majd? Jézus által a szent nemzet tagja lettél!
"Ezért Jézus is, hogy megszentelje a népet tulajdon vére által, a kapun kívül szenvedett.- Zsidók 13,12

7. ÖRÖK SZÖVETSÉGET ADOTT
Érték e számodra a szövetség? Értékelnéd-e, ha megtudnád, hogy téged kiválasztott és meghívott a legszeretettebb személy?
Jézus által, Isten örök szövetségének részesévé lettél!
Jézus mondja:" mert ez az én vérem a szövetség vére, mely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.- Máté 26,28

Ő LEGYEN AZ ELSŐ!
Ha Jézusé vagy, te már tudod, hogy mit köszönhetsz Neki, mert az Ő szent vére által nyertél el mindent!
• Nem lehetett téged jobban szeretni!
• Nem lehetett téged másként megmenteni!
• Nem kevesebbe kerültél, mint Jézus vére!
Minden keresztyén életében, így a te életedben is minden másként van, mint a világban. Más az értékrended, mert más az URAD, mert van Istened:"Aki van, Aki volt, és Aki eljövendő.-, Aki figyel rád!
Ha már Jézus Krisztusé vagy, akkor neked Ő mutatja már az utat, és te már nem törtethetsz előre mások rovására, nem hivalkodhatsz, és ha bármit elértél, nem büszkélkedhetsz, mert az eredmények nem a tieid, hanem az Úr Jézusé! Ha ismered Jézus szavát, vedd a legkomolyabban, hogy az Övé maradhass örökké:
"De nem így van közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok; és aki első akar lenni közöttetek, az legyen mindenki rabszolgája. Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért."
Márk 10 43-45

Túrmezei Erzsébet
VÁLTSÁG

Neki sebei voltak,
hogy nekünk ne legyenek,
hogy nekünk ne égjenek,
gyógyulva hegedjenek.

Hordott keserű átkot,
hogy mi átoktól mentek,
bűnt, egy világnak szennyét,
hogy mi tiszták és szentek,
kegyetlen kínhalált, hogy mi élők lehessünk.

És gyűlöletből ácsolt,
kemény keresztet hordott,
hogy szeressünk, szeressünk,
harmadszor is szeressünk...

Trencsényi László lp.

Elhangzott:
2005. december
Bethánia CE. Őszi Csendesnap, Debrecen

***
AZ ELMARADT BŰNBÁNAT

GAZDAG ÉS LÁZÁR
"Volt egy gazdag ember, aki bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett. 20<>Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a gazdag előtt, fekélyekkel tele, 21<>és azt kívánta, hogy bárcsak jóllakhatna a gazdag asztaláról lehulló morzsákkal; de csak a kutyák jöttek hozzá, és nyaldosták a sebeit. 22<>Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és felvitték az angyalok Ábrahám kebelére. Meghalt a gazdag is, és eltemették. 23<>Amint ez a pokolban kínok között gyötrődve felemelte a tekintetét, látta távolról Ábrahámot és kebelén Lázárt." Lukács 16.19-23

Istennek legyen hála ez az ige, hitünk szempontjából több igen lényeges alapinformációt közöl számunkra. Hitelesen számol be az elvakító gazdagságról, és az elképesztő önzésről.
 Hitelesen szól a halálon túli életről.
 A menny és a pokol létezéséről.
 A halálon túli állapotról: (létező, tudatos, személyes.)
 Vigasztaltatásról és örök gyötrelemről.
 Végleges, megmásíthatatlan állapotról.

Nézzük meg hogyan rontotta el ez az ember az életét!
Néhány kérdésre keressünk tanulságos válaszokat:
Mit tudunk a gazdagról?
Neve: nem ismert. Kora: nem ismert. Igen tehetős, jómódú család. Hatan voltak testvérek. Valamennyien megtéretlenek voltak! Pénz volt, hitük nem!

Mi volt a gazdag bűne?
A BŰN KÉPLETE:
Megtéretlen volt, Istentelen volt, érzéketlen volt
és ELKÁRHOZOTT LETT.

Bűnbánat hiány + ismeret hiány + szeretet hiány = üdvösség hiány

I. MEGTÉRETLEN VOLT!

Ismerte-e Istent a gazdag?
Sajnos nem, csak sokat hallott róla, és minden problémája ebből fakadt.
Nem volt helyes hit és Isten ismerete! Pedig valószínű tanult hittant:
* Hitte, hogy létezik Isten
* Ismerte Mózest a prófétákat
* Ismeri Ábrahámot: és atyámnak szólítja.
* Tud a megtérésről is.
De komolyan soha nem vette komolyan mindezeket!

SZENVEDETT
Tudjuk, azt, hogy a gazdag a földi életében is szenvedett?
Krónikus ismerethiányban szenvedett:
1. Megismerni kellett volna!
2. Felismerni kellett volna!
3. Beismerni kellett volna!
4. Elismerni kellett volna!
A gazdagnak meg kellett volna térnie!
Meg kellett volna legalább egyszer kérdeznie Istentől: Kedves-e így az életem Istennek, ahogy most vagyok? " Mit akarsz Uram, mit cselekedjek?- DE NEM TETTE!

TESTVÉR, TE AKI ITT VAGY ISMERED-E ISTENT?
Ismered-e, szereted-e MEGVÁLTÓDAT?
Megismerni! Isten szeret engem!
" Az az örök élet, hogy megismerjenek Téged, és akit elküldtél, az Úr Jézus Krisztust.- János 17,3
Felismerni! Bűneim halálosak! Kegyelemre szorulok!
" Uram, és bűnös ember vagyok.-Lukács 5,8
Beismerni! Bocsáss meg nekem, irgalmazz nekem Istenem!
"Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsátja bűneinket és megtisztít minket minden hamisságtól.- 1 Jn. 1,9
Elismerni! Isten mindenható! Csak Isten segíthet rajtam!
" Ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten.-
"Nálam nélkül, semmit sem cselekedhettek- Jn 15,5

II. KÉT ÚRNAK SZOLGÁLT!
Kinek szolgált a gazdag?
A Lukács 16,13-ban az Úr Jézus igen fontos megállapítást tesz.
Mindenki szolga! Ezt a tényt tudomásul kell vennünk: Mindenki szolgál valakinek, csak az nem mindegy, hogy kinek! Jézus erre azt mondja, hogy: "Senki sem szolgálhat két úrnak...-
Ez a gazdag megpróbált kért úrnak szolgálni.
A mammon lett az istene. Szerette, és ragaszkodott hozzá.
Istent és tanítását gyűlölte és megvetette. Gyalázatos szolgálatban állt.
Nem csoda, hogy oda jutott, ahova jutott!
Mivel törődött?
1. A fényűző élettel ( vagyonnal, élvezetekkel, mely elvakította)
2. Önmagával: Sokat adott megjelenésére, ruházatára, a patyolatra, bíborra
3. Barátaival: kapcsolatok kiépítésével, meghívásokkal.
4. Lakomákkal, fogadásokkal, mulatozással, mámorral.
És KÜSZKÖDÖTT a pénzzel, a vagyonnal
 a legkedvezőbb befektetésekkel
 a napi árfolyammal, a haszonnal
 a pénzromlással, az uzsorával
 és az ezzel járó gondokkal: a rozsdával, a mollyal, és a tolvajokkal.
"Tehát, ti gazdagok, sírjatok és jajgassatok a bekövetkező nyomorúságaitok miatt! Gazdagságotok megrothadt, ruháitokat megrágta a moly, aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott, és rozsdája ellenetek tanúskodik, és megemészti testeteket, mint a tűz. Kincseket gyűjtöttetek még az utolsó napokban is.-
Jakab 5.1-3

TESTVÉR, TE MELYIK OLDALON ÁLLSZ, ÉS KINEK SZOLGÁLSZ?
Tehetetlen bábként szolgálod a mammont, vagy tudatosan, önként, és örömmel szolgálod Urad, Istenedet? Gyalázatos szolgálatban állsz, vagy üdvösséges szolgálatban?
Kényszerből, rabként, vagy boldogan, szabadon? Egyáltalán nem mindegy!
" A bűn szolgája, gyáva rab, a Krisztusé szabad.-
Tudtad, hogy hitben nincs semleges állapot? Tudtad, hogy ha nem vagy az Úr Jézus tulajdona, akkor az ördög tulajdona vagy? Akarsz- e most megmenekülni? Légy teljesen az Úré, add át neki szívedet!

III. ÉRZÉKETLEN VOLT! Milyen volt a gazdag szíve?
A fényűző élete őt, saját magát tette tönkre lelkileg!
Már csak a vagyonban és az élvezetekben tudott gondolkodni!
Emberségből elégtelen volt az élete.
Döbbenetes az a kegyetlen részvétlenség,
az a teljes empátia hiány, amely erről az emberről árulkodik.
Az a totális érzéketlenség, hogy mindene van, de egy morzsát sem ad. Nem tudott adni, vagy csak érdekből.

A GAZDAG MULASZTÁSAI!
Szeretetből, szociális érzékenységből elégtelen volt az élete.
Lázár neve: ELEÁZÁR: Isten a segítségem:
Valóban nincs ember, aki segítsen rajta.
Jézus szívbemarkolóan, megrendítően mutatja be a mérhetetlen emberi szenvedést, a teljes kiszolgáltatottság állapotát.
Lázár egy teljesen kiszolgáltatott, az éhhalál küszöbén álló elesett ember.
Egy eleven sebekben, fertőzésben lévő beteg test. Ott kivetve a gazdag előtt könyörület nélkül, elhagyatva. A gazdag ugyan ismeri, de kikerüli, semmibe veszi. Még morzsa sem jut neki! " Akkor a Király így szól majd a bal keze felől állókhoz: Éheztem és nem adtatok ennem....- Máté 25

Ü Z E N E T:
Nézzük meg hogy állunk mi ezekkel a gyakorlatban:
Van-e szociális érzékenységem. Hogyan viszonyulok a bajban lévőhöz?
Mi jut eszembe, a koldus láttán?
Mi jut eszembe, a kórházi elfekvőben?
Mi jut eszembe, a hajléktalan láttán?
Mi jut eszembe, egy szenvedélybeteg láttán?
Van-e szeretet érzékenységem. Észre veszem- e a rászorultat?
Hogyan viselkedem a gyülekezetembe járó nagycsaládos anya láttán?
Hogyan viselkedem a gyülekezetembe járó kisnyugdíjas láttán?
Hogyan viselkedem a gyülekezetembe járó, beteg, bajbajutott láttán?
Kész vagyok-e, tudok-e segíteni?
Ma is szembejönnek velünk a Lázárok naponta.
A szeretetéhségben szenvedő, szeretetet kolduló:
Óvodás, iskolás, ügyfél, vagy páciens,
Postás, vagy villanyszámlás, mester, vagy szerelő, idegen, vagy családtag szülő, vagy hitvestárs, gyermek, vagy unoka!
EGYARÁNT KOLDULJÁK A SZERETETET.
LEHET, HOGY ÉPPEN CSAK EGY-EGY MORZSA KELLENE!
Egy látogatás, egy mosoly, egy jó szó, egy simogatás
Egy kis figyelmesség, egy biztatás , egy könyvjelző vagy egy lap
Egy Biblia, vagy csak egy igevers, egy szeretetteljes meghívás, befogadás
Megkaphatják tőlem? Én, aki azt vallom, hogy szeretem Jézust, hogyan viselkedem?

Ezután éljünk Isten dicsőségére és tegyük meg, amit megtehetünk, mert még nem késő.

Trencsényi László lp.

Elhangzott:
2004. december 04.
Bethánia CE. Őszi Csendesnap, Debrecen

***

Trencsényi László református lelkipásztor válogatott igehírdetései

Csodálatos Megváltónk van!
Videó formában MEGTEKINTHETŐ::ITT

„Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt." Filippi 2, 5

Csodálatos a mi Megváltónk, Jézus Krisztus! Csodálatos Őt megismerni, vele életünket rendezni, vele élni, megmentettnek lenni, szeretetében örülni, kegyelméért hálát adni, jóságát megköszönni, békességét tapasztalni, vezetésének engedelmeskedni. Nincs senki ezen a földön, akinek ne lenne szüksége rá, és milyen kevesen tudják azt, hogy Jézus Krisztusnál senki sem szereti jobban őket. Mivel oly sokan nem ismerik őt, ezért belekeserednek, belebetegednek, és hit nélkül belehalnak ebbe a szomorú világba. Nélküle minden érték hiányzik! Hiányzik a törődés, a becsület, a tisztesség, az erkölcs, az emberszámba vevés, mert a szeretet hiányzik! Isten SZERETETE- az Úr Jézus hiányzik nagyon az életekből! A mi Istentől kapott csodálatos küldetésünk az, hogy mindenkivel megismertessük drága Megváltónkat, az Úr Jézus Krisztust!
„Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről." 1Korinthus 2,2

Az Úr Jézus mondja:
„Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek: nem úgy adom én nektek, amint a világ adja." János 14,27
Amikor az Úr Jézus itt élt közöttünk testben, mindig nagy tömeg vette Őt körül. Melléültek az emberek és szinte itták szavait. Olyankor elcsitult a zaj, lecsendesült az indulat, kisimultak a ráncok, kiengedtek az ökölbe szorított kezek, és felfrissült a szív. Szavára a hiú magába szállt, a haragos kibékült, a sértett megbocsátott, a jégszívek felengedtek, a sötét gondfellegek eltűntek, és a vihar elállt, mert ahol Őt hittel befogadták, ott mindig békességet adott. Az Ige békességet adó hatalma, életformáló ereje, életmentő szerepe soha semmi mással nem pótolható. Az evangélium minden korban friss és új marad, ma is dacol idővel, ideológiákkal, mert Jézus keresztje kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában, és minden embernek kínálja az egyetlen esélyt, a helyes utat, az egyetlen megoldást, amit Isten készített. Aki ma bűnbocsánatra, áldásra, békességre, nyugalomra, biztonságra és üdvösségre vágyik, az egyszerűen nem élhet Jézus Krisztus nélkül, mert ezeket csak Ő adhatja meg! Aki ma veszi a bátorságot és vállalja, hogy az Úr Jézust igazán megismeri és őszintén befogadja Őt a szívébe, akkor ott a Szentlélek által új élet fakad, minden újjá lesz, és azonnal mennyei békesség árad az életébe. Jézussal élni kell, mert aki vele nem gyűjt, az mind tékozol. (Máté 12,30)

Az Úr Jézus mondja:
„Én vagyok az út az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam!" János 14,6
Nagy sajnálattal jelenthetjük ki, hogy az emberek ma is sokféle úton rohannak a biztos halálba, mert nem ismerik az egyetlen utat! Jézus mondja: „Én vagyok az ÚT... Senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam!" Minden más út járhatatlan és zsákutca! Aki nem ezen az úton jár, az tévelyeg! Ő az egyetlen, aki a mennyből jött a földre, hogy elkészítse a drága megmenekülési útvonalat! Ez az út a legnagyobb áldozattal: vérrel, fájdalommal, töviskoronával készült! Jézus Krisztus az életét áldozta fel, a keresztet vállalta, hogy mi ezen az úton hazatalálhassunk a mennyei hazába! Az Úr Jézus útján garantáltan megérkezünk, csak bízzuk rá magunkat!

Az Úr Jézus mondja:
„ Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért." János 10,11
Aki megismerte az áldott Isten szeretetét, az hálát adhat az Úr Jézus Krisztusnak, az igazi pásztornak, hogy a földre jött megkeresni az elveszetteket!
A szakadék szélén vagy a halál árnyékának völgyében soha sem volt könnyű az élet!
Az ember Isten védő szeretete nélkül olyan, mint az elveszett juh: szánalmas, vigasztalan, védtelen, reménytelen, és kiszolgáltatott! Istentelen életünkben mindnyájan így éltünk eltévedve, kiszolgáltatva félelemmel és rettegve, míg az Úr Jézus ránk nem talált!
Ő azért jött a mennyből, hogy a hűtlen béresektől elhagyatott, szétrebbent, farkasoktól megtizedelt árva nyáját összegyűjtse, begyógyítsa sebeiket, élete árán védelmezze, örök életre vezesse, sőt életét adja értük!
Ó, micsoda boldog nyáj a Krisztus megváltott népe! Ez vigasztalhat bennünket: nekünk Jó Pásztorunk van, aki azért jött, hogy életünk legyen, és bőségben éljünk!
Ó, honnan szabadított meg! Tudjuk, hogy a biztos halálból, a Sátán karmai közül! Oly mélyre jött értünk, hogy mélyebbre már nem lehetett, ahol már senki más nem segíthetett.
Ó, hogyan véd, gondoz ma is! És mennyire ismeri övéit, egyenként nevükön szólítja, és azt mondja: „Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből." János 10,28

Az Úr Jézus mondja:
„Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha." János 6,35
Életünk során sokféle táplálékkal találkozunk, de talán a kenyér az egyetlen olyan eledel, amelyet nem lehet megunni. Így vagyunk a „mennyei kenyérrel" is.
Az Úr Jézus Krisztus, aki az Élet Kenyere, látja a mi éhező, nélküle haldokló, koldus életünket, ezért mondja ezt a csodálatos kijelentést önmagáról, hogy számunkra az Ő Igéje legyen az egyetlen éltető táplálék!
Ő tudja, hogy Igéje nélkül éhen halunk, nélküle üres az asztalunk, üres a kezünk, üres a szívünk, üres és tartalmatlan az egész életünk! Jézus Krisztus nélkül valóban mindennek vége!
Tudjuk, hogy táplálék és víz nélkül csak néhány napig bírja az ember, és Jézus Krisztus nélkül, az „Élet Kenyere" nélkül mi meddig bírjuk? Hány éve, vagy évtizede mellőzzük Őt? Csoda, hogy még élünk!
Úgy él ma az emberiség túlnyomó része, hogy nem is hallott a mennyei eledelről, és ezért lelki éhhalálra van ítélve. Mert aki Jézus nélkül hal meg, az először is éhen halt - bármi volt is a betegsége!
Az áldott Isten most arra buzdít, hogy ne haljunk éhen, fogadjuk el a felkínált mennyei táplálékot!
Az Úr Jézusnál jobban senki sem szeret minket, hisz megtöretett testét, életét adta értünk a kereszten, bűneinket magára vállalta, hogy mi szabadok legyünk!
Ha Őt követjük, lelkünk olyan igazi táplálékhoz jut, mely soha nem fogy el, és erejével egy életen át járhatunk, mert Ő van örökre velünk!

Az Úr Jézus mondja:
„Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él!" János 11,25
Az Úr Jézus Krisztus feltámadása a világtörténelem legnagyobb és páratlan csodája! Nekünk, akik hiszünk benne, nincs okunk a kételkedésre, mert Ő eloszlatja félelmeinket!
Ő nemcsak beszélt a feltámadásról, hanem halottakat támasztott fel, sőt Ő a rettenetes kereszthalál után harmadnapon feltámadott, és személyesen találkoztak vele tanítványai. „Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre..." (1Korinthus 15,6)
Azóta a feltámadás örömhíre bejárta a világot, hogy Jézus Krisztus él, és Szentlelke által ma is velünk van, mert valóban Ő a feltámadás és az élet!
Ezért a hitért hitvallók százezrei életükkel fizettek, mert igaz, igazságát minden kétséget kizáróan ma is tapasztaljuk, és rendületlen hittel vállaljuk!
A Krisztushit a feltámadásba vetett hit! Ezen áll vagy bukik a hitünk komolysága, de az egész életünk is! Az Úr Jézus ma sem áll le vitatkozni a tagadókkal, hanem ez a válasza: „Ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét." János 11,40
Ha valaki Jézus Krisztusban hisz, az nem hal meg soha! Mert a keresztyén ember halála átmenetel az örök életbe! Ő ezért jött a földre, hogy megtapasztalhassuk Isten dicsőségét már itt a földön és majd az örökkévalóságban!
„Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse." 1Timotheus 1,15
Trencsényi László
református lelkipásztor

***

KRISZTUS A MI ÉLETÜNK
Alapige: Kolossé 3, 1-17

"Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben." (Kolossé3,4)

Ebben az igeszakaszban világos tanítás hangzik el a Jézus Krisztusban való drága hit megélé-sének lényegéről, komolyságáról, dinamizmusáról.
Az apostol által bevezetésként használt feltételes mód „Ha tehát feltámadtatok a Krisztus-sal."(3,1) azonnal nyilvánvalóvá teszi, hogy a következőkben elsősorban azokhoz kíván szólni, akik teljesen odaszánták életüket, és Krisztus számára elkötelezettek. Itt egyértelműen a feltámadott és megdicsőült Jézus Krisztusban hívők felé fordul, azok felé, akik nemcsak ajkukkal tisztelik Őt, hanem teljes szívből szeretik, követik, akiknek Ő lett a mindenük, az ÉLETÜK. „Krisztus, a mi életünk."(3,4)

„Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel!" (3,2)

Alantas vagy magasztos? Milyen találó a magyar nyelv, amikor két lényegre törő, mélyen a gyökerekre tapintó szóval tudja kifejezni, hogy mi milyen eredetű!
Van lenti, alantas, aljas, tehát ördögi és van, ami fenti, magasztos, tehát mennyei.
Veszélyes világban élünk, és naponta éles helyzetekbe kerülve a vagy - vagy kérdéssel kell szembe-sülnünk. Egyáltalán nem mindegy, hogy mit fogadunk el és be, hogyan élünk, viselkedünk, mihez ragaszkodunk. Vagy a földi az alapértékünk, vagy a mennyei!
Keserű tapasztalatainkból kiindulva tudjuk, hogy a bennünk eredendően uralkodó bűn borzalmas tor-zulásokat, végzetes hangsúlyeltolódást és tragikus diszharmóniát eredményezett. Őszintén bevallhat-juk, hogy mivel a bűn uralkodott rajtunk, mélyen belefeledkezve, szinte megszállottan törődtünk a földiekkel, miközben - Jézus szavai szerint - szánalmasan és keservesen bajlódtunk a „mollyal, a rozs-dával és a tolvajokkal". Beláthatjuk, hogy Krisztus kegyelme nélkül csak a földiekben tudtunk gon-dolkodni és tulajdonképpen mindennel törődtünk, csak azzal nem, amivel igazán kellett volna.

„...ezek miatt haragszik Isten." (3,6)

Ebben az igeszakaszban Istenünk az Ő gyermekeitől a legradikálisabb szakítást várja el min-den bűntől, amikor ezt mondja: „ Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul."( 3,5) és „vessétek el magatoktól". ( 3,8) Vagyis irtsatok ki mindent, ami lehúz, mert istentelen, sötét, földi és testi.
A hívők számára örök figyelmeztetésként kétszer hat súlyos bűnt említ a szentíró, melyek miatt harag-szik Isten! Ezek a következők:
Paráznaság, tisztátalanság, szenvedély, gonosz kívánság, kapzsiság, bálványimádás.
Harag, indulat, gonoszság, istenkáromlás, gyalázatos beszéd, hazugság.
(Aki belép a Sopron főterén lévő Bencés templomba, kőbe faragva szembesül-het a hét főbűnnel. Elgondolhatjuk, hogy nem volt egyszerű dolguk a kőfara-góknak, de hatásosan megoldották nem mindennapi feladatukat, mert aki veszi a bátorságot, és figyelmesen szemügyre veszi azokat, szívből elborzad.)

Nagyon kell a mennyei figyelmeztetés, mert az ördög a nagy hitető és altató, aki embergyilkos volt kezdettől fogva, igyekszik mindent felhígítani és összemosni. Ezek a felsorolt bűnök korunk embere számára szinte már észrevehetetlennek, és mivel megszokja, természetesen épül be eszmerendszerébe, legfeljebb a látszat kedvéért igyekszik olykor-olykor elkendőzni, takargatni, rosszabb esetben szinte büszkélkedik is ezekkel. Mi ne tegyük! Isten figyelmeztet minket! Vigyázat, életveszély!
Ami Isten szerint utálatos és kiirtandó, azt mi ne dédelgessük, hanem határozottan szakítsunk vele!
Isten azért haragszik, sőt azért gyűlöli a bűnt, mert az az Ő szentsége számára elviselhetetlen, elbor-zasztó. Tartsunk önvizsgálatot, és mi is borzadjunk el és meneküljünk ki ezekből.

Dániel bűnvalló imádságával imádkozhatunk ma is:
„Ó, Uram, nagy és félelmes Isten, aki megtartod a szövetséget és a hűséget azok iránt, akik sze-retnek és megtartják parancsolataidat! Vétkeztünk, és bűnbe estünk, megszegtük törvényedet, és lázadók voltunk, eltértünk parancsolataidtól és törvényeidtől. Nem hallgattunk szolgáidra, a prófétákra, akik a te nevedben szóltak királyainkhoz, vezéreinkhez, elődeinkhez és az ország egész népéhez. Neked, Uram, igazad van, nekünk pedig szégyenkeznünk kell még ma is."
Dániel 9, 4-7

„Krisztus, a mi életünk..." (3,4)

Csak a Krisztus szeretetében elmélyült „elrejtett" lélek tud hitelesen bizonyságot tenni arról, hogy Krisztus az én életem! Csak az, aki gyermeki hittel belesimult az Atya akaratába, akinek szíve együtt dobban Urával, mivel tudja, hogy Megváltója, aki életét adta érte a kereszten, személyesen az életet jelenti számára. Jézus Krisztus mondja:
„Azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet." János 6,63
„Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van." János 3,36
„Én vagyok az út, az igazság és az élet." János 14,6
„Én vagyok a feltámadás és az élet." János 11,25
„Én vagyok az életnek kenyere." János 6,35
„Én élek, és ti is élni fogtok." János 14,19

Amikor az ÉLET, Jézus Krisztus megjelent az életünkben, általa minden megváltozott, minden újjá lett. Ő az, akivel együtt lehetünk „elrejtve az Istenben" (3,3), és csak Őbenne lehetünk „szentek és szeretettek" (3,12). Ó micsoda védettség, rejtettség, biztonság az, amit az Úr Jézus Krisztus kínál!
Szükségünk van rá, egyszerűen nem élhetünk nélküle! Tudjuk, hogy nélküle nem volt nyugalom a lelkünkben, bőven volt viszont aggodalmaskodás, idegesség, szorongás és zaklatottság.
Nélküle nem volt könyörületes a szívünk, csak érzéketlen, hideg és kegyetlen.
Nélküle nem volt bennünk semmi jóság, sem alázat, sem szelídség, sem türelem.
Nélküle nem volt bennünk semmi mennyei, csak testi, földi és ördögi. (Jakab 3,15)

Akik befogadják Jézus Krisztust, életükben gyökeres fordulat áll be. Mivel a Szentlélek áldott munká-ja nyomán új élet fakad, ezért a hívő szelíden fogadja a beoltott igét, és igyekszik a legkomolyabban venni, megbecsülni és megélni mindazt, amit Isten mond. A Krisztusban hívő, mennyei Urának paran-csát követő ember többé már nem a maga feje után megy, nem a maga elképzeléseit, kis egzisztenciá-lis céljait próbálja mindenáron megvalósítani, hanem önként tud belehelyezkedni Istene akaratába.
„Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jósá-got, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak." (3,12-13)

„vele együtt ti is megjelentek dicsőségben." (3,4)

A hívő ember reménykedő ember, mivel tudja, hogy amit Isten mond, az igaz!
„Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek." ( 1Korintus 2,9)
Igyekezzünk mindenkor készen és aktív szolgálatban munkálkodva várni visszatérő Urunkat! Addig is az Úrtól kapott legdrágább feladatunkat kell teljesítenünk, hogy szüntelenül az odafennvalókat keres-ve, azzal hűségesen törődve, jól sáfárkodva, hirdessük Jézus Krisztust, az egyetlen megoldást.
Jézus mondja: „Aki hisz énbennem, ahogy az írás mondja, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek" (János 7,38 )
Küldetésünk betöltése a lelkek mentése.
Isten Szentlelke adjon erőt, hogy hitelesen, őszinte természetességgel tudjuk továbbadni az evangéli-umot, a mi drága Megváltónktól, Jézus Krisztustól kapott életmentő igét
Felszökken a víz, s átfolyik a márványcsésze öblibe,
Túlcsordul most a második, a vízét zuhogva önti le:
Megtölti ez a másikat, s már víz pezseg a mélyiben.
Mindegyik vesz, mindegyik ad, árad és pihen.
Conrad Ferdinand Meyer: A római kút

Isten igéje a mennyei forrás soha nem apad el! Mi se hagyjuk el az élő vizek forrását, az éltető Igét, amit az Úrtól folyamatosan kapunk, szelíden befogadva engedjük, hogy naponta szívünket színültig megtöltse. Csak így fogjuk tudni azt másoknak is továbbadni! Csak így válhat valósággá életünkre nézve: „Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala." (3,17) Csak így válhat életünk Isten akarata szerint szolgáló, békességszerző, szere-tetet, örömet sugárzó életté!

Szolgáljunk hát bátran, teljes erőnkkel feltámadott Megváltónknak, Jézus Krisztusnak!

Trencsényi László
református lelkipásztor

2009. augusztus 31.

*********************************************************************

"Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét!
Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!
Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet,
megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg.-
Zsoltár 103 1-4

"Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság sereglett köré, de ő a tenger partján maradt. Ide jött hozzá az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult, és esedezve kérte: "Kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon."Jézus ekkor elindult vele. A nagy sokaság is követte őt, és tolongott körülötte.- Márk 5,21-24

Minden Istentiszteletnek, igehallgatásnak CÉLJA VAN!
Isten az Ő szeretetével hívott ide és keresi ma is a szívünket.Engedjük, hogy Igéje szíven találjon.
Jézus Krisztus mondja:
"Nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.-

Mind a mai napig Jézus Krisztus szeretetéből élünk, mert drága áron váltott meg minket.
à Ezért lehetünk most itt, mert Ő eljött a mennyből közénk.
à Ezért jött létre Isten anyaszentegyháza, ezért lépnek szószékre a lelkészek ezrei szerte a világon, ezért nyitják ki a Bibliát és hallgatják milliók.
à Ezért éneklik a Zsoltár szavaival: "Áldjad lelkem az Urat, és el ne feledd, hogy mennyi jó tett veled.-

Isten Igéjének békességet adó hatalma, életformáló ereje, életmentő szerepe, soha semmi mással nem pótolható. Az evangélium minden korban friss és új marad, ma is dacol idővel, ideológiákkal, mert Jézus keresztje kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában, és minden embernek kínálja az egyetlen esélyt, a helyes utat, az egyetlen megoldást, amit Isten készített.

***
1.) "JÉZUS HAJÓN ÁTKELT A TÚLSÓ PARTRA és sokaság sereglett köré.-
Mi is Hozzá jöttünk, mert ma is lehet örömmel Jézushoz jönni!!
Bárki is hirdeti itt az Igét, mindig Jézus Krisztus gyűjti magához az embereket!
Miért jöttek hozzá tömegesen az emberek?
à Mert lehetett látni, tudni, érezni, hogy Ő egészen más....
à Ahol Ő jelen van, ott a vakok látnak, a bénák járnak, leprások tisztulnak.
à Ott megkötözött emberek szabadulnak, megtérnek, újjászületnek.
Így van ez ma is, mert: -Isten Igéje élő és ható.-
Jézushoz özönlött a sokaság. Melléültek az emberek, és szinte itták szavait. Olyankor elcsitult a zaj, lecsendesült az indulat, kisimultak a ráncok, kiengedtek az ökölbe szorított kezek és felfrissült a szív. Szavára a hiú magába szállt, a haragos kibékült, a sértett megbocsátott, a jégszívek felengedtek, a sötét gondfellegek eltűntek és a vihar elállt, mert ahol az Ő szavát hittel befogadták, ott mindig békességet adott.
***
2.)"Ide jött hozzá egy ember az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint: Jairus.-
Egy kétségbeesett ember érkezik Jézushoz kimerülten,- egy édesapa.
Ő az egyetlen akinek életbevágóan fontos, hogy mindenáron találkozzon Jézussal, sőt el kell hívnia házához, mert egyetlen gyermeke 12 éves kislánya haldoklik.
Őt hagyta otthon és kétségbeesett családját, feleségét, szeretteit. Ők tudták, hogy Jézushoz kell jönni, mert, hiábavaló az orvostudomány, minden gondos ápolás, ha NINCS REMÉNY, ha a láz nem csitul, és a szív megáll.
Csak Jézusnál van remény!
Jézus Krisztus A REMÉNY!
Ott van egy ember Jézus lábainál, leborulva, zokogva, könyörögve.
à Ó jöjj el Jézus a házamhoz, a gyermekemhez, hogy meggyógyuljon és életben maradjon.

Testvér tudd meg, hogy Jézushoz jönni csak így érdemes!!
Soha ne jöjj hozzá megszokásból, kíváncsiskodásból, közömbös szívvel, vagy fél szívvel!
De jöhetsz bátran könnyek között, bűnbánó szívvel!
Te is kérheted most Őt: Úr Jézus segíts! Jöjj el az én házamhoz, mert nagy baj van otthon.
Mert nélküled minden szétesik, haldoklik, összeomlik körülöttem! MENTS MEG!
Nélküled nem élet az életem. Lelked által érints meg, hogy megmeneküljek.
"Gyógyíts meg Uram és meggyógyulok, szabadíts meg és megszabadulok, csak téged dicsérlek.-
HA ÍGY BIZOL AZ ÚRBAN, ilyen őszinte gyermeki hittel, akkor: "Ne félj, csak Higgy!-

3.) "Jézus ekkor elindult vele!-
El tudjuk képzelni mekkora öröm lehetett az apa szívében!
Jön velem Jézus HAZA! VAN REMÉNY!
De amikor már a házhoz közeledtek, hozták a tragikus hírt: meghalt a gyermek!
Az apát villámcsapásként érte a hír, de mielőtt még összeroskadt volna, Jézus így szólt hozzá:
"Ne félj, csak higgy!-
A történet folytatásaként az Igéből megtudjuk, hogy Jézus megfogta a halott kislány jéghideg kezét és ezt mondta: "Talitha kumi- Leányka neked mondom, ébredj fel!
Jézusban a Teremtő van ott, az ÉLET URA, Aki teremtő szavával visszahozza az életbe, és visszaadja a szüleinek, az ÉLETNEK ezt a gyermeket!
Mert ahol Jézus van, Ott ÉLET van!
***
Testvér, most magadban egy őszinte csendes imádságban mond el, hogy te ma miért jöttél ide.
Sorold fel az Úrnak, hogy te kit, vagy mit hagytál otthon "BETEGEN-!
à Ha beteg édesanyádat, édesapádat, férjedet, feleségedet, gyermekedet, unokádat,- könyörögj értük, és bízd őket az Úrra!
à Ha beteg szívedet, összekuszált életedet, megoldatlan dolgaidat, sebeidet, bajaidat-
Menj most haza JÉZUSSAL, és bízd magad az áldott ORVOSRA, és meglátod Isten szabadítását, mert így hallottuk: "Jézus ekkor elindult vele!-

Ennél nagyobb öröm nincs is, mint amikor a te utad és Jézus Krisztus útja:
à MEGEGYEZIK, EGYMÁSRA TALÁLNAK!
à AMIKOR MINDKETTEN AZONOS IRÁNYBA HALADTOK : EGYÜTT!
à AMIKOR VELE JÁROD MINDEN LÉPÉSEDET: HAZAFELÉ!
"Áldjad lelkem az Urat.. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet és megváltja életedet a sírtól, kegyelemmel és irgalommal koronáz meg téged.-
***
Most minket szólít meg ebben az Igében Isten!
Testvér, ha eddig Jézus nélkül éltél, mostantól élhetsz és járhatsz VELE!
Tudod, ez a legszebb és legáldottabb élet.
à Tedd a kezed Jézus kezébe, és hajtsd a szíved Jézus szívére, Aki sebeivel gyógyítgat téged!
Ha vele jársz, félned nem kell többé, aggódnod nem kell többé.
Csak hinned kell Benne rendületlenül, és meglátod az Isten dicsőségét.
" Velem van az Úr nem félek , ember mit árthat nekem.-
Isten most Igéje és Szentlelke által téged is menteni akar, fogadd be Őt a szívedbe!
Mert, aki ma bűnbocsánatra, áldásra, békességre, nyugalomra, biztonságra és üdvösségre vágyik, az egyszerűen nem élhet Jézus Krisztus nélkül, mert ezeket csak Ő adhatja meg!
Aki ma veszi a bátorságot és vállalja, hogy az Úr Jézust igazán megismeri és elhatározza, hogy befogadja Őt a szívébe, akkor ott a Szentlélek által új élet fakad, minden újjá lesz, és azonnal mennyei békesség árad az életébe.
Jézussal élni kell, mert aki vele nem gyűjt, az mind tékozol. (Máté 12,30)
Jézusra van tehát a legnagyobb szüksége ennek a világnak, mert nélküle nincs békessége a léleknek, de üdvössége sem!
Jézus Krisztus legyen számunkra a legfontosabb ezután, amíg élünk.
Úgy legyen. Ámen

Trencsényi László
református lelkipásztor
2006. szeptember 3.

************************************************************
A hívő élet ápoltsága

"Te pedig amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és az ajtókat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban.
Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked."
Máté 6,6

Hogy mennyire fontos a lelkileg állandó és fokozott készenlétünk, erre figyelmeztet ez az ige:
"hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé- Kol.1,22.

SZENTEK, HIBÁTLANOK, FEDDHETETLENEK.
Tudjuk, hogy ezek a jelzők elsősorban az Úr Jézusra illenek, de mi az amit mi tehetünk?
A legfontosabb az, hogy MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT állandó, élő és szoros kapcsolatban maradjunk az Úrral!

Átruházhatatlan felelősségünk hitben ÁPOLTNAK lenni, hogy naponta tudjuk megélni a krisztusi indulatot.

Testvérek, soha ne hagyjuk ki a belső szoba csendját.
Menjünk be szorgalmasan oda Bibliánkkal, összekulcsolt kezünkkel és Isten elé kitett szívünkkel, mert a napi csendesség, ápoltság, lelki higiénia elengedhetetlen és pótolhatatlan.
Otthonosan lakjuk be a belső szobát, legyen kedves számunkra, és ha lehet minél többet legyünk "négyszemközt- az Úrral!

Erőssitsenek az alábbi igék:

"Szelíden fogadjátok a beoltott igét, amely meg tudja tartani a lelketeket.- Jak.1,21
"Legyen forrásod áldott- Péld. 5,18
"Mindenkor imádkozniuk kell és nem szabad belefáradniuk- Lk.18,1
".. hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.- Kol. 2,7
Szüntelenül imádkozzatok! I. Tesszalonika 5,17

Így ír egy hitvalló a belső szobában kapott áldásokról:

Ó belső szoba, áhítatok csodálatos műhelye,
ahol az emberi lélek Teremtője képét állítja helyre magában.
Ahol az eltompult érzékek visszanyerik éles finomságukat.
Ahol a megromlott emberi természet ismét helyreáll.
Ahol a szív lángol az isteni szeretettől.
Ahol a mennyei kegyelem harmata árasztja el az ember lelkét, amikor azt a bűnbánat áradó könnyeinek folyama öntözi.

A belső szoba csöndje a mennyei élet kapuja azoknak, akik meghaltak a bűnnek, hogy aztán a Szentlélek erejével új életre támadjanak.
A belső szoba olyan műhely, ahol azokat a drágagyöngyöket csiszolják, amelyek aztán kalapácsütések zaja nélkül illeszkednek be a templom épületébe.
Aki most Krisztus nyomában halad, futása végeztével az Ő dicsőségének lesz részese. (Damjáni Péter: Dominus vobiscum )

T.L.
************************************************************

" Boldogok a lelki szegények,
mert övék a mennyeknek országa."
Máté 5,3

Jézus a tanítói munkáját a valódi boldogság meghirdetésével kezdte meg. Ő ismeri minden emberi vágy végső célját, még azokat is, amelyeket megfogalmazni sem tudunk. Látja azt is, hogy miként tévednek el annyian a boldogságkeresés mélységes útvesztőiben. Minket is ismer, akik ma figyelhetünk az Ő szavaira és azt is tudja, hogy jelenleg boldog-e az életünk? Mi tudjuk, hogy Jézus Krisztus számunkra a valódi boldogságot akarja megadni már ezen a földön és majd az örök életben.

Fogadjuk el most az Ő vezetését és engedjük, hogy hasson az életünkre. Jézus már az első boldogmondásban megmutatja minden boldogság célját, mely nem más mint a mennyeknek országa.
• Ehhez először is olyan lelkiállapot szükségeltetik, mint a lelki szegénység. A szó itt koldus szegénységet jelent. Tudjuk, hogy a koldus nem szégyell kiállni az emberek elé és kitartani kezét alamizsnát várva. Mi, akik lelki szegénynek valljuk magunkat, nem szégyellünk naponta mély alázatban Isten elé járulni és oda nyújtani elé szegény szívünket és Tőle olyat kérni, amit ember nem tud megadni: kegyelmet, bűnbocsánatot és Szentlelket minden napra.

Csak az lehet lelki szegény, aki önmagát megüresítve Isten irgalmasságában naponta megnyugszik. Tanuljunk meg mindenkor alázatosak maradni az Úr előtt, mert Jézus is vállalta értünk a teljes szegénységet, amikor emberré lett és értünk áldozta az életét!
"Mert ismeritek a mi Urunknak Jézus Krisztusnak jótéteményét,
hogy gazdag lévén, szegénnyé lett, hogy ti az Ő szegénysége
által meggazdagodjatok." / 2Korintus 8,9 /

Trencsényi László
református lelkipásztor

************************************************************

" Boldogok akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak"
Máté 5,4

Különös és első hallásra meghökkentő a párhuzam -e két ellentétes fogalom között. Hogyan kerülhet így egymás mellé a sírás és a boldogság. Vizsgáljuk meg hogyan illeszkedik mégis szerves egységbe a legtermészetesebb módon Jézus tanításában a valódi boldogságnak eme kritériuma.
Ha elgondolkodunk azon, hogy vajon milyen sírás után lehetünk boldogok akkor rá fogunk jönni, hogy nem a testi vagy lelki fájdalom miatt, vagy gyász miatt, de nem is az örömből fakadó sírás miatt. Itt egészen más minőségű sírásról beszélhetünk, mely nem más mint a bűnbánati sírás.

A szív legmélyéről felfakadó bűnbánó könnyek mindig kedvesek Isten előtt. Csak így találhat nyugalomra, békére, vigasztalásra az emberi lélek. Amint a bűnös nő könnyeivel mosta az Úr lábait, úgy omlik alá ma is az, akinek sok bocsáttatott meg, amint Jézus mondja:" ...az jobban is szeret". Amint Péter is könnyekre tudott fakadni bűnei felett, így kaphatunk mi is megbocsátást, mert ismeri az Úr a könnyeinket.
Hogyan is látszana meg a mi szeretetünk, ha nem éppen a könnyeinkben, amelyek szavak nélkül is beszélnek. Boldog ember aki tud sírni, de a világ legboldogtalanabb embere az, aki még soha nem sírt bűnei felett. Akit még soha nem döbbentett meg a Golgota véres látványa, akinek még nem szorult össze a szíve a helyette szenvedő Isten Fián, az nem is érdemli meg a mennyek országát.

Boldogságunk forrása maga Jézus Krisztus. Ő ismeri a könnyeinket, és Ő garantálja a vigasztalás valóságát is, mert a Szentlélek maga a Vigasztaló. Ő az, aki nemcsak ideig-óráig hanem egyszer s mindenkorra megvigasztal minket."És az Isten eltöröl minden könnyet a szemükről" Jelenések 20,4
Testvérek, tudnunk kell, hogy valódi boldogságot csak Jézustól kaphatunk. Ma még megtapasztalhatjuk Isten vigasztalását! Ne szégyelljünk sírni, szívünket őszintén kiönteni az Úr előtt! Jézus Krisztusnál kész a megbocsátás. Ne mulasszuk el életünk páratlan lehetőségét.

Trencsényi László
református lelkipásztor

************************************************************
NAGYPÉNTEK

Amikor a százados látta ami történt, dicsőítette Istent és így szólt: "Ez az ember valóban igaz volt-. Lukács 23,47

A kereszten szenvedő Úr Jézus, mennyire más volt. Már nem volt emberi ábrázata. Az ütések, a köpések és a vér mindent eltorzított. Csak egy haldokló vonaglik a rettentő kereszten, míg lent gúny, kacaj s káromkodás. Még él. Ziháló tüdővel, végső erővel szakad fel a sóhaj: "Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet.- Majd csend lett. Borzalmas néma csend!
Akkor az ajkakra fagyott a káromkodás. A magasba emelt, ökölbe-szorított kezek megdermedtek. Akkor a nap elhomályosodott és a sötétség egyre félelmetesebb lett és megmozdult a föld. Omlani kezdtek a meghasadt sziklák és kifordultak a sírok és a templom kárpitja a tetejétől az aljáig középen kettéhasadt.
Akkor ott a kereszt alatt, a haldoklót gyalázó zsidó főemberek füle hallatára egy római százados imája törte meg a csendet. Áldani és dicsérni kezdte Istent, a mindenség Urát. Egy idegen, akinek megnyílt a szeme és feltört szívéből a felismerés:-Ez az ember Isten Fia volt.- Ekkor elindultak az emberek a mellüket verve vissza a városba, magukkal hozva a kereszt alatt átélt iszonyatos élményt, mert megértették a jeleket!
Jézus keresztje ma is a legnagyobb jel a földön! Kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában. Megkerülni senkinek sem lehet. Mindenkinek szembesülnie kell a ténnyel, miért is állt a kereszt! Egyesek számára botrány, mások számára semmitmondó jel, megint mások gúnytárgyának tekintik, de aki veszi a bátorságot és megvizsgálja a történteket, azt nagy meglepetések fogják érni.
JÉZUS KERESZTJE ÉRTED ÁLL!
Jézus nem a saját bűnei miatt halt meg, mert Ő volt az egyetlen ártatlan a földön. Még az ellenségei sem tudtak bűnt felhozni ellene! Akinek megnyílik a szeme, ma sem tud mást tenni, csak Istent dicsérni. Ilyenkor az ember saját bűneit látja meg és a miatta szenvedő Isten Fiát! Csak akkor értettük meg a kereszt titkát, ha a mi ajkunkról is felzengett már: (lehet, hogy gúnyolódó embertársaink füle hallatára) az Istendicséret! Akkor már tudjuk, hogy Jézus keresztje az egyetlen gyógyszer a bűneink bocsánatára: " Az Ő sebeivel gyógyultatok meg.- I. Péter 2,24 Amíg ember él a földön ez a ke-gyelem mindenkor, mindenki számára rendelkezésre áll. Fogadd el bátran az Úr Jézusnak a Golgotán érted meghozott drága áldozatát, és a gyógyulást azonnal tapasztalni fogod!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***************************************************************

A HÚSVÉT VALÓDI ÉRTELME

"Az Emberfia emberek kezébe adatik és megölik Őt, de harmadnapon feltámad és felettébb megszomorodának. " Máté 17, 22-23

Jézus valódi küldetését nagyon nehezen értették még a közvetlen tanítványai is! Elképzelhetetlen volt számukra, hogy szeretett Megváltójuknak szenvednie kell. Amikor az Úr háromszor is kijelentette nekik szenvedéseit, mindannyiszor értetlenül fogadták.
Először Péter ellenkezett: "Nem eshetik ez meg te veled." Máté 16,22
Másodszor a tanítványok:"..felettébb egszomorodának."Máté 17, 23
Harmadszor: "Ők pedig ezekből semmit sem értének és a beszéd előlük el vala rejtve és nem fogták fel a mondottakat." Lukács 18,34

Mindez azért volt lehetséges, mivel nem figyeltek eléggé, és nem értették meg teljesen az Úr Jézus szavait. Sajnos sokan vannak ma is így. Olyan érthetetlennek tűnik sokak számára az, hogy miért is KELLETT Jézusnak szenvedni, amikor az ő ártatlanságáról, bűntelenségéről még az ellenségei is meg voltak győződve.
Az Úr Jézus elkerülhetetlen szenvedése és halála csak a saját bűneink meglátása után válik érthetővé. Ugyanis a KERESZT bizony értünk áll, azért, hogy mi napnál világosabban lássuk meg és borzadjunk el azon, hogy milyen súlyosak is a mi bűneink Isten előtt!

Jézus, amikor a reá váró szenvedésekről beszél, ezzel fejezi be: "de harmadnapon feltámad !" Soha nem volt és nem is lesz ennél nagyobb örömhír az emberiség számára.
Van feltámadás!
Van folytatás!
A halállal nincs vége az életnek!

Mint egy reménytelenül sötét cellába beragyogó fénysugár, úgy hasít bele ez a kijelentés ma is a világba! Ha mi valóban keresztyénnek valljuk magunkat, nincs okunk a szomorkodásra, mert élő reménységünk van a feltámadott Jézus Krisztusban! Ő a bűntelen, értünk bűnös emberekért áldozta fel önmagát! Köszönjük ezt meg Neki minden napon!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***************************************************************
IRGALMAS SAMARITÁNUS

"Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked."
Lukács 10, 33-35

Naponta tapasztaljuk, hogy egyre irgalmatlanabb lesz a világ Az élet minden szintjén, (az óvodától a szociális otthonig) kőkemény harc folyik.
A technikai fejlődéssel fordítottan arányos az emberiesség, az erkölcsösség!
Az elembertelenedés korában, a brutális akciófilmek, durva számítógépes játékok világában felnövő "modern- ember csaknem törölte szótárából az irgalom szót. Nemcsak az üzleti vagy a politikai életben folyik irgalmatlan harc, hanem már a legalsóbb hétköznapi szinten is természetes az, hogy cserbenhagynak minket. József Attila nem véletlenül írja: "Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva."
Igaza lehet annak a mai bajba jutott embernek, aki így gondolkodik magában: Miért kiabáljak, kár a szóért, úgysem segítenek rajtam! Pedig ma is vannak arra járó emberek, (papok és leviták is), de alig-alig vannak irgalmas kezek irgalmas lábak és irgalmas szemek, mert nincsenek irgalmas szívek!
• A történetben szereplő szerencsétlen embert is egy idegen samaritánus vette észre, aki MEGLÁTTA, odament, sebeivel törődött, bekötözte, biztonságos helyre vitte és még költött is rá. Ó micsoda szeretet volt ez!

Testvérek, ne szégyelljük megvallani, hogy ezek a "rablók" által kifosztott, félholtra vert emberek mi vagyunk. Senki sem törődik igazán velünk. Megnéznek néha egyesek, sajnálkoztak fölöttünk, majd legfeljebb szörnyülködve de tovább állnak.
Egyszer csak mégis jön Valaki, Aki több mint felebarátom! Uram és Istenem, úgy hívják, hogy Jézus Krisztus!
Amikor bűneimben haldokoltam, Ő vett észre, Ő állt meg mellettem, kimosta sebeimet, gondot viselt rólam, drága árat fizetett értem ott a Golgotán, hogy most itt lehessek gyógyultan, mert az "Ő sebei árán gyógyultam meg" Ó micsoda szeretet! Csak azt tudnám, hogy miért tette ezt értem?

Testvérek, készek vagyunk-e már mások felebarátjává lenni? Tudjuk, hogy csak az lehet könyörületes, akin már könyörültek!
Jézus most minket küld, hogy ekképpen cselekedjünk, akkor is ha mindenki kigúnyol, ha mindenki lenéz-e miatt, vállaljuk mindenkor az irgalom gyakorlását, mert mi már az Úrtól irgalmat nyertünk!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***************************************************************
A KAPZSISÁG BŰNE

"Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag." Lukács 12,20-21
A példázatban szereplő embert magunk előtt látva, bizony elcsodálkozhatunk, hogy így földi kincseinket szorongatva mi is Isten szemében milyen szánalmasak, szegények, üresek és becsapottak vagyunk. Ó mennyire eltorzult az értékrendszerünk és az értéknek hitt féltett kincseink mennyire csak hitványságok az örökkévalókhoz képest.
Ennek az embernek tulajdonképpen anyagi javak tekintetében mindene megvolt s úgy tűnt, hogy egyenesben van az élete is: Bő termés, busás anyagi haszon, kényelem stb. Mégis szerencsétlen ez az ember, mert valami nincs rendben az értelmével, lelke kényelméről beszél ugyan de anélkül, hogy valóban törődne is lelkével. A kiábrándító valóság azonban az, hogy nincs már lehetősége anyagi javait élvezni, mert közben véget ért az élete. Őt már nem a nagy földi terveinek megvalósítása vagy az élet kényelmének élvezése várja, hanem a végső elszámoltatás.
Tulajdonképpen a baj forrása a hibás életszemléletében, a kapzsiságban keresendő:
v Nem volt hite : Istent tökéletesen kihagyta minden számításából.
v Nem volt szíve: Csak kapni tudott, mindent csak önmagának akart.
v Nem volt lelki látása: Csak a földi kincseket látta, melyek elvakították.
v Nem volt perspektívája: Csak ebben a földi életben tudott gondolkodni.

Manapság is aki nem Isten szerint gazdag, az bármikor hasonló helyzetbe kerülhet. Ezért ez az eset számunkra is tanulságos figyelmeztető jellegű üzeneteket hordoz. Sajnos hitetlenül mi is így nézünk ki és ilyen magunknak valók vagyunk. De mit is jelent Isten szerint gazdagnak lenni:
v Mennyei kincseket, elavulhatatlan értékeket gyűjteni: Jézus Krisztus által megismerhetjük azt, hogy mi kedves az Úrnak. Ő naponta megtölti életünket gazdagon, békességgel és szeretettel koronáz meg és lelki ajándékokkal ruház fel.
Az Úr arra is figyelmeztet minket, hogy talentumainkkal helyesen gazdálkodjunk és adjuk tovább azt, amit Isten szent kegyelemből kaptunk:
"Adni kell, adni, mindent odaadni:
Munkát, erőt, életet, pénzt, ruhát és kenyeret, Könnyet, mosolyt, simogatást, jószándékot, jóakarást, Imádságot, egészséget, melegséget élő hitet. Odaadni akárkinek a legelső nincstelennek.
Szeretetet adni- adni s érte semmit sem kívánni-
Kalkuttai Teréz anya

Trencsényi László
református lelkipásztor

**************************************************************
A MUSTÁRMAG

Azután így szólt Jézus: "Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam? Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében; az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak az ágain-
Lukács. 13,18-20

Isten országát (uralmát) az Úr Jézus többek között a mustármaghoz hasonlítja, mely bár a legkisebb mag a veteményeskerti növények között, de jelentéktelensége ellenére mégis igen hasznos, árnyékot adó "fává" nő. Igen, Isten teremtményei között még a legapróbb mag is mekkora csoda! A magokat Istentől készen kaptuk, bennük élet van és minden szükséges információt tartalmaznak. A csíra fejlődéséhez és az új növény növekedéséhez szükséges tápanyagokat ( cukrok, fehérjék, olajok) is a magvak tárolják. A magot csak el kell vetni és várni kell a növekedést, majd gyönyörködni lehet benne, mert ideális esetben fává lesz, kert ékessége és madarak otthona.

Tudjuk, hogy Isten országának csodálatos valósága Jézus Krisztus által elérkezett hozzánk, bűnös földi emberekhez és akik befogadják Őt azoknak ezt mondja:
"Mert az Isten országa közöttetek ( bennetek ) van!- Lukács17,21

1.Készen kapjuk!
Isten országa valóság! Nem mi hoztuk létre, nem mi harcoltunk meg érte, hanem Jézus Krisztus által kegyelemből adatik nekünk!

2 Szívünkbe kell zárni!
Mint az az ember, aki tudta, hogy mit akar vetni, így kell nekünk is mély alázattal szívünkbe fogadni az Igemagot, az élet beszédét, hogy új élet fakadjon ott, a hitnek drága csírája!

3.Várni kell.
Ha befogadtuk az Urat, Isten országa növekedni kezd bennünk, erősödik majd és előtt-utóbb mindenki számára látható jellé válik.

4. Gyönyörködni lehet benne!
Példamutató, bizonyságtévő élettel hasznossá, gyümölcstermővé válhatunk és másokat is Isten országába vezethetünk, ahol ők is Krisztus megváltott gyermekeként otthonra találhatnak.

Megfogant-e már, és növekszik-e bennünk Isten uralma? Oda mernek-e jönni hozzánk az emberek, (mint a fészket kereső madarak), hogy reményünkről érdeklődjenek, és elmerik-e fogadni tőlünk az életet adó táplálékot?
Testvérek, ha Jézus követői vagyunk, éljünk olyan életet, hogy ne elriasszuk a kereső embereket, hanem odaszeressük őket az Isten országába, hogy ők is biztonságos rejtekhelyet találjanak az Úrnál!

Trencsényi László
református lelkipásztor

**************************************************************

A SZENT SÁTOR

"....beborította a felhő a kijelentés sátrát és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot."
2 Mózes 40,34

Isten népe a szövetségkötéskor, nemcsak a tízparancsolat két kőtábláját kapta, hanem a központi kultuszhely aprólékos leírását is. (A Szent Sátor részletes bemutatását a 2 Mózes könyv 25. fejezetében találjuk.) Ez a kijelentés sátra volt, mely Isten közvetlen jelenlétét szimbolizálta. A pusztai vándorlás során, mindig a szent sátor állt a tábor középpontjában, melyet a léviták sátrai öveztek, szép rendben. Mózes először is a népet adakozásra szólította fel és így nagyon sok érték összegyűlt. Másodszor, Isten név szerint olyan embereket választott ki, akiket Szentlelke által alkalmassá tett arra, hogy mindent jól elvégezhessenek.
A szent sátor
A sátor egy 25x50 m alapterületű udvaron állt, melyet 2m magas lenvászonból készült hófehér "kerítés- vett körül, melyet 60 faoszlop tartott. Kelet felől volt egy 10 m széles gyönyörű szőttesből készített kapuja. A sátor díszítéséhez használt színeket is maga az Úr maga adta meg: Fehér, kék, bíborpiros és karmazsin.
• Az udvaron volt a fából készült, vörösrézzel bevont nagy áldozati oltár: 1,5m magas és 2,5x2,5m volt. Itt áldozták fel a papok az áldozati állatokat.
A sátor ajtaja előtt volt a mosdómedence, melynek méreteit nem ismerjük, csak azt, hogy a szolgáló asszonyok "réz- tükreiből készült. Csak azután léphetett be a pap a templomba, ha itt megmosta kezeit és lábait. .(2 Mózes 38)
• A sátor maga valójában egy 15x5m alapterületű 5m magas, két részből álló "ház- volt. A váza 48db aranyozott akácfadeszkából állt, amelyeket egymással tökéletesen összeillesztettek. Minden egyes aranyozott deszka, két ezüsttalapzaton nyugodott. A tetőzetet, négy különböző színű sátorlap borította.

A Szentek Szentje: .(2 Mózes 25,10-22)
Ez volt az Izraeliták számára a legszentebb hely, mely egy 5x5m-es alapterületű zárt helyiség volt, ahova csak a főpap léphetett be évente egyszer, hogy bemutassa népének bűneiért az engesztelő áldozatot. Itt volt a Szövetségláda, benne a Tízparancsolat két kőtáblája. A fedélen két kiterjesztett szárnyú kerub volt mintázva.
Ezt a helyiséget egy gyönyörű kárpit választotta el a szentélytől, melyre kerubok voltak hímezve.
(2 Mózes 26,31-37)

A Szentély felszerelési tárgyai: .(2 Mózes 37)
Amikor a pap belépett a Szentélybe a következő tárgyakat látta:
1. Balról, vagyis dél felől állt a hétágú, színaranyból készült gyertyatartó (menóra), melyek olajmécseseit a szolgáló papok minden reggel és este rendbe hoztak.(2 Mózes 25,31-40)
2. Jobbról, tehát észak felől állt a szent kenyerek asztala, szintén arannyal bevont fából készült. Ezen kellett elhelyezni a nép hálájaként minden héten az áldozati kenyereket. Izrael 12 törzse nevében, melyeket a papok szombatonként cseréltek.(2 Mózes 25,23-30)
3. A kárpit előtt, középen állt az 1m magas 0,5x0,5m- es kis illatáldozati oltár arannyal bevonva, melyen minden reggel és este jó illatot gerjesztettek. .(2 Mózes 30,1-10)

Az elkészült sátor csodálatos látvány lehetett, mert itt minden a Mindenhatónak a dicsőségét szolgálta: a gyertyatartó, a szent kenyerek asztala, a szövetségláda. Boldog ember volt, aki oda bemehetett és láthatta mindezeket.
Nekünk viszont, akik hiszünk Jézus Krisztusban mindennél nagyobb az örömünk, mert Őbenne, Isten jött el a földre, hogy megmentsen minket!
Ezért számunkra az a gyertyatartó Őt jelképezi, mert Ő a VILÁG VILÁGOSSÁGA, Aki beragyogja az életünket.
Jézus mondja: "Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.- János 8,12
"Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból; hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára." Lukács 1,78-79

Számunkra a szent kenyerek asztala is Őt jelképezi, mert Ő az ÉLET KENYERE, Aki értünk adta megtöretett testét. Jézus mondja: "Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha.- János 6,35

Ő az ÚJ SZÖVETSÉG szerzője, melyet nekünk örök szövetségül szent vére árán adott, és Ő általa van szabad utunk a Atyához. Számunkra a Jézus Krisztus dicsősége, minden templomnál nagyobb, mert Ő az Isten Szentje.

Isten, nemcsak a sátor felszerelését mondta el, hanem a papok tisztségét, minden feladattal együtt pontosan megszabta, egészen addig, hogy az öltözetük is az Ő akaratának megfelelő legyen, különös tekintettel a főpap ruházatára. A főpap jelképesen magára ölthette Izrael fiait, mivel egyrészt vállain, másrészt szíve fölött hordhatta őket, aranyba foglalva, drágakőbe vésve neveiket. Így vihette be évente egyszer a nép bűnei miatt a Szentek Szentjébe, az engesztelő áldozat vérét, melyet a kegyelem trónusára a szövetség ládájának fedelére hintett. Boldog ember volt az, aki láthatta a saját törzsének nevét, a főpap ruháján, mert drágakőbe volt bevésve a neve, ami azt jelentette, hogy szüntelenül ott van Isten színe előtt, és az élete nagyon drága az Úr számára.

Testvér, nekünk nagyobb főpapunk van Áronnál, az élő Úr Jézus Krisztus.
"Krisztus pedig megjelenvén, nem kézzel csinált sátoron keresztül, és nem bakok és bikák vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve" Zsidók 9,11-12
Nekünk nem drágakőbe van bevésve a nevünk, hanem az Élet Könyvébe, és nem vésővel írták, hanem drága vérrel a mi Urunk Jézus által, ott a Golgotán! Becsüljük meg örökre, ezt a legdrágább Istentől kapott ajándékot.
"Mivel pedig, atyámfiai, teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk; mert hű az, aki ígéretet tett.- Zsidók 10, 19-23

Trencsényi László

református lelkipásztor

Az alábbiak

TARTALOMJEGYZÉKE

Csodálatos megváltónk van!

Hogyan viszonyulunk a bibliához?

Mi illik a templomban?

A bizonyságtétel szabályai

Amit az úrvacsoráról tudni kell

Változzatok meg!

Nem vigyáztatok rá!?

Gondolatok a presbiterségről

Lelki higiénia

A paráznaságról

Hogyan járjuk az emmausi utat?

Krisztus a mi életünk

Ahol Jézus Krisztus jelen van, ott élet van!

A Lelki Oázis Misszió létrejöttéről

Csodálatos Megváltónk van!

„Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt." Filippi 2, 5

Trencsényi László

református lelkipásztor

„Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről." 1Korinthus 2,2

Az Úr Jézus mondja: „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek: nem úgy adom én nektek, amint a világ adja." János 14,27

Az Ige békességet adó hatalma, életformáló ereje, életmentő szerepe soha semmi mással nem pótolható. Az evangélium minden korban friss és új marad, ma is dacol idővel, ideológiákkal, mert Jézus keresztje kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában, és minden embernek kínálja az egyetlen esélyt, a helyes utat, az egyetlen megoldást, amit Isten készített. Aki ma bűnbocsánatra, áldásra, békességre, nyugalomra, biztonságra és üdvösségre vágyik, az egyszerűen nem élhet Jézus Krisztus nélkül, mert ezeket csak Ő adhatja meg!

Aki ma veszi a bátorságot és vállalja, hogy az Úr Jézust igazán megismeri és őszintén befogadja Őt a szívébe, akkor ott a Szentlélek által új élet fakad, minden újjá lesz, és azonnal mennyei békesség árad az életébe. Jézussal élni kell, mert aki vele nem gyűjt, az mind tékozol. (Máté 12,30)

Az Úr Jézus mondja: „Én vagyok az út az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam!" János 14,6

Nagy sajnálattal jelenthetjük ki, hogy az emberek ma is sokféle úton rohannak a biztos halálba, mert nem ismerik az egyetlen utat!

Jézus mondja: „Én vagyok az ÚT... Senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam!" Minden más út járhatatlan és zsákutca! Aki nem ezen az úton jár, az tévelyeg! Ő az egyetlen, aki a mennyből jött a földre, hogy elkészítse a drága megmenekülési útvonalat! Ez az út a legnagyobb áldozattal: vérrel, fájdalommal, töviskoronával készült! Jézus Krisztus az életét áldozta fel, a keresztet vállalta, hogy mi ezen az úton hazatalálhassunk a mennyei hazába! Az Úr Jézus útján garantáltan megérkezünk, csak bízzuk rá magunkat! Az Úr Jézus mondja: „ Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért." János 10,11

Ő azért jött a mennyből, hogy a hűtlen béresektől elhagyatott, szétrebbent, farkasoktól megtizedelt árva nyáját összegyűjtse, begyógyítsa sebeiket, élete árán védelmezze, örök életre vezesse, sőt életét adja értük!

Ó, micsoda boldog nyáj a Krisztus megváltott népe! Ez vigasztalhat bennünket: nekünk Jó Pásztorunk van, aki azért jött, hogy életünk legyen, és bőségben éljünk! Ó, honnan szabadított meg! Tudjuk, hogy a biztos halálból, a Sátán karmai közül! Oly mélyre jött értünk, hogy mélyebbre már nem lehetett, ahol már senki más nem segíthetett. Ó, hogyan véd, gondoz ma is! És mennyire ismeri övéit, egyenként nevükön szólítja, és azt mondja: „Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből." János 10,28

Az Úr Jézus mondja: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha." János 6,35

Életünk során sokféle táplálékkal találkozunk, de talán a kenyér az egyetlen olyan eledel, amelyet nem lehet megunni. Így vagyunk a „mennyei kenyérrel" is.

Az Úr Jézus Krisztus, aki az Élet Kenyere, látja a mi éhező, nélküle haldokló, koldus életünket, ezért mondja ezt a csodálatos kijelentést önmagáról, hogy számunkra az Ő Igéje legyen az egyetlen éltető táplálék! Ő tudja, hogy Igéje nélkül éhen halunk, nélküle üres az asztalunk, üres a kezünk, üres a szívünk, üres és tartalmatlan az egész életünk! Jézus nélkül valóban mindennek vége!

Tudjuk, hogy táplálék és víz nélkül csak néhány napig bírja az ember, és Jézus Krisztus nélkül, az „Élet Kenyere" nélkül te meddig bírjuk? Hány éve vagy évtizede mellőzzük Őt? Csoda, hogy még élünk!

Úgy él ma az emberiség túlnyomó része, hogy nem is hallott a mennyei eledelről, és ezért lelki éhhalálra van ítélve. Mert aki Jézus nélkül hal meg, az először is éhen halt - bármi volt is a betegsége!

Az áldott Isten most arra buzdít, hogy ne haljunk éhen, fogadjuk el a felkínált mennyei táplálékot!

Az Úr Jézusnál jobban senki sem szeret minket, hisz megtöretett testét, életét adta értünk a kereszten, bűneinket magára vállalta, hogy te szabadok legyünk!

Ha Őt követjük, lelkünk olyan igazi táplálékhoz jutott, mely soha nem fogy el, és erejével egy életen át járhatunk, mert Ő van örökre velünk!

Az Úr Jézus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él!" János 11,25

Az Úr Jézus Krisztus feltámadása a világtörténelem legnagyobb és páratlan csodája! Nekünk, akik hiszünk benne, nincs okunk a kételkedésre, mert Ő eloszlatja félelmeinket!

Ő nemcsak beszélt a feltámadásról, hanem halottakat támasztott fel, sőt Ő a rettenetes kereszthalál után harmadnapon feltámadott, és személyesen találkoztak vele tanítványai. „Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre..." (1Korinthus 15,6)

Azóta a feltámadás örömhíre bejárta a világot, hogy Jézus Krisztus él, és Szentlelke által ma is velünk van, mert valóban Ő a feltámadás és az élet!

Ezért a hitért hitvallók százezrei életükkel fizettek, mert igaz, igazságát minden kétséget kizáróan ma is tapasztaljuk, és rendületlen hittel vállaljuk!

A Krisztushit a feltámadásba vetett hit! Ezen áll vagy bukik a hitünk komolysága, de az egész életünk is! Az Úr Jézus ma sem áll le vitatkozni a tagadókkal, hanem ez a válasza: „Ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét." János 11,40

Ha valaki Jézus Krisztusban hisz, az nem hal meg soha! Mert a keresztyén ember halála átmenetel az örök életbe! Ő ezért jött a földre, hogy megtapasztalhassuk Isten dicsőségét már itt a földön és majd az örökkévalóságban!

„Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse." 1Timotheus 1,15

Írta és szerkesztette:
Trencsényi László
református lelkipásztor

Hogyan viszonyulunk a Bibliához?

„A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített." 2Timóteus 3, 16-17

A Bibliáról

„A Biblia élő vizéből naponta meríteni, igazán elmélyülni csak ámuló, gyermeki, tiszta, őszinte belefeledkezéssel, csodálattal lehet. Amióta mindennapi táplálékká lett számomra a Szentírás, tudom, hogy nincs csodálatosabb, mint Istenünkről, a Teremtőnkről és Megváltónkról olvasni, hallani, és általa hitben táplálkozni, lelkileg erősödni. Elmondhatom, hogy azóta úgy tekintek Bibliámra, mint életem legdrágább kincsére." Trencsényi László

Miért fontos a Biblia?

A Biblia Isten hozzánk szóló szava, az Élet Könyve. Mindenben mérvadó, abszolút tekintéllyel bír, ezért számunkra a legdrágább és a legkedvesebb.

Nélküle elképzelhetetlen az életünk.

„A Szentírás soha nem hiányozhat a kezetekből."

Szent Jeromos

Hitünk egyik alappillére az, hogy egyedül a Szentírásban foglalt kijelentéseket fogadjuk el tekintélyként, hitünk és életünk zsinórmértékeként.

A Biblia Isten tévedhetetlen Igéje, megrendíthetetlen igazságot tartalmaz. Méltatlan lenne, ha mi kritikusan megkérdőjeleznénk, ha bizalmatlanul viszonyulnánk hozzá.

„A Biblia nem antik, nem is modern,
hanem örök." Luther Márton

A Biblia az egyetlen Isten által kijelentett és hitelesített könyv, amely valódi prófétai kijelentéseket tartalmaz. A Szentírás számunkra kimeríthetetlen kincsesbánya, mely fölötte áll az időnek, ezért mindenkor időszerű marad.

„ Az Úr Jézusról szóló evangélium a legjobb hír, amelyet az emberek valaha is hallottak: Ehhez még csak hasonlót sem hirdettek nekünk soha." W. Pahls

A Biblia betűje a Szentlélek segítsége által Igévé lesz számunkra, ezért Isten üzenetét mindig magunkra kell alkalmaznunk, és hitünket, életünket mindig hozzá kell igazítanunk.

Tudjuk, hogy Isten Igéje sehol sem mond ellent önmagának. A Bibliát legtökéletesebben maga a Biblia magyarázza.

Nem fogunk csalódni, ha alaposan tanulmányozzuk a Bibliát, sőt garantálható, hogy Isten megerősít meggyőződésünkben, miszerint a Biblia Isten Szava, tökéletes, tévedhetetlen és hibátlan.

„A Te Igéd igazság." János 17,17

Hogyan viszonyuljunk a Bibliához?

A Biblia Isten élő és éltető Igéje, a Lélek kardja, ezért mindig szükségünk lesz rá.

A Biblia nem helyettesíthető semmilyen más olvasmánnyal.

A Bibliát mindig imádkozva nyissuk ki, és hálaadással zárjuk be.

Aki Istent szereti, az minél előbb szeretné megismerni a Szentírást is.

A bibliai alapismeretek mellett legyünk tisztában a bibliai könyvek sorrendjével is.

Hogyan viszonyuljunk a Bibliához?

Szerezzünk be több bibliafordítást.

Tanuljunk meg kívülről minél több Igét.

A Bibliát helyezzük mindig a főhelyre.

Legyen mindig kezünk ügyében. (Ajánlatos, hogy otthon minden szobában legyen Biblia.)

Vigyük magunkkal a templomba, és vegyük magunkhoz mindig, ha útnak indulunk.

Töltsük le a számítógépünkre és a mobiltelefonunkra.

Állítsuk be a számítógépünket úgy, hogy Isten Igéje mindig a nyitó oldalon legyen.

Ha valakinek a legfontosabbat szeretnénk ajándékba adni, akkor a Bibliát adjuk.

Bibliatanulmányunk során szabad, sőt igen ajánlatos a Bibliába jegyzetelni, megjelölni, aláhúzni verseket.

A Bibliában nem tilos tartani számunkra fontos jegyzeteket, iratokat, kedves fényképeket.

A Biblia az egyetlen könyv, amit nem azzal becsülünk meg a legjobban, ha sértetlen állapotban hagyjuk utódainkra, hanem éppen ellenkezőleg. A legszebb Biblia az, ha kinézetre is „agyonolvasott", alaposan kijegyzetelt, naponta használt, könnyekkel öntözött.

„A Bibliát nem szabad porosodni hagyni, hanem tessék rongyossá olvasni." Dr. O. Placid

Hogyan kell becsülnünk a Bibliát?

Mivel a Szent Biblia Isten ihletett Igéje, és nem egy könyv a sok közül, ezért nem használhatjuk másra, csakis arra, amire kaptuk.

Soha ne használjuk például közönséges célra: nehezéknek, súlynak, kitámasztásra, préselésre, nyomtatásra.

Ne tegyünk rá semmit, és soha ne tegyük le a földre. Ne dobáljuk, ne ütögessük, és ne csapkodjuk.

Ha véletlenül mégis leejtenénk, azonnal vegyük fel.

Hogyan kell becsülnünk a Bibliát?

A Bibliát nem szabad hanyagul kezelni, vagy erőszakkal másokra rákényszeríteni.

A Bibliát soha nem szabad tiszteletlenül olvasni, pl. zsebre dugott kézzel.

A Bibliát nem szabad elvtelenül a mindenkori korszellem szerint magyarázni.

A Biblia szavaihoz szigorúan tilos hozzátenni, vagy abból elvenni (Jel 22, 18-19).

Mivel a Bibliában nincsenek tévedések, és nincsenek mesék, ezért a történeteket mi sem nevezhetjük soha mesének.

A Bibliát nem szabad az elhunyt mellé a koporsóba tenni.

A Bibliát nem szabad elégetni.

Hogyan kell becsülnünk a Bibliát?

Isten Igéjével soha, semmilyen körülmények között nem szabad viccelni.

Soha ne nevessünk, ha valaki jelenlétünkben bibliai témájú viccet mond. A Biblia nem használható humoros közmondásokra sem. Ne tűrjük el, hogy jelenlétünkben tiszteletlenül beszéljenek róla.

A bibliai üzeneteket soha nem szabad félvállról venni, kiforgatni, manipulálni.

A Bibliát nem szabad varázskönyvnek tekinteni, mint például akik üzenetet várva az ujjukkal ráböknek egy - egy mondatra.

Nem szabad bizonyos igehelyeket önkényesen, a szövegkörnyezetükből kiragadva különböző szektás tanítások alátámasztására használni.

Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja

A Biblia a lélek tápláléka

„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével,amely Isten szájából származik." Máté 4,4

„Hívő ember a Bibliát naponta olvassa, nem össze-vissza, hanem egy-egy könyvet sorban, végig és átgondolva. Így válik az Igéből szeretet, türelem, bölcsesség, lelki erő."

Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja

Az eredményes bibliaolvasás öt mozzanata:

1. Röviden imádkozom, hogy Isten segítse megértenem az üzenetét.

2. Elolvasom a soron következő szakaszt többször is, egyre lassabban.

3. Kérdéseket teszek fel: miről is van itt szó, mit mond ez a rész Istenről, mit mond az emberről, mit üzen általa most nekem Isten?

4. A legfontosabbakat egy-két mondatban felírom egy füzetbe. A leghangsúlyosabb bibliai verset könyv nélkül megtanulom, napközben is ismétlem.

5. Nyugodtan, részletesen imádkozom. Imádságomat hálaadással kezdem, bűnvallással folytatom, majd Isten elé hozom mások problémáit is, végül magamért könyörgök."

„Mélységes tisztelet hassa át szívünket az Ige iránt, úgyhogy amikor ráesik a Lélek fényessége, Isten arcát szemlélhessük benne." Kálvin János (Institutio I. 9.3.)

„Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében." János 20, 31

Írta és szerkesztette:

Trencsényi László

református lelkipásztor

Mi illik a templomban?

„Templomodat szentség illeti Uram, időtlen időkig." Zsoltár 93,5

A TEMPLOM

A templom Istennek szentelt szakrális épület.

Legyen számunkra a legmegbecsültebb hely. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy ne zavarja meg semmi a templomi áhítatot, semmi ne vonja el a figyelmet Istenről és az Ő Igéjéről.

MI ILLIK A TEMPLOMBAN?

Joggal elvárható, hogy minden keresztyén templom és helyiségei, környezete, a parókia legyen mindig tiszta, rendezett, gondosan ápolt, vonzó, kellemes, hogy mindig öröm legyen oda belépni.

A lelkészi hivatal legyen otthonosan berendezett.

A gyülekezeti termek legyenek jól felszereltek.

A templomban a padok legyenek kényelmesek.

A hőérzet legyen kellemes.

A hangosítás legyen jól beállítva.

Legyen mindig friss virág

az Úr Jézus Szent Asztalán.

A hirdetőtábla legyen jól látható,

mindig aktuális információkkal ellátva.

A templomi iratterjesztés legyen megtervezett, áttekinthető.

Az egyházközség honlapja legyen rendszeresen frissítve.

Fontos, hogy a mosdó legyen mindig tiszta, jól felszerelt.

Illik, hogy a templomudvar, és a kert legyen szépen ápolt, gondozott.

Amennyiben lehetséges a templom előtti parkolási lehetőség legyen biztosítva.

MI ILLIK A TEMPLOMBAN?

Egyetlen keresztyén templom előtt sem mehetünk el tiszteletlenül.

Imádság nélkül templomba soha ne lépjünk be, ne üljünk le, és ne álljunk fel.

Férfiaknak nem illik a templomba belépni: sapkában, kalapban, rövidnadrágban.

Nőknek nem illik a templomba belépni: rövid szoknyában, fedetlen vállal.

Nem illik a templomban ülőt a helyéről felállítani, mivel itt senkinek sincs „bérelt" helye.

Templomban nem illik tapsolni, kivéve, ha a templomi koncerten ezt hivatalosan bejelentik.

A templom legyen számunkra az, amire adatott, csakis IMÁDSÁG HÁZA.

A templomot nem szabad más célra használni:

Se raktárnak, se lomtárnak, se irattárnak.

Csak az legyen ott, aminek ott kell lennie.

Fontos, hogy bárminemű ügyünket kizárólag a templom falain kívül vagy a lelkészi hivatalban beszéljük meg.

Nem illik, sőt egyenesen megbotránkoztató például a templomban:

Tiszteletlenül beszélni,

A telefont bekapcsolva hagyni,

Telefonálni,

Zsebre dugott kézzel bent tartózkodni

Padra firkálni, szemetelni,

Enni, dohányozni, rágógumizni,

Rendetlenkedni, ujjal mutogatni,

Hangoskodni, nevetgélni,

Felelőtlenül kárt okozni..

A templomban is illik köszönteni egymást

Köszönésünk: Áldás, Békesség!

Válasz: Istené a dicsőség!

A református lelkipásztor megszólítása:

Lelkész Úr!

Tiszteletes Úr!

Nagytiszteletű Úr!

A református püspök megszólítása:

Főtiszteletű Püspök Úr!

Templomban illik mindig tisztán, ápoltan, ünneplőbe öltözve megjelenni. (A szívünk is mindig legyen ünneplőbe öltöztetve.)

Illik a perselypénzt is jó előre előkészíteni.

MI ILLIK A TEMPLOMBAN?

„A hívő ember úgy tervezi meg az ünnepeit, hogy az istentiszteletre feltétlenül eljusson, mert ott kap Istentől útmutatást és erőt az összes többi feladatához.

Mivel magával Istennel találkozik, készül erre már előre.

Rendesen felöltözik. Nem késik el.

Visz magával Bibliát, énekeskönyvet, esetleg még jegyzetfüzetet is, és semmi másra nem figyel, csak arra:

mit akar velem Isten?

Valóban hiszi is nemcsak énekli:

„Itt van Isten köztünk, jertek Őt imádni,

hódolattal elé állni..."(165.ének)"

Cseri Kálmán: Református hitünk

MI ILLIK A TEMPLOMBAN?

Ha mégis elkésnénk, és az imádság, vagy a bibliaolvasás alatt érkezünk a templomba, illik megállni, amíg az imádság és a felolvasás tart, hogy ne zavarkodjunk.

Templomban nem illik a pad szélére ülni akkor, amikor a közepén is van hely.

Ne üljünk le azonnal, hanem először meghajtott fejjel imádkozzunk. Illik a padban ülőket néma fejhajtással üdvözölni.

A padban nem illik körbe-körbe tekingetni ismerősöket keresve.

A templomban alázattal, összekulcsolt kézzel, meghajolva, szemünket lehunyva illik imádkozni.

MI ILLIK A TEMPLOMBAN?

A templomi felolvasásánál illik a Bibliából az Igét kikeresni.

Az énekeket illik szépen, hallhatóan énekelni.

Templomban illik hangosan mondani:

Az Apostoli Hitvallást

Az Úr Jézustól megtanult imádságot

Az Úrvacsorai fogadalmát

A keresztelési, konfirmációi fogadalmat

A házassági eskü szövegét

Templomban az Áment

magunkban halkan mondhatjuk.

MI ILLIK A TEMPLOMBAN?

A templom falain belül - amennyiben szükséges csak suttogva illik beszélgetni.

A templomban is illik figyelmesnek, udvariasnak lenni, a másikat észrevenni, halkan megkérdezni, segíteni ha kell.

Nem illik az istentisztelet vége előtt távozni a templomból - hacsak súlyos okunk nincs rá.

A padból felállva először imádkozunk, azután nyugodtan megvárjuk, amíg ránk kerül a sor.

Nem illik sietni, tolakodni, mert a sietősen távozó ember azt a benyomást kelti, mintha máris sajnálná, hogy ennyi időt töltött a templomban.

Bármilyen adományt csak szívből jött hálaáldozatként adjunk. Ha bármit ajándékba viszünk a templom számára, az legyen mindig a legjobb, a legszebb, a legértékesebb.

Illik a templomot a „jó gazda" körültekintő hűségével karbantartani, óvni, szépítgetni. Hívő ember az ott folyó munkálatokat is imádkozó szívvel végzi.

SANCTA SANCTE TRACTANDA

Szent dolgokkal szentül kell bánni!

„Az Úr Jézus Szent Asztalán helye van az úrvacsorai és a keresztelői edényeknek, a Bibliának és virágnak. Nincs helye ott szemüvegnek, zsebkendőnek, kesztyűnek, sem jegyzőkönyvnek, még tollnak sem. Ne is támaszkodjunk rá. Ne álljunk mellé ingujjban, vagy zsebre dugott kézzel." Papp Vilmos: Toronyirányt

MI ILLIK A TEMPLOMBAN?

Istent méltóképpen dicsőíteni csak isteni eredetű énekekkel (zsoltárok, dicséretek), és zenével (Musica Sacra) lehet.

Templomba nem illik, sőt megbotránkoztató a taps, a tánc, a világi rockzenei stílus.

A szószékre ne menjen föl „illetéktelen" személy: se fotós, se gyerek.

A Mózes-szék a lelkipásztorok helye.

„De én bemehetek házadba,

mert te nagyon szeretsz engem,

és szent templomodban leborulok,

mert tisztellek téged." Zsoltár 5,8

„Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!" Zsoltár 105,1

Trencsényi László

református lelkipásztor

***

Az Úr Jézus mondja: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt."

Máté 10,32-33

A bizonyságtétel szabályai

Mi a bizonyságtétel?

A görög „martüria" szó tanúvallomást jelent. Tanú csak az lehet, akinek személyes érintettsége van egy bizonyos ügyben, melyet igazol, hitelesít, tanúsít. Amennyiben az Úr Jézus Krisztus tulajdonai vagyunk, életvitelünkkel, viselkedésünkkel, tetteinkkel, beszédünkkel, tanúbizonyságot kell tennünk róla.

„Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig." (Apostolok Cselekedetei 1,8)

Hiteles tanú csak az lehet, aki egy eseménynél jelen volt és elmondja, amit tapasztalt. Jézus Krisztus tanítványai mind hiteles tanúk voltak. Tanúi voltak Megváltójuk szent életének és életmentő-lélekmentő munkájának. Szavaikkal, cselekedeteikkel és egész életükkel tanúskodtak Jézus Krisztusról, az értük és bennük elvégzett munkájáról. Uruk parancsa szerint a Szentlélek vezetése alatt bátran hirdették az Evangéliumot, bizonyságot tettek, tanítottak, önzetlenül szolgáltak.

Vannak élethelyzetek, amikor csak néhány perc áll rendelkezésünkre, ilyenkor csak néhány szóból állhat a bizonyságtételünk, de az legyen mindig őszinte, lényegre törő, hiteles.

A személyes bizonyságtételnek számos színtere lehet (család, iskola, munkahely, utca, stb.). Különbséget kell tennünk tehát a négyszemközti, a szívtől-szívig való bizonyságtétel és a gyülekezet előtti (pl. evangélizáció) bizonyságtétel között.

***

Ez a rövid összeállítás segítséget kíván nyújtani a gyülekezet előtti bizonyságtételhez.

A személyes bizonyságtétel szabályai

Hitelesen bizonyságot tenni csak az tud, aki Isten Szentlelke által újjászületett! Ha elmondható rólunk, hogy Isten gyermekei vagyunk, akkor valósággá válik életünkben az Ige. „Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk."Ap.Csel.4,20

A bizonyságtételünknek mindig arról kell szólnia, hogy kicsoda nekünk Jézus Krisztus.

Milyen a helyes bizonyságtétel?

Először is Isten előtt kitárt szívvel kérjünk erőt arra, hogy Szentlelke által életünk legszemélyesebb részleteit megoszthassuk másokkal.

a. Krisztusközpontú

Csakis Krisztusra mutassunk, hogy vágy ébredjen a hallgatókban, hogy ők is megismerhessék Istenünk szabadító hatalmát.

b. Őszinte

Csak arról beszéljünk, amit tényleg átéltünk, ne akarjunk másnak látszani, mint amilyenek vagyunk. Az üzenet hitelességét rajtunk méri le a hallgatóság. (János 9,11-25.)

c. Konkrét

Ne menjünk túlságosan bele a részletekbe. Csak annyit mondjunk el, ami a történet megértéséhez feltétlenül szükséges, de az legyen mindig konkrét, érthető.

Soha ne feledjük, hogy a bizonyságtétel:

a. Nem prédikálás. Nem cél a teológizálás, hogy például egy bibliai igazságot több oldalról megvilágítsunk vagy kifejtsünk.

b. Nem szereplés. Nem azért kaptunk lehetőséget, hogy az életünkről meséljünk és így minket ismerhessenek meg.

c. Nem meggyőzés. Nem lehet célunk, hogy a hallgatók fejére ráolvassuk bűneiket.

Mit tanulhatunk Pál apostol példájából? (Ap.Csel. 26,1-29)

Bizonyságtétele 3 fő részre tagolódik:

Milyen volt az élete, az Úr Jézussal való találkozás előtt? [4-11]

Hogyan tért meg? [12-18]

Mi történt vele megtérése után? [19-23]

Mi hangozzék el a bizonyságtételben?

A bemutatkozás és néhány mondatos bevezetés után a tényeket említve röviden szóljunk arról, hogy milyen volt az életünk, mi jellemzett minket, hogy mi jelentett örömöt mielőtt Krisztust megismertük.

Hogyan találkoztunk Jézus Krisztussal? Hogyan kerültünk Vele élő kapcsolatba? Mi határozta meg életünket az első találkozás után?

Mióta valljuk Őt Urunknak és Megváltónknak, és mit jelent számunkra Jézus Krisztus követése?

Mi volt az első konkrét változás az életünkben? Hogyan kezdtük el Krisztust követni a mindennapokban?

Milyen nem várt nehézséggel kellett szembenéznünk?

Mi az akadálya a bizonyságtételnek?

küldetésünk félreértése

félelmek (kapcsolatfelvételtől, hallgatóságtól, félreértéstől, konfliktusoktól...)

kényelem, lustaság

Ügyeljünk arra, hogy soha ne vegyék tolakodásnak bizonyságtételi szándékunkat. Nincs jobb annál, mint amikor felkeltettük mások érdeklődését krisztusi életvitelünkkel. Éljünk úgy, hogy legyen meggyőző, és vonzó mások számára az Úrra mutató hitéletünk.

Bizonyságtételünk kivétel nélkül mindig bibliai Igéhez kapcsolódjék, de lehetőleg ne sok idézetet használjunk.

Ne „dicsekedjünk" régi életünk bűneivel. (A bizonyságtételek gyakori hibája, hogy hosszan és alapos részletességgel taglalják, hogy milyen volt a régi életük.)

Ne „dicsekedjünk" az új életünk eredményeivel, mivel nem magunkra kell a figyelmet irányítanunk, hanem Krisztusra.

Bizonyságtételünk legyen mindig tömör. (A részletekre úgyse fognak emlékezni, csak elterelnék a figyelmet a lényegről.)

Fontos, hogy a terjedelem ne legyen hosszabb 8-10 percnél.

Ne beszéljünk túlságosan kritikusan se magunkról, se másokról.

Ne használjunk „kánaáni nyelvet". Vannak olyan kifejezések, amiket csak az egyházi emberek értenek, igyekezzünk inkább a közérthetőségre.

Tudjuk, hogy aki Krisztusban van, az új életet nyert, az új teremtés. Arról kell tehát szólnunk, hogy mit tett velünk a mi áldott Megváltónk, az Úr Jézus Krisztus.

A bizonyságtételben konkrétan és határozottan föl kell ragyogtatni az egyetlen megoldást. Mondjuk meg mindig becsületesen az igazat, hogy rajtunk bűnösökön csak Jézus Krisztus segíthet.

Soha ne feledjük el, hogy az embereknek nem ránk van szükségük, hanem Jézus Krisztusra. Bizonyságtételünk akkor lesz Isten előtt kedves, ha imádságos szívvel mindenben a Szentlélek jelenvaló erejére támaszkodunk, és az Úr Jézus Krisztus szabadító kegyelmét állítjuk a középpontba, Őt dicsérjük és magasztaljuk, az eredményességét pedig teljes mértékben Istenre bízzuk.

„Bölcsen viselkedjetek a kívülállók iránt, a kedvező alkalmakat jól használjátok fel. Beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni." Kolossé 4,5-6

„Bár mindig észben kell tartanunk, hogy a mi kötelességünk az üdvösség hirdetése, sosem szabad elfelejtenünk, hogy Isten üdvözíti az embert. Isten viszi az embereket oda, ahol az evangélium hangzik, és Ő juttatja el őket a Krisztusban való hitre. A mi evangélizációs tevékenységünket használja fel e cél érdekében, de az üdvözítő erő nem az eszközben van, hanem az eszközt használó Személy kezében." J.I. Packer

Írta: Trencsényi László református lelkipásztor

Budapest, 2014. 08.08.

Amit az úrvacsoráról tudni kell

mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára." Máté 26,26-29

Az Úri Szent Vacsora sákramentum (szentség), szövetségi jel. A hívő embernek a Krisztussal való kapcsolata szövetséges kapcsolat, amelyet a keresztyén ember a sákramentumok által pecsétel meg és ápol.

Ennek értelmében a keresztség beiktatás a szövetségbe, az úrvacsora pedig tápláltatás, (hiterősítés) a szövetségben. Ezért az úrvacsora sákramentumában csak felnőtt (konfirmált) hívők részesedhetnek, olyanok, akik megértik annak lelki jelentőségét, és magukat a kegyelmi szövetség tagjainak tartják.

Az Úr Jézus halála áldozati halál volt, elégtétel bűneinkért. Mindez olyan igaz, ahogyan a kenyeret és a bort az úrvacsorában magunkhoz vesszük.

Hisszük, hogy az úrvacsorában Ő, amennyiben őszintén megvalljuk bűneinket, megbocsátja azokat. „Ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára." Máté 26,28

Kálvin az úrvacsoráról

"Az Úr teste úgy áldoztatott fel egyszer értünk, hogy most azzal táplálkozván, amaz egyetlen áldozat hatását érezzük magunkban, hogy az Ő vére úgy ontatott ki egyszer értünk, hogy ránk nézve örökkévaló ital legyen. Ugyanezt jelenti az ígéret is: „Vegyétek, ez az én testem, amely tiérettetek adatik." (Mt 26,26). Az tehát a parancs, hogy azt a testet vegyük és együk, amely egyszer feláldoztatott üdvösségünkre."

Mert ha sem égen, sem földön nincs nagyobb kincs és méltóság, mint az Úr teste és vére, akkor nem kis hiba, ha valaki hebehurgyán és kellő előkészület nélkül veszi azt. Ezért buzdít minket, hogy jól megpróbáljuk magunkat, ha azt akarjuk, hogy illendő módon éljünk azzal."

Kálvin János

Kik járulhatnak az Úr asztalához?

Heidelbergi Káté 81. kérdés

„Azok, akik bánkódnak bűneik miatt, ám bíznak abban, hogy Isten bűneiket megbocsátotta, a még meglévő gyengeséget Krisztus szenvedése és halála elfedezte és igyekeznek hitüket erősíteni és életüket megjobbítani. A meg nem térők és a képmutatók viszont ítéletükre esznek és isznak."

Kálvin szerint a „méltatlanul" szó határozó, és nem jelző. Nem az a kérdés, hogy ki méltó, mert természetes, hogy mindenki méltatlan, hanem az, hogy ki járul oda méltatlan módon? Ha nem ismerjük be, hogy méltatlanok vagyunk, akkor válunk igazán méltatlanná. Vagyis bűnbánat nélkül ne járuljon senki az Úr asztalához.

Mi szükséges ahhoz, hogy valaki méltón vegye magához az úrvacsorát?

„Ahhoz, hogy valaki méltón vegye magához az úrvacsorát, szükséges, hogy megvizsgálja magát, megbecsüli-e az Úr testét, hite belőle táplálkozik-e, bűnbánóan jön-e, készen van-e a szeretetre és az engedelmességre, nehogy méltatlanul úrvacsorázva ítéletet egyék és igyék önmagának. Az méltó arra hogy úrvacsorázzon, aki feltette magának a következő kérdéseket, és igennel tudott felelni rájuk:

Tisztában vagyok-e az Úr Jézus Krisztus halálának a jelentőségével?

Rábíztam-e már az életemet?

Bűnösnek tartom-e magam, akinek szüksége van bocsánatra?

Kész vagyok-e arra, hogy elhagyjam minden bűnömet, és Istennek engedelmes életet éljek, hívő testvéreimet pedig szeressem?

Ha valaki ezekre nem tud igennel válaszolni, annak az úrvacsora kárára lesz, nem hasznára." Westminsteri kiskáté

Nem szeretnék úgy továbbmenni tőled, mint ahogy odaérkeztem. Mindig így jöjjünk az úrasztalához, s így hadd tegyen minket bizonyosakká arról, hogy Ő gazdag a kegyelemben, és bővölködik a megbocsátásban." Cseri Kálmán

Soha ne járuljunk a Szent Asztalhoz:

felkészületlenül, megszokásból,

közömbösen, vagy mások rábeszélésére.

Mindig őszintén valljuk meg, hogy mi hisszük, hogy az úrvacsora sákramentumában adja nekünk az Úr Jézus Krisztus a Szentlélek által bűneink bocsánatára és lelkünk örök üdvösségére az Ő szent testét és vérét. Továbbá hisszük, hogy e szent vacsora Krisztussal és az Ő szent egyházával való közösségnek és a megszentelt életnek jele és pecsétje. Boldog ember az, aki szívből ígéri és fogadja, hogy hálából odaszánja magát élő, szent és Istennek kedves áldozatul.

Imádság a kenyér vételekor

Uram Jézus! A Te megtöretett szent testednek érdemében részeltess engemet is, szegény bűnös szolgádat (szolgálóleányodat). Ámen.

Imádság a pohár vételekor

Uram Jézus! A Te kiontatott szent vérednek érdemében részeltess engemet is, szegény bűnös szolgádat (szolgálóleányodat). Ámen.

Minden szépen és ékesen történjék!

A szép rendhez a következő gyakorlati tudnivalók is szervesen hozzátartoznak:

Az úrvacsorázó mindig imádkozva járuljon a szent asztalhoz, ahol a lelkipásztor a megtört kenyeret jobb kezében mellmagasságban tartja, melyet mindig jobb kézzel veszünk át, mégpedig fölülről, három ujjal megfogva.

A lelkipásztor a kelyhet kellő tisztelettel mellmagasságban nyújtja, melyet mindig két kézzel veszünk át, mégpedig úgy, hogy bal tenyerünkre helyezve két kézzel emeljük föl, majd ugyanilyen tisztelettel nyújtjuk vissza a lelkipásztornak. A borból általában félkortynyit fogyasztunk, de soha nem ürítjük ki teljesen. (Elődeink úgy tanulták, hogy a Szentháromság nevében háromszor ízlelték meg a bort.)

Helyünkre visszatérve imádságos szívvel adjunk hálát Istenünk irgalmasságáért.

Imádság úrvacsora után

Köszönöm, Krisztusom, hogy ez a szent úrvacsora bűneim bocsánatának és szeretetednek záloga.

Erősítsd meg testem-lelkem, hogy a fogadás, amit tettem, valóság legyen életemben, szent neved dicsőségére. Ámen.

Az úrvacsorával kapcsolatban különböző értelmezések vannak:

A római katolikus egyházban például hiszik, hogy az áldozás, Krisztus golgotai áldozatának a megismétlése. Hiszik, hogy Krisztus fizikailag van jelen, és hogy az ostya Krisztus testévé, a bor az Ő vérévé változik át, s az is marad.

(Ez a transzubsztanciáció = átváltozás tana)

Az átlényegült ostyát mint Krisztust imádják is!

Ezzel ellentétben mi reformátusok hisszük, hogy az úrvacsorában Jézus Krisztus mint feltámadott Úr ígérete szerint, Igéje és Szentlelke által van jelen. Krisztus keresztáldozatának a hatásai és gyümölcsei vannak jelen, amelyeket a hívőnek a Szentlélek közvetít. Kálvin János mondta az úrvacsoráról: „UNIO MISTICA CUM CHRISTO", azaz: titokzatos közösség Krisztussal.

Hisszük, hogy a szent jegyeket nem szabad megüresíteni, de nem szabad imádat tárgyává sem tenni.

Tilos imádás céljából felemelni vagy körbe hordozni, vagy félretenni őket bármilyen úgynevezett vallásos célra.

A különböző értelmezések miatt nem lehetünk mindenkivel úrvacsorai közösségben.

Jó, ha tartózkodunk a közös úrvacsorától ott, ahol a gyülekezetben nyilvánvaló tévtanítás van, mert a lelki közösség útján idegen lélek hatása alá kerülhetünk.

„Mindenképpen jó, ha az úrvacsora mérföldkő a hívő ember életében. Ez azt jelenti, hogy lezárult egy szakasz és új kezdődött, amiben engedelmesebb, hűségesebb, használhatóbb tanítványa szeretnék lenni az Úr Jézusnak." Cseri Kálmán

Az Úr Jézus mondja:

„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." Máté 11,28-29

Írta és szerkesztette:
Trencsényi László
református lelkipásztor

VÁLTOZZATOK MEG!

Jaj azoknak, a kik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak; a kik a sötétséget világossággá s a világosságot sötétséggé teszik, és teszik a keserût édessé, s az édest keserûvé! Ézsaiás 5,20

Sűrű sötét van mindenfelé, utat keresek az éjben;

Sem csillagfény, sem reménysugár, árnyak suhannak az éjben.

Remegő szívem Hozzád kiált: Uram, halld meg imámat!

Menekvés nincsen, nem is lehet, Uram, csak egyedül Nálad.

Jézus, Te vagy a hajnali fény, Te vagy a nap ragyogása.

Te vagy az Isten lénye maga, arcának tündöklő mása.

És aki Téged már megtalált, szívében ott a béke,

Te lettél annak örökre már oltalma és menedéke.

„Hűtlenül elpártoltak, mint őseik, csalódást okoztak, mint a meglazult íj."

Zsolt 78,57

Ennek az igének alapján mi is bűnbánattal kérhetjük most a mi Urunkat, hogy bocsássa meg minden hűtlenségünket, vétkünket. Gondoljuk át életünket, mihez, kihez hajoltunk, igazodtunk, idomultunk elvtelenül eddig. Azért okoztunk annyi csalódást, fájdalmat a mi Istenünknek, azért kerültünk olyan szánalmas állapotba, mint a meglazult íj, mert az ördög ravaszságának engedve, szimpatikus kínálataira figyelve, azok letérítettek minket a keskeny útról, a sziklaszilárd igei alapról.

Tartsunk most bűnbánatot és kérjük az Urat, hogy bocsássa meg:

ha meghidegült és meglazult bennünk a Megváltónk iránti szeretetkapcsolat.

ha engedtük, hogy az érzéketlenség, a testvérietlenség, a kapzsiság, az irigység, a harag, és a gyűlölet minket is megfertőzzön.

ha a világi kívánságoknak engedve mi is betévedtünk a mértéktelenség mocsarába, a bűnös kívánságok útvesztőibe.

ha hagytuk, hogy a sikerorientált világ minket is magával ragadjon.

ha fontosabb volt számunkra az evilági szórakozás, a munka, a család, az egészség, vagy bármi más, mint az Úr Jézus akarata!

„De még vár az Úr, hogy megkegyelmezhessen. „ Ézs 30, 16

Azt kéri tőlünk ma az Úr, hogy változzunk meg, mert még nem késő!„...változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes." Rm 12, 2

Trencsényi László

NEM VIGYÁZTATOK RÁ!?

„Jaj a pásztoroknak, akik veszni hagyják és elszélesztik legelőm nyáját! - így szól az Úr. Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztorokról, akik népemet pásztorolják: Ti hagytátok, hogy elszéledjen és szétszóródjon a nyájam, nem vigyáztatok rá. De én számon kérem tőletek gaztetteiteket - így szól az Úr."Jeremiás 23,1-2

A hívő emberek Krisztus szolgái, ezért nem akármilyen felelősséggel vannak felruházva. Ha Jézus tanítványaként elhívásunk, küldetéstudatunk van, akkor a legnagyobb, a legnemesebb, de a legnehezebb munkába álltunk, mert a lelkek mentése lett a feladatunk.

„Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai."1 Péter 4,10

Gonosz szolga és hűtlen pásztor az, akinek hamis elképzelései vannak a Gazdáról, akinek szívében nincs komoly istenfélelem és elszemtelenedik az ige mellett, ugyanakkor hanyagsága miatt a rábízottakkal sem törődik, azokat nem táplálja, nem őrzi, nem védelmezi és elszéled, szétszóródik, szabad préda lesz a nyájból.

Mi milyen szolgák, pásztorok vagyunk?

Az Úr Jézus Krisztustól kapott felhatalmazással kellene tovább adnunk az egyetlen létfontosságú eledelt, az Isten élő beszédét, azoknak, akiket az Úr ránk bízott! Nem vádolnak-e most bennünket az eltékozolt évek, napok, órák, az elmulasztott lehetőségek, amikor tehettük volna a jót, de nem tettük? „Aki tudna jót tenni de nem teszi, bűne az annak." Jakab 4,17

Nem szabad kételkednünk vagy elbizonytalanodnunk, de nem szabad elbizakodnunk, vagy elszemtelenednünk sem. Szolgálnunk kell teljes szívvel, mert felelősek vagyunk a nyájért, ezért soha nem vehetjük félvállról az Úr szavát, nem kezelhetjük felelőtlenül a ránk bízottakat.

Szikszai Béni mondta: „Ahhoz, hogy valaki Isten beszédét úgy fogja fel, mint néki szóló, személyes üzenetet, az Ő szolgájává kell lennie. Úrnak kell elismernie Jézus Krisztust!"

Mint Krisztus igazi szolgáihoz illik, legyünk következetesek és hirdessük bátran, tisztán, és alapos pontossággal az életmentő Evangéliumot, nehogy éhen haljanak, vagy a tévtanítók martalékává váljanak a ránk bízottak, hanem legyünk hűségesek és tartsuk mindig szem előtt, hogy a Gazda hazajön, mert az övé itt minden, és Neki kell majd számot adnunk!

Trencsényi László

GONDOLATOK A PRESBITERSÉGRŐL

„Nem kellett volna-e neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad?" Mt 18,33

A hívő emberek Krisztus szolgái, nem akármilyen felelősséggel felruházva. Gonosz szolga az, akinek hamis elképzelései vannak a Gazdáról, akinek szívében nincs komoly istenfélelem, ezért elszemtelenedik az ige mellett, és hanyagsága miatt a rábízottakkal sem törődik. Ne feledjük, hogy minket Isten azzal bízott meg, hogy adjuk tovább az igazi táplálékot, az örök élet evangéliumát! Ez a legdrágább eledel, amely nélkül nincs élet. Mint boldog szolgák, hirdessük örömmel és alapos pontossággal, nehogy éhen haljanak a ránk bízottak. Mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a Gazda hazajön, mert az övé itt minden, és neki kell majd számot adnunk. Bárcsak azok közé tartoznánk, akiket aktív munkában talál Uruk, akik bölcsen, hűen, felelősségteljesen teljesítik hitbeli kötelességüket, mert csak bennük gyönyörködik az Úr!

Szikszai Béni mondta: „Ahhoz, hogy valaki Isten beszédét úgy fogja fel, mint néki szóló, személyes üzenetet, az Ő szolgájává kell lennie. Úrnak kell elismerni Jézus Krisztust!"

"A közöttetek levő presbitereket tehát kérem én, a presbitertárs és Krisztus szenvedésének tanúja, valamint eljövendő dicsőségének is részese: legeltessétek az Isten közöttetek levő nyáját; ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen; ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak. És amikor megjelenik a Főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját."1Péter 5,1-4

"Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, amelynek őrizőivé tett titeket a Szentlélek, hogy legeltessétek az Isten egyházát, amelyet tulajdon vérével szerzett." Apostolok Csel. 20,28

Bizonyára senki sem felejti el azt a napot és órát, amikor megtudta, hogy egy gyülekezet presbiternek hívta meg. Véleményem szerint ezen a földön a legnagyobb felelősség keresztyénnek lenni. Ha ez így van, gondoljuk meg, hogy mekkora felelősséggel ruháztatik fel az, aki az Isten anyaszentegyházában tisztséget vállal. Péter apostol tudta, ismerte ezt a felelősséget, hisz személyesen az Úr Jézus bízta meg, miután háromszor megkérdezte tőle: "Szeretsz-e engem?- (János ev. 21.rész) "Legeltesd az én bárányaimat!- "Őrizd az én juhaimat!- "Legeltesd az én juhaimat!-

A pásztorolás hivatását Istentől kapja az elhívott: Nem önjelöltek testületéről van szó! "Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, amelynek őrizőivé tett titeket a Szentlélek."

Nem akármilyen nyájról van itt szó! "...legeltessétek az Isten egyházát, amelyet tulajdon vérével szerzett."

Legeltetni, annyit jelent, mint idejében enni adni, sőt azt adni amit kell és nem mást: az IGÉT!

Őrizni annyit jelent, mint gondoskodni, vezetni, irányítani, védelmezni, amint a mi Urunk az egyetlen Jó Pásztor: Jézus Krisztus tette: " Életét adja a juhokért." János 10,11

Testvérek, mi küldetésben járunk.
Az Úr emberi lelkeket bízott ránk, akik sóvárogva várják az Isten fiainak megjelenését, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, a szeretetet, a tisztaságot.
Ó mennyi gyönge, beteg, sérült, mennyi rászorult, mennyi eltévedt, megtévesztett embertársunk várja az egyetlen megoldást a gyógyulást, a boldogulást, amely nincs sehol Krisztuson kívül! Én mi tudjuk ezt!
Bűnvallással elmondhatjuk: Bocsáss meg nekem Istenem!
Bocsásd meg először is azt, hogy nem voltam eléggé felkészült, nem tudtam enni adni szinte semmit! Bocsásd meg, hogy nem tudtam másokkal törődni, óvni, védeni, vigasztalni, utat mutatni!
"Viseljetek gondot tehát magatokra!- "..mint akik példaképei a nyájnak.- Hogyan tudnék másokra gondot viselni, ha magamról sem tudok!

1. Aki nem igényli naponta az Isten Igéjével való táplálkozást, nem tud gondot viselni! Nem tud, sem magára, sem másokra! Testvérek soha ne engedjétek, hogy az ördög valamilyen ürüggyel "kicsavarja- a kezetekből a Szent Bibliát! Mutassatok példát! Hozzátok magatokkal az istentiszteletekre a Bibliátokat! Boldog gyülekezet az, amelynek együtt dobban a szíve és együtt olvassa Isten szent Igéjét lelki testvéreivel, lelkipásztorával!
2. Aki nem tud naponta elcsendesedni Ura, Istene előtt, nem tud gondot viselni sem magára, sem másokra! Nem tud! A belső szoba csendje megspórolhatatlan minden keresztyén számára! "Csak légy egy kissé áldott csendben, magadban békességre lelsz.- Az Úrral való lelki közösséget pedig naponta ápolni kell, mert különben mi magunk leszünk ápolatlanok, és az valami rettenetes, ha valaki lelkileg ápolatlan!
3. Aki nem tartja fontosnak a közösségét, gyülekezetét, nem tud másokról gondot viselni! Nem tud! "Áron is vegyétek meg az alkalmakat.- Lehet, hogy komoly ára van a rendszeres istentiszteleteken való részvételnek, mert így egyéb dolgokból, más programokból ugyan kimaradunk, de nem maradunk ki a hívő testvérek lélekerősítő közösségéből, akikkel együtt figyelhetünk az Úrra, és dicsérhetjük áldott Istenünket!

4. Aki nem találja meg a maga szolgálati területét az Isten anyaszentegyházában, az hogyan tudna az Isten országának előmenetelén munkálkodni? Nem tud! Testvérek, minden hívő keresztyén mint élő kő épül be Isten anyaszentegyházába. Mindenkinek megvan a maga szolgálati területe! Vajon megkérdezzük- e lelkészünket, hogy hol és mit tudnék ezen a héten segíteni. Tegyük meg ezt, amíg megtehetjük!
Testvérek, Péter apostolnak ez a figyelmeztetése nekünk szól, akik elhívattattunk a legnemesebb küldetésre, Jézus Krisztus "tulajdon vérével szerzett- egyházának legeltetésére, gondozására, ápolására! Az Úr kegyelme az, hogy még tehetjük ezt az Ige szerint: önként, szabad akaratból, készségesen, jóindulattal, nem zsarnoki módon, nem uralkodva a nyájon, hanem mint a presbiteri fogadalmunkhoz hűséges szolgái, pásztorai az Úrnak!
Tisztában kell lennünk önként vállat hatalmas felelőségünkkel, hogy jön a Főpásztor és számot kell adnunk mindenről! Van miért küzdenünk! Amit teszünk, az Úr nevében tegyük: teljes szívvel, szeretettel, odaadással, kitartással Urunk, Jézus Krisztus iránti megbecsüléssel, hűséggel, mert csak akkor remélhetjük a legáldottabb jutalmat. "És amikor megjelenik a Főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját.-

Budapest, 2008. április 12.

Trencsényi László

református lelkipásztor

LELKI HIGIÉNIA

Tudjuk, hogy milyen veszélyes világban élünk, és lehetőségeinkhez képest igyekszünk is megvédeni magunkat. Például teljesen természetes reakció az, ahogyan a fertőzésekkel szemben viselkedünk.

Ilyen esetben mindenki gondolkodás nélkül aláveti magát a különböző óvintézkedéseknek, a fertőtlenítéseknek, vagy egyéb megelőző rendszabályoknak.

Milyen elgondolkodtató mégis az, hogy az egészségügyi higiéniára ilyen nagy gondot fordítunk, de vajon miért nem vagyunk igényesek a lelki-szellemi higiénia tekintetében?

Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy milyen őrült tempóban távolodik az emberiség Istentől. Különösen felfoghatatlan az, ami napjainkban a lelki fertőzés terén történik. Sajnos egyszerűen elképesztő, hogy mennyi veszély leselkedik ránk anélkül, hogy tudomásunk lenne róla.

Mennyi „bálvány" épül be észrevétlenül életünkbe és igyekszik Isten útját eltorlaszolni szívünkben.

Csak egyedül a Szabadító Jézus Krisztusnak van hatalma segíteni rajtunk.

Aki ma nem Őt követi, és nem Tőle várja a megoldást, „gyógyulást", az menthetetlenül el fog veszni.

Mennyi hálaadás hangzik el naponta a földön, és mennyi káromkodás? Hány templom, vagy imaház épül ma, és mennyi szórakozóhely? Napjainkban mennyi Istent dicsérő ének születik, és hány istentelen? És egy személyes kérdés: Mi mennyi időt töltünk naponta a Biblia fölé hajolva, és mennyit fordítunk szórakozásainkra? Mindezeket átgondolva elszomorodva, bűnbánattal vallhatjuk meg, hogy van mit javítani saját életünkben is.

Be kell látnunk, hogy a tudomány és technika fejlődésével az ember nem lett se jobb, se tisztességesebb, se felvilágosultabb.

Félelmetes látni, amint modern korunkban jósdák nyílnak és az űrkorszak embere a horoszkópjában keres megoldást, ugyanakkor fórumot kapnak a nagy nyilvánosság előtt a különböző okkult erők: sámánok, táltosok, ufóhívők és egyéb bálványimádók.

A modern technika beszűrődő torz kinövései: (gonosz, erőszakot sugalló filmek, könyvek, játékok, zene, stb), az istentelenségeket hirdető eszmék, vagy a „kényelem és jólét minden áron" szellemisége mindent lesöpört már az asztalról, amit lehetett: (Tegyük hozzá, először a Bibliát próbálta nevetségessé tenni, majd az imádkozó kezeket csavarta ki, végül a templomba vezető utat szántotta fel.)

Így aztán sikerült becsapnia, eltérítenie, eldeformálnia, kifosztania mindenkit, akik hisznek ördögi hazugságainak.

Felfoghatatlan és követhetetlen az istentelen világ ilyen nagyarányú térhódítása, mely ma már az egyházakat is elérte. Sajnos még a tisztességes felekezetekben is egyre inkább felhígul az evangélium, alkalmazkodva a „kor elvárásaihoz" vagy meghasonlások, szakadások okoznak jóvátehetetlen károkat.

És már nem is csodálkozunk, hogy a szeretet látványosan meghidegül, a magukra hagyott hitben erőtlenek pedig mesterséges szeretetpótlékok után néznek. Emiatt sokan feladják hitvallásaikat, és a gomba módra szaporodó különféle destruktív szekták kérlelhetetlen harapófogójába kerülnek.

Aki ma Jézus Krisztus követője, és vállalja a keskeny utat, mert célja az üdvösség, annak feltétlenül el kell szakadnia ennek a bűnös, istentelen világnak minden szennyes kínálatától. „Ne szeressétek a világot, sem azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van." 1 János 2,15-16

Tehát MINDENTŐL, amiről kiderül, hogy nem kedves az Úrnak, szakadjunk el, váljunk meg örökre! „Mindentől, ami gonosznak látszik őrizkedjetek." 1 Tesszalonika 5,22

Mint amikor valaki nagy műtét előtt áll, és alapos kivizsgálásokkal felkészítik rá, úgy kell nekünk is a legkomolyabban felkészülnünk az Úrral való találkozásra.

Meg kell menekülnünk minden szenvedélyből, gonosz szokásokból, babonaságokból, okkult dolgokból. Haladéktalanul át kell vizsgálnunk gyűjteményeinket: könyvespolcainkat, újságjainkat, kazettáinkat, lemezeinket, vagy kedvenc Tv műsorainkat, de baráti társaságainkat, vagy netalán szórakozóhelyeinket is.

Tudjuk, hogy a bálványok okozta lelki fertőzésekből való szabadulásunk Isten segítsége nélkül lehetetlen.

Mit tegyünk tehát?

Forduljunk bizalommal imádságban Istenhez, őszintén valljuk meg ezeket a bűnöket, tagadjuk meg végleg és tegyük meg a tőlünk telhetőt. Ne sajnáljuk kidobni azt, ami szemétre való. Váljunk meg örökre az istentelen hitványságoktól. Nem leszünk szegényebbek, hanem éppen gazdagabbak, tisztábbak és boldogabbak. Ő kész segíteni rajtunk, hisz Jézus Krisztus éppen azért jött a mennyből, hogy bűneinkből teljesen megtisztítson minket.

„Jézusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől...Ha megvalljuk bűneinket hű és igaz Ő, hogy megbocsátja bűneinket és megtisztít minket minden gonoszságtól."

1 János 1,7-9

Ha már Isten kegyelméből megszabadultunk, akkor adjunk hálát azért, hogy ebben a veszélyes, fertőzött világban Vele biztonságban élhetünk, és ezután már ne vállaljunk közösséget semmi istentelenséggel.

„Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek. Mert nem tisztátalanságra hívott el minket az Isten, hanem megszentelődésre." 1Thesszalonika 4:3,7

Bátorítunk minden hitben élő Testvért, hogy ne adja fel az Istennel létrejött meghitt kapcsolatát, és soha semmi földi kincsért ne pártoljon el az Úrtól, és ne okozzon többé neki fájdalmat.

A mi Istenünk jól ismer minket és elvárja tőlünk, hogy hűek legyünk hozzá mindhalálig.

Várjuk készen a mi dicsőséges Megváltónkkal való találkozást megtisztult szívvel- lélekkel, boldogan és szabadon!

„Feddhetetlenek és romlatlanok

legyetek, Isten hibátlan gyermekei

az elfordult és elfajult nemzedékben,

akik között ragyogtok,

mint csillagok a világban." Filippi 2, 15

Írta és szerkesztette:

Trencsényi László
református lelkipásztor

„Aki elbocsátja feleségét - a paráznaság esetét kivéve -, és mást vesz feleségül, az házasságtörő."

Mt 19, 9

A PARÁZNASÁGRÓL

VII. PARANCSOLAT

„Paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó." Efezus 5,3
A paráznaságról Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a testiség, a pornográfia elárasztotta világunkat, hiszen szinte minden forrásból árad ránk a szenny. Korunk embere (kevés kivétellel) annyira fertőzött már, hogy a szabad szexualitást tartja természetesnek! Sajnos, itt is a sátán nyílt vadászterületével állunk szemben, aki alattomosan felhasználva az irodalom, a film, a számítógép világát, az emberiség túlnyomó részét már szerencsétlen koldussá tette. Az Úr Jézus több helyen is rávilágít a paráznaság bűnére. „Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében." Máté 5 28
A mi szemünkben vajon minek számít a paráznaság? Tudnunk kell, hogy a „Ne paráználkodj!" parancsolat nincs felfüggesztve, és nem is lesz soha!
Tragikus és fájdalmas, hogy igen sok olyan fiatal, akik a bibliai tanítást jól ismerik, akiket egyébként hívőnek ismerünk, e bűn elkövetése után arra hivatkozik, hogy akkor még nem is volt „megtérve".
Nem egy olcsó kifogás ez, amellyel igazolni próbálják bűneiket?
Isten egyetlen bűnt sem hagy büntetlenül. „Mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek." Róma 14,12
„Nem véletlen, hogy Isten a „ne ölj" és a „ne lopj" parancsai közé iktatta: „ne paráználkodj". Talán ez ellen vétenek a legtöbben, a legtöbbször. Nem véletlen, hogy erről milyen szókimondó Isten. A nemiség, a szerelem, a család kérdésében szinte mindenkinek fáj valami. Életünknek szüksége van a reformációra, megújulásra: ezen a ponton bizonyosan." Cseri K.

Parázna = ( görögül pornosz) = eladni, áruba bocsátani.
Isten szemében minden házasságon kívüli tisztátalan testi kapcsolat paráznaságnak számít.
A parázna ember vétkezik, Isten törvénye ellen, önmaga ellen és a megcsalt személy ellen.
• Isten az emberi testet nem bálványnak teremtette, hogy minden kívánságát teljesíteni kellene.

· Nem is ruhának alkotta, hogy váltogassuk, mint a nyitott házasságban élők.

· Nem is árunak teremtette, hogy eladható lenne.

· Nem is szemétnek, hogy odadobjuk bárkinek, mint valami tárgyat.

• Az Áldott Isten, amikor embert alkotott a testet templomnak tervezte, tisztának, és szentnek.

A paráznaság bűnei:

bujálkodás, orgiák, perverzítás,

erőszakosság nemi kapcsolatban,

házasságon kívüli nemi kapcsolatok,

házasságtörés, kacérság,

leselkedés, önkielégítés,

parázna gondolatok megtűrése,

pornó képek-filmek-újságok nézése,

szemérmetlenség, tisztátalan szemek

„Minden paráznaság kárhozatos Isten előtt, s így ha Isten haragját nem akarjuk magunkra vonni, tartózkodnunk kell attól. Mivel testünk és lelkünk a Szentlélek temploma, mindkettőnek tisztaságát meg kell őriznünk, s ezért nemcsak a külső vétkezéstől kell szűziesen tartózkodnunk, hanem szívünkben, szavainkban, testtartásunkban s mozdulatainkban is kerülnünk kell a bűnt. Testünk legyen mentes minden féktelenségtől, lelkünk minden szenvedélytől, úgyhogy semmi részünket se mocskolja be a szemérmetlenség szennye." Kálvin János

„Ne próbáljuk mi összeegyeztetni azt, amit Isten szétválasztott. Nagyon gonosz dolog elmozdítani azokat a határköveket, amelyeket Isten állított. Élesen szét van választva egymástól az igazság és igazságtalanság, a világosság és a sötétség területe. Nem bizonytalan határ ez. Nem lehet egyszerre mind a két területen mozogni. Hívőnek a hitetlennel nincs közössége." Carl Eichhorn: Isten Műhelyében
A hívő emberek jól tudják azt, amit a hitetlenek nagyon nem szeretnek hallani, hogy nemcsak a házasságtörés számit paráznaságnak, hanem minden házasságon kívüli nemi kapcsolat is. Ismerjük a bibliai József történetét, aki kitépte magát a gonosz nő karmaiból és elmenekült. Ő fel volt készülve arra, hogy nemet mond, bármi történjék is. Számára ugyanis a paráznaság Isten elleni súlyos bűn volt. Mi is tartsuk mindig szem előtt az Igét: „...paráznák.. nem örökölhetik a mennyek országát". 1Korinthus 6,9 „De kívül maradnak az ebek, a varázslók, a paráznák, mindenki, aki szereti és cselekszi a hazugságot." Jelenések 22,15
A hetedik parancsolatban tehát Isten a tiszta erkölcsi életet védelmezi.
A szexualitást Isten házasságba tervezte és csakis ott lehet vele Isten akarata szerint élni. A tiszta szerelem olyan kincs, mely Isten drága ajándéka. Aki ezt eltékozolja, az bemocskolja éltét. Mit akar Isten a hetedik parancsolatban? „Azt, hogy a paráznaságot mi is szívből gyűlöljük, mivel Isten megátkozta azt, és hogy tiszta és fegyelmezett életet éljünk akár a szent házasságban, akár azon kívül. Mivel testünk és lelkünk a Szentlélek temploma, Isten azt akarja, hogy mindkettőt tisztán és szentül őrizzük meg. Ezért megtilt minden parázna cselekedetet, viselkedést, beszédet, gondolatot, vágyat és mindent, ami erre ingerelhetne." Heidelbergi Káté

2015. március 9.

Trencsényi László
református lelkipásztor

HOGYAN JÁRJUK AZ EMMAUSI UTAT?

Olvasmány: Lukács evangéliuma 24,13-35

Vitathatatlan tény, hogy minden hívő ember az „emmausi" utat járja, csak az nem mindegy, hogy kivel és hogyan: csöndesen, lehangoltan vagy vitatkozva, lázadozva.

Voltak alkalmaink! Sok-sok „Lelki Oázisnak"nevezett alkalom! Próbáltunk minden feltételt biztosítani. Mutattuk az irányt! Mindig a Biblia volt az iránytű! Sokszor találkoztunk, megálltunk egy-egy hétre, majd szinte úgy, ahogy jöttünk, indultunk szomorú ábrázattal tovább. De sokszor tűnt úgy, hogy sietősen feledve van a hirdetett Ige! Lecsengett, leállt a szív „hevült, föllángolt, gerjedezett öröme"- kihunyt, mintha mi sem történt volna. Mintha azok a tanítványok, békésen nyugalomra tudták volna hajtani a fejüket ott, azon az éjszakán Emmausban. Nem ez történt!

Azokhoz a szomorú tanítványokhoz az Úr Jézus tudatosan csatlakozott. Ő jól tudta, hogy nem csak az volt a probléma, hogy „látásukat valami akadályozta", hanem az is, hogy a „szívük rest volt"! Ez valóban nagy balgaság, ez a halálos restség! Sajnos a bűn miatt ilyen rest a szívűnk a Krisztus beszédének örömmel való komolyan vételére, el és befogadására és hálából való továbbadására! Ott és akkor, Krisztus hozzájuk csatlakozása, jelenléte mindent megváltoztatott! Azoknak a tanítványoknak ott menetközben elég volt egyetlen „csendesdélután" is! Krisztus élő jelenléte, az Ő páratlan igemagyarázata, áldott beszéde kellett hozzá és az is, hogy a terített asztalnál ezek az emberek végre úgy igazán felé forduljanak, gyermeki hittel a szemébe nézzenek és felismervén Őt, lássanak végre MEGNYÍLT szemekkel!

Én sok mindent nem értek a mai keresztyének hozzáállásából, az evangéliumhoz való viszonyulásából! A „keresztyének" alatt én az Isten választottait értem és nem azokról beszélek, akik olyanok, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide s tova hány. (Jakab 1,6) Azokon nem kell csodálkoznunk, mert nincs gyökerük. Ők minden további nélkül tudnak azonosulni a világgal, a világiasság hitvány kínálataival. Nekik nem probléma a törvénytelenség, nem nehéz elfogadni a szürkeséget, megszokni a lelki homályt, a ködösítést, a tévtanítást, vagy a szórakoztatást.

A „szórakoztatás evangéliuma" nem a Krisztus egyháza, a konkoly nem búza, a kecskék nem bárányok, és a meghívottak nem biztos, hogy választottak is! (Mt. 22,14) A kiválasztottak viszont, akikért a nagy nyomorúság napjai is megrövidíttetnek majd, (Mt.24,22) miért lehangoltak, miért magányosak? Miért nem rebbennek össze? Miért nem zárnak össze? Miért nem igénylik a testvéri közösség oltalmát, biztonságát? Miért nem dobban együtt a szívük? Miért nem erősítik, vigasztalják, védik, támogatják, bátorítják egymást? Miért „jobb" nekik egyedül?

Az emmausi tanítványok még azon az éjszakán a lelki közösségbe siettek vissza! Az volt az igazi otthonuk! Nem tarthatták magukban az örömhírt! Frissen kellett továbbadniuk!

Biztosan tudod, hogy Jézus Krisztus tanítványa vagy? (2Kor 13,5)

Tanítható vagy? Igényled?

Vezethető vagy? Kéred?

Hadra fogható vagy? Küzdesz?

Küldhető vagy? Vállalod?

Ők Krisztusért éltek-haltak ezután!

Futva vitték az evangéliumot! Ragyogtak! (Fil 2,15)

Ragyogj!

Trencsényi László lelkipásztor

Budapest, 2015. december 20.

KRISZTUS A MI ÉLETÜNK
Alapige: Kolossé 3, 1-17

"Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben." (Kolossé3,4)

Ebben az igeszakaszban világos tanítás hangzik el a Jézus Krisztusban való drága hit megélésének lényegéről, komolyságáról, dinamizmusáról.
Az apostol által bevezetésként használt feltételes mód „Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal."(3,1) azonnal nyilvánvalóvá teszi, hogy a következőkben elsősorban azokhoz kíván szólni, akik teljesen odaszánták életüket, és Krisztus számára elkötelezettek. Itt egyértelműen a feltámadott és megdicsőült Jézus Krisztusban hívők felé fordul, azok felé, akik nemcsak ajkukkal tisztelik Őt, hanem teljes szívből szeretik, követik, akiknek Ő lett a mindenük, az ÉLETÜK. „Krisztus, a mi életünk."(3,4)

„Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel!" (3,2)

Alantas vagy magasztos? Milyen találó a magyar nyelv, amikor két lényegre törő, mélyen a gyökerekre tapintó szóval tudja kifejezni, hogy mi milyen eredetű!
Van lenti, alantas, aljas, tehát ördögi és van, ami fenti, magasztos, tehát mennyei.
Veszélyes világban élünk, és naponta éles helyzetekbe kerülve a vagy - vagy kérdéssel kell szembesülnünk. Egyáltalán nem mindegy, hogy mit fogadunk el és be, hogyan élünk, viselkedünk, mihez ragaszkodunk. Vagy a földi az alapértékünk, vagy a mennyei!
Keserű tapasztalatainkból kiindulva tudjuk, hogy a bennünk eredendően uralkodó bűn borzalmas torzulásokat, végzetes hangsúlyeltolódást és tragikus diszharmóniát eredményezett. Őszintén bevallhatjuk, hogy mivel a bűn uralkodott rajtunk, mélyen belefeledkezve, szinte megszállottan törődtünk a földiekkel, miközben - Jézus szavai szerint - szánalmasan és keservesen bajlódtunk a „mollyal, a rozsdával és a tolvajokkal". Beláthatjuk, hogy Krisztus kegyelme nélkül csak a földiekben tudtunk gondolkodni és tulajdonképpen mindennel törődtünk, csak azzal nem, amivel igazán kellett volna.

„...ezek miatt haragszik Isten." (3,6)

Ebben az igeszakaszban Istenünk az Ő gyermekeitől a legradikálisabb szakítást várja el min-den bűntől, amikor ezt mondja: „ Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul."( 3,5) és „vessétek el magatoktól". ( 3,8) Vagyis irtsatok ki mindent, ami lehúz, mert istentelen, sötét, földi és testi.
A hívők számára örök figyelmeztetésként kétszer hat súlyos bűnt említ a szentíró, melyek miatt harag-szik Isten! Ezek a következők:
Paráznaság, tisztátalanság, szenvedély, gonosz kívánság, kapzsiság, bálványimádás.
Harag, indulat, gonoszság, istenkáromlás, gyalázatos beszéd, hazugság.
(Aki belép a Sopron főterén lévő Bencés templomba, kőbe faragva szembesülhet a hét főbűnnel. Elgondolhatjuk, hogy nem volt egyszerű dolguk a kőfara-góknak, de hatásosan megoldották nem mindennapi feladatukat, mert aki veszi a bátorságot, és figyelmesen szemügyre veszi azokat, szívből elborzad.)

Nagyon kell a mennyei figyelmeztetés, mert az ördög a nagy hitető és altató, aki embergyilkos volt kezdettől fogva, igyekszik mindent felhígítani és összemosni. Ezek a felsorolt bűnök korunk embere számára szinte már észrevehetetlennek, és mivel megszokja, természetesen épül be eszmerendszerébe, legfeljebb a látszat kedvéért igyekszik olykor-olykor elkendőzni, takargatni, rosszabb esetben szinte büszkélkedik is ezekkel. Mi ne tegyük! Isten figyelmeztet minket! Vigyázat, életveszély!
Ami Isten szerint utálatos és kiirtandó, azt mi ne dédelgessük, hanem határozottan szakítsunk vele!
Isten azért haragszik, sőt azért gyűlöli a bűnt, mert az az Ő szentsége számára elviselhetetlen, elborzasztó. Tartsunk önvizsgálatot, és mi is borzadjunk el és meneküljünk ki ezekből.

Dániel bűnvalló imádságával imádkozhatunk ma is:
„Ó, Uram, nagy és félelmes Isten, aki megtartod a szövetséget és a hűséget azok iránt, akik szeretnek és megtartják parancsolataidat! Vétkeztünk, és bűnbe estünk, megszegtük törvényedet, és lázadók voltunk, eltértünk parancsolataidtól és törvényeidtől. Nem hallgattunk szolgáidra, a prófétákra, akik a te nevedben szóltak királyainkhoz, vezéreinkhez, elődeinkhez és az ország egész népéhez. Neked, Uram, igazad van, nekünk pedig szégyenkeznünk kell még ma is."
Dániel 9, 4-7

„Krisztus, a mi életünk..." (3,4)

Csak a Krisztus szeretetében elmélyült „elrejtett" lélek tud hitelesen bizonyságot tenni arról, hogy Krisztus az én életem! Csak az, aki gyermeki hittel belesimult az Atya akaratába, akinek szíve együtt dobban Urával, mivel tudja, hogy Megváltója, aki életét adta érte a kereszten, személyesen az életet jelenti számára. Jézus Krisztus mondja:
„Azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet." János 6,63
„Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van." János 3,36
„Én vagyok az út, az igazság és az élet." János 14,6
„Én vagyok a feltámadás és az élet." János 11,25
„Én vagyok az életnek kenyere." János 6,35
„Én élek, és ti is élni fogtok." János 14,19

Amikor az ÉLET, Jézus Krisztus megjelent az életünkben, általa minden megváltozott, minden újjá lett. Ő az, akivel együtt lehetünk „elrejtve az Istenben" (3,3), és csak Őbenne lehetünk „szentek és szeretettek" (3,12). Ó micsoda védettség, rejtettség, biztonság az, amit az Úr Jézus Krisztus kínál!
Szükségünk van rá, egyszerűen nem élhetünk nélküle! Tudjuk, hogy nélküle nem volt nyugalom a lelkünkben, bőven volt viszont aggodalmaskodás, idegesség, szorongás és zaklatottság.
Nélküle nem volt könyörületes a szívünk, csak érzéketlen, hideg és kegyetlen.
Nélküle nem volt bennünk semmi jóság, sem alázat, sem szelídség, sem türelem.
Nélküle nem volt bennünk semmi mennyei, csak testi, földi és ördögi. (Jakab 3,15)

Akik befogadják Jézus Krisztust, életükben gyökeres fordulat áll be. Mivel a Szentlélek áldott munkája nyomán új élet fakad, ezért a hívő szelíden fogadja a beoltott igét, és igyekszik a legkomolyabban venni, megbecsülni és megélni mindazt, amit Isten mond. A Krisztusban hívő, mennyei Urának parancsát követő ember többé már nem a maga feje után megy, nem a maga elképzeléseit, kis egzisztenciális céljait próbálja mindenáron megvalósítani, hanem önként tud belehelyezkedni Istene akaratába.
„Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak." (3,12-13)

„vele együtt ti is megjelentek dicsőségben." (3,4)

A hívő ember reménykedő ember, mivel tudja, hogy amit Isten mond, az igaz!
„Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek." ( 1Korintus 2,9)
Igyekezzünk mindenkor készen és aktív szolgálatban munkálkodva várni visszatérő Urunkat! Addig is az Úrtól kapott legdrágább feladatunkat kell teljesítenünk, hogy szüntelenül az odafennvalókat keres-ve, azzal hűségesen törődve, jól sáfárkodva, hirdessük Jézus Krisztust, az egyetlen megoldást.
Jézus mondja: „Aki hisz énbennem, ahogy az írás mondja, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek" (János 7,38 )
Küldetésünk betöltése a lelkek mentése.
Isten Szentlelke adjon erőt, hogy hitelesen, őszinte természetességgel tudjuk továbbadni az evangéli-umot, a mi drága Megváltónktól, Jézus Krisztustól kapott életmentő igét
Felszökken a víz, s átfolyik a márványcsésze öblibe,
Túlcsordul most a második, a vízét zuhogva önti le:
Megtölti ez a másikat, s már víz pezseg a mélyiben.
Mindegyik vesz, mindegyik ad, árad és pihen.
Conrad Ferdinand Meyer: A római kút

Isten igéje a mennyei forrás soha nem apad el! Mi se hagyjuk el az élő vizek forrását, az éltető Igét, amit az Úrtól folyamatosan kapunk, szelíden befogadva engedjük, hogy naponta szívünket színültig megtöltse. Csak így fogjuk tudni azt másoknak is továbbadni! Csak így válhat valósággá életünkre nézve: „Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala." (3,17) Csak így válhat életünk Isten akarata szerint szolgáló, békességszerző, szere-tetet, örömet sugárzó életté!

Szolgáljunk hát bátran, teljes erőnkkel feltámadott Megváltónknak, Jézus Krisztusnak!

Trencsényi László
református lelkipásztor

2009. augusztus 31.

AHOL JÉZUS KRISZTUS JELEN VAN, OTT ÉLET VAN!

"Áldjad, lelkem, az URat, és egész bensőm az ő szent nevét!
Áldjad, lelkem, az URat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!
Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet,
megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg.-
Zsoltár 103 1-4

"Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság sereglett köré, de ő a tenger partján maradt. Ide jött hozzá az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult, és esedezve kérte: "Kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon."Jézus ekkor elindult vele. A nagy sokaság is követte őt, és tolongott körülötte." Márk 5,21-24

Minden Istentiszteletnek, igehallgatásnak CÉLJA VAN!
Isten az Ő szeretetével hívott ide és keresi ma is a szívünket.

Engedjük, hogy Igéje szíven találjon.
Jézus Krisztus mondja:
"Nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.-

Mind a mai napig Jézus Krisztus szeretetéből élünk, mert drága áron váltott meg minket.
à Ezért lehetünk most itt, mert Ő eljött a mennyből közénk.
à Ezért jött létre Isten anyaszentegyháza, ezért lépnek szószékre a lelkészek ezrei szerte a világon, ezért nyitják ki a Bibliát és hallgatják milliók.
à Ezért éneklik a Zsoltár szavaival: "Áldjad lelkem az Urat, és el ne feledd, hogy mennyi jó tett veled.-

Isten Igéjének békességet adó hatalma, életformáló ereje, életmentő szerepe, soha semmi mással nem pótolható. Az evangélium minden korban friss és új marad, ma is dacol idővel, ideológiákkal, mert Jézus keresztje kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában, és minden embernek kínálja az egyetlen esélyt, a helyes utat, az egyetlen megoldást, amit Isten készített.
1.) "JÉZUS HAJÓN ÁTKELT A TÚLSÓ PARTRA és sokaság sereglett köré.-
Mi is Hozzá jöttünk, mert ma is lehet örömmel Jézushoz jönni!!
Bárki is hirdeti itt az Igét, mindig Jézus Krisztus gyűjti magához az embereket!
Miért jöttek hozzá tömegesen az emberek?
à Mert lehetett látni, tudni, érezni, hogy Ő egészen más....
à Ahol Ő jelen van, ott a vakok látnak, a bénák járnak, leprások tisztulnak.
à Ott megkötözött emberek szabadulnak, megtérnek, újjászületnek.
Így van ez ma is, mert: -Isten Igéje élő és ható.-
Jézushoz özönlött a sokaság. Melléültek az emberek, és szinte itták szavait. Olyankor elcsitult a zaj, lecsendesült az indulat, kisimultak a ráncok, kiengedtek az ökölbe szorított kezek és felfrissült a szív. Szavára a hiú magába szállt, a haragos kibékült, a sértett megbocsátott, a jégszívek felengedtek, a sötét gondfellegek eltűntek és a vihar elállt, mert ahol az Ő szavát hittel befogadták, ott mindig békességet adott.
***
2.)"Ide jött hozzá egy ember az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint: Jairus.-
Egy kétségbeesett ember érkezik Jézushoz kimerülten,- egy édesapa.
Ő az egyetlen akinek életbevágóan fontos, hogy mindenáron találkozzon Jézussal, sőt el kell hívnia házához, mert egyetlen gyermeke 12 éves kislánya haldoklik.
Őt hagyta otthon és kétségbeesett családját, feleségét, szeretteit. Ők tudták, hogy Jézushoz kell jönni, mert, hiábavaló az orvostudomány, minden gondos ápolás, ha NINCS REMÉNY, ha a láz nem csitul, és a szív megáll.
Csak Jézusnál van remény!
Jézus Krisztus A REMÉNY!
Ott van egy ember Jézus lábainál, leborulva, zokogva, könyörögve.
à Ó jöjj el Jézus a házamhoz, a gyermekemhez, hogy meggyógyuljon és életben maradjon.

Testvér tudd meg, hogy Jézushoz jönni csak így érdemes!!
Soha ne jöjj hozzá megszokásból, kíváncsiskodásból, közömbös szívvel, vagy fél szívvel!
De jöhetsz bátran könnyek között, bűnbánó szívvel!
Te is kérheted most Őt: Úr Jézus segíts! Jöjj el az én házamhoz, mert nagy baj van otthon.
Mert nélküled minden szétesik, haldoklik, összeomlik körülöttem! MENTS MEG!
Nélküled nem élet az életem. Lelked által érints meg, hogy megmeneküljek.
"Gyógyíts meg Uram és meggyógyulok, szabadíts meg és megszabadulok, csak téged dicsérlek.-
HA ÍGY BIZOL AZ ÚRBAN, ilyen őszinte gyermeki hittel, akkor: "Ne félj, csak Higgy!-

3.) "Jézus ekkor elindult vele!-
El tudjuk képzelni mekkora öröm lehetett az apa szívében!
Jön velem Jézus HAZA! VAN REMÉNY!
De amikor már a házhoz közeledtek, hozták a tragikus hírt: meghalt a gyermek!
Az apát villámcsapásként érte a hír, de mielőtt még összeroskadt volna, Jézus így szólt hozzá:
"Ne félj, csak higgy!-
A történet folytatásaként az Igéből megtudjuk, hogy Jézus megfogta a halott kislány jéghideg kezét és ezt mondta: "Talitha kumi- Leányka neked mondom, ébredj fel! Jézusban a Teremtő van ott, az ÉLET URA, Aki teremtő szavával visszahozza az életbe, és visszaadja a szüleinek, az ÉLETNEK ezt a gyermeket! Mert ahol Jézus van, Ott ÉLET van!
***
Testvér, most magadban egy őszinte csendes imádságban mond el, hogy te ma miért jöttél ide.
Sorold fel az Úrnak, hogy te kit, vagy mit hagytál otthon "BETEGEN-!
à Ha beteg édesanyádat, édesapádat, férjedet, feleségedet, gyermekedet, unokádat,- könyörögj értük, és bízd őket az Úrra!
à Ha beteg szívedet, összekuszált életedet, megoldatlan dolgaidat, sebeidet, bajaidat-
Menj most haza JÉZUSSAL, és bízd magad az áldott ORVOSRA, és meglátod Isten szabadítását, mert így hallottuk: "Jézus ekkor elindult vele!-

Ennél nagyobb öröm nincs is, mint amikor a te utad és Jézus Krisztus útja:
à MEGEGYEZIK, EGYMÁSRA TALÁLNAK!
à AMIKOR MINDKETTEN AZONOS IRÁNYBA HALADTOK : EGYÜTT!
à AMIKOR VELE JÁROD MINDEN LÉPÉSEDET: HAZAFELÉ!
"Áldjad lelkem az Urat.. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet és megváltja életedet a sírtól, kegyelemmel és irgalommal koronáz meg téged.-
***
Most minket szólít meg ebben az Igében Isten!
Testvér, ha eddig Jézus nélkül éltél, mostantól élhetsz és járhatsz VELE!
Tudod, ez a legszebb és legáldottabb élet.
à Tedd a kezed Jézus kezébe, és hajtsd a szíved Jézus szívére, Aki sebeivel gyógyítgat téged!
Ha vele jársz, félned nem kell többé, aggódnod nem kell többé.
Csak hinned kell Benne rendületlenül, és meglátod az Isten dicsőségét.
" Velem van az Úr nem félek , ember mit árthat nekem.-
Isten most Igéje és Szentlelke által téged is menteni akar, fogadd be Őt a szívedbe!
Mert, aki ma bűnbocsánatra, áldásra, békességre, nyugalomra, biztonságra és üdvösségre vágyik, az egyszerűen nem élhet Jézus Krisztus nélkül, mert ezeket csak Ő adhatja meg!
Aki ma veszi a bátorságot és vállalja, hogy az Úr Jézust igazán megismeri és elhatározza, hogy befogadja Őt a szívébe, akkor ott a Szentlélek által új élet fakad, minden újjá lesz, és azonnal mennyei békesség árad az életébe.
Jézussal élni kell, mert aki vele nem gyűjt, az mind tékozol. (Máté 12,30)
Jézusra van tehát a legnagyobb szüksége ennek a világnak, mert nélküle nincs békessége a léleknek, de üdvössége sem!
Jézus Krisztus legyen számunkra a legfontosabb ezután, amíg élünk.
Úgy legyen. Ámen

Trencsényi László
református lelkipásztor
2006. szeptember 3.

****

A Lelki Oázis Misszió létrejöttéről

A Lelki Oázis Misszió gondolata konkrétan 2004-ben Istenünk szent jelenlétében, imádságos háttérben fogant meg a szívemben.

Az Úr Jézusért való megpróbáltatások közben, üldöztetésben, szenvedésben kristályosodott ki, és a Szentlélektől kapott bátorítással, két éven át érlelődött bennem.

A Bibliából felismert missziós küldetés alapján szerettem volna tenni valamit Isten gyermekeiért, akikkel szorosan összeköt a közös kincs, az Úr Jézus Krisztustól kapott drága hit.

Szomorúan kellett látnom a sok megfáradt, elkeseredett „lelkigondozatlan" hívő testvérem életét, így vágy ébredt a szívemben, hogy tenni kellene értük valamit, össze kellene fogni őket, hogy megkaphassák mindazt, amire szükségük van:

erősíteni, gondozni, felüdíteni, felkészíteni, bátorítani kellene őket, hogy minden Lelki Oázis alkalom egyszerre lehessen számukra: templom, iskola, rendelő, szanatórium.

Azóta is azért imádkozom, hogy a programjainkon megjelent személyek élete legyen folyamatosan az Ige mennyei áldott vizsgálata alatt, hogy világosan kiderülhessen a Krisztushoz tartozásuk állapota:

mélysége, ápoltsága, frissessége, összeszedettsége, rendezettsége, komolysága, szilárdsága, tisztasága, szentsége.

Azért imádkozom, hogy tudatosodjon bennük, hogy a Krisztus gyermeke nem akárki, hanem rendkívüli személy, a legnagyobb felelőséggel fölruházva. Ugyanakkor ismerjék föl, hogy a keresztyén élet, súlyos kereszteket hordozó élet, de a Krisztusban megújult, megerősödött, megáldott, boldog és megszentelt élet.

Arra vágytam, hogy ebben a közösségben boldogan együtt lehessen Krisztus megváltott népe:

Az Úr Jézus szent jelenlétében legyenek nyitottak, készek az Ige befogadására, megélésére. Az Ige melletti áldott, szent légkörben pihenjenek meg, és kaphassanak egy „lélegzetvételnyi" gyámolítást, törődést. Lelkileg frissüljenek fel, töltődjenek fel és tapasztalhassák meg az igazi lelki nyugalmat, békességet.

Kapjanak igei megerősítést, hogy tudjanak a helyes irányba fordulni, a mennyei úton előre haladni, Isten számára maradéktalanul rendelkezésre állva szolgálni.

Találjanak egymásra és egymás hite által épüljenek, egymást segítve, támogatva erősödjenek, egymásra figyelve gyakorolják a keresztyén szeretetet, türelmet és tudjanak egymásért imádkozni.

A MEGPIHENÉS helye

Nagy vágyam ma is az, hogy a LELKI OÁZIS MISSZIÓ mindenki számára legyen a MEGPIHENÉS helye.

Biztosítva legyen a termékeny lelki elcsendesedésre alkalmas nyugodt, pihentető, ideális körülmény, hogy a résztvevők a világ gondját-baját kiiktatva, csak az Úrra figyelhessenek.

Legyen a lelki
MEGERŐSÖDÉS helye

Legyen lehetőség arra, hogy az Úr előtt alapjaiban rendezzék életüket és ehhez legyen biztosítva a mennyei tartalom, az Ige átadása lelkiismeretes, felkészült előadókkal. (Megfelelő komolyság, mennyiség, tálalás.)

Legyen a TESTVÉRI SZERETET GYAKORLÁSÁNAK helye

Biztosítva legyen a hívők számára mindaz, amire szükségük van, mindaz, ami emberileg adható:

Testvéri szeretet, tisztelet

Őszinte mosoly, bátorító szó

Önzetlen segítés, gondoskodás

Figyelmessége, megbecsülés, törődés

Az igazság őszinte, de tapintatos kimondása

Legyen a SZOLGÁLATRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS helye

Az Úr áldásaiban részesült, teológiailag képzett, felkészített, hitben megerősödött, szolgálatra kész emberek térjenek haza gyülekezetükbe.

Tudjuk, hogy egy ilyen lelki hét keveseknek adatik meg. Mi tekintsük Isten ajándékának és köszönjük meg, hogy ezt a megkülönböztetett gyöngéd gondoskodását még tapasztalhatjuk.

Becsüljük meg azáltal, hogy komolyan élünk a felkínált lehetőségekkel. Imádkozzunk azért, hogy az alkalmainkon eltöltött idő felüdülésül szolgáljon mindazoknak, akik Isten szent jelenlétében az ÉLŐ VIZEK FORRÁSAINÁL keresnek elcsendesedést, lelki feltöltődést, megnyugvást, gyógyulást, vigasztalódást: zaklatott, vagy elrontott életükre, sebeikre, gondjaikra, bajaikra Istentől gyógyírt, valódi megoldást.

Istenünk kegyelméből 2006-ban így indulhatott el a Lelki Oázis missziónk. Mivel kezdettől fogva a részvételt mindenki számára ingyenessé tettük, csupán adományokat fogadtunk el, így kívántuk fedezni költségeinket, és így támogattuk azokat a Testvéreinket, akik anyagi okok miatt nem tudtak volna részt venni alkalmainkon!

Soli Deo Gloria!

Egyedül Istené a dicsőség!

VINCIT QUI PRO LUCE DEO DUCE SUB CRUCE PUGNAT

„GYŐZEDELMESKEDIK, AKI A VILÁGOSSÁGÉRT ISTEN VEZETÉSÉVEL, A KERESZTET HORDOZVA, HARCOL." Sélyei István gályarab prédikátor

„...elvezetem őt a pusztába, és szívére beszélek." Hóseás 2,16

„A te szeretetedben sok örömünk és vigasztalásunk volt, mert a szentek szíve felüdült általad, testvérem." Filemon 7

Az Úr Jézus mondja:

„Aki hisz énbennem, ahogy az írás mondja, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek." János 7,38

Írta és szerkesztette:
Trencsényi László
református lelkipásztor

Szeretet nélkül nem lehet sokáig kibírni

Manapság a tudósok globális felmelegedésről beszélnek, lelki értelemben viszont globális lehűlést tapasztalunk minden szinten. A Bibliában erről az Úr Jézus így nyilatkozik: „Mivelhogy a gonoszság, megsokasodik a szeretet sokakban meghidegül." Máté 24, 12

Lelkileg nagyon hideg lett a világ. Saját bőrünkön tapasztalhatjuk, ahogy a jégcsapszívek szúrnak és nap mint nap láthatjuk, amint a jégtömbbe zárt kihűlt arcizmok görcsbe rándulnak. Ezen a hideg, gránitföldön valósággal kitapintható lett a szeretetlenség, az irgalmatlanság, az igazságtalanság, a gőg, a büszkeség, a nagyravágyás, a haszonlesés, a harag, a gyűlölet. Ebben a könyörtelen világban nem túlzás Tóth Árpád gondolata: „...köztünk a roppant, jeges űr lakik...".

Szeretet nélkül nem lehet sokáig kibírni.

Közülünk egyesek megpróbálják ugyan olykor elsírni, kimondhatatlan szeretethiányukat, - de ki hallgatja meg őket? József Attila is így jajdul fel „reménytelenül": „ A semmi ágán ül szívem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok."

Így élünk vacogva, részvét nélkül az embertelenségben és szenvedünk tovább a szeretet hiányától mindaddig, amíg nem találkozunk Isten testet öltött SZERETETÉVEL: Jézus Krisztussal.

Az Ő mérhetetlen szeretete végérvényesen megtörte és legyőzte a lelki jégkorszakot!

A két évezred alatt számtalan ismertetőjele volt a keresztyénségnek, de csak egy marad örök. Nem a szívesen használt különböző jelképekről, sem a betanult szólamokról, dogmákról, hanem csak a SZERETETRŐL ismerszik meg Krisztus tanítványa. Megtérésekor minden ember csodálatos változáson megy át. Ilyenkor a kívülállóknak azonnal feltűnik a 180 fokos fordulat, mivel az érzéketlen, durva, önző emberből kedves, gyöngéd, tapintatos személyiség lett.

A hívő élet szebb mindennél, mert Isten jelenlétében zajlik.

Az Úr Jézus követői őszintén szeretik egymást, és akik így egymásra találtak, már nem vacognak tovább az embertelenségben, mert a Lélek tüze melegíti át őket és az első szeretet lángja tartja elevenen a családias hívő testvéri közösséget. „A szeretet soha el nem fogy!" I Korinthus 13, 8

Tudjuk azt is, hogy csak az Úrtól kapott teljes szeretet űzi ki a félelmet és csak ennek a mennyei szeretetnek erős gátjain törhetnek meg a kegyetlen világ félelmetes vad hullámai.

Köszönjük meg ezt, és amíg élünk legyünk Megváltónknak, Jézus Krisztusnak hűségben, hitben kitartó, hálás gyermekei.

Trencsényi László

református lelkész

A hitünk legyőzi a világot

„Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk." - 1Jn 5,4-5

Hálát adok Istennek, hogy én ezt elmondhatom: Tiszta szívvel hiszem, és vallom hogy a Győztes Úrhoz, Jézus Krisztushoz tartozom.

Nem értek egyet a nagy költővel, aki azt mondja: „Lekopott, rongy lobogókkal kullog az emberi hit." Nagy baj lenne, ha a mi életünk így nézne ki. Lehet, hogy ő végső elkeseredésében fogalmazott így, de nekünk semmi okunk elszomorodásra, letargiára, ha valóban Jézus Krisztushoz tartozunk. Mert Akihez mi tartozunk, Ő a Teremtő, a Megváltó, a Megszentelő, az Uraknak Ura, és Királyok Királya, aki győztes Úr, mindenek fölött. Ha ez nem lenne így, összeroppannánk.

Durva leegyszerűsítéssel - egyesek szerint - a világ felosztható győztesekre, és vesztesekre. Bár mindenki győzni szeretne, de mi mindnyájan a bűn miatt úgy születtünk, hogy vesztesek voltunk. Ez az igazság. Aki az Úr Jézussal nem gyűjt, az tékozol, és tönkre megy az élete, mert csak a halálig lát, a sírig. Tehát nagy bajban van, akinek az élete nincs rendezve Jézus Krisztussal, mert akkor csak romlik és fertőz is. Ő viszont Szabadító, győztes Úr. Ő mondja: „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?" (Mt 16,26) Vagy: „Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megtalálja." (Mt 16,25) Megtalálja, sőt megtartja, mert Isten tartja ezután. Csak Ő a Megtartó, és nincs más.

A Szentírás utolsó könyvében nyolcszor fordul elő az a kifejezés: aki győz. Mind a hét gyülekezetnek írja. „Aki győz, annak enni adok az élet fájáról..."; „...annak nem árt a második halál"; „...annak enni adok az elrejtett mannából, adok neki fehér kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet..."; „...annak hatalmat adok a pogányok felett, ... és annak adom a hajnalcsillagot"; „...azt öltöztetik fehér ruhába"; „...azt oszloppá teszem az én Istenem templomában"; „...annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon". Írd meg, hogy győzzenek, mert igen sokan lesznek vesztesek. Megráz minket Isten áldott Igéje, helyre akar tenni, hogy nem érhetjük be félgyőzelmekkel. Mert minden ember, aki Jézus Krisztus nyomába lép tanítványként, annak győznie kell, mert harcban áll.

Akit hadra fogtak, nem engedik szabadságra. Te már soha többé nem leszel szabad, csak annak az Úrnak számára, aki téged megszabadított. A bűn számára nem leszel szabad, mert te harcban állsz.

Harcolj!

Elbuknak melletted emberek, mert nem bírják, összeroppannak. Gondolj a tíz szűzre! Volt, aki az utolsó pillanatban bukott el. A gyülekezetben is voltak, akik elhagyták őrhelyüket, feladták a küzdelmet öregségre, betegségre, sok mindenre hivatkozva. Elfáradtak, meglankadtak, meghátráltak. Te nézz Jézusra, és le ne vedd róla többé a szemed! „De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk." (Zsid 10,39)

A hit harcában komoly és véres csaták folynak, de üdvösséges csaták.

Harc van a tisztesség és a becsület csatájában, ebben a tisztességtelen és becstelen világban. Harc van a tisztaság és az erkölcs harcmezején, ahol elesnek melletted nagyon sokan. Harc van a családokban a békesség területén. Imádkozó ember vagy, ne add fel ezt a harcot! Harc van a felebaráti őszinte szeretetet csataterén. Tanulj Jézustól szelídséget, alázatot! Hordozd a terhet, amit neked adott! Melletted sokan elvéreznek. Gondolj Júdásra, Démásra! Ha a Megváltóhoz tartozol, a Győzteshez tartozol, aki győzött a halál és a pokol felett.

Ha győzhetett a te életed fölött, akkor te hozzá tartozol!!

Hozzá tartozol??

A győzelem nagy elismeréssel jár. Akik befogadták, Isten gyermekeivé lettek. Kell ennél nagyobb elismerés? És a legnagyobb tisztesség, a mennyei örökség: „Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot." (Mt 25,34)

Végül: a győzelem nagy jutalommal jár, koronával. Pál apostol is ezt mondja, hogy aki a nemes harcot megharcolta, annak eltétetett az igazság koronája (2Tim 4,8). Nyolcadszorra azt mondja a Jelenések könyvében, hogy „Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz" (Jel 21,7). Minden a tiétek! Aki győz, örökségül nyer mindent! Harcolj! Küzdj azon a fronton a nemes harcban, ahová Megváltód állított, aki szent vérét adta érted, hogy már e földön boldogan élj, és ott az üdvösségben örök örömben legyen részed. Úgy legyen!

Trencsényi László

református lelkész

Jézus az ÉLET!

2Thesszalonika 2,13-14

Mekkora kincsnek lehetünk birtokosai, ha mindezeket megértjük, elhisszük és befogadjuk!? Örvendezzünk a mi áldott Istenünknek, aki így szeret, aki egyszülött Fiában, az Úr Jézus Krisztusban kiválasztott és megváltott minket bűneinkből, akinek dicsőségében részesülhetünk!
Mert Csodálatos a mi Megváltónk Jézus Krisztus, és páratlan az ő gazdagsága!

Jézus nevére, hírére, mindig megdobbant az emberek szíve és tömegek özönlöttek hozzá, mert látni, hallani akarták Őt!

Jöttek mindenfelől, minden gondjukkal, bajukkal.

Kétségbeesett anyák hozták gyermekeiket!

Betegek hozták sebeiket!

Gyászolók hozták fájdalmukat, könnyeiket.

A LEGJOBB HELYRE HOZTÁK!

Jézus mellett, közelében: valami megmagyarázhatatlan nyugalom töltötte el szívüket. Olyankor elcsitult a zaj, felfrissült a szív, kisimultak a ráncok, és a gondfellegek eltűntek.
Rendkívüli módon élték át Isten jelenlétét.
Kimondhatatlan biztonságban érezték magukat.
Megnyugodtak, szinte magukról is megfeledkeztek.
Éhezték, szomjazták, szinte itták szavait,

az IGAZSÁGNAK BESZÉDÉT.

Jézus szavai: úgy hatottak, hogy nem maradhatott semleges egyetlen ember sem! Szelíd szavai csontokat törtek, szívig, lelkük mélyéig hatottak.

Mert szavának ereje volt, mivel BESZÉDE LÉLEK, ÉS ÉLET, ÉS ÖRÖK!
Teremtő, szavával lecsendesítette a tengert, és lecsendesítette
a haragosokat, és az ölni készülő írástudókat, farizeusokat.
Szavai leleplezték a képmutatókat, és elnémították az acsarkodókat, a vádaskodókat.

Ugyanakkor megsimogatták a megtérő bűnösöket, a megvetetteket, az árvákat, a szegényeket, az elesetteket.

Jézus Krisztus messiási jelei, csodái felülmúltak minden képzeletet, mindenkit ámulatba és csodálkozásba ejtettek,
„Mert minden őáltala lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami létrejött."
Teremtő hatalmával áldotta meg Kánában, első messiási jelként a vizet, mely borrá teremtetett.
Teremtő hatalmával vette kézbe az öt kenyeret, és a két halat és táplált vele ezreket.(ma is milliókat!)
Teremtő hatalmával dorgálta meg a szeleket és lett nagy csendesség.

És tanítványai megsegítésére, az Ő számára a tenger sem jelentett akadályt! Jelei, csodái, megdicsőülése térdre és imádatra kényszerítették a jelenlévőket. (Minket is mai tanítványait!)

Jézus tettei, gyógyításai mindig az irántunk való könyörületből, szánakozásból, együttérzésből eredtek. Szerető, irgalmas szívéből fakadó gyógyításai nyomán a gyógyultak ujjongva dicsérték Istent. Mert Őáltala a megszállottak megszabadultak, a vakok láttak, a bénák jártak, a süketek hallottak, a leprások tisztultak és halottak támadtak fel.

Mi is sebei árán gyógyultunk meg!

Jézus tanításainak: mennyei hatalma ereje volt és van, mert általa és benne a földre érkezett a mennyek országa! Példázatai érthetővé, élhetővé tették az életet. Gondolkodóba ejtették a bölcseket, megfontolásra késztették a hitetlenkedőket, és világos látásra vezették a bizonytalankodókat.
Soha senki nem volt olyan mély és áldott hatással az emberiség történelmére, mint Ő!

Jézusban a megoldás érkezett:

Hatására a bűnös bűnbánatot tartott.
A haragos kibékült, a sértett megbocsátott.
Az ökölbeszított kezek kiengedtek, és fölszáradtak a könnyek:

· Az erőszakos megtorpant.

· Az indulatos lecsillapodott.

· A gyűlölködő meghatódott.

· Az irigy magába szállt.

· A parázna felhagyott a bűnnel.

· A megátalkodott engedelmeskedett.

· A kapzsi, pénzsóvár adakozó lett.

• A gőgös, öntelt pedig szelíd és alázatos lett!

Jézus ma is kegyelmet, életünkre teljes megoldást kínál:

Az elveszetteknek menekülést.
A bűnösöknek, betegeknek gyógyulást.
A szomjazóknak életnek vízét, az éhezőknek mennyei kenyeret.
A keresőknek mennyi utat, a sötétben járóknak világosságot.
A megalázottaknak igazságot.
Követőinek megnyugvást, békét és üdvösséget!

NEM ÉLHETÜNK NÉLKÜLE !

***

„Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse."1Timóteus 1,15

VELÜNK AZ ISTEN!

Pál apostol nagyon határozottan jelenti ki, hogy ez a beszéd IGAZ és teljes elfogadásra méltó. És mégsem kell az igaz beszéd! Ó milyen kevesen veszik a kezükbe az igaz Szentírást, és milyen kevesen hisznek ma Jézus Krisztusban?

Testvérek, manapság amikor az emberek szájából annyi igaztalan beszéd, annyi bizonytalan kétes értékű, megtévesztő és félrevezető kijelentés hangzik el, hogy a kis emberke nem is tudja már kinek mit higgyen el. De nem így van ha ISTEN SZÓL: mert az Ő beszéde igaz! És mennyire igaz!

Jézus születése óta kétezer év telt el, és ma is és örökké IGAZ marad!

„Boldog, aki hitt, mert beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott!" Lukács 1,45

Amióta az Úr Jézus eljött közénk, azóta a követői mindig elmondhatták, hogy: Velünk van Isten! Ő az Üdvösséget adó, a Megtartó, a Szabadító!

A fenti ige alapján kijelenthetjük, hogy Jézus Krisztus nem kevesebbért jött, nem másért jött, mint, hogy a bűnösöket üdvözítse. Aki ma nem hisz Jézus Krisztusban, az a lehető legnagyobb bajban van, mert nincs tisztában a bűnnel, annak súlyával és szörnyű következményeivel! Jézus nélkül ugyanis mindenki reménytelen, kárhozatos állapotban van!

„Aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van." János 3,18

Ő azért jött a mennyből, azért öltött testet, hogy minket, bűnösöket üdvözítsen. Igen minket, bűnösöket!

Sokan karácsonykor csak a szeretetről szeretnek hallani, de a bűnről nem.

Jézus szeretete pedig karácsonykor éppen a bűnösök felé nyilvánul meg.

„Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre."

Lukács 5,32 Erről van szó! Ezért jött el Jézus a mennyből! Értünk jött bűnösökért! Be kell látnunk, hogy ez világos beszéd, egyáltalán nem bonyolult, és bárki számára, akár egy gyermek számára is érthető! Aki ezt megérti és megtérvén megköszöni Istennek mindazt, amit érte tett, az meg van mentve!

„Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre...." János 3, 17-18

Testvér! Ő ezt az életmentő küldetést érted is tökéletesen bevégezte ott a kereszten, amikor érted is kimondta, hogy: ELVÉGEZTETETT! Ha hiszel Jézus Krisztusban: meg vagy mentve!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***

TELJES ODASZÁNÁS

„Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim,
hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket
élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek;
és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával,
hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes." Róma 12, 1-2

EBBEN AZ IGÉBEN IS MEGLÁTHATJUK ISTENÜNK SZERETETÉT, AKI GYERMEKEIT ÖNVIZSGÁLATRA KÉSZTETI!
Most is azt látjuk, hogy a Szentháromság Egy, Örök Isten törődik velünk, amikor azt kéri tőlünk ez igében, hogy szánjuk oda testünket élő szent áldozatul okos istentiszteletként.
Az okos istentisztelet: Szt. Benedek szerint okos istenszolgálatot jelent.

Először egy életre szóló elkötelezettséget vár tőlünk a mi Urunk: SZÁNJÁTOK ODA TESTETEKET!
Első kérdésünk ez lehet:

· Hogyan tiszteltem, hogyan szolgáltam én eddig Istent?

• Megtörtént-e teljes odaszánás, odaáldozás, vagy nem, vagy esetleg csak félig-meddig?
De kik azok, akiktől elvárható életüknek ez a teljes és tökéletes odaszánása, Istennek kedves élő, szent, áldozatul?
Csak azok, akiknek az életében megtörtént a csodálatos változás.
Akik megismerték Jézus Krisztust és követik, mert szeretik Őt, mivel tanítványai lettek.
Akik Isten gyermekei: megtért újjászületett, kegyelmet nyert emberek.
Jézusért szánjuk tehát oda magunkat teljesen, mert Ő odaszánta életét értünk a kereszten, ezért nekünk is kell Őt becsülnünk annyira, hogy ezt mi is megtegyük.
Minket az Úr most erre bíztat, sürget, sőt sarkall, ösztönöz, bátorít, mert Ő szereti az övéit, ezért ez igében is irányít, és vezet is minket, mert Ő igazán tudja, hogy ez örökéletkérdés!
Másodszor, mint szeretett gyermekeit int és figyelmeztet is!

NE IGAZODJATOK! NE IDOMULJATOK! NE SZABJÁTOK MAGATOKAT -E VILÁGHOZ!
Ez ige alapján alkalmat kínál, most arra, hogy átgondolhassuk e téren is életünket!
Mihez, kihez igazodtam, idomultam eddig? Mihez szabtam eddigi életemet?
Tudjuk, hogy az ördög nagyon jól tud idomítani, és kitűnő szabásmintákat tud készíteni.
Nagyon szimpatikus kínálataival minket is megpróbált letéríteni a keskeny útról.
Ezért, kérhetjük a mi Urunkat, hogy bocsásson meg nekünk:
• Amikor hagytuk, hogy ez a sikerorientált világ minket is magával ragadjon és Tőle elszakítson.
• Amikor a bűnös világhoz idomulva engedtük, hogy a kapzsiság, az irigység, a harag, és a gyűlölet minket is megfertőzzön!
• Amikor nem Isten igéjéhez igazodtunk és engedetlenségünk által, mi is betévedtünk a mértéktelenség mocsarába, a bűnös kívánságok útvesztőibe.
• Bocsásson meg nekünk, ha sokszor fontosabb volt számunkra az evilági szórakozás, a munka, a család, az egészség, vagy bármi és bárki más, mint az Ő szent akarata!

Harmadszor azt kéri ma tőlünk az Úr, hogy változzatok, ÚJULJATOK MEG!

· Ismerjük az igét: „Ahol nincs kijelentés, ott elvadul a nép!"

• Tudjuk, hogy az a gyülekezet, ahol nincs lelki megújulás, ott elsorvad a missziós lendület!

Tanúi vagyunk, naponta látjuk, szomorúan tapasztaljuk, hogy ahonnan Istent kizárják hová fajulhatnak dolgok.
• Belátható, hogy Nélküle nincs megújulás sem egyházi, sem társadalmi vonalon: csak romlás, és pusztulás, legyen az egyéni, családi, társadalmi, erkölcsi, politikai, vagy kulturális szinten.
• Be kell látnom, hogy Nélküle hitéletemben sincs megújulás, csak szánalmas próbálkozás, meddő erőlködés, belefáradás, meglankadás és kudarcok sorozata!
Uram, ments meg engem, és ne engedj hitéletem: langyossá válni, elmocsarasodni!

Uram, add, hogy megújuljak, kérlek Lelked által újíts meg!
KÖSZÖNÖM, HOGY SZERETSZ, HOGY MÉG ÉLEK, HOGY A TIED LEHETEK!
Nem szeretném elveszíteni a drága hitnek frissességét, elevenségét, üdeségét, az első szeretet tüzét!
Uram, Neked szentelem hátralévő életem!
• Itt van a szívem: foglald el a téged megillető helyet, és teljesen legyen tied ezután!
• Itt van a kezem: legyen tied, mozdulni érted, használd kezemet segítésre, símogatásra!
• Itt van a lábam: legyen a tied, menni oda ahova Te akarod, vinni a drága hírt az embereknek!
• Itt van a szemem: segíts másokat észrevenni, könyörülni, hogy ne legyek vak mások szenvedése láttán!
• Itt van a szám, a nyelvem: segíts rólad tisztán szólni, téged imádni,mert ez az egyetlen értelmes, amit szólhatok!
Testvérek, ezután már nem lehet más célunk, mint Istennek odaszánt élettel, azt keresni, kutatni és megélni, ami Istennek kedves, ami jó, ami neki tetsző, ami tökéletes! Istenünk Szentlelke adjon hozzá erőt mindannyiunknak!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***

JÉZUS MELLETT

„Mi pedig hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek, testvéreim, akiket szeret az Úr, mert kiválasztott titeket az Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által kezdettől fogva: Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében." 2Thesszalonika 2,13-14

MEKKORA KINCSNEK LEHETÜNK BIRTOKOSAI, ha mindezeket megértjük, elhisszük és befogadjuk!?
Örvendezzünk a mi áldott Istenünknek, aki így szeret, aki egyszülött Fiában, az Úr Jézus Krisztusban kiválasztott és megváltott minket bűneinkből, akinek dicsőségében részesülhetünk!
Mert Csodálatos a mi Megváltónk Jézus Krisztus, és páratlan az ő gazdagsága!

Jézus nevére, hírére, mindig megdobbant az emberek szíve és tömegek özönlöttek hozzá, mert látni, hallani akarták Őt! Jöttek mindenfelől, minden gondjukkal, bajukkal.
Kétségbeesett anyák hozták gyermekeiket!
Betegek hozták sebeiket!
Gyászolók hozták fájdalmukat, könnyeiket. A LEGJOBB HELYRE HOZTÁK!!!

Jézus mellett, közelében: valami megmagyarázhatatlan nyugalom töltötte el szívüket.
Olyankor elcsitult a zaj, felfrissült a szív, kisimultak a ráncok, és a gondfellegek eltűntek.
Rendkívüli módon élték át Isten jelenlétét.
Kimondhatatlan biztonságban érezték magukat.
Megnyugodtak, szinte magukról is megfeledkeztek.
Éhezték, szomjazták, szinte itták szavait, az IGAZSÁGNAK BESZÉDÉT.

Jézus szavai: úgy hatottak, hogy nem maradhatott semleges egyetlen ember sem!
Szelíd szavai csontokat törtek, szívig, lelkük mélyéig hatottak.
Mert szavának ereje volt, mivel BESZÉDE LÉLEK, ÉS ÉLET, ÉS ÖRÖK!
Teremtő, szavával lecsendesítette a tengert, és lecsendesítette
a haragosokat, és az ölni készülő írástudókat, farizeusokat.
Szavai leleplezték a képmutatókat, és elnémították az acsarkodókat, a vádaskodókat.
Ugyanakkor megsimogatták a megtérő bűnösöket, a megvetetteket,
az árvákat, a szegényeket, az elesetteket.

Jézus Krisztus messiási jelei, csodái felülmúltak minden képzeletet, mindenkit ámulatba és csodálkozásba ejtettek,
„Mert minden őáltala lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami létrejött."
Teremtő hatalmával áldotta meg Kánában, első messiási jelként a vizet, mely borrá teremtetett.
Teremtő hatalmával vette kézbe az öt kenyeret, és a két halat és táplált vele ezreket.(ma is milliókat!)
Teremtő hatalmával dorgálta meg a szeleket és lett nagy csendesség.
És tanítványai megsegítésére, az Ő számára a tenger sem jelentett akadályt!
Jelei, csodái, megdicsőülése térdre és imádatra kényszerítették a jelenlévőket. (és minket is mai tanítványait!!)

Jézus tettei, gyógyításai mindig az irántunk való könyörületből, szánakozásból, együttérzésből eredtek.
Szerető, irgalmas szívéből fakadó gyógyításai nyomán a gyógyultak ujjongva dicsérték Istent.
Mert Őáltala a megszállottak megszabadultak, a vakok láttak, a bénák jártak, a süketek hallottak, a leprások tisztultak és halottak támadtak fel.
Mi is sebei árán gyógyultunk meg!

Jézus tanításainak: mennyei hatalma ereje volt és van, mert általa és benne a földre érkezett a mennyek országa!
Példázatai érthetővé, élhetővé tették az életet.
Gondolkodóba ejtették a bölcseket, megfontolásra késztették a hitetlenkedőket, és
Világos látásra vezették a bizonytalankodókat.
Soha senki nem volt olyan mély és áldott hatással az emberiség történelmére, mint Ő!

Jézusban a megoldás érkezett: Hatására a bűnös bűnbánatot tartott.
A haragos kibékült, a sértett megbocsátott.
Az ökölbeszított kezek kiengedtek, és fölszáradtak a könnyek:

· Az erőszakos megtorpant.

· Az indulatos lecsillapodott.

· A gyűlölködő meghatódott.

· Az irigy magába szállt.

· A parázna felhagyott a bűnnel.

· A megátalkodott engedelmeskedett.

· A kapzsi, pénzsóvár adakozó lett.

· A gőgös, öntelt pedig szelíd és alázatos!

Jézus ma is kegyelmet, életünkre teljes megoldást kínál: Az elveszetteknek menekülést.
A bűnösöknek, betegeknek gyógyulást.
A szomjazóknak életnek vízét, az éhezőknek mennyei kenyeret.
A keresőknek mennyi utat, a sötétben járóknak világosságot.
A megalázottaknak igazságot.
Követőinek megnyugvást, békét és üdvösséget! NEM ÉLHETÜNK NÉLKÜLE !!!!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***

JÖTT A BŰNÖSÖKET MENTENI!

Jézus mondja: „Mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bûnösöket a megtérésre." Máté 9,13

Tudjuk, hogy minden igeolvasásnak, igehallgatásnak mennyei célja van! Valahányszor hittel nyitjuk ki a Bibliát, Isten az Ő szeretetével hív magához és keresi a szívünket a MEGTÉRÉSRE. Engedjük, hogy Igéje most is és mindenkor szíven találjon és megtisztítson.

A legdrágább karácsonyi üzenet az, hogy Jézusban az ÉLET érkezett a földre, aki szeretetével önmagához hívja, és szívére öleli a MEGTÉRŐ bűnösöket. Így ölel magához most minket is, mert mind a mai napig Jézus Krisztus szeretetéből élünk, Aki drága áron váltott meg minket. Azért élünk még, mert Ő eljött a mennyből, hogy a bűnösöket megmentse, meggyógyítsa, életüket rendezze! Jézus ma is hívja a bűnösöket! Boldog, aki engedelmeskedik neki!

Hozzá jönni kizárólag nyitott szívvel érdemes! Soha ne jöjj hozzá megszokásból, közömbös szívvel, vagy félszívvel, de jöhetsz bátran, bármikor könnyek között, bűnbánó szívvel!

Testvér, csak akkor lesz igazi nyugalma a lelkednek, ha őszinte gyermeki hittel rábízod magad, mert akkor a megoldás érkezik zaklatott életedbe. Ahol Jézus van, ott ÉLET van és gyógyulás, ezért most egy őszinte csendes imádságban sorold el az Úrnak fájdalmaidat, sebeidet, gondjaidat. Ő ismeri, hogy hol vérzik az életed, öntsd ki előtte beteg szívedet, mert ma még rendezheted az Úrral összekuszált életedet, megoldatlan dolgaidat. Bízd magad az áldott orvosra, és megláthatod Isten szabadítását.

Úr Jézus segíts, mert Te vagy az ÉLET! Te a bűnösöket menteni jöttél. Kérlek, bocsásd meg bűneimet, és jöjj el az én szívembe, mert tudod, hogy nélküled minden szétesik, haldoklik, összeomlik körülöttem! Kérlek, ments meg! Nélküled nem élet az életem! Lelked által gyógyíts meg, hogy teljes szívvel a tied lehessek. „Gyógyíts meg Uram és meggyógyulok, szabadíts meg és megszabadulok, csak téged dicsérlek." Jeremiás 17,14

Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor Jézus Krisztus útja és a te utad végre MEGEGYEZIK, amikor mindketten azonos irányba haladtok- EGYÜTT, amikor vele járod minden lépésedet- HAZAFELÉ! Tedd a kezed bátran az Úr Jézus Krisztus átszegzett kezébe, és hajtsd a szíved meghitten az Ő megsebzett szívére, mert Ő sebeivel gyógyítgat most is téged!

Ha mindezt megteszed, és vele jársz, meglátod az Isten dicsőségét. Félned nem kell többé, aggódnod nem kell többé, csak hinned kell Benne rendületlenül, és elmondhatod az Ige szavaival: „Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem." Zsidók 13,6 Isten most Igéje és Szentlelke által téged is menteni akart, fogadd be Őt a szívedbe, hogy végre a drága Megváltó, Jézus Krisztus legyen számodra a legfontosabb ezután, mindenek fölött!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***

A legnagyobb Feladat a hívő számára!

Jézus mondja:

„Ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt." Lukács.12, 8

Aki az Úr Jézust követi, az a legnagyobb felelősséget vállalta. Ha valaki Jézusról vallást tesz, az nem kisebb feladatot teljesít, mint az életmentés áldott feladatát! Ez hívő életünk értelme, ezért születtünk újjá, ezért élünk még, ezért neveztetünk Krisztusról keresztyénnek, ezért vagyunk az övéi, ez a küldetésünk lényege, mert mi már Hozzá tartozunk, és Ő ebben a munkában akar használni minket!

Jézus tanítványaiként a legnemesebb küldetésben járunk, mert nekünk kell megismertetnünk kortársainkkal az élő, feltámadott Jézus Krisztust. Ez a legfontosabb, a legnehezebb, a legtapintatosabb, de egyben a leggyönyörűbb feladat is, amit ember kaphat.

Ma még vallást tehetünk az Úrról, de ezt csak Isten Lelke által felkészítve tudjuk, ha Ő már: „.késszé és hajlandóvá tett arra, hogy ezentúl Őneki éljünk!" Heidelbergi Káté, 1 kérdés. Isten Szentlelke által indít bennünket embertársaink megmentésére, mert szánalmat ébreszt szívünkben az elveszettek iránt!

Aki Jézus Krisztust a szívébe fogadta, az csodálatos lelki változáson ment át, és nem lehet többé „néma keresztyén"! A megtért embernek megnyílik a szíve, megnyílik a nyelve az istendicséretre és a vallástételre.

Tudjuk, hogy aki Jézust szégyelli e földön, azt Ő is „szégyellni" fogja majd az Atya előtt. A vallástétel nem kötelező, de az elhallgatás szörnyű tiszteletlenség az Úrral szemben. Vállaljuk Megváltónkat az emberek előtt, hisz Ő is vállalt minket, amikor életét áldozta értünk a kereszten! Hálából szenteljük Neki életünket, és éljünk ezután az Ő dicsőségére!

Trencsényi László
református lelkipásztor

Leírás: https://honlap.parokia.hu/data/gallery/2634/thumb_t-l.jpg

SZOLGÁLATAIM

*************
Lukács 11,42
A SZÍVTELEN ADAKOZÁS BŰNE
Lukács 12, 20-21
A KAPZSISÁG BŰNE
Lukács 12, 8-9
AZ ELHALLGATÁS BŰNE
Máté 6,9
ISTEN AKARATA
Máté 5,3
LELKI SZEGÉNYEN
Ézsaiás 12,3
TISZTA FORRÁSBÓL
Márk 4,18-20
A MAGVETŐ PÉLDÁZATA
Márk 3,4-5
GYÓGYÍTÁS SZOMBATNAPON
Máté 24,12
MEGHIDEGÜLT SZERETET
János 18,37
A LEGNAGYOBB ÖRÖMHÍR
5.Mózes 32,9-11
BIZTONSÁGBAN
Máté 5,13
MENNYEI ÍZ
Máté 5,14
RAGYOGJATOK
1.Korintus 6,19
A LÉLEK TEMPLOMA
2.korintus 2,15
MENNYEI ILLAT
2.Korintus 3.3
ÉLŐ LEVELEK
1.Péter 2,9-10
SZENT NEMZET

***

A SZÍVTELEN ADAKOZÁS BŰNE

"De jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságos ítéletet és az Isten szeretetét, pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhanyagolni!" Lukács 11,42.
Az Ószövetségben több utalást találunk a tizedfizetésre. A mi Urunk Jézus Krisztus is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mégpedig új alapra helyezve azt. Üzenetét, tanítását összefoglalhatjuk egy rövid mondatban: Hiába minden szívtelen áldozat. A szív az igazi Istennek tetsző áldozat! Merő képmutatás lesz életünk és minden adakozásunk is ha nincs benne az Istenünk iránt érzett őszinteség, tisztesség, igazság és szeretet.
Sokan foglalkoznak napjainkban is a tized fizetésének kérdésével. Egyes felekezetek burkoltan ködös utalásokkal tartanak rá igényt, mások természetesnek veszik és nyíltan hirdetik, vagy egyenesen megkövetelik tagjaiktól a tizedet. Ez egyes szektákban olyannyira eltorzult már, hogy híveikkel kérdőíveket is kitöltetnek keresetükről. Elrettentő esetekben még attól sem riadnak vissza, hogy "bevessék" az Anániás és Safira esetét (Ap.Csel.5) vagy egyenesen átokkal fenyegetik meg a "tudatlan hívőket"!
Vigyáznunk kell ezekre a farizeusi csapdákra, mert nem mindegy hogyan kezeljük ezt az érzékeny kérdést! Ebben fenti példában szereplő tizedfizetés minden jó érzésű ember szemében visszataszító hatást kelt, mert gőgössé, fölényessé, elbizakodottá teszi az adakozót. Így nincs értelme az adakozásnak és felesleges az a nagy buzgólkodás is, amikor az ember szüntelenül csak számol, porciózik, oszt és szoroz, hogy: "mennyi jár" az Istennek, de a szíve mindig kimarad adományából!

Testvérek mi ebben a kérdésben is nagy szabadságot kaptunk a mi drága Megváltónktól. Szabadon és boldogan adhatunk számolatlanul áldott célokra anyagi javainkból. Ismerjük a mi Urunk tanítását: " Ne tudja a te bal kezed mit ad a jobb.-( Máté 5, ) Mert a jókedvű adakozót szereti az Isten! Az Úr Jézus a hideg és merev emberi hagyományok helyett mindig Isten dicsőségét ragyogtatja fel: az igazságos ítéletet, az irgalmat, Isten szeretetét! Ez legyen a helyes magatartásunk mindig amikor adakozunk!

A KAPZSISÁG BŰNE

"Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.- Lukács 12,20-21

A példázatban szereplő embert magunk előtt látva, bizony elcsodálkozhatunk, hogy így földi kincseinket szorongatva mi is Isten szemében milyen szánalmasak, szegények, üresek és becsapottak vagyunk. Ó mennyire eltorzult az értékrendszerünk és az értéknek hitt féltett kincseink mennyire csak hitványságok az örökkévalókhoz képest.
Ennek az embernek tulajdonképpen anyagi javak tekintetében mindene megvolt s úgy tűnt, hogy egyenesben van az élete is: Bő termés, busás anyagi haszon, kényelem stb. Mégis szerencsétlen ez az ember, mert valami nincs rendben az értelmével, lelke kényelméről beszél ugyan de anélkül, hogy valóban törődne is lelkével. A kiábrándító valóság azonban az, hogy nincs már lehetősége anyagi javait élvezni, mert közben véget ért az élete. Őt már nem a nagy földi terveinek megvalósítása vagy az élet kényelmének élvezése várja, hanem a végső elszámoltatás.
Tulajdonképpen a baj forrása a hibás életszemléletében, a kapzsiságban keresendő:
v Nem volt hite : Istent tökéletesen kihagyta minden számításából.
v Nem volt szíve: Csak kapni tudott, mindent csak önmagának akart.
v Nem volt lelki látása: Csak a földi kincseket látta, melyek elvakították.
v Nem volt perspektívája: Csak ebben a földi életben tudott gondolkodni.

Manapság is aki nem Isten szerint gazdag, az bármikor hasonló helyzetbe kerülhet. Ezért ez az eset számunkra is tanulságos figyelmeztető jellegű üzeneteket hordoz. Sajnos hitetlenül mi is így nézünk ki és ilyen magunknak valók vagyunk. De mit is jelent Isten szerint gazdagnak lenni:
v Mennyei kincseket, elavulhatatlan értékeket gyűjteni: Jézus Krisztus által megismerhetjük azt, hogy mi kedves az Úrnak. Ő naponta megtölti életünket gazdagon, békességgel és szeretettel koronáz meg és lelki ajándékokkal ruház fel.
Az Úr arra is figyelmeztet minket, hogy talentumainkkal helyesen gazdálkodjunk és adjuk tovább azt, amit Isten szent kegyelemből kaptunk:

"Adni kell, adni, mindent odaadni: Munkát, erőt, életet, pénzt, ruhát és kenyeret, Könnyet, mosolyt, simogatást, jószándékot, jóakarást, Imádságot, egészséget, melegséget élő hitet. Odaadni akárkinek a legelső nincstelennek.Szeretetet adni- adni s érte semmit sem kívánni- Kalkuttai Teréz

AZ ELHALLGATÁS BŰNE

"Mondom nektek: ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Isten angyalai előtt." Lukács 12, 8-9

Azzal, hogy ha valaki az Úr Jézusról vallást tesz, nem kisebb feladatot teljesít, mint az ÉLETMENTÉS áldott feladatát! Ezért születtünk, ezért élünk, ezért neveztetünk Krisztusról keresztyénnek, ezért vagyunk az övéi, ez a küldetésünk lényege, mert mi már megismertük Megmentőnket, Aki másokat is menteni akar és ebben a munkában minket is fel akar használni!
Nem kisebb a küldetésünk mint az, hogy nekünk, ma élő hívőknek kell megismertetnünk kortársainkkal az élő, feltámadott Krisztust. Ez a legnehezebb, a legtapintatosabb, de egyben a leggyönyörűbb feladatunk is.

Testvérek, ma még vallást tehetünk az Úrról, de mi tisztában vagyunk azzal, hogy ez csak Isten Lelke által felkészítve tehetjük, ha Ő már:
".. késszé és hajlandóvá tett arra, hogy ezentúl Őneki éljek!- Heidelbergi Káté, 1 kérdés. Isten Szentlelke tehát indít minket az embertársaink megmentésére, mert szánalmat ébreszt szívünkben az elveszettek iránt!
De hogyan lehetünk alkalmasak erre az áldott feladatra? Aki Isten Szentlelke által az újjászületés csodálatos változásán átment az nem lehet többé "néma keresztyén"! A megtért embernek megnyílik a nyelve az Istendicséretre és a vallástételre. Amint az első bizonyságtételünkre életünk végéig emlékezni fogunk ugyanúgy mint az első hangos imádságunkra.
Tudjuk, hogy aki Jézust szégyelli-e földön, azt Ő is "szégyellni" fogja majd az Atya előtt. A vallástétel nem lehet senki számára kötelező, de ne essünk az elhallgatás bűnébe, mert ez szörnyű tiszteletlenség az Úrral szemben. Tudjuk-e, merjük így vállalni a Megváltónkat, Aki életét áldozta értünk a kereszten? Ne okozzunk Neki fájdalmat, ha szeretjük Őt!

JÉZUS PANASZA
Ti Mesternek hívtok - és nem kérdeztek engem.
Útnak neveztek - és nem jártok rajtam.
Világosságnak hívtok - és nem néztek rám.
Életnek neveztek - és nem kerestek engem.
Bölcsnek hívtok - és nem követtek engem.
Hatalmasnak neveztek - és nem kértek engem.
Irgalmasnak hívtok - és nem bíztok bennem.
Igazságosnak neveztek - és nem féltek tőlem...
...Ha egyszer örökre elvesztek - ne okoljatok engem!
(A lübecki Krisztus-szobor felirata)

ISTEN AKARATA

"Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is- Máté 6,10
Egyik kedves énekünk mondja:"Akaratod nekem, mutasd meg szüntelen, ne rejtsd el Mesterem, tetszésedet!- Ebben az "én" központú hitetlen világban bárcsak minden ember így keresné naponta Isten akaratát!
Most nézzük meg mi is Isten akarata az ember életében? "Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen.- Ezékiel 18,23 "Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom őt az utolsó napon.- János 6,40

Tudjuk, hogy Isten senkire sem kényszeríti rá akaratát, hanem beleegyezésünket kéri, hogy üdvözíthessen! Szabad akaratunk van ellentmondani vagy engedelmeskedni Istennek.
Az ember romlottsága leginkább abban nyilvánul meg, hogy nem Isten akaratának rendeli magát alá. Még a megtért embereknél is sokszor előfordul ez a "betegség", és nem tudnak Isten akaratába feltétel nélkül belehelyezkedni, hát még beletörődni milyen nehéz!
Márpedig minden olyan imádság céltévesztett és kisiklott, amelynek végére nem lehet oda tenni, hogy: "Legyen meg a Te akaratod". Ne feledjük, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus az utolsó éjszakán is ki tudta mondani, hogy legyen meg az Atya akarata!

Testvér, te ki tudod- e mondani Pál apostollal, hogy: -Mit akarsz Uram, hogy cselekedjem?- Lehet, hogy Isten azért nem tud adni, mert még mindig mással vagy elfoglalva és mással van tele a kezed és a szíved?
Üresítsd meg Isten előtt magad és Ő gazdagon fog adni, de akkor sem azt amit te elképzeltél, hanem mindig azt amire éppen szükséged van!
Mennyire más lenne az életünk, ha mindenkor szemünk előtt lebegne Isten élő Igéjének vezetése, tanácsa: "Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes." Róma 12,2 "Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek-. 1.Tesszalonika 4,3

LELKI SZEGÉNYEN

" Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa" Máté 5,3

Jézus tanítói működését a valódi boldogság meghirdetésével kezdte meg. Ő ismeri minden emberi vágy végső célját, még azokat is amelyeket megfogalmazni sem tudunk. Látja azt is, hogy miként tévednek el annyian a boldogságkeresés mélységes útvesztőiben. Minket is ismer, akik ma figyelhetünk az Ő szavaira és azt is tudja, hogy jelenleg boldog-e az életünk?

Jézus már az első boldogmondásban megmutatja minden boldogság célját, mely nem más mint a mennyeknek országa. Ehhez először is olyan lelkiállapot szükségeltetik, mint a lelki szegénység. A szó itt koldus szegénységet jelent. Tudjuk, hogy a koldus nem szégyell kiállni az emberek elé és kitartani a kezét alamizsnát várva.
Mi akik lelki szegénynek valljuk magunkat, nem szégyellünk naponta mély alázatban Isten elé járulni és oda nyújtani elé szegény szívünket és Tőle olyat kérni, amit ember nem tud megadni: kegyelmet és bűnbocsánatot és Szentlelket minden napra.
Csak az lehet lelki szegény, aki önmagát megüresítve, semminek tartva, Isten irgalmasságában naponta tud megnyugodni. Tanuljunk meg mindenkor alázatosak maradni az Úr előtt, mert Jézus is vállalta értünk a teljes szegénységet, amikor emberré lett és értünk feláldozta az életét! "Mert ismeritek a mi Urunknak Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett, hogy ti az Ő szegénysége által meggazdagodjatok." 2. Korintus 8,9

TISZTA FORRÁSBÓL

"Örömmel meritek vizet a szabadító kútfejéből- Ézsaiás 12,3
Amikor tanácsot akarunk adni valakinek, akkor szoktuk idézni ezt a szépen csengő buzdítást: "CSAK TISZTA FORRÁSBÓL". Én mégis jobban szeretem ezt a gondolatot- hitem szerint- igazabbnak fordítani:
CSAK AZ EGYETLEN FORRÁSBÓL!
Amint víz nélkül elképzelhetetlen a földön az élet, ugyanúgy a keresztyén ember élete is elképzelhetetlen a szabadulás kútfeje, forrása- Jézus Krisztus nélkül. Én úgy ismerem Isten Igéjét mint egyedüli olyan forrást amelyből valóban örök élet fakad. " Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha örökké meg nem szomjúhozik, hanem az a víz, amelyet én adok neki örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne.- János 4,14

ÖRÖMMEL, AZ EGYETLEN FORRÁSNÁL!
Aki már találkozott Jézus Krisztussal és átélte a megtérés csodáját, az tudja csak, hogy milyen öröm az Úrral minden nap találkozni. Szomorkodhatunk-e az élő víz mellett? Soha! Isten Igéje ragyogóvá teszi a szívünket és az arcunkat.

MERÍTENI AZ EGYETLEN FORRÁSBÓL!
Mi tudjuk, hogy Isten Igéjéből meríteni csak a szívünkkel lehet. Mégpedig azzal az új szívvel amelyet Istentől kaptunk, a régi ugyanis alkalmatlan volt erre. Akinek nincs újjászületett élete, az bizony szomjan halhat még az Ige mellett is. " Ha valaki szomjazik jöjjön énhozzám és igyék " János 7,37 Ma is magához hív az Úr Jézus, és boldog ember, aki hozzá menekül!

Sajnos, nekünk mindig szem előtt kell tartanunk azt az tényt is, hogy nem minden forrás tiszta, ami annak látszik. A szekták ma is tisztának látszó de mérgezett forrással kínálgatnak , ezért mindig vizsgáljuk meg az Ige mérlegén, hogy mit fogadunk el. Tanuljuk meg, hogy mindig csak az EGYETLEN HITELES FORRÁSBÓL táplálkozzunk, ez pedig csakis a Szentírásban hozzánk szóló Isten áldott igéje lehet.
A legcsodálatosabb Istentől kapott lehetőségünk az, hogy akár ma is létrejöhet az állandó, meghitt, élő kapcsolat a Békesség fejedelmével, az Élet Forrásával, Jézus Krisztussal!
Ezzel a képpel kapcsolatban nagyon találó az alábbi vers, melyben három márványcsésze adja át egymásnak a forrásvizet.

Conrad Ferdinand Meyer: A RÓMAI KÚT

Felszökken a víz, s átfolyik
a márványcsésze öblibe,
Túlcsordul most a második,
a vízét zuhogva önti le:
Megtölti ez a másikat,
s már víz pezseg a mélyiben.
Mindegyik vesz, mindegyik ad,
árad és pihen.

Igen, ez a mi küldetésünk is. Nekünk is ilyen őszinte természetességgel kellene mindig továbbadnunk, a mi drága Megváltónktól, Jézus Krisztustól kapott életmentő igét, mert Ő mondja: "Aki hisz énbennem, ahogy az írás mondja, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek- János 7,38
Soha ne hagyjuk el az élő vizek forrását! Az éltető Igét, amit az Úrtól folyamatosan kapunk, szelídséggel fogadva engedjük, hogy színültig megtöltsön, mert csak így fogjuk tudni azt másoknak is továbbadni, szolgálni! Csak így válhat életünk: békességszerző életté, szeretetet, örömet, békességet termő áldott életté!

A MAGVETŐ PÉLDÁZATA

Márk 4, 18-20

"Másoknál a tövisek közé hullott a mag: ezek meghallják az igét, de e világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása megfojtják az igét, úgyhogy ez sem hoz termést. Akiknél a jó földbe hullott a mag: ezek hallgatják az igét, befogadják, és az egyik harmincszoros, a másik hatvan-szoros és némelyik százszoros termést hoz."

A mi drága Megváltónk Jézus Krisztus ebben a felejthetetlen példázatban négyféle talajról beszél, ezek közül három a végeredményt tekintve ugyanaz; előbb vagy utóbb beáll a halál.
Szinte magunk előtt látjuk a magok szomorú sorsát:
ELTAPOSVA, KISZÁRADVA, MEGFOJTVA.

Eltaposva:
Mi az érték ma? Vannak, akik kegyetlenül bánnak mindennel, amit Isten mond és semmibe veszik, legfeljebb csak taposni szeretik. Ők csirájában ölik meg az Igét és mindazt, ami szent, ami pedig számukra az életet jelenthetné, de így még lehetőséget sem adnak a megfoganásra.

Kiszáradva:
Nincs hely, nincs gyökér, nincs víz, mindenütt csak kő van és sivatag. Hányan haltak már meg ilyen lelki sivatagban, Vajon hányan fog-nak még ezután így meghalni, akiknek szívük még mindig kőből van? Számukra csak a felszín a fontos a minden komolyságot nélkülöző látszat. Ha próbák jönnek vagy üldözés, azonnal elszárad a hit és minden szomjan hal!

Megfojtva:
A tövises szív kegyetlen hely. Előbb vagy utóbb, mint a hurok-ba futott vad, belenő a tövis és ő pedig belenő a tövisbe: - nincs menekvés. Pedig még sokáig úgy tűnhet, hogy minden rendben van és él, csak később derül ki, hogy valami nagy baj van a környezettel. A nagy fojtogató jelen van; az, aki a halált tartogatja számára mielőtt még teremni tudna.

Rangos sportversenyeken az esélytelenek megnyugtatásaként fennen hangoztatják, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos és így sokan eleve vesztesként állnak rajthoz.
Ez a kijelentés lelki értelemben a legnagyobb hazugság.
Mert a keresztyénség útján rajthoz álló ember nem elégedhet meg csupán a részvétellel, vagy a második hellyel.
Itt győzni kell, mert minden más eredmény katasztrofális vereség, mely egyenlő a halállal.

Testvérek, ha Jézus Krisztusnak adtuk teljesen a szívünket, akkor a jó talajnak előbb-utóbb teremni kell: "százannyit, hatvanannyit, vagy harmincannyit". Végig kell futnunk az előttünk lévő pályát, hittel és hűséggel. Ne féljünk, hiszen az ige bíztat minket: "Diadalmat ad nekünk" I. Kor 15,57 "A győzelem, amely legyőzte a világot a mi hitünk!" I. János 5,4
Tartozzunk a győztesek közé, hogy elnyerhessük az élet koronáját! "Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek." Jakab 1,12

GYÓGYÍTÁS SZOMBATNAPON

"...szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni, életet megmenteni vagy kioltani? De azok hallgattak. Ekkor haragosan végignézett rajtuk és sajnálta őket szívük keménysége miatt: majd így szólt ahhoz az emberhez: "Nyújtsd ki a kezedet!-Erre az kinyújtotta, és meggyógyult a keze."
MÁRK 3,4-5

Jézusnak ez volt az első nyílt összeütközése a farizeusokkal, akik vérben forgó szemekkel figyelték, amint meggyógyított szombatnapon egy beteget. A rosszindulatú farizeus megfigyelők számára ez olyan felháborító volt, melyért Jézus halálát akarták.

Tudnunk kell, hogy szombatnapon a zsidó rendelkezések szerint tökéletes nyugalmat kell tartani:
nincs tűzrakás, nincs sütés-főzés, nincs utazás, nincs teherhordozás stb. Aki ezt nem tartja meg az a szombat meggyalázója.
Sokan ma is elítélnék Jézust, mivel szombatnapon jót cselekedett, gyógyítani mert.

Vizsgáljuk meg ezt a kérdést részletesebben.
A sabbat (szombat) jelentése: nyugalom. Jézus azt mondja magáról, hogy ő a szombatnak is Ura.(Márk 2,28) Ő életet menteni jött a földre és a nyugalomnap ajándék voltát igyekezett helyreállítani, megszabadítva a törvényeskedő terhektől, mert az Úrnak panasza van rá!
"Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat, ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést!- Ézsaiás 1,13

Mi akik Jézus követői vagyunk nem a szombatot ünnepeljük nyugalom napjaként, hanem a hét első napját a vasárnapot, mert a mi Urunk Jézus Krisztus ezen a napon támadt fel a halálból. Ezért a mi Református Keresztyén Anyaszentegyházunkban is az apostolok és az őskeresztyének példáját követve: (Ap.Csel 20,7; I.Kor 16,2, Jelenések 1,10) a vasárnapot, az ÚRNAPJÁT ünnepeljük.

A Szentírás szerint mi nem akarunk az árnyéknak szolgálni, hanem a VALÓSÁGNAK.
"Senki se ítéljen el titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt. Hiszen ezek csak ÁRNYÉKAI az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság.- Kolossé 2, 16-17

Ma is sokaknak nagy kérdés az, hogy mit szabad és mit nem szabad a nyugalom napján cselekedni. A kérdésre a választ maga az Úr Jézus adja meg azzal, hogy ezen a napon is "szabad jót cselekedni.- (Máté 12,12)

Nekünk tudnunk kell, hogy nem a "nap" számit, hanem az élet, mégpedig az örök élet. Ezt akarja ma nekünk adni a mi drága Megváltónk. Egyedül Neki van hatalma kimenteni minket a biztos halálból! Ő ebben az igében most nekünk mondja, hogy:"nyújtsd ki" bátran beteg szívedet, és kérd és vedd a kegyelmet! Aki ezt hittel megteszi az valóban csodákat fog átélni: teljes lelki gyógyulást!

Testvérek, áldjuk a mi Urunkat azért, hogy mi Őhozzá; a halálon is győztes Királyhoz tartozhatunk, akinek feltámadására minket a vasárnap megszentelése emlékeztet, de emlékeztet arra a mennyei nyugalomra is, ahová Ő vezet el minket, ha mindvégig kitartunk mellette.
Ezért mindig hálával emlékezzünk arra, amit a mi áldott Megváltónk az Úr Jézus Krisztus tett értünk bűnösökért.

A MEGHIDEGÜLT SZERETET

" Mivelhogy a gonoszság, megsokasodik a szeretet sokakban meghidegül- Mt.24,12

Manapság, globális felmelegedésről beszélnek a tudósok, lelki értelemben viszont globális lehűlést tapasztalunk.
Ebben a könyörtelen világban nem túlzás Tóth Árpád gondolata:"...köztünk a roppant, jeges űr lakik...- Saját bőrünkön tapasztaljuk, ahogy a jégcsapszívek szúrnak, és a jégtömbbe zárt arcizmok görcsbe rándulnak.
Nagyon hideg lett a világ és kitapintható az igazságtalanság, az irigység, a hivalkodás, a büszkeség, a nagyravágyás, a haszonlesés, a harag és a gyűlölet. Szeretet nélkül nem lehet sokáig kibírni. Így élünk vacogva, részvét nélkül az embertelenségben, és szenvedünk tovább a szeretet hiányától mindaddig, amíg nem találkozunk Jézus Krisztussal.
Az Ő mérhetetlen szeretete törte meg a lelki "jégkorszakot-.
A két évezred alatt számtalan ismertetőjele volt a keresztyénségnek, de csak egy marad örök. Nem a különböző jelképekről, sem a betanult szólamokról, hanem csak a szeretetről ismerszik meg Krisztus tanítványa.
"A szeretet soha el nem fogy!-1 Korintus13,8

Minden újjászületett ember csodálatos változáson megy át. Ilyenkor a kívülállók először csak azt érzékelik, hogy a durva, önző, érzéketlen emberből: kedves, gyöngéd, tapintatos személyiség lett. A Krisztusban hívők őszintén szeretik egymást, mert a Lélek tüze melegíti át őket és az első szeretet lángja tartja elevenen a testvéri közösséget. Az Úrtól kapott teljes szeretet kiűzi a félelmet és csak ennek a mennyei szeretetnek erős gátjain törnek meg a jéghideg világ félelmetes vad hullámai.

A LEGNAGYOBB ÖRÖMHÍR

Jézus mondja:
"Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.- János 18,37
Nincs ahhoz fogható öröm, mint amit Isten adott nekünk Jézus Krisztusban. Az Ő eljövetele, megszületése, testet öltése az emberiség számára a legnagyobb örömhír.
Nekünk a Karácsony sokkal többet jelent, mint az általában vett szeretet ünnepe, mert ez a nap az Élő Isten felénk kiáradó végtelen SZERETETÉNEK ünnepe! Higgyük el, hogy Őnála jobban senki sem szeret minket, hisz értünk küldte és adta egyszülött Fiát.

Vegyük a bátorságot és vizsgáljuk meg, hogy igaz-e amit a Biblia Jézusról ír. Győződjünk meg arról, hogy kicsoda Ő, és mit tett értünk, mert Jézusnál csodálatosabb személyiség soha nem született!
Minden hitetlen ember tulajdonképpen merényletet követ el önmaga ellen, amikor nem él ezzel a lehetőséggel. Sokan keserűségükben, vagy kényelmükben nem tudnak, vagy nem akarnak tisztán, józanul látni, mivel csalódtak az igazságtalan világban. De Jézus éppen értük jött, őket hívja, a bajban lévőket, a megfáradtakat, mert még nyitva áll a kegyelem ajtaja és bárkinek része lehet abban a múlhatatlan gyönyörűségben, melyet Isten Fia hozott közénk!

Jézus Krisztus maga az ÉLET! Egyszerűen nem lehet nélküle élni! Ő a bűn miatti halott világba értelmet, életet, megoldást hozott. Az Ő személye, minden ember számára reménységet hozott, mert Ő ma is ad bűnbocsánatot, teljes szabadulást, teljes örömet, teljes nyugalmat, szeretetet, békességet és örök életet annak,aki ezt elfogadja.

Amennyiben szükségünk van ezekre az ajándékokra, akkor kérjük most az Urat, hogy Szentlelke által vegyen lakozást a szívünkben. Csak ekkor lesz boldog az életünk, örök és múlhatatlan az ünnepünk!

BIZTONSÁGBAN

"Mert az Úrnak része az Ő népe....körülvette őt, gondja volt rá, őrizte mint a szeme fényét. Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettük szárnyait, felveszi őket és tollain emeli őket- 5 Mózes 32,9-11

Van egy kedves énekünk, melynek reflénje így hangzik: "Miért szeret Isten, miért szeret még?" Sokszor elgondolkodom azon, hogy miért is szereti Isten az embert ennyire. Még nehezebb ezt érteni akkor, ha arra a mérhetetlen fájdalomra gondolok, amit Isten érezhet a mi bűneink miatt,
Miért szereti hát, mégis Isten a bűnös embert? A hitetlenek számára ez nem is kérdés. Csak a megtért emberként kezdünk elgondolkodni ezen, és mégsem értjük, de annyi bizonyos - nagyon drágák lehetünk a mi Teremtő Atyánknak, ha értünk a keresztre adta az Egyszülött Fiát, Jézus Krisztust.

Ha valakire elmondható ez: "úgy őrzi mint a szeme világát". Akkor tudjuk, hogy ez számára a legértékesebb, legfontosabb, legdrágább, amit a világ minden kincsénél is jobban félt és szeret.
Ez a kibeszélhetetlen szeretet érezhető meg a fent idézett igében. Ha Jézus Krisztust befogadtuk a szívünkbe, megtérésünkkor Isten népének tagjává, drága gyermekeivé váltunk. Féltve őrzött szeretett kincsek lettünk az Élő Isten számára. Ez az igazság!
Miért? Csak azért, mert szeretjük Jézus Krisztust és már az övéi vagyunk!

Egyszer szemtanúja voltam, amint a kis fecskék fészkükből először kirepültek. Láttam azt a kétségbeesett repkedésnek alig nevezhető bukdácsolást, ahogyan próbálták birtokba venni a légteret. Ha nagy üggyel- bajjal végre sikerült valahol landolniuk, láttam amilyen érdeklődéssel ismerkedtek a külvilággal. Számukra eddig a világot csak egy szűkös poros hely, a padlástér félhomálya jelentette. De most kint voltak, bár még gyönge szárnyaikon de már kint a SZABAD világban. Ismerkedtek a soha nem látott tágas kék égbolttal a ragyogó és meleget árasztó Nappal, a széllel, a fákkal, a háztetőkkel, a mezőkkel, a virágokkal és más madarakkal.
De ott sürögtek- forogtak mellettük a szüleik is, akik gyámoltalan fiókáikat féltő szeretettel vigyázták, körülvették, segítették, hívogatták, etetgették, tanítgatták. Ezek a kis fecskék érezhették azt a mérhetetlen szeretetet és gondoskodást, melyet szüleiktől kaptak.

Testvéreim, ti akik már Isten gyermekeinek valljátok magatokat, eltudjátok képzelni azt, hogy Isten megfelejtkezik rólatok? Ti, akik átéltétek a megtérés és újjászületés örömét, és a keskeny úton a mennyei hazába tartotok és kijöttetek a bűnös kívánságok " sötét, poros odújából" a bűn rabságából a SZABADSÁGRA az Isten megváltásának dicsőséges ege alá:- eltudjátok képzelni, hogy Isten magatokra hagy? Ugye nem!! Drágák vagytok Neki, és úgy őriz, mint a szeme fényét! Örüljetek minden napon a ti Megtartó Isteneteknek!

Oly jó, hogy érzem: kezemben kezed,
Követ a léptem: elmegyek veled!
Oly jó, hogy értem: mit ajkad beszél,
Hallgatok rád, és nem érhet veszély!
Oly jó, hogy látom: hol a keskeny út,
amelyen lelkem üdvösségre jut.
Oly jó, hogy tudom: Golgota hegyén,
Lettem a tied, lettél az enyém.
Oly jó, hogy hiszem: megmosott a véred.
Te vagy nekem a Feltámadás, Élet.

A MENNYEI ÍZ

"Ti vagytok a földnek sója.- Máté 5,13
Jézus életszerű, eleven hasonlatait hallva, mindig elgondolkodhatunk jelenlegi állapotunkról, mert ezeket a hiteles képeket Isten készíti az Ő gyermekeiről, figyelmeztetésként, okulásként és soha nem azért, hogy elbizakodjunk.
A só mint életfontosságú elem jelen van az élet minden színterén. Olyan különleges tulajdonságai vannak, hogy ízesítőszerként, tartósítószerként, fertőtlenítőszerként és gyógyszer alapanyagként is széles körben alkalmazzák! A só nélkülözhetetlen a mindennapi életben. Különösen akkor értjük meg igazi értékét, ha belegondolunk, hogy milyen a világ só nélkül: keserű, romlott, fertőzött és beteg! Ugyanilyen nyomorúságos állapotban szenvednek lelki síkon is mindazok, akik Jézus Krisztus nélkül élnek!
Jézus, amikor a tanítványait a sóhoz hasonlítja, azt a felelősségteljes küldetést hangsúlyozza amelyet minden keresztyénnek, mint a "jó sónak- teljesíteni kell!

Ahová ugyanis a só esik ott előbb, vagy utóbb hatni kezd, mert így végzi a küldetését. Hatá-sa érzékelhető lesz, és kimutathatóvá válik. Ha ez mégsem így történik, akkor az már nem is só, csak szemét. Jaj annak a sónak mely nem tud, vagy nem akar beolvadni! "Nem jó az semmire hanem, hogy kidobják és eltapossák az emberek!-
Mi milyen keresztyének vagyunk azon a helyen, ahol élünk? Mert Isten úgy szórt el minket is a földön, mint a jó sókristályokat, azzal az életbevágóan fontos feladattal, hogy adjuk tovább a Jézustól kapott mennyei ízt, a bűnbocsánat és a feltámadás drága evangéliumát ennek a megkeseredett, ízét vesztett, Istentől elszakadt világnak.
Isten, nemcsak ideig-óráig, hanem örökre akarja átmenteni a romlás útjára tévedt, a züllés és szenvedélyek fertőjébe merült, megkötözött embereket.
"Fertőtleníteni- akarja az egyetlen hatásos fertőtlenítőszerrel a bűn halálos kórjában élőket.
Gyógyítani akarja az emberi eszközökkel gyógyíthatatlanokat és a nyílt sebeket bekötözni a Krisztus szeretetével.
Boldogok vagytok ti, földnek savai, akik az Úr Jézus áldott Igéjét /ízét/ kaptátok, ne tartsátok magatokban, hanem hirdessétek Őt, olyan természetes egyszerűséggel, panasztalanul, amint a jó só is végzi a maga küldetését.

RAGYOGJATOK

" Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város.- Máté 5,14

Ez az egyetlen olyan hasonlat, amit a mi Urunk, Jézus Krisztus jelent ki önmagáról, ugyanakkor követőiről is. Ezért ez a rang minden keresztyén ember számára a legnagyobb felelősség is egyben. Világ világosságának lenni valóban a legnagyobb feladat, sőt képtelenségnek is hangzik azok számára, akik nem ismerik az Úr Jézust.

Jézus Krisztus mondja: -..aki engem követ, nem jár sötétség-ben, mert övé lett az élet világossága- János 8,12.
Vagyis tőle kaptuk küldetésünkhöz az evangélium hirdetéséhez a mennyei felhatalmazást.
A világosság a sötétségnek az ellentéte. Minket Isten az Ő Szentlelkének erejével, az Ige világosságával a lelki sötétségben élőkhöz küld: MENTENI !
A keresztyén embernek, mint a fénynek hármas küldetése van:

1. Világosságot tudjon gyújtani ott, ahol már minden sötét lett. A sátán csapdájában vergődőknek, a sötét bűnökben sínylődőknek tudja felragyogtatni a mennyei reménységet.
2. Meleget tudjon adni ott, ahol minden megfagyott. Az elhidegült mindentől elidegenedett, modern jégkorszakban élő embertársaink szívét az Ige melegével melengetni.
3. Vezetést tudjon adni ott, ahol a tehetetlen, becsapott és a tévelygés kiúttalan labirintusában eltévedtek várnak a csodára! MERT JÉZUS KRISZTUSSAL AZ ÉLETMENTÉS LEHETSÉGES!

Testvérek, ez a mi küldetésünk. Tudjuk, hogy az Úr Jézus szeretete által lángra lobbantott kicsi életünket- e földi harcban: viharok, orkánok szaggatják majd, mégis indulnunk kell, mert Jézus nem azért gyújtott meg minket Lelke által, hogy elrejtőzzünk, meghidegüljünk, hanem, hogy ragyogjunk!
Töltsük be küldetésünket!
"Legyetek Isten hibátlan gyermekei ez elfordult és elvadult nemzedékben, akik között ragyogtok mint csillagok a világban.-
Filippi 2,15

Csak égni kevés,
csak világítani hiú dolog,
égni és világítani,
ez a tökéletesség! (Szent Bernát)

A LÉLEK TEMPLOMA

"Nem tudjátok-e, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentlélek temploma, amelyet Istentől nyertetek-1.Korintus 6,19

Sokféle templom létezik a világon, de ezek közül az a legkülönlegesebb amelyről most hallunk az igében. Hogyan és miért lehetséges az, hogy az élő Isten az egyszerű embert templomnak nevezi?
A jeruzsálemi templomról tudjuk, hogy az Isten jelenlétének a helye volt. Jellemzője a mindennapi áldozat és az igehirdetés, ahol a tisztaság, a béke, a nyugalom és az áhítat volt a meghatározó, ahová tilos volt minden idegen számára a bemenetel.

Tudjuk, hogy minden ház építése a tervezéssel kezdődik, majd az alapozással folytatódik, de ha a terv és az alap rossz, akkor az egész épület hitvány lesz. Így van ez a lelki házzal is. Mindenki épít lelkében is valamit: szép terveket, illúziókat, álmokat-vágyakat és így mindenki épül valamivé.
Jaj de sok eltékozolt emberi élet válik mégis rozoga düledező viskóvá, mint a megrepedezett, megroggyant, hitványul megépített ház, mert valahol, valami nagyon elromlott!

Testvér, Isten minden embert, téged is templomnak tervezett és az alapot is elkészítette, hiszen azért adta egyszülött, Fiát Jézus Krisztust, hogy ő lehessen életed alapja. Életed attól lehet Templom, Isten lakóhelye, ha behívod-befogadod őt a szívedbe, mert amit az Úr, Szentlelke által megtisztított az már nem tisztátalan!
Az életed ettől kezdve igehirdetéssé is válik, mert az Úr igéjét szólja a szád és hirdeti az életed, mert mindennapi hálaáldozat van a szívedben a Krisztustól kapott szabadságért a bűnbocsánatért!

Ha már az Úr templomaként a tisztaság, béke, nyugalom és az áhítat helye lettél, becsüld meg ezt a kegyelmet és ne rombold tovább Isten drága ajándékát, se szenvedéllyel, se tékozlással,- semmivel! Vigyázzatok hogyan éltek: -Aki Isten templomát, megrontja: megrontja azt az Isten, mert az Isten temploma szent és ez a templom ti vagytok.- 1 Korintus 3,16

A MENNYEI ILLAT

"Mert Krisztus jó illata vagyunk
Isten dicsőégére.- 2 Korintus 2,15

Isten a Szentírásban egy újabb természeti képpel gazdagít minket, ma élő keresztyéneket,- az illat jelképével.
Csodálatos, Isten teremtett világa. Illatok milliárdjait hordozza a szél. Minden élőlénynek saját illata van. Vannak kellemes és taszító illatok is. Ezek mind rendkívül fontosak az állatok és a növények világában.
A kellemes illatok zenéjétől viszont harsog a világ, boldog a szív és felüdül a lélek. Ezzel a szép és nemes feladattal küldi el Isten is a gyermekeit a világba, mint a mennyei illat hordozóit. Mert itt élünk mi keresztyének, akik Krisztus jó hírét, mint illatot hordozhatjuk, ebben az illattalan, meghasonlott, bűnnel megfertőzött, a romlás bűzét árasztó, világban!
Azért lett ilyen a világ, mert a bűn miatt minden megromlott! Csak Krisztusnak van hatalma visszaadni a világ eredeti természetes illatát. Azok az emberek, akik valóban megtapasztalták Krisztus drága kegyelmét, Megváltó Uruk evangéliumát illatozzák. Számukra olyan természetesnek kell lennie a bizonyságtevésnek mint rózsának az illatozás, mert amint a rózsának sem lehet megtiltani, hogy illatozzon, így nekik sem!
Amint az illatokat a szél szállítja szerteszét, a Szentlélek is úgy munkálkodik a világban, és elvégzi küldetését! A Lélek szele mindenhova odaér s vele Krisztus jó illata. Mi is így kaptuk meg, és így találtunk rá a forrásra, mely Isten végtelen szeretetét jelzi.
• Ez a Golgota, az a kereszt, mely a bűneink miatt állt. Itt hallható az a legdrágább örömhír, mely az örök életre üdíti fel a lelkünket, a kegyelem drága illatával!
Jézus Krisztus az élet lehelete! Ő az, Aki felüdíti a lelket! Ő a Golgotán kipattant "rózsa-, Aki az üres sír, a feltámadás, és az örökélet jó illatával ajándékozta meg ezt a világot. Nem lehet kedvesebb "illat- a ma emberének sem mint ez a tény: -van bűnbocsánat, van örökélet-!

Ha az Úr Jézus megtölthette a te szívedet is a feltámadás evangéliumával és megkaphattad drága illatát, vidd és add tovább, és ne feledd, hogy már azzal a felelősséggel élsz, hogy Krisztus győzelmének drága illatát hordozhatod, és míg élsz, adhatod tovább! Tedd ezt!

ÉLŐ LEVELEK

"Krisztusnak, a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével felírva nem kőtáblára, hanem a szívnek hústábláira!- 2. Korintus 3,3

Minden levélnek van: írója feladója, címzettje, és a legfontosabb az, hogy van üzenete. Tartalmát tekintve lehetnek: őszinte, örömet adó, fájdalmat okozó, életet mentő levelek! Ismerünk: hivatalos, baráti, titkos vagy nyílt, de ismerünk összegyűrt, eltépett vagy féltve őrzött leveleket is.Ebben az igében most különleges levelekről olvasunk, olyan emberekről, akik úgy élnek ebben a világban mint a levelek, vagyis fontos üzenetet hordoznak.
Milyen levél is lehet egy keresztyén ember?

Élő levél, mert a feltámadott Úr Jézus Krisztus követője lett, mint Isten újjászületett gyermeke, és kiválasztott személy!
Boldog, mert közvetítheti azt az örömhírt, amit azt Úrtól kapott!
Tartalmas, mert a világ legdrágább üzenetét hordozza, az örök életet! Tartalma az evangélium, az Úr Jézus feltámadásának örömüzenete!
Nyílt levél, mert Megváltója azért írta meg, hogy bárhol jár, mindenki számára olvasható és érthető legyen!
Szentlélek által íródott és nem tollal vagy más emberi eszközökkel!
Kőnél maradandóbb, nem sárgul, nem törik, nem szakad, de érez, beszél, bizonyságot tesz, mert a szívnek hústábláira írták
Egy levél csakis akkor lehet értékes, ha elvégzi küldetését, mert akkor nem írták hiába.
Boldog vagy, ha Jézus követője lettél, mert nagyszerű munkába áltál! Isten arra gondolt, hogy téged is megír, rád is nagy feladatot bízott: életmentő, lélekmentő feladatot! Időben kell megérkez-ned a címzetthez, Várnak rád az elveszettek, és vigaszt, segítséget, gondoskodást, gyógyulást kell vinned- hirdetned nekik!
Nincs szomorúbb látvány, mint egy elkallódott levél! Te ne légy ilyen! Teljesítsd nemes küldetésed, bár nem lesz könnyű a munka, mert Jézus maga mondja:"elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé-Lk.10,3
A világ farkastörvényeivel valóban sok fájdalmat tud okozni a szelídlelkű embereknek, de elpusztítani nincs hatalma.
Ha mi Isten Lelke által megirt levelek vagyunk, és szívünkben hordozzuk az Úr legdrágább kézírását, akkor minden áron el kell juttatnunk a címzettekhez az Úrtól kapott örömhírt, mert életek függnek tőle!

EGY SZENT NEMZET

"Ti pedig választott nemzetség ,királyi papság szent nemzet, megtartatásra való nép vagytok.- 1 Péter 2,9-10

Hányszor tűntek fel és buktak el nemzetek a történelem nagy viharaiban, útvesztőiben. Forradalmak indultak és tűzték zászlaikra az emberi szabadságvágy nagy gondolatait: "egyenlőség, testvériség, szabadság!- de a vágyak mindig csak vágyak maradtak, mert a következmény általában: félelem, rémuralom vagy zsarnokság lett.
A népek, nemzetek között ma is leginkább a bizalmatlanság a fenyegetettség és a békétlenség a jellemző. Mert Isten szent törvénye nélkül nincs és nem is lesz a földön tökéletes és boldog nemzet
Az igénk mégis egy szent nemzetről beszél. Hogyan lehetséges ilyen ideális állapot ezen a földön? Mi, akik Krisztus népe vagyunk tudjuk, hogy már 2000 év óta létezik ez a boldog lelki nemzet. Különös nép az Isten népe: választott nemzetség.
"Isten Fia, a világ kezdetétől fogva annak végéig, az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által az igazi hit egységében magának az örök életre egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe, azt oltalmazza és megtartja, s hiszem, hogy én annak élő tagja vagyok és örökké az is maradok.-/ Heidelbergi káté.54 /
Ennek a nemzetnek nincs országhatára mert élettere és tevékenységi köre az egész földre kiterjed. Nincs hadserege, csak az evangélium hirdetők serege. Nincs fegyvere, csak az élő Isten Igéje, amely élesebb minden kétélű kardnál. Nincs pénze, mert fizetőeszköze a szeretet mely mindennél értékesebb. Van viszont alkotmánya, ez az Isten törvénye, és van államformája: Krisztokrácia, azaz Jézus Krisztus uralma.
Boldog az az ember, aki már Jézus Krisztus uralma alatt élhet! Mert népeket le lehet igázni, forradalmakat le lehet verni, embereket, nézeteiket meg lehet gyalázni, országokat, nemzeteket el lehet pusztítani,- de a Krisztus népét soha! Ugyanis az ige azt mondja: -ti megtartatásra való nép vagytok-, ez a megtartatás pedig a legjobb helyen, az áldott Isten kezében van!
Mi tudjuk, hogy Krisztus nélkül nincs valódi egyenlőség, se szabadság, se testvériség! Akik viszont Isten megváltott gyermekei lettek, azok elmondhatják, hogy mi egy boldog nemzet tagjai lettünk, ahogy az Igénk mondja: -választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartatásra való nép-, hogy hirdessük Istenünk hatalmas dolgait, Krisztusban testvérként, egyenlőként és szabadon!

***

Trencsényi László

református lelkipásztor

SZOLGÁLATAI

„Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre!" Zsoltár 90,1

Tartalomjegyzék

Hogyan viszonyulunk a bibliához?

A keresztségről

Amit az úrvacsoráról tudni kell

A bizonyságtétel szabályai

Mi illik a templomban?

Fogadalmaink

Jézus mondja: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." János 3,16

„Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta." János 3,36

„Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van." János 5, 24

***

HOGYAN VISZONYULUNK A BIBLIÁHOZ?

Hogyan viszonyulunk a bibliához?

A Biblia élő vizéből naponta meríteni, igazán elmélyülni csak ámuló, gyermeki, tiszta, őszinte belefeledkezéssel, csodálattal lehet. Amióta mindennapi táplálékká lett számomra a Szentírás, tudom, hogy nincs csodálatosabb, mint Istenünkről, a Teremtőnkről és Megváltónkról olvasni, hallani, és általa hitben táplálkozni, lelkileg erősödni. Elmondhatom, hogy azóta úgy tekintek Bibliámra, mint életem legdrágább kincsére.

„Mélységes tisztelet hassa át szívünket az Ige iránt, úgyhogy amikor ráesik a Lélek fényessége, Isten arcát szemlélhessük benne."

Kálvin János (Institutio I. 9.3)

Miért fontos a Biblia?

A Biblia Isten hozzánk szóló szava, az Élet Könyve. Mindenben mérvadó, abszolút tekintéllyel bír, ezért számunkra a legdrágább és a legkedvesebb. Nélküle elképzelhetetlen az életünk.

„A Szentírás soha nem hiányozhat a kezetekből." Szent Jeromos

Sola Scriptura = Egyedül a Szentírás

Hitünk egyik alappillére az, hogy egyedül a Szentírásban foglalt kijelentéseket fogadjuk el tekintélyként, hitünk és életünk zsinórmértékeként. A Biblia Isten tévedhetetlen Igéje, megrendíthetetlen igazságot tartalmaz. Méltatlan lenne, ha mi kritikusan megkérdőjeleznénk, ha bizalmatlanul viszonyulnánk hozzá. A Biblia az egyetlen Isten által kijelentett és hitelesített könyv, amely valódi prófétai kijelentéseket tartalmaz. A Szentírás számunkra kimeríthetetlen kincsesbánya, mely fölötte áll az időnek, ezért mindenkor időszerű marad. Luther Márton mondta: „A Biblia nem antik, nem is modern, hanem örök."

„ Az Úr Jézusról szóló evangélium a legjobb hír, amelyet az emberek valaha is hallottak. Ehhez még csak hasonlót sem hirdettek nekünk soha." W. Pahls

„Mert Isten Igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál....Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk." Zsidók 4,12-13

A Biblia iránt mindenkor a legnagyobb tiszteletet kell tanúsítanunk, mivel ez az egyetlen könyv, amelyben Isten kijelentése tovább él, és ma is éltet, világosságot és szentséget közvetít. A Biblia betűje a Szentlélek segítsége által Igévé lesz számunkra, ezért Isten üzenetét mindig magunkra kell alkalmaznunk, és hitünket, életünket mindig hozzá kell igazítanunk. Tudjuk, hogy Isten Igéje sehol sem mond ellent önmagának. A Bibliát legtökéletesebben maga a Biblia magyarázza.

BIBLIA LOCUTA, CAUSA FINITA!

A Biblia szól, a vitatott kérdés le van zárva!

A Biblia az egyetlen könyv, amelyet nem csupán a szemünkkel szoktunk olvasni, hanem a szívünkkel-lelkünkkel is érintjük minden üzenetét, vagyis a Bibliát csak elmélyülve, gyermeki hittel, imádságos szívvel, alázattal, őszinte belefeledkezéssel szabad tanulmányozni. Nem fogunk csalódni, ha alaposan tanulmányozzuk a Bibliát, sőt garantálható, hogy Isten megerősít meggyőződésünkben, miszerint a Biblia Isten Szava, tökéletes, tévedhetetlen és hibátlan. „A Te Igéd igazság." János 17,17

Hogyan viszonyuljunk a Bibliához?

A Biblia Isten élő és éltető Igéje, a Lélek kardja, ezért mindig szükségünk lesz rá.

A Biblia nem helyettesíthető semmilyen más olvasmánnyal.

A Bibliát mindig imádkozva nyissuk ki, és hálaadással zárjuk be.

Aki Istent szereti, az minél előbb szeretné megismerni a Szentírást is.

A bibliai alapismeretek mellett legyünk tisztában a bibliai könyvek sorrendjével is.

Szerezzünk be több bibliafordítást.

Tanuljunk meg kívülről minél több Igét.

A Bibliát helyezzük mindig a főhelyre.

Legyen mindig kezünk ügyében. (Ajánlatos, hogy otthon minden szobában legyen Biblia.)

Vigyük magunkkal a templomba, és vegyük magunkhoz mindig, ha útnak indulunk.

Töltsük le a számítógépünkre és a mobiltelefonunkra.

Állítsuk be a számítógépünket úgy, hogy Isten Igéje mindig a nyitó oldalon legyen.

Bibliatanulmányunk során szabad, sőt igen ajánlatos a Bibliába jegyzetelni, megjelölni, aláhúzni verseket. A Bibliában nem tilos tartani számunkra fontos jegyzeteket, iratokat, kedves fényképeket.

Ha valakinek a legfontosabbat szeretnénk ajándékba adni, akkor a Bibliát adjuk.

Mivel a Szent Biblia Isten ihletett Igéje, és nem egy könyv a sok közül, ezért nem használhatjuk másra, csakis arra, amire kaptuk.

Soha ne használjuk például közönséges célra: nehezéknek, súlynak, kitámasztásra, préselésre, nyomtatásra. Ne tegyünk rá semmit, és soha ne tegyük le a földre. Ne dobáljuk, ne ütögessük, és ne csapkodjuk. Ha véletlenül mégis leejtenénk, azonnal vegyük fel.

A Bibliát nem szabad hanyagul kezelni, vagy erőszakkal másokra rákényszeríteni.

A Bibliát soha nem szabad tiszteletlenül olvasni, pl. zsebre dugott kézzel.

A Bibliát nem szabad elvtelenül a mindenkori korszellem szerint magyarázni.

A Biblia szavaihoz szigorúan tilos hozzátenni, vagy elvenni (Jel 22, 18-19).

Mivel a Bibliában nincsenek tévedések, és nincsenek mesék, ezért a történeteket mi sem nevezhetjük soha mesének.

A Bibliát nem szabad az elhunyt mellé a koporsóba tenni.

A Bibliát nem szabad elégetni.

Isten Igéjével soha, semmilyen körülmények között nem szabad viccelni.

Soha ne nevessünk, ha valaki jelenlétünkben bibliai témájú viccet mond.

A Biblia nem használható humoros közmondásokra sem. Ne tűrjük el, hogy jelenlétünkben tiszteletlenül beszéljenek róla.

A bibliai üzeneteket soha nem szabad félvállról venni, kiforgatni, manipulálni.

A Bibliát nem szabad varázskönyvnek tekinteni, mint például akik üzenetet várva az ujjukkal ráböknek egy - egy mondatra.

Nem szabad bizonyos igehelyeket önkényesen, a szövegkörnyezetükből kiragadva különböző szektás tanítások alátámasztására használni.

A Biblia a lélek tápláléka

„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével,amely Isten szájából származik."Máté 4,4

„Hívő ember a Bibliát naponta olvassa, nem össze-vissza, hanem egy-egy könyvet sorban, végig és átgondolva. Így válik az Igéből szeretet, türelem, bölcsesség, lelki erő.

Az eredményes bibliaolvasás öt mozzanata:

1. Röviden imádkozom, hogy Isten segítse megértenem az üzenetét.

2. Elolvasom a soron következő szakaszt többször is, egyre lassabban.

3. Kérdéseket teszek fel: miről is van itt szó, mit mond ez a rész Istenről, mit mond az emberről, mit üzen általa most nekem Isten?

4. A legfontosabbakat egy-két mondatban felírom egy füzetbe. A leghangsúlyosabb bibliai verset könyv nélkül megtanulom, napközben is ismétlem.

5. Nyugodtan, részletesen imádkozom. Imádságomat hálaadással kezdem, bűnvallással folytatom, majd Isten elé hozom mások problémáit is, végül magamért könyörgök." Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja

A keresztelésről

Az Úr Jézus mondja

„Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." Máté evangéliuma 28,18-20

A református keresztelés előfeltételei

1./ A gyermekkeresztség legalább egy, Jézus Krisztusban hívő református szülő kérésére szolgáltatható ki. Az ősegyházban csak hívő szülők gyermekeit keresztelték meg, mivel a keresztség hit nélkül érvénytelen! (Apostolok Cselekedetei16,27-34; Márk 16,16)

2./ Keresztszülő csakis igazolhatóan megkeresztelt, (konfirmált) személy lehet.

3./ Két előkészítő beszélgetésen és legalább két vasárnapi istentiszteleten (de.10 óra) való előzetes részvétele a szülőknek, illetve a keresztszülőknek.

4./ Az Apostoli Hitvallás („Hiszek egy Istenben...") ismerete, illetve a keresztelőn történő nyilvános elmondása.

5./ Fogadalomtétel a következő két kérdésre adott válasszal:

Akarjátok-e, hogy gyermeketeket a szent keresztség által az Atya, Fiú, Szentlélek Isten szövetségébe, a keresztyén anyaszentegyházba befogadtassék? AKARJUK

Ígéritek-e, fogadjátok-e, hogy gyermeketeket úgy nevelitek és neveltetitek, hogy majd ha felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt? IGÉRJÜK ÉS FOGADJUK

(A gyermekkeresztségnek csak a szülők és keresztszülők hitének nyilvános megvallásával együtt van értelme!)

Az adatlap kitöltése és aláírása, amely egyben a gyermek hitoktatásra, illetve 6.osztályos kortól konfirmációra való beíratását is jelenti.

Óvodás kortól várjuk őket a vasárnapi gyermekfoglalkozásra, melyeket az istentiszteletekkel párhuzamosan tartunk.

A keresztség áldásai

A keresztségben Isten felkínált szeretet-szövetségének pecsétje kerül a gyermek homlokára. Isten oldaláról minden kész arra nézve, hogy Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása révén a gyermek bocsánatot nyerjen bűneire, és egyben övé legyen az örök élet öröksége. A felnőtté váló emberen múlik viszont, hogy hittel elfogadja-e ezeket az ajándékokat vagy sem. „Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül..." Márk evangéliuma 16,16

A megtérés nem más, mint Isten bűnbocsátó kegyelmének tudatos elfogadása, illetve Jézus Krisztus áldozatáért hálából Neki szentelt engedelmes hívő élet. Csak Jézus Krisztus befogadásával válik valaki keresztyénné! (János 1,12 , Róma 8,9)

A keresztség szentségének kiszolgáltatása által a gyermek az egyháznak tagjává lesz, ahol elindulhat a személyes hitre jutása felé. A gyülekezet tagjai már most szeretettel megelőlegezik számára e szép, Krisztusra mutató nevet:„református keresztyén".(Keresztyén=Krisztushoz tartozó)

Heidelbergi Káté 74. Meg kell-e keresztelni a csecsemőket is?

Meg, mert ők is Isten szövetségéhez és az anyaszentegyházhoz tartoznak, akár a felnőttek. Isten nekik is megígérte a Krisztus vére által nyert bűnbocsánatot és a hitet ébresztő Szentlelket. Ezért a keresztség által, mint a szövetség jegye által őket is be kell fogadni a keresztyén anyaszentegyházba, és így megkülönböztetni őket a hitetlenek gyermekeitől. Ez az Ószövetségben a körülmetélés által történt. Ehelyett rendelte Krisztus az Újszövetségben a keresztséget.

***

Amit az úrvacsoráról tudni kell

„Miközben ettek, vette Jézus a kenyeret, hálát adott és megtörte, a tanítványoknak adta és ezt mondta: "Vegyétek, egyétek, ez az én testem!" Azután vette a poharat és hálát adott, nekik adta és ezt mondta: "Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára." Máté 26,26-29

Az Úr Jézus mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." Máté 11,28-29

Az Úri Szent Vacsora sákramentum (szentség), szövetségi jel. A hívő embernek a Krisztussal való kapcsolata szövetséges kapcsolat, amelyet a keresztyén ember a sákramentumok által pecsétel meg és ápol. Ennek értelmében a keresztség beiktatás a szövetségbe, az úrvacsora pedig tápláltatás, (hiterősítés) a szövetségben. Ezért az úrvacsora sákramentumában csak felnőtt (konfirmált) hívők részesedhetnek, olyanok, akik megértik annak lelki jelentőségét, és magukat a kegyelmi szövetség tagjainak tartják.

Az úrvacsora hátterében az Ósz-i páskaünnep áll. Az Úr Jézus is megünnepelte a páskát tanítványaival. Az utolsó vacsorán szemléletes tanítást rendelt: a kenyér az Ő megtöretett testét, a bor az Ő kiontatott vérét jelenti. Jézus Krisztus az Isten Báránya, akinek vére megment az örök haláltól. Az Úr Jézus halála áldozati halál volt, elégtétel bűneinkért. Mindez olyan igaz, ahogyan a kenyeret és a bort az úrvacsorában magunkhoz vesszük.

Mi reformátusok hisszük, hogy az úrvacsorában a hívő az élő Krisztussal a Szentlélek által találkozik és egyesül, Aki lelkiképpen van jelen, így Krisztus megváltó halálának és feltámadásának minden áldásában részesedik. Hisszük, hogy az úrvacsorában Ő, amennyiben őszintén megvalljuk bűneinket, megbocsátja azokat. „Ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára." Máté 26,28

Kálvin az úrvacsoráról

"Az Úr teste úgy áldoztatott fel egyszer értünk, hogy most azzal táplálkozván, amaz egyetlen áldozat hatását érezzük magunkban, hogy az Ő vére úgy ontatott ki egyszer értünk, hogy ránk nézve örökkévaló ital legyen. Ugyanezt jelenti az ígéret is: „Vegyétek, ez az én testem, amely tiérettetek adatik." (Mt 26,26). Az tehát a parancs, hogy azt a testet vegyük és együk, amely egyszer feláldoztatott üdvösségünkre."

„Az Úr rendelését tisztelettel megtartsuk. Mindenki, aki a szent sákramentumhoz megvetéssel vagy nemtörődömséggel közelít, egyáltalán nem gondolva azzal, hogy az Úr hívásának engedelmeskedjék, helytelenül használja és visszaél vele. Mert ha sem égen, sem földön nincs nagyobb kincs és méltóság, mint az Úr teste és vére, akkor nem kis hiba, ha valaki hebehurgyán és kellő előkészület nélkül veszi azt. Ezért buzdít minket, hogy jól megpróbáljuk magunkat, ha azt akarjuk, hogy illendő módon éljünk azzal." Kálvin János

Kik járulhatnak az Úr asztalához?

Heidelbergi Káté 81. kérdés

Mi szükséges ahhoz, hogy valaki méltón vegye magához az úrvacsorát? „Ahhoz, hogy valaki méltón vegye magához az úrvacsorát, szükséges, hogy megvizsgálja magát, megbecsüli-e az Úr testét, hite belőle táplálkozik-e, bűnbánóan jön-e, készen van-e a szeretetre és az engedelmességre, nehogy méltatlanul úrvacsorázva ítéletet egyék és igyék önmagának. Az méltó arra hogy úrvacsorázzon, aki feltette magának a következő kérdéseket, és igennel tudott felelni rájuk:

Tisztában vagyok-e az Úr Jézus Krisztus halálának a jelentőségével?

Rábíztam-e már az életemet?

Bűnösnek tartom-e magam, akinek szüksége van bocsánatra?

Kész vagyok-e arra, hogy elhagyjam minden bűnömet és Istennek engedelmes életet éljek, hívő testvéreimet pedig szeressem?

Ha valaki ezekre nem tud igennel válaszolni, annak az úrvacsora kárára lesz, nem hasznára." Westminsteri kiskáté

„Ha úrvacsorára készülünk, mindig legyen időnk az elcsendesedésre. (pl. Templomi úrvacsorai előkészítő alkalmak.) Imádságban kérdezzük meg a mi Urunkat: Uram, te miben akarod, hogy változzam. Én kész vagyok változni. Akkor is, ha még nem nagyon ismerlek, akkor is, ha évtizedek óta hívőnek vallom magamat, most változni akarok. Nem szeretnék úgy továbbmenni tőled, mint ahogy odaérkeztem. Mindig így jöjjünk az úrasztalához, s így hadd tegyen minket bizonyosakká arról, hogy Ő gazdag a kegyelemben, és bővölködik a megbocsátásban." Cseri Kálmán

Soha ne járuljunk a Szent Asztalhoz:

felkészületlenül, megszokásból,

közömbösen, vagy mások rábeszélésére.

Imádság a kenyér vételekor

Uram Jézus! A Te megtöretett szent testednek érdemében részeltess engemet is, szegény bűnös szolgádat (szolgálóleányodat). Ámen.

Imádság a pohár vételekor

Uram Jézus! A Te kiontatott szent vérednek érdemében részeltess engemet is, szegény bűnös szolgádat (szolgálóleányodat). Ámen.

Minden szépen és ékesen történjék!

A szép rendhez a következő gyakorlati tudnivalók is szervesen hozzátartoznak: Az úrvacsorázó mindig imádkozva járuljon a szent asztalhoz, ahol a lelkipásztor a megtört kenyeret jobb kezében mellmagasságban tartja, melyet mindig jobb kézzel veszünk át, mégpedig fölülről, három ujjal megfogva.

A lelkipásztor a kelyhet kellő tisztelettel mellmagasságban nyújtja, melyet mindig két kézzel veszünk át mégpedig úgy, hogy bal tenyerünkre helyezve két kézzel emeljük föl, majd ugyanilyen tisztelettel nyújtjuk vissza a lelkipásztornak. A borból általában félkortynyit fogyasztunk, de soha nem ürítjük ki teljesen. (Elődeink úgy tanulták, hogy a Szentháromság nevében háromszor ízlelték meg a bort.)

Helyünkre visszatérve imádságos szívvel adjunk hálát Istenünk irgalmasságáért.

Imádság úrvacsora után

Köszönöm Krisztusom, hogy ez a szent úrvacsora bűneim bocsánatának és szeretetednek záloga. Erősítsd meg testem-lelkem, hogy a fogadás, amit tettem, valóság legyen életemben, szent neved dicsőségére. Ámen.

Az úrvacsorával kapcsolatban különböző értelmezések vannak: A római katolikus egyházban például hiszik, hogy az áldozás, Krisztus golgotai áldozatának a megismétlése. Hiszik, hogy Krisztus fizikailag van jelen, és hogy az ostya Krisztus testévé, a bor az Ő vérévé változik át, s az is marad. (Ez a transzubsztanciáció = átváltozás tana) Az átlényegült ostyát mint Krisztust imádják is! Ezzel ellentétben mi reformátusok hisszük, hogy az úrvacsorában Jézus Krisztus mint feltámadott Úr ígérete szerint, Igéje és Szentlelke által van jelen. Krisztus keresztáldozatának a hatásai és gyümölcsei vannak jelen, amelyeket a hívőnek a Szentlélek közvetít. Kálvin János mondta az úrvacsoráról: „unio mistica cum Christo", azaz: titokzatos közösség Krisztussal.

Hisszük, hogy a szent jegyeket nem szabad megüresíteni, de nem szabad imádat tárgyává sem tenni. Tilos imádás céljából felemelni vagy körbe hordozni, vagy félretenni őket bármilyen úgynevezett vallásos célra. A különböző értelmezések miatt nem lehetünk mindenkivel úrvacsorai közösségben. Jó, ha tartózkodunk a közös úrvacsorától ott, ahol a gyülekezetben nyilvánvaló tévtanítás van, mert a lelki közösség útján idegen lélek hatása alá kerülhetünk.

„Mindenképpen jó, ha az úrvacsora mérföldkő a hívő ember életében. Ez azt jelenti, hogy lezárult egy szakasz, és új kezdődött, amiben engedelmesebb, hűségesebb, használhatóbb tanítványa szeretnék lenni az Úr Jézusnak." Cseri Kálmán

***

A bizonyságtétel szabályai

Mi a bizonyságtétel?

A görög „martüria" szó tanúvallomást jelent. Tanú csak az lehet, akinek személyes érintettsége van egy bizonyos ügyben, melyet igazol, hitelesít, tanúsít. Amennyiben az Úr Jézus Krisztus tulajdonai vagyunk, életvitelünkkel, viselkedésünkkel, tetteinkkel, beszédünkkel, tanúbizonyságot kell tennünk róla. „Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig." (Apostolok Cselekedetei 1,8)

Az Úr Jézus mai tanítványai is csak ezen az úton haladhatnak, és soha sem felejtkezhetnek meg arról, hogy az Úr lélekmentő küldetésében járnak. Az Igéből azt tanuljuk, hogy bárhol és bármikor legyünk készen számot adni a bennünk lévő reménységről, akár alkalmas-, akár alkalmatlan az idő számunkra. Vannak élethelyzetek, amikor csak néhány perc áll rendelkezésünkre, ilyenkor csak néhány szóból állhat a bizonyságtételünk, de az legyen mindig őszinte, lényegre törő, hiteles.

Ez a rövid összeállítás segítséget kíván nyújtani a gyülekezet előtti bizonyságtételhez.

A személyes bizonyságtétel szabályai

Hitelesen bizonyságot tenni csak az tud, aki Isten Szentlelke által újjászületett! Ha elmondható rólunk, hogy Isten gyermekei vagyunk, akkor valósággá válik életünkben az Ige. „Mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk."Ap.Csel.4,20 A bizonyságtételünknek mindig arról kell szólnia, hogy kicsoda nekünk Jézus Krisztus.

Milyen a helyes bizonyságtétel?

Először is Isten előtt kitárt szívvel kérjünk erőt arra, hogy Szentlelke által életünk legszemélyesebb részleteit megoszthassuk másokkal.

a. Krisztusközpontú

Csakis Krisztusra mutassunk, hogy vágy ébredjen a hallgatókban, hogy ők is megismerhessék Istenünk szabadító hatalmát.

b. Őszinte

Csak arról beszéljünk, amit tényleg átéltünk, ne akarjunk másnak látszani, mint amilyenek vagyunk. Az üzenet hitelességét rajtunk méri le a hallgatóság. (János 9,11-25.)

c. Konkrét

Ne menjünk túlságosan bele a részletekbe. Csak annyit mondjunk el, ami a történet megértéséhez feltétlenül szükséges, de az legyen mindig konkrét, érthető.

Soha ne feledjük, hogy a bizonyságtétel:

a. Nem prédikálás. Nem cél a teológizálás, hogy például egy bibliai igazságot több oldalról megvilágítsunk vagy kifejtsünk.

b. Nem szereplés. Nem azért kaptunk lehetőséget, hogy az életünkről meséljünk és így minket ismerhessenek meg.

c. Nem meggyőzés. Nem lehet célunk, hogy a hallgatók fejére ráolvassuk bűneiket.

Mit tanulhatunk Pál apostol példájából? (Ap.Csel. 26,1-29)

Bizonyságtétele 3 fő részre tagolódik:

Milyen volt az élete, az Úr Jézussal való találkozás előtt? [4-11]

Hogyan tért meg? [12-18]

Mi történt vele megtérése után? [19-23]

Mi hangozzék el a bizonyságtételben?

Hogyan találkoztunk Jézus Krisztussal? Hogyan kerültünk Vele élő kapcsolatba? Mi határozta meg életünket az első találkozás után?

Mióta valljuk Őt Urunknak és Megváltónknak, és mit jelent számunkra Jézus Krisztus követése?

Mi volt az első konkrét változás az életünkben? Hogyan kezdtük el Krisztust követni a mindennapokban?

Milyen nem várt nehézséggel kellett szembenéznünk?

Mi az akadálya a bizonyságtételnek?

küldetésünk félreértése

félelmek (kapcsolatfelvételtől, hallgatóságtól, félreértéstől, konfliktusoktól...)

kényelem, lustaság

Fokozottan figyeljünk a következőkre:

Bizonyságtételünk kivétel nélkül mindig bibliai Igéhez kapcsolódjék, de lehetőleg ne sok idézetet használjunk.

Ne „dicsekedjünk" régi életünk bűneivel. (A bizonyságtételek gyakori hibája, hogy hosszan és alapos részletességgel taglalják, hogy milyen volt a régi életük.)

Ne „dicsekedjünk" az új életünk eredményeivel, mivel nem magunkra kell a figyelmet irányítanunk, hanem Krisztusra.

Bizonyságtételünk legyen mindig tömör. (A részletekre úgyse fognak emlékezni, csak elterelnék a figyelmet a lényegről.)

Fontos, hogy a terjedelem ne legyen hosszabb 8-10 percnél.

Ne beszéljünk túlságosan kritikusan se magunkról, se másokról.

Ne használjunk „kánaáni nyelvet". Vannak olyan kifejezések, amiket csak az egyházi emberek értenek, igyekezzünk inkább a közérthetőségre.

Tudjuk, hogy aki Krisztusban van, az új életet nyert, az új teremtés. Arról kell tehát szólnunk, hogy mit tett velünk a mi áldott Megváltónk, az Úr Jézus Krisztus.

A bizonyságtételben konkrétan és határozottan föl kell ragyogtatni az egyetlen megoldást. Mondjuk meg mindig becsületesen az igazat, hogy rajtunk bűnösökön csak Jézus Krisztus segíthet.

***

„Templomodat szentség illeti Uram, időtlen időkig." Zsoltár 93,5

Mi illik a templomban?

A templom Istennek szentelt szakrális épület. Legyen számunkra a legmegbecsültebb hely. Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy ne zavarja meg semmi a templomi áhítatot, semmi ne vonja el a figyelmet Istenről és az Ő Igéjéről.

A lelkészi hivatal legyen otthonosan berendezett.

A gyülekezeti termek legyenek jól felszereltek.

A templomban a padok legyenek kényelmesek.

A hőérzet legyen kellemes.

A hangosítás legyen jól beállítva.

Legyen mindig friss virág az Úr Jézus Szent Asztalán.

A hirdetőtábla legyen jól látható, mindig aktuális információkkal ellátva.

A templomi iratterjesztés legyen megtervezett, áttekinthető.

Az egyházközség honlapja legyen rendszeresen frissítve.

Fontos, hogy a mosdó legyen mindig tiszta, jól felszerelt.

Illik, hogy a templomudvar, és a kert legyen szépen ápolt, gondozott. Amennyiben lehetséges, a templom előtti parkolási lehetőség legyen biztosítva.

Egyetlen keresztyén templom előtt sem mehetünk el tiszteletlenül.

Imádság nélkül templomba soha ne lépjünk be, ne üljünk le, és ne álljunk fel. Férfiaknak nem illik a templomba belépni: sapkában, kalapban, rövidnadrágban. Nőknek nem illik a templomba belépni: rövid szoknyában, fedetlen vállal.

Nem illik a templomban ülőt a helyéről felállítani, mivel itt senkinek sincs „bérelt" helye.

Templomban nem illik tapsolni, kivéve, ha a templomi koncerten ezt hivatalosan bejelentik.

A templom legyen számunkra az, amire adatott, csakis imádság háza.

A templomot nem szabad más célra használni:

Se raktárnak, se lomtárnak, se irattárnak.

Csak az legyen ott, aminek ott kell lennie.

Fontos, hogy bárminemű ügyünket kizárólag a templom falain kívül vagy a lelkészi hivatalban beszéljük meg.

Nem illik, sőt egyenesen megbotránkoztató például a templomban:

Tiszteletlenül beszélni,

A telefont bekapcsolva hagyni,

Telefonálni,

Zsebre dugott kézzel bent tartózkodni

Padra firkálni, szemetelni,

Enni, dohányozni, rágógumizni,

Rendetlenkedni, ujjal mutogatni,

Hangoskodni, nevetgélni,

Felelőtlenül kárt okozni.

***

A templomban illik köszönteni egymást:

Köszönésünk: Áldás, Békesség!

Válasz: Istené a dicsőség!

A református lelkipásztor megszólítása:

Lelkész Úr! Tiszteletes Úr! Nagytiszteletű Úr!

A református püspök megszólítása: Főtiszteletű Püspök Úr!

Templomban illik mindig tisztán, ápoltan, ünneplőbe öltözve megjelenni. (A szívünk is mindig legyen ünneplőbe öltöztetve.)

Illik a perselypénzt is jó előre előkészíteni.

„A hívő ember úgy tervezi meg az ünnepeit, hogy az istentiszteletre feltétlenül eljusson, mert ott kap Istentől útmutatást és erőt az összes többi feladatához. Mivel magával Istennel találkozik, készül erre már előre. Rendesen felöltözik. Nem késik el.

Visz magával Bibliát, énekeskönyvet, esetleg még jegyzetfüzetet is, és semmi másra nem figyel, csak arra: mit akar velem Isten? Valóban hiszi is nemcsak énekli: „Itt van Isten köztünk, jertek Őt imádni, hódolattal elé állni..."(165.ének)" Cseri Kálmán: Református hitünk

Ha mégis elkésnénk, és az imádság, vagy a bibliaolvasás alatt érkezünk a templomba, illik megállni, amíg az imádság és a felolvasás tart, hogy ne zavarkodjunk.

Templomban nem illik a pad szélére ülni akkor, amikor a közepén is van hely. Ne üljünk le azonnal, hanem először meghajtott fejjel imádkozzunk. Illik a padban ülőket néma fejhajtással üdvözölni.

A padban nem illik körbe-körbe tekingetni ismerősöket keresve.

A templomban alázattal, összekulcsolt kézzel, meghajolva, szemünket lehunyva illik imádkozni.

A templomi felolvasásánál illik a Bibliából az Igét kikeresni. Az énekeket illik szépen, hallhatóan énekelni.

Templomban illik fennállva hangosan mondani:

Az Úr Jézustól megtanult imádságot

Az Apostoli Hitvallást

Az Úri Szent Vacsora fogadalmát

A keresztelési, konfirmációi fogadalmat

A házassági eskü szövegét

Templomban az Áment magunkban halkan mondhatjuk.

A templom falain belül - amennyiben szükséges csak suttogva illik beszélgetni.

A templomban is illik figyelmesnek, udvariasnak lenni. A másikat észrevenni, halkan megkérdezni, segíteni, ha kell.

Nem illik az istentisztelet vége előtt távozni a templomból-hacsak súlyos okunk nincs rá.

A padból felállva először imádkozunk, azután nyugodtan megvárjuk, amíg ránk kerül a sor. Nem illik sietni, tolakodni, mert a sietősen távozó ember azt a benyomást kelti, mintha máris sajnálná, hogy ennyi időt töltött a templomban.

Bármilyen adományt csak szívből jött hálaáldozatként adjunk. Ha bármit ajándékba viszünk a templom számára, az legyen mindig a legjobb, a legszebb, a legértékesebb.

Illik a templomot a „jó gazda" körültekintő hűségével karbantartani, óvni, szépítgetni. Hívő ember az ott folyó munkálatokat is imádkozó szívvel végzi.

SANCTA SANCTE TRACTANDA

Szent dolgokkal szentül kell bánni!

„Az Úr Jézus Szent Asztalán helye van az Úri Szent Vacsorai és a keresztelői edényeknek, a Bibliának és virágnak.

Nincs helye ott szemüvegnek, zsebkendőnek, kesztyűnek, sem jegyzőkönyvnek, még tollnak sem. Ne is támaszkodjunk rá. Ne álljunk mellé ingujjban, vagy zsebre dugott kézzel." Papp Vilmos: Toronyirányt

Istent méltóképpen dicsőíteni csak isteni eredetű énekekkel (zsoltárok,dicséretek), és zenével (Musica Sacra) lehet.

Templomba nem illik, sőt megbotránkoztató a taps, a tánc, a világi rockzenei stílus.

A szószékre ne menjen föl „illetéktelen" személy: se fotós, se gyerek.

A Mózes-szék a lelkipásztorok helye.

***

„De én bemehetek házadba, mert te nagyon

szeretsz engem, és szent templomodban

leborulok, mert tisztellek téged." Zsoltár 5,8

***

FOGADALMAINK

„Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt." Filippi 2, 5

Apostoli Hitvallás

Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében. És Jézus Krisztusban, az Ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban,

aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától,

szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemették.

Alászállt a poklokra, harmadnapon feltámadt a halottak közül,

fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atya Isten jobbján,

onnan jön el ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben.

Hiszem az egyetemes keresztyén anyaszentegyházat,

a szentek közösségét, a bűnök bocsánatát,

a test feltámadását és az örök életet. Ámen.

Heidelbergi Káté 1. kérdése:

Micsoda tenéked életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod?

Az, hogy testestől, lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem a magamé, hanem az én hűséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, aki az Ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett s engem az ördögnek minden hatalmától megszabadított és úgy megőriz, hogy az én Mennyei Atyám akarata nélkül egy hajszál sem eshetik le fejemről, sőt inkább minden az én üdvösségemre kell, hogy szolgáljon. Ezért Szentlelke által engem az örök élet felől biztosít és szív szerint késszé és hajlandóvá tesz arra, hogy ezentúl őneki éljek.

Református magyar vagyok,
amíg élek az maradok.
Megígérem, megfogadom,
hogy hitemet holtig vallom. Ámen.

***

„Hálaadással áldozz Istennek, és teljesítsd a Felségesnek tett

fogadalmaidat!" Zsoltár 50,14

Keresztelési fogadalom

Akarjuk, hogy gyermekünk a keresztség által az Atya, a Fiú és a Szentlélek közösségébe, a keresztyén anyaszentegyházba befogadtassék.

Ígérjük és fogadjuk, hogy gyermekünket úgy neveljük és neveltetjük, hogy majd ha felnő, a konfirmáció alkalmával, ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt.

Konfirmációi fogadalom

Ígérem és fogadom, hogy Jézus Krisztus követőjeként, református anyaszentegyházunknak egész életemben hűséges, úrvacsorával rendszeresen élő, szolgáló és áldozatra kész tagja leszek!

Úrvacsorai fogadalom

Hiszem és vallom, hogy ebben a sákramentumban adja nekem az Úr Jézus Krisztus, a Szentlélek által, bűneim bocsánatára és lelkem örök üdvösségére az Ő szent testét és vérét.

Hiszem és vallom, hogy e szent vacsora Krisztussal és az Ő szent egyházával való közösségnek és a megszentelt életnek jele és pecsétje.

Ígérem és fogadom, hogy hálából odaszánom magam élő, szent és Istennek kedves áldozatul!

Házassági eskü

„Én,... esküszöm az élő Istenre, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök Isten, hogy .....-t, akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt /megyek hozzá/, Isten törvénye szerint, feleségül.

Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele szentül élek, vele tűrök, vele szenvedek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig vagy holtáig, hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges gondviselője /segítőtársa/ leszek.

Isten engem úgy segítsen! Ámen.

„Ellenben a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van."

Máté 5,37

Presbiterek eskütétele

Én.... esküszöm az élő Istenre, aki Atya Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy örök, igaz Isten, hogy presbiteri tisztségemben, amelyre Isten akaratából e gyülekezet elválasztott, a mi Urunk Jézus Krisztusnak hűséges szolgája leszek.

A fennálló egyházi törvényeknek és törvényes rendeleteknek minden teendőimben kész szívvel engedelmeskedek. A lelkipásztort és egyházunk munkásait egyházvédő és építő munkájában minden erőmből támogatni szent kötelességemnek ismerem.

Ha emberi gyarlóságból akár az egyházi törvénynek, akár törvényes felsőbbségem ellen valamiben vétenék, az egyházi fenyítéket alázatosan felveszem.

Az általam igaznak ismert református vallást sem félelemből, sem adományért, sem más egyéb tekintetért meg nem tagadom.

Beszédemmel, minden munkásságommal, jó példámmal és egész életemmel anyaszentegyházunk építésére és

Isten országa terjesztésére törekszem, naponként igyekezvén magam is, és hívogatván másokat is követni azt,

aki a Fő, a mi Urunk Jézus Krisztust.

Isten engem úgy segéljen. Ámen.

Ha fogadalmat teszel Istennek, ne halogasd teljesítését, mert nem telik neki kedve az ostobákban. Teljesítsd, amit megfogadtál. Jobb, ha nem teszel fogadalmat, mint ha fogadalmat teszel, és nem teljesíted." Prédikátor 5,3-4

Lelkész szentelési eskü

Én.....esküszöm a Szentháromság Istenre,

hogy lelkészi megbízatásomban Jézus Krisztus szolgájaként járok el a Magyarországi Református Egyház rendje szerint, Isten dicsőségére, az egyház építésére, hazám és az emberi nemzetség javára.

A teljes Szentírást szorgalmasan tanulmányozom, Isten igéjét a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás szellemében, a Lélek bölcsességével és bátorságával mindenkor hirdetem.

A sákramentumokat egyházunk rendtartása szerint szolgáltatom ki. Az egyházi törvényeknek kész szívvel engedelmeskedem. Ha emberi gyöngeségből valamiben vétenék, a fenyítéket alázatosan fölveszem.

Lelkészi szolgálatomat és az általam igaznak ismert, evangélium szerint reformált hitet és egyházat el nem hagyom, meg nem tagadom.

Isten engem úgy segítsen! Ámen.

CE fogadalom

Mivel a Megváltó engem annyira szeretett, hogy a keresztfán meghalt érettem, én is szeretni akarom Őt, és Iránta való hálából életemet Neki szentelem.

Bízva az Ő erejében, komolyan törekszem mindig azt cselekedni, ami Őneki, az én Uramnak és Megváltómnak kedvére van. Igyekszem valódi keresztyén életet élni, főként abban a körben és helyzetben, amelybe Ő állított.

Igéjét mindennap olvasom, mindennap imádkozom, az istentiszteleteket rendesen látogatom, Isten országának előmenetelén munkálkodom....

Megfogalmazta: F.Clark lelkész a Christian Endeovour (keresztyén törekvés) alapítója

***

„Ha fogadalmat teszel Istenednek, az Úrnak, ne halogasd annak a teljesítését, mert úgyis számon kéri tőled Istened, az Úr, és vétek fog terhelni." 5Mózes 23,22

Az örök EVANGÉLIUM hírdetése

I G E M A G Y A R Á Z A T O K

Trencsényi László

református lelkipásztor

***

„Kegyelmes és irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy." (Zsoltár 145,8 )

***

A Szent Biblia Istenünk hozzánk szóló Igéje:

hibátlan, tökéletes, tévedhetetlen, igaz, élő, ható, áldott, szent és örök kijelentés.

Engedjük, hogy az Ige formálja életünket,

mivel az Úr Jézus Krisztus beszéde: „Lélek és Élet" (János 6:63)

***

AMIT MINDEN KERESZTYÉN EMBERNEK TUDNIA KELL

SOLUS CHRISTUS

Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat!
Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus kormányoz!

Minden igazán hívő keresztyén vallja, hogy "SOLUS CHRISTUS",

mert tudja, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztus
az élő ÚRA,
drága MEGVÁLTÓJA,
egyedüli KÖZBENJÁRÓJA,
legfőbb BIZALMASA,
egyetlen LELKIGONDOZÓJA,
áldott ORVOSA és VÍGASZTALÓJA,
hűséges GONDVISELŐJE,
őríző PÁSZTORA,
halálon is győztes KIRÁLYA!

***

SZENT BIBLIA PÁRATLAN KINCS

A Szent Biblia Isten kijelentése, kinyilatkoztatása, ajándéka az emberiség számára.
Nélkülözhetetlen és pótolhatatlan.
Semmilyen más írásmű nem egyenrangú a Szent Bibliával.
Az egyetlen amely:
HIBÁTLAN,
TÖKÉLETES,
TÉVEDHETETLEN,
IGAZ,
ÉLŐ,
HATÓ,
ÁLDOTT,
SZENT,
és ÖRÖK kijelentés!
Az Úr Jézus Krisztus mondja:
„A beszédek, amelyeket én szólok néktek, LÉLEK és ÉLET." (János 6,63)
„Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké." (János 8,51)

***
MEGCÁFOLHATATLAN, MEGDÖNTHETETLEN BIBLIKUS TÉNYEK!

A Szent Biblia tökéletesen KRISZTOCENTRIKUS!
Az Úr Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam." (János 14,6)
„ Nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk." (Ap. Csel. 4,12)

Minden hívő ember életének értelme és célja:
Élni Isten nagy nevének dicsőségére,
embertársaink javára
és munkálkodni Isten országának előmenetelén!

I.)
„Elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik." (Zsidók 9, 27)
Minden ember a halála pillanatában Isten elé áll, és végleges, változhatatlan helyre és állapotba kerül. Minden azon dől el, hogy az utolsó pillanatáig hogyan viszonyult saját Teremtőjéhez, a világ Megváltóhoz, az Úr Jézus Krisztushoz és Isten örök Igéjéhez, a Szent Bibliához. (Lukács ev. 16,19-31)
Az Úr Jézus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él!" (János 11,25)

II.)
Minden ember élete során háromféleképpen viszonyulhat a Szent Bibliához!
• A.) KRISZTUSKÖVETŐKÉNT
• Tiszta, áldott, üdvözítő krisztusi hittel
• B.) KRISZTUSGYŰLÖLŐKÉNT
• Hitetlen, tagadó, ateista, antiteista, agnosztikus hozzáállással
• C.) BIZONYTALANUL
• Vallásoskodó, kételkedő, felületes, hiszékeny, tévelygő hozzáállással

„Isten Igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait." (Zsidók 4, 12)

III.
Az Úr Jézus Krisztus először, mint Megváltó jött ebbe a világba, másodszor pedig, mint az emberiség Bírája érkezik vissza, Aki ítélni fog élőket és holtakat! (Máté ev. 25,31-46)

Az utolsó ítéletkor csak kétféle ember lesz.
A.) ÜDVÖZÜLŐK (Atyám áldottai), akik az örök életre jutnak.
B.) ELKÁRHOZÓK( átkozottak), akik az örök tűzre (gyötrelemre) jutnak.
„Ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték." (Jelenések 20,15)
Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik." (Márk 16,16)
„Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében." (János 3,18)

Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2020.

***

JÉZUS KRISZTUS CSODÁLATOS ÚR MINDENEK FELETT!
„És hívják nevét CSODÁLATOSNAK..." (Ézsaiás 9,6)

Nincs fontosabb a földi életben, mint megismerni és követni a mi Áldott Megváltónkat az Úr Jézus Krisztus!
Ő a dicsőséges Szentháromság egy örök Isten második személye, Aki egyenlő az Atyával és a Szentlélekkel. „Krisztus, Aki mindenek felett örökké áldandó Isten. Ámen." (Róma 9, 5)
Mekkora KINCSNEK lehetünk birtokosai, ha az áldott Igéből az Ő személyét megismerhetjük, hatalmára gyermeki hittel rácsodálkozhatunk, szent Igéjét, tanítását megérthetjük, befogadhatjuk, szívünkbe zárhatjuk!
Isten gyermekeként örvendezhetünk a mi áldott Istenünknek, aki annyira szeret, hogy egyszülött Fiában, az Úr Jézus Krisztusban kiválasztott és megváltott minket bűneinkből, akinek dicsőségében részesülhetünk!
„Mi pedig hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek, testvéreim, akiket szeret az Úr, mert KIVÁLASZTOTT TITEKET az Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által kezdettől fogva: Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében." (2Thesszalonika 2,13-14)

CSODÁLATOS A MI MEGVÁLTÓNK AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS, ÉS PÁRATLAN AZ Ő GAZDAGSÁGA!

Az Úr Jézus Krisztus nevére, hírére mindig megdobbant az emberek szíve, mert látni, hallani akarták Őt!
Tömegek özönlöttek hozzá mindenfelől.
Jöttek az emberek minden gondjukkal, bajukkal.
Kétségbeesett anyák hozták gyermekeiket.
Betegek hozták sebeiket. Gyászolók hozták fájdalmukat, könnyeiket.
A LEGJOBB HELYRE HOZTÁK!

Az Úr Jézus Krisztus mellett, közelében: valami megmagyarázhatatlan nyugalom töltötte el szívüket.
Olyankor elcsitult a zaj, felfrissült a szív, kisimultak a ráncok, és a gondfellegek eltűntek.

Az Úr Jézus Krisztus mellett rendkívüli módon élték át Isten dicsőséges jelenlétét.
Kimondhatatlan biztonságban érezték magukat.
Megnyugodtak, szinte magukról is megfeledkeztek.
Éhezték, szomjazták, szinte itták szavait, az IGAZSÁGNAK BESZÉDÉT.

Az Úr Jézus Krisztus szavai úgy hatottak, hogy nem maradhatott semleges egyetlen ember sem!
Szelíd szavai csontokat törtek, szívig, lelkük mélyéig hatoltak.
Mert HATALOMMAL szólt és szavának EREJE volt,
mivel az Ő beszéde LÉLEK ÉS ÉLET, ÉS ÖRÖK! (János 6,63)
Teremtő szavával lecsendesítette a tengert, és lecsendesítette a haragosokat.
Lecsendesítette az ölni készülő írástudókat, véneket, farizeusokat.
Szavai leleplezték a képmutatókat, és elnémították az acsarkodókat, a vádaskodókat.
Ugyanakkor megsimogatták a megtérő bűnösöket,
a megvetetteket, az árvákat, a szegényeket, az elesetteket.

Az Úr Jézus Krisztus messiási jelei, csodái felülmúltak minden képzeletet, mindenkit ámulatba és csodálkozásba ejtettek. „Mert minden Őáltala lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami létrejött." (János 1,3)
Kánában, első messiási jelként teremtő hatalmával áldotta meg és teremtette borrá a vizet.
Teremtő hatalmával vette kézbe az öt kenyeret, és a két halat és táplált vele ezreket. (Ma is milliókat!)
Teremtő hatalmával dorgálta meg a tengert, a szeleket és lett nagy csendesség.
Kétségbeesett tanítványai megsegítésére sietve, az Ő számára a háborgó tenger és a tomboló vihar sem jelentett akadályt!
Megdicsőülése, isteni jelei és csodái térdre és imádatra kényszerítették a jelenlévőket. (És minket is mai tanítványait!)

Az Úr Jézus Krisztus tettei, gyógyításai mindig az irántunk való könyörületből, szánakozásból, együttérzésből eredtek. Szerető, irgalmas szívéből fakadó gyógyításai nyomán a gyógyultak ujjongva dicsérték Istent.
Mert Őáltala a megszállottak megszabadultak,
a vakok láttak, a bénák jártak, a süketek hallottak,
a leprások tisztultak és halottak támadtak fel.
Mi is csak az Ő sebei árán gyógyulhattunk meg! (1Péter 2,24)

Az Úr Jézus Krisztus tanításainak mennyei hatalma és ereje volt és van,
mert személyesen Őáltala és Őbenne érkezett a földre a mennyek országa.
Ahol Ő jelen van, ott Isten országa van jelen.
Példázatai érthetővé, élhetővé tették az életet.
Gondolkodóba ejtették a bölcseket,
megfontolásra késztették a hitetlenkedőket,
és világos látásra vezették a bizonytalankodókat.
Soha senki nem volt olyan mély és áldott hatással a történelemre, mint Ő!

Az Úr Jézus Krisztusban a MEGOLDÁS érkezett a földre.
Szavai hatására a bűnös bűnbánatot tartott.
A haragos kibékült, a sértett megbocsátott.
Az ökölbeszorított kezek kiengedtek, és fölszáradtak a könnyek.
Az erőszakos megtorpant.
Az indulatos lecsillapodott.
A gyűlölködő meghatódott.
Az irigy magába szállt.
A parázna felhagyott a bűnnel.
A megátalkodott engedelmeskedett.
A kapzsi, pénzsóvár adakozó lett,
a gőgös, öntelt pedig szelíd és alázatos.

Az Úr Jézus Krisztus ma is kegyelmet, életünkre TELJES MEGOLDÁST kínál:
Az elveszetteknek megmenekülést.
A bűnösöknek megtisztulást.
A betegeknek gyógyulást.
A szomjazóknak életnek vízét.
Az éhezőknek mennyei kenyeret.
A keresőknek mennyi utat.
A sötétben járóknak világosságot.
A megalázottaknak igazságot.
Követőinek hitet, reményt, szeretetet, megnyugvást, áldást, békességet és üdvösséget.
NEM ÉLHETÜNK NÉLKÜLE!

Áldott legyen a mi Urunk, hogy értünk vállalta a küldetést és tökéletesen betöltve a törvényt eljött közénk.
Hálás a szívünk, mert Krisztusban mind megkaptuk azt, amire igazán szükségünk van:
Ebben a megszomorodott világban az örök Evangéliumot.
Ebben a megkötözött világban Krisztus tökéletes szabadítását.
Ebben a lelkileg sötét világban a Tőle kapott világos lelki látást.
Ebben a minden tekintetben fertőzött világban, Isten gyógyító hatalmát.
Ebben a megkeseredett világban az Ő Szentlelkének vigasztalását.
Ő azért jött a mennyből, mert tudta, hogy mindnyájunknak szükségünk van Őrá!
CSAK ŐRÁ VAN SZÜKSÉGÜNK!
„Nagyok és csodálatosak a Te dolgaid, mindenható Úr Isten;
igazságosak és igazak a Te útaid, óh szentek Királya!" (Jelenések 15,3)

***

Ilyen csodálatos a mi Megváltónk az Úr Jézus Krisztus!
Ahhoz, hogy minket megmentsen, mindent megtett és mindent vállalt értünk, még a kereszthalált is!
Senki sem szeret jobban, mint Ő!
Az Úr Jézus Krisztus nélkül minden reménytelen, és nincs megoldása az életnek!
Ahol nincs rendezve a bűnkérdés, ott nincs megoldás az élet keserves sebeire.
Nélküle csak torlódnak és gyűlnek a gondok, a bajok és a lelki sebek lekezeletlenek maradnak.
Nélküle mindenkit csak a csalódások sorozata vár!
Boldog ember az, aki Jézus Krisztusban tisztán hisz, Őt ismeri, szereti és szeretve követi.

Csodálatos Ővele életünket rendezni, Ővele élni:
megmentetnek lenni, szeretetében örülni,
kegyelméért naponta hálát adni, jóságát megköszönni.
Mennyei jelenlétét, békességét tapasztalni, vezetésének boldogan engedelmeskedni.
Csodálatos Ővele élni e földön boldogan, és a mennyben örökké!
Nincs senki, akinek ne lenne szüksége rá, és mégis milyen kevesen tudják, hogy Jézus Krisztusnál senki sem szereti jobban őket.
Akik Őt nem ismerik, nem szeretik, nem követik, tulajdonképpen a legfontosabbat, az életet zárják ki!
Akik nem ismerik a Megváltót, az egyetlen segítséget, az egyetlen lelkigondozót,
csak beleszomorodnak, belekeserednek, belebetegednek, és HIT NÉLKÜL belehalnak ebbe a szomorú világba.
Mert Jézus Krisztus nélkül minden érték hiányzik!
Hiányzik a törődés, a megbecsülés, a becsület, a tisztesség, a tisztaság, az erkölcs, az odafigyelés, az emberszámba-vevés!
Mert a szeretet hiányzik! Isten szeretete hiányzik nagyon!
Jézus Krisztus hiányzik az életekből!

Nekünk, ma élő keresztyéneknek az az Istentől kapott küldetésünk, hogy megismertessük kortársainkkal az élő, feltámadott Jézus Krisztust. Az a küldetésünk, hogy életünk határozottan és egyértelműen és hitelesen a Megváltóra mutasson. Tulajdonképpen ezért születtünk, ezért élünk még, ezért születtünk újjá, ezért neveztetünk Krisztusról keresztyénnek, ezért vagyunk az övéi, ez az életünk értelme.
Kövessük mindenkor hűségesen és engedelmes szívvel Istenünk akaratát, hogy mint a Szentlélek templomai, Őt képviselve betölthessük nemes küldetésünket.
Nincs is ennél gyönyörűbb és áldottabb feladat!
„Hirdessétek Annak HATALMAS DOLGAIT, aki a sötétségből az Ő CSODÁLATOS világosságára hívott el titeket." (1Péter 2,9)

Budapest, 2021. május 6.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***

7 SZABÁLY HITVALLÓ KERESZTYÉNEK SZÁMÁRA!

A Krisztusnak szentelt élet életbevágóan fontos szabályai azoknak, akik:
· A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodnak! „A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk." Zsidók 10,23
· Vigyáznak és megállnak a hitben! Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek! 1Korinthus 16:13
· Imádkoznak és munkálkodnak! „Mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk." Lukács 18,1 „Becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok." 1Thesszalonika 4:11
· Az igazságot követik szeretetben! „Az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban." Efezus 4:15

1. szabály
ÓVAKODUNK ÉS VIGYÁZUNK!
„Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy azok az Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba." 1János 4:1
A keresztyének elsőszámú kötelessége, hogy komolyan vegyék a Biblia egyik legalapvetőbb, legvilágosabb és leghatározottabb figyelmeztetését, hogy „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben". Isten gyermekeinek a szenvedésben megedződve és a krisztusi szeretet parancsával szívükben megerősödve, egyre inkább elővigyázatosaknak kell lenniük. Ennek figyelmen kívül hagyása, vagy elmulasztása végzetes lehet, mivel kiszolgáltatottá tehet.
Már az első gyülekezetbe is belopózkodtak hamis atyafiak, de amint az Pál apostol leveleiből kiderül, azonnal szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy az igazán komoly hívő emberek csak Megváltójukkal, az Úr Jézus Krisztussal voltak igazán bizalmas viszonyban!
„A befurakodott áltestvérek csak azért férkőztek be közénk, hogy kikémleljék szabadságunkat, mellyel bírunk a Krisztus Jézusban." Galata 2:4
Az első keresztyének tudták, hogy csak az Úr Jézus Krisztusra számíthatnak, Aki a választottak áldott és egyetlen lelki gondozója. Ők tudták értékelni és becsülni a Jézus vérén szerzett drága kincset, a valódi hitet. Nekünk is úgy kell óvni, becsülni mennyei kincseinket, szent gyöngyeinket, mint a szemünk fényét!

2. szabály
ELLENÁLLUNK ÉS HARCOLUNK!
Aki az Úr ellensége, az a mi ellenségünk is. „Mert az ilyenek álapostolok, szélhámosok (álnok munkások), akik Krisztus apostolainak adják ki magukat." 2Korinthus 11,13 A megszaporodott hamis próféták, álapostolok hozzáállásával kapcsolatban soha nem lehetünk elvakult optimisták. Amint a konkoly sem tud megtérni, és a párduc sem tudja megváltoztatni a foltjait, ők sem szelídíthetők, ezért nem számíthatunk jóindulatukra. Nem téveszthet meg minket a behízelgő simulékony álcázott magatartás, vagy a világosság angyalának mutatkozó jelmez. Ezek egy ideig hívőknek látszanak ugyan, de mivel belsejükben nincs meg a Léleknek igazi megvilágosítása, ezért utólag leálcáztatnak!
A Bibliából világosan megismerhetjük ellenségeink szándékait. Soha nem szabad feltételeznünk, hogy nyugton hagynak majd minket, ezért alattomos támadásaikra jó előre fel kell készülnünk! Nem érhetnek minket váratlanul! Sőt ellenségeinknek azonnal meg kell tapasztalniuk, hogy az Úr Jézus nem hagyott minket fegyvertelenül.
„Hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására." 2Korinthus 10:4
„Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit nyeljen el, akinek álljatok ellene a hitben szilárdan." 1Péter 5,8-9

3. szabály
MINDENT MEGVIZSGÁLUNK!
Az Úr Jézus már előre alaposan felkészített minket és így tudhatjuk, hogy leleplezett ellenséggel van dolgunk.
„Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé." Lukács 10:3 „Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején, és hogy semmi se árthasson nektek." Lukács 10:19
A támadás a hamis tanítók, az álnok munkások, a farkas lelkületűek részéről igen durva és kíméletlen is lehet, de a kígyó és skorpió lelkületűek ravasz módon, álcázottan, szinte észrevétlenül közelítenek. Az Úr Jézus küldetésében járva csak azért nem leszünk áldozatok, mert Ő nem csak ismeri, hanem védi is az övéit, ezért ellenségeink meg fogják tapasztalni, hogy a hívő emberekkel nem könnyű elbánni.
Isten gyermekei ismerik az Igét: „Mindent megvizsgáljatok." (1Thesszalonika 5:21) és észlelik a veszélyt, ezért nem barátkoznak az ellenséggel, nem veszik át stílusukat, nem alacsonyodnak le az ő szintjükre. Nem hisznek a behízelgő hamis prófétáknak, nem esnek áldozatul a szemfényvesztő vallásos trükkök, pótszerek alkalmazóinak, a vallásos mutatványosoknak, a megtévesztő hamis tanítóknak.
Minden támadást és kísértést az élő és ható Igével védenek ki, amely az Isten szájából származik. Csak a mindenható Istent szolgálják, csak Őt imádják, és csak az Ő parancsolatait, intelmeit, rendeléseit szorítják szorosan szívükre!(5Mózes 6, 16-17)

4. szabály
SZÓLUNK ÉS NEM HALLGATUNK!
„Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked." Apostolok Cselekedetei 18:9-10
Jól ismerjük ellenségeink szándékát, akik azon vannak, hogy elkeserítsenek, elnémítsanak és elgáncsoljanak bennünket. Az igazság beszédét akkor is hirdetni fogjuk, ha fájdalommal azt kell tapasztalnunk, hogy egyre több a megtérni képtelen konkoly és a sok prédikációt hiába hallgató Júdás, de nem is miattuk hangzik az igehirdetés, hanem a választottakért, mert „ismeri az Úr az övéit". 2Timotheus 2:19
Az Isten Igéjét hiába hallgató képmutató látszathívőkről Szikszai Béninek ez a véleménye: „Hiába járnak a templomba, ülnek a bibliaórákon, kegyeskednek, jótékonykodnak, ha a szívük nem változik, bűneik nincsenek megbocsátva, ha az örök élet reménysége nem az övék. Bólogatnak, helyeselnek, már mindent kívülről tudnak a Bibliából és a prédikációból, mégis marad minden a régiben, nem térnek meg." (Útitárs 02.15.)
Ellenségeinknek számolniuk kell azzal, hogy semmiképpen nem fogunk leállni az Ige hirdetésével, a gyülekezet tanításával és a lelkek pásztorolásával sem. Rendületlenül fogjuk hirdetni az Isten országát, és az életmentő örök evangéliumot, Istenünk élő Igéjét, amely: hibátlan, tökéletes, tévedhetetlen, igaz, élő, ható, áldott, szent és örök kijelentés, mert tudjuk, hogy aki a Megváltójára tekint és az Ő küldetésében hűségesen jár, az nem fog elbizonytalanodni és megrendülni soha. „Ne rendüljetek meg egyhamar meggyőződésetekben, és ne rémítsen meg titeket semmilyen lélek, vagy beszéd...nehogy valaki valamiképpen félrevezessen titeket." 2Thesszalonika 2,2-3

5. szabály
NEM HÁTRÁLUNK MEG!
Tudjuk, hogy ha Isten velünk, nem bírnak velünk, és amíg az Úr Jézus Krisztus véd, addig nem árthatnak nekünk!
„De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk." Zsidók 10:39
Az Úr Jézus Krisztus gyermekei nem fogják megadni magukat az ellenségnek soha!
Az Isten országa, a mennyei örök haza nem eladó! „Egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangélium igazsága megmaradjon számotokra."Galata 2:5
Mivel mi nem embereknek adtuk a szívünket, hanem az Úr Jézusnak, ezért szabadon mindig oda megyünk, ahova Ő megy és csakis oda.
Addig maradunk ott, amíg az Úr akarja és használni akar bennünket, és nem addig, amíg az emberek megtűrnek, de fogjuk tudni azt is, amikor tovább kell mennünk, mert mi az Urat követjük, bárhova megy. Charles H. Spurgeon így vall erről: „Ha más helyre kell is költöznünk az Úr akaratából, nem szomorkodunk miatta! Hiszen a hívő ember vándor és idegen, bárhol is él ezen a földön, mert bárhová kerül, igazi otthona mindenhol az Úrban van." (Isten ígéreteinek tárháza 40.old.)

6. szabály
SZENVEDVE IS ÖRÜLÜNK!
Minden hívő ember, aki vállalta és boldogan hordozza a Krisztus gyönyörűséges igáját és naponta fölveszi keresztjét, tisztában van azzal, hogy nekünk nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyünk benne, hanem az is, hogy szenvedjünk érte. (Filippi 1,29) Péter apostol így ír: „Sőt, amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessetek. Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, amit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt." 1Péter 4:13-14
Luther Márton így tanít minket:" Nem te vagy az első, sem az egyetlen, sem az utolsó, akit Isten igéjéért üldöznek. Mit is mond az Úr Jézus? ,Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért. - Gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. - Jön idő, hogy aki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik." Ezeket az igéket ragadjuk meg, ezekkel erősítsük magunkat. Sőt hálaadással köszönjük meg Istennek, hogy méltókká tett az igéjéért való szenvedésre. Tudjuk az írásból, hogy az antikrisztus idejében tilos a prédikálás és átkozott mindenki, aki Isten igéjét szólja és hallgatja. Lám ma ez történik." (Jer, örvendjünk keresztyének! 369.old.)

7. szabály
MINDVÉGIG A GYŐZTES OLDALÁN MARADUNK!
„Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk." 1János 5:4
Az Úr Jézus Krisztus mindent megtett értünk! Ő a hű tanú, aki a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által. (Jelenések 1,5)
Ő nem fog minket cserbenhagyni. Ő meg fogja adni gyermekeinek ígérete szerint az élet koronáját, az igazság koronáját, a dicsőség hervadhatatlan koronáját. Annak, aki mindvégig állhatatosan harcolja a hitnek szép és nemes harcát és győz, ilyen nagy jutalma van. „Aki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem." Jelenések 21,7
Sélyei István a gályarab prédikátor így bátorítja a mai hívőket: -VINCIT QUI PRO LUCE DEO DUCE SUB CRUCE PUGNAT- „Győzedelmeskedik, aki a világosságért Isten vezetésével a keresztet hordozva harcol."

Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2019

***

ISTEN ORSZÁGA AZ ÖRÖK ÉLET!

Isten országa vagy már ezen a földön elkezdődik valakinek az életében, vagy nem kezdődik el SOHA!
Az Isten országa kifejezés a Szent Bibliában a dicsőséges Szentháromság egy örök Isten abszolút uralkodását jelenti. Az Ézsaiás könyvében szereplő prófécia így hangzik. „Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: ISTENED URALKODIK!" (Ézsaiás 52,7). „Uralkodik a te Istened! Királyként uralkodik Istened!"
Az Úr Jézus Krisztus ennek az evangéliumnak, (örömhírnek) a beteljesedését jelentette be. Az eredeti görög szónak, a basilea-nak pontos fordítása: Isten királysága, Isten királyi uralkodása: ami egy olyan boldog, tökéletes állapotot jelöl, melyben csak egy akarat van: mégpedig a KIRÁLY akarata.
Jézus Krisztus tanításának központi üzenete az ISTEN ORSZÁGÁRÓL szóló tanítás. Aki hisz az Úr Jézusban, akinek Ő jelen van az életében, ott Isten országa van jelen. Az Úr Jézus Krisztus a királyoknak Királya és uraknak Ura. (Jelenések 19,16) ezzel az üzenettel kezdte meg messiási munkáját, ezzel folytatta tanítását és ezzel is fejezte be.
• „Betelt az idő, és elközelített az ISTEN ORSZÁGA: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban." (Márk 1,15)
• „Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögöket, kétség nélkül elérkezett hozzátok az ISTEN ORSZÁGA." (Lukács 11,20)
• „Mert az ISTEN ORSZÁGA közöttetek (bennetek) van!" (Lukács17,21)
• „...negyven napon át megjelent előttük, és beszélt az ISTEN ORSZÁGA dolgairól." (Apostolok Csel. 1,3)
Isten országa, vagy a mennyek országa az Úr Jézus Krisztus személyében érkezett a földre és Szentlelke által ma is van jelen a világban. A mennyek országának természetét sok-sok példázatban mutatta be, tette érthetővé számunkra. (Máté 13.)
Megtanította nekünk, hogy naponta imádkoznunk kell Isten országáért, Isten akaratának érvényesüléséért.

***
A Szent Biblia bizonyságtétele az ISTEN ORSZÁGÁRÓL
1. Isten országa nem ebből a világból való, hanem mennyei eredetű. (János 18,36)
2. Isten országa az Úr Jézus Krisztus által jött el a világba. (Márk 1,15)
3. Az Úr Jézus Krisztus tanításának központja, az Isten országa evangéliumának hirdetése. (Lukács 4,43)
4. Nincs fontosabb az életben, mint Isten országát keresni és megtalálni. (Máté 6,33)
5. Csak az Úr Jézusnak van hatalma felfedni Isten országának titkait. (Márk 4,11)
6. Csak a hívőknek adatott meg, hogy értsék Isten országának titkait. (Máté 13,11)
7. Csak az Úr Jézus által van jelen Isten országa a hívők életében. (Lukács17,21)
8. Csak az láthatja meg Isten országát, aki újjászületett. (János 3,3)
9. Csak az alkalmas rá, aki elindult a Krisztus követésben, és nem tekint hátra. (Lukács 9,62)
10. Isten országába csak gyermeki hittel és lelkülettel lehet bemenni. (Máté 19,14) (Márk 10,15) (Lukács18,17)
11. Isten országát test és vér nem örökölheti. (1Korinthus 15,50)
12. Isten országát igazságtalanok nem örökölhetik. (1Korinthus 6,9)
13. Isten országát megtéretlenek, testiek (bűnben élők) nem örökölhetik. (1Korinthus 6,10) (Galata 5,21)
14. Isten országának nyilvánvaló jele és hatása: Igazság, békesség, öröm. (Róma 14,17)
15. Az utolsó időben Isten országának evangéliumát az egész világon hirdetni fogják. (Máté 24,14)
16. Az utolsó ítéletkor az igazak örökölni fogják a nekik elkészített országot. (Máté 25,34)
17. Isten népe, megkapja az Atyától megígért országot. (Lukács 12,32)
18. Isten gyermekei rendíthetetlen mozdíthatatlan országot kaptak. (Zsidók 12,28)
19. Akik Istent szeretik, ígéret szerint örök országot kapnak. (Jakab 2,5)
20. A hívők majd dicsőségesen mennek be a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába. (2Péter 1,11)
Amit még tudhatunk ISTEN ORSZÁGÁRÓL
Isten országának nincs országhatára, mert élettere és tevékenységi köre az egész földre kiterjed.
Nincs hadserege, csak az evangélium hirdetők serege.
Nincs fegyvere, csak az élő Isten Igéje, amely élesebb minden kétélű kardnál. (Zsidók 4,12)
Nincs pénze, de van fizetőeszköze, mely a szeretet.
Van alkotmánya, mely az Isten törvénye.
Van államformája: Teokrácia, KRISZTOKRÁCIA, azaz Krisztus uralma. (Ézsaiás 52,7)
Isten országának vannak polgárjogot nyert tagjai. (Filippi 3,20)
Isten népe, választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartatásra való nép. (1Péter 2, 9-10)
Isten népe a földön harcoló egyház (ecclesia militans), és a győztesek a mennyben. (ecclesia triumphans)
Isten országa zavartalan uralom, ahol Isten gyermekei az Úr törvénye szerint élnek tökéletes engedelmességben.
„Magasztal, Uram, minden teremtményed, és híveid áldanak téged. Elmondják, hogy országod milyen dicsőséges, és beszélnek hatalmadról, megismertetve az emberekkel az Úr hatalmas tetteit, országa ragyogó dicsőségét. Országod örökkévaló ország, uralkodásod nemzedékről nemzedékre tart." (Zsoltár 145,10-13)

***
ISTEN ORSZÁGA AZ ÖRÖK ÉLET!
Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust." (János 17,3)
Isten országa nem a világ végén fog megvalósulni, de akkor fog kiteljesedni.
Isten országa vagy már ezen a földön elkezdődik valakinek az életében, vagy nem kezdődik el soha, mert Isten országa csak ott valósulhat meg, ahol Jézus Krisztust szeretik, és szeretve követik. Ahol Őt önként, hittel, belső meggyőződéssel elfogadják, és akaratát cselekszik.

„Az evangélium hirdetésével a földön Isten országa állíttatik fel és alakul meg, és Isten csakis ezen a módon uralkodik az emberek között... Isten országa az, hogy Isten felemeli népét, hogy vezesse őket, ez a teljes és tökéletes BOLDOGSÁG." (Kálvin János)

Boldog az az ember, aki az Úr Jézus Krisztus királyi uralma alatt élhet,
mert népeket le lehet igázni,
nemzeteket meg lehet gyalázni,
országokat meg lehet csonkítani, vagy el lehet pusztítani,
de a Krisztus népét, a keresztyén Anyaszentegyházat,
az Isten választott népét, a szent nemzetet SOHA.
„Ti pedig választott nemzetség, királyi papság szent nemzet, megtartatásra való nép vagytok." (1Péter 2, 9-10)
A szent nemzet, csak azokat a hívőket jelöli, akik Jézus Krisztusban hisznek és SENKI MÁST.
Isten országának tagjai,
Isten választottai,
véren megváltott gyermekei tudják,
hogy a nevük ott van az Élet Könyvében,
mely drága véren van felírva, az Úr Jézus Krisztus szent vére által!
„Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az Ő vérében, hogy megmutassa az Ő igazságát." (Róma 3,25)

Budapest, 2021. június 6.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***

AKINEK A SZÍVÉBEN VÉDETT HELYEN VAN AZ IGE.

A Szent Bibliában világosan láthatjuk, hogy Mária és József milyen tiszta, áldott életű, hűséges és engedelmes gyermekei voltak Istennek.
„Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó József jegyese volt. A szűznek pedig Mária volt a neve. És hozzálépve így szólt az angyal: Üdvöz légy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van!" (Lukács 1,26-28)
„Mária ezt mondta: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!" (Lukács 1,38)
„József pedig... igaz ember volt." (Máté 1,19)
„József pedig ... úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta neki." (Máté 1,24)
Mária és József éltében minden Isten törvénye és vezetése szerint történt.
Meghatározó volt számukra Isten jelenvalósága, melyet a legnagyobbra értékeltek.
Isten akarata mindennél fontosabb volt számukra és mindenben a szerint éltek és jártak el.
Igyekeztek mindenben Isten rendelkezéseit, utasításait pontosan és hűségesen követni.
• Mindketten engedelmes szívvel fogadták el Isten világmegváltó tervét, szent akaratát.
• Mindketten nagy alázattal vették tudomásul, hogy Isten kiválasztotta őket.
• Egy akarattal mondtak igent az Isten angyala által közvetített hírre, a Messiás születéséről szóló prófécia beteljesedésére.
• Az Augustus császár által elrendelt összeíráskor, egy akarattal indultak el Betlehembe.
• Egy akarattal, alázattal és zúgolódás nélkül vették tudomásul, hogy nincs számukra hely a vendégfogadó háznál, és fogadták el a nyomorúságos istállót szálláshelyül.
• Együtt élték át a csodát, az Úr Jézus születésének körülményeit.
• Egy akarattal vitték fel Jeruzsálembe a gyermeket a törvény előírása szerint körülmetélni.
• Isten figyelmeztetését komolyan véve együtt menekítették a gyermeket Egyiptomba Heródes király haragja elől, majd Isten akaratának engedelmeskedve tértek vissza Galileába, Názáretbe és élték tovább Isten jelenlétében példamutató, alázatos hívő életüket.
József pedig: „...Galilea területére vonult vissza; és amikor odaért, abban a városban telepedett le, amelyet Názáretnek neveztek, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak: názáretinek fogják őt nevezni." (Máté 2, 22-23)
Mindebből kitűnik, hogy Mária és József mennyire hűséges és engedelmes gyermekei voltak Istennek.
A Szentlélek vezetése alatt éltek, Istenben reménykedve, várták Isten ígéreteinek beteljesülését, Izrael vigasztalását.
Mivel nagyon szerették Istent, ezért nagyon szerették, tisztelték és becsülték egymást is.
Mivel példamutató istenfélő emberek voltak, ezért példamutató családi életet is éltek.
Minden istenfélő házaspár életében természetesen van jelen az élő hit, az Isten iránti engedelmesség, a feltétel nélküli bizalom, ugyanakkor az egymás iránti szeretet, megbecsülés, tisztelet, felelősség, törődés és gondoskodás.
Mivel minden istenfélő házaspár Istenre figyelve éli imádságba ágyazott hívő életét, ezért lehet szép, tiszta és áldott a házaséletük.
Így tanít a Szent Biblia az Isten előtt kedves házasságról:
„Mindegyiktek szentül és tisztességesen éljen feleségével". (1Thesszalonika 4,4)
„Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy." (Zsidók 13,4)
„A szeretet képmutatás nélkül való legyen. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyöngédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők..." (Róma 12, 9-10)
***
Mária hitkomolyságáról a Szent Biblia úgy tudósít, hogy példamutató módon minden kijelentést a szívébe zárt.
„Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében." (Lukács 2, 19)
Jézus édesanyjának, Máriának nagyon szép szíve volt, mert mindig nyitva állt Isten üzenetének befogadására.
Az isteni kijelentést nemcsak meghallotta, hanem megértette és engedte, hogy formálja, meghatározza életét.
Mária Istent dicsőítő énekét megtaláljuk a Szentírásban, melyet az ősi egyház a latin fordítás első szava alapján Magnificatnak nevez. „Magasztalja lelkem az Urat, és ujjong az én lelkem megtartó Istenemben, mert rátekintett szolgálóleányának megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék, mert nagy dolgokat tett velem a Hatalmas, és szent az Ő neve, irgalma megmarad nemzedékről nemzedékre az Őt félőkön." (Lukács 1,46-50)
Ebben a gyönyörű magasztalásban az Úr alázatos szolgájaként láthatjuk Máriát, aki a Szentlélek megvilágosító hatalma által Isten nagy nevét dicsőíti, aki egész életében mindvégig meg is maradt az Úr alázatos szolgálóleányának.
Ilyen tisztán őrizte meg, sőt forgatta is az Igét a szívében.
Láthatjuk, hogy Mária szívében védett helyen volt az Isten beszéde, mert komolyan vette és nagyon vigyázott rá. Okosan, bölcsen, helyesen és hatásosan forgatta a szívében, ami azt jelenti, hogy igazán ismerte, szerette, értékelte, becsülte és megélte.
Így maradhatott életében az Ige mindig friss, eleven és élő!
***
Istennek van hatalma arra, hogy Szentlelke által mindig elő tudja készíteni az emberi szíveket, (mint jó talajt a mag számára) az Ige meghallására, befogadására, értelmezésére, megélésére.
Vajon mi milyen igehallgatók vagyunk és hogyan viszonyulunk az örök Igéhez?
Meddig él bennünk egy-egy bibliai üzenet?
Mennyire vagyunk nyitott szívű, hűséges, és engedelmes gyermekei Istennek?
Minden ember különös gonddal tud vigyázni arra, ami számára a legfontosabb és legértékesebb!
Mi mennyire vigyázunk drága kincsünkre, az Úr Jézus Krisztustól kapott örök evangéliumra, az üdvözítő hitünkre?
Jól forgatjuk az Istentől kapott örök Igét?
Védett helyen van, megmarad szívünkben
frissnek, elevennek és élőnek?
Ismerjük, szeretjük, értékeljük,
megéljük az evangéliumot?
Meghatározza életünk minden területét, mint ahogy meghatározta Mária életét?
Vagy úgy ahogy Sámuel próféta, tudjuk-e értékelni és vigyázni az Isten Igéjét?
„Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ővele, és semmit az ő Igéiből a földre nem hagy vala esni." 1Sámuel 3,19)
Ha valóban ÉL és megmarad szívünkben Isten szent Igéje, akkor az ÉLTET is!
Az Úr Jézus Krisztus mondja: „A Lélek az, Aki életre kelt, a test nem használ semmit:
azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: Lélek és élet." (János 6,6)

Budapest, 2021. január 3.
Trencsényi László
lelkipásztor

***
HANG A NYITOTT MENNYBŐL!

„Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedése után Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm." (Lukács 3, 21-22)
Az Úr Jézus Krisztus, messiási küldetésének nyitányaként megkeresztelkedett a Jordán-folyóban.
Megkeresztelkedésekor a dicsőséges Szentháromság Isten volt jelen: Megnyílt az ég, az ott állók mind hallották az Atya hangját a mennyből, és szemükkel látták, amint a Szentlélek leszállt az Úr Jézusra. Legyen nagy vigasztalás és bátorítás számunkra az a tudat, hogy ott ahol az Úr Jézus Krisztust ismerik, szeretik és szeretve követik, ott folyamatosan „nyitva van a menny"!
Tudjuk azt is, hogy ahol Őt nem szeretik, ott Ő nincs jelen, ott minden lezárt és bezárt.
Ott egy zárt rendszer van!
Ott nincs mennyei kijelentés, csak földi rettegés, mert Isten jelenléte nélkül a félelem, a káosz és a halál civilizációja uralkodik!
Az emberiség a Krisztusba vetett hit nélkül, ebben a zárt rendszerben úgy él, mintha azt tehetné, amit akar, holott bezárta magát egy olyan kelepcébe, amelyben csak látszatra él, de ez a lezárt élet csak a megsemmisülés valóságát hordja.
Isten valóságos jelenléte nélkül, ilyen tragikusan bezárkózott -lezárt- lett a világ lelkileg!
Tudjuk a szomorú valóságot, hogy ha valami tartósan lezárva marad, annak mindig nagyon súlyos következménye van. Mert a lezárt rendszernek van egy olyan tulajdonsága, hogy felemészti önmagát.
Krisztus jelenléte nélkül minden véglegesen és reménytelenül bezárul. Azzal, hogy kizárják Őt, az egyetlen Szabadítót az emberek, végérvényesen magukra zárják a bűn hideg zárka-ajtaját!
Ott viszont, ahol az Úr Jézus Krisztust ismerik, szeretik és szeretve követik, ott mindig „nyitva van a menny"! Az Úr Jézus Krisztus mondja nekünk bátorításként:
„Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek." (János 8, 36)
Nincs is ennél nagyobb vigasztalás!
Az Úr Jézus legyőzte a halált, feltámadt és él!
Él a mi Szabadítónk és velünk van minden napon!
Igen, ez a tökéletes szabadság, csak Őáltala, a Benne való üdvözítő hit által lehetséges!
„Mert megmosattatok, megszentelődtetek, és meg is igazultatok
az Úr Jézus Krisztus nevében és a mi Istenünk Lelke által."
(1Korinthus 6,11)

Budapest, 2020. április 19.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
A BIBLIA HATÁSA, MELYET ISTEN SZENTLELKE, AZ IGE ÁLTAL ÉR EL ÉS MUNKÁL BENNÜNK!

„Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai." (Róma 8,14)
Figyeljük meg, hogy az Úr Jézus Krisztus mindig az Atya akaratát hajtja végre.
Mindvégig a SZENTLÉLEK vezetése alatt marad és semmi sem tántoríthatja el.
A Lélek indíttatására keresztelkedett meg.
A Lélekkel telve tért vissza a Jordántól.
A Lélek indítására és vezetése alatt ment ki a pusztába.
Bárcsak mi is ilyen engedelmesek lehetnénk
és minden viselkedésünkben, a Szentlélek vezetése alatt cselekednénk. A Lélek indítására döntenénk, lépnénk, tennénk dolgainkat, élnénk keresztyén életünket.
Az ördög a kísértéskor megkérdőjelezte, hogy Ő az Isten Fia: „Ha Isten Fia vagy..." és arra akarta rávenni, hogy ezt bizonyítsa be, csináljon olyasmit, amire ha Isten Fia, feltétlenül képes: változtassa a köveket kenyerekké.
Az Úr Jézus soha nem tett csodát parancsra. Ekkor sem teljesíti a kérést, hanem azonnal készen volt a válasszal: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, ami Isten szájából származik" (Máté 4,4).
Az Úr Jézus tökéletesen helytállt és valamennyi támadásra a Bibliára hivatkozva, az Igéből adta meg a választ! Ezzel számunkra örök példát mutatott arról, hogy a kísértésben miként tudunk mi is megállni, és miként lehet rendíthetetlennek maradni a hitben, Isten iránti hűségben és engedelmességben.
Láthatjuk, hogy csak és kizárólag Istennel és az Ő Igéjével lehet helytállni, ellenállni az ördögi kísértésben, mert a Biblia a Lélek kardja: Isten szájából származik!"
Az Ige, a lelkünk nélkülözhetetlen tápláléka.
A Biblia tanulmányozására szánt idő soha nem eltékozolt idő, hanem sokszorosan kamatozik, itt és az örökkévalóságban is.
Értékeljük mi is a legnagyobbra a Bibliát, mint ahogy tették ezt reformátor őseink!
Ők szerették, védték, becsülték a Szentírást, mint az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrását! Ők tudták, hogy semmi olyat nem tehetnek, nem gyakorolhatnak, nem taníthatnak, ami nincs összhangban a Bibliával.
Akik Istent igazán szeretik, azok szeretik és ismerik a Bibliát, és a legnagyobbra értékelik.
Szeretik tanulmányozni, szeretik jegyzetelni és viszik magukkal az istentiszteletre, a bibliaórára, a közösségi alkalmakra is.
A hívő ember számára a Biblia Isten páratlan, hibátlan, tévedhetetlen, tökéletes, igaz, élő, ható áldott, szent és örök kijelentése.
A mindennapi bibliatanulmány a hívő számára létfontosságú, ezért nélkülözhetetlen és pótolhatatlan.
Isten áldott beszéde, amely az Ő szájából származik, számunkra azért adatott, hogy bekapcsoljon minket a szent, mennyei vérkeringésbe.
Isten Igéjének áldott, életmentő, életformáló, üdvözítő hatása van, mert a Biblia: Viva Vox Dei: (Isten élő beszéde).
Azért, hogy ezt a kincset megismertessem gyülekezetünk tagjaival, összegyűjtöttem a Biblia HATÁSÁT, melyet Isten Szentlelke, az IGE ÁLTAL ér el és munkál bennünk:
1. Isten Igéje hitet ébreszt
(Rm 10,17) „A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.
2. Isten Igéje hitre juttat
(ApCsel 8,35) „Fülöp beszélni kezdett, és az Írásnak ebből a helyéből kiindulva hirdette neki Jézust."
3. Isten Igéje újjászül
(Jak 1:18) „Az ő akarata szült minket az igazság Igéje által."
(1Pét 1,23) „Mint a kik újonnan születtetek nem romlandó magból, de romolhatatlanból, Istennek Igéje által, a mely él és megmarad örökké."
4. Isten Igéje megtisztít
(Ef 5,25-26) „Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte, hogy a víz fürdőjével az Ige által megtisztítva megszentelje."
5. Isten Igéje vezérel
(Zsolt 119,133) „Vezéreld utamat a te Igéd szerint."
6. Isten Igéje megszentel
(Jn 17,17) „Szenteld meg őket az igazsággal: a te Igéd igazság.
7. Isten Igéje az üdvösségünket munkálja
(ApCsel 13,48) „Ennek hallatára örvendeztek a pogányok, és magasztalták az Úr Igéjét, és akik az örök életre választattak, mindnyájan hívővé lettek."
(Jn 8,51) „Bizony, bizony mondom néktek, ha valaki megtartja az én beszédemet, nem lát halált soha örökké."
Isten Szentlelke az IGE ÁLTAL készít fel a hívő életre:
1. Isten Igéje istenfélelemre tanít
(Máté 4,7) Jézus ezt mondta neki: „Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!"
(5Móz 4,10) „Gyűjtsd össze a népet, hogy meghallgassa Igéimet, és tanuljanak meg félni engem mindig, amíg csak a földön élnek, sőt tanítsák meg erre a fiaikat is."
2. Isten Igéje tanítvánnyá tesz
(Jn 8,31) „Ha ti megtartjátok az én Igémet, valóban tanítványaim vagytok."
3. Isten Igéje táplál
(Mt 4:4) Jézus így válaszolt: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Isten szájából származik."
4. Isten Igéje vizsgál és megítél
(Zsid 4,12) „Isten Igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait."
5. Isten Igéje gyümölcstermővé tesz
(Ézs 55,11) „Ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem."
6. Isten Igéje megvilágosít
(Zsolt 119, 105) „Lábam előtt mécses a te Igéd, ösvényem világossága."
(Zsolt 119,130) „Igéd kijelentése világosságot gyújt."
7. Isten Igéje megvéd
(Máté 4,10) Ekkor így szólt hozzá Jézus: „Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!"
(Zsolt 18,31) „Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne."
8. Isten Igéje megbékéltet
(2Kor 5,19) „Reánk bízta a békéltetés Igéjét."
9. Isten Igéje megvidámít
(Jer 15,16) „Ha eljutott hozzám Igéd, én élveztem, Igéd vidámságot szerzett nekem és szívbeli örömöt, hiszen rólad neveztek el engem, URam, Seregek Istene."
10. Isten Igéje meggyógyít
(Zsolt 119,107) „Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te Igéd szerint."
11. Isten Igéje megvigasztal
(1Thessz 4,18) „Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az Igékkel."
(Zsolt 119,28) „Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te Igéd szerint!"

A hívő ember a Bibliát nemcsak a szemével szokta olvasni, hanem odatapad a szíve, lelke is.
A Bibliát nem elég csak olvasni, hanem Isten Szentlelkét kérve alaposan tanulmányozni kell, elmélkedni kell rajta és értelmezni kell.
Bibliatanulmányozásunk legyen mindig Laudatio Dei: (Isten dicséret), csak így lehet hatása Recreatio Cordis: (a szív megelevenedése).
Verbum Dei Manet In Aeternum =Isten Igéje megmarad örökké!
„De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, a mely néktek hirdettetett." 1Péter 1,25
Mi, akik hiszünk Jézus Krisztusban, Ővele biztonságban élhetünk.
Nincs boldogabb ember, mint aki az Úr Jézus Krisztusban tisztán hisz, Őt szereti és szeretve követi.
Ő ad erőt nekünk, hogy tudjunk megállni a kísértések idején.
Isten áldott Igéje, a Lélek kardja legyen mindenkor a mi egyetlen „fegyverünk"!
„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek."(Jakab 1,12)

Budapest, 2020. április 26.
Trencsényi László
lelkipásztor

***
AZ ÚR JÉZUS KRISZTUSNAK HATALMA VAN!

Az evangéliumban azt olvashatjuk, hogy az Isten HATALMA világosan látható volt az Úr Jézus Krisztusban. Messiási jelei, csodái felülmúltak minden képzeletet, mindenkit ámulatba és csodálkozásba ejtettek. Az Úr Jézus Krisztus megmutatta HATALMÁT! „Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók." (Márk 1,22)
Az Úr Jézus tettei, gyógyításai mindig az irántunk való könyörületből, szánakozásból, együttérzésből, szeretetből eredtek. Szerető, irgalmas szívéből fakadó gyógyításai nyomán a gyógyultak ujjongva dicsérték Istent, mert Őáltala a megszállottak megszabadultak, a vakok láttak, a bénák jártak, a süketek hallottak, a leprások tisztultak és halottak támadtak fel. Mi is az Ő sebei árán gyógyultunk meg! (1Péter 2,24)
***
„A zsinagógából eltávozva elment Simon házába. Simon anyósát pedig magas láz gyötörte, és szóltak az érdekében Jézusnak. Jézus ekkor fölébe hajolva ráparancsolt a lázra, mire a láz elhagyta az asszonyt. Ő pedig azonnal felkelt, és szolgált nekik." (Lukács 4,38-39)
Ebben az Igében is az Úr Jézus Krisztus rendkívüli és csodálatos hatalmának lehetünk tanúi.
Az evangélium arról tudósít, hogy amikor az Úr Jézus, Simon Péter házába bement, Simon anyósa éppen magas láztól betegen feküdt. A beteg felől szóltak az Úr Jézusnak, aki meggyógyította.
Az első három evangélista: Máté, Márk és Lukács ugyanúgy írja le ezt a nagyon rövid történetet, amiben mégis nagyon fontos és hatalmas üzenetek szólalnak meg.
Nagy tanulság az, hogy a Péter anyósa úgy találkozott az Úr Jézussal, hogy lázas beteg volt.
Azt olvassuk, hogy azonnal szóltak elesett állapotáról az Úr Jézusnak.
(Boldog ember az, aki tudja, hogy honnan kell BIZTOS segítséget kérni a bajban.)
Áldásul volt számára ez a betegség, mert ha nem lett volna beteg, valószínű, hogy ez a találkozás nem jön létre. Láthatjuk, hogy nem Péter anyósa ment az Úr Jézushoz, hanem az Úr Jézus ment oda hozzá, mert meg akarta őt gyógyítani.
Mi sem tudunk fizikailag az Úrhoz menni, mégis bátran kérhetjük Őt, hogy Szentlelke áldott jelenlétében biztonságban lehessünk, boldogan és gyógyultan élhessünk.
Az Úr Jézus Krisztus élő jelenléte által valóságos gyógyulásban lehet részünk.
A leírás szerint az Úr Jézus a beteg fölé hajolva RÁPARANCSOLT a lázra, és erre a MINDENHATÓ isteni PARANCSRA a láz, a betegség azonnal megszűnt.
Közismert tény, hogy a láz emelkedett testhőmérséklettel járó állapot, olyan tünet, amely mindig JELEZ valamit, mégpedig azt, hogy valami NINCS RENDBEN a szervezetben.
Ebben a történetben talán a legmegdöbbentőbb és a leghangsúlyosabb, hogy nem csupán valamiféle LÁZCSILLAPÍTÁS TÖRTÉNT, hanem TÖKÉLETES gyógyítás és TELJES gyógyulás.
Ugyanis a beteg TELJESEN egészséges lett, sőt fölkelt és AZONNAL szolgálni kezdett a jelenlévőknek.
Az Úr Jézus Krisztusnak ma is van hatalma arra, hogy a hozzá kiáltó (elesett, beteg) embert talpra állítsa.
Van hatalma visszaadni az élet igazi méltóságát és értelmét: azt, hogy a GYÓGYULT ember ezután már Isten dicsőségére éljen, imádhatja Őt és engedelmesen, hűségesen Isten akaratát követve, boldogan és hálásan szolgáljon, munkálkodjon embertársai javára.
Teheti ezt legfőképpen az evangélium továbbadásával, az Isten Igéjének tiszta és áldott hirdetésével.
De erre csak az képes, akit az Úr Jézus már MEGGYÓGYÍTOTT! Ezért soha ne feledjük az egyik legfontosabb Igét: „Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az Ő sebei által GYÓGYULTATOK MEG." (1Péter 2,24)
Legyen örök tanulság számunkra, hogy amikor az Úr Jézus meggyógyítja a beteget, ezzel visszaadja neki azt a lehetőséget, hogy hivatását, SZOLGÁLATÁT ismét szabadon, boldogan és hálásan betölthesse.
Az Úr Jézus tehát nem csak gyógyít, hanem egyúttal SZOLGÁLATRA is felkészít, FELSZABADÍT.
***
Tudjuk, hogy emberi segítséggel nem lehet kigyógyulni a bűn betegségéből. A bűn valóban olyan, mint a gyógyíthatatlan betegség. Egyre inkább erőt vesz az emberen és diadalmaskodik rajta, ha az nincs „lekezelve, meggyógyítva", megbocsátva!
Erre egyedül az Úr Jézus Krisztus képes, mert csak Neki van HATALMA! Csak Ő menthet meg minket!
Csak Ő tudja kimondani a mi bűneink fölött is, hogy:
„Fiam, megbocsáttattak a te bűneid." (Márk 2,5)
„Megbocsáttattak bűneitek az ő (Jézus Krisztus) nevéért." (1János 2,12)
A mennyei állampolgárok azok,
akiket az Úr Jézus Krisztus már meggyógyított.
„Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül." (Filippi 3,20)
Isten országában nincs tétlenség!
Nincs fölösleges mennyei állampolgár!
Sokan mégis úgymond: szolgálatképtelenek.
A nagy kérdés tehát az, hogy mitől lehet valaki „szolgálatképtelen"?
A láz olyan tünet, amely jelzi is a veszélyt, a bajt.
Ugyanakkor a láz legyöngít, levertté, tehetetlenné, kedvtelenné tesz.
A láz tulajdonképpen megbénít és így szolgálatképtelenné tesz.
Életünkben a pótcselekvések, a mellékes, fölösleges dolgok elzárnak Istentől, megkötöznek bennünket és Isten számára tökéletesen használhatatlanná, alkalmatlanná, tehetetlenné válunk.
Beláthatjuk tehát, hogy LELKILEG IS nagyon könnyen be lehet „lázasodni".
Tudjuk, hogy bárki, akár a hívő ember is juthat ilyen „lázas-beteg" állapotba.
De a hívő ember számára a megoldást, a gyógyulást személyesen Isten adja az Ő szent Igéjén keresztül.
Isten, Aki megteremtett és megváltott minket, mindig is különösen gondoskodott népéről, gyermekeiről, az övéiről. Így rólunk is, akik engedelmes és hálás szívvel szeretjük és szeretve követjük Őt.
Ő ma is szent Igéjével biztat, bátorít, erősít, vigasztal és gyógyít. Amikor elhagyottnak érezzük magunkat, az Úr mondja: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged." (Zsidók 13,5)
Ebben az Igében is Isten életadó szava ragyogott fel számunkra. Boldogok vagyunk, ha hiszünk Benne, mert az Úr Jézus Krisztusba vetett hit mindenen átsegíthet minket.
Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus felejthetetlen bíztatása és bátorítása: „Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem!" (János 14,1)

Trencsényi László
lelkipásztor
Budapest, 2021. február 14.

***
2000 ÉVE AZ EMBERI TÖRTÉNELEM CENTRUMÁBAN OTT FESZÜL A KULCSKÉRDÉS.

„Az Úr Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat." (Lukács 4,18)
Amikor az Úr Jézus Krisztus szűkebb hazájába, Názáretbe ment, szokása szerint bement a zsinagógájába.
Ott az Ézsaiás próféta tekercséből felolvasta a Messiásra vonatkozó közismert próféciákat. (Ézsaiás könyve 61. fejezet) Annak idején a zsinagógákban minden zsidó férfi felolvashatott a Szentírásból. Amikor az Úr Jézus befejezte a felolvasást, mindenki döbbenetére bejelentette, hogy ez az Ige most beteljesedett. „Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára."
Az Úr Jézus önmaga személyét állította úgy oda hallgatói elé, mint akiben a prófécia beteljesedett.
Világos volt, hogy mit értett ezen. Az Úr Jézus ezzel azt állította, hogy ő a Messiás, aki elhozza Isten országát.
A hatás leírhatatlan volt. Valóban mindenki elámult (megdöbbent, csodálkozott) szavain.
A messiási ígéretek beteljesedését Jézus Krisztus hozta el, ezért Ő teljes joggal vonatkoztatta magára ezeket a szavakat. Hallgatóinak az a kiváltság jutott osztályrészül, hogy közvetlen tanúi lehettek ennek a beteljesedésnek, ahogyan fülük hallatára hangzott el az az isteni hitelű igehirdetés is, amely felhívta erre a figyelmüket. De a jelenlevők inkább hittek önmaguk emberi szempontjainak, mint Isten tetteinek és kijelentésének és ellene mondtak az Úr Jézusnak.
Amit az Úr Jézus ott felolvasott és meghirdetett, az az örök Evangélium, az emberiség számára az egyetlen jó hír! Ez a messiási prófécia arról szól, hogy kikhez küldetett az Úr Jézus Krisztus!
Az Ige szerint:
a szegényekhez,
a foglyokhoz,
a betegekhez,
a megkínzottakhoz.
Vajon mi beletartozunk-e valamelyik kategóriába?

ÖRÖMHÍR A SZEGÉNYEKNEK.
Az Úr Jézus boldogoknak mondja a szegényeket, ezzel is jelezve, hogy Ő az elesettek gyámolítója és vigasztalója. Isten előtt mindnyájan koldus szegények vagyunk. Aki ezt elismeri, azt Isten az ő ingyen kegyelméből megajándékozza mindazzal a lelki értékkel, amire szüksége van.
Ő mindig együtt érez az elnyomottakkal.
Különösen azokról a szegényekről beszél itt, akik hitben való kitartásukért, Istenbe vetett rendületlen hitükért készek még a legnagyobb nyomorúságot is vállalni, akiknek Istenen kívül nincs más erőforrásuk, vigasztalójuk ezen a földön.

SZABADULÁS A FOGLYOKNAK.
Senki sem mondhatja közöttünk azt, hogy nincs miből megszabadulnia. Korunkban fájdalommal tapasztaljuk, hogy az emberek között milyen sok a félelem, a sérelem, a kényszergondolat, a szenvedély, az indulat, a sötétség, a babonaság, mely megkötöz oly sokakat. Az ördög megszámlálhatatlan megkötözöttséggel tartja rabságban megtévesztettjeit, szimpatizánsait, áldozatait.
Az evangélium szerint az Úr Jézusban a Szabadító jelent meg, aki a teljes szabadulás lehetőségét kínálja.
Egyedül Neki van hatalma minden megkötözöttségből, szenvedélyekből, gonosz szokásokból megszabadítani „meggyógyítani" minket.
Csak az Úr Jézus Krisztus hatalma által hullanak le az ördög által felrakott bilincsek!
Csak az Úr Jézus Krisztusban való hit segíthet el minket az „Isten gyermekeinek szabadságára".

A VAKOK SZEMEINEK MEGNYITÁSA.
Van e közöttünk olyan, akinek nincs szüksége orvosra?
Van-e olyan ember, akinek mindig is rendben volt a lelki élete, tiszta volt a lelki látása?
Bizony nincs! A bűn miatt minden ember lelkileg vak, melyet szégyell beismerni.
Mi ne szégyelljük bevallani, hogy Jézus Krisztus nélkül katasztrofális vakságban szenvedtünk!
Egy középiskolás diák így ír egyik versében:
„Nyisd meg a szemeim, álld meg kezeim,
könyörülj bűnös voltomon, óh édes Jézusom."
Igen, csak így lehet tisztán látni, ha hiszünk, ha feltétel nélkül elfogadjuk, és szentnek tartva megbecsüljük Isten Igéjét.
Azok, akik az Úr Jézus Krisztust hittel befogadják, bármilyen sok nyomorúság közé is jutnak: szegénység, belső bajok, csüggedés, gyász stb, megtapasztalják, hogy elérkezett hozzájuk a „kegyelem esztendeje", eljött az üdvösség napja.
A Krisztusba vetett tiszta, gyermeki hit teljes fordulatot hoz a szenvedő hívek életébe.
A gyász fájdalmában az Úr vigasztalja őket.
A csüggedésben az Úr erősíti őket.
Személyes jelenléte gyógyszerként hat életükben!

***
Az Úr Jézus Krisztus a názáreti zsinagógában Ézsaiás próféta könyvéből felolvasta azokat a kijelentéseket, melyek másra nem alkalmazhatók, csak Őrá! „Az Úr Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat." (Lukács 4,18)
Az emberiség számára az Úr Jézus testet öltésében elérkezett Isten „kegyelmének ideje", a „szabadulás napja".
Ma mégis úgy él az emberiség nagy része, mintha ez nem történt volna meg.
Egyszerűen nem akar róla tudomást venni.
És ez lesz a veszte.
„Manapság sok olyan embert látunk, akik hallgatják ugyan Isten Igéjét, mégis pimasz kifogásokat keresnek, hogy kivonják magukat a KÖTELEZŐ ENGEDELMESSÉG alól." „Sokan gőgösen pöffeszkednek, vakságuk sem zavarja őket és SÜKETEN MEGVETIK a prófétai Igét." (Kálvin János)

***
2000 éve az emberi történelem centrumában ott feszül az örök-életbevágóan fontos KULCSKÉRDÉS:
Mit tudunk az Úr Jézus Krisztusról?
Kinek ismertük meg Őt?
Kinek tartjuk? Kinek valljuk?
Ezekre a kérdésekre csak egyetlen ELFOGADHATÓ válasz adható.
Minden más válasz ELÉGTELEN!
KICSODA Ő NEKEM?
„Én Uram, és én Istenem!" (János 20,28)
„Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia." (János 11,27)
„Krisztus, Aki mindenek felett örökké áldandó Isten. Ámen." (Róma 9, 5)
Áldott legyen a mi Urunk, hogy értünk vállalta a küldetést és tökéletesen betöltve a törvényt eljött közénk.
Hálás a szívünk, mert Krisztusban mind megkaptuk azt, amire leginkább szükségünk van:
Ebben a szomorú világban szükségünk van az örök Evangéliumra.
Ebben a megkötözött világban szükségünk van Krisztus szabadítására.
Ebben a lelkileg sötét világban szükségünk van a Tőle kapott lelki látásra.
Ebben a fertőzött világban szükségünk van Isten gyógyító hatalmára.
Ebben a megkeseredett világban szükségünk van az Ő Szentlelkének vigasztalására.
Minden embernek szüksége van Istenre, a Messiásra: Krisztusra!
Ő azért jött a mennyből, mert tudta, hogy mindnyájunknak szükségünk van Őrá!

CSAK ŐRÁ VAN SZÜKSÉGÜNK!
„Krisztusnak ezeket a jótéteményeit csak úgy élvezhetjük, ha nyomorúságunk mély átérzésében
megalázzuk magunkat és csillapíthatatlan éhség támad bennünk iránta, a Szabadító iránt."
(Kálvin János)
Ebben az evangéliumban Isten életadó szava ragyog fel számunkra, hogy teljesen helyreállítsa boldogságunkat.
Boldogok vagyunk, ha hiszünk Benne, mert csak az Úr Jézus Krisztusba vetett hit menthet meg minket.
Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus bíztatása és bátorítása:
„A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit:
azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet."
(János 6,63)

Trencsényi László
lelkipásztor
Budapest, 2021. február 7.

***
EZEN A GRÁNIT FÖLDÖN...

Itt élünk ezen a gránit földön, mint lelki présben, megkeményedett szívvel, gránit szívű emberek között, mert a hitetlenség miatt gránittá keményedett a népnek szíve.
„Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tudatlanságukban, és MEGKEMÉNYEDETT a szívük." (Efezus 4,18)
Ezen a gránit földön ma is ilyen tudatlanul, elidegenedve, hideg szívvel viszonyulnak az emberek Istenhez. A hitetlenség miatt elméjükre sötétség borult, és sötét szívük megkeményedett. Éppen úgy, ahogy az Úr Jézus is jellemzi őket, hogy: „...szemükkel ne lássanak és szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket". (János 12,40)
Bár a Szent Biblia, Isten élő és örök Igéje ma még mindenkinek korlátlanul rendelkezésére áll, mégis sokan inkább úgy döntenek, hogy nem kérnek belőle, nem foglalkoznak vele.
Sokan úgy döntenek, hogy nem kérnek Isten kegyelméből.
Nem térnek meg, nem jönnek az Úr Jézushoz, és nem veszik föl az Ő igáját.
Nem akarnak tanulni tőle, sem szelídséget, sem alázatot, sem tisztességet, sem életet, sem semmit.
És mivel nem kértek, ezért nem is kaphatnak:
sem kegyelmet, sem megnyugvást, sem békességet, sem áldást, sem életet, sem üdvösséget.
Aki ma nem hisz a Megváltónak, az élet Urának, az elszalasztja élete legnagyobb esélyét.
Az Úr Jézus azt tanítja, hogy a bűn nem más, mint az, hogy NEM HISZNEK Őbenne! (János 16,9)
Ezért az Úr Jézus Krisztus nélkül csak ELTÉKOZOLT bűnös élet van:
Elszalasztott lehetőség van, elrontott, becsapott, céltalan, értelmetlen élet van.
Szeretetlenség, békétlenség, félelem, gonoszság, borzalmas indulatok és kegyetlenség van.
Tragikus tudatlanság van, mély hitetlenség és ELKÉPESZTŐ hiszékenység van.
Elviselhetetlen lelki prés van,
mert sötét és megkeményedett szív van.
És természetesen mindörökre eltékozolt, tönkretett élet van!
Aki ma kizárja életéből Jézus Krisztust, és hideg szívvel mellőzni tudja Őt, az a biztos pusztulás felé halad.
Bizony ez lesz a veszte korunk hitetlen emberének, az evilág bölcseknek, okoskodóknak, kételkedőknek, az értetlenkedő megkeményedett szívű istentagadóknak.

HA MEG NEM TÉRNEK!
Az Úr Jézus Krisztus mondja:
„Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek". (Máté 11,28)
Testvér, Isten meg akar menteni téged.
Azt akarja, hogy a te életed ne legyen elrontott, értelmetlen és céltalan, hogy a te szíved ne legyen többé gránit kemény, hanem Isten felé nyitott, mennyei érző, hívő gyermeki szív.
Ebben az Igében Isten neked akarja kijelenteni magát.
Halld meg a hívó szavát! Ne vessz el! Ne halj meg nélküle!
Ezért az Úr Jézus Krisztus Szentlelke és szent Evangéliuma által most is csöndben szólítgat téged!
Ahogy Kálvin János is tanítja:
„Dominus per evangelium nos vocat, et nos vocanti per fidem responsam."
(Az Úr az Evangélium által hív minket és mi mint elhívottak, hit által válaszolunk.)

A legboldogabb ember az, aki igent tud mondani Isten életmentő, hívó szavára.
Minden igazán hívő keresztyén vallja, hogy egyedül a Megváltó, az Úr Jézus Krisztus az, akire mindig számíthat, aki a legfőbb BIZALMASA, az egyetlen és mindhalálig hűséges LELKIGONDOZÓJA, áldott VÍGASZTALÓJA és szerető őriző PÁSZTORA!
Mindannyiunknak szükségünk van Rá!
Csak Őrá van igazán szükségünk!

Budapest, 2021. április 22.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
ISTENNEK SZEPLŐTLEN GYERMEKEI

„Legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon." (Filippi 2,15)
Mivel a hívő életünk a világban zajlik, tartsuk mindig szem előtt, hogy bár a világban élünk, de nem a világból valók vagyunk, ezért ne igazodjunk, ne idomuljunk az (istentelen) világhoz és annak szennyes kínálatához, hanem azokat a leghatározottabban utasítsuk vissza. (1János 2,15-17) (Róma 12,2) (1Sámuel 12,21) (Jakab 4,4) (2Thesszalonika 3,2)
Minden hívő ember, aki vállalta és boldogan hordozza a Krisztus gyönyörűséges igáját és naponta fölveszi keresztjét, tisztában van azzal, hogy nekünk nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyünk benne, hanem az is, hogy szenvedjünk érte. (Filippi 1,29)
A Szent Biblia az Úr Jézus Krisztusban hívőket állandó és fokozott készenlétre figyelmezteti:
Legyenek józanok!
Óvakodjanak és vigyázzanak!
Mindent vizsgáljanak meg!
Álljanak meg a hitben és a reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjanak!
„Hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé." (Kolossé 1,22)
Tudjuk, hogy ezek a jelzők tökéletesen csak az Úr Jézus Krisztusra illenek.
Az Úr az övéit kipróbált emberekké akarja formálni.
A mennyek dicsőségébe nem akárkik juthatnak, csak az újjászületett- megtért, kipróbált hívő emberek. A keresztyén élet, súlyos kereszteket hordozó élet, de a Krisztusban megújult, kipróbált, megerősödött, megedződött, megáldott, boldog és megszentelt élet.
A hívő embernek tudnia kell és mindig szem előtt kell tartania, hogy mi kedves az Úrnak. (Efezus 5,10) (Róma 12,2)
Kerüljön mindent, ami az istentelen romlott, züllött világgal kapcsolatos. (Galata 5, 19-21)
Ne menjen olyan helyre, ahol ne tudna imádkozni! (Jelenések 18,4)
Ne hallgasson meg, és ne nézzen olyat, amiért nem tud hálát adni! (Zsoltár 101,3)
Ne legyen tulajdonában és ne tároljon semmit, amiért nem tud hálát adni! (Apostolok Cselekedetei 20,33)
Ne kövessen pogány szokásokat, sőt tagadja meg azokat: pl. babonaság, okkult dolgok stb. (3Mózes 18,25-30)
Legyen egyértelmű és következetes. Szeresse azt, amit Isten is szeret és gyűlölje mindazt, amit Isten is gyűlöl. (Zsoltár 5,5-6) (Zsoltár 11,5) (Zsoltár 97,10) (Ámos 5,15) (Jelenések 2,6)
A Krisztust képviselő ember tehát nem akárki, hanem a legnagyobb felelőséggel fölruházott rendkívüli személy, aki odaszentelt életben a megszentelődés útján halad a keskeny úton.
A hívő ember csak az Ige folyamatos szem előtt tartásával a Lélek vezetésére összpontosítva maradhat állandó, élő, eleven és szoros kapcsolatban az Úrral!
A Krisztust követő ember átruházhatatlan felelőssége az, hogy a legkomolyabban vegye Megváltóját, az Úr Jézust és minden körülmények között a krisztusi indulat szerint élje az életét, jolyamatosan szem előtt tartva az alábbi Igét:
„Legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon." (Filippi 2,15)
Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2021.

***
TÚRMEZEI ERZSÉBET: KÉRÉS
Úr Jézus, tudod: nem érdemes írni,
csak, hogy a rímek muzsikáljanak.
Olyan dalokat ébressz, hogy a lelkek
Tehozzád közelebb találjanak!
Te rejtőzködj el a rímek közé,
Te simogasd meg a fáradtakat,
Te bíztasd, akit csüggedés kísér!
Hisz írni csak azért,
hogy csengő rímek muzsikáljanak,
Uram, mit ér?
Minden dalomban légy jelen magad!
Te simogasd meg a fáradtakat!
A léleknek ne felém, Tefeléd,
Tefeléd adjon mindenikük szárnyat!
Nem akarok én üres muzsikákat.

***
TÚLÉLÉS VAGY ÖSSZEOMLÁS?

Az Úr Jézus mondja: „Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát". (Máté 7,24) Lelki értelemben is valamennyien építkező emberek vagyunk. Ma még megfontolhatjuk, hogy az élő Kősziklára alapozva szeretnénk-e túlélni, átvészelni minden katasztrófát az életben, vagy pedig megkockáztatjuk, hogy a romok alatt pusztulunk el. Mire épül az életünk? Istentől készített biztos sziklaalapra, vagy csupán emberi elképzelések labilis, bizonytalan homokjára.
Minden csalódás alapja az alapozás hiánya.
Aki ma Jézus Krisztust mellőzi, hideg szívvel el tud menni mellette, tanítását szóra sem méltónak tartja, vagy kiveti életéből, az bizony egyenes úton halad a végső pusztulásba. Ez az igazság!
A LELKI VIHARKÁROK SOKKAL SÚLYOSABBAK A TERMÉSZETI CSAPÁSOKNÁL.
„A kísértések, amelyek próbára tesznek minket, olyanok, mint a hullámok és a viharok, könnyen romba döntik a bizonytalan lelkeket." ( Kálvin János )
Rettenetes dolog fizikailag szenvedni, de a lelki fájdalmak
sokkal ÉRZÉKENYEBB, MÉLYEBB SEBET MARNAK az emberben.
Gondoljunk csak arra, amikor az ellenség részéről igaztalan és kíméletlen rágalmak célpontjába kerülünk, vagy amikor hirtelen támadások, üldözések vihara, zuhataga, örvénye, tornádója szakad ránk.
Amikor hívő életünk lelki békéjét, nyugalmát, stabilitását megpróbálják sötét, gonosz ördögi erők kikezdeni, aláásni, megbontani, megtörni. Hívő ember legyen a talpán, aki túléli ezeket a csapásokat és nem omlik össze.
Ilyenkor mindig: „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére..." (Zsidók 12,2) ahogy ezt Luther Márton is mindig megtette:

„Gyaláznak engem ellenségeim, hát tegyék, de ha kegyes keresztyének Krisztus Urunkkal együtt dicsérnek, HA CSAK EGYETLEN KERESZTYÉN is hűséges munkásnak tart, már túlontúl gazdagon elnyertem jutalmamat. Amazok nem érdekelnek, nem méltók rá, hogy munkámat értékeljék, ha dicsérnének, annak szívem mélyén fájnia kellene. Gyalázkodásuk a legnagyobb dicséret és tisztesség számomra." ( Luther Márton: MÉLYSÉGE ÉS MAGASSÁGA )

Az Úr Jézus előre figyelmeztetett minket, hogy hívő életünkre időről-időre viharok zúdulnak!
Bármikor kerülhetünk ilyen hitet próbáló lelki „tornádók" borzalmas pusztító szélcsatornáiba.
Ilyen viharok között derül ki valójában és egyértelműen az ÉLETALAPOZÁS minősége!
Akik nem hisznek Jézus Krisztusban, azok teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak!
Akiknek nem Jézus Krisztus az életük fundamentuma, azokat minden pillanatban a legpusztítóbb katasztrófa fenyegeti.

A LELKI VIHARKÁROK GYÓGYULÁSA
Áldott legyen az Úr, hogy ha könyörül rajtunk és épségben átvészeljük a sorozatos lelki megrázkódtatásokat, csapásokat.
A lelki viharokat csak azért éljük túl, mert hajlékunk az Isten.
Ő a mi Kősziklánk! Csak a mennyei hajlék alatt élhetünk biztonságban.
Mi megmenekültek, remegő szívvel hálásan csodálkozunk, amint elvonul a vihar és mi életben maradtunk!
Az Úr Jézus soha nem mondta azt, hogy a vihar nyomai nem fognak majd meglátszani!

A LELKI SEBEK NEM BIZTOS, HOGY NYOLC NAPON BELÜL GYÓGYULNAK.
Lélekben készüljünk fel arra, hogy ha nem is omlott össze a házunk, de arra számíthatunk, hogy a vihar nyomai még sokáig látszani fognak. A lelki rehabilitáció is eltart még egy darabig.
Tény az, hogy a hívő életben azonnal megindulhat a nagy LELKI ROMELTAKARÍTÁS.
A megtépázott „hajlékon", kikezdett életen, tisztességen, a becsület helyreállításán még van mit munkálkodni: kötözgetni, gyógyítgatni, ápolgatni, míg végre gyógyul és beforr az eleven seb.
A lelki kárrendezés során is számos sürgős és halaszthatatlan feladat vár ránk. Nem kevés időbe kerül a lelki kizökkent állapot helyrebillenése, lecsillapodása, a sebzett szív és a lélek megnyugvása.
Eltart egy ideig, míg lassan elcsitulnak a dolgok.
Mindig súlyosan nehéz feladat az újrakezdés, éppen úgy, mint Noé idejében, vagy Jeruzsálem várfalainak újjáépítésekor történt. Ilyenkor akad feladat bőven!
A viharokról sem tudhatjuk, hogy hányszor fog megismétlődni, hányszor lesz még SZÍV-UTÓRENGÉS!
Egy biztos, nem lesz sokáig szélcsendes, viharmentes a hitéletünk! Nyilván ezek a traumák mindenkit megviselnek, lehet, hogy egy ideig takaréklángra állítják lelki életünket és hátráltatnak a nyugodt építőmunkában.
Számolnunk kell azzal is, hogy életünk során elég sok időt felemészt majd a lelki romeltakarítás.
De nekifeszülve menni kell tovább, hisz küldetésben járunk és szolgálatban őrhelyünkön állunk.
„Mivel Isten irgalmából szolgálatban állunk, nem csüggedünk el." (2Korinthus 4,1)
A hívő ember teljes bizodalmát az élő Kősziklába, Krisztus Jézusba veti, ezért nemcsak hallgatja az Igét, hanem igyekszik aszerint élni az életét, mert meg van győződve arról, hogy a Krisztus alap, örök sziklaszilárd alap. Ez az alap soha nem omlik össze, mert kikezdhetetlen és mozdíthatatlan.
Csak a Krisztusba vetett hit állja ki az idők próbáját.
Mindez számunkra biztonságot, békességet, megnyugvást, erőt, tartást ad. „Lelkem a viharból, bűnből, minden bajból Hozzád menekül." (294. ének)
Boldog vagy, ha Őrá alapoztad életedet, jelenedet, jövődet, családodat, terveidet, megélhetésedet, akkor nem fogsz csalódni és Ő garantálja, hogy vele megalapozott hitéleted minden próbatételt, minden vihart ki fog állni!
„Mert más fundamentumot senki sem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus" (1Korinthus 3,11)

Budapest, 2021. április 15.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
LELKI FERTŐZÉS, LELKI HIGIÉNIA

Nagyon veszélyes világban élünk. Lehetőségeinkhez képest igyekszünk is megvédeni magunkat. Például teljesen természetes reakció az, ahogyan a fertőzésekkel szemben viselkedünk. Ilyen esetben mindenki gondolkodás nélkül aláveti magát a különböző óvintézkedéseknek, a fertőtlenítéseknek, vagy egyéb megelőző rendszabályoknak.
Milyen elgondolkodtató mégis az, hogy az egészségügyi higiéniára ugyan nagy gondot fordítunk, de vajon miért nem vagyunk igényesek a LELKI-SZELLEMI HIGIÉNIA tekintetében?
Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy milyen őrült tempóban távolodik az emberiség Istentől. Különösen felfoghatatlan az, ami napjainkban a lelki fertőzés terén történik. Sajnos egyszerűen elképesztő, hogy mennyi veszély leselkedik ránk anélkül, hogy tudomásunk lenne róla. Mennyi „bálvány" épül be észrevétlenül életünkbe és igyekszik Isten útját eltorlaszolni szívünkben.
CSAK EGYEDÜL A SZABADÍTÓ JÉZUS KRISZTUSNAK VAN HATALMA SEGÍTENI RAJTUNK.
Aki ma nem Őt követi és nem Tőle várja a megoldást, „gyógyulást", az menthetetlenül el fog veszni.
„A világban mindenütt tombol a hitszegés, a kegyetlenség, a csalárdság, az álnokság, az erőszak, nincs méltányosság, nincs tisztesség, a szegények elnyomás alatt nyögnek, az ártatlanokat gőgösen és gyalázkodva zaklatják. Mégis, a tapasztalat megtanít, hogy bár a gonosz roppant tömege nehezedik a világra és nyomja el azt, mindazáltal vannak néhányan, akikben felismerhető a hit aprócska szikrája."
(Kálvin János)
Be kell látnunk, hogy a tudomány és technika fejlődésével az ember nem lett se jobb, se tisztességesebb, se felvilágosultabb. Félelmetes látni, amint modern korunkban jósdák nyílnak és az űrkorszak embere a horoszkópjában keres megoldást, ugyanakkor fórumot kapnak a nagy nyilvánosság előtt a különböző okkult erők: sámánok, táltosok, ufó hívők és egyéb bálványimádók.
A modern technika beszűrődő torz kinövései: (gonosz, erőszakot sugalló filmek, könyvek, játékok, zene, stb), az istentelenségeket hirdető eszmék, vagy a „kényelem és jólét minden áron" szellemisége mindent lesöpört már az asztalról, amit lehetett:
Tegyük hozzá, először a Bibliát próbálta nevetségessé tenni,
majd az imádkozó kezeket csavarta ki,
végül a templomba vezető utat szántotta fel.
Így aztán sikerült becsapnia, eltérítenie, eldeformálnia, kifosztania mindenkit, akik hisznek ördögi hazugságainak.
Felfoghatatlan és követhetetlen az istentelen világ ilyen nagyarányú térnyerése, mely ma már az egyházakat is elérte. Sajnos még a tisztességes felekezetekben is egyre inkább felhígul az evangélium, alkalmazkodva a korszellemhez, a kor elvárásaihoz vagy meghasonlások, szakadások okoznak jóvátehetetlen károkat.
Az evangélium tiszta hirdetése ma igen sok helyen vagy hiányzik, vagy éppen csak nyomokban található meg. Ez a tény igen lehangoló, elszomorító, sőt megbotránkoztató is! Talán nem járunk messze az igazságtól, ha kijelentjük, hogy a végidők egyik látványos jele az emberközpontú „humanista", színtelen, fajsúlytalan, hitvallástalan, olcsó és igénytelen prédikáció!
Ezért ma már nem is csodálkozunk, hogy a szeretet látványosan meghidegül, a magukra hagyott hitben erőtlenek pedig mesterséges szeretetpótlékok után néznek.
Emiatt sokan feladják hitvallásaikat és a gomba módra szaporodó, különféle destruktív szekták kérlelhetetlen harapófogójába kerülnek.
Ne feledjük, hogy aki az Úr ellensége, az a mi ellenségünk is. „Mert az ilyenek álapostolok, szélhámosok (álnok munkások), akik Krisztus apostolainak adják ki magukat." (2Korinthus 11,13)
A megszaporodott hamis próféták, álapostolok hozzáállásával kapcsolatban soha nem lehetünk elvakult optimisták. Amint a konkoly sem tud megtérni, és a párduc sem tudja megváltoztatni a foltjait, ők sem szelídíthetők, ezért nem számíthatunk jóindulatukra. Nem téveszthet meg minket a behízelgő simulékony álcázott magatartás, vagy a világosság angyalának mutatkozó jelmez.
A Bibliából világosan felismerhető az ellenség szándéka. Soha nem szabad feltételeznünk, hogy nyugton hagynak majd minket, ezért alattomos támadásaikra jó előre fel kell készülnünk! Nem érhetnek minket váratlanul! Sőt ellenségeinknek azonnal meg kell tapasztalniuk, hogy az Úr Jézus nem hagyott minket fegyvertelenül. „Hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására." (2Korinthus 10:4)

HATÁROZOTTAN ELKÜLÖNÜLNI
Aki ma Jézus Krisztus követője és vállalja a keskeny utat, mert célja az üdvösség, annak feltétlenül el kell szakadnia ennek a bűnös, istentelen világnak minden szennyes kínálatától. Mindentől, amiről kiderül, hogy nem kedves az Úrnak, szakadjunk el, váljunk meg örökre! „Mindentől, ami gonosznak látszik őrizkedjetek." (1Tesszalonika 5,22)
Mint amikor valaki nagy műtét előtt áll és alapos kivizsgálásokkal felkészítik rá, úgy kell nekünk is a legkomolyabban felkészülnünk az Úrral való találkozásra.
Meg kell menekülnünk minden szenvedélyből, gonosz szokásokból, babonaságokból, okkult dolgokból.
Haladéktalanul át kell vizsgálnunk gyűjteményeinket: könyvespolcainkat, újságjainkat, lemezeinket, vagy kedvenceinket a Neten, Tv -ben, de baráti társaságunkat, szokásainkat vagy netán szórakozásainkat stb.
A bálványok okozta lelki fertőzésekből való szabadulásunk Isten segítsége nélkül lehetetlen.
Mit tehetünk?
Forduljunk bizalommal imádságban a mi dicsőséges Megváltónkhoz az Úr Jézus Krisztushoz és őszintén valljuk meg ezeket a bűnöket, tagadjuk meg mindazt, ami zavarja az Istennel való áldott kapcsolatunkat.
Tegyük meg azt, ami tőlünk telhető!
Ne sajnáljuk kidobni azt, ami szemétre való!
Váljunk meg örökre az istentelen hitványságoktól!
Nem leszünk szegényebbek, hanem éppen gazdagabbak, tisztábbak és boldogabbak.
Ő kész segíteni rajtunk, hisz Jézus Krisztus éppen azért jött a mennyből, hogy bűneinkből teljesen megtisztítson minket. „Jézusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől...Ha megvalljuk bűneinket hű és igaz Ő, hogy megbocsátja bűneinket és megtisztít minket minden gonoszságtól." (1János 1,7-9)
***
Ha már Isten kegyelméből megszabadultunk, akkor adjunk hálát azért, hogy vele biztonságban élhetünk még ebben a veszélyes, fertőzött világban is.
Ezentúl ne vállaljunk közösséget semmi istentelenséggel.
Vegyük a legkomolyabban az igei üzenetet: „Mindentől, ami gonosznak látszik őrizkedjetek." (1Tesszalonika 5,22)
Bátorítunk minden hitben élő testvért, hogy ne adja fel az Istennel létrejött meghitt kapcsolatát, és soha semmi földi kincsért ne pártoljon el az Úrtól, és ne okozzon többé neki fájdalmat.
A mi Istenünk jól ismer minket és elvárja tőlünk, hogy hűek legyünk hozzá mindhalálig.
Várjuk készen a mi dicsőséges Megváltónkkal, az Úr Jézus Krisztussal való áldott és örök találkozást megtisztult szívvel-lélekkel, boldogan és szabadon!
„Legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon." (Filippi 2, 15)

Budapest, 2021. április 15.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
KÍSÉRTÉSEK KÖZÖTT IS BIZTONSÁGBAN!

Az Úr Jézus Krisztus „Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki." (Márk 1,13)
Amikor az Úr Jézus Krisztus megkezdte messiási küldetését, értünk mindent vállalt, a megkísértetést is, amikor határozottan a Lélek indítására ment ki a pusztába, negyven napon át a világtól elvonulva, imádkozva és böjtölve készült a rá váró hatalmas feladatra.
Itt háromszor is megkísértette Őt az ördög, mindenképen el akarván téríteni a messiási küldetésétől.
Az első kísértésben megkérdőjelezi az Úr Jézus küldetését a test kívánsága területén. A második kísértésben hazudik,- magáénak tulajdonítja a világot, és földi hatalmat ajánl fel az Úr Jézusnak. A harmadik kísértésben az ördög már ölni akar, ennek érdekében szemtelenül még a Szentírást is idézi (Zsoltár 90,11-12).
Ha pontosan megvizsgáljuk a 91. Zsoltárt, világosan láthatjuk, hogy ott szó sincs csodás, látványos „bemutatóra" való felhívásról, de öngyilkossági kísérletről sem.
Tipikus példája ez a hamisítványnak, olyan ördögi módszer ez, mely a Bibliából önkényesen, szándékosan kiragad, kihagy Igéket.
Ez egy sajátosan ördögi logika,
sátáni bibliamagyarázat,
szándékosan torzított írásértelmezés,
ez szó szerinti felbujtás az öngyilkosságra, és aljas kísérlet a gyilkosságra.
Az Úr Jézus így leplezi le az Kísértő fondorlatos hazugságát: „Emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen őbenne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja." (János 8,44)
A Zsoltár szavait tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a Kísértő szándékosan KIHAGYTA a lényeget, mert ott kifejezetten arról van szó, hogy „minden utadon" vagyis, aki ISTEN ÚTAIBAN JÁR, aki a keskeny úton halad, igenis azt az Úr megoltalmazza és védelmét biztosítja és garantálja:
„Ha az URat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak." „Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet." (Zsoltár 91, 9, 14)
Isten Igéje itt világosan arról beszél, hogy ez az oltalom semmiképpen sem vonatkozik
A MI ISTENTŐL FÜGGETLEN KÜLÖN ÚTJAINKRA,
EGYÉNI, ÖNFEJŰ, ISTENTELEN VÁLLALKOZÁSAINKRA,
BIBLIÁTLAN VILÁGI VISELKEDÉSÜNKRE.
Mindegyik bibliai Ige csak a maga helyén, a teljes Szentírás összefüggésében, azzal egybehangzóan érvényes, és nem szabad önhatalmúan, (de büntetlenül sem) onnan kiragadni, vagy kihagyni belőle.
Az ördög volt a világon az első bibliakritikus és a legnagyobb bibliahamisító! (Tapasztalhatjuk, hogy azóta már sok követője akadt!)
Az ősi ellenség tehát Istentől akar elszakítani,
a kegyelem művét akarja tönkretenni, és a káoszt akarja ránk szabadítani.
Csábítása azért megejtő, mert szinte felismerhetetlen.
Személyes valóságát titkolja.
Éppen azt akarja elhitetni, hogy nem is létezik. Ez a legnagyobb hazugsága!
Soha nem fedi fel sem a kilétét, sem a szándékát.
Lényéből fakadóan szeret a homályban maradni és a zavarosban halászni.
Nem fecsérli az időt holmi udvariaskodással.
Soha nem szokott például bemutatkozni és nem bajlódik a megszólítással sem. (Lásd: Éva megkísértése.)
Mindig hívatlanul, tolakodóan, szemtelenül és alattomosan lép gyanútlan áldozatához. Kiszámíthatatlanul és váratlanul szólal meg.
Mindig van mondanivalója, illetve „kísértenivalója". Azonnal a tárgyra tér, és mivel jól felkészült mindenkiből, ismeri a gyenge pontokat és könyörtelenül ki is használja.
Célratörően, taktikusan, rafinált módon, hidegen, kegyetlenül és embertelenül tárja fel, adja elő portékáját.
Hazugságát olyan meggyőzően tudja tálalni, hogy felkelti az érdeklődést és kíváncsivá tesz.
A fullánk, amit használ „idegen test", „idegen tűz" az ember számára, de olyan ravaszul van álcázva, csomagolva, hogy letompítja, vagy teljesen kiiktatja a „lelki immunrendszert"!
Így válik az ember kiszolgáltatottá és áldozattá.
A tapasztalat az, hogy amennyiben valaki (Évához hasonlóan) párbeszédbe keveredik vele, majdnem biztos, hogy elbukott!

Napjainkban világosan felismerhető ez az ördögi módszer a különböző SZEKTÁK hozzáállásában, viselkedésében, tanításában is.
Hányszor HALLOTTUK már korunk hamis prófétáit,
hitetőit, vallásos zsonglőrjeit, szemfényvesztőit, mutatványosait:
nagyokat mondani, sokat ígérni, álmaikat, jövendöléseiket, hazugságaikat prófétálni.
Hányszor LÁTHATTUK már korunk hamis prófétáit, csak úgy LAZÁN az Úr asztalára könyökölve, támaszkodva prédikálni, vagy éppen ZSEBRE DUGOTT KÉZZEL imádkozni és Bibliát olvasni,
látványos, show műsorhoz hasonló
„rock-oltárok" előtt zenés-szórakoztató alkalmakat tartani...
Minden hamis próféta feltett szándéka nem más, mint befolyásolni, megtéveszteni a tudatlan és vigyázatlan kereső embereket, vagy éppen a hívőket elbizonytalanítani, köztük meghasonlást támasztani, közéjük éket verni, de mindenképpen letéríteni őket a keskeny útról.
Mindez sajnos kőkemény valóság!
A Sátán fortélyos és félrevezető természetével, és mérges marásával így öli meg az embert.

A tapasztalat az, hogy akit a hazugság atyja egyszer rászedhet, azt könyörtelenül tönkreteszi. És mi marad utána? Egy szomorú, megfertőzött, becsapott, hajótörött, megalázott, meggyalázott, megnyomorított, elbukott, tönkretett élet. Bűnbe, hitetlenségbe, tagadásba, kétségekbe, teljes reménytelenségbe, nihilbe taszított, félrevezetett emberek milliói. Korunkban, a halál és a terror civilizációjában erről beszélnek a tragikusan szétzilált emberi kapcsolatok, megnyomorított, ronccsá tett családok, megcsalt férjek, elhagyott feleségek, riadt, szétszéledt gyermekek, tönkrement életek.
A Kísértő végső célja mindig ugyanaz: megtévesztett áldozatainak nyomorba, halálba döntése, teljes elpusztítása.
AKIK MÉG NEM VESZIK KOMOLYAN AZ ÚR JÉZUS KRISZTUST, AZOK TELJESEN VÉDTELENEK ÉS KISZOLGÁLTATOTTAK!
Ezért ma még komolyan figyelmeztet minket a Biblia:
„Helyet se adjatok az ördögnek!" (Efezus 4,27)
„Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz." (Róma 12,9)

***
Az Igéből világosan kiderül, hogy a Sátán szándékosan nem folytatta a Bibliából a 91. Zsoltár üzenetét, mert ott kifejezetten arról van szó, hogy az Úr Jézus Krisztus legyőzi őt, és ELTAPOSSA a viperát, a szörnyet, az ősi kígyót! (Jelenések 20,2)
„Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben. Eltaposod az oroszlánt és a viperát, eltiprod az oroszlánkölyköt és a tengeri szörnyet." (Zsoltár 91,11-13)
Ez már nem volt számára szimpatikus idézet!
Tudnunk kell, hogy már a Biblia első lapjain hatalmas üzenetként, örök, igaz próféciaként azt olvashatjuk, hogy eljön a Megváltó, Aki majd a kígyó fejére tapos! (1Mózes 3,15)
Ez a prófétikus Ige az Úr Jézus Krisztusban beteljesedett, mert Ő azért jött, hogy minket megmentsen, a bűneinkből megtisztítson, az ördög karmaiból és a pokolból kimentsen és bennünk az ördög minden munkáját lerontsa!„Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa." (1János 3,8b.)
Mi reformátusok hittel valljuk, hogy az Úr Jézus Krisztus:
„Az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, és engem az ördögnek minden hatalmából megszabadított."
Nekünk, akik ismerjük, szeretjük és követjük az Úr Jézust, hálás szívvel, Isten iránti teljes engedelmességben kell járnunk és feltétel nélkül bíznunk kell benne! Tudnunk kell, hogy Ő a kísértésekben sem fog minket soha elhagyni és erőn felül való kísértés nem ér minket. (1Korinthus 10,13)

MINDEN HITBEN ÉLŐ EMBERNEK NAGYON JÓL KELL ISMERNIE A BIBLIÁT!
Csak így fogja tudni felismerni az ördög alattomos csalásait, kísértéseit, és csak így fog tudni ellene harcolni, küzdeni. Az Úr Jézus Krisztus ugyanis megtanította nekünk és szigorúan a lelkünkre kötötte, hogy naponta imádkoznunk kell azért is, hogy: „Ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól."
Isten gyermeke a kísértések között is a mindenható mennyei Atyjához ragaszkodik. Ő azt ígéri nekünk: „Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet." (Zsoltár 91,14)

AZ ÚR JÉZUS NÉLKÜL TÖKÉLETESEN ELESETTEK ÉS TEHETETLENEK LENNÉNK.
Csak akkor fogunk tudni helytállni és ellenállni a kísértés idején, ha a mi drága Megváltónk Jézus Krisztushoz fordulunk, kérve, hogy az Ő Szentlelke által erősítsen minket. Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Ige bíztatása és bátorítása: „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt." (Zsidók 4,15)
Csak Jézus Krisztus által élhetünk biztonságban!
Ő védjen meg minket és adjon erőt, hogy tudjunk megállni és győzni minden kísértésben.

Budapest, 2021. január 24.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
JÉZUS KRISZTUSNAK FELTÁMADÁSA MEGDÖNTHETETLEN TÉNY, IGAZSÁG, VALÓSÁG

Az Úr Jézus Krisztus feltámadása megdönthetetlen TÉNY, IGAZSÁG, VALÓSÁG és örökre az is marad. Ő mondja: „Élek én, és ti is élni fogtok." (János 14,19)
Napjainkban, amikor Isten figyelmeztetésként ebben a súlyos járványhelyzetben megpróbálja a világot, azt látjuk, hogy mintha semmit nem tanulna (okulna) az emberiség. Sajnos még az egyházi hírekben sem hallunk arról, hogy az emberek őszinte bűnbánatot tartanának, Istenhez fordulnának, megtérnének Hozzá! (Fájdalom, hogy még az erre való felhívásról, felszólításról sem igen hallunk, pedig az Úr Jézus Krisztus éppen erre tanít minket.: „Betelt az idő, és elközelített az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban." (Márk evangélium 1,15)
A jelek azt mutatják, hogy éppen itt lenne a rendelt ideje!
Ezzel szemben miről hallunk legtöbbször a hírekben?
Szinte csak arról, hogy türelmünk határán vagyunk. Legyünk már végre túl rajta!
Talán a legtöbben csak arra várnak, hogy minél hamarabb minden a „régi mederben" folytatódhasson tovább. (Erről a „régi mederről" nem nehéz kitalálni, hogy általában mit is értenek alatta a nem hívő emberek.)
Természetesen az istenfélő ember komolyan imádkozik azért, hogy Isten könyörüljön rajtunk és adjon megoldást erre a csapásra. Őszintén kívánjuk, hogy minél hamarabb legyen vége már ennek a járványnak.
Különösen azért imádkozunk, hogy az Úr adjon értelmet és bölcsességet azoknak, akik az Ő kezében eszközök lehetnek az emberek gyógyításában.
De mindenekelőtt azért imádkozunk, hogy embertársaink tartsák ezt olyan kegyelmi időszaknak, amelyben lehetőség adatik az Istenhez fordulásra, az életük átgondolására, Isten előtti elcsöndesedésre, a Szent Biblia tanulmányozására, a bűnbánattartásra, az Úr Jézus Krisztus örök evangéliumának értelmezésére, befogadására, a MEGTÉRÉSRE!
A járvány egy éve alatt vajon hányan éltek, élnek ezzel a lehetőséggel?
Ez idő alatt, hány ember jutott hitre?
Hány ember mondhatja el boldogan, hogy Jézus Krisztus érdeméért új életet nyertem az Úrtól és élő reménységgel tekintek a jövőbe?
Különösen most ebben a rendkívüli húsvéti időszakban is azt tapasztaljuk, hogy nagy lelki sötétségben, tudatlanságban és reményt vesztve él a világ.
Úgy tűnik mintha hallani sem akarnának a Húsvét világmegmentő jelentőségéről.
A világ úgy viselkedik, mintha meg sem történt volna az Úr Jézus Krisztus halálból való feltámadása.
(Egy Hollandiában élő magyar honfitársunk nyilatkozta, hogy ott már nem is nevezik húsvétnak az ünnepet, - a más vallású bevándorlók lelki érzékenységének „tiszteletben tartása" miatt, hanem inkább csak „tavaszi ünnepnek" hívják.)
NINCS SÖTÉTEBB A LELKI SÖTÉTSÉGNÉL!
Szomorúan tapasztaljuk, hogy még Húsvétkor sem figyelnek az Úr Jézus Krisztus személyére. Legfeljebb csak a mellékesre, a hagyományokra, a babonás hiedelmekre, (nép)szokásokra figyelnek, és azokat gyakorolják. Pedig ezek eddig még nem segítettek senkin. Isten Igéje minden ilyen elterelő, elhomályosító, félrevezető dolgot a leghatározottabban MEGTILT és MEGÍTÉL.
Életünk során bőségesen hallottunk már a húsvét ünnepének tudatosan megtévesztő átnevezéseiről:
tavasz ünnep, nyuszi ünnep, (hímes)tojás ünnep, locsolkodás ünnep, szabadidő-programos (wellness) hosszúhétvége.
Újabban már azt is halljuk, hogy a húsvét nem más, mint az élet ünnepe.
És a korszellem ördögi találékonysággal ezután is sok mindent ki fog még találni, csak azért, hogy a lényegről mindenképpen elterelje a figyelmet, csak a Golgotáról ne tudjanak az emberek és így az Úr Jézus keresztáldozatának világmegváltó jelentősége háttérbe szoruljon.
A korszellem így szentségtelenítette meg a Húsvét jelentőségét, az Úr Jézus Krisztus FELTÁMADÁSÁNAK szent ünnepét.
Egyáltalán nem mindegy, hogy mi hogyan viszonyulunk mindehhez, mit vagy kit képviselünk, milyen példát mutatunk, melyik táborba tartozunk: a hívők, vagy a kételkedők, a hitetlenek táborába.
Bármit mondjon is a világ, bárhogyan is csűrik-csavarják, próbálják homályosítani a Húsvét lényegét az emberek hozzáállásától, véleményétől teljesen függetlenül,
a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak feltámadása
megdönthetetlen TÉNY, IGAZSÁG, VALÓSÁG és örökre az is marad.
Az Úr Jézus Krisztus világosan tudatja velünk az örök igazságot:
„Élek én, és ti is élni fogtok." (János 14,19)
Ez a mi reménységünk!
Az Úr Jézus feltámadása páratlan: a világtörténelem legnagyobb csodája!
Ezért a hitért, ezért az igazságért a hitvalló mártírok ezrei életükkel fizettek.
Igazságát minden kétséget kizáróan mi is tapasztaljuk, és rendíthetetlen hittel vállaljuk!
A Jézus Krisztus feltámadásába vetett hit tehát a hívő keresztyén élet ALAPJA.
Tulajdonképpen ezen áll vagy bukik a hitünk komolysága, de az örök életünk is!
Az Úr Jézus Krisztus nemcsak beszélt a feltámadásról,
Ő nemcsak halottakat támasztott fel mennyei hatalmával, de ennél sokkal többet tett,
Ő kereszthalála után harmadnapra feltámadt a halálból,
Ő személyesen minden kétséget kizáróan megmutatta tanítványainak, hogy Ő ÉL.
Erről a tényről a Szent Biblia úgy tudósít, hogy a feltámadott Jézus Krisztust egyszerre több mint ötszáz ember látta saját szemével! „Megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, akik közül a legtöbben mind a mai napig élnek." (1Korinthus 15,6)
A feltámadás örömhíre, azóta bejárta az egész világot:
hogy Jézus Krisztus él és Szentlelke által ma is velünk van, mert valóban Ő a FELTÁMADÁS és az ÉLET!
Az Úr Jézus ma sem áll le vitatkozni senkivel: se a tagadókkal, se a kételkedőkkel, se a bizonytalankodókkal se a csúfolódókkal, hanem csöndesen ezt mondja:
„Ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét." (János 11,40)
Nincs boldogabb ember, mint aki megértette és elfogadta az Úr Jézus Krisztus drága áldozatát.
Nincs boldogabb, mint aki a feltámadott Jézus Krisztusban hisz, Őt szereti és szeretve követi.
Legyünk ilyen boldogok. Éljünk ezután Neki szentelt életben az Ő nagy nevének dicsőségére.
Nem fogunk csalódni.
Nem fogjuk megbánni.

Budapest, 2021. április 4.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
BIZTOS VÉDELEM A HÉJÁK ÉS KESELYÜK KARMAITÓL!

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Jeruzsálem, Jeruzsálem...hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá, DE NEM AKARTÁTOK!" (Lukács 13,34)

Az Úr Jézus megrendítő kijelentését sokan figyelmen kívül hagyták Jeruzsálemben.
Hálátlanul szembefordultak Isten akaratával, kegyetlenül és makacsul elutasították, megvetették Őt. Jeruzsálem a legtragikusabb látványt nyújtotta, amikor nem ismerte fel a Messiást, Megváltóját! Mindezt az Úr Jézus előre látta és sírt Jeruzsálem fölött. (Lukács 19,41)
Mennyire szerette népét!
Ő, aki a népének pásztora volt! Ő, aki menteni jött, a szétszéledt nyáját gyűjteni jött, mennyire fájhatott neki az értetlenség, a lelki hidegség, a közömbösség.
Ma is igen sokan semmibe veszik Őt, nem akarják meghallani az Igét és tudatosan kizárják életükből.
Nem tudják, hogy mit veszítenek, amikor megátalkodott engedetlenségükkel, fanatikus hitetlenségükkel visszautasítják a királyok Királyát!
Nem is sejtik, hogy az Úr Jézus nélkül mennyire becsapottak, kiszolgáltatottak, védtelenek.
Így sorvadoznak lelkileg és szüntelen veszélyben forog az életük.
• Csak Jézus Krisztus ismeri igazán a leselkedő veszélyeket, a héják és keselyük ragadozó karmait!
• Ő ismeri egyedül a támadásra kész vadállatokat, a juhok ruhájába bújt farkasokat, a kígyó és skorpió lelkületűeket.
• Egyedül csak Ő ismeri az ördög minden ravaszságát, álcázott trükkjeit, halálos csapdáit.
Azért, hogy megvédjen, ma még szeretettel hív magához, „védőszárnyai alá". „Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, mint a tyúk a csibéit szárnyai alá."

***
Tudjuk, hogy a tyúk a csibéit az első pillanattól fogva megtanítja a héjaveszélyre.
A fiókák jól ismerik anyjuk hangját, figyelnek és hallgatnak rá, mivel ezen múlik az életük.
Egyetlen vészjelzésére a szélrózsa minden irányából azonnal összerebbennek.
Az anyaállat testével védelmezi kicsinyeit és önfeláldozóan rejti el őket szárnyai alá.
Találtak már túlélő fiókákat, tűzben elpusztult anyamadár teste alatt.
Amíg él az anya, addig biztonság vannak.
Ő jelenti számukra az oltalmat, a menedéket, az egyetlen esélyt, a túlélést.

***
Az Úr Jézus tudja, hogy a hívő emberek ebben a gonosz és kegyetlen világban fokozott veszélynek vannak kitéve. Nélküle a két lábon járó ragadozókkal szemben, esélyük sem lenne.
A Szent Biblia beszámol arról a rendkívüli gyöngédségről, ahogy Isten oltalmazta népét:
„Ti láttátok, amit Egyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket." (2Mózes 19,4)
„Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettük szárnyait, felveszi őket, és tollain emeli őket." (5Mózes 32,11)
„Őrizz engem, mint szemed fényét, rejts el szárnyaid árnyékába." (Zsoltár 17,8)
„Oh Isten, milyen drága a te kegyelmességed; az embernek fiai a te szárnyaidnak árnyékába menekülnek." (Zsoltár 36,8)
„Könyörülj, Istenem, könyörülj rajtam, mert nálad keres oltalmat a lelkem! Szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem." (Zsoltár 57,2)
„Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá!" (Zsoltár 61,5)
„Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem." (Zsoltár 63,8)
„Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége." (Zsoltár 91,4)
Az Úr Jézus Krisztus így hív magához: „Jöjjetek énhozzám mind, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." (Máté 11,28)
Minket is egybe akar gyűjteni, össze akar terelni biztonságot nyújtó mennyei oltalmának védőszárnyai alá. Ő az egyetlen, aki segíthet rajtunk.

„Krisztus mindezzel azt tanítja, hogy biztonságban megnyugodhatnak azok,
akik hűségesen engedelmeskednek Istennek és hozzá gyűlnek,
mert szárnyai alatt BIZTOS MENEDÉKÜK van,
melyet nem vehet be SEMMIFÉLE HATALOM."
(Kálvin János)

Csak Ő adhat védettséget, rejtettséget, biztonságot, nyugalmat, békességet.
Boldogok, akik elmondhatják életükre nézve a zsoltár szavait:
„Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem." (Zsoltár 63,8)

Budapest, 2021. június 13.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
ISTEN VÁLASZTOTTAI BIZTONSÁGBAN VANNAK!

A Szent Biblia szerint az Isten által vetett szilárd alap PECSÉTJE ez:
„Ismeri az Úr az övéit." (2Timótheus 2, 19)
Az Úr Jézus Krisztus jól ismeri választottjait, számon tartja és különös gonddal ÓVJA - VÉDI őket.
Az Ő választottjai nagyon drágák számára, mivel szent vérével mentette meg őket.
Csak Isten választottjai vannak meggyőződve arról, hogy ők Isten gyermekei, Isten tulajdonai.
Csak Isten választottjainak a szívében van igazi öröm, békesség és nyugalom.
Csak Isten választottjai igazán boldogok.
Csak Isten választottjai igazán szabadok.
Csak Isten választottjainak szívében van igazi hála.
Csak Isten választottjai ismerik és értékelik igazán Isten szeretetét.
Csak Isten választottjai tapasztalják Isten megnyugtató, biztonságot adó jelenlétét.
Csak Isten választottjai tudják, hogy ők üdvözülnek.
„Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen van." (1Péter 1,5)
Az Úr Jézus Krisztusnak van hatalma minden körülmények között megőrizni, védelmezni és biztonságba helyezni az övéit. Isten választottjai mind tapasztalják a mennyek örömét, a kegyelmet, a bűnbocsánatot, azt a biztonságot, védettséget, rejtettséget, boldogságot, békességet és az üdvösséget, amit egyedül az Úr Jézus Krisztus adhat az Őt követőknek és szeretőknek.
„Krisztus azt tanítja, hogy biztonságban megnyugodhatnak azok, akik hűségesen engedelmeskednek Istennek és hozzá gyűlnek, mert szárnyai alatt BIZTOS MENEDÉKÜK van, melyet nem vehet be SEMMIFÉLE HATALOM." (Kálvin János)

Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2022.

***
AZ ÚR JÉZUS KRISZTUSBAN MINDENT MEGKAPTUNK!

„Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt MINDENT?" (Róma 8: 31-32)
Kétezer éve az Úr Jézus Krisztus keresztje kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában. Azóta ott feszül az örök-életbevágóan fontos KULCSKÉRDÉS:
Mit tudunk az Úr Jézus Krisztusról? Kinek ismertük meg Őt? Kinek tartjuk? Kinek valljuk?
Ezekre a kérdésekre csak egyetlen ELFOGADHATÓ válasz adható, minden más válasz ELÉGTELEN!
KICSODA Ő NEKEM? „Én Uram, és én Istenem!" (János 20,28)
„Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia." (János 11,27)
„Krisztus, Aki mindenek felett örökké áldandó Isten. Ámen." (Róma 9, 5)
***
Kétezer éve a Tőle kapott kegyelmi időben élünk, mivel mindezideig az Ő irántunk való felfoghatatlan, meg nem érdemelt és mérhetetlen SZERETETE tartotta meg a világot.
Áldott legyen a mi Urunk, hogy vállalva a küldetést, a szenvedések szenvedését, eljött közénk és tökéletes áldozatával megváltott minket.
Hálás a szívünk, mert Krisztusban MINDENT megkaptunk, amire leginkább szükségünk van.
Szükségünk van az Ő pótolhatatlan élő, életmentő és éltető örök Evangéliumára.
Ebben a bűnöktől totálisan megkötözött világban, szükségünk van az Ő szabadítására.
Ebben a lelkileg sötét gonosz világban, szükségünk van a Tőle kapott mennyei világosságra, lelki tisztánlátásra.
Ebben a beteg és fertőzött világban, szükségünk van az Ő áldott gyógyító hatalmára.
Ebben a szomorú és megkeseredett világban, szükségünk van az Ő Szentlelkének vigasztalására.
Minden embernek az Úr Jézus Krisztusra van szüksége!
Ő azért jött a mennyből, hogy megmentsen minket, mert jól tudta, hogy mindnyájan rá vagyunk utalva!
Csak az Úr Jézus Krisztus mérhetetlen SZERETETE tartotta meg eddig a világot.
Ő az egyetlen, aki segíthet rajtunk.
Ő ma is így hív magához: „Jöjjetek énhozzám mind, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek." (Máté 11,28) Ezzel a megható hívásával minket is be akar ölelni az Ő biztonságot nyújtó mennyei oltalmának védőszárnyai alá.
***
„Krisztus mindezzel azt tanítja, hogy biztonságban megnyugodhatnak azok, akik hűségesen engedelmeskednek Istennek és hozzá gyűlnek, mert szárnyai alatt BIZTOS MENEDÉKÜK van, melyet nem vehet be SEMMIFÉLE HATALOM." (Kálvin János)
***
A Szent Biblia egyértelműen arra figyelmeztet, hogy csak az Úr Jézus Krisztus adhat teljes védettséget,
rejtettséget,
biztonságot,
nyugalmat,
békességet.
Nélküle nincs esély az emberiség számára.
Boldogok, akik már tudják és tapasztalják, hogy Vele együtt mindent megkaptak! (Róma 8, 32) Boldogok, akik elmondhatják életükre nézve a Zsoltár szavait: „Mert Te voltál segítségem, és a Te szárnyaidnak árnyékában ujjongok." (Zsoltár 63,8)

Budapest, 2022.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
ISTEN ORSZÁGÁNAK ÁLLAMPOLGÁRAI BIZTONSÁGBAN VANNAK!

Isten országa nem a világ végén fog megvalósulni, de akkor fog kiteljesedni.
Isten országa vagy elkezdődik már itt a földön valakinek az életében, vagy nem kezdődik el SOHA.
Isten királyi uralma csak ott valósulhat meg, ahol az Úr Jézus Krisztust szeretik, és szeretve követik.
Ahol Őt önként, hittel, belső meggyőződéssel elfogadják, és akaratának engedelmeskednek.
A legboldogabb ember az, aki az Úr Jézus Krisztus királyi uralma alatt élhet,
mert népeket le lehet igázni,
nemzeteket meg lehet gyalázni,
országokat meg lehet csonkítani, vagy el lehet pusztítani,
de a Krisztus népét, a keresztyén Anyaszentegyházat,
az Isten választott népét, a szent nemzetet SOHA.
„Ti pedig választott nemzetség, királyi papság szent nemzet,
megtartatásra való nép vagytok." (1Péter 2, 9-10)
A szent nemzet, csak azokat a hívőket jelöli, akik Jézus Krisztusban hisznek és SENKI MÁST.
Csak Isten országának tagjai, Isten választottjai, szent vérén megváltott gyermekei tudják, hogy a nevük ott van az Élet Könyvében, mely drága véren van felírva, az Úr Jézus Krisztus szent vére által!
„Őt rendelte Isten engesztelő áldozatul az Ő vére által azoknak, akik (az Ő vérében) HISZNEK." (Róma 3,25)

„Az evangélium hirdetésével a földön
Isten országa állíttatik fel és alakul meg,
és Isten csakis ezen a módon uralkodik az emberek között...
Isten országa az, hogy Isten felemeli népét, hogy vezesse őket,
ez a teljes és tökéletes BOLDOGSÁG." (Kálvin János)

Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2022.

***
NEM AKÁRMILYEN KŰLDETÉSBEN JÁRUNK!

„Semmi nem választhat el minket Isten SZERETETÉTŐL, amely MEGJELENT, a mi Urunk Krisztus Jézusban." (Róma 8,39)
Az Úr Jézus Krisztus testetöltése a legnagyobb ajándék a világ számára.
Ő a megtestesült SZERETET, a megváltó, megmentő, megtartó és éltető szeretet.
Ő A SZERETET !
Az Úr Jézus Krisztus önfeláldozó szeretete nélkül nincs célja, nincs tartalma, nincs megoldása és nincs értelme az életnek.
Nélküle minden érték, minden ami igazán lényeges és fontos tragikusan hiányzik!
Nélküle nincs bűnbocsánat, nincs kegyelem, nincs szeretet, nincs igazság, se valódi boldogság, se békesség, se nyugalom, se megfontoltság, se szabadság, se üdvösség.
Nélküle állandó a stressz, a lét és üdvbizonytalanság, folyamatos az idegesség, szünet nélküli az aggódás, biztos a csalódás, elkerülhetetlen a meghasonlás, garantált és látványos az összeomlás.
A krisztusi szeretetkohézió nélkül, szemünk láttára
atomjaira foszlik a civilizáció!
Pedig kétezer éve az Úr Jézus Krisztus keresztje kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában.
Pedig kétezer éve a Tőle kapott kegyelmi időben élünk, mivel mindez ideig az Ő irántunk való érthetetlen és mérhetetlen szeretete TARTOTTA MEG A VILÁGOT.
Minden embernek haladéktalanul meg kell tudnia, hogy Jézus Krisztus az egyetlen Úr, a halálon is győztes Király.
A Szent Biblia egyértelműen arra figyelmeztet, hogy nincs más esély az emberiség számára, CSAK EGYEDÜL Ő.
Ez kell hirdetnünk! Ez az első számú feladatunk!
Ezért születtünk. Ez az Istentől rendelt KÜLDETÉSÜNK.
Nem lehetünk némák.
Adjuk tovább hűségesen, hitelesen és felkészülten a ránk bízott életmentő örök evangéliumot,
mert mi már tudjuk, hogy egyedül Jézus Krisztusra van szüksége ennek a kegyetlen, hitetlenségbe dermedt, meghasonlott, tisztátalan és erkölcstelen, céltalan világnak.
Íme a KÜLDETÉSÜNK lényege:

„Legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon." (Filippi 2,15)

„Azért küldelek el, hogy nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a világosságra, és a Sátán hatalmából az Istenhez térjenek, hogy az énbennem való hit által megkapják bűneik bocsánatát, és örökséget nyerjenek azok között, akik megszenteltettek." (Apostolok Cselekedetei 26,18)

Budapest, 2021. december 25.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
JÉZUS KRISZTUS AZ EGYETLEN ESÉLY

„Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé." (2Korinthus 5:10)
Az emberiség ma még a kegyelmi időben él. De ez nem lesz mindig így. Isten türelme sem végtelen és egyszer lejár a kegyelemi idő.
A Szent Biblia szerint igenis minden „megtéretlen" embernek van felelőssége. Igenis lesz következmény, elszámoltatás, felelősségre vonás, számonkérés, lesz jogos és igazságos ítélet. Ha valaki nem tér meg Istenhez, kétségtelenül elhangzik majd fölötte az ítéletes és végzetes kijelentés. Az Úr Jézus így szólt: „Ne teremjen rajtad gyümölcs soha többé!" És hirtelen (azonnal) elszáradt a fügefa." (Máté evangéliuma 21,18-19)
Ebben az Igében Isten hatalmát és azonnali ítéletét láthatjuk.
Ezzel akar minket MAGÁHOZ TÉRÍTENI. Ezzel akar minket fölrázni a közömbösségből, a lelki elkényelmesedésből, a lelki tespedtségből, a lelki halálból.
Ott és akkor az Úr Jézus számonkérése váratlan volt.
Ott és akkor minden szemtanú számára nyilvánvaló és egyértelmű volt Isten hatalma és ítélete.
Ott és akkor nem volt haladék, nem volt türelmi idő, hanem a kimondott ítéletes Ige azonnali halállal járt.
Feltehetjük a kérdést, hogyan viszonyulnak az Úr Jézus Krisztushoz ma a hitetlenek, a gonoszok, a tisztátalanok, az engedetlenek, a megátalkodottak?
Egyszerűen nem veszik komolyan, mellőzik Őt, megvetik, elutasítják, ellenszegülnek, sőt kikérik maguknak, és kihívóan, büszkén demonstrálják ellenérzésüket.
Mivel Isten Igéje iránt ennyire megátalkodottan érzéketlenek, ezért ők menthetetlenek!
„A tisztátalanoknak és a hitetleneknek
semmi sem tiszta,
sőt szennyes mind az elméjük,
mind a lelkiismeretük."
(Titus 1,15)
Korunkban nem túlzás a lelki értékek válságáról beszélni.
Manapság a sok névleges keresztyén nem is akar már a krisztusi alázat útján járni, ez nem illik bele személyes elképzeléseibe; sokkal kényelmesebb számára a bűnbánat, bűnvallás nélküli érzelmi "olcsó, szórakoztató" keresztyénség.
Az ilyenek, nem is akarnak már tudni az ÍTÉLŐ Istenről, hanem inkább csak a szeretetről szeretnek hallani, elsősorban a „jólét, a kényelem és a siker evangéliuma" érdekli őket.
Ilyen tévelygők mindig voltak és ma is vannak, akiknek „viszket a fülük", akik nem akarják az egészséges tudományt hallani és a saját kívánságaik szerint gyűjtenek maguknak tanítókat (2Timótheus 4,3-4). Az ilyenektől haladéktalanul el kell határolódni.
„Sokan az új keresztyén mozgalmakhoz, különböző vallásos áramlatokhoz (irányzat, lelkiség) tartozók, Krisztusban CSAK a „barát"-ot látják, és igen sokszor szinte csak PAJTÁSKODNI akarnak az Úr Jézus Krisztussal.
Nekünk, reformátusoknak sokkal hatalmasabbnak, szentebbnek, félelmetesebbnek azaz teljes mértékben Megváltónknak is kell látnunk Krisztust, tehát KIRÁLYNAK és BÍRÓNAK is, mert ezt kívánja tőlünk a református krisztusszemlélet komolysága."
(Dr. Sebestyén Jenő)
„Az elvetettek megtudják: az utolsó napon meddő lesz minden kifogás, amivel most áltatják magukat. Azt képzelik, megvetésükért nem jár büntetés? Az Úr azzal dönti porba önelégültségüket, hogy rámutat: egykor majd (bár túl későn) rá fognak érezni arra, AMIT MOST SEMMIBE SEM VETTEK."
(Kálvin János)

Jézus Krisztus nélkül minden és mindenki reménytelen!
Az Ige szerint Nélküle mindenki kárhozatos állapotban van!
„Aki hisz őbenne, el nem kárhozik; aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.." (János 3,18)
Nélküle valóban nincs megoldása az életnek.
Nélküle csak a csalódások sorozata vár.
Nélküle csak torlódnak és gyűlnek a gondok, a bajok és a lelki sebek lekezeletlenek maradnak.
A Szent Biblia szerint nincs nagyobb baj, mint ha valakit felkészületlenül, hitetlenül (Krisztus nélkül) ér a halál pillanata, mert nincs más hátra mint: „Az ítéletnek valami rettenetes várása és a tűznek lángja, a mely megemészti az ellenszegülőket." (Zsidók 10,27)
Boldog ember az, aki Jézus Krisztusban tisztán hisz, Őt ismeri, szereti és szeretve követi.
Ő az egyetlen esély!
Csodálatos, hogy ma még van lehetőség Ővele életünket rendezni, vele élni:
megmentetnek lenni, szeretetében örülni,
kegyelméért naponta hálát adni,
jóságát megköszönni,
mennyei jelenlétét, békességét tapasztalni,
vezetésének boldogan engedelmeskedni.
Csodálatos a mi Megváltónk az Úr Jézus Krisztus!
Ahhoz, hogy megmentsen, mindent vállalt értünk, az életét áldozta értünk a kereszten.
Senki sem szeret jobban, mint Ő!
Csodálatos Ővele élni e földön boldogan és a mennyben örökké!
Az Úr Jézus mondja: „Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van: sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe." (János 5,24)

Budapest, 2022. január 30.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
A HÍVŐ KERESZTYÉN EMBERNEK VÁLLALNIA KELL...

Amikor az ÉLET, az Úr Jézus Krisztus megjelent az életünkben, általa minden megváltozott, minden újjá lett. Ő az, akivel együtt lehetünk „elrejtve az Istenben" és csak Őbenne lehetünk „szentek és szeretettek". Ó micsoda védettség, rejtettség, biztonság az, amit az Úr Jézus Krisztus kínál!
„Krisztus a mi életünk..." (Kolossé 3,4) Szükségünk van rá, egyszerűen nem élhetünk nélküle! Tudjuk, hogy nélküle nem volt nyugalom a lelkünkben, bőven volt viszont aggodalmaskodás, idegesség, szorongás és zaklatottság.
Nélküle nem volt könyörületes a szívünk, csak érzéketlen, hideg és kegyetlen.
Nélküle nem volt bennünk semmi jóság, sem alázat, sem szelídség, sem türelem.
Nélküle nem volt bennünk semmi mennyei, csak testi, földi és ördögi. (Jakab 3,15)
A Krisztusban hívő, mennyei Urának parancsát követő ember többé már nem a maga feje után megy, nem a maga elképzeléseit, kis egzisztenciális céljait próbálja mindenáron megvalósítani, hanem önként tud belehelyezkedni Isten szent akaratába.
Isten gyermekei védve vannak!
A hívő keresztyének mivel jól ismerik az Igét: „Mindent megvizsgáljatok." (1Thesszalonika 5:21) és észlelik a veszélyt, az ördög alattomos csalásait, kísértéseit, ezért nem barátkoznak az ellenséggel soha. Nem hisznek a behízelgő hamis ígéreteknek, nem esnek áldozatul a szemfényvesztő vallásos trükkök, pótszerek alkalmazóinak, a vallásos csalóknak, mutatványosoknak, a megtévesztő hamis tanításnak.
A hívő keresztyének minden támadást és kísértést a Lélek fegyverzetével, Isten élő és ható Igével védenek ki! Csak így tudnak ellenállni és harcolni a bűn, a kísértés, az ördög és a test kívánságai ellen.
Isten gyermekei jól ismerik az Igét és naponta vállalják a Lélek teljes fegyverzetét (Efezus 6,11-18). Boldogan magukra veszik az Úr Jézus Krisztus igáját (Máté 11,29), felveszik és hordozzák a keresztet (Lukács 9,23) és az Ige parancsa szerint felöltözik az „Új Embert" (Kolossé 3,10-14).
Láthatjuk, hogy az Úr Jézus nem hagyta övéit fegyvertelenül. „Hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására." (2Korinthus 10:4) „Álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek." (Jakab 4,7)
Az Úr Jézus Krisztus nélkül mindenki teljesen védtelen és kiszolgáltatott! Akik viszont befogadták Őt, ott gyökeres fordulat áll be. Mivel a Szentlélek áldott munkája nyomán új élet fakad, ezért a hívő ember igyekszik a legkomolyabban venni, fölvállalni, megbecsülni és engedelmesen megélni mindazt, amit Isten az Ő áldott Igéjében kér és tanácsol.
„Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak." (Kolossé 3,12-13)

Budapest, 2022.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
AZ ANYASZENTEGYHÁZRÓL

Az Úr Jézus Krisztus mondja:
„Ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat." Máté 16,18)
Valljuk, hogy az egyház a választottak közössége (COETUS ELECTORUM), ahol a középpontban az Úr Jézus Krisztus áll, aki Szentlelke és Ígéje által van jelen a gyülekezetben.
Az anyaszentegyháznak egyedül Krisztus a feje és egyetlen pásztora, ezért nem szorul földi helytartóra (pápa), mert az Úr Jézus Krisztus megígérte, hogy jelen van minden napon a világ végezetéig.
Heidelbergi Káté 54.kérdés-felelet) Mit hiszünk a keresztyén anyaszentegyházról?
„Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetétől fogva annak végéig, az egész emberi nemzetségből, Szentlelke és Igéje által az igaz hit egységében, magának egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe, azt oltalmazza és megőrzi. Hiszem, hogy annak én is élő tagja vagyok és örökké az is maradok.
Az anyaszentegyház 2000 éve szakadatlanul hirdeti, hogy az egyetlen okos, bölcs, józan, megfontolt döntés az, ha valaki az élő Kősziklára, az Úr Jézus Krisztusra, az Isten élő szent és örök Igéjére építi az életét!
Boldog az az ember, aki az Úr Jézus Krisztus királyi uralma alatt élhet,
mert népeket le lehet igázni,
nemzeteket meg lehet gyalázni,
országokat meg lehet csonkítani, vagy el lehet pusztítani,
de a Krisztus népét, a keresztyén ANYASZENTEGYHÁZAT,
az Isten választott népét,
a szent nemzetet SOHA.
„Ti pedig választott nemzetség, királyi papság szent nemzet, megtartatásra való nép vagytok." (1Péter 2, 9-10)
A szent nemzet, csak azokat a hívőket jelöli, akik Jézus Krisztusban hisznek és SENKI MÁST.
Isten országának tagjai,
Isten választottai,
véren megváltott gyermekei tudják,
hogy a nevük ott van az Élet Könyvében,
mely drága véren van felírva, az Úr Jézus Krisztus szent vére által!

Budapest, 2022.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
KÉSZEN VÁRD MEGVÁLTÓDAT!

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Legyetek ti is KÉSZEN, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!" (Máté evangéliuma 24, 44)
Az Úr Jézus Krisztus visszajön! Az Ige még időben figyelmeztetett minket, hogy készen kell Őt várnunk.
Az időpontot senki nem tudhatja.
„Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok." (2Péter 3,9)
Van olyan ember, aki nem törődik vele, mert nem ismeri Őt, ezért nem is várja.
Van olyan, aki ismeri Őt, de felelőtlen és nem veszi Őt komolyan.
Van olyan, aki ismeri Őt és boldogan, felkészülten várja drága Megváltóját, Urát, Istenét!
Tudjuk, hogy az Úr Jézus eljövetele mindenkinek meglepetés lesz, mert váratlanul jön vissza, csak nehogy alva találjon minket!
„Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva. Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki" (Lukács 12,35-36)
Alszik a világ.
A nagy altató "sikeresen" dolgozik. A hitetlenek csak nevetnek a keresztyéneken, úgy mint Noé napjaiban. Az embereknek így agyonhajszolva, leterhelve, eszük ágában sincs elgondolkodni az életük értelmén.
Alszik a lelkiismeret.
Ki beszél ma már lelkiismeretről? Freud és társai rég "gondoskodtak" arról, hogy mélyen aludjon az emberek lelkiismerete. Legalább olyan veszélyes ez, mint ha egy atomerőműben minden biztonsági berendezés ki lenne iktatva. Csak idő kérdése és bekövetkezik a katasztrófa. Ha az embernek nincs lelkiismerete, bűntudata, akkor már nincs semmi kontroll. Akinek nincs Istene, az csak a maga szabta törvényeknek engedelmeskedik.
Alszik az egyház.
Az a legfájóbb, hogy ha az egyház alszik, akiket őrállóul állított az Úr, akiknek ébren kellene, hogy vigyázzanak másokat is figyelmeztetve, hirdetve az életmentő ÖRÖK evangéliumot! Valóban félelmetes az, ha az egyház alvó tagjairól ezt olvassuk:
„Az őrök mind vakok, nem vesznek észre semmit, mindnyájan néma ebek, nem tudnak ugatni. Álmodozva hevernek, szeretnek szunnyadozni.... Mind a maga útján jár, mindegyik a maga nyeresége után kivétel nélkül" (Ézsaiás 56,10)
Alszik a hívő.
Hívő ember-e egyáltalán az, aki elveszítette az első szeretetet, akit már nem hat meg az Úr Jézus figyelmezetése, akit már nem fűt a Lélek tüze, aki belefáradt az Úrtól kapott feladatok cselekvésébe? Aki fontosabbnak gondolja saját érvényesülést és többre tartja ambíciói megvalósítását az ÖRÖK evangélium elmélyült tanulmányozásánál és hűséges hirdetésénél.
„Ébredj fel aki alszol, támadj fel a halálból és felragyog neked a Krisztus" (Efezus 5,14)
Testvér, fel vagy-e (övezve) készülve, Megváltódnak, Jézus Krisztusnak fogadására?
Hogyan várod Őt? Meg van-e a gyújtva a lámpásod?
„Ezért tehát, szeretteim, minthogy ezeket várjátok igyekezzetek, hogy Ő TISZTÁNAK és FEDDHETETLENNEK találjon bennetek békességben" (2Péter 3,14)

Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2022.

***
REFORMÁTUS HITIGAZSÁGAINK

„Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma, melynek pecsétje ez: Ismeri az Úr az övéit!" (2Timótheus 2:19)
DORDRECHTI REFORMÁTUS ZSINAT KÁNONJAI
C.H. Spurgeon szerint a Dordrechti Zsinat kánonjai a SZABAD KEGYELEMRŐL szólnak!
A történelem folyamán Dordrechti Zsinat volt az egyetlen református egyetemes zsinat, 1618-1619-ig ülésezett. Erre a zsinatra 36 lelkész, 5 professzor és 20 presbiter zsinati tag jött össze Németalföld különböző tartományaiból, ezenkívül 30 képviselő Svájcból, Franciaországból, Németországból és Angliából, hogy megvitassák Jacobus Arminius teológiai professzor tévtanításait.
Állításaikat az alábbi öt pontban fogalmazták meg, mely egyben a református (reformátori, kálvini) tanítás egyik legtömörebb összefoglalása:
Az öt pont angol megfelelőinek kezdőbetűit egymás mellé téve egy virág (angol) nevét kapjuk: T.U.L.I.P.- magyarul tulipán.
1. Total Depravity,
2. Unconditional Election,
3. Limited Atonement,
4. Irresistible Grace,
5. Perseverance of The Saints.
Az angol nyelvterületen ezzel a betűszóval szoktak hivatkozni a kálvinizmus öt pontjára. Amikor e tételekkel foglalkozunk, egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez az öt pont ugyan hűen és helyesen mutatja be a kálvinizmus lényegét, azonban a kálvinizmus a maga egészében ennél sokkal de sokkal több.
***
C.H. Spurgeon egy alkalommal azt mondta, hogy „a kálvinizmus maga az evangélium".
Ez alatt nem azt értette, hogy csak a kálvinisták hirdetik az evangéliumot, vagy hogy mindaz, ami történetileg a kálvinizmushoz kapcsolódik, az evangéliumnak is része.
Spurgeon nem ekkleziológiai, hanem szoteriológiai értelemben volt kálvinista.
Vagyis nem a kálvinizmus egyházias megvalósulását, hanem a kálvinizmusnak az üdvösséggel kapcsolatos teológiai hagyományát tartotta az evangélium legtisztább kifejtésének.
A kálvinizmus öt pontja a 17. századi dordrechti zsinaton született, mint a Biblia kegyelemről szóló tanításának egy megfogalmazása. Az öt pont eredetileg nem összefoglalás, hanem reakció volt. A zsinat az arminiánusok öt pontját cáfolta meg másik öt pontban; a dordrechti zsinat öt pontja azóta mégis a kálvini teológia összefoglalásaként vált ismertté. Ez nem is olyan nagy baj, hiszen ezek a pontok rávilágítanak azokra a határvonalakra, melyek az egyedül kegyelemből való üdvösséget elválasztják a megváltás olyan értelmezéseitől, melyek a kegyelmet és az emberi érdemeket együtt tüntetik fel a megváltás okaiként.
Spurgeon szerint az arminiánusok öt pontja a szabad akaratról,
a kálvinizmus öt pontja viszont a SZABAD KEGYELEMRŐL szól.
1. Teljes romlottság
Az ember a bűneset óta annyira rabjává vált a bűnnek, hogy Isten újjászülő kegyelme nélkül nem képes Isten tetszésére élni, és nem képes válaszolni az evangélium hívására sem.
Az emberben tehát nincs meg a természetes képesség a hitre sem. A hit Isten különleges kegyelmi ajándéka a bűnösnek.
2. Feltétel nélküli kiválasztás
Mivel minden ember rabja a bűnnek, és magától nem képes Istent választani, Isten maga választ ki embereket az üdvösségre. Ennek nem bennünk, hanem Benne van az oka.
Nem azért választ ki az üdvösségre, mert valami jót lát bennünk, vagy mert előre látta, hogy mi Őt fogjuk választani, hanem azért, mert megkönyörült rajtunk.
Választásában nincs személyválogatás, vagyis a kiválasztásnak nincs semmilyen bennünk lévő feltétele.
3. Korlátozott megváltás
Isten kegyelme Krisztus halála által lehet a miénk.
Amikor Krisztus meghalt bűnösökért, ő nem általánosságban halt meg értük, hogy később derüljön ki számára, kik is azok, akiket megváltott (illetve lesz-e egyáltalán ilyen),
hanem konkrétan azokért halt meg, akiket Isten a világ teremtése előtt neki adott.
Az ő számukra nem csak lehetővé tette az üdvözülést, de halálával garantálta is azt.
4. Ellenállhatatlan kegyelem
Ha Isten pusztán csak hívást intézne a bűnös emberhez, az ember teljes romlottsága miatt ellenállna ennek a hívásnak.
Ahhoz, hogy Isten kegyelme célba érjen, ellenállhatatlanul kell hívnia a bűnöst.
Az ellenállhatatlan kegyelem Istennek az a belső hívása, mellyel újjászül és hitet ajándékoz az ellene lázadó bűnösnek.
5. Mindvégig való állhatatosság
Azok, akik valóban újjászülettek és hitre jutottak, mindvégig meg is maradnak ebben az állapotban.
Isten nem végez félmunkát: mindazokat, akiket Jézus követőjévé tett, meg is őrzi a dicsőségbe vezető úton.
A kálvinizmus öt pontja tehát úgy beszél az emberekről, mint akik Isten kegyelme nélkül teljesen ki vannak szolgáltatva saját szívük bűnös indulatainak; Istenről pedig úgy, mint aki képes megmenteni bűnös embereket, és ezt újból és újból meg is teszi.
Az irányítást viszont Isten nem adja soha az ember kezébe: a kegyelem mindig szabad, szabad még az emberi szabad akarattól is. Az evangéliumnak ez az értelmezése megalázza az embert, és megdicsőíti Istent. Soli Deo Gloria - mondja Kálvin.
(Mészáros Zoltán, református lelkipásztor)

***
„A dortrechti zsinat végzése szerint Isten Fiának a halála az egyetlen és tökéletes áldozat és elégtétel a bűnért, végtelen értékű és erejű, bőven elégséges az egész világ kiengesztelésére.
A kérdés tehát nem az, hogy Krisztus elégtétele olyan értékű volt-e, hogy ezáltal minden ember üdvözülhetne, mert ez nem vita tárgya. A kérdés itt az, hogy minden egyes ember számára és helyett tett-e eleget. Erre felelik a reformátusok predestinációs alapon, hogy nem.
Kálvin szerint: sufficienter pro ominbus, efficienter pro electibus, azaz ha elégtételének végtelen értékét és elegendőségét nézzük, akkor azt mondjuk, hogy mindenekért, de ha azt nézzük, hogy valósággal, hatékonyság tekintetében, ténylegesen kikért tett eleget, akkor azt kell mondanunk, hogy csak a választottakért."
(Dr. Sebestyén Jenő: Református dogmatika)

„Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örökségre, amely a mennyekben van fenntartva számunkra, akiket Isten hatalma őriz hit által az idvességre, amely készen van, hogy az utolsó időben nyilvánvalóvá legyen." (1Péter 1:3-5)

***
GYÜLEKEZETVÁLTÁS ?

Manapság sokan, a legkülönbözőbb indokkal fordítanak hátat anyagyülekezetüknek, ide-oda vetődve, sodortatva, mint a „víztelen, szelektől hányt-vetett fellegek..." (Júdás apostol levele 12) Valaki így vallott erről a divatos, de igen sajnálatos állapotról:
„Az élet úgy hozta, hogy több gyülekezetnek voltam már aktív tagja. Volt köztük konzervatív és karizmatikus, amerikaias és magyaros, arminiánus és kálvinista. Volt köztük öreges, és volt fiatalos, volt szigorú és volt szabados."
A Szent Biblia világosan és egyértelműen így figyelmeztet minket erre a VESZÉLYRE:
„Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik,hanem a saját kívánságaik szerint
gyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülük." (2Timótheus 4,3)
„Mikor azt mondja az apostol, hogy az egészséges tudományt el nem szenvedik, azt fejezi ki,
hogy az egészséges tudományt nemcsak közönnyel kezelik és megvetik, hanem gyűlölni is fogják...
Az ördögnek mindig seregestül állnak rendelkezésére olyan tanítók
amilyenekre a VILÁG IGÉNYT TART.
Mindig bőven termett az istentelenek vetése, ma is! " (Kálvin János)

A Szent Bibliában az ANYASZENTEGYHÁZ fogalom (Görögül: ekklészia- kihívott gyülekezet - Egyház) alapvetően a Jézus Krisztusban hívőket jelenti és SENKI MÁST.
Heidelbergi Káté 54. kérdés: Mit hiszel az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházról?
• „Hiszem, hogy Isten Fia a világ kezdetétől fogva annak végéig az egész emberi nemzetségből Szentlelke és igéje által az igaz hit egyességében magának egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe, azt oltalmazza és megőrzi. És hiszem, hogy annak én is élő tagja vagyok és örökké az is maradok."

***
Mikor indokolt a keresztyénségen belüli FELEKEZETVÁLTÁS?
- Ha valaki megtér, és Istentől imádságban kéri, keresi igazi lelki otthonát.
- Ha valaki világosságot kapott Istentől és a nyilvánvaló tévtanítások felismerése után ki(át)menekül egy biblikus felekezetbe.
***
Mikor indokolt a GYÜLEKEZETVÁLTÁS?
- Ha valaki új lakhelyre költözik.
- Ha valaki munkája, szolgálati kötelezettsége miatt egy másik gyülekezethez kerül.
(Természetesen ez a váltás nem elszakadást jelent.)

***
MIKOR INDOKOLT ELHAGYNI EGY ADOTT GYÜLEKEZETET?
1. Ha a gyülekezet nyilvánvaló tévtanítást, bibliátlan tévelygést kezd el hirdetni.
2. Ha a gyülekezet az eretnekséget nem leplezi le, hanem a tolerancia jegyében megtűri.
3. Ha a gyülekezet elkezd világi (pogány) módszereket, stílust, eszközöket alkalmazni.
4. Ha a gyülekezeti vezetés elviselhetetlen „autokratikus" önkényuralmat kezd el gyakorolni.
5. Ha a gyülekezet vezetője (elöljárója) vállalhatatlan dolgokra akarja rávenni.
6. Ha a gyülekezetében valakit kikezdtek, rendszeresen bántanak, támadnak, zaklatnak.
7. Ha a gyülekezetében valakit ártatlanul meghurcolnak, esetleg kizárnak.
***
Igazán megtért, hívő ember számára az Anyaszentegyház Isten drága ajándéka.
Gyülekezete, szeretetközössége nélkülözhetetlen lelki otthont jelent számára. Ha csak teheti ott van a helye!
Így válik lelki közösségének tevékeny, tisztelettudó, tiszteletet adó, imádkozó, megbecsült hasznos tagjává.
Igazán hívő embernek nem szokása elhagyni (cserbenhagyni) lelki családját! Gyülekezetet csak indokolt esetben a fenti nyomós OKOK miatt válthat.

Jó lelkiismerettel, CSAK MEGALAPOZOTT BIBLIKUS INDOKOK ALAPJÁN kérheti Isten vezetését, hogy megtalálja végre igazi lelki otthonát.
„Annál inkább törekednünk kell az egység buzgó ápolására, minél mohóbban les ránk a Sátán, hogy minket az egyháztól valamiképpen akár elszakítson, akár alattomosan eltávolítson." (Kálvin János)

„Az egyház az igaz hivők, a szentek és a kiválasztottak szervezett gyülekezete, akiket a hit, remény, szeretet és Krisztus Lelke tart össze." (Szegedi Kis István)

Az igaz Egyház a kiválasztott hívők közössége, akiket az Úr Jézus Krisztus szent vére árán megváltott, akik számára igazi életteret, lelki otthont, igazi szeretetközösséget hívott létre.
Együtt hallgatják az Igét, és figyelnek üzenetére. Együtt dicsérik az Urat és imádkoznak. Együtt tanulják a Krisztust és egymás hite által épülnek. Együtt növekednek a kegyelemben, az ismeretben és szentséges hitükben. Együtt gyakorolják a testvéri közösséget, segítve, támogatva, bátorítva, vigasztalva egymást.

Az Anyaszentegyház Isten Szentlelke által vezérelten küldetését betöltve válik igazi lelki közösséggé, lelki otthonná, lelki bölcsővé. Ahol a hívők egyek a Krisztusban és együtt részesülnek a sákramentumokban. Mint lelki család őszintén együtt tudnak sírni és örülni. Krisztusban boldogan élhetnek egyetértésben, testvéri közösségben, szeretetben, békességben. Mert ez az Egyház Urának akarata, amely számukra jó, szép, kedves és gyönyörűséges, ahol krisztusi módon gyakorolhatják a kölcsönös tiszteletadást, megbecsülést, bocsánatkérést és megbocsátást.

„Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!" (Zsoltárok 133:1-3)
„Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el, ahogyan egyesek szokták, hanem bátorítsuk egymást..." (Zsidók 10,25) (Újfordítás)
„El nem hagyván a magunk gyülekezetét, amiképpen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást..." (Zsidók 10,25) (Károli fordítás)

Budapest, 2021. május 30.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
BIBLIKUS TANÁCSOK HITVALLÓ KERESZTYÉNEK SZÁMÁRA!

A Szent Biblia az Úr Jézus Krisztusban hívőket állandó és fokozott készenlétre figyelmezteti: Legyenek józanok! Óvakodjanak és vigyázzanak! Mindent vizsgáljanak meg! Álljanak meg a hitben és a reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjanak! „Hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé." (Kolossé 1,22) Tudjuk, hogy ezek a jelzők tökéletesen csak az Úr Jézus Krisztusra illenek. A Krisztust követő ember átruházhatatlan felelőssége, hogy a legkomolyabban vegye Megváltóját és minden körülmények között a krisztusi indulat szerint éljen.
Az Úr az övéit kipróbált emberekké akarja formálni.
A mennyek dicsőségébe nem akárkik juthatnak, csak az újjászületett- megtért, kipróbált hívő emberek. A keresztyén élet, súlyos kereszteket hordozó élet, de a Krisztusban megújult, kipróbált, megerősödött, megedződött, megáldott, boldog és megszentelt élet.
A Krisztust képviselő ember tehát nem akárki, hanem a legnagyobb felelősséggel fölruházott rendkívüli személy, aki odaszentelt életben a megszentelődés útján halad a keskeny úton.
A hívő ember csak az Ige folyamatos szem előtt tartásával a Lélek vezetésére összpontosítva maradhat állandó, élő, eleven és szoros kapcsolatban az Úrral!
A Szent Biblia arra tanít, hogy a hívő keresztyén nem lehet részes mások bűneiben!
„Mások bűneiben ne légy részes! Tisztán őrizd meg önmagadat!" (1Timótheus 5,22)
„Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen." (Efezus 5,15)
***
SZEMÉLYES ÉLETRE vonatkozó biblikus testvéri tanácsok Isten gyermekeinek:
1. A hívő ember tudja és mindig szem előtt tartja, hogy mi kedves az Úrnak. (Efezus 5,10) (Róma 12,2)
2. A hívő életében az Úr Jézus Krisztus elé senki és semmi nem kerülhet. (Lukács 14,26)
3. Az Úr Jézust tartsa legfőbb lelkigondozójának és egyetlen bizalmasának. (Zsoltár 16,9) (Máté 11,28)
4. Soha ne mondjon igent arra, amire a Biblia nemet mond! (Máté 5,37)
5. Imádság nélkül soha ne hozzon döntéseket. (Lukács 18,1)
6. Soha ne cselekedjen a lelkiismerete ellen, és ne esküdözzön. (Jakab 5,12) (Apostolok Cselekedetei 24,16)
7. Kerülje a kegyes hazugságokat! Hitünkről, a Bibliáról, az egyházról, az ünnepekről stb. ne tanítson valótlanságokat. (1Timótheus 1,3-4)
8. Ne vegyen részt a sötétség haszontalan cselekedeteiben. (Efezus 5,11)
9. Iszonyodjon a gonosztól, és ragaszkodjon a jóhoz. (Róma 12,9)
10. Ne legyen hiszékeny, babonás. Ne higgyen a véletlenekben, a szerencsében, a sorsban, a személytelen gondviselésben. (5Mózes 18,9-14)
11. Ne hozzon szégyent az Úr nevére. Ne legyen felületes, rendetlen, vagy felelőtlen. (2Thesszalonika 3,11) (1Timótheus 5,13)
12. Ne kössön elvtelen kompromisszumot, és ne legyen megvesztegethető.(Ézsaiás 33,15)
13. Legyen elővigyázatos! Ne engedje, hogy bárki üres beszédével megtévessze. (Efezus 5,6) (2Timótheus 2,16)
14. Legyen egyértelmű és következetes. Szeresse azt, amit Isten is szeret és gyűlölje mindazt, amit Isten is gyűlöl. (Zsoltár 5,5-6) (Zsoltár 11,5) (Zsoltár 97,10) (Ámos 5,15) (Jelenések 2,6)

GYÜLEKEZETI ÉLETRE vonatkozó biblikus testvéri tanácsok:
1. Hívő ember köteles mindent megvizsgálni! (1Thesszalonika 5,21) (1János 4,1) (Róma 12,2)
2. Mindenkitől tartson egy lélegzetvételnyi, imádságnyi,"krisztusi" távolságot! (Zsoltár 55,13-15)
3. Legyen elővigyázatos, józan és megfontolt, és soha ne tegye tűzbe a kezét senkiért. (Mikeás 7,5-6)
4. Tudnia kell, hogy nem mindenki rendes ember, aki ismeri a Bibliát és nem mindenki „testvér", aki annak látszik. (Júdás 1,4) (Jakab 1,26) (2Timótheus 3,5)
5. Tudnia kell, hogy nem mindenki hisz igazán, aki a hitről „szépen" tud beszélni! „Te hiszed, hogy egy az Isten. Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek." (Jakab 2,19)
6. Ne fogadjon el kézrátételes áldást „akárkitől" és ne keresztelkedjen újra. (1Timótheus 5,22) (Efezus 4,5)
7. Csak megfontoltan mondhat ÁMENT bármire! (Máté 5,37)
8. Nem szórhatja szét az Úr Jézustól kapott kincseit, gyöngyeit! (Máté 7,6)
9. Ne vegyen részt szektás vagy „titkos" összejöveteleken!
10. Ne legyen közössége a hamis tanítással, óvakodjon a hitetőktől, a vallásos szélhámosoktól, sőt leplezze le azokat. (Máté 7,15) (2Korinthus 11,19-20) (Júdás 1,4) (Efezus 5,11) (Kolossé 2,4)
11. Ne legyen imaközösségben idegenekkel (még az Interneten sem), de azokkal sem, akik szerint lényegtelen a felekezeti hovatartozás, vagy egyenesen letagadják a sajátjukat! (2Péter 3,17) (Zsoltár 64,7)
12. Nem kell elhinnie azt, hogy az ima sokkal hatásosabb, ha azt egy hajszálpontosan meghatározott időpontban egyszerre gyakorolják!
13. Nem kell együtt imádkoznia azokkal, akik kérik, hogy azt egymás kezét megfogva tegyék!
14. Nem kötelező részt vennie az „evilági stílusú" zenével, zenekarral, tapssal, tánccal történő un. „dicsőítésben" tudván, hogy az apostolok sem gyakoroltak ilyet, hanem szép rendben, akár némán is, de mindig „lélekben és igazságban!" imádták és dicsőítették Istent. (Ámos 6,5) (János 4,23) (2Mózes 32,18)

A VILÁGI ÉLETRE vonatkozó biblikus testvéri tanácsok:
1. Hívő ember ne menjen olyan helyre, ahol ne tudna imádkozni! (Jelenések 18,4)
2. Soha ne nevessen az istentelen humoron! (2Timótheus 2,16) (Zsoltár 73,7-9) (Ezékiel 33,31)
3. Ne hallgasson meg, és ne nézzen olyat, amiért nem tud hálát adni! (Zsoltár 101,3)
4. Ne legyen tulajdonában és ne tároljon semmit, amiért nem tud hálát adni! (Apostolok Cselekedetei 20,33)
5. A hívő ember, Isten parancsa szerint szereti felebarátját, mint embertársát, de a bűnt határozottan gyűlöli. (Máté 22,39) (Zsoltár 119,163) (Zsoltár 1,1)
6. A hívő ember nagyra értékeli és becsüli a teremtett világot, mint Isten keze munkáját, ezért természeténél fogva környezet és természetvédő. (Zsoltár 104,24) (Zsoltár 139,14)
7. Tartsa szem előtt, hogy bár a világban van, de nem a világból való, ezért ne igazodjon, ne idomuljon az (istentelen) világhoz és annak szennyes kínálatát a leghatározottabban utasítsa vissza. (1János 2,15-17) (Róma 12,2) (1Sámuel 12,21) (Jakab 4,4) (2Thesszalonika 3,2)
8. Tartsa szem előtt, hogy Isten ellensége az ő ellensége is, ezért ne barátkozzon az ellenséggel és ne higgyen a kísértő behízelgő ígéreteinek. (1Korinthus 5,11) (Zsoltár 12,3)
9. Kerüljön mindent, ami az istentelen romlott, züllött testiséggel kapcsolatos. (Galata 5, 19-21)
10. Hívő ember soha nem követhet pogány szokásokat, sőt tagadja meg azokat: pl. babonaság, okkult dolgok stb. (3Mózes 18,25-30)
11. Hívő ember nem vehet részt a népi hiedelmek pogány hátterű rendezvényein: pl. téltemető, kiszebáb égetés, gondűző cédulák égetése, vagy Szent Iván-éji tűzugrás rituáléja stb. (5Mózes 18,9-12)
12. A hívő ember számára Isten parancsa szerint tilos a pogány halottkultusz, a halottakkal való bármiféle kapcsolattartás, ezért soha ne beszélhet elhunyt szeretteihez sem! (5Mózes 18, 9-12)
13. Hívő ember soha ne hallgassa meg mások misztikus látomásainak, vízióinak, álmainak beszámolóját, és ne higgyen ezekben! (Zakariás 10,2)
14. Hívő ember a leghatározottabban zárkózzon el minden okkult, ördögi bűnökről szóló beszámolótól! (2Thesszalonika 3,2) (Apostolok Cselekedetei 2,40)

***
„Bibliai értelemben csak azok a döntéseink, tetteink helyesek, amelyekről meg vagyunk győződve, hogy:
a) Istentől rendeltettek
b) a Krisztus megváltó szeretete iránti hálás viszont-szeretetből származnak
c) Isten dicsőségét szolgálják." (Ravasz László)

„Mindent megvizsgáljatok; ami jó, azt megtartsátok!
Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!"
(1Thesszalonika 5:21)

Budapest, 2021. május 25.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
TÖKÉLETESEN ELVESZETTEK VOLTUNK!

Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet." (Lukács 19,10) „Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében." (Lukács 15, 4-5)
Az Úr Jézus Krisztusnak ebben a példázatában Isten életmentő kegyelme, a felénk áradó féltő szeretete mutatkozik meg. Vajon magunkra ismerünk-e az elveszett juh történetében?
A Szent Biblia az emberről úgy beszél, mint Istennel szembehelyezkedő megromlott, elveszett bűnösről. „Mindnyájan elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem." (Róma 3,12)
Nincs értelme szépítgetni, fölösleges kozmetikázni romlott bűnös életünket, inkább minél hamarabb meg kellene térni, Isten színe előtt meg kellene vallani az igazat és bocsánatot kellene kérni, belátva, hogy eltévedtünk és bűneink miatt elveszettek vagyunk.
Fölösleges a kifogásokat keresni, mivel lényegtelen, hogy a saját makacsságunk, kíváncsiságunk, vagy öntörvényűségünk miatt tévedtünk el, vagy mások által megtévesztve sodortattunk el a nyájtól, de egy biztos, hogy istentelen életünkben mindnyájan tökéletesen elveszettek voltunk, és így szabad prédaként haltunk volna meg!
Egy eltévedt juh tulajdonképpen halálra van ítélve, egyrészt mert teljesen tehetetlen, másrészt mert a „vadállatok" lesben állva figyelik a nyájat, a könnyű prédát, a gyöngéket, az elszakadtakat, a lemaradókat.
Így van ez ma is. Minden megtéretlen ember tökéletesen kiszolgáltatott, kétségbeejtő és reménytelen helyzetben, állandó halálos veszélyben van.
A Szent Biblia mégis arról az evangéliumról tudósit, hogy mi elveszettek az Úr Jézus Krisztusnak igenis fontosak vagyunk.
Beláthatjuk, hogy senki más nem törődik velünk!
Ő ma is keres minket és ki akar menteni a bajból, mert őszintén szeret és félt minket.
Egyedül Neki köszönhetjük, hogy még életben vagyunk.
***
„Igazság szerint az egész földi életnek úgy kellene eltelnie,
hogy folyamatosan bűnbánatot gyakorlunk,
amely alól SENKI sem vonhatja ki magát." Kálvin János
A Szent Biblia szerint az Isten által vetett szilárd alap PECSÉTJE ez:
„Ismeri az Úr az övéit." (2Timótheus 2, 19)
Az egyetlen JÓ PÁSZTOR, az Úr Jézus Krisztus, igenis jól ismeri az övéit, egyenként számon tartja őket. Neki van hatalma megkeresi és megmenti őket. Az övéi nagyon drágák számára, mivel engesztelő drága vérével, mint egyedüli váltságdíjjal mentette meg őket a biztos pusztulástól, a kárhozattól!
„Így szól az én Uram, az ÚR. Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem, a kövérre és az erősre vigyázok; úgy legeltetem őket, ahogy kell." (Ezékiel 34, 15-16)
Az Úr Jézus Krisztus mondja:
„Mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén." (Lukács 15,10)
Minden bűnbánó bűnös ember megtérésén örvendezés van a mennyben.
Csak a megtért bűnös ember szívében van igazi öröm.
Csak a megtért bűnös ember igazán boldog.
Csak a megtért bűnös ember szívében van igazi hála.
Csak a megtért bűnös ember igazán szabad.
Csak a megtért bűnös ember lehet az Úr Jézus tanítványa.
Csak a megtért bűnös ember lehet Isten gyermeke.
Csak a megtért bűnös ember az Isten tulajdona.
Csak a megtért bűnös ember üdvözül.

Az Úr Jézus Krisztus mondja:
„Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet." (Lukács 19,10)
Mi tudjuk igazán, akik megtapasztaltuk Istenünk mentő szeretetét, hogy milyen jó megmentettnek lenni és mennyire jó a mi hű Pásztorunkhoz tartozni, biztonságot nyújtó, erős karjaival körülvéve élni.
Boldogok vagyunk, ha a 215. ének soraival hálát tudunk adni:
„Eltévedtem, mint juh, a bűnösök útjára.
Ó segíts Jézusom, őríző Pásztorom, hogy ne jussak romlásra.
Te ontál drága vért, elveszett juhokért, viselj gondot a nyájra."
Az egyetlen JÓ PÁSZTORNAK nagyon mélyre kellett lehajolnia, hogy bűneink mélységéből, szakadékából kimentsen, kiszabadítson minket, hogy mindörökre megmenekült, kegyelmet és bűnbocsánatot nyert boldog gyermekei lehessünk!
Ő nemcsak a legjobban szeret, hanem a legjobban örül is nekünk!
Hálás szívvel köszönjük meg Neki életmentő szeretetét.
„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta,
hogy aki hisz őbenne, EL NE VESSZEN, hanem örök élete legyen." (János 3,16)

Budapest, 2021. július 4.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
ASZTALKÖZÖSSÉG AZ ÚRRAL!

„Eredj el az utakra és a sövényekhez (kerítésekhez) és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék az én házam." (Lukács 14,23)
A Máté evangéliumában leírtak szerint az Úr Jézus így vezette be ezt a történetet: „Hasonló a mennyek országa ahhoz a királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának." Amikor a nagy vacsorára már minden készen áll és minden meghívó kézbesítve van, akkor derül ki, hogy a meghívottak sorra mondják le, utasítják vissza ezt a nagy megtiszteltetést. Valamennyi meghívott, fontosabb teendőkre hivatkozva „kimentését" kéri.
Meglepő a hivatalosak viselkedése, elutasítása, udvariatlansága, érthetetlen közönye, közömbössége. Egyszerűen nem akarnak részt venni, nem szeretnének elmenni, szándékosan ki akarják hagyni életükből ezt a vacsorát.
De miért-e nagy elutasítás, szembenállás, ellenszenv?
Talán azért mert ők jól ismerik a házigazdát!
Azért nem tartanak igényt erre a vacsorára, mert egy becsületes hívő ember rendezi.
Ingyen sem kell, mert nem vállalják vele az asztalközösséget, a közös imádságot,
az alkoholmentességet, a szelíd hangvételű ünnepet, a szórakozásmentes estét.
Máshol „jobb helyeken" jobban éreznék magukat!
Félelmetesen tragikus elutasítás ez, mert többről van itt szó, mint egy vacsoráról. Isten országának valóságáról beszél itt az Úr Jézus és azokról, akik önmagukat rekesztik ki onnan.
Nem csoda a ház urának haragja, aki ezután kiküldi szolgáit az elesettekhez a sövények mellé!
• A sövények mellett nagyon örülnek ennek a meghívásnak:
A sövények mellett nincsenek fényes paloták, csak kunyhók!
Nincsenek gazdagon terített asztalok, esetleg morzsák vagy még az sem.
Nincsenek pénzes, befolyásos, fölényes üzletemberek, de vannak egyszerű emberek: szegények, betegek, nincstelenek. Ők az első szóra indulnak és jönnek!
• Kényszeríts bejönni mindenkit:
Tudjuk, hogy Noé idejében ez a „szent kényszerítés" nem adatott meg.
Lót és családja életében viszont igen: „kényszeritették őt" (1Mózes 19,16), kézen fogva kellett kivezetni őket a pusztulásra ítélt városból.
Nekünk ma még megadatott, hogy engedhetünk Isten akaratának és mozdulhatunk hívó szavára!
Bizony mi is megköszönhetjük annak a testvérnek, aki szeretetével „bekényszerített" valamelyik templomba, ott ragadtunk és nem csalódtunk.
Talán soha nem gondoltuk volna, de mégis igaz, hogy mi ilyen érdemtelen bűnösök meghívást kapunk Isten családjába és tagjai lehetünk Isten szeretetközösségének.
• Megteljék a házam!
És megtelt a ház! Ó micsoda gyülekezet lehetett?
Mennyi testvér, mennyi hálás boldog ember van jelen.
Ők jöttek a sövények mellől, a perifériáról, hátrányos helyzetekből.
Szinte látjuk a sok hálás embert: mennyi beteg, nyomorék sorstárs, és mennyi boldog kiválasztott ember. Mind ünneplőben van!
Mind befogadva van!
Mind szeretve van!
Mert az Isten népe van jelen!
A választottak közössége van jelen: az élő Isten Anyaszentegyháza!
Akik addig idegenek voltak, de most az Isten országának megterített asztala mellett Krisztusban mind testvérré lettek!
• A hivatalosak közül senki meg nem kóstolja:
A hivatalosok, akik hálátlanságukkal megvetették a számukra felkínált tiszteletet, valószínű később megbánták tettüket, viselkedésüket és lehet, hogy szerettek volna bejutni, de már nem lehetett, mert közben végleg bezáratott az ajtó, mint Noé idejében.
„Mert mondom nektek, hogy azok közül, akiket meghívtam, senki sem kóstolja meg a vacsorámat."
Az Úr Jézus Krisztus úgy mondja el ezt a történetet, hogy abban tisztán látszik Isten atyai szíve.
Ő a legjobbat akarja nekünk, mert Ő szeret a legjobban.
Ő mindent idejében elkészített számunkra.
Ő személyesen meghív minket, elvár minket asztalához, önmagához, dicsőséges jelenlétébe, HAZA.
LEHET ENNÉL NAGYOBB MEGTISZTELTETÉS?
Ma, amikor minket hív az Úr, mi hogyan reagálunk? Elfogadjuk vagy elutasítjuk?
Esetleg mi is olyanok vagyunk, mint azok, akik tudatosan távol maradtak?
Mi is elidegenedtünk a világ Királyától?
Eltávolodtunk, elvadultunk Tőle?
Talán nem érezzük jól magunkat ott, ahol Ő jelen van, ahol az Ő akarata megvalósul, ahol az Ő törvénye érvényesül?
Talán jobban érezzük magunkat azok társaságában, ahol nem szokás az imádság, elcsöndesedés, AHOL NINCS JELEN AZ IGE?
Talán jobban érezzük magunkat ott, ahol a világi SZÓRAKOZTATÁS van a középpontban?
Talán jobban tetszik az istentelen világ szennyes kínálata, a maga megbotránkoztató stílusával, züllött módszereivel, kábulatával, zajos zűrzavarával, zenebonájával, érzelmi kitöréseivel, önfeledt tobzódásával, züllött kicsapongásával, szennyes beszédével, trágár nyelvével.
Csak sajnálhatjuk azokat, akik ilyen helyeken érzik jól magukat.
Milyen szánalmasak, szegények, üresek, becsapottak és kihasználtak az Istentől elfordult emberek, a maguk eltorzult erkölcstelen értékrendszerével, egymást züllésbe taszító értékszemléletével.
***
Isten gyermeke, Isten VÁLASZTOTTJA egészen másként éli meg a mindennapjait.
A hitre jutásával más „mennyei" minőség jelenik meg az életében, mivel a Krisztus HIT beépül mindennapjaiba, életmódjába, megnyilvánulásaiba. Ezután a hívő ember értékrendjét, gondolkodását, kegyességét az Úrral való közösség ápolása, a hálaadás és a szent életvitel jellemzi.
Elkezdi Krisztusi szempontból vizsgálni, értelmezni, érzékelni, élni és becsülni az életet.
Egészen más lesz a világszemlélete, az érdeklődése, baráti társasága, kikapcsolódása.
Sokkal elővigyázatosabb, sokkal megfontoltabb, sokkal körültekintőbb lesz.
Sokkal igényesebb, választékosabb, tudatosabb és alaposabb lesz.
Mivel a megtért, újjászületett ember örökre Krisztusba oltatott be,
ezért az Istennel való kapcsolata hit általi és személyes.
Számára a legmeghatározóbb a Megváltójával való hit általi élő kapcsolata, egysége lesz.
Mint Isten VÁLASZTOTTJA bekerült a mennyei asztalközösségbe,
a szent szeretetközösségbe, és boldogan együtt élhet és örülhet a Királlyal és a Fiával.
Isten választottainak tulajdonképpen mindenük megvan:
Van Királyuk, gondviselőjük, otthonuk, terített asztaluk.
Van örök ünnepük. Mert van élő Istenük!
Mi, akik halljuk az Igét valamennyien meghívottak vagyunk Isten országába,
ama a nagy vacsorára, melyre a meghívót személyesen Jézus Krisztus által kaptuk!
Nem utasíthatjuk vissza ezt a legdrágább megtiszteltetést!
„Mert sokan vannak az elhívottak, de kevesen a választottak." (Máté 22,14)

Budapest, 2021. június 20.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
A PÜNKÖSD

„Az Ő irgalmából ÜDVÖZÍTETT minket újjászülő és megújító fürdője a SZENTLÉLEK által." (Titus 3,5)
A PÜNKÖSD, az Úr Jézus Krisztus ígéretének beteljesedése, a Szentlélek kitöltetésének áldott ünnepnapja! Istenünk csodálatos ajándéka a Pünkösd, ma mégis milliók élnek úgy ezen a földön, hogy nem is tudják mit jelent ez az ünnep, mintha soha nem történt volna meg a Szentlélek kitöltetése.
„Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erőnek, a szeretetnek és a józanságnak a lelkét. " (2Timótheus 1,7)
Isten nélkül mély lelki ürességben, lelki sivárságban és önző szeretetlenségben élnek oly sokan. Ki tudná megmondani, hogy miért van ez így?
József Attila is így jajdul fel:
„Valami nagy - nagy tüzet kéne rakni, hisz zúzmarás a város a berek... Fagyos kamrák kilincseit fölszaggatni és rakni, adjon sok-sok meleget. Azt a tüzet, ó jaj meg kéne rakni, hogy fölengednének az emberek."
Sajnos ilyen sötéten és fagyosan fest a világ Isten jelenléte nélkül.
Mint a jeges űrben úgy dideregnek, vacognak és félnek a szeretethiányban szenvedő rideg embertelenségben mindazok, akiket még nem érintett meg soha Isten jelenvalósága, áldott Szentlelkének szívet-lelket felüdítő közelsége.
Vajon korunk félelemben élő embere miért nem fordul Isten felé?
Miért keresi máshol a megoldást?
Miért nem akar élni az Istentől felkínált lehetőséggel?
Azért mert sokan nagyon kényelmesen érzik magukat hitetlenségükben, a megszokott bűneikben, ezért úgy gondolják, hogy nekik egyáltalán nincs szükségük Istenre, kegyelemre, bűnbocsánatra, biztonságra, védelemre, oltalomra.
Pedig csak az Úr Jézusra lenne igazán szükségük.
A Pünkösd szent ünnepe arról beszél, hogy Isten Lelke ma is hatalmasan munkálkodik a hívők életében, azoknak szívében, ahol lakozást vehetett.
Hála legyen az Úrnak, hogy Ő mindig gondoskodott az övéiről, az egyetlen és tökéletes megoldásról, hisz éppen azért küldte el Szentlelkét, hogy tanítványait
vigasztalja,
pártfogolja,
vezesse,
hogy ne legyenek többé árvák
és reménytelenül kiszolgáltatottak ebben a kegyetlen világban.
Ott és akkor az egyszerű tanítványok átélték a pünkösdi csodát:
mennyei erőt, biztonságot és békességet kaptak és bátran hirdetni kezdték Isten nagyságos dolgait.
Mert megkapták az „erőnek, a szeretetnek és a józanságnak a lelkét" és Isten élő jelenlétében már nem féltek többé, hanem erővel telve bátran szóltak az Úr Jézus Krisztusról.
Isten szeretete tökéletesen átitatta szívüket és józanul tudtak dönteni minden élethelyzetben.
Mindenkor a Szentlélek vezetésére hagyatkozva, Isten akaratát tartották szem előtt és hirdették az evangéliumot.
Ma sincs másra szüksége ennek a világnak, mint az Úr Jézus Krisztus életmentő evangéliumára, mert aki Őt kizárja életéből az továbbra is csak némán, erőtlenül, félelemben fog élni, mivel az életet zárta ki.
Istenünk áldott Szentlelkét kérve és kapva a legnagyobb áldásban részesülhetünk, mert Ő azt ígérte, hogy velünk lesz a világ végezetéig!
„Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és az alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a meg-törtek szívét." (Ézsaiás 57,15)
Isten mindent megtett azért, hogy nekünk békességünk legyen, ezért Isten iránti hálából engedelmeskedjünk akaratának és helyezzük a legnagyobb hangsúlyt az evangélium hirdetésére, a lelkek mentésére.
Ebben a hitvalló és tanúságtévő nemes küldetésben minden hívő ember fontos és felelős.
Azzal, hogy az Úr Jézust befogadtuk, egy test tagjai lettünk.
A Lélek egységében, egymást segítve együtt kell lépnünk és tennünk az Úr szolgálatában az Ő dicsőségére.
„Az Ő irgalmából ÜDVÖZÍTETT minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által, Akit kitöltött ránk gazdagon JÉZUS KRISZTUS, a mi ÜDVÖZÍTŐNK által, hogy az Ő kegyelméből megigazulva
reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek." (Titus 3,5-7)

Budapest, 2021. május 23.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
LEROBBANT AZ EMBERISÉG LELKI IMMUNRENDSZERE!

„Elméteket felkészítve legyetek józanok!" (1Péter 1,13) Isten mindig időben figyelmezteti ezt a bűnös világot az IGAZSÁG hirdetésével, éppen úgy, mint egykor a világkatasztrófa előtt Noé idejében, akit a Szent Biblia az IGAZSÁG HÍRNÖKÉNEK nevez. (2Péter 2,5) Most, hogy az emberiség belépett a terror és a félelem korába, igazán ideje, hogy észhez térjen a világ. Ma a legnagyobb szükség van az életmentő, lélekmentő IGAZSÁG - a MEGTÉRÉS hirdetésére. Úgy tűnik, mintha egyre inkább elveszítené a világ a józan ítélőképességét. Az Istennel való kapcsolat sürgős rendezése helyett, nagyon sokan kimenekülnek a mámorba.
Sokakat megszédít a siker, a tudás. Nagyon sokan eladják magukat a pénz szolgálatába.
Úgy tűnik, hogy józanság hiányában, ma már minden átitat az:
IGÉNYTELENSÉG
GERINCTELENSÉG
EMBERTELENSÉG
ISTENTELENSÉG
Tulajdonképpen az emberiség „LELKI IMMUNRENDSZERE" került nagyon lerobbant állapotba.
Isten örök Igében kétezer éve halljuk a mennyei figyelmeztetést, de vajon hányan szívelik meg!
„Legyetek JÓZANOK, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: ÁLLJATOK ELLENE a hitben szilárdan." 1 Péter 5,8-9
LEGYETEK JÓZANOK!
A Péter apostol levelében háromszor is megtalálható ez a szó, hogy JÓZANSÁG!
Úgy tűnik, mintha ezt a fogalmat manapság kevesen szeretnék. Tudjuk, hogy az ördög ezt a szót egyenesen utálja. Nyilván azért mert a józanság ellentéte: a befolyásoltság, a kábultság, a részegség, a mámor, a józan ítélőképesség hiánya.
A józanság hiányában válik az ember:
BEFOLYÁSOLTTÁ,
KISZOLGÁLTATOTTÁ,
DÖNTÉSKÉPTELENNÉ,
MEGBÍZHATATLANNÁ,
KISZÁMÍTHATATLANNÁ,
BESZÁMÍTHATATLANNÁ.
***
Láthatjuk, hogy az ördög korunkban nagyon aktivizálta magát és mindent össztűz alatt tart.
Mindenképpen az ember lelkére pályázik. Mindenkinél keresi a gyenge pontokat, és nem válogat az eszközökben. A tapasztalat azt mutatja, hogy korunkban legalább három fő támadás, csapásirány, megkísértetett terület van:
Támadás a HIT ÉS AZ ERKÖLCS ellen.
Támadás a JÓZAN GONDOLKODÁS ellen.
Támadás a TISZTA TUDOMÁNY, az értelem ellen.
TÁMADÁS a HIT AZ ERKÖLCS ellen!
Ma már nincsenek evidenciák, minden bizonytalan, minden relatív, minden összekeveredik és összefonódik.
A romlás és morális válság egyértelmű tünetei láthatók abban is, ahogy a jót rossznak mondják és a rosszat jónak. Ma már a mámor, az érzékiség, a testiség dominál a világban.
Ma már nincs tekintély, és nincsenek tekintettel egymásra az emberek.
A romlás útján nincs törvény, nincs erkölcs, nincs tisztesség, nincs kontroll.
Mindez azért, mert nincs tiszta hit, nincs krisztusi szeretet.
Azért mert Istent kizárták az emberek és nélküle akarnak érvényesülni a világban.
Ma még minket komolyan figyelmeztet Isten Igéje: „Álljatok ellene a HITBEN szilárdan!"
TÁMADÁS a józan GONDOLKODÁS ellen!
„Ezért tehát ELMÉTEKET felkészítve legyetek józanok, és teljes bizonyossággal reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok." (1Péter 1,13)
Elmétek legyen felkészítve!
(Az elme görögül = DIANOIA= a gondolkodás képessége.)
(A bölcs görögül = SZÓFRONIÓ= okos, egészséges elme.)
Ha nincs felkészítve az elme, az ember játékszere lesz az ördögnek.
Akit az ördög már „felvilágosított", illetve felhomályosított, azt ki is fosztotta, mint Évát az Éden-kertben.
Akit már az ördögnek sikerült beetetnie az teljesen kiszolgáltatottjává válik a butaságnak, a hiszékenységnek, a babonaságnak, a hitetlenségnek, a szenvedélyeknek, a világi kívánságoknak stb.
Ebben az értelemben is igaz lehet Tompa Mihály sokatmondó gondolata: „Mond el majd, hogy pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve széthull nemzetünk."
Igen, ahol nincs hit, ott minden pusztul, szétesik, széthull.
Ahol nincs hit, ott bölcsesség, józanság és imádság sincs!
Minket ma még figyelmeztet Isten Igéje: „Ezért tehát ELMÉTEKET felkészítve legyetek józanok!"
TÁMADÁS a tiszta TUDOMÁNY ellen!
A hívő ember számára a hit és a tudás nincsenek ellentmondásban egymással. Minden hívő ember tudja, hogy a hit ellentéte a hitetlenség, a tudás ellentéte pedig a tudatlanság. A keresztyén hit egyáltalán nem ellentétes a tiszta tudománnyal.
Akik nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban, azok bizony e téren is kiszolgáltatottak, mivel az ördög nagyszabású intellektuális támadást intézett a tudomány területén. A modern világ technikai vívmányainak torz kinövései: (gonosz, erőszakot sugalló filmek, könyvek, játékok, zene, stb), az áltudományos istentelenségeket hirdető eszmék, vagy a „kényelem és jólét minden áron" szellemisége mindent befolyása alatt tart.
Félelmetes látni, amint modern korunkban jósdák nyílnak és az űrkorszak embere a horoszkópjában keres megoldást, ugyanakkor fórumot kapnak a nagy nyilvánosság előtt a különböző okkult erők: sámánok, táltosok, ufó hívők és egyéb bálványimádók.
Be kell látnunk, hogy a tudomány és technika fejlődésével az ember nem lett se jobb, se tisztességesebb, se felvilágosultabb. Így aztán sikerült becsapnia, eltérítenie, eldeformálnia, kifosztania mindenkit, akik hisznek ördögi hazugságainak.
Minket ma még figyelmeztet Isten Igéje: „Mindennek a vége pedig már közel van: legyetek tehát bölcsek és józanok, hogy imádkozhassatok." (1Péter 4,7)
KERESVE, KIT NYELJEN EL!
„Ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, KIT NYELJEN EL: álljatok ellene a hitben szilárdan." (1 Péter 5,8-9)
Ma még Isten Igéje arra figyelmeztet minket, hogy vegyük észre az ördög sötét és gonosz szándékát!
Feltett szándéka, hogy mindent ELNYELJEN. „...keresve, kit nyeljen el."
(Az eredeti görögben az az ige szerepel itt, hogy = KATAPIEIN = meginni, lenyelni.)
Igen, úgy tűnik, hogy a tudományt, az oktatást már majdnem teljes egészében lenyelte.
Megpróbálta és ezután is megpróbálja teljesen elnyelni a hitünket is, és vele együtt, a tisztaságot, a becsületet, a józanságot, az igazságot, a kegyességet, az emberséget.
Az ördög nem változik meg. Mindent el akar nyelni! Lehet, hogy már téged is megtámadott.
Lehet, hogy félig már elnyelte a nyugalmadat, a pihenésedet.
Lehet, hogy már el akarta nyelni az egészségedet, vagy éppen a családi békességedet...
Az is lehet, hogy már elnyelte az életed felét, és most éppen életed romjain keseregsz...
Lehet, hogy már rég elnyelte a mindennapi igetanulmány idejét, vagy éppen a vasárnapodat.
Lehet, hogy már rég elnyelte a templomba vezető utat, vagy az ünnepeidet, esetleg fogadalmaidat, a hitvallásodat stb.
Testvér, ne légy kifosztott!
Ma még Isten Igéje arra figyelmeztet, hogy vedd észre, hogy az Úr Jézus Krisztus nélkül tökéletesen VÉDTELEN vagy!
Az Úr Jézus az egyetlen, Aki jót akar neked! Vedd Őt a legkomolyabban, és légy az Ő gyermeke.
Ismerd fel Őt, mint Megmentődet és add át Neki szívedet.
Ez a legjobb, amit tehetsz. Ezt a döntésedet soha nem fogod megbánni!
Csak Ő biztosíthat tökéletes védelmet számodra.
Ő azért jött, hogy megmentsen, hogy bűneinkből megtisztítson, hogy az ördög karmaiból és a pokolból kimentsen, és bennünk az ördög minden munkáját lerontsa!
„Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa." (1János 3,8)
„Ezért tehát elméteket felkészítve, legyetek józanok és teljes bizonyossággal reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet Jézus Krisztus megjelenésekor kaptok." (1Péter 1,13)

Budapest, 2021. április 29.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
KIZÁRT, HOGY MINDEZ EMBERI SEGÍTSÉGGEL ELÉRHETŐ LENNE!

„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden." (2Korinthus 5,17)
Csak a Megváltóval, az Úr Jézus Krisztussal rendeződhet az életünk, amennyiben elfogadjuk az Ő legdrágább áldozatát, amennyiben engedelmes szívvel alárendeljük magunkat az Ő szent akaratának és irányításának.
Tudjuk, hogy az Úr Jézus szentsége és HATALMA jelenlétében hatalmas változások történnek.
Adja meg az Úr, hogy mi is átéljük Istenünk gyógyító hatalmát, és Istennek szentelt új életet élhessünk.
Tapasztalatból tudjuk, hogy aki a Megváltóval éli az életét, ott minden újjá lesz és rendeződik,
és azonnal beáll a gyógyulás folyamata,
mert az Úr Jézus teljes szabadulást
és megoldást tud adni az élet minden területén.
1.
Aki békétlen volt, az nem lesz többé békétlen.
Aki megkeseredett volt, az nem lesz többé megkeseredett.
Aki szeretetlen volt, az nem lesz többé szeretetlen.
Aki boldogtalan volt, az nem lesz többé boldogtalan.
2.
Az árva nem lesz többé árva.
A magányos nem lesz többé magányos.
Az elesett nem lesz többé elesett.
A vigasztalhatatlan nem lesz többé vigasztalhatatlan.
A koldus nem lesz többé koldus.
A hajléktalan nem lesz többé hajléktalan.
A szenvedélybeteg nem lesz többé szenvedélybeteg.
3.
Az elveszett nem lesz többé elveszett.
A bűneiben gyötrődő nem lesz többé bűneiben gyötrődő.
A gyógyíthatatlan nem lesz többé gyógyíthatatlan.
A reménytelen nem lesz többé reménytelen.
4.
A megvetett nem lesz többé megvetett.
A kiszolgáltatott nem lesz többé kiszolgáltatott.
A kétségbeesett nem lesz többé kétségbeesett.
A céltalan nem lesz többé céltalan.
5.
A bizonytalan nem lesz többé bizonytalan.
A tanácstalan nem lesz többé tanácstalan.
A kételkedő nem lesz többé kételkedő.
A babonás nem lesz többé babonás.
A hiszékeny nem lesz többé hiszékeny.
A hitetlen nem lesz többé hitetlen.
6.
Az erőszakos nem lesz többé erőszakos.
A beképzelt nem lesz többé beképzelt.
A kapzsi nem lesz többé kapzsi.
Az irigy nem lesz többé irigy.
A tisztátalan nem lesz többé tisztátalan.
7.
A megtévesztett nem lesz többé megtévesztett.
A megkötözött, nem lesz többé megkötözött.
A megszállott nem lesz többé megszállott.
A tévelygésben élő nem lesz többé tévelygő.
A rettegésben élő, nem lesz többé rettegő.
„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden." (2Korinthus 5,17)
KIZÁRT az, hogy emberi segítséggel mindezt a hatalmas változást el lehetne érni.
Mindezeket csak az Úr Jézus Krisztus tudja megadni, kimunkálni, életre hívni és valóságossá tenni az Ő élő és jelenvaló áldott Szentlelke által.
Az Úr Jézus Krisztus életét adta értünk a kereszten és sebeivel gyógyított meg minket.
Őáltala rendeződik az életünk,
amennyiben elfogadjuk az Ő legdrágább áldozatát,
amennyiben engedelmes szívvel alárendeljük magunkat
az Ő szent akaratának és irányításának.
Csak Jézus Krisztus által élhetünk teljes és áldott életet Isten nagy nevének dicsőségére és embertársaink javára.
Ő azért jött a mennyből, mert tudta, hogy szükségünk van Rá!
Csak Őrá van szükségünk!
NEM ÉLHETÜNK NÉLKÜLE!

Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2021. február 21.

***
LEBORULNI AZ ÚR JÉZUS ELŐTT!

„Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt:
„Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!" (Lukács 5,8)
Az Evangéliumban azt látjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus a Genezáret -tó partján tanít és hirdeti az Isten Igéjét. Simon Péter mindezt hallgatja, miközben az egész éjszakai eredménytelen halászat után keserűen tisztogatja üres hálóját, mert hal helyett csak szemetet fogott.
Lelki értelemben így van ez a mi életünkben is. Beláthatjuk, hogy ha az Úr Jézus Krisztus nélkül próbálkozunk „halászni", megélni, túlélni, érvényesülni,- a végeredmény körülbelül ugyanaz, mint Simon Péteré volt. „semmit sem fogtunk!"
Ha igazán őszinték vagyunk, megdöbbenünk azon, hogy életünkhöz mennyi hiábavalóság, haszontalan hitványság, értéktelen „szemétség", mennyi BŰN tapad. És bizony igaz az is, hogy csak a sok keserűség marad, és az a bizonyos „háló foltozgatás, tisztogatás", pontosan úgy, mint a Simon Péter életében.
Ne szépítsük. Az Úr Jézus Krisztus nélkül, csupán értéktelen „szemetet" halásztunk! Ez az igazság.
Pál apostol megtanít minket arra, hogy mi az igazán értékes.
„Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem Krisztusért. Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem." ( Filippi 3,7-8)
Mi lehet a megoldás?
Csak az, amit Simon Péter tett: hallgatni, meghallani, megérteni, komolyan venni, megélni az Úr Jézus Krisztus beszédét. „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!" Bár minden halász tudta, hogy ebben az időben a nappali halászat teljesen hiábavaló próbálkozás, mégis engedelmeskedik. Nekünk is az Úr Jézus tanácsát megfogadva mindenkor, feltétel nélkül és engedelmes szívvel azt kell tenni, amit Ő kér. „A Te szavadra mégis kivetem a hálókat."
Beláthatjuk, hogy ha még mindig Isten nélkül, saját erőnkben, képességünkben, szaktudásunkban, emberi kapcsolatainkban, vagy bármi másban bízva próbálunk az „élet tengerén" érvényesülni, akkor szomorúan kell tapasztalnunk, hogy hiábavaló és eredménytelen volt minden fáradságos munkánk.
Jézus Krisztus nélkül minden üres és tartalmatlan marad: a hálónk, a szívünk, az életünk!
Vissza, de már együtt az Úr Jézussal!
Ebből az Igéből egy életre megtanulhatjuk azt, hogy csak a Megváltóval, az Úr Jézus Krisztussal rendeződhet az életünk, amennyiben elfogadjuk az Ő legdrágább áldozatát, amennyiben engedelmes szívvel alárendeljük magunkat az Ő szent akaratának és irányításának.
Tudjuk, hogy az Úr Jézus szentsége és HATALMA jelenlétében hatalmas változások történnek. Adja meg az Úr, hogy mi is mint Péter apostol, átéljük Istenünk gyógyító hatalmát, és Istennek szentelt új életet élhessünk.
Tapasztalatból tudjuk, hogy aki a Megváltóval éli az életét, ott minden újjá lesz és rendeződik, és azonnal beáll a gyógyulás folyamata, mert az Úr Jézus teljes szabadulást és megoldást tud adni az élet minden területén.
„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden." (2Korinthus 5,17)
Aki békétlen volt, az nem lesz többé békétlen.
Aki megkeseredett volt, az nem lesz többé megkeseredett.
Aki szeretetlen volt, az nem lesz többé szeretetlen.
Aki boldogtalan volt, az nem lesz többé boldogtalan.
Az árva nem lesz többé árva.
A magányos nem lesz többé magányos.
Az elesett nem lesz többé elesett.
A vigasztalhatatlan nem lesz többé vigasztalhatatlan.
A koldus nem lesz többé koldus.
A hajléktalan nem lesz többé hajléktalan.
A szenvedélybeteg nem lesz többé szenvedélybeteg.
Az elveszett nem lesz többé elveszett.
A bűneiben gyötrődő nem lesz többé bűneiben gyötrődő.
A gyógyíthatatlan nem lesz többé gyógyíthatatlan.
A reménytelen nem lesz többé reménytelen.
A megvetett nem lesz többé megvetett.
A kiszolgáltatott nem lesz többé kiszolgáltatott.
A rettegésben élő, nem lesz többé rettegő.
A lelkileg megkötözött, nem lesz többé megkötözött.
A megszállott nem lesz többé megszállott.
A bizonytalan nem lesz többé bizonytalan.
A tanácstalan nem lesz többé tanácstalan.
A kételkedő nem lesz többé kételkedő.
A babonás nem lesz többé babonás.
A hiszékeny nem lesz többé hiszékeny.
Az Úr Jézussal való találkozás után, aki addig hitetlen volt, nem lesz többé hitetlen, hanem hisz abban a Megváltóban, Aki az életét adta oda érte a kereszten és sebeivel gyógyította meg.
Akinek tehát elrontott, értelmetlen és céltalan volt az élete, annak az élete nem lesz többé céltalan, hanem Krisztusban egy mennyei céltudatos, hasznos és áldott életben élhet tovább Isten nagy nevének dicsőségére és embertársai javára.
Kizárt az, hogy emberi segítséggel mindezt a hatalmas változást el lehetne érni.
Mindezeket csak az Úr Jézus Krisztus tudja megadni, kimunkálni, életre hívni és valóságossá tenni az Ő élő és jelenvaló áldott Szentlelke által.
Egyetérthetünk abban, hogy mindannyiunknak szükségünk van Rá! Csak Őrá van igazán szükségünk!
Az Úr jelenlétében átélhetjük a csodát!
Simon Péter a csoda miatti döbbenetében látva a halakkal színültig megtelt hajót, csak egyet tehetett: AZONNAL ott, a hajóban, nem törődve senkivel és semmivel leborult az Úr Jézus lábai elé.
AZONNAL megvallotta bűneit annak ellenére, hogy ott senki sem beszélt neki bűneiről.
„Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt:
„Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!"
Miért? Azért mert az átélt csoda hatására az ÚR JÉZUSBAN MEGLÁTTA ISTENT.
Csak Jézus Krisztus szent jelenlétében látszanak meg AZONNAL és világosan a bűneink.
Csak az Ő szentséges jelenlétében látszik meg az Isten nélküli szennyes életünk, melyek AZONNAL bűnvallásra késztetnek minket.
Simon Péterrel együtt mi is jól tudjuk, hogy csak Isten előtt borulhatunk térdre, csak Őt imádhatjuk!
Csak Neki tárhatjuk fel, önthetjük ki szívünk titkát, csak Neki vallhatjuk meg bűneinket.
Péter apostol, ott Jézus Krisztusban felismerte Istent. Már nem Mesternek szólítja, hanem URAM!
Számára Ő már nem „csupán" Jézus, hanem ÚR JÉZUS lett, Akit érdemes követni.
Akiért érdemes mindent elhagyni, Akinek érdemes mindent alárendelni, Akinek szava, Igéje parancsként hangzik és minden mást fölülír, amit azonnal teljesíteni kell! Akinek színe előtt, igenis le kell borulni!
Ma megtanulhattuk, hogy számunkra is a legjobb a Megváltó előtt LEBORULVA lenni, mert onnan már Ő fog minket is fölemelni, és életre szóló küldetéssel felruházni. „Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!"
Az Úr Jézus Krisztus szent jelenlétében mi is nagy csodákat élhetünk át. Mi is küldetést kapunk és az emberhalászat, vagyis a lelkek mentése lesz a hivatásunk. Nincs ennél nemesebb, komolyabb, szebb, hatalmasabb, áldottabb és felelősségteljesebb feladat a földön.
Tulajdonképpen minden megtért és újjászületett ember hátralévő életét ez az életmentő küldetés határozza meg.
Nem csoda tehát, hogy Jézus Krisztusért nekünk is minden „régit" gondolkodás nélkül hátra kell hagynunk és mindenben akaratát teljesítve követnünk kell Őt.
Pál apostol megtanít minket, hogy mi az igazi Krisztus követés:
„Egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért." (Filippi 3,14)
Ebben az Igében is Isten életadó szava, mentő szeretete ragyogott fel számunkra.
Boldogok vagyunk, ha meggyőződéssel valljuk, hogy Jézus Krisztus kiválasztott, megváltott és megtisztított minket bűneikből, és megkaptuk Tőle a felhatalmazást az evangélium hirdetésére, a lelkek mentésére.
Boldogok azok, akik tudják, hogy az Úr Jézus Krisztus tulajdonai lettek, és mint Isten gyermekei élhetnek az örök élet reménységben és naponta részesülhetnek Isten kegyelmének minden ajándékában.
Örök üzenetként hassa át szívünket-lelkünket az Úr Jézus megnyugtató, bátorító kijelentése:
„Én ismerem őket,
ők pedig követnek engem.
Én örök életet adok nekik,
és nem vesznek el soha,
mert senki sem ragadhatja ki őketaz én kezemből."
(János 10,27-28)

Trencsényi László
lelkipásztor
Budapest, 2021. február 21.

***
AZ ÉLET-HALÁL SORSKÉRDÉS!

Az Úr Jézus Krisztus világosan beszél Isten országának valóságáról és annak igen sok részletéről. Ezzel kapcsolatban a leghatározottabban kijelenti az újjászületés szükségességét.
Tudjuk, hogy az újjászületés csodája a LEGÁLDOTTABB ESEMÉNY, ami történhet egy ember életében. Ez az életre szóló változás egyedül Jézus Krisztus kegyelméből, az Ő Szentlelke által válik lehetségessé. Amikor az Úr Jézus az újjászületés szükségességéről beszél, egy olyan gyökeres változásra hívja fel a figyelmet, mely életünk minden szegmensét érinti, hisz ekkor tulajdonképpen egy ÚJ TEREMTÉS történik.
Ahhoz, hogy valaki megláthassa Isten országát - az Úr Jézus szent Igéje alapján- újjá kell születnie. Ez ÉLET-HALÁL sorskérdés! Az Úr Jézus Krisztus mondja: „Bizony, bizony mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát." (János 3,3) Isten országa csak ott van, ahol Ő jelen van.
Egyedül Krisztus által válhat minden ÚJJÁ életünkben.
„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, íme, ÚJJÁ lett minden." (2Korinthus 5,17)
Aki nem hisz a Megváltóban, ott nem lesz újjá semmi, ott minden marad a régiben, ott szó sem lehet új teremtésről. Ahol visszautasítják Isten kegyelmét, ott csupán a bűnök halálos szorítása marad. Ott a bűn továbbra is mindent uralma alatt tart, tovább fertőz, mindent megront, mindent tönkretesz és végül elhatalmasodva halált nemz. (Jakab levele 1,15).
„Aki makacsul visszautasítja az Isten jótéteményéből ajándékként felkínált igazságot, annak SEMMI MENTSÉGE NINCS." (Cyprianus)
„Mert íme, akik eltávoznak tőled, elvesznek;
mind kiirtod azokat, akik elhajolnak tőled."
(Zsoltár 73,27)
***
KRISZTUS NÉLKÜL NINCS MEGOLDÁSA AZ ÉLETNEK!
Az emberek legnagyobb tragédiája az, hogy nem hisznek Őbenne. (János 16,9) Ha valaki tudatosan visszautasítja a mennyei segítséget, az élet Urát zárja ki.
Nélküle üres és tartalmatlan az élet, nincs rendezve a bűnkérdés, és nincs megoldás az élet keserves sebeire.
Erről a Krisztus nélküli ÜRES, szomorú és fájdalmas állapotról a tények világosan beszélnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy Krisztus nélkül minden marad a régiben:
A békétlen ember továbbra is békétlen marad.
A megkeseredett ember továbbra is megkeseredett marad.
A szeretetlen ember továbbra is szeretetlen marad.
A boldogtalan ember továbbra is boldogtalan marad.
Az árva továbbra is árva marad.
A magányos továbbra is magányos marad.
Az elesett továbbra is elesett marad.
A vigasztalhatatlan továbbra is vigasztalhatatlan marad.
A koldus továbbra is koldus marad.
A hajléktalan továbbra is hajléktalan marad.
A szenvedélybeteg továbbra is szenvedélybeteg marad.
Az elveszett ember továbbra is elveszett marad.
A bűneiben gyötrődő ember továbbra is bűneiben gyötrődő marad.
A gyógyíthatatlan ember továbbra is gyógyíthatatlan marad.
A reménytelen ember továbbra is reménytelen marad.
A megvetett ember továbbra is megvetett marad.
A kiszolgáltatott ember továbbra is kiszolgáltatott marad.
A kétségbeesett ember továbbra is kétségbeesett marad.
A céltalan ember továbbra is céltalan marad.
A bizonytalan ember továbbra is bizonytalan marad.
A tanácstalan ember továbbra is tanácstalan marad.
A kételkedő ember továbbra is kételkedő marad.
A babonás ember továbbra is babonás marad.
A hiszékeny ember továbbra is hiszékeny marad.
A hitetlen ember továbbra is hitetlen marad.
Az erőszakos továbbra is erőszakos marad.
A kegyetlen továbbra is kegyetlen marad.
A beképzelt továbbra is beképzelt marad.
A kapzsi továbbra is kapzsi marad.
Az irigy továbbra is irigy marad.
A tisztátalan továbbra is tisztátalan marad.
A megtévesztett ember továbbra is megtévesztett marad.
A megkötözött ember továbbra is megkötözött marad.
A megszállott ember továbbra is megszállott marad.
A tévelygésben élő ember továbbra is tévelygő marad.
A rettegésben élő ember továbbra is rettegésben marad.
Krisztus nélkül minden marad a régiben. Aki Isten nélkül, csupán evilági, földi és emberi megoldásoktól vár gyógyírt gondjára, bajára, sebeire: „Az mind csalódik végül." (József A.)
A hitetlen, csak emberekben bízhat,
csak emberekre számíthat,
csak embereknek öntheti ki szívét,
csak emberekkel oszthatja meg titkait.
Mivel pedig az ember nem mindenható,
ezért valós problémáira igazi mélyreható,
megnyugtató megoldást embertől nem kaphat,
legföljebb csak felületi kezelést, látszatmegoldások hatástalan hamis kínálatát.
Aki nem hisz az Úr Jézus Krisztusban, nem is sejti, hogy a legnagyobb veszélyben van!
Krisztus nélkül ugyanis minden ember élete hasonlít egy zárt rendszerhez.
Csak a földiben tud gondolkodni,
csak a földi keretek között tudja elképzeli az érvényesülését.
Számára a mennyei megoldás lehetősége ki van iktatva.
Ezzel viszont végérvényesen magára zárta a bűnök hideg zárka-ajtaját!
Az emberiség a Krisztusba vetett hit nélkül, ebben a zárt rendszerben vegetál.
Kívülről úgy tűnhet, mintha azt tehetné, amit akar, holott bezárta magát egy olyan kelepcébe, amelyben csak LÁTSZATRA él, de ez a lezárt élet csak a biztos megsemmisülés valóságát hordozza magában.
Mindannyian tudjuk, hogy ha valami tartósan lezárva marad, annak mindig súlyos következménye van. Mert minden zárt rendszer előbb vagy utóbb fölemészti magát.
Krisztus nélkül tulajdonképpen tragikus „ÉLET hiány" van, mivel ott Isten éltető Igéjét megvetik, igazságát semmibe veszik, kegyelmét elutasítják.
„Akik elvesznek, NEM SZERETTÉK az igazságot, hogy általa üdvözüljenek.
Ezért szolgáltatja ki őket Isten a tévelygés hatalmának, hogy higgyenek a hazugságnak,
és ezáltal mindazok elvegyék ítéletüket, akik NEM HITTEK az igazságnak,
hanem a HAMISSÁGBAN GYÖNYÖRKÖDTEK."
(2Thesszalonika 2,10-12)
Krisztus nélkül nincs megoldása az életnek, csak biztos leépülés és halálos romlás van.
Aki nem hisz a Megváltóban, az teljesen védtelen és kiszolgáltatott.
A Kísértő mindig tesz arról, hogy elterelje a figyelmet a Megváltóról, mint egyetlen hathatós megoldásról. Így teszi tönkre, fosztja ki megtévesztett, szerencsétlen és nyomorult áldozatait.
Krisztus nélkül mi marad?
Marad egy szomorú, fertőzött, becsapott, megalázott, meggyalázott, megnyomorított, elbukott, hitetlenségbe, tagadásba, reménytelenségbe, teljes nihilbe taszított, félrevezetett tömeg.
Korunkban, a rettegés, a halál és a terror civilizációjában erről beszélnek a tragikusan szétzilált emberi kapcsolatok, megnyomorított, ronccsá tett családok, megcsalt férjek, elhagyott feleségek, riadt, szétszéledt gyermekek, elenyészett, tönkrement életek.
Mindez miért?
Azért mert nem hittek Krisztusnak és nélküle próbáltak érvényesülni.
Azért mert kizárták a mennyeit és engedve a korszellem befolyásának, a modern élet mindent elborító árjának, hagyták magukat evilági, földi és emberi tanításoktól becsapni, félrevezettetni.
„Nem hittek csodatetteinek,
ezért hiábavalóságban ENYÉSZTEK EL napjaik,
és RETTEGÉSBEN esztendeik."
Zsoltár 78,32-33 (Káldi-Neovulgáta)
***
Isten eleve gondoskodott arról, hogy szent Igéje tanulmányozásából mindenki megtudhatja az igazságot, az örömhírt, megértheti, hogy csak a Megváltóval, az Úr Jézus Krisztussal rendeződhet az élete. Ha valaki elfogadja az Ő drága áldozatát, az szabad, boldog és kiegyensúlyozott életet élhet.
Bárcsak minél többen átélhetnék a teljes és boldog szabadulást az életük minden területén és így személyesen is megtapasztalnák - fizikailag és mentálisan egyaránt, Istenünk gyógyító hatalmát.
A kétezer éves keresztyénség története alatt hitelt érdemlően bizonyított tény az, hogy ahol az Úr Jézus Krisztust ismerik, szeretik és szeretve követik, ott megoldás van, békesség van, biztonság van, áldás van, mert ott mennyei ÉLET van. Ott mindvégig megmaradnak a hitben, a Krisztuskövetésben, ott hűségesen kitartanak a próbák, a szenvedések között is, mert ahol Ő jelen van, ott Isten országa van jelen.
Legyen számunkra mindig erőforrás az, hogy nekünk a halálon is győztes, feltámadott Királyunk van.
Erre a mindhalálig tartó Krisztuskövetésre hív minket a mi Istenünk.
A Kálvin János plakett egyik oldalán Kálvin arcképe van, a másik oldalán pedig ez a felirat olvasható: „Corpore fractus, animo potens, fide victor." =„Testben gyönge, lélekben hatalmas, hitben diadalmas."
Legyen bár hitéletünk próbák súlya alatt görnyedező, de Megváltónkban az Úr Jézus Krisztusban mégis erősek lehetünk, míg végül elnyerhetjük a megígért dicsőség győzedelmes koronáját, amit az Úr ígért az Őt szeretőknek.
„Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja,
aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre
Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által". (1Péter 1,3)

Budapest, 2021. április 25.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
A BETLEHEMI CSILLAGNAK SEMMI KÖZE NINCS A JUPITERHEZ, VAGY A SZATURNUSZHOZ!

A betlehemi csillagnak SEMMI KÖZE NINCS a Jupiterhez, vagy a Szaturnuszhoz! A Szent Biblia szerint a betlehemi csillag Istentől küldött egyedi jelenség volt.
„És ímé a csillag, a melyet napkeleten láttak, előttük megy vala mindaddig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala. És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének." (Máté 2:9-10)
Manapság a „betlehemi csillag" jelenségről általában két nagy elképzelés tartja magát.
A.) Vannak, akik természetei jelenségekkel próbálják magyarázni, pl: bolygóegyüttállás, nóva, üstökös.
B.) A másik nézet szerint a betlehemi csillag egyértelműen Istentől küldött egyedi jelenség volt.
Bolygóegyüttállás teória
Azt, hogy a betlehemi csillag esetleg bolygóegyüttállás lehetett, Johannes Kepler német matematikus, asztronómus felvetésére vezetik vissza. A tudós 1603-1604-ben a Jupiter és a Szaturnusz együttállása mellett egy szupernóvát is megfigyelt az égbolton, ez utóbbiról úgy vélte, éppen a planéták konstellációja váltotta ki. Szerinte a betlehemi égen feltűnt új csillagot is ilyen jelenség okozta.
Ám ma már tudjuk, hogy ezek a bolygók akkor a legszorosabb együttállásnál sem voltak annyira közel egymáshoz, hogy egymás fényével átfedték volna egymást. Tehát egy földi szemlélő számára is határozottan két egymástól jól elkülönült fénylő jelenség volt az akkori égbolton, nem pedig egy.
A bibliai leírás pedig határozottan egyetlen csillagról tesz említést. Az Újszövetség eredetileg görög nyelven íródott. A Máté evangéliumában használt görög kifejezés az asztér, amely csillagot jelent, viszont a görögben van egy másik kifejezés a bolygóegyüttállásra, az pedig az asztron.
Az eredeti bibliai szövegben tudatosan az „asztér", vagyis a csillag szó szerepel!
A szupernóva teória
A nóva új csillag, ami úgy keletkezik, hogy bizonyos csillagok életük végén felrobbannak, és kidobják magukból a bennük lévő anyagaikat. A robbanást hatalmas fényjelenség kíséri, ezt a felvillanást, amelynek lecsengése évtizedekig is eltarthat, nevezik nóvának. A megfigyelő ezt a robbanást a csillag fényességének hirtelen növekedéseként látja, azonban a betlehemi csillag semmiképpen nem lehetett nóva sem. Már a Krisztus előtti időkből pontos csillagászati feljegyzéseket készítettek. Ilyen nóva-jelenség Krisztus születése körül nem volt az égen.
Az üstökös teória
Vannak, akik üstökösként ábrázolják a betlehemi csillagot. De ez a lehetőség is kizárt.
Olyan üstököst kellene keresnünk, amely a nappali égbolton is szabad szemmel látható.
Biztosan tudjuk, hogy Krisztus előtt 44-ben, 17-ben és Krisztus után 66-ban jelent meg csupán szabad szemmel is látható üstökös az égen, Krisztus születése környékén nem!
Az akkori hagyományban az üstökösöket ráadásul háborúk, szerencsétlenségek okozóinak tartották. Kizárt, hogy az Úr Jézus születésére ebből következtethetett volna bárki, hiszen az a legnagyobb örömhír az emberiség számára, ahogy a bejelentést tévő Isten angyala is ezzel kezdte szózatát: „Ne féljetek, mert íme hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus." (Lukács 2, 10-11)
A betlehemi csillag rendkívüli fényforrás volt!
Feltehetjük a kérdést, hogy ha nem bolygóegyüttállás, nóva vagy üstökös, akkor mi lehetett a szóban forgó csillag?
Segítségünkre van, hogy a Bibliában nem az evangélium az egyetlen szövegrész, ahol szerepel a csillag szó. Megtaláljuk már a teremtéstörténetben is, amely a Nap és a Hold mellett csillagként nevez meg minden más, világító égitestet.
A Biblia tehát gyűjtőfogalomként használja ezt a kifejezést minden olyan égi jelenségre, amely fényforrásként észlelhető a Földről.
Vagyis: a betlehemi csillag nem természetes, hanem természetfeletti jelenség volt. Olyan fényjelenség, amit meghatározott időre adott Isten, és miután a napkeleti bölcseket elvezette ahhoz a helyhez, ahol az Úr Jézus Krisztus megszületett, betöltötte küldetését.
A betlehemi csillag páratlan módon Északról Délre mozgott az égen!
Tudjuk, hogy a napkeleti bölcsek először Jeruzsálembe mentek, de a királyi udvarban nem tudtak a gyermek születéséről, ezután a csillag tovább vezette őket egészen Betlehemig.
Tudjuk, hogy Betlehem Jeruzsálemtől pontosan déli irányban van.
Az égitestek azonban soha nem mozognak észak-déli irányban.
A csillagok a Földről nézve keleten felkelnek, majd nyugaton lenyugszanak.
Ráadásul Betlehem Jeruzsálemtől alig tíz kilométernyi távolságra van, a bölcsek pedig valószínűleg teveháton tették meg ezt a rövid utat.
Ennyi idő alatt nem figyelhető meg egy természetes égitest elmozdulása az égen.
A betlehemi csillag megállt a hely fölött, ahol az Úr Jézus volt!
„Odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala." Máté 2,9
A bolygók a Föld forgása és saját pályájuk miatt folyamatosan mozognak, de mi ezt szabad szemmel alig észleljük, hisz olyan borzalmasan nagy távolságban vannak tőlünk, hogy a Földön egymástól több ezer kilométerre lévő megfigyelők is ugyanott látják őket az égen, ugyanabban az időpontban.
Hogy tudott volna így egy egészen konkrét helyhez vezetni egy óriási távolságban lévő égitest - egy bizonyos városban, a városon belül is egy bizonyos helyhez?
Az, hogy a csillag megállhatott a betlehemi istálló fölött csakis úgy volt lehetséges, hogy az égbolton nagyon alacsonyan helyezkedett el.
Mindezek alapján elég egyértelmű, hogy a betlehemi csillag nem lehetett más, mint Istentől küldött egyedi természetfeletti jelenség.
***
A betlehemi csillag egyértelműen Istentől küldött egyedi jelenség volt, mégpedig azzal a konkrét céllal, hogy a Messiás testet-öltésének pontos helyszínére vezesse a napkeleti bölcseket.
Tudjuk, hogy a napkeleti bölcsek nem királyok voltak, hanem igen művelt és bölcs tudósok, akik példamutató pontossággal követték az Úr utasításait. (A Biblia nem állítja azt, hogy hárman voltak, sem a nevüket nem említi meg.)
Tudjuk, hogy Isten akaratából útra kelve, egy rendkívüli csillag által tévedhetetlenül a betlehemi istállóhoz érkeztek meg, és ott leborulva IMÁDTÁK a testet-öltött Igét, az Úr Jézus Krisztust.
Megnyugtató volt számukra, látván Isten jelét a csillagot, hogy az Úr szereti és biztonságban vezeti őket. Tudjuk, hogy Isten soha nem hagyta el őket, hanem az elrendelt célhoz vitte őket. Számukra a csillag Isten szeretetének az egyértelmű jele volt, melynek a látványa igen nagy örömöt jelentett számukra, ahogy Betlehem felé vezette őket, de a legnagyobb örömük mégis az volt, hogy MEGTALÁLTÁK A GYERMEKET!
„És ímé a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük megy vala mind addig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala. És mikor meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találák a gyermeket anyjával, Máriával; és leborulván, tisztességet tőnek néki; és kincseiket kitárván, ajándékokat adának néki: aranyat, tömjént és mirhát." ( Máté 2, 9-11)
***
A Bibliában, a betlehemi csillag rendkívüliségével párhuzamban találjuk még az Istentől rendelt tűzoszlopot is.
Amint a csillag a napkeleti bölcsek számára, korábban a zsidó nép számára a pusztai vándorlás során megjelent felhő és tűzoszlop egyértelműen Istentől küldött egyedi természetfeletti jelenség volt.
„Az Úr pedig előttük ment nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton, éjjel pedig tűzoszlopban, hogy világítson nekik, és éjjel-nappal mehessenek. Nem távozott el a felhőoszlop nappal, sem a tűzoszlop éjjel a nép előtt." (2Mózes 13,21-22).
„És felhőnek oszlopában vezetéd őket nappal s tűznek oszlopában éjjel, hogy megvilágosítsd nékik az utat, melyen menjenek." (Nehémiás 9,12)
A Szent Biblia beszámol arról, ahogy Isten vezette a pusztai vándorlás során az Ő népét.
Az Isten oltalma alatt vonuló nép számára rendelt felhő és tűzoszlop egyértelműen Istentől küldött egyedi természetfeletti jelenség volt. A negyven év alatt ez a rendkívüli vezettetés állandó volt, mivel a felhőoszlop és a tűzoszlop el nem távozott tőlük.
Isten valóban az Ő gondviselő szeretetének a gyöngédségével vette körül népét, és adott meg nekik mindent, ami éppen szükséges volt.
Isten azért rendelt nekik a felhő és tűzoszlopot, mert jól tudta, hogy ez szükséges ahhoz, hogy a nép el ne veszítse az irányt, nehogy saját feje után menve eltévedjen.
Ők soha nem tudhatták, hogy éppen mikor és merre indul tovább a felhő vagy a tűzoszlop, ezért a népnek mindig készenlétben kellett állnia a továbbindulásra, különben mind elvesztek volna a sivatagban.
Ez állandó Istenre figyelést, hitkomolyságot, szívbeli bizalmat és feltétel nélküli engedelmeskedést követelt tőlük.
A mi számunkra a felhő és a tűzoszlop helyett ma még érthetőbb, világosabb vezetést ad az Úr az Ő Igéjében.
Az Úr Jézus Krisztus azt mondja önmagáról, hogy Ő a világ világossága.
Jelenvaló Szentlelke által és áldott megvilágosítót örök Igéje világossága által irányít, és tévedhetetlenül vezérel minket a helyes úton. Ő ma is gondoskodik arról, hogy az Ő gyermekei egész életükben az Ő szent jelenlétében éljenek, Őt kövessék, és rendelkezései szerint járjanak.
A Szent Biblia szerint az IGAZI CSILLAG maga az Úr Jézus Krisztus, hisz Ő mondja önmagáról:
„Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag." (Jelenések 22:16)
Aki az Úr Jézussal ilyen személyes kapcsolatba kerül, annak a szívét ma is betölti Isten jelenlétének csodálatos dicsőséges ragyogása és az evangélium drága örök öröme.
„És igen biztos nálunk a prófétai beszéd, amelyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben." (2Péter 1:19)

Budapest, 2020. december 24.
Írta és szerkesztette: Trencsényi László
református lelkipásztor, földrajz tanár
***
Felhasznált irodalom:
„Égi jel: de mire utal?"
Jakus Ágnes riportja, Farkas Levente református lelkipásztorral

***
„HELYET SE ADJATOK AZ ÖRDÖGNEK!" (Efezus 4,27)

Az Úr Jézus Krisztus, amikor minket imádkozni tanított, fontosnak tartotta, hogy naponta foglaljuk imánkba azt a kérést is, hogy:"Ne vígy minket kísértésbe; de szabadíts meg minket a gonosztól." (Lukács 11,4) Tudjuk, hogy ezen a Földön mérhetetlen veszélyekkel, próbatételekkel kell szembenéznünk és nap mint nap, gonoszabbnál gonoszabb kísértésekkel kell megküzdenünk. Nem elkeserítés végett, hanem inkább a felkészültség miatt mondom: Egyetlen hívő embernek sem lesz kísértésmentes az élete. Ezt az Úr Jézus mondta Péternek: „A Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited." Lukács. 22,31
Bár ilyen életveszélyes körülmények között kell helytállnunk, de ha hiszünk a Megváltóban, ilyen helyzetek között is számíthatunk Istenünk segítségére és naponta imádkozhatunk az Úr megőrző kegyelméért.
Fontos tudnunk, hogy: „Isten senkit sem kísért" (Jakab 1,13) Ezért alapvető tétel, hogy határozottan tudjunk különbséget tenni a kísértés és a próbatétel között. Egyértelmű például, hogy Isten Ábrahámot hitpróba alá vetette.
Az Úr Isten irántunk való szeretetből minket is kipróbált emberekké akar formálni és erre megvannak a maga eszközei. Lehet, hogy ez számunkra nem lesz kellemes, de a mi üdvösségünket fogja szolgálni, tehát szükséges.
A mennyek országába ugyanis nem akárkik, hanem csak a „kipróbált" újjászületett-megtért emberek juthatnak.
Ezeket a hitpróbákat tehát bármilyen súlyosak is, engedelmes szívvel és zúgolódás-mentesen kell fogadnunk: „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott. Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez." (Róma 8,28-29)
„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek"(Jakab 1,12)
Igen, boldogok vagyunk még a hitpróbák és a kísértés ideje alatt is, mert az Úr azoknak ígéri az élet koronáját, akik Őt szeretik. A próbatételek alatt és a kísértések tüzében ugyanis csak az Urat szeretők tudnak megállni, a többiek az Ördög csapdájába esnek és elsüllyednek, elkeserednek, vagy meghátrálva visszatérnek az istentelen világba.

***
HELYTÁLLNI A KÍSÉRTÉSBEN!
A kísértés hátterében mindig egyértelműen Isten ellensége, az Ördög áll, akiről az Úr Jézus azt mondja, hogy: „Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság" (János 8,44)
Az Úr Jézus és az egész Biblia úgy beszél a Sátánról, mint valósággal létezőről, mint aki mindenre elszánt, merészségben és ravaszságban, kitartásban és gyorsaságban fáradhatatlan, mindenféle harci szerszámmal bőven felszerelt, és a gonosz lelkek seregével rendelkezik. Annyi bizonyos, ha Isten nem védene minket a sátáni támadásokkal szemben, mindnyájan elvesznénk. Elvesznénk, ha nem tudnánk, hogy :„Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa." (1János 3,8) Mi a magunk erejével nem tudnánk szembeszállni vele, de az Úr Jézus legyőzte, így tehát tudhatjuk, hogy a világ fejedelme már legyőzött hatalom.
Akik még nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban, azok bizony teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak!

***
Az Ördög igyekszik mindenkit szembefordítani a Bibliával, úgy férkőzik az emberhez, hogy csábító csalárdságaival Isten igazságát ostromolja.
Az Ördög lépten-nyomon támadásra kész. Nem ügyetlen stratéga, ezért (tudományos köntösbe ágyazott) érvelése, hitetése sokaknak megnyerő.
A Bibliából is tud idézni, de számára a Szentírás „csak betű" marad és nem élet.
Tudjuk, hogy az Ördög volt az első bibliakritikus és a legnagyobb bibliahamisító! (Tapasztalhatjuk, hogy azóta már sok követője akadt!)
Igyekszik mindig, ráígérni Isten ajándékaira és nagyobb jóval kecsegtetve, kételyt támasztani Isten iránt. Tévelygésbe bonyolít, gyűlölséget kelt, engedetlenséget szít Isten akarata ellen, hogy Isten országát megdöntse s az embert magával együtt rántsa a kárhozatba.
Az ősi ellenség tehát Istentől akar elszakítani, a kegyelem művét akarja tönkretenni, a káoszt ránk szabadítani.
Csábítása azért megejtő mert szinte felismerhetetlen.
Személyes valóságát titkolja.
Éppen azt akarja elhitetni, hogy nem is létezik. Ez a legnagyobb hazugsága!
Soha nem fedi fel sem a kilétét, sem a szándékát.
Lényéből fakadóan szeret a homályban maradni és a zavarosban halászni.
Nem fecsérli az időt holmi udvariaskodással. Soha nem szokott bemutatkozni és nem bajlódik a megszólítással sem. (Lásd Ádám és Éva megkísértése)
Mindig hívatlanul, tolakodóan, szemtelenül és alattomosan lép gyanútlan áldozatához.
Kiszámíthatatlanul, váratlanul szólal meg, Mindig van mondanivalója, illetve „kísértenivalója".
Azonnal a tárgyra tér, mivel jól felkészült mindenkiből, ismeri a gyenge pontokat és könyörtelenül ki is használja.
Célratörően, taktikusan, rafinált módon, hidegen, kegyetlenül és embertelenül tárja fel, adja elő portékáját.
Hazugságát olyan meggyőzően tudja tálalni, hogy felkelti az érdeklődést és kíváncsivá tesz.
A fullánk, amit használ, mindig „idegen test", „idegen tűz" az ember számára, de olyan ravaszul van álcázva, hogy tompítja, vagy teljesen kiiktatja a „lelki immunrendszert"! Így lesz az ember kiszolgáltatottá és áldozattá.
A tapasztalat az, hogy amennyiben valaki párbeszédbe keveredik vele, majdnem biztos, hogy elbukott!
Akit a Sátán, a hazugság atyja rászedhet, azt könyörtelenül el fogja pusztítani.
Ezért komolyan figyelmeztet minket a Biblia: „Helyet se adjatok az Ördögnek!" (Efezus 4,27)

***
Az Ördög a legnagyobb hitető, félrevezető és csaló, és feltétlenül ölni akar, mivel ez a foglalkozása.
Természetesen végsőkig titkolni igyekszik, hogy valójában azért jön, hogy:„öljön és pusztítson!" (János 10,10)
Feltett szándéka valamilyen módon megtéveszteni a tudatlan és vigyázatlan embereket.
Kíméletlenül, teljes fegyvertárral a lélek elpusztítására törekszik és nem válogat sem a módszerekben, sem az eszközökben. Durva és alattomosan kifinomult módszereivel, széles és roppant gazdag eszköztárával, behízelgő, vagy brutális támadásainak csapásai alatt minden védtelen ember hamarosan összeomlik. Mindent elkövet, mindent megmozgat és semmitől sem riad vissza.
Sokan belegabalyodnak az Ördög kivetett hálójába és elbuknak.
MI MARAD?
Egy szomorú megfertőzött, becsapott, hajótörött, megalázott, meggyalázott, megnyomorított, elbukott, tönkrement élet.
Bűnbe, hitetlenségbe, tagadásba, kétségekbe, teljes reménytelenségbe, nihilbe taszított, félrevezetett emberek milliói.
Korunkban, a halál és a terror civilizációjában erről beszélnek a tragikusan szétzilált emberi kapcsolatok, megnyomorított, ronccsá tett családok, megcsalt férjek, elhagyott feleségek, riadt szétszéledt gyermekek, tönkrement életek. A Kísértő célja mindig ugyanaz: megtévesztett áldozatainak nyomorba, halálba döntése, teljes elpusztítása.
Akik még nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban, azok teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak!
Ezért komolyan figyelmeztet minket a Biblia: „Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz." Róma 12,9

***
Az Ördögnek mindig is a legfőbb ellensége az Egyház volt.
Mindenképpen arra akarja rábírni az embereket, hogy ne higgyenek Istenben, vagy ha már hisznek, adják fel hitüket, hogy ne olvassák a Bibliát, ne ismerjék az Igét, ne tudjanak Isten akaratáról rendeléseiről, törvényéről, és ne járjanak templomba. Elhiteti, hogy hihetnek másban is: pl. álmokban, misztikus látomásokban, halottkultuszban, a nyilvánvalóan istentelen vallásokban, vagy eretnek (szektás) tanításokban.
A megtévesztett embereknek pótszereket kínál, pogány hiedelmeket, szokásokat, hagyományokat: pl. szerencse, babonaság, okkult dolgok, stb!
De leginkább arról akarja meggyőzni az embereket, azt akarja elhitetni, hogy a lelkükkel, az üdvösségükkel ne foglalkozzanak, ezért ördögi módon azt sugallja, hogy van még idejük és ráérnek még megtérni.
Ezért figyelmeztet minket Isten Igéje: „Mindent megvizsgáljatok; ami jó, azt megtartsátok! Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek!" 1Thesszalonika 5:21
A legjobban a hitvallásokat és a hitvallókat gyűlöli, különösen az újjászületett- megtért hívőket!
Feltett szándéka a hívő embereket megtéveszteni, közéjük éket verni, zűrzavart okozni, meghasonlást támasztani, mindenképpen letéríteni őket a keskeny útról. Erre a szomorú helyzetre is illik az Ige: „..némelyek eltévelyedtek a hittől, és magukat általszegezték sok fájdalommal." (1Timótheus 6,10)
Az Ördög kíméletlenül kihasználja azt, hogy az Egyházon belül is sebezhetőek az emberek, mert ott is jelen van sok hiánybetegség, például: a vigyázás, óvakodás, hitkomolyság, alázat, érzékenység, szerénység, összeszedettség, nyitottság, tapintat, tisztelet, szeretet hiánya.
Sajnos jelen van a hívő gőg, szeretetlenség, törvényeskedés, képmutatás, farizeuskodás, mások ítélgetése, más dolgába avatkozás, tiszteletlenség, tapintatlanság, lazaság, fegyelmezetlenség, szeszélyesség, szertelenség, közömbösség, belterjesség, vetélkedés, egymás ellenében való szolgálat, át nem imádkozott cselekvés, túlzott jóhiszeműség, engedékenység, felületesség, felszínesség, veszélyhelyzetek leértékelése stb.
A Bibliában megtalálhatjuk az ellenszert, a mennyei bátorítást is: „Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott." (Efezus 4,22)
A Kísértő az Anyaszentegyházban különösen is a dogmatikát, a tiszta hitvédelmi rendszert utálja.
Legfőbb törekvése megszüntetni a hitvallásokat, hogy mossák el, lépjék át a felekezeti határokat.
Feltett szándéka, hogy a felekezeti különbségeket feloldja (ökumené), bagatellizálja, cseppfolyósítsa,
így totálisan védtelenné tegye a hitvédelmi rendszert.
Sajnos így vált napjainkra oly tragikusan megosztottá,
ugyanakkor a hitetlenek felé toleránssá,
értékeit feladva vallás-semlegessé „színtelenné-szagtalanná"
a keresztyén világ nagy része.
„Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodákat tesznek,
hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is."(Máté 24,24)

***
Az Úr Jézus Krisztus a választottait különös gondviseléssel védi és előre figyelmezteti, fölkészíti az Egyházban tapasztalható feszültségek elhordozására, elszenvedésére és biblikus kezelésére, hogy minden körülmények között tudják vállalni a nemes harcot, melyet nem test és vér ellen folytatnak. "Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak." Efezus 6,12
Mivel a mi Urunk időben mindenről tájékoztatott minket, ezért nem kell megrettennünk, vagy kétségbeesnünk az Anyaszentegyházban is tapasztalható fájdalmas jelenségek miatt:
A konkoly jelenléte miatt: (Máté 13,24-43)
"Uram, ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnan van akkor benne a konkoly? Ellenség tette ezt! - felelte nekik." Máté 13,27-28
Árulók jelenléte miatt: (Ahitófel, Júdás)
"Jelentették Dávidnak, hogy Ahitófel is az összeesküvők között van." 2Sámuel 15,31
"Jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik." Máté 26,24
Eretnekek, hamis próféták jelenléte miatt: (Hümenaiosz, Filétosz)
"Beszédük úgy terjed, mint a rákos fekély. Közülük való Hümenaiosz és Filétosz, Akik az igazság mellől eltévelyedtek..., és feldúlják némelyeknek a hitét." 2Timotheus 2, 17-18
Felületes hívők jelenléte miatt: (Démás)
"Démás engem elhagyott, e jelen való világhoz ragaszkodván." 2Timótheus 4,10
„Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók" 1János 2:19
Autokrata vezetők jelenléte miatt: (Diotrefész)
"Diotrefész, aki köztünk elsőségre vágyik, nem fogad el minket." 3János 1,9
Megtévesztő látszathívők jelenléte miatt: (Az öt balga szűz)
"A balgák amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat." Máté 25,3
"Uram, uram, nyiss ajtót nekünk! Ő azonban így válaszolt: Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket."Máté 25,12
Farizeus "áltestvérek" jelenléte miatt:
"Némelyek így tanították a testvéreket: "Ha nem metélkedtek körül a mózesi szokás szerint, nem üdvözülhettek." Apostolok Cselekedetei 15,1
"Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektől." 2Timóteus 3:5

***
Az Úr Jézus már előre alaposan felkészített minket és így tudhatjuk, hogy leleplezett ellenséggel van dolgunk. „Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé." Lukács 10:3
„Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején, és hogy semmi se árthasson nektek." Lukács 10:19
Az Úr Jézus küldetésében járva csak azért nem leszünk áldozatok, mert Ő nem csak ismeri, hanem védi is az övéit. Isten gyermekei jól ismerik az Igét: „Mindent megvizsgáljatok." (1Thesszalonika 5:21) és észlelik a veszélyt, az Ördög alattomos csalásait, kísértéseit, ezért nem barátkoznak az ellenséggel soha.
Nem hisznek a behízelgő hamis ígéreteknek, nem esnek áldozatul a szemfényvesztő vallásos trükkök, pótszerek alkalmazóinak, a vallásos mutatványosoknak, a megtévesztő hamis tanításnak.
Minden támadást és kísértést az élő és ható Igével védenek ki, amely az Isten szájából származik.
Így tudnak ellenállni és harcolni ellene, mert az Úr Jézus nem hagyta övéit fegyvertelenül. „Hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására." (2Korinthus 10:4) „Álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek." Jakab 4,7
Akik még nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban, azok teljesen védtelenek és kiszolgáltatottak!

***
MENNYI FIGYELMEZTETÉS
„Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit nyeljen el, akinek álljatok ellene a hitben szilárdan." (1Péter 5,8-9)
„Rá ne szedjen minket a Sátán, mert az ő szándékai nem ismeretlenek előttünk!" (2Korinthus 2,10-11)
„Helyet se adjatok az ördögnek!" (Efezus 4,27)
A hívő emberek tudják, hogy fokozottan veszélyes helyzetben kell élniük és helytállniuk. Ezek a mennyei figyelmeztetések a hívőknek, a megváltottaknak, a választottaknak, Isten gyermekeinek szólnak, hogy vegyék komolyan.
Fontos, hogy ne becsüljük túl a gonosz hatalmát Istennel szemben, de ne becsüljük le hatalmát önmagunkkal szemben.
Tudjuk, hogy a hívő élet kipróbált és megkísértett élet.
Az Úr Jézus mondja:„A Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited." Lukács. 22,31 A Kísértő lehet, hogy félelmetes „...ordító oroszlán"- ként, vagy leplezetten „.. világosság angyalaként" fog leselkedni ránk. Lehet, hogy a „...tulajdon kívánság területén" férkőzik közel, de mi tudjuk, hogy csak egyféleképpen lehet teljes védettségünk és biztonságunk: ISTENÜNK VÉDŐ OLTALMA ALATT.
„Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom! Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől. Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége."
(Zsoltár 91, 1-4)
A hívő emberek a Bibliából megtanulták, hogy csak az Ige leplezi le a Kísértőt, és csak az Igével tudunk helytállni!
Csak az Úr Jézust segítségül kérve tudunk ellenállni, mert Ő azért jött, hogy minket megmentsen, a bűneinkből megtisztítson, az ördög karmaiból és a pokolból kimentsen és bennünk az ördög minden munkáját lerontsa! „Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa." (1János 3,8)
Isten választottjai a próbatételekben, a kísértésekben sem zúgolódnak, nem elégedetlenkednek, mert tudják, hogy Isten gondoskodó szeretettel vigyáz rájuk. Ő jól ismeri a ránk váró nehézségeket, viharokat, melyeket ki kell állnunk, a harcokat, amelyeket meg kell harcolnunk.
Nem menekülhetünk ki a világból, hisz itt van dolgunk, mert az Ő küldetésében járunk, ami a lehető legnehezebb, de a legnemesebb feladat is egyben.
Megváltónk nélkül mi is kiszolgáltatottak lennénk, de Ő tökéletes védelmet biztosít nekünk!
Boldog ember az, aki Megváltójára tekintve éli életét. Isten gyermekeinek itt kell helytállniuk a földi nagy küzdőtéren, mindig komolyan véve Isten akaratát, rendületlenül hirdetve az örömhírt, és mint só és kovász, mint a Szentlélek temploma igyekezniük kell betölteni nemes küldetésüket, mert tudják, hogy a jutalom, amit Uruktól kapnak mindennél nagyobb, állandó és örökké tart!
Az Úr Jézus mondja:„Én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." Máté 28,20

Budapest, 2020. május 17.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
KÍSÉRTÉSEK KÖZÖTT IS BIZTONSÁGBAN!

„Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa." (1János 3,8)
Tudjuk, hogy az Úr Jézus Krisztust nyilvános szolgálata a megkísértetés időszakával kezdődött, s azután a kísértések még tovább folytatódtak egészen a Gecsemáné kertig. Ezek a megkísértések szerves részét képezték szenvedéseinek, melyekkel a szenvedések útján találkozott, Mt4:1-11, Lk22:28, Jn12:27, Zsid4:15, 5:7-8.
Az Úr Jézusnak az Atya iránti engedelmességén tört meg minden gonosz sátáni támadás!
Az Úr Jézus tökéletesen helytállt és valamennyi támadásra a Bibliára hivatkozva, az Igéből adta meg a választ! Ezzel számunkra örök példát mutatott arról, hogy a kísértésben miként tudunk mi is megállni, és miként lehet rendíthetetlennek maradni a hitben, Isten iránti hűségben és engedelmességben.
Láthatjuk, hogy csak és kizárólag Istennel és az Ő Igéjével lehetséges!
Mi is csak az Ige által tudunk ellenállni az ördögi kísértésben, mert a Biblia a Lélek kardja: Isten szájából származik!"
Az Úr Jézus egyértelműen és világosan visszautasított minden ördögi támadást.
Amikor az Ördög a Bibliára hivatkozva kísérti meg az Igét is idézte a 91. zsoltár 11-12 verseit. „Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat innen, mert meg van írva: Angyalainak megparancsolta, hogy őrizzenek téged; és tenyerükön hordoznak, hogy meg ne üsd lábadat a kőben."
Az Igével kísértő Sátánnak, határozottan a Bibliából vett Igével válaszolt az Úr Jézus : „Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!" (5 Mózes 6,16).
A Sátánnak ettől kezdve nem volt több szava Jézushoz és a pusztai kísértést a harmadik próbálkozás után abbahagyta. Elhagyta Jézust, de ahogy Lukács evangélista megjegyzi: ,,egy időre" (Lukács 4,13).
Láthattuk, hogy a harmadik kísértésben az Ördög már ölni akar, ennek érdekében szemtelenül, ravaszul, ördögi módon még a Szentírást is idézte. Lám a Sátán tud idézni a Szentírásból, és a Bibliát is fel akarja használni a rontásra, rombolásra, aljas céljaira! Mindezt előre kitervelten, az Igét sötét sátáni bibliaértelmezéssel, azt alattomosan kiforgatva, meghamisítva tette. (Ez jellemző, mert csak így tudja! Másként nem is tehette!)
Ha pontosan megvizsgáljuk a 91. Zsoltárt, világosan láthatjuk, hogy ott szó sincs csodás, látványos „bemutatóra" való felhívásról, de öngyilkossági kísérletről sem.
Tipikus példája ez a hamisítványnak, olyan ördögi módszer ez, mely a Bibliából önkényesen, szándékosan kiragad, kihagy Igéket. Ez egy sajátosan ördögi logika, sátáni bibliamagyarázat, szándékosan torzított írásértelmezés, ez szó szerinti felbujtás az öngyilkosságra, és aljas kísérlet a gyilkosságra. Az Úr Jézus így leplezi le az Ördög fondorlatos hazugságát: „Emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen őbenne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja." (János 8,44)
A Zsoltár szavait tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a Kísértő szándékosan KIHAGYTA a lényeget, mert ott kifejezetten arról van szó, hogy „minden utadon" vagyis, aki ISTEN ÚTAIBAN JÁR, aki a keskeny úton halad, igenis azt az Úr megoltalmazza és védelmét biztosítja és garantálja: „Ha az URat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak." „Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet." (Zsoltár 91,9, 14)
Isten Igéje világosan erről beszél, de ez az oltalom semmiképpen sem vonatkozik a mi Istentől független külön útjainkra, egyéni önfejű vállalkozásainkra, bibliátlan világi viselkedésünkre. Mindegyik bibliai Ige csak a maga helyén, a teljes Szentírás összefüggésében, azzal egybehangzóan érvényes, és nem szabad önhatalmúan, (de büntetlenül sem) onnan kiragadni, vagy kihagyni belőle.
Az Ördög volt a világon az első bibliakritikus és a legnagyobb bibliahamisító! (Azóta már sok követője akadt!)
Tudjuk, hogy amikor az Éden kertben, Isten tiltó parancsát meghamisította, azt megkérdőjelezve az első emberpárt megkísértette, azonnal - már az első kísérlete eredménnyel járt.
Miért? Azért, mert Ádám és Éva nem ragaszkodtak szilárdan, hűségesen és engedelmesen Istenhez és az Ő Igéjéhez, a mennyei figyelmeztetéséhez, így könyörtelenül belegabalyodtak az ördög kivetett hálójába és elbuktak. Ez ma is így van azokkal, akik nem ismerik az Istent!.
Ma már alig ismerik a Bibliát, Istenről legföljebb csak káromkodásokból hallottak, Jézus neve csak töltelékszóvá lett számukra. Mivel egyáltalán nincsenek tisztában Isten parancsolataival, így kiszolgáltatott játékszerei lesznek az Ördögnek
Akit a Sátán, a hazugság atyja rászedhet, azt könyörtelenül el is pusztítja. Jaj annak, aki enged a Kísértőnek és függetleníti magát a Szentírás tiszta és egészséges tanításától, vagy azt lazán kezeli és így „önjáróvá" válva a saját feje után a maga útjára lép. Ismerjük az első zsoltár figyelmeztetését, melyben meg van írva, hogy a „gonoszok útja semmibe vész"!
Az Ördög a legnagyobb hitető, félrevezető és csaló! Az Ördög ma is ölni akar, mert ez a foglalkozása: „azért jön, hogy öljön és pusztítson!" (János 10,10). Kíméletlenül, teljes fegyvertárral a lélek elpusztítására törekszik és nem válogat sem a módszerekben, sem az eszközökben. Ha kell, különböző szenvedélyek nyomorába kényszeríti áldozatát, ha kell alattomos csapdaként a modern technikát használja fel (függőségek), de a célja mindig ugyanaz marad: megtévesztett áldozatainak nyomorba döntése, teljes elpusztítása.
Napjainkban világosan felismerhető ez az ördögi módszer a különböző szekták hozzáállásában, viselkedésében, tanításában is. Hányszor hallottuk már a mai hamis prófétákat, - korunk vallásos zsonglőrjeit-, lazán, zsebre dugott kézzel a Bibliát idézni, látványos, - a kor kívánalmainak megfelelő - szórakoztató „istentiszteleteket" tartani, nagyokat mondani, sokat ígérni, pedig feltett szándékuk nem volt más, mint megtéveszteni a tudatlan és vigyázatlan embereket, a hívőket pedig mindenképpen letéríteni a keskeny útról. Sokszor nem átallja azt hazudni, hogy csak azok üdvözülhetnek, akik hozzá(juk) csatlakoznak. De nyíltan is ölhet: pl. Bibliával a kézben, arra akarja rábírni követőit, hogy ne fogadjanak el életmentő vért (Jehova Tanúi), hanem inkább válasszák a halált! A Sátán fortélyos és félrevezető természetével, és mérges marásával így öli meg az embert. Mindez bizony szörnyűség, de sajnos ez a kőkemény valóság!
Érdemes megvizsgálnunk a Zsoltár folytatását is:
„Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben. Eltaposod az oroszlánt és a viperát, eltiprod az oroszlánkölyköt és a tengeri szörnyet." (Zsoltár 91,11-13)
Az Igéből világosan kiderül, hogy a Sátán szándékosan nem folytatta a Bibliából az igei üzenetet, mert ott arról van szó, hogy az Úr Jézus Krisztus legyőzi őt, és ELTAPOSSA a viperát, a szörnyet, az ősi kígyót! (Jelenések 20,2) Ez már nem volt számára szimpatikus idézet!
Tudnunk kell, hogy már a Biblia első lapjain hatalmas üzenetként, örök, igaz próféciaként azt olvashatjuk, hogy eljön a Megváltó, Aki majd a kígyó fejére tapos! (1Mózes 3,15) Ez a prófétikus Ige Krisztusban beteljesedett, mert az Úr Jézus azért jött, hogy minket megmentsen, a bűneinkből megtisztítson, az ördög karmaiból és a pokolból kimentsen és bennünk az ördög minden munkáját lerontsa!„Azért jelent meg az Isten Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa." (1János 3,8)
Nekünk, akik ismerjük, szeretjük és követjük az Úr Jézust, hálás szívvel Isten iránti teljes engedelmességben kell járnunk, és feltétel nélkül bízunk kell benne! Tudnunk kell, hogy az Ő a kísértésekben sem fog minket elhagyni. „...hogy erőn felül való kísértés nem ér minket".
Minden hitben élő embernek nagyon jól kell ismerni a Bibliát, fel kell ismerni az Ördög alattomos csalásait, kísértéseit, ellen kell állnia és harcolnia kell ellene. Az Úr Jézus Krisztus, megtanította nekünk és szigorúan a lelkünkre kötötte, hogy naponta imádkoznunk kell azért is, hogy: „Ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól."
Isten gyermeke a kísértések között is, a mindenható mennyei Atyjához ragaszkodik. Ő azt ígéri nekünk: „Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet." (Zsolt 91,14)
Az Úr Jézus nélkül tökéletesen elesettek és tehetetlenek lennénk. Csak akkor tudunk helytállni és ellenállni a kísértés idején, ha a mi drága Megváltónk Jézus Krisztus, a Szentlelke által megerősít minket. „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt." (Zsidók 4,15)
Csak Jézus Krisztus által élhetünk biztonságban.
Ő védjen meg minket és adjon erőt, hogy tudjunk szilárdan helytállni a hitben és megállni minden kísértésben, ahogy azt a hitvallásunkból is megtanultuk:
Heidelbergi Káté 1.kérdés:
Mi néked életedben és halálodban egyetlenegy vigasztalásod?
Az, hogy testestől-lelkestől, mind életemben, mind halálomban, nem a magamé,
hanem az én hűséges Megváltómnak, Jézus Krisztusnak a tulajdona vagyok,
Aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett,
és engem az ördögnek minden hatalmából megszabadított
és úgy megőriz, hogy mennyei Atyámnak akarata nélkül egy hajszál se eshetik le a fejemről,
sőt inkább minden az én üdvösségemre kell, hogy szolgáljon.
Ezért Szentlelke által is engem az örök élet felől biztosít
és szív szerint késszé tesz arra, hogy ezentúl Őneki éljek.

***
Budapest, 2020. május 10.
Trencsényi László
református lelkipásztor

***
VIGYÁZAT!

Megtévesztő materialista-ateista, világi liberális-humanista világnézet!
„SEMMI SZOROZVA SENKIVEL, EGYENLŐ MINDENNEL"?
A Biblia ezzel a kijelentéssel kezdődik: „Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet" (1Mózes1,1). A Biblia tehát adottként feltételezi és magától értetődőnek tekinti Isten létezését; mégis vannak emberek, akik nem veszik figyelembe ezt a tényt. Zsoltárok 14,1 így szól az ilyenekről: „Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten! Romlottak és utálatosak tetteik, senki sem tesz jót".
Ebből is láthatjuk, hogy a Biblia az Istent becsmérlő gondolatokat - különösen létezésének tagadását - összeköti a romlott erkölccsel. És valóban: Ha nincs Isten, nincs Teremtő, aki megállapítja az élet szabályait, akkor erkölcsi tájékozódás nélkül hánykolódunk ide-oda, akkor csak a káosz uralkodik.
Az evolúciós gondolkodás széles körű elfogadása - az a felfogás, hogy minden magától keletkezett természeti folyamatok által, és nincs szükség Istenre - ráadásul hozzájárul az Istenbe vetett hit feladásához. Eszerint minden, ami nyilvánvalóan tervezés által jött létre, maga készítette el a saját tervét!
Ez a gondolkodásmód, amely tagadja Isten létezésének világosan felismerhető bizonyítékait, kikerülhetetlenül elvezet az ateizmushoz (ahhoz a HITHEZ, miszerint nincs Isten) és a világi liberális-humanista felfogáshoz (miszerint az ember maga rendelkezik az életével, mégpedig Isten nélkül).
Manapság az iskolákban és egyetemeken, sőt egyes kormányokban is ez a gondolkodásmód uralkodik. Ez a világnézet azonban nemcsak destruktív; hanem már legelemibb gyökereiben logikailag hibás.
A tudomány köntösében bujtatott materialista-ateista világnézet, az evolúció alaptanítása és értelmetlen képlete valójában így hangzik: „SEMMI SZOROZVA SENKIVEL EGYENLŐ MINDENNEL"!
A Biblia határozottan állítja: „Én vagyok az Úr, nincs más, nincs Isten rajtam kívül" (Ézsaiás 45,5).
***
Ma a materialista-ateista világnézet eszmei szorításában élő ember úgy döntött, hogy életmódjával visszautasítja a Biblia által tanított morális értékeket, tisztában van velük, de nem azok szerint él. Lehet, hogy a szülei normáit utasítja el, vagy az általánosan elfogadott társadalmi értékrendet.
A ma embere szinte egyáltalán nem ismeri már a Biblia erkölcsi útmutatásait. Mivel generációk nőnek fel úgy, hogy nincsen előzetes ismeretük a Bibliáról: Istenről legföljebb csak káromkodásokból hallottak, Jézus neve csak töltelékszóvá lett számukra. Az ilyenek lehetséges, hogy még soha nem is jártak templomban, sem hittanórán, így nem csoda, hogy semmit nem tudnak ezekről a dolgokról.
Kérdés hozzánk, akik e sorokat olvassuk:
Valóban, vajon családi, baráti, ismerősi körünkből hányan tudnák szóról szóra idézni például a Tízparancsolatot?
ÉS MI?
Ezért fontos nagyon például, hogy a mi gyülekezetünkben minden úrvacsora előtt szóról, szóra fölolvassuk Isten Törvényét a Második Mózes könyv 20. fejezetéből!
Mi keresztyének száz százalékosan elfogadjuk a Bibliát, mint Isten egyetlen örök kijelentését.
Határozott biblikus világlátásunk van, amivel értelmezzük a körülvevő valóságot.
Teljesen más a világlátása van annak a személynek, aki szerint a világegyetem kozmikus evolúcióval saját magát hozta létre, egy hatalmas robbanással, ami után - több milliárd évvel ezelőtt - geológiai evolúció következtében lehűlt a föld, ezután kémiai evolúcióval megszülettek az első sejtek, amit biológiai evolúció következett, kialakult az élet. Ideértve az összetettebb életformákat és az embert is.
Vagyis az az elképzelés, hogy az élő az élettelenből, az élet bonyolultabb formái pedig az élet egyszerűbb formáiból a ma is érvényes természeti törvények alapján jöttek létre, már megjelenése óta komoly bírálatokat váltott ki, napjainkra mégis a tudomány általános elfogadott álláspontjává vált.
Pedig ma sem az evolúciót, sem a teremtést nem lehet tökéletesen bizonyítani, mert azok a múltban lejátszódó események voltak.
De közöttünk a hatalmas különbség az, hogy nekünk keresztyéneknek van SZEMTANÚ által készített leírása, Isten beszéde, a szent BIBLIA.
A tudományos modellek jönnek és mennek, de az Úr beszéde megmarad örökké. A tudományos nézeteket folyamatosan helyesbíteni kell, mivel az újonnan felfedezett tények megdönthetik a régebbi nézeteket. A Bibliát ellenben SOHA nem kellett helyesbíteni; az eleve igaz - már az „első kiadástól" fogva.
Ha a Biblia első oldalai nem lennének igazak, és a mai korszellemnek megfelelően helyesbíteni kellene őket, akkor hogyan hihetnénk Isten üdvtörténetében? Csak akkor juthatunk el az Evangélium lényegéhez, ha a Bibliában leírt őstörténetet teljes egészében hisszük és komolyan vesszük.
Napjaink embere számára elveszett a Biblia üzenete, az evolucionista magyarázatok túlkínálatának az oktatásban, a sajtóban, az irodalomban és a tudományban. Ennek tragikus következménye van.
Így az ember mindent veszít, és elmulasztja az örök életet.
Bárcsak minél több embertársunk ki tudna szabadulni a tudomány köntösében megjelenő materialista-ateista világnézet hazug eszmei szorításából!
Bárcsak minél több embertársunk a Biblia kijelentése alapján tisztában lehetne azzal, hogy a KEZDET egyben SZEMÉLY is: mégpedig a világ egyetlen Megváltója, Ura és Istene: az Úr Jézus Krisztus!
Már a Jelenések Könyvének első verse közli velünk a nevét: „Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása."
Az Úr Jézus Krisztus tehát a megszemélyesített KEZDET, és mi csak neki hiszünk!
„Én vagyok az Alfa és az Omega, így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható" (Jelenések Könyve 1,8).
„Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég." (Jelenések Könyve 22,13).
„Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és Ő vitt át minket szeretett Fiának országába, akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata. Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény közül. Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn." (Kolossé 1, 13-17)
„Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az Ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk"! (Zsidókhoz írt levél 4,13)
A Biblia nélkül nagyon keveset tudnánk Istenről. Noha a teremtés műveiből következtethetnénk egy Teremtőre és a hatalmára (Római levél 1,20), de személye és lénye rejtve maradna számunkra.
A Bibliának tehát az az elsődleges célja, hogy Istent megismertesse velünk. A Biblia bőségesen tájékoztat Isten Fiáról és a bűnösök Megváltójaként betöltött szerepéről, valamint Szentlélekről, aki elvezet minket az igazsághoz.
Az Úr Jézus Krisztus az egyetlen Út, az Igazság, és az Élet! (János evangéliuma 14,6)
EGO SUM VIA, VERITAS ET VITA!
Luther Márton mondta:
„Aki nem találja meg Istent Krisztusban, az sehol sem találja, bárhogy is keresi."
***
„A tudomány közelebb viszi az embert Istenhez."
„Minél tovább tanulmányozom a természetet, annál inkább elámulok a Teremtő művén."
„A felületes tudomány elválaszt Istentől, de az elmélyült tudomány visszavezet hozzá."
(Louis Pasteur, mikrobiológus, kémikus)
***
„Uram, URam! Nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal te alkottad meg az eget és a földet; neked semmi sem lehetetlen!" (Jeremiás 32, 17)
***
Szerkesztette:
Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2020. május 7.

***
Felhasznált, egyben szeretettel ajánlott irodalom:
Heidelbergi Káté,
Második Helvét Hitvallás
Kálvin János: Institutio Religionis Christianae (A keresztyén vallás rendszere)
Louis Berkhof: Keresztyén dogmatika
Barth Károly: Kis dogmatika
Dr. Sebestyén Jenő: Református dogmatika
Ravasz László: Kis dogmatika
Kocsis Elemér: Dogmatika
Török István: Dogmatika
Alföldy-Boruss Dezső: Dogmatikai vázlatok
Cseri Kálmán: Református hitünk
Cseri Kálmán: Tudom kinek hittem
Cseri Kálmán: Tízparancsolat
Szikszai Béni: Mécsvilág
Sipos Ete Álmos: Az igazsághoz ragaszkodva
Bognár József: Az Úré a föld
R. C. Sproul : A keresztyén hit alapigazságai
Henry M. Morris: Kreacionizmus
John MacArthur: Harc a kezdetért
Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig
Batten-Ham-Sarfati-Wieland-Werner Gitt: Kérdések a Kezdethez
Werner Gitt: A teremtés bibliai tanúságtétele
Werner Gitt: Idő és örökkévalóság + Kezdetben volt az ősrobbanás?
Werner Gitt: Kezdetben volt az információ
Werner Gitt: Jelek a mindenségből
Werner Gitt: Logosz vagy káosz?
Werner Gitt: Ha az állatok beszélni tudnának
Bob Devine: Isten csodálatos világa

***
VIGYÁZAT!

A materialista-ateista, világi liberális-humanista világnézet által képviselt evolúciós hipotézis nemcsak egy HAMIS világszemléletet nyújt, hanem KILÁTÁSTALANSÁGBA, TELJES REMÉNYTELENSÉGBE vezet, ahogyan azt Jean Paul német író találóan fogalmazta:
„Ha nincs Isten... minden dermedt néma semmi! Hideg, örök kényszerűség! Őrült véletlen... Mindenki egyedül létezik a világmindenség tágas kriptájában!"
***
A szent Biblia, Isten kijelentése határozottan arról tudósít, hogy Ő a teremtő és fenntartó Atya. A hívők Isten kijelentéseit hittel fogadják el és tudomásul veszik, hogy itt e Földön még „tükör által homályosan látunk", de nyitottak a világra, így a tudományos fejlődésre is.
A tudósok feladata a kutatás, de megállapításaikhoz mindig feltétlenül hozzá kellene tenni, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint. (Sajnos ezt szinte kivétel nélkül elmulasztják.)
A hívő ember számára a hit és a tudás nincsenek ellentmondásban egymással.
Minden hívő ember tudja, hogy a hit ellentéte a hitetlenség, a tudás ellentéte pedig a tudatlanság.
A keresztyén hit egyáltalán nem ellentétes a tiszta tudománnyal.
A világ keletkezésével kapcsolatban az alapkérdés az: hogyan jött létre a kozmosz és benne a földi élet?
Ezt csupán tudományos bizonyítékokkal alátámasztani nem lehet.
a.) A hívők a Bibliára hivatkozva állítják, hogy Isten teremtette.
b.) A materialisták válasza az, hogy a véletlen és a vakszerencse műve.
Mindkettő filozófiai, illetve teológiai válasz.
A második kérdés: milyen hatásokra változott, alakult az élővilág?
Az alapvető különbség az, hogy valaki mindezt Istennel vagy Isten nélkül képzeli el.
a.) A hívők válasza: Isten a kezdet és a vég Ura. Megteremtette az élőlényeket nemük szerint, s beléjük plántálta a fennmaradás lehetőségeit.
b. A materialisták szerint egy vagy több „ősélőlény" magától fejlődött ki az anyagból. Ebben a fejlődésben (evolúció), a változás mozgatója a borzalmasan sok idő, a létért való küzdelem, a természetes kiválogatódás, a mutáció, a környezet hatásai, legfőképpen a véletlen és a szerencse stb.
A kreáció (latin creatio: teremtés) szerint Isten a Teremtő. Isten, amikor jónak látta, kimondta a „legyen", illetve „teremtsünk" szavakat és „lett" kozmosz és „lett" élet. Az élet igen kifinomult körülmények között jött létre, nem előbb, nem később, hanem az egyedül alkalmas pillanatban, amikor Isten befejezte teremtő munkáját.
Érdekes, hogy a materialista „tudomány" szerint is először a víz, a növények jelentek meg, ezután az állatok és végül az ember. Ma a materialista nézet azt is megállapítja, hogy az idő nem végtelen, szerintük is lenni kellett egyfajta kezdetnek -erre találták ki az „ŐSBUMM" elméletet - és ezt kb. 12-15 milliárd évre teszik.
Az ősrobbanás teóriának több elmélete is van, többek között van olyan elmélet is, hogy több egymás utáni robbanás volt, és van olyan is, ahol egyfajta körforgásról beszélnek, miszerint a tágulás és összezuhanás körforgása váltogatja egymást az időben.
Ez ateista, materialista „tudomány" által kidolgozott elmélet szerint a világ (kozmosz) egy forró és sűrű „őstojásba" volt összesajtolva (ezt szingularitásnak hívják), majd ez felrobbant és kitágult.
Arra viszont nem tudnak egyértelmű válasz adni, hogy mi indította el ezt a folyamatot.
„Annak valószínűsége, hogy az élet egy ilyen véletlen esemény által keletkezett, körülbelül akkora mint az, amikor egy nyomda robbanásakor egy többkötetes szótár jönne létre." E. Conklin prof. - Princetoni Egyetem
Láthatjuk tehát, hogy az evolúciós elmélet csupán hipotézis, ugyanakkor kőkemény hitkérdés, mert hinni kell benne, pontosan úgy, mint a különböző kitalált mágikus és babonás mítoszokban, sokféle különböző vallásokban.
Számukra például a Föld életkorának meghatározása azért nagyon fontos, mert az evolúció csak akkor hihető, ha borzalmasan hosszú időt rendelnek hozzá.
Darwin korában, az evolúció elmélete csupán pár millió évet követelt meg, de az élet bonyolultságáról való ismeretek növekedésével mind több és több időt igényelt, így túlságosan kevésnek tartották fent említett időt. Ennek megfelelően az evolucionisták (csak úgy tetszőlegesen, mindenféle bizonyíték nélkül) fokozatosan kb. 5 milliárd (5.000 millió) évre „növelték" a Föld elméleti életkorát. Szerintük a kontinensek kialakulása kb. 2.500 millió éve történhetett. Az élet megjelenését kb. 3.500 millió évre, és az ember megjelenését kb. 200-300 ezer évre teszik.
Az evolúció elmélet atyjának Charles R. Darwint (1809-1882) tartják, akinek (ezt csak kevesen tudják) egyetlen egyetemi szintű végzettsége volt: a Cambridge-i Egyetemen teológiát tanult. Fő műve: „A fajok eredete a természeti kiválasztás útján vagy a legkedvezőbb helyzetben lévő fajok fennmaradása a létért való küzdelemben", 1859-ben jelent meg.
Azóta a természettudományos világban begyűrűzött az ember eredetére nézve egy addig ismeretlen elképzelés és feltevés, amely szerint az ember évmilliók során az állatvilágból emelkedett ki. Darwin fejlődéselméletét mind a mai napig nem sikerült igazolni a természettudósoknak és az antropológusoknak sem arra nézve, hogy a naprendszerünk a Földdel együtt évmilliók, milliárdok alatt alakult volna ki, sem arra nézve, hogy az ember majomtól származna.
Miért veszélyes az evolúciós elmélet?
Napjainkban egy ateista eszméket terjesztő társadalomban élő ember, inkább származtatja magát a majomtól, semhogy szembenézzen azzal a felelősséggel, hogy a teremtő Istentől függő lény.
Ha az ember a majomtól származik, akkor nem kell számolnia azzal, hogy az Isten szól hozzá a Szentírás szavai által, kinyilatkoztatja önmagát, és hogy van az emberre nézve személyre szabott terve és akarata (vö. Ef 3,9-11; Kol 1,20.).
Az evolúciós hipotézis nemcsak egy hamis világszemléletet nyújt nekünk, hanem kilátástalanságba, teljes reménytelenségbe vezet bennünket, ahogyan azt Jean Paul német író találóan fogalmazta:
„Ha nincs Isten... minden dermedt néma semmi! Hideg, örök kényszerűség! Őrült véletlen... Mindenki egyedül létezik a világmindenség tágas kriptájában!"
Az evolúciós elmélet azt állítja, hogy meg tudja magyarázni ezt a világot Teremtő nélkül.
Ez a megtévesztés viszont következésképpen az embereket az ateizmushoz vezeti, és nem tudják, hogy az Úr Jézus kijelentése szerint az ateizmussal a pokolba jutnak. Az Úr Jézus Krisztus mondja: „...aki pedig nem hisz, elkárhozik" (Márk 16:16).
Néhányan megkísérlik azt, hogy az evolúciót Isten munkamódszerének (teista evolúció) magyarázzák. (Carl Friedrich von Weizsacker, H. Rohrbach, Erich Sauer, Teilhard de Chardin)
Azonban ha Isten evolúció által teremtett volna, akkor:
* nem lett volna első emberpár;
* bűn sem lett volna, mert az „agresszió az a lendkerék, amely az evolúciót serkenti" (Joachim Illies);
* Isten a halált a teremtés eszközeként használta volna;
* az Úr Jézus által elvégzett váltságmű elveszítené megalapozottságát.
Az Úr Jézust a Biblia, a bűnbeesett Ádámmal szembe állítva „az utolsó Ádám"-nak nevezi (1Kor 15:45). Ezek az állítások bizonyítják, hogy az úgynevezett "teista evolúció" a Bibliát alapjaiban megrendíti, és ezzel elveti. Ezért ezt a hamis elméletet a leghatározottabban vissza kell utasítanunk. Nincs arra szükségünk, hogy a Bibliát egyeztessük az evolúció hitetlen tudományával, mint ezt a teista-evolucionisták teszik vallván, hogy a fejlődés folyamatainak Isten adta a lökéseket.
Az emberiségnek be kellene látnia, hogy a világ Teremtő Isten műve.
A teremtésre bizonyíték például az időbeosztásunk:
Az év meghatározója a Föld Nap körüli útja
A hónapé a Holdnak a Föld körüli keringési ideje
Egy nap pedig a Föld saját tengelye körüli forgási ideje
Mi a hét alapja?
A hét nem épül egyetlen természetes ciklusra sem. Akkor mi a hét eredete? Miért élünk 7 napos ciklusokban? 6+1 napos időbeosztásnak nincs semmi más alapja, csak a bibliai teremtés.
„Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt." (2Mózes 20,11)
A 10 napos egységre történő átállítása sem az ókorban, se az újkorban (francia forradalom) nem sikerülhetett.
Tudjuk, hogy a Szentírás, mint Isten kijelentése, mindig abszolút tekintéllyel bír, így hiteles kinyilatkoztatást ad a világ teremtéséről is:
Isten teremtő munkája és a teremtés-hit tartalma a következő:
1. Hisszük, hogy a Teremtés, Isten lényének a kijelentése.
2. A teremtett világ a dicsőséges Szentháromság, egy, örök Isten műve.
3. A világ teremtése Isten tanácsvégzése és örök világterve szerint, Isten akaratából, az Ő isteni szabadságában ment végbe.
4. Mindent Isten teremtett: mennyet és földet, láthatókat és láthatatlanokat egyaránt.
5. Isten a világot „kezdetben" a „semmiből" teremtette, tehát nem valami meglevő anyagból formálta.
6. Isten a világot „igen jónak" teremtette.
7. Isten a világot a szabadság rendjére építette.
8. Isten a teremtésben idői formát adott a világnak.
9. Az egész teremtett világ ma is a Teremtő Isten tulajdona.
10. A teremtett világnak az értelme és célja nem önmagában keresendő, hanem Istenben.
11. A teremtés-hit számunkra Krisztus-hit. A bűnös ember számára, Isten teremtői munkájának a megismerése Jézus Krisztuson kívül, lehetetlen!
12. A teremtett világ rendeltetése Isten dicsősége.
Soli Deo Gloria!

Számunkra igen megnyugtató, és hitünkben megerősítő, hogy a teremtés-hit, tökéletesen megszabadítja a hívő embert a vallástörténet minden mágikus és babonás maradványától, a sorshittől, a spiritizmustól, a theozofiától, és felszabadítja a hívő embert, Teremtő Urával, az élő Istennel való közösségre és arra is, hogy védje Isten teremtett világát, ugyanakkor szabad lelkiismerettel küzdjön az igazságért és minden gonoszság ellen.
„Minden dolog Istenről beszél azoknak, akik ismerik őt, és felfedi őt azok előtt, akik szeretik, de elrejti azok elől, akik nem keresik és nem ismerik." Blaise PASCAL (1623-1662); francia matematikus, fizikus, filozófus, a 17. század kiemelkedő gondolkodója
A Biblia így ír a világ teremtéséről:
„Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny." Zsoltár 19,2
Isten által teremtett lenyűgözően csodálatosan világ vesz körül minket. Hálaadással szemlélhetjük a növények és állatok tökéletesen megtervezett világát. Ezek a csodálatos képességek nem jöhettek létre a vak véletlen, vagy az evolúció következményeként.
Én személy szerint nagyon szeretem az ornitológiát.(madarak életével foglalkozó tudomány) Az egyik legkülönlegesebb jelenség a földön a madarak tájékozódása. Erről a rendkívüli képességről szól az alábbi írás:

Mire tanít minket az aranylile?
A teremtett világban sok olyan dolgot megfigyelhetünk, amelyek igazolják, hogy egy hozzátartozó terv nélkül nem működhetnének. Werner Gitt professzor ezzel kapcsolatban megállapítja: "Egy példa, amely engem is mindig elkápráztat, az aranylile utazása, ahol a madár Alaszkából Hawaiiba repül, hogy ott átteleljen."
Az atlanti aranylilének vagy más néven szibériai aranylilének 4500 kilométert kell megtennie az Atlanti-óceán felett, hogy Hawaiiba jusson. Ehhez energiára van szüksége.
Alaszkában nem maradhat, mivel túl hidegre fordul az idő. Tehát ahhoz, hogy átteleljen, meg kell tennie ezt a hosszú utat.
A madár Alaszkában fokozott táplálékbevitellel 70 grammot szed magára. Ez az üzemanyaga.
Átlagos súlya 200 gramm. Az óránkénti üzemanyag szükséglet önsúlyának 0,6%-a.
Ha a madár egy órán át repült, 1,2 gramm zsírt használt el. A második repülési óra kezdetén tehát már csak 198,8 grammot nyom. Könnyebb lett, és a második órához valamivel kevesebb üzemanyagra van szüksége.
Werner Gitt elsőfokú differenciálegyenletről beszél.
Ha az ember ezt megoldja, megállapítható, hogy az aranylilének három és fél napra van szüksége ahhoz, hogy Hawaiiba érkezzen.
Ez 88 repülési órát jelent, 72 óra után azonban már nem rendelkezik zsírtartalékkal és nincs sziget, ahol pihenőt tarthatna.
Folyamatosan repülnie kell.
Ez tehát azt jelenti, hogy ezen számítás szerint a madárnak bele kellene vesznie az Atlanti-óceánba, akkor pedig nem lenne több aranylile.
Honnan tudja ezt a madár?
A Teremtő útravalóul adott a madárnak egy fontos információt: sose repülj egyedül, hanem mindig másokkal közösen, mégpedig ék alakban. Az állat így megtakarít 23% energiát.
Ha most még egyszer elvégezzük a számítást, láthatjuk, hogy a madárnak még marad 6,8 gramm zsírja, amikor Hawaiiba érkezik.
Ezen a példán keresztül, mondja Werner Gitt, láthatjuk, mennyire pontosan ki van minden számolva. Isten nem adta meg a madárnak a lehetőséget, hogy 20 vagy 30 grammal többet vigyen magával, hisz az nehezék lenne. Nem. Olyan pontosan ki van számolva, hogy éppen megfelelő.
A csapatban történő repülés révén az aranylile energiát takarít meg.
Honnan tudja ezt a madár?
Hiszen ráadásul a fiatal madarak nem tanulják el az idősebbektől, azok ugyanis valamivel később külön indulnak útnak Alaszkából.
Terv nélkül nem megy!
Ez annyit jelent, hogy a legelső repüléstől kezdve pontosan tudják, hová kell eljutniuk.
Azon kívül tartaniuk kell a célirányt, szükségük van egy nagyon pontos GPS-rendszerre, hogy szögpercnyi pontossággal eltalálják azokat a szigeteket, különben elrepülnének mellettük, ott pedig 1000 kilométernyire nincs több sziget.
A madárnak tehát már a legelső repülésnél szüksége van az adatokra, hogy merre kell repülnie, hogy ék alakban kell repülnie, és hogy 70 gramm zsírt kell magára szednie. Máskülönben nem birkózik meg a dologgal. Ha ezeket összegzésként átgondoljuk, az alábbi következtetésre juthatunk:
Ezt csakis egy bölcs Teremtő hozhatja létre.
Az evolúció szerint a madarak először minden lehetséges irányban próbálkoznának. Nem lenne elég zsírjuk, és semmi sem működne.
Kezdettől fogva teljesen átgondolt tervre van szükség - ez pedig nem megy egy bölcs Teremtő nélkül, aki mindezt elrendezte.
Az aranylile pontosan tudja hova kell eljutnia, hogy életben maradjon és mindent, de mindent ennek a célnak rendel alá.

Megállapíthatjuk tehát, hogy az aranylile tökéletes tájékozódása, nem lehet az evolúció következménye. Csodálatos Tervezője, Alkotója van, Aki a mi áldott Istenünk. Isten mindenhatósága és bölcsessége áll mindezek mögött, aki minket, a világot és minden élőlényt teremtett. Ezért hittel valljuk: „Tudom, hogy mindent megtehetsz, és nincs olyan szándékod, amelyet meg ne valósíthatnál." (Jób 42:2) Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy; csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt" (Zsoltárok 139:14).
„Uram, URam! Nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal te alkottad meg az eget és a földet; neked semmi sem lehetetlen!" (Jeremiás 32, 17)

***
Írta és szerkesztette:
Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2020. április 30.

***
Felhasznált, egyben szeretettel ajánlott irodalom:
Heidelbergi Káté,
Második Helvét Hitvallás
Kálvin János: Institutio Religionis Christianae (A keresztyén vallás rendszere)
Louis Berkhof: Keresztyén dogmatika
Barth Károly: Kis dogmatika
Dr. Sebestyén Jenő: Református dogmatika
Ravasz László: Kis dogmatika
Kocsis Elemér: Dogmatika
Török István: Dogmatika
Alföldy-Boruss Dezső: Dogmatikai vázlatok
Cseri Kálmán: Református hitünk
Cseri Kálmán: Tudom kinek hittem
Cseri Kálmán: Tízparancsolat
Szikszai Béni: Mécsvilág
Sipos Ete Álmos: Az igazsághoz ragaszkodva
Bognár József: Az Úré a föld
R. C. Sproul : A keresztyén hit alapigazságai
Henry M. Morris: Kreacionizmus
John MacArthur: Harc a kezdetért
Jobe Martin: Evolúciótól teremtésig
Batten-Ham-Sarfati-Wieland-Werner Gitt: Kérdések a Kezdethez
Werner Gitt: A teremtés bibliai tanúságtétele
Werner Gitt: Idő és örökkévalóság + Kezdetben volt az ősrobbanás?
Werner Gitt: Kezdetben volt az információ
Werner Gitt: Jelek a mindenségből
Werner Gitt: Logosz vagy káosz?
Werner Gitt: Ha az állatok beszélni tudnának
Bob Devine: Isten csodálatos világa

***

*********************************************************************

7 SZABÁLY HITVALLÓ KERESZTYÉNEK SZÁMÁRA!

A Krisztusnak szentelt élet életbevágóan fontos szabályai azoknak, akik:
· A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodnak! „A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk." Zsidók 10,23
· Vigyáznak és megállnak a hitben! Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek! 1Korinthus 16:13
· Imádkoznak és munkálkodnak! „Mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk." Lukács 18,1 „Becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok." 1Thesszalonika 4:11
· Az igazságot követik szeretetben! „Az igazságot követvén szeretetben, mindenestől fogva nevekedjünk Abban, aki a fej, a Krisztusban." Efezus 4:15
1. szabály
Óvakodunk és vigyázunk!
„Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy azok az Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba." 1János 4:1
A keresztyének elsőszámú kötelessége, hogy komolyan vegyék a Biblia egyik legalapvetőbb, legvilágosabb és leghatározottabb figyelmeztetését, hogy „Vigyázzatok, álljatok meg a hitben". Isten gyermekeinek a szenvedésben megedződve és a krisztusi szeretet parancsával szívükben megerősödve, egyre inkább elővigyázatosaknak kell lenniük. Ennek figyelmen kívül hagyása, vagy elmulasztása végzetes lehet, mivel kiszolgáltatottá tehet.
Már az első gyülekezetbe is belopózkodtak hamis atyafiak, de amint az Pál apostol leveleiből kiderül, azonnal szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy az igazán komoly hívő emberek csak Megváltójukkal, az Úr Jézus Krisztussal voltak igazán bizalmas viszonyban!
„A befurakodott áltestvérek csak azért férkőztek be közénk, hogy kikémleljék szabadságunkat, mellyel bírunk a Krisztus Jézusban." Galata 2:4
Az első keresztyének tudták, hogy csak az Úr Jézus Krisztusra számíthatnak, Aki a választottak áldott és egyetlen lelki gondozója. Ők tudták értékelni és becsülni a Jézus vérén szerzett drága kincset, a valódi hitet. Nekünk is úgy kell óvni, becsülni mennyei kincseinket, szent gyöngyeinket, mint a szemünk fényét!

2. szabály
Ellenállunk és harcolunk!
Aki az Úr ellensége, az a mi ellenségünk is. „Mert az ilyenek álapostolok, szélhámosok (álnok munkások), akik Krisztus apostolainak adják ki magukat." 2Korinthus 11,13 A megszaporodott hamis próféták, álapostolok hozzáállásával kapcsolatban soha nem lehetünk elvakult optimisták. Amint a konkoly sem tud megtérni, és a párduc sem tudja megváltoztatni a foltjait, ők sem szelídíthetők, ezért nem számíthatunk jóindulatukra. Nem téveszthet meg minket a behízelgő simulékony álcázott magatartás, vagy a világosság angyalának mutatkozó jelmez. Ezek egy ideig hívőknek látszanak ugyan, de mivel belsejükben nincs meg a Léleknek igazi megvilágosítása, ezért utólag leálcáztatnak!
A Bibliából világosan megismerhetjük ellenségeink szándékait. Soha nem szabad feltételeznünk, hogy nyugton hagynak majd minket, ezért alattomos támadásaikra jó előre fel kell készülnünk! Nem érhetnek minket váratlanul! Sőt ellenségeinknek azonnal meg kell tapasztalniuk, hogy az Úr Jézus nem hagyott minket fegyvertelenül.
„Hadakozásunk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására." 2Korinthus 10:4
„Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit nyeljen el, akinek álljatok ellene a hitben szilárdan." 1Péter 5,8-9
3. szabály
Mindent megvizsgálunk!
Az Úr Jézus már előre alaposan felkészített minket és így tudhatjuk, hogy leleplezett ellenséggel van dolgunk.
„Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé." Lukács 10:3 „Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején, és hogy semmi se árthasson nektek." Lukács 10:19
A támadás a hamis tanítók, az álnok munkások, a farkas lelkületűek részéről igen durva és kíméletlen is lehet, de a kígyó és skorpió lelkületűek ravasz módon, álcázottan, szinte észrevétlenül közelítenek. Az Úr Jézus küldetésében járva csak azért nem leszünk áldozatok, mert Ő nem csak ismeri, hanem védi is az övéit, ezért ellenségeink meg fogják tapasztalni, hogy a hívő emberekkel nem könnyű elbánni.
Isten gyermekei ismerik az Igét: „Mindent megvizsgáljatok." (1Thesszalonika 5:21) és észlelik a veszélyt, ezért nem barátkoznak az ellenséggel, nem veszik át stílusukat, nem alacsonyodnak le az ő szintjükre. Nem hisznek a behízelgő hamis prófétáknak, nem esnek áldozatul a szemfényvesztő vallásos trükkök, pótszerek alkalmazóinak, a vallásos mutatványosoknak, a megtévesztő hamis tanítóknak.
Minden támadást és kísértést az élő és ható Igével védenek ki, amely az Isten szájából származik. Csak a mindenható Istent szolgálják, csak Őt imádják, és csak az Ő parancsolatait, intelmeit, rendeléseit szorítják szorosan szívükre!(5Mózes 6, 16-17)

4. szabály
Szólunk és nem hallgatunk!
„Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked." Apostolok Cselekedetei 18:9-10
Jól ismerjük ellenségeink szándékát, akik azon vannak, hogy elkeserítsenek, elnémítsanak és elgáncsoljanak bennünket. Az igazság beszédét akkor is hirdetni fogjuk, ha fájdalommal azt kell tapasztalnunk, hogy egyre több a megtérni képtelen konkoly és a sok prédikációt hiába hallgató Júdás, de nem is miattuk hangzik az igehirdetés, hanem a választottakért, mert „ismeri az Úr az övéit". 2Timotheus 2:19
Az Isten Igéjét hiába hallgató képmutató látszathívőkről Szikszai Béninek ez a véleménye: „Hiába járnak a templomba, ülnek a bibliaórákon, kegyeskednek, jótékonykodnak, ha a szívük nem változik, bűneik nincsenek megbocsátva, ha az örök élet reménysége nem az övék. Bólogatnak, helyeselnek, már mindent kívülről tudnak a Bibliából és a prédikációból, mégis marad minden a régiben, nem térnek meg." (Útitárs 02.15.)
Ellenségeinknek számolniuk kell azzal, hogy semmiképpen nem fogunk leállni az Ige hirdetésével, a gyülekezet tanításával és a lelkek pásztorolásával sem. Rendületlenül fogjuk hirdetni az Isten országát, és az életmentő örök evangéliumot, Istenünk élő Igéjét, amely: hibátlan, tökéletes, tévedhetetlen, igaz, élő, ható, áldott, szent és örök kijelentés, mert tudjuk, hogy aki a Megváltójára tekint és az Ő küldetésében hűségesen jár, az nem fog elbizonytalanodni és megrendülni soha. „Ne rendüljetek meg egyhamar meggyőződésetekben, és ne rémítsen meg titeket semmilyen lélek, vagy beszéd...nehogy valaki valamiképpen félrevezessen titeket." 2Thesszalonika 2,2-3

5. szabály
Nem hátrálunk meg!
Tudjuk, hogy ha Isten velünk, nem bírnak velünk, és amíg az Úr Jézus Krisztus véd, addig nem árthatnak nekünk!
„De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk." Zsidók 10:39
Az Úr Jézus Krisztus gyermekei nem fogják megadni magukat az ellenségnek soha!
Az Isten országa, a mennyei örök haza nem eladó! „Egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangélium igazsága megmaradjon számotokra."Galata 2:5
Mivel mi nem embereknek adtuk a szívünket, hanem az Úr Jézusnak, ezért szabadon mindig oda megyünk, ahova Ő megy és csakis oda.
Addig maradunk ott, amíg az Úr akarja és használni akar bennünket, és nem addig, amíg az emberek megtűrnek, de fogjuk tudni azt is, amikor tovább kell mennünk, mert mi az Urat követjük, bárhova megy. Charles H. Spurgeon így vall erről: „Ha más helyre kell is költöznünk az Úr akaratából, nem szomorkodunk miatta! Hiszen a hívő ember vándor és idegen, bárhol is él ezen a földön, mert bárhová kerül, igazi otthona mindenhol az Úrban van." (Isten ígéreteinek tárháza 40.old.)

6. szabály
Szenvedve is örülünk!
Minden hívő ember, aki vállalta és boldogan hordozza a Krisztus gyönyörűséges igáját és naponta fölveszi keresztjét, tisztában van azzal, hogy nekünk nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyünk benne, hanem az is, hogy szenvedjünk érte. (Filippi 1,29) Péter apostol így ír: „Sőt, amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vigadozva örvendezhessetek. Boldogok vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket; mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és az Istennek Lelke, amit amazok káromolnak ugyan, de ti dicsőítitek azt." 1Péter 4:13-14
Luther Márton így tanít minket:" Nem te vagy az első, sem az egyetlen, sem az utolsó, akit Isten igéjéért üldöznek. Mit is mond az Úr Jézus? ,Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért. - Gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. - Jön idő, hogy aki öldököl titeket, mind azt hiszi, hogy isteni tiszteletet cselekszik." Ezeket az igéket ragadjuk meg, ezekkel erősítsük magunkat. Sőt hálaadással köszönjük meg Istennek, hogy méltókká tett az igéjéért való szenvedésre. Tudjuk az írásból, hogy az antikrisztus idejében tilos a prédikálás és átkozott mindenki, aki Isten igéjét szólja és hallgatja. Lám ma ez történik." (Jer, örvendjünk keresztyének! 369.old.)
7. szabály
Mindvégig a Győztes oldalán maradunk!
„Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk." 1János 5:4
Az Úr Jézus Krisztus mindent megtett értünk! Ő a hű tanú, aki a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme. Aki minket szeretett, és megmosott bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által. (Jelenések 1,5)
Ő nem fog minket cserbenhagyni. Ő meg fogja adni gyermekeinek ígérete szerint az élet koronáját, az igazság koronáját, a dicsőség hervadhatatlan koronáját. Annak, aki mindvégig állhatatosan harcolja a hitnek szép és nemes harcát és győz, ilyen nagy jutalma van. „Aki győz, örökségül nyer mindent; és annak Istene leszek, és az fiam lesz nékem." Jelenések 21,7
Sélyei István a gályarab prédikátor így bátorítja a mai hívőket: -VINCIT QUI PRO LUCE DEO DUCE SUB CRUCE PUGNAT- „Győzedelmeskedik, aki a világosságért Isten vezetésével a keresztet hordozva harcol."

Trencsényi László
református lelkipásztor
Budapest, 2019.

***

Csodálatos Megváltónk van!

„Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt." Filippi 2, 5

Amikor az Úr Jézus itt élt közöttünk testben, mindig nagy tömeg vette Őt körül. Melléültek az emberek és szinte itták szavait. Olyankor elcsitult a zaj, lecsendesült az indulat, kisimultak a ráncok, kiengedtek az ökölbe szorított kezek, és felfrissült a szív. Szavára a hiú magába szállt, a haragos kibékült, a sértett megbocsátott, a jégszívek felengedtek, a sötét gondfellegek eltűntek, és a vihar elállt, mert ahol Őt hittel befogadták, ott mindig békességet adott. Az Ige békességet adó hatalma, életformáló ereje, életmentő szerepe soha semmi mással nem pótolható. Az evangélium minden korban friss és új marad, ma is dacol idővel, ideológiákkal, mert Jézus keresztje kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában, és minden embernek kínálja az egyetlen esélyt, a helyes utat, az egyetlen megoldást, amit Isten készített. Aki ma bűnbocsánatra, áldásra, békességre, nyugalomra, biztonságra és üdvösségre vágyik, az egyszerűen nem élhet Jézus Krisztus nélkül, mert ezeket csak Ő adhatja meg! Aki ma veszi a bátorságot és vállalja, hogy az Úr Jézust igazán megismeri és őszintén befogadja Őt a szívébe, akkor ott a Szentlélek által új élet fakad, minden újjá lesz, és azonnal mennyei békesség árad az életébe. Jézussal élni kell, mert aki vele nem gyűjt, az mind tékozol. (Máté 12,30)

Az Úr Jézus mondja:
„Én vagyok az út az igazság és az élet, senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam!" János 14,6

Nagy sajnálattal jelenthetjük ki, hogy az emberek ma is sokféle úton rohannak a biztos halálba, mert nem ismerik az egyetlen utat! Jézus mondja: „Én vagyok az ÚT... Senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam!" Minden más út járhatatlan és zsákutca! Aki nem ezen az úton jár, az tévelyeg! Ő az egyetlen, aki a mennyből jött a földre, hogy elkészítse a drága megmenekülési útvonalat! Ez az út a legnagyobb áldozattal: vérrel, fájdalommal, töviskoronával készült! Jézus Krisztus az életét áldozta fel, a keresztet vállalta, hogy mi ezen az úton hazatalálhassunk a mennyei hazába! Az Úr Jézus útján garantáltan megérkezünk, csak bízzuk rá magunkat!

Az Úr Jézus mondja:
„ Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért." János 10,11

Aki megismerte az áldott Isten szeretetét, az hálát adhat az Úr Jézus Krisztusnak, az igazi pásztornak, hogy a földre jött megkeresni az elveszetteket!
A szakadék szélén vagy a halál árnyékának völgyében soha sem volt könnyű az élet!
Az ember Isten védő szeretete nélkül olyan, mint az elveszett juh: szánalmas, vigasztalan, védtelen, reménytelen, és kiszolgáltatott! Istentelen életünkben mindnyájan így éltünk eltévedve, kiszolgáltatva félelemmel és rettegve, míg az Úr Jézus ránk nem talált!
Ő azért jött a mennyből, hogy a hűtlen béresektől elhagyatott, szétrebbent, farkasoktól megtizedelt árva nyáját összegyűjtse, begyógyítsa sebeiket, élete árán védelmezze, örök életre vezesse, sőt életét adja értük!
Ó, micsoda boldog nyáj a Krisztus megváltott népe! Ez vigasztalhat bennünket: nekünk Jó Pásztorunk van, aki azért jött, hogy életünk legyen, és bőségben éljünk!
Ó, honnan szabadított meg! Tudjuk, hogy a biztos halálból, a Sátán karmai közül! Oly mélyre jött értünk, hogy mélyebbre már nem lehetett, ahol már senki más nem segíthetett.
Ó, hogyan véd, gondoz ma is! És mennyire ismeri övéit, egyenként nevükön szólítja, és azt mondja: „Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből." János 10,28

Az Úr Jézus mondja:
„Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha." János 6,35

Életünk során sokféle táplálékkal találkozunk, de talán a kenyér az egyetlen olyan eledel, amelyet nem lehet megunni. Így vagyunk a „mennyei kenyérrel" is.
Az Úr Jézus Krisztus, aki az Élet Kenyere, látja a mi éhező, nélküle haldokló, koldus életünket, ezért mondja ezt a csodálatos kijelentést önmagáról, hogy számunkra az Ő Igéje legyen az egyetlen éltető táplálék!
Ő tudja, hogy Igéje nélkül éhen halunk, nélküle üres az asztalunk, üres a kezünk, üres a szívünk, üres és tartalmatlan az egész életünk! Jézus Krisztus nélkül valóban mindennek vége!
Tudjuk, hogy táplálék és víz nélkül csak néhány napig bírja az ember, és Jézus Krisztus nélkül, az „Élet Kenyere" nélkül mi meddig bírjuk? Hány éve, vagy évtizede mellőzzük Őt? Csoda, hogy még élünk!
Úgy él ma az emberiség túlnyomó része, hogy nem is hallott a mennyei eledelről, és ezért lelki éhhalálra van ítélve. Mert aki Jézus nélkül hal meg, az először is éhen halt - bármi volt is a betegsége!
Az áldott Isten most arra buzdít, hogy ne haljunk éhen, fogadjuk el a felkínált mennyei táplálékot!
Az Úr Jézusnál jobban senki sem szeret minket, hisz megtöretett testét, életét adta értünk a kereszten, bűneinket magára vállalta, hogy mi szabadok legyünk!
Ha Őt követjük, lelkünk olyan igazi táplálékhoz jut, mely soha nem fogy el, és erejével egy életen át járhatunk, mert Ő van örökre velünk!

Az Úr Jézus mondja:
„Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él!" János 11,25

Az Úr Jézus Krisztus feltámadása a világtörténelem legnagyobb és páratlan csodája! Nekünk, akik hiszünk benne, nincs okunk a kételkedésre, mert Ő eloszlatja félelmeinket!
Ő nemcsak beszélt a feltámadásról, hanem halottakat támasztott fel, sőt Ő a rettenetes kereszthalál után harmadnapon feltámadott, és személyesen találkoztak vele tanítványai. „Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre..." (1Korinthus 15,6)
Azóta a feltámadás örömhíre bejárta a világot, hogy Jézus Krisztus él, és Szentlelke által ma is velünk van, mert valóban Ő a feltámadás és az élet!
Ezért a hitért hitvallók százezrei életükkel fizettek, mert igaz, igazságát minden kétséget kizáróan ma is tapasztaljuk, és rendületlen hittel vállaljuk!
A Krisztushit a feltámadásba vetett hit! Ezen áll vagy bukik a hitünk komolysága, de az egész életünk is! Az Úr Jézus ma sem áll le vitatkozni a tagadókkal, hanem ez a válasza: „Ha hiszel, meglátod az Isten dicsőségét." János 11,40
Ha valaki Jézus Krisztusban hisz, az nem hal meg soha! Mert a keresztyén ember halála átmenetel az örök életbe! Ő ezért jött a földre, hogy megtapasztalhassuk Isten dicsőségét már itt a földön és majd az örökkévalóságban!
„Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse." 1Timotheus 1,15

Trencsényi László
református lelkipásztor

***
HOGYAN JÁRJUK AZ EMMAUSI UTAT?

Olvasmány: Lukács evangéliuma 24,13-35
Vitathatatlan tény, hogy minden hívő ember az „emmausi" utat járja, csak az nem mindegy, hogy kivel és hogyan: csöndesen, lehangoltan vagy vitatkozva, lázadozva.
Voltak alkalmaink! Sok-sok „Lelki Oázisnak"nevezett alkalom! Próbáltunk minden feltételt biztosítani. Mutattuk az irányt! Mindig a Biblia volt az iránytű! Sokszor találkoztunk, megálltunk egy-egy hétre, majd szinte úgy, ahogy jöttünk, indultunk szomorú ábrázattal tovább. De sokszor tűnt úgy, hogy sietősen feledve van a hirdetett Ige! Lecsengett, leállt a szív „hevült, föllángolt, gerjedezett öröme"- kihunyt, mintha mi sem történt volna. Mintha azok a tanítványok, békésen nyugalomra tudták volna hajtani a fejüket ott, azon az éjszakán Emmausban. Nem ez történt!

Azokhoz a szomorú tanítványokhoz az Úr Jézus tudatosan csatlakozott. Ő jól tudta, hogy nem csak az volt a probléma, hogy „látásukat valami akadályozta", hanem az is, hogy a „szívük rest volt"! Ez valóban nagy balgaság, ez a halálos restség! Sajnos a bűn miatt ilyen rest a szívűnk a Krisztus beszédének örömmel való komolyan vételére, el és befogadására és hálából való továbbadására! Ott és akkor, Krisztus hozzájuk csatlakozása, jelenléte mindent megváltoztatott! Azoknak a tanítványoknak ott menetközben elég volt egyetlen „csendesdélután" is! Krisztus élő jelenléte, az Ő páratlan igemagyarázata, áldott beszéde kellett hozzá és az is, hogy a terített asztalnál ezek az emberek végre úgy igazán felé forduljanak, gyermeki hittel a szemébe nézzenek és felismervén Őt, lássanak végre MEGNYÍLT szemekkel!

Én sok mindent nem értek a mai keresztyének hozzáállásából, az evangéliumhoz való viszonyulásából! A „keresztyének" alatt én az Isten választottait értem és nem azokról beszélek, akik olyanok, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide s tova hány. (Jakab 1,6) Azokon nem kell csodálkoznunk, mert nincs gyökerük. Ők minden további nélkül tudnak azonosulni a világgal, a világiasság hitvány kínálataival. Nekik nem probléma a törvénytelenség, nem nehéz elfogadni a szürkeséget, megszokni a lelki homályt, a ködösítést, a tévtanítást, vagy a szórakoztatást.

A „szórakoztatás evangéliuma" nem a Krisztus egyháza, a konkoly nem búza, a kecskék nem bárányok, és a meghívottak nem biztos, hogy választottak is! (Mt. 22,14) A kiválasztottak viszont, akikért a nagy nyomorúság napjai is megrövidíttetnek majd, (Mt.24,22) miért lehangoltak, miért magányosak? Miért nem rebbennek össze? Miért nem zárnak össze? Miért nem igénylik a testvéri közösség oltalmát, biztonságát? Miért nem dobban együtt a szívük? Miért nem erősítik, vigasztalják, védik, támogatják, bátorítják egymást? Miért „jobb" nekik egyedül?
Az emmausi tanítványok még azon az éjszakán a lelki közösségbe siettek vissza!
Az volt az igazi otthonuk! Nem tarthatták magukban az örömhírt!
Frissen kellett továbbadniuk!

Biztosan tudod, hogy Jézus Krisztus tanítványa vagy? (2Kor 13,5)
Tanítható vagy? Igényled?
Vezethető vagy? Kéred?
Hadra fogható vagy? Küzdesz?
Küldhető vagy? Vállalod?

Ők Krisztusért éltek-haltak ezután!
Futva vitték az evangéliumot! Ragyogtak! (Fil 2,15)
Ragyogj!

Trencsényi László lelkipásztor
Budapest, 2015. december 20.

***
VII. Parancsolat

„Paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó." Efezus 5,3
A paráznaságról
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a testiség, a pornográfia elárasztotta világunkat, hiszen szinte minden forrásból árad ránk a szenny. Korunk embere (kevés kivétellel) annyira fertőzött már, hogy a szabad szexualitást tartja természetesnek! Sajnos, itt is a sátán nyílt vadászterületével állunk szemben, aki alattomosan felhasználva az irodalom, a film, a számítógép világát, az emberiség túlnyomó részét már szerencsétlen koldussá tette.
Az Úr Jézus több helyen is rávilágít a paráznaság bűnére.
„Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében." Máté 5 28
A mi szemünkben vajon minek számít a paráznaság? Tudnunk kell, hogy a „Ne paráználkodj!" parancsolat nincs felfüggesztve, és nem is lesz soha!
Tragikus és fájdalmas, hogy igen sok olyan fiatal, akik a bibliai tanítást jól ismerik, akiket egyébként hívőnek ismerünk, e bűn elkövetése után arra hivatkozik, hogy akkor még nem is volt „megtérve".
Nem egy olcsó kifogás ez, amellyel igazolni próbálják bűneiket?
Isten egyetlen bűnt sem hagy büntetlenül. „Mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek." Róma 14,12
„Nem véletlen, hogy Isten a „ne ölj" és a „ne lopj" parancsai közé iktatta: „ne paráználkodj". Talán ez ellen vétenek a legtöbben, a legtöbbször. Nem véletlen, hogy erről milyen szókimondó Isten. A nemiség, a szerelem, a család kérdésében szinte mindenkinek fáj valami. Életünknek szüksége van a reformációra, megújulásra: ezen a ponton bizonyosan." Cseri Kálmán
Parázna = ( görögül pornosz) = eladni, áruba bocsátani.
Isten szemében minden házasságon kívüli tisztátalan testi kapcsolat paráznaságnak számít.
A parázna ember vétkezik, Isten törvénye ellen, önmaga ellen és a megcsalt személy ellen.
· Isten az emberi testet nem bálványnak teremtette, hogy minden kívánságát teljesíteni kellene.
· Nem is ruhának alkotta, hogy váltogassuk, mint a nyitott házasságban élők.
· Nem is árunak teremtette, hogy eladható lenne.
· Nem is szemétnek, hogy odadobjuk bárkinek, mint valami tárgyat.
· Az Áldott Isten, amikor embert alkotott a testet templomnak tervezte, tisztának, és szentnek.
A paráznaság bűnei:
bujálkodás, orgiák, perverzítás,
erőszakosság nemi kapcsolatban,
házasságon kívüli nemi kapcsolatok,
házasságtörés, kacérság,
leselkedés, önkielégítés,
parázna gondolatok megtűrése,
pornó képek-filmek-újságok nézése,
szemérmetlenség, tisztátalan szemek

„Minden paráznaság kárhozatos Isten előtt, s így ha Isten haragját nem akarjuk magunkra vonni, tartózkodnunk kell attól. Mivel testünk és lelkünk a Szentlélek temploma, mindkettőnek tisztaságát meg kell őriznünk, s ezért nemcsak a külső vétkezéstől kell szűziesen tartózkodnunk, hanem szívünkben, szavainkban, testtartásunkban s mozdulatainkban is kerülnünk kell a bűnt. Testünk legyen mentes minden féktelenségtől, lelkünk minden szenvedélytől, úgyhogy semmi részünket se mocskolja be a szemérmetlenség szennye." Kálvin János
„Ne próbáljuk mi összeegyeztetni azt, amit Isten szétválasztott. Nagyon gonosz dolog elmozdítani azokat a határköveket, amelyeket Isten állított. Élesen szét van választva egymástól az igazság és igazságtalanság, a világosság és a sötétség területe. Nem bizonytalan határ ez. Nem lehet egyszerre mind a két területen mozogni. Hívőnek a hitetlennel nincs közössége." Carl Eichhorn: Isten Műhelyében
A hívő emberek jól tudják azt, amit a hitetlenek nagyon nem szeretnek hallani, hogy nemcsak a házasságtörés számit paráznaságnak, hanem minden házasságon kívüli nemi kapcsolat is. Ismerjük a bibliai József történetét, aki kitépte magát a gonosz nő karmaiból és elmenekült. Ő fel volt készülve arra, hogy nemet mond, bármi történjék is. Számára ugyanis a paráznaság Isten elleni súlyos bűn volt. Mi is tartsuk mindig szem előtt az Igét:
„...paráznák.. nem örökölhetik a mennyek országát". 1Korinthus 6,9
„De kívül maradnak az ebek, a varázslók, a paráznák, mindenki, aki szereti és cselekszi a hazugságot." Jelenések 22,15
A hetedik parancsolatban tehát Isten a tiszta erkölcsi életet védelmezi.
A szexualitást Isten házasságba tervezte és csakis ott lehet vele Isten akarata szerint élni. A tiszta szerelem olyan kincs, mely Isten drága ajándéka. Aki ezt eltékozolja, az bemocskolja éltét.
Mit akar Isten a hetedik parancsolatban?
„Azt, hogy a paráznaságot mi is szívből gyűlöljük, mivel Isten megátkozta azt, és hogy tiszta és fegyelmezett életet éljünk akár a szent házasságban, akár azon kívül. Mivel testünk és lelkünk a Szentlélek temploma, Isten azt akarja, hogy mindkettőt tisztán és szentül őrizzük meg. Ezért megtilt minden parázna cselekedetet, viselkedést, beszédet, gondolatot, vágyat és mindent, ami erre ingerelhetne." Heidelbergi Káté

Trencsényi László
2015. március 9.

***
KRISZTUS A MI ÉLETÜNK
Alapige: Kolossé 3, 1-17

"Mikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, akkor vele együtt ti is megjelentek dicsőségben." (Kolossé3,4)

Ebben az igeszakaszban világos tanítás hangzik el a Jézus Krisztusban való drága hit megélé-sének lényegéről, komolyságáról, dinamizmusáról.
Az apostol által bevezetésként használt feltételes mód „Ha tehát feltámadtatok a Krisztus-sal."(3,1) azonnal nyilvánvalóvá teszi, hogy a következőkben elsősorban azokhoz kíván szólni, akik teljesen odaszánták életüket, és Krisztus számára elkötelezettek. Itt egyértelműen a feltámadott és megdicsőült Jézus Krisztusban hívők felé fordul, azok felé, akik nemcsak ajkukkal tisztelik Őt, hanem teljes szívből szeretik, követik, akiknek Ő lett a mindenük, az ÉLETÜK. „Krisztus, a mi életünk."(3,4)

„Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel!" (3,2)

Alantas vagy magasztos? Milyen találó a magyar nyelv, amikor két lényegre törő, mélyen a gyökerekre tapintó szóval tudja kifejezni, hogy mi milyen eredetű!
Van lenti, alantas, aljas, tehát ördögi és van, ami fenti, magasztos, tehát mennyei.
Veszélyes világban élünk, és naponta éles helyzetekbe kerülve a vagy - vagy kérdéssel kell szembe-sülnünk. Egyáltalán nem mindegy, hogy mit fogadunk el és be, hogyan élünk, viselkedünk, mihez ragaszkodunk. Vagy a földi az alapértékünk, vagy a mennyei!
Keserű tapasztalatainkból kiindulva tudjuk, hogy a bennünk eredendően uralkodó bűn borzalmas tor-zulásokat, végzetes hangsúlyeltolódást és tragikus diszharmóniát eredményezett. Őszintén bevallhat-juk, hogy mivel a bűn uralkodott rajtunk, mélyen belefeledkezve, szinte megszállottan törődtünk a földiekkel, miközben - Jézus szavai szerint - szánalmasan és keservesen bajlódtunk a „mollyal, a rozs-dával és a tolvajokkal". Beláthatjuk, hogy Krisztus kegyelme nélkül csak a földiekben tudtunk gon-dolkodni és tulajdonképpen mindennel törődtünk, csak azzal nem, amivel igazán kellett volna.

„...ezek miatt haragszik Isten." (3,6)

Ebben az igeszakaszban Istenünk az Ő gyermekeitől a legradikálisabb szakítást várja el min-den bűntől, amikor ezt mondja: „ Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul."( 3,5) és „vessétek el magatoktól". ( 3,8) Vagyis irtsatok ki mindent, ami lehúz, mert istentelen, sötét, földi és testi.
A hívők számára örök figyelmeztetésként kétszer hat súlyos bűnt említ a szentíró, melyek miatt harag-szik Isten! Ezek a következők:
Paráznaság, tisztátalanság, szenvedély, gonosz kívánság, kapzsiság, bálványimádás.
Harag, indulat, gonoszság, istenkáromlás, gyalázatos beszéd, hazugság.
(Aki belép a Sopron főterén lévő Bencés templomba, kőbe faragva szembesül-het a hét főbűnnel. Elgondolhatjuk, hogy nem volt egyszerű dolguk a kőfara-góknak, de hatásosan megoldották nem mindennapi feladatukat, mert aki veszi a bátorságot, és figyelmesen szemügyre veszi azokat, szívből elborzad.)

Nagyon kell a mennyei figyelmeztetés, mert az ördög a nagy hitető és altató, aki embergyilkos volt kezdettől fogva, igyekszik mindent felhígítani és összemosni. Ezek a felsorolt bűnök korunk embere számára szinte már észrevehetetlennek, és mivel megszokja, természetesen épül be eszmerendszerébe, legfeljebb a látszat kedvéért igyekszik olykor-olykor elkendőzni, takargatni, rosszabb esetben szinte büszkélkedik is ezekkel. Mi ne tegyük! Isten figyelmeztet minket! Vigyázat, életveszély!
Ami Isten szerint utálatos és kiirtandó, azt mi ne dédelgessük, hanem határozottan szakítsunk vele!
Isten azért haragszik, sőt azért gyűlöli a bűnt, mert az az Ő szentsége számára elviselhetetlen, elbor-zasztó. Tartsunk önvizsgálatot, és mi is borzadjunk el és meneküljünk ki ezekből.

Dániel bűnvalló imádságával imádkozhatunk ma is:
„Ó, Uram, nagy és félelmes Isten, aki megtartod a szövetséget és a hűséget azok iránt, akik sze-retnek és megtartják parancsolataidat! Vétkeztünk, és bűnbe estünk, megszegtük törvényedet, és lázadók voltunk, eltértünk parancsolataidtól és törvényeidtől. Nem hallgattunk szolgáidra, a prófétákra, akik a te nevedben szóltak királyainkhoz, vezéreinkhez, elődeinkhez és az ország egész népéhez. Neked, Uram, igazad van, nekünk pedig szégyenkeznünk kell még ma is."
Dániel 9, 4-7

„Krisztus, a mi életünk..." (3,4)

Csak a Krisztus szeretetében elmélyült „elrejtett" lélek tud hitelesen bizonyságot tenni arról, hogy Krisztus az én életem! Csak az, aki gyermeki hittel belesimult az Atya akaratába, akinek szíve együtt dobban Urával, mivel tudja, hogy Megváltója, aki életét adta érte a kereszten, személyesen az életet jelenti számára. Jézus Krisztus mondja:
„Azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet." János 6,63
„Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van." János 3,36
„Én vagyok az út, az igazság és az élet." János 14,6
„Én vagyok a feltámadás és az élet." János 11,25
„Én vagyok az életnek kenyere." János 6,35
„Én élek, és ti is élni fogtok." János 14,19

Amikor az ÉLET, Jézus Krisztus megjelent az életünkben, általa minden megváltozott, minden újjá lett. Ő az, akivel együtt lehetünk „elrejtve az Istenben" (3,3), és csak Őbenne lehetünk „szentek és szeretettek" (3,12). Ó micsoda védettség, rejtettség, biztonság az, amit az Úr Jézus Krisztus kínál!
Szükségünk van rá, egyszerűen nem élhetünk nélküle! Tudjuk, hogy nélküle nem volt nyugalom a lelkünkben, bőven volt viszont aggodalmaskodás, idegesség, szorongás és zaklatottság.
Nélküle nem volt könyörületes a szívünk, csak érzéketlen, hideg és kegyetlen.
Nélküle nem volt bennünk semmi jóság, sem alázat, sem szelídség, sem türelem.
Nélküle nem volt bennünk semmi mennyei, csak testi, földi és ördögi. (Jakab 3,15)

Akik befogadják Jézus Krisztust, életükben gyökeres fordulat áll be. Mivel a Szentlélek áldott munká-ja nyomán új élet fakad, ezért a hívő szelíden fogadja a beoltott igét, és igyekszik a legkomolyabban venni, megbecsülni és megélni mindazt, amit Isten mond. A Krisztusban hívő, mennyei Urának paran-csát követő ember többé már nem a maga feje után megy, nem a maga elképzeléseit, kis egzisztenciá-lis céljait próbálja mindenáron megvalósítani, hanem önként tud belehelyezkedni Istene akaratába.
„Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jósá-got, alázatot, szelídséget, türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak." (3,12-13)

„vele együtt ti is megjelentek dicsőségben." (3,4)

A hívő ember reménykedő ember, mivel tudja, hogy amit Isten mond, az igaz!
„Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el az Isten az őt szeretőknek." ( 1Korintus 2,9)
Igyekezzünk mindenkor készen és aktív szolgálatban munkálkodva várni visszatérő Urunkat! Addig is az Úrtól kapott legdrágább feladatunkat kell teljesítenünk, hogy szüntelenül az odafennvalókat keres-ve, azzal hűségesen törődve, jól sáfárkodva, hirdessük Jézus Krisztust, az egyetlen megoldást.
Jézus mondja: „Aki hisz énbennem, ahogy az írás mondja, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek" (János 7,38 )
Küldetésünk betöltése a lelkek mentése.
Isten Szentlelke adjon erőt, hogy hitelesen, őszinte természetességgel tudjuk továbbadni az evangéli-umot, a mi drága Megváltónktól, Jézus Krisztustól kapott életmentő igét
Felszökken a víz, s átfolyik a márványcsésze öblibe,
Túlcsordul most a második, a vízét zuhogva önti le:
Megtölti ez a másikat, s már víz pezseg a mélyiben.
Mindegyik vesz, mindegyik ad, árad és pihen.
Conrad Ferdinand Meyer: A római kút

Isten igéje a mennyei forrás soha nem apad el! Mi se hagyjuk el az élő vizek forrását, az éltető Igét, amit az Úrtól folyamatosan kapunk, szelíden befogadva engedjük, hogy naponta szívünket színültig megtöltse. Csak így fogjuk tudni azt másoknak is továbbadni! Csak így válhat valósággá életünkre nézve: „Amit pedig szóltok vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala." (3,17) Csak így válhat életünk Isten akarata szerint szolgáló, békességszerző, szere-tetet, örömet sugárzó életté!

Szolgáljunk hát bátran, teljes erőnkkel feltámadott Megváltónknak, Jézus Krisztusnak!

Trencsényi László
református lelkipásztor
2009. augusztus 31.

***

Az Úr Jézus feltámasztja Jairus leányát

"Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság sereglett köré, de ő a tenger partján maradt. Ide jött hozzá az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult, és esedezve kérte: "Kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon."Jézus ekkor elindult vele. A nagy sokaság is követte őt, és tolongott körülötte.- Márk 5,21-24

Minden Istentiszteletnek, igehallgatásnak CÉLJA VAN!
Isten az Ő szeretetével hívott ide és keresi ma is a szívünket.Engedjük, hogy Igéje szíven találjon.
Jézus Krisztus mondja:
"Nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.-

Mind a mai napig Jézus Krisztus szeretetéből élünk, mert drága áron váltott meg minket.
 Ezért lehetünk most itt, mert Ő eljött a mennyből közénk.
 Ezért jött létre Isten anyaszentegyháza, ezért lépnek szószékre a lelkészek ezrei szerte a világon, ezért nyitják ki a Bibliát és hallgatják milliók.
 Ezért éneklik a Zsoltár szavaival: "Áldjad lelkem az Urat, és el ne feledd, hogy mennyi jó tett veled.-

Isten Igéjének békességet adó hatalma, életformáló ereje, életmentő szerepe, soha semmi mással nem pótolható. Az evangélium minden korban friss és új marad, ma is dacol idővel, ideológiákkal, mert Jézus keresztje kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában, és minden embernek kínálja az egyetlen esélyt, a helyes utat, az egyetlen megoldást, amit Isten készített.

***
1.) "JÉZUS HAJÓN ÁTKELT A TÚLSÓ PARTRA és sokaság sereglett köré.-
Mi is Hozzá jöttünk, mert ma is lehet örömmel Jézushoz jönni!!
Bárki is hirdeti itt az Igét, mindig Jézus Krisztus gyűjti magához az embereket!
Miért jöttek hozzá tömegesen az emberek?
 Mert lehetett látni, tudni, érezni, hogy Ő egészen más....
 Ahol Ő jelen van, ott a vakok látnak, a bénák járnak, leprások tisztulnak.
 Ott megkötözött emberek szabadulnak, megtérnek, újjászületnek.
Így van ez ma is, mert: -Isten Igéje élő és ható.-
Jézushoz özönlött a sokaság. Melléültek az emberek, és szinte itták szavait. Olyankor elcsitult a zaj, lecsendesült az indulat, kisimultak a ráncok, kiengedtek az ökölbe szorított kezek és felfrissült a szív. Szavára a hiú magába szállt, a haragos kibékült, a sértett megbocsátott, a jégszívek felengedtek, a sötét gondfellegek eltűntek és a vihar elállt, mert ahol az Ő szavát hittel befogadták, ott mindig békességet adott.
***
2.)"Ide jött hozzá egy ember az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint: Jairus.-
Egy kétségbeesett ember érkezik Jézushoz kimerülten,- egy édesapa.
Ő az egyetlen akinek életbevágóan fontos, hogy mindenáron találkozzon Jézussal, sőt el kell hívnia házához, mert egyetlen gyermeke 12 éves kislánya haldoklik.
Őt hagyta otthon és kétségbeesett családját, feleségét, szeretteit. Ők tudták, hogy Jézushoz kell jönni, mert, hiábavaló az orvostudomány, minden gondos ápolás, ha NINCS REMÉNY, ha a láz nem csitul, és a szív megáll.
Csak Jézusnál van remény!
Jézus Krisztus A REMÉNY!
Ott van egy ember Jézus lábainál, leborulva, zokogva, könyörögve.
 Ó jöjj el Jézus a házamhoz, a gyermekemhez, hogy meggyógyuljon és életben maradjon.

Testvér tudd meg, hogy Jézushoz jönni csak így érdemes!!
Soha ne jöjj hozzá megszokásból, kíváncsiskodásból, közömbös szívvel, vagy fél szívvel!
De jöhetsz bátran könnyek között, bűnbánó szívvel!
Te is kérheted most Őt: Úr Jézus segíts! Jöjj el az én házamhoz, mert nagy baj van otthon.
Mert nélküled minden szétesik, haldoklik, összeomlik körülöttem! MENTS MEG!
Nélküled nem élet az életem. Lelked által érints meg, hogy megmeneküljek.
"Gyógyíts meg Uram és meggyógyulok, szabadíts meg és megszabadulok, csak téged dicsérlek.-
HA ÍGY BIZOL AZ ÚRBAN, ilyen őszinte gyermeki hittel, akkor: "Ne félj, csak Higgy!-

3.) "Jézus ekkor elindult vele!-
El tudjuk képzelni mekkora öröm lehetett az apa szívében!
Jön velem Jézus HAZA! VAN REMÉNY!
De amikor már a házhoz közeledtek, hozták a tragikus hírt: meghalt a gyermek!
Az apát villámcsapásként érte a hír, de mielőtt még összeroskadt volna, Jézus így szólt hozzá:
"Ne félj, csak higgy!-
A történet folytatásaként az Igéből megtudjuk, hogy Jézus megfogta a halott kislány jéghideg kezét és ezt mondta: "Talitha kumi- Leányka neked mondom, ébredj fel!
Jézusban a Teremtő van ott, az ÉLET URA, Aki teremtő szavával visszahozza az életbe, és visszaadja a szüleinek, az ÉLETNEK ezt a gyermeket!
Mert ahol Jézus van, Ott ÉLET van!
***
Testvér, most magadban egy őszinte csendes imádságban mond el, hogy te ma miért jöttél ide.
Sorold fel az Úrnak, hogy te kit, vagy mit hagytál otthon "BETEGEN-!
 Ha beteg édesanyádat, édesapádat, férjedet, feleségedet, gyermekedet, unokádat,- könyörögj értük, és bízd őket az Úrra!
 Ha beteg szívedet, összekuszált életedet, megoldatlan dolgaidat, sebeidet, bajaidat-
Menj most haza JÉZUSSAL, és bízd magad az áldott ORVOSRA, és meglátod Isten szabadítását, mert így hallottuk: "Jézus ekkor elindult vele!-

Ennél nagyobb öröm nincs is, mint amikor a te utad és Jézus Krisztus útja:
 MEGEGYEZIK, EGYMÁSRA TALÁLNAK!
 AMIKOR MINDKETTEN AZONOS IRÁNYBA HALADTOK : EGYÜTT!
 AMIKOR VELE JÁROD MINDEN LÉPÉSEDET: HAZAFELÉ!
"Áldjad lelkem az Urat.. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet és megváltja életedet a sírtól, kegyelemmel és irgalommal koronáz meg téged.-

***
Most minket szólít meg ebben az Igében Isten!
Testvér, ha eddig Jézus nélkül éltél, mostantól élhetsz és járhatsz VELE!
Tudod, ez a legszebb és legáldottabb élet.
 Tedd a kezed Jézus kezébe, és hajtsd a szíved Jézus szívére, Aki sebeivel gyógyítgat téged!
Ha vele jársz, félned nem kell többé, aggódnod nem kell többé.
Csak hinned kell Benne rendületlenül, és meglátod az Isten dicsőségét.
" Velem van az Úr nem félek , ember mit árthat nekem.-
Isten most Igéje és Szentlelke által téged is menteni akar, fogadd be Őt a szívedbe!
Mert, aki ma bűnbocsánatra, áldásra, békességre, nyugalomra, biztonságra és üdvösségre vágyik, az egyszerűen nem élhet Jézus Krisztus nélkül, mert ezeket csak Ő adhatja meg!
Aki ma veszi a bátorságot és vállalja, hogy az Úr Jézust igazán megismeri és elhatározza, hogy befogadja Őt a szívébe, akkor ott a Szentlélek által új élet fakad, minden újjá lesz, és azonnal mennyei békesség árad az életébe.
Jézussal élni kell, mert aki vele nem gyűjt, az mind tékozol. (Máté 12,30)
Jézusra van tehát a legnagyobb szüksége ennek a világnak, mert nélküle nincs békessége a léleknek, de üdvössége sem!
Jézus Krisztus legyen számunkra a legfontosabb ezután, amíg élünk.
Úgy legyen. Ámen

Trencsényi László
református lelkipásztor
Bp. Pestújhely, 2006. szeptember 3.

************************************************************

A hívő élet ápoltsága

"Te pedig amikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és az ajtókat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban.
Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked."
Máté 6,6

Hogy mennyire fontos a lelkileg állandó és fokozott készenlétünk, erre figyelmeztet ez az ige:
"hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé- Kol.1,22.

SZENTEK, HIBÁTLANOK, FEDDHETETLENEK.
Tudjuk, hogy ezek a jelzők elsősorban az Úr Jézusra illenek, de mi az amit mi tehetünk?
A legfontosabb az, hogy MINDEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT állandó, élő és szoros kapcsolatban maradjunk az Úrral!

Átruházhatatlan felelősségünk hitben ÁPOLTNAK lenni, hogy naponta tudjuk megélni a krisztusi indulatot.

Testvérek, soha ne hagyjuk ki a belső szoba csendját.
Menjünk be szorgalmasan oda Bibliánkkal, összekulcsolt kezünkkel és Isten elé kitett szívünkkel, mert a napi csendesség, ápoltság, lelki higiénia elengedhetetlen és pótolhatatlan.
Otthonosan lakjuk be a belső szobát, legyen kedves számunkra, és ha lehet minél többet legyünk "négyszemközt- az Úrral!

Erőssitsenek az alábbi igék:

"Szelíden fogadjátok a beoltott igét, amely meg tudja tartani a lelketeket.- Jak.1,21
"Legyen forrásod áldott- Péld. 5,18
"Mindenkor imádkozniuk kell és nem szabad belefáradniuk- Lk.18,1
".. hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.- Kol. 2,7
Szüntelenül imádkozzatok! I. Tesszalonika 5,17

Így ír egy hitvalló a belső szobában kapott áldásokról:

Ó belső szoba, áhítatok csodálatos műhelye,
ahol az emberi lélek Teremtője képét állítja helyre magában.
Ahol az eltompult érzékek visszanyerik éles finomságukat.
Ahol a megromlott emberi természet ismét helyreáll.
Ahol a szív lángol az isteni szeretettől.
Ahol a mennyei kegyelem harmata árasztja el az ember lelkét, amikor azt a bűnbánat áradó könnyeinek folyama öntözi.

A belső szoba csöndje a mennyei élet kapuja azoknak, akik meghaltak a bűnnek, hogy aztán a Szentlélek erejével új életre támadjanak.
A belső szoba olyan műhely, ahol azokat a drágagyöngyöket csiszolják, amelyek aztán kalapácsütések zaja nélkül illeszkednek be a templom épületébe.
Aki most Krisztus nyomában halad, futása végeztével az Ő dicsőségének lesz részese. (D. P. )

T.L.

************************************************************

KIK A BOLDOGOK?

***

" Boldogok a lelki szegények,
mert övék a mennyeknek országa."
Máté 5,3

Jézus a tanítói munkáját a valódi boldogság meghirdetésével kezdte meg. Ő ismeri minden emberi vágy végső célját, még azokat is, amelyeket megfogalmazni sem tudunk. Látja azt is, hogy miként tévednek el annyian a boldogságkeresés mélységes útvesztőiben. Minket is ismer, akik ma figyelhetünk az Ő szavaira és azt is tudja, hogy jelenleg boldog-e az életünk? Mi tudjuk, hogy Jézus Krisztus számunkra a valódi boldogságot akarja megadni már ezen a földön és majd az örök életben.

Fogadjuk el most az Ő vezetését és engedjük, hogy hasson az életünkre. Jézus már az első boldogmondásban megmutatja minden boldogság célját, mely nem más mint a mennyeknek országa.
• Ehhez először is olyan lelkiállapot szükségeltetik, mint a lelki szegénység. A szó itt koldus szegénységet jelent. Tudjuk, hogy a koldus nem szégyell kiállni az emberek elé és kitartani kezét alamizsnát várva. Mi, akik lelki szegénynek valljuk magunkat, nem szégyellünk naponta mély alázatban Isten elé járulni és oda nyújtani elé szegény szívünket és Tőle olyat kérni, amit ember nem tud megadni: kegyelmet, bűnbocsánatot és Szentlelket minden napra.

Csak az lehet lelki szegény, aki önmagát megüresítve Isten irgalmasságában naponta megnyugszik. Tanuljunk meg mindenkor alázatosak maradni az Úr előtt, mert Jézus is vállalta értünk a teljes szegénységet, amikor emberré lett és értünk áldozta az életét!
"Mert ismeritek a mi Urunknak Jézus Krisztusnak jótéteményét,
hogy gazdag lévén, szegénnyé lett, hogy ti az Ő szegénysége
által meggazdagodjatok." / 2Korintus 8,9 /
Trencsényi László
református lelkipásztor

************************************************************

" Boldogok akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak"
Máté 5,4

Különös és első hallásra meghökkentő a párhuzam -e két ellentétes fogalom között. Hogyan kerülhet így egymás mellé a sírás és a boldogság. Vizsgáljuk meg hogyan illeszkedik mégis szerves egységbe a legtermészetesebb módon Jézus tanításában a valódi boldogságnak eme kritériuma.
Ha elgondolkodunk azon, hogy vajon milyen sírás után lehetünk boldogok akkor rá fogunk jönni, hogy nem a testi vagy lelki fájdalom miatt, vagy gyász miatt, de nem is az örömből fakadó sírás miatt. Itt egészen más minőségű sírásról beszélhetünk, mely nem más mint a bűnbánati sírás.

A szív legmélyéről felfakadó bűnbánó könnyek mindig kedvesek Isten előtt. Csak így találhat nyugalomra, békére, vigasztalásra az emberi lélek. Amint a bűnös nő könnyeivel mosta az Úr lábait, úgy omlik alá ma is az, akinek sok bocsáttatott meg, amint Jézus mondja:" ...az jobban is szeret". Amint Péter is könnyekre tudott fakadni bűnei felett, így kaphatunk mi is megbocsátást, mert ismeri az Úr a könnyeinket.
Hogyan is látszana meg a mi szeretetünk, ha nem éppen a könnyeinkben, amelyek szavak nélkül is beszélnek. Boldog ember aki tud sírni, de a világ legboldogtalanabb embere az, aki még soha nem sírt bűnei felett. Akit még soha nem döbbentett meg a Golgota véres látványa, akinek még nem szorult össze a szíve a helyette szenvedő Isten Fián, az nem is érdemli meg a mennyek országát.

Boldogságunk forrása maga Jézus Krisztus. Ő ismeri a könnyeinket, és Ő garantálja a vigasztalás valóságát is, mert a Szentlélek maga a Vigasztaló. Ő az, aki nemcsak ideig-óráig hanem egyszer s mindenkorra megvigasztal minket."És az Isten eltöröl minden könnyet a szemükről" Jelenések 20,4
Testvérek, tudnunk kell, hogy valódi boldogságot csak Jézustól kaphatunk. Ma még megtapasztalhatjuk Isten vigasztalását! Ne szégyelljünk sírni, szívünket őszintén kiönteni az Úr előtt! Jézus Krisztusnál kész a megbocsátás. Ne mulasszuk el életünk páratlan lehetőségét.

Trencsényi László
református lelkipásztor

************************************************************
NAGYPÉNTEK

Amikor a százados látta ami történt, dicsőítette Istent és így szólt: "Ez az ember valóban igaz volt-. Lukács 23,47

A kereszten szenvedő Úr Jézus, mennyire más volt. Már nem volt emberi ábrázata. Az ütések, a köpések és a vér mindent eltorzított. Csak egy haldokló vonaglik a rettentő kereszten, míg lent gúny, kacaj s káromkodás. Még él. Ziháló tüdővel, végső erővel szakad fel a sóhaj: "Atyám a te kezedbe teszem le az én lelkemet.- Majd csend lett. Borzalmas néma csend!
Akkor az ajkakra fagyott a káromkodás. A magasba emelt, ökölbe-szorított kezek megdermedtek. Akkor a nap elhomályosodott és a sötétség egyre félelmetesebb lett és megmozdult a föld. Omlani kezdtek a meghasadt sziklák és kifordultak a sírok és a templom kárpitja a tetejétől az aljáig középen kettéhasadt.
Akkor ott a kereszt alatt, a haldoklót gyalázó zsidó főemberek füle hallatára egy római százados imája törte meg a csendet. Áldani és dicsérni kezdte Istent, a mindenség Urát. Egy idegen, akinek megnyílt a szeme és feltört szívéből a felismerés:-Ez az ember Isten Fia volt.- Ekkor elindultak az emberek a mellüket verve vissza a városba, magukkal hozva a kereszt alatt átélt iszonyatos élményt, mert megértették a jeleket!
Jézus keresztje ma is a legnagyobb jel a földön! Kitörölhetetlenül ott áll az emberiség sorsának centrumában. Megkerülni senkinek sem lehet. Mindenkinek szembesülnie kell a ténnyel, miért is állt a kereszt! Egyesek számára botrány, mások számára semmitmondó jel, megint mások gúnytárgyának tekintik, de aki veszi a bátorságot és megvizsgálja a történteket, azt nagy meglepetések fogják érni.
JÉZUS KERESZTJE ÉRTED ÁLL!
Jézus nem a saját bűnei miatt halt meg, mert Ő volt az egyetlen ártatlan a földön. Még az ellenségei sem tudtak bűnt felhozni ellene! Akinek megnyílik a szeme, ma sem tud mást tenni, csak Istent dicsérni. Ilyenkor az ember saját bűneit látja meg és a miatta szenvedő Isten Fiát! Csak akkor értettük meg a kereszt titkát, ha a mi ajkunkról is felzengett már: (lehet, hogy gúnyolódó embertársaink füle hallatára) az Istendicséret! Akkor már tudjuk, hogy Jézus keresztje az egyetlen gyógyszer a bűneink bocsánatára: " Az Ő sebeivel gyógyultatok meg.- I. Péter 2,24 Amíg ember él a földön ez a ke-gyelem mindenkor, mindenki számára rendelkezésre áll. Fogadd el bátran az Úr Jézusnak a Golgotán érted meghozott drága áldozatát, és a gyógyulást azonnal tapasztalni fogod!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***************************************************************

A HÚSVÉT VALÓDI ÉRTELME

"Az Emberfia emberek kezébe adatik és megölik Őt, de harmadnapon feltámad és felettébb megszomorodának. " Máté 17, 22-23

Jézus valódi küldetését nagyon nehezen értették még a közvetlen tanítványai is! Elképzelhetetlen volt számukra, hogy szeretett Megváltójuknak szenvednie kell. Amikor az Úr háromszor is kijelentette nekik szenvedéseit, mindannyiszor értetlenül fogadták.
Először Péter ellenkezett: "Nem eshetik ez meg te veled." Máté 16,22
Másodszor a tanítványok:"..felettébb egszomorodának."Máté 17, 23
Harmadszor: "Ők pedig ezekből semmit sem értének és a beszéd előlük el vala rejtve és nem fogták fel a mondottakat." Lukács 18,34

Mindez azért volt lehetséges, mivel nem figyeltek eléggé, és nem értették meg teljesen az Úr Jézus szavait. Sajnos sokan vannak ma is így. Olyan érthetetlennek tűnik sokak számára az, hogy miért is KELLETT Jézusnak szenvedni, amikor az ő ártatlanságáról, bűntelenségéről még az ellenségei is meg voltak győződve.
Az Úr Jézus elkerülhetetlen szenvedése és halála csak a saját bűneink meglátása után válik érthetővé. Ugyanis a KERESZT bizony értünk áll, azért, hogy mi napnál világosabban lássuk meg és borzadjunk el azon, hogy milyen súlyosak is a mi bűneink Isten előtt!

Jézus, amikor a reá váró szenvedésekről beszél, ezzel fejezi be: "de harmadnapon feltámad !" Soha nem volt és nem is lesz ennél nagyobb örömhír az emberiség számára.
Van feltámadás!
Van folytatás!
A halállal nincs vége az életnek!

Mint egy reménytelenül sötét cellába beragyogó fénysugár, úgy hasít bele ez a kijelentés ma is a világba! Ha mi valóban keresztyénnek valljuk magunkat, nincs okunk a szomorkodásra, mert élő reménységünk van a feltámadott Jézus Krisztusban! Ő a bűntelen, értünk bűnös emberekért áldozta fel önmagát! Köszönjük ezt meg Neki minden napon!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***************************************************************
IRGALMAS SAMARITÁNUS

"Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta; odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked."
Lukács 10, 33-35

Naponta tapasztaljuk, hogy egyre irgalmatlanabb lesz a világ Az élet minden szintjén, (az óvodától a szociális otthonig) kőkemény harc folyik.
A technikai fejlődéssel fordítottan arányos az emberiesség, az erkölcsösség!
Az elembertelenedés korában, a brutális akciófilmek, durva számítógépes játékok világában felnövő "modern- ember csaknem törölte szótárából az irgalom szót. Nemcsak az üzleti vagy a politikai életben folyik irgalmatlan harc, hanem már a legalsóbb hétköznapi szinten is természetes az, hogy cserbenhagynak minket. József Attila nem véletlenül írja: "Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva."
Igaza lehet annak a mai bajba jutott embernek, aki így gondolkodik magában: Miért kiabáljak, kár a szóért, úgysem segítenek rajtam! Pedig ma is vannak arra járó emberek, (papok és leviták is), de alig-alig vannak irgalmas kezek irgalmas lábak és irgalmas szemek, mert nincsenek irgalmas szívek!
• A történetben szereplő szerencsétlen embert is egy idegen samaritánus vette észre, aki MEGLÁTTA, odament, sebeivel törődött, bekötözte, biztonságos helyre vitte és még költött is rá. Ó micsoda szeretet volt ez!

Testvérek, ne szégyelljük megvallani, hogy ezek a "rablók" által kifosztott, félholtra vert emberek mi vagyunk. Senki sem törődik igazán velünk. Megnéznek néha egyesek, sajnálkoztak fölöttünk, majd legfeljebb szörnyülködve de tovább állnak.
Egyszer csak mégis jön Valaki, Aki több mint felebarátom! Uram és Istenem, úgy hívják, hogy Jézus Krisztus!
Amikor bűneimben haldokoltam, Ő vett észre, Ő állt meg mellettem, kimosta sebeimet, gondot viselt rólam, drága árat fizetett értem ott a Golgotán, hogy most itt lehessek gyógyultan, mert az "Ő sebei árán gyógyultam meg" Ó micsoda szeretet! Csak azt tudnám, hogy miért tette ezt értem?

Testvérek, készek vagyunk-e már mások felebarátjává lenni? Tudjuk, hogy csak az lehet könyörületes, akin már könyörültek!
Jézus most minket küld, hogy ekképpen cselekedjünk, akkor is ha mindenki kigúnyol, ha mindenki lenéz-e miatt, vállaljuk mindenkor az irgalom gyakorlását, mert mi már az Úrtól irgalmat nyertünk!
Trencsényi László
református lelkipásztor

***************************************************************
A KAPZSISÁG BŰNE

"Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag." Lukács 12,20-21
A példázatban szereplő embert magunk előtt látva, bizony elcsodálkozhatunk, hogy így földi kincseinket szorongatva mi is Isten szemében milyen szánalmasak, szegények, üresek és becsapottak vagyunk. Ó mennyire eltorzult az értékrendszerünk és az értéknek hitt féltett kincseink mennyire csak hitványságok az örökkévalókhoz képest.
Ennek az embernek tulajdonképpen anyagi javak tekintetében mindene megvolt s úgy tűnt, hogy egyenesben van az élete is: Bő termés, busás anyagi haszon, kényelem stb. Mégis szerencsétlen ez az ember, mert valami nincs rendben az értelmével, lelke kényelméről beszél ugyan de anélkül, hogy valóban törődne is lelkével. A kiábrándító valóság azonban az, hogy nincs már lehetősége anyagi javait élvezni, mert közben véget ért az élete. Őt már nem a nagy földi terveinek megvalósítása vagy az élet kényelmének élvezése várja, hanem a végső elszámoltatás.
Tulajdonképpen a baj forrása a hibás életszemléletében, a kapzsiságban keresendő:
 Nem volt hite : Istent tökéletesen kihagyta minden számításából.
 Nem volt szíve: Csak kapni tudott, mindent csak önmagának akart.
 Nem volt lelki látása: Csak a földi kincseket látta, melyek elvakították.
 Nem volt perspektívája: Csak ebben a földi életben tudott gondolkodni.

Manapság is aki nem Isten szerint gazdag, az bármikor hasonló helyzetbe kerülhet. Ezért ez az eset számunkra is tanulságos figyelmeztető jellegű üzeneteket hordoz. Sajnos hitetlenül mi is így nézünk ki és ilyen magunknak valók vagyunk. De mit is jelent Isten szerint gazdagnak lenni:
 Mennyei kincseket, elavulhatatlan értékeket gyűjteni: Jézus Krisztus által megismerhetjük azt, hogy mi kedves az Úrnak. Ő naponta megtölti életünket gazdagon, békességgel és szeretettel koronáz meg és lelki ajándékokkal ruház fel.
Az Úr arra is figyelmeztet minket, hogy talentumainkkal helyesen gazdálkodjunk és adjuk tovább azt, amit Isten szent kegyelemből kaptunk:

"Adni kell, adni, mindent odaadni:
Munkát, erőt, életet, pénzt, ruhát és kenyeret, Könnyet, mosolyt, simogatást, jószándékot, jóakarást, Imádságot, egészséget, melegséget élő hitet. Odaadni akárkinek a legelső nincstelennek.
Szeretetet adni- adni s érte semmit sem kívánni"

Trencsényi László
református lelkipásztor

**************************************************************
A MUSTÁRMAG

Azután így szólt Jézus: "Mihez hasonló az Isten országa, és mihez hasonlítsam? Hasonló a mustármaghoz, amelyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében; az pedig felnövekedett, és fává lett, úgyhogy az égi madarak fészket raktak az ágain-
Lukács. 13,18-20

Isten országát (uralmát) az Úr Jézus többek között a mustármaghoz hasonlítja, mely bár a legkisebb mag a veteményeskerti növények között, de jelentéktelensége ellenére mégis igen hasznos, árnyékot adó "fává" nő. Igen, Isten teremtményei között még a legapróbb mag is mekkora csoda! A magokat Istentől készen kaptuk, bennük élet van és minden szükséges információt tartalmaznak. A csíra fejlődéséhez és az új növény növekedéséhez szükséges tápanyagokat ( cukrok, fehérjék, olajok) is a magvak tárolják. A magot csak el kell vetni és várni kell a növekedést, majd gyönyörködni lehet benne, mert ideális esetben fává lesz, kert ékessége és madarak otthona.

Tudjuk, hogy Isten országának csodálatos valósága Jézus Krisztus által elérkezett hozzánk, bűnös földi emberekhez és akik befogadják Őt azoknak ezt mondja:
"Mert az Isten országa közöttetek ( bennetek ) van!- Lukács17,21

1.Készen kapjuk!
Isten országa valóság! Nem mi hoztuk létre, nem mi harcoltunk meg érte, hanem Jézus Krisztus által kegyelemből adatik nekünk!

2 Szívünkbe kell zárni!
Mint az az ember, aki tudta, hogy mit akar vetni, így kell nekünk is mély alázattal szívünkbe fogadni az Igemagot, az élet beszédét, hogy új élet fakadjon ott, a hitnek drága csírája!

3.Várni kell.
Ha befogadtuk az Urat, Isten országa növekedni kezd bennünk, erősödik majd és előtt-utóbb mindenki számára látható jellé válik.

4. Gyönyörködni lehet benne!
Példamutató, bizonyságtévő élettel hasznossá, gyümölcstermővé válhatunk és másokat is Isten országába vezethetünk, ahol ők is Krisztus megváltott gyermekeként otthonra találhatnak.

Megfogant-e már, és növekszik-e bennünk Isten uralma? Oda mernek-e jönni hozzánk az emberek, (mint a fészket kereső madarak), hogy reményünkről érdeklődjenek, és elmerik-e fogadni tőlünk az életet adó táplálékot?
Testvérek, ha Jézus követői vagyunk, éljünk olyan életet, hogy ne elriasszuk a kereső embereket, hanem odaszeressük őket az Isten országába, hogy ők is biztonságos rejtekhelyet találjanak az Úrnál!

Trencsényi László
református lelkipásztor

**************************************************************
A SZENT SÁTOR

"....beborította a felhő a kijelentés sátrát és az Úr dicsősége betöltötte a hajlékot."
2 Mózes 40,34

Isten népe a szövetségkötéskor, nemcsak a tízparancsolat két kőtábláját kapta, hanem a központi kultuszhely aprólékos leírását is. (A Szent Sátor részletes bemutatását a 2 Mózes könyv 25. fejezetében találjuk.) Ez a kijelentés sátra volt, mely Isten közvetlen jelenlétét szimbolizálta. A pusztai vándorlás során, mindig a szent sátor állt a tábor középpontjában, melyet a léviták sátrai öveztek, szép rendben. Mózes először is a népet adakozásra szólította fel és így nagyon sok érték összegyűlt. Másodszor, Isten név szerint olyan embereket választott ki, akiket Szentlelke által alkalmassá tett arra, hogy mindent jól elvégezhessenek.
A szent sátor
A sátor egy 25x50 m alapterületű udvaron állt, melyet 2m magas lenvászonból készült hófehér "kerítés- vett körül, melyet 60 faoszlop tartott. Kelet felől volt egy 10 m széles gyönyörű szőttesből készített kapuja. A sátor díszítéséhez használt színeket is maga az Úr maga adta meg: Fehér, kék, bíborpiros és karmazsin.
• Az udvaron volt a fából készült, vörösrézzel bevont nagy áldozati oltár: 1,5m magas és 2,5x2,5m volt. Itt áldozták fel a papok az áldozati állatokat.
A sátor ajtaja előtt volt a mosdómedence, melynek méreteit nem ismerjük, csak azt, hogy a szolgáló asszonyok "réz- tükreiből készült. Csak azután léphetett be a pap a templomba, ha itt megmosta kezeit és lábait. .(2 Mózes 38)
• A sátor maga valójában egy 15x5m alapterületű 5m magas, két részből álló "ház- volt. A váza 48db aranyozott akácfadeszkából állt, amelyeket egymással tökéletesen összeillesztettek. Minden egyes aranyozott deszka, két ezüsttalapzaton nyugodott. A tetőzetet, négy különböző színű sátorlap borította.

A Szentek Szentje: .(2 Mózes 25,10-22)
Ez volt az Izraeliták számára a legszentebb hely, mely egy 5x5m-es alapterületű zárt helyiség volt, ahova csak a főpap léphetett be évente egyszer, hogy bemutassa népének bűneiért az engesztelő áldozatot. Itt volt a Szövetségláda, benne a Tízparancsolat két kőtáblája. A fedélen két kiterjesztett szárnyú kerub volt mintázva.
Ezt a helyiséget egy gyönyörű kárpit választotta el a szentélytől, melyre kerubok voltak hímezve.
(2 Mózes 26,31-37)

A Szentély felszerelési tárgyai: .(2 Mózes 37)
Amikor a pap belépett a Szentélybe a következő tárgyakat látta:
1. Balról, vagyis dél felől állt a hétágú, színaranyból készült gyertyatartó (menóra), melyek olajmécseseit a szolgáló papok minden reggel és este rendbe hoztak.(2 Mózes 25,31-40)
2. Jobbról, tehát észak felől állt a szent kenyerek asztala, szintén arannyal bevont fából készült. Ezen kellett elhelyezni a nép hálájaként minden héten az áldozati kenyereket. Izrael 12 törzse nevében, melyeket a papok szombatonként cseréltek.(2 Mózes 25,23-30)
3. A kárpit előtt, középen állt az 1m magas 0,5x0,5m- es kis illatáldozati oltár arannyal bevonva, melyen minden reggel és este jó illatot gerjesztettek. .(2 Mózes 30,1-10)

Az elkészült sátor csodálatos látvány lehetett, mert itt minden a Mindenhatónak a dicsőségét szolgálta: a gyertyatartó, a szent kenyerek asztala, a szövetségláda. Boldog ember volt, aki oda bemehetett és láthatta mindezeket.
Nekünk viszont, akik hiszünk Jézus Krisztusban mindennél nagyobb az örömünk, mert Őbenne, Isten jött el a földre, hogy megmentsen minket!
Ezért számunkra az a gyertyatartó Őt jelképezi, mert Ő a VILÁG VILÁGOSSÁGA, Aki beragyogja az életünket.
Jézus mondja: "Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.- János 8,12
"Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból; hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára." Lukács 1,78-79

Számunkra a szent kenyerek asztala is Őt jelképezi, mert Ő az ÉLET KENYERE, Aki értünk adta megtöretett testét. Jézus mondja: "Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha.- János 6,35

Ő az ÚJ SZÖVETSÉG szerzője, melyet nekünk örök szövetségül szent vére árán adott, és Ő általa van szabad utunk a Atyához. Számunkra a Jézus Krisztus dicsősége, minden templomnál nagyobb, mert Ő az Isten Szentje.

Isten, nemcsak a sátor felszerelését mondta el, hanem a papok tisztségét, minden feladattal együtt pontosan megszabta, egészen addig, hogy az öltözetük is az Ő akaratának megfelelő legyen, különös tekintettel a főpap ruházatára. A főpap jelképesen magára ölthette Izrael fiait, mivel egyrészt vállain, másrészt szíve fölött hordhatta őket, aranyba foglalva, drágakőbe vésve neveiket. Így vihette be évente egyszer a nép bűnei miatt a Szentek Szentjébe, az engesztelő áldozat vérét, melyet a kegyelem trónusára a szövetség ládájának fedelére hintett. Boldog ember volt az, aki láthatta a saját törzsének nevét, a főpap ruháján, mert drágakőbe volt bevésve a neve, ami azt jelentette, hogy szüntelenül ott van Isten színe előtt, és az élete nagyon drága az Úr számára.

Testvér, nekünk nagyobb főpapunk van Áronnál, az élő Úr Jézus Krisztus.
"Krisztus pedig megjelenvén, nem kézzel csinált sátoron keresztül, és nem bakok és bikák vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve" Zsidók 9,11-12
Nekünk nem drágakőbe van bevésve a nevünk, hanem az Élet Könyvébe, és nem vésővel írták, hanem drága vérrel a mi Urunk Jézus által, ott a Golgotán! Becsüljük meg örökre, ezt a legdrágább Istentől kapott ajándékot.

"Mivel pedig, atyámfiai, teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől, a testét pedig megmosták tiszta vízzel. A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk; mert hű az, aki ígéretet tett."

(Zsidókhoz írt levél 10, 19-23)

***

A LEGNAGYOBB FELADAT A HÍVŐ SZÁMÁRA!

Jézus mondja:

„Ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt." Lukács.12, 8

Aki az Úr Jézust követi, az a legnagyobb felelősséget vállalta. Ha valaki Jézusról vallást tesz, az nem kisebb feladatot teljesít, mint az életmentés áldott feladatát! Ez hívő életünk értelme, ezért születtünk újjá, ezért élünk még, ezért neveztetünk Krisztusról keresztyénnek, ezért vagyunk az övéi, ez a küldetésünk lényege, mert mi már Hozzá tartozunk, és Ő ebben a munkában akar használni minket!

Jézus tanítványaiként a legnemesebb küldetésben járunk, mert nekünk kell megismertetnünk kortársainkkal az élő, feltámadott Jézus Krisztust. Ez a legfontosabb, a legnehezebb, a legtapintatosabb, de egyben a leggyönyörűbb feladat is, amit ember kaphat.

Ma még vallást tehetünk az Úrról, de ezt csak Isten Lelke által felkészítve tudjuk, ha Ő már: „.késszé és hajlandóvá tett arra, hogy ezentúl Őneki éljünk!" Heidelbergi Káté, 1 kérdés. Isten Szentlelke által indít bennünket embertársaink megmentésére, mert szánalmat ébreszt szívünkben az elveszettek iránt!

Aki Jézus Krisztust a szívébe fogadta, az csodálatos lelki változáson ment át, és nem lehet többé „néma keresztyén"! A megtért embernek megnyílik a szíve, megnyílik a nyelve az istendicséretre és a vallástételre.

Tudjuk, hogy aki Jézust szégyelli e földön, azt Ő is „szégyellni" fogja majd az Atya előtt. A vallástétel nem kötelező, de az elhallgatás szörnyű tiszteletlenség az Úrral szemben. Vállaljuk Megváltónkat az emberek előtt, hisz Ő is vállalt minket, amikor életét áldozta értünk a kereszten! Hálából szenteljük Neki életünket, és éljünk ezután az Ő dicsőségére!

Ttrencsényi László

Nyírtura, 2006

***

VII. Parancsolat
„Paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó." Efezus 5,3

A paráznaságról
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a testiség, a pornográfia elárasztotta világunkat, hiszen szinte minden forrásból árad ránk a szenny. Korunk embere (kevés kivétellel) annyira fertőzött már, hogy a szabad szexualitást tartja természetesnek! Sajnos, itt is a sátán nyílt vadászterületével állunk szemben, aki alattomosan felhasználva az irodalom, a film, a számítógép világát, az emberiség túlnyomó részét már szerencsétlen koldussá tette.

Az Úr Jézus több helyen is rávilágít a paráznaság bűnére.
„Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében." Máté 5 28
A mi szemünkben vajon minek számít a paráznaság? Tudnunk kell, hogy a „Ne paráználkodj!" parancsolat nincs felfüggesztve, és nem is lesz soha!
Tragikus és fájdalmas, hogy igen sok olyan fiatal, akik a bibliai tanítást jól ismerik, akiket egyébként hívőnek ismerünk, e bűn elkövetése után arra hivatkozik, hogy akkor még nem is volt „megtérve".
Nem egy olcsó kifogás ez, amellyel igazolni próbálják bűneiket?
Isten egyetlen bűnt sem hagy büntetlenül. „Mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek." Róma 14,12

„Nem véletlen, hogy Isten a „ne ölj" és a „ne lopj" parancsai közé iktatta: „ne paráználkodj". Talán ez ellen vétenek a legtöbben, a legtöbbször. Nem véletlen, hogy erről milyen szókimondó Isten. A nemiség, a szerelem, a család kérdésében szinte mindenkinek fáj valami. Életünknek szüksége van a reformációra, megújulásra: ezen a ponton bizonyosan." Cseri Kálmán

Parázna = ( görögül pornosz) = eladni, áruba bocsátani.

Isten szemében minden házasságon kívüli tisztátalan testi kapcsolat paráznaságnak számít.
A parázna ember vétkezik, Isten törvénye ellen, önmaga ellen és a megcsalt személy ellen.

· Isten az emberi testet nem bálványnak teremtette, hogy minden kívánságát teljesíteni kellene.

· Nem is ruhának alkotta, hogy váltogassuk, mint a nyitott házasságban élők.

· Nem is árunak teremtette, hogy eladható lenne.

· Nem is szemétnek, hogy odadobjuk bárkinek, mint valami tárgyat.

· Az Áldott Isten, amikor embert alkotott a testet templomnak tervezte, tisztának, és szentnek.

A paráznaság bűnei:

· bujálkodás, orgiák, perverzítás,

· erőszakosság nemi kapcsolatban,

· házasságon kívüli nemi kapcsolatok,

· házasságtörés, kacérság,

· leselkedés, önkielégítés,

· parázna gondolatok megtűrése,

· pornó képek-filmek-újságok nézése,

· szemérmetlenség, tisztátalan szemek

„Minden paráznaság kárhozatos Isten előtt, s így ha Isten haragját nem akarjuk magunkra vonni, tartózkodnunk kell attól. Mivel testünk és lelkünk a Szentlélek temploma, mindkettőnek tisztaságát meg kell őriznünk, s ezért nemcsak a külső vétkezéstől kell szűziesen tartózkodnunk, hanem szívünkben, szavainkban, testtartásunkban s mozdulatainkban is kerülnünk kell a bűnt. Testünk legyen mentes minden féktelenségtől, lelkünk minden szenvedélytől, úgyhogy semmi részünket se mocskolja be a szemérmetlenség szennye." Kálvin János

„Ne próbáljuk mi összeegyeztetni azt, amit Isten szétválasztott. Nagyon gonosz dolog elmozdítani azokat a határköveket, amelyeket Isten állított. Élesen szét van választva egymástól az igazság és igazságtalanság, a világosság és a sötétség területe. Nem bizonytalan határ ez. Nem lehet egyszerre mind a két területen mozogni. Hívőnek a hitetlennel nincs közössége." Carl Eichhorn: Isten Műhelyében

A hívő emberek jól tudják azt, amit a hitetlenek nagyon nem szeretnek hallani, hogy nemcsak a házasságtörés számit paráznaságnak, hanem minden házasságon kívüli nemi kapcsolat is. Ismerjük a bibliai József történetét, aki kitépte magát a gonosz nő karmaiból és elmenekült. Ő fel volt készülve arra, hogy nemet mond, bármi történjék is. Számára ugyanis a paráznaság Isten elleni súlyos bűn volt. Mi is tartsuk mindig szem előtt az Igét:
„...paráznák.. nem örökölhetik a mennyek országát". 1Korinthus 6,9
„De kívül maradnak az ebek, a varázslók, a paráznák, mindenki, aki szereti és cselekszi a hazugságot." Jelenések 22,15

A hetedik parancsolatban tehát Isten a tiszta erkölcsi életet védelmezi.
A szexualitást Isten házasságba tervezte és csakis ott lehet vele Isten akarata szerint élni. A tiszta szerelem olyan kincs, mely Isten drága ajándéka. Aki ezt eltékozolja, az bemocskolja éltét.

Mit akar Isten a hetedik parancsolatban?
„Azt, hogy a paráznaságot mi is szívből gyűlöljük, mivel Isten megátkozta azt, és hogy tiszta és fegyelmezett életet éljünk akár a szent házasságban, akár azon kívül. Mivel testünk és lelkünk a Szentlélek temploma, Isten azt akarja, hogy mindkettőt tisztán és szentül őrizzük meg. Ezért megtilt minden parázna cselekedetet, viselkedést, beszédet, gondolatot, vágyat és mindent, ami erre ingerelhetne." Heidelbergi Káté

Trencsényi László

református lelkipásztor

***

„Igaz az a beszéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött el a világba, hogy a bűnösöket üdvözítse."1Timóteus 1,15

VELÜNK AZ ISTEN!

Pál apostol nagyon határozottan jelenti ki, hogy ez a beszéd IGAZ és teljes elfogadásra méltó. És mégsem kell az igaz beszéd! Ó milyen kevesen veszik a kezükbe az igaz Szentírást, és milyen kevesen hisznek ma Jézus Krisztusban?

Testvérek, manapság amikor az emberek szájából annyi igaztalan beszéd, annyi bizonytalan kétes értékű, megtévesztő és félrevezető kijelentés hangzik el, hogy a kis emberke nem is tudja már kinek mit higgyen el. De nem így van ha ISTEN SZÓL: mert az Ő beszéde igaz! És mennyire igaz!

Jézus születése óta kétezer év telt el, és ma is és örökké IGAZ marad!

„Boldog, aki hitt, mert beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott!" Lukács 1,45

Amióta az Úr Jézus eljött közénk, azóta a követői mindig elmondhatták, hogy: Velünk van Isten! Ő az Üdvösséget adó, a Megtartó, a Szabadító!

A fenti ige alapján kijelenthetjük, hogy Jézus Krisztus nem kevesebbért jött, nem másért jött, mint, hogy a bűnösöket üdvözítse. Aki ma nem hisz Jézus Krisztusban, az a lehető legnagyobb bajban van, mert nincs tisztában a bűnnel, annak súlyával és szörnyű következményeivel! Jézus nélkül ugyanis mindenki reménytelen, kárhozatos állapotban van!

„Aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van." János 3,18

Ő azért jött a mennyből, azért öltött testet, hogy minket, bűnösöket üdvözítsen. Igen minket, bűnösöket!

Sokan karácsonykor csak a szeretetről szeretnek hallani, de a bűnről nem.

Jézus szeretete pedig karácsonykor éppen a bűnösök felé nyilvánul meg.

„Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre."

Lukács 5,32 Erről van szó! Ezért jött el Jézus a mennyből! Értünk jött bűnösökért! Be kell látnunk, hogy ez világos beszéd, egyáltalán nem bonyolult, és bárki számára, akár egy gyermek számára is érthető! Aki ezt megérti és megtérvén megköszöni Istennek mindazt, amit érte tett, az meg van mentve!

„Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre...." János 3, 17-18

Testvér! Ő ezt az életmentő küldetést érted is tökéletesen bevégezte ott a kereszten, amikor érted is kimondta, hogy: ELVÉGEZTETETT! Ha hiszel Jézus Krisztusban: meg vagy mentve!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***

TELJES ODASZÁNÁS

„Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim,
hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket
élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek;
és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával,
hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes." Róma 12, 1-2

EBBEN AZ IGÉBEN IS MEGLÁTHATJUK ISTENÜNK SZERETETÉT, AKI GYERMEKEIT ÖNVIZSGÁLATRA KÉSZTETI!
Most is azt látjuk, hogy a Szentháromság Egy, Örök Isten törődik velünk, amikor azt kéri tőlünk ez igében, hogy szánjuk oda testünket élő szent áldozatul okos istentiszteletként.
Az okos istentisztelet: Szt. Benedek szerint okos istenszolgálatot jelent.

Először egy életre szóló elkötelezettséget vár tőlünk a mi Urunk: SZÁNJÁTOK ODA TESTETEKET!
Első kérdésünk ez lehet:

· Hogyan tiszteltem, hogyan szolgáltam én eddig Istent?

• Megtörtént-e teljes odaszánás, odaáldozás, vagy nem, vagy esetleg csak félig-meddig?
De kik azok, akiktől elvárható életüknek ez a teljes és tökéletes odaszánása, Istennek kedves élő, szent, áldozatul?
Csak azok, akiknek az életében megtörtént a csodálatos változás.
Akik megismerték Jézus Krisztust és követik, mert szeretik Őt, mivel tanítványai lettek.
Akik Isten gyermekei: megtért újjászületett, kegyelmet nyert emberek.
Jézusért szánjuk tehát oda magunkat teljesen, mert Ő odaszánta életét értünk a kereszten, ezért nekünk is kell Őt becsülnünk annyira, hogy ezt mi is megtegyük.
Minket az Úr most erre bíztat, sürget, sőt sarkall, ösztönöz, bátorít, mert Ő szereti az övéit, ezért ez igében is irányít, és vezet is minket, mert Ő igazán tudja, hogy ez örökéletkérdés!
Másodszor, mint szeretett gyermekeit int és figyelmeztet is!

NE IGAZODJATOK! NE IDOMULJATOK! NE SZABJÁTOK MAGATOKAT -E VILÁGHOZ!
Ez ige alapján alkalmat kínál, most arra, hogy átgondolhassuk e téren is életünket!
Mihez, kihez igazodtam, idomultam eddig? Mihez szabtam eddigi életemet?
Tudjuk, hogy az ördög nagyon jól tud idomítani, és kitűnő szabásmintákat tud készíteni.
Nagyon szimpatikus kínálataival minket is megpróbált letéríteni a keskeny útról.
Ezért, kérhetjük a mi Urunkat, hogy bocsásson meg nekünk:
• Amikor hagytuk, hogy ez a sikerorientált világ minket is magával ragadjon és Tőle elszakítson.
• Amikor a bűnös világhoz idomulva engedtük, hogy a kapzsiság, az irigység, a harag, és a gyűlölet minket is megfertőzzön!
• Amikor nem Isten igéjéhez igazodtunk és engedetlenségünk által, mi is betévedtünk a mértéktelenség mocsarába, a bűnös kívánságok útvesztőibe.
• Bocsásson meg nekünk, ha sokszor fontosabb volt számunkra az evilági szórakozás, a munka, a család, az egészség, vagy bármi és bárki más, mint az Ő szent akarata!

Harmadszor azt kéri ma tőlünk az Úr, hogy változzatok, ÚJULJATOK MEG!

· Ismerjük az igét: „Ahol nincs kijelentés, ott elvadul a nép!"

• Tudjuk, hogy az a gyülekezet, ahol nincs lelki megújulás, ott elsorvad a missziós lendület!

Tanúi vagyunk, naponta látjuk, szomorúan tapasztaljuk, hogy ahonnan Istent kizárják hová fajulhatnak dolgok.
• Belátható, hogy Nélküle nincs megújulás sem egyházi, sem társadalmi vonalon: csak romlás, és pusztulás, legyen az egyéni, családi, társadalmi, erkölcsi, politikai, vagy kulturális szinten.
• Be kell látnom, hogy Nélküle hitéletemben sincs megújulás, csak szánalmas próbálkozás, meddő erőlködés, belefáradás, meglankadás és kudarcok sorozata!
Uram, ments meg engem, és ne engedj hitéletem: langyossá válni, elmocsarasodni!

Uram, add, hogy megújuljak, kérlek Lelked által újíts meg!
KÖSZÖNÖM, HOGY SZERETSZ, HOGY MÉG ÉLEK, HOGY A TIED LEHETEK!
Nem szeretném elveszíteni a drága hitnek frissességét, elevenségét, üdeségét, az első szeretet tüzét!
Uram, Neked szentelem hátralévő életem!
• Itt van a szívem: foglald el a téged megillető helyet, és teljesen legyen tied ezután!
• Itt van a kezem: legyen tied, mozdulni érted, használd kezemet segítésre, símogatásra!
• Itt van a lábam: legyen a tied, menni oda ahova Te akarod, vinni a drága hírt az embereknek!
• Itt van a szemem: segíts másokat észrevenni, könyörülni, hogy ne legyek vak mások szenvedése láttán!
• Itt van a szám, a nyelvem: segíts rólad tisztán szólni, téged imádni,mert ez az egyetlen értelmes, amit szólhatok!
Testvérek, ezután már nem lehet más célunk, mint Istennek odaszánt élettel, azt keresni, kutatni és megélni, ami Istennek kedves, ami jó, ami neki tetsző, ami tökéletes! Istenünk Szentlelke adjon hozzá erőt mindannyiunknak!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***

JÉZUS MELLETT

„Mi pedig hálával tartozunk az Istennek mindenkor értetek, testvéreim, akiket szeret az Úr, mert kiválasztott titeket az Isten kezdettől fogva az üdvösségre, a Lélek megszentelő munkája és az igazságba vetett hit által kezdettől fogva: Erre hívott el titeket a mi evangéliumunk által, hogy így részesüljetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségében." 2Thesszalonika 2,13-14

MEKKORA KINCSNEK LEHETÜNK BIRTOKOSAI, ha mindezeket megértjük, elhisszük és befogadjuk!?
Örvendezzünk a mi áldott Istenünknek, aki így szeret, aki egyszülött Fiában, az Úr Jézus Krisztusban kiválasztott és megváltott minket bűneinkből, akinek dicsőségében részesülhetünk!
Mert Csodálatos a mi Megváltónk Jézus Krisztus, és páratlan az ő gazdagsága!

Jézus nevére, hírére, mindig megdobbant az emberek szíve és tömegek özönlöttek hozzá, mert látni, hallani akarták Őt! Jöttek mindenfelől, minden gondjukkal, bajukkal.
Kétségbeesett anyák hozták gyermekeiket!
Betegek hozták sebeiket!
Gyászolók hozták fájdalmukat, könnyeiket. A LEGJOBB HELYRE HOZTÁK!!!

Jézus mellett, közelében: valami megmagyarázhatatlan nyugalom töltötte el szívüket.
Olyankor elcsitult a zaj, felfrissült a szív, kisimultak a ráncok, és a gondfellegek eltűntek.
Rendkívüli módon élték át Isten jelenlétét.
Kimondhatatlan biztonságban érezték magukat.
Megnyugodtak, szinte magukról is megfeledkeztek.
Éhezték, szomjazták, szinte itták szavait, az IGAZSÁGNAK BESZÉDÉT.

Jézus szavai: úgy hatottak, hogy nem maradhatott semleges egyetlen ember sem!
Szelíd szavai csontokat törtek, szívig, lelkük mélyéig hatottak.
Mert szavának ereje volt, mivel BESZÉDE LÉLEK, ÉS ÉLET, ÉS ÖRÖK!
Teremtő, szavával lecsendesítette a tengert, és lecsendesítette
a haragosokat, és az ölni készülő írástudókat, farizeusokat.
Szavai leleplezték a képmutatókat, és elnémították az acsarkodókat, a vádaskodókat.
Ugyanakkor megsimogatták a megtérő bűnösöket, a megvetetteket,
az árvákat, a szegényeket, az elesetteket.

Jézus Krisztus messiási jelei, csodái felülmúltak minden képzeletet, mindenkit ámulatba és csodálkozásba ejtettek,
„Mert minden őáltala lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami létrejött."
Teremtő hatalmával áldotta meg Kánában, első messiási jelként a vizet, mely borrá teremtetett.
Teremtő hatalmával vette kézbe az öt kenyeret, és a két halat és táplált vele ezreket.(ma is milliókat!)
Teremtő hatalmával dorgálta meg a szeleket és lett nagy csendesség.
És tanítványai megsegítésére, az Ő számára a tenger sem jelentett akadályt!
Jelei, csodái, megdicsőülése térdre és imádatra kényszerítették a jelenlévőket. (és minket is mai tanítványait!!)

Jézus tettei, gyógyításai mindig az irántunk való könyörületből, szánakozásból, együttérzésből eredtek.
Szerető, irgalmas szívéből fakadó gyógyításai nyomán a gyógyultak ujjongva dicsérték Istent.
Mert Őáltala a megszállottak megszabadultak, a vakok láttak, a bénák jártak, a süketek hallottak, a leprások tisztultak és halottak támadtak fel.
Mi is sebei árán gyógyultunk meg!

Jézus tanításainak: mennyei hatalma ereje volt és van, mert általa és benne a földre érkezett a mennyek országa!
Példázatai érthetővé, élhetővé tették az életet.
Gondolkodóba ejtették a bölcseket, megfontolásra késztették a hitetlenkedőket, és
Világos látásra vezették a bizonytalankodókat.
Soha senki nem volt olyan mély és áldott hatással az emberiség történelmére, mint Ő!

Jézusban a megoldás érkezett: Hatására a bűnös bűnbánatot tartott.
A haragos kibékült, a sértett megbocsátott.
Az ökölbeszított kezek kiengedtek, és fölszáradtak a könnyek:

· Az erőszakos megtorpant.

· Az indulatos lecsillapodott.

· A gyűlölködő meghatódott.

· Az irigy magába szállt.

· A parázna felhagyott a bűnnel.

· A megátalkodott engedelmeskedett.

· A kapzsi, pénzsóvár adakozó lett.

· A gőgös, öntelt pedig szelíd és alázatos!

Jézus ma is kegyelmet, életünkre teljes megoldást kínál: Az elveszetteknek menekülést.
A bűnösöknek, betegeknek gyógyulást.
A szomjazóknak életnek vízét, az éhezőknek mennyei kenyeret.
A keresőknek mennyi utat, a sötétben járóknak világosságot.
A megalázottaknak igazságot.
Követőinek megnyugvást, békét és üdvösséget! NEM ÉLHETÜNK NÉLKÜLE !!!!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***

JÖTT A BŰNÖSÖKET MENTENI!

Jézus mondja: „Mert nem az igazakat hívogatni jöttem, hanem a bûnösöket a megtérésre." Máté 9,13

Tudjuk, hogy minden igeolvasásnak, igehallgatásnak mennyei célja van! Valahányszor hittel nyitjuk ki a Bibliát, Isten az Ő szeretetével hív magához és keresi a szívünket a MEGTÉRÉSRE. Engedjük, hogy Igéje most is és mindenkor szíven találjon és megtisztítson.

A legdrágább karácsonyi üzenet az, hogy Jézusban az ÉLET érkezett a földre, aki szeretetével önmagához hívja, és szívére öleli a MEGTÉRŐ bűnösöket. Így ölel magához most minket is, mert mind a mai napig Jézus Krisztus szeretetéből élünk, Aki drága áron váltott meg minket. Azért élünk még, mert Ő eljött a mennyből, hogy a bűnösöket megmentse, meggyógyítsa, életüket rendezze! Jézus ma is hívja a bűnösöket! Boldog, aki engedelmeskedik neki!

Hozzá jönni kizárólag nyitott szívvel érdemes! Soha ne jöjj hozzá megszokásból, közömbös szívvel, vagy félszívvel, de jöhetsz bátran, bármikor könnyek között, bűnbánó szívvel!

Testvér, csak akkor lesz igazi nyugalma a lelkednek, ha őszinte gyermeki hittel rábízod magad, mert akkor a megoldás érkezik zaklatott életedbe. Ahol Jézus van, ott ÉLET van és gyógyulás, ezért most egy őszinte csendes imádságban sorold el az Úrnak fájdalmaidat, sebeidet, gondjaidat. Ő ismeri, hogy hol vérzik az életed, öntsd ki előtte beteg szívedet, mert ma még rendezheted az Úrral összekuszált életedet, megoldatlan dolgaidat. Bízd magad az áldott orvosra, és megláthatod Isten szabadítását.

Úr Jézus segíts, mert Te vagy az ÉLET! Te a bűnösöket menteni jöttél. Kérlek, bocsásd meg bűneimet, és jöjj el az én szívembe, mert tudod, hogy nélküled minden szétesik, haldoklik, összeomlik körülöttem! Kérlek, ments meg! Nélküled nem élet az életem! Lelked által gyógyíts meg, hogy teljes szívvel a tied lehessek. „Gyógyíts meg Uram és meggyógyulok, szabadíts meg és megszabadulok, csak téged dicsérlek." Jeremiás 17,14

Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor Jézus Krisztus útja és a te utad végre MEGEGYEZIK, amikor mindketten azonos irányba haladtok- EGYÜTT, amikor vele járod minden lépésedet- HAZAFELÉ! Tedd a kezed bátran az Úr Jézus Krisztus átszegzett kezébe, és hajtsd a szíved meghitten az Ő megsebzett szívére, mert Ő sebeivel gyógyítgat most is téged!

Ha mindezt megteszed, és vele jársz, meglátod az Isten dicsőségét. Félned nem kell többé, aggódnod nem kell többé, csak hinned kell Benne rendületlenül, és elmondhatod az Ige szavaival: „Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem." Zsidók 13,6 Isten most Igéje és Szentlelke által téged is menteni akart, fogadd be Őt a szívedbe, hogy végre a drága Megváltó, Jézus Krisztus legyen számodra a legfontosabb ezután, mindenek fölött!

Trencsényi László
református lelkipásztor

***

A legnagyobb Feladat a hívő számára!

Jézus mondja:
„Ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt." Lukács.12, 8

Aki az Úr Jézust követi, az a legnagyobb felelősséget vállalta. Ha valaki Jézusról vallást tesz, az nem kisebb feladatot teljesít, mint az életmentés áldott feladatát! Ez hívő életünk értelme, ezért születtünk újjá, ezért élünk még, ezért neveztetünk Krisztusról keresztyénnek, ezért vagyunk az övéi, ez a küldetésünk lényege, mert mi már Hozzá tartozunk, és Ő ebben a munkában akar használni minket!

Jézus tanítványaiként a legnemesebb küldetésben járunk, mert nekünk kell megismertetnünk kortársainkkal az élő, feltámadott Jézus Krisztust. Ez a legfontosabb, a legnehezebb, a legtapintatosabb, de egyben a leggyönyörűbb feladat is, amit ember kaphat.

Ma még vallást tehetünk az Úrról, de ezt csak Isten Lelke által felkészítve tudjuk, ha Ő már: „.késszé és hajlandóvá tett arra, hogy ezentúl Őneki éljünk!" Heidelbergi Káté, 1 kérdés. Isten Szentlelke által indít bennünket embertársaink megmentésére, mert szánalmat ébreszt szívünkben az elveszettek iránt!

Aki Jézus Krisztust a szívébe fogadta, az csodálatos lelki változáson ment át, és nem lehet többé „néma keresztyén"! A megtért embernek megnyílik a szíve, megnyílik a nyelve az istendicséretre és a vallástételre.

Tudjuk, hogy aki Jézust szégyelli e földön, azt Ő is „szégyellni" fogja majd az Atya előtt. A vallástétel nem kötelező, de az elhallgatás szörnyű tiszteletlenség az Úrral szemben. Vállaljuk Megváltónkat az emberek előtt, hisz Ő is vállalt minket, amikor életét áldozta értünk a kereszten! Hálából szenteljük Neki életünket, és éljünk ezután az Ő dicsőségére!

Trencsényi László
református lelkipásztor

Leírás: /data/gallery/2634/thumb_t-l.jpg

SZOLGÁLATAIM

*************
Lukács 11,42
A SZÍVTELEN ADAKOZÁS BŰNE
Lukács 12, 20-21
A KAPZSISÁG BŰNE
Lukács 12, 8-9
AZ ELHALLGATÁS BŰNE
Máté 6,9
ISTEN AKARATA
Máté 5,3
LELKI SZEGÉNYEN
Ézsaiás 12,3
TISZTA FORRÁSBÓL
Márk 4,18-20
A MAGVETŐ PÉLDÁZATA
Márk 3,4-5
GYÓGYÍTÁS SZOMBATNAPON
Máté 24,12
MEGHIDEGÜLT SZERETET
János 18,37
A LEGNAGYOBB ÖRÖMHÍR
5.Mózes 32,9-11
BIZTONSÁGBAN
Máté 5,13
MENNYEI ÍZ
Máté 5,14
RAGYOGJATOK
1.Korintus 6,19
A LÉLEK TEMPLOMA
2.korintus 2,15
MENNYEI ILLAT
2.Korintus 3.3
ÉLŐ LEVELEK
1.Péter 2,9-10
SZENT NEMZET

***
A SZÍVTELEN ADAKOZÁS BŰNE

"De jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságos ítéletet és az Isten szeretetét, pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhanyagolni!" Lukács 11,42.
Az Ószövetségben több utalást találunk a tizedfizetésre. A mi Urunk Jézus Krisztus is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mégpedig új alapra helyezve azt. Üzenetét, tanítását összefoglalhatjuk egy rövid mondatban: Hiába minden szívtelen áldozat. A szív az igazi Istennek tetsző áldozat! Merő képmutatás lesz életünk és minden adakozásunk is ha nincs benne az Istenünk iránt érzett őszinteség, tisztesség, igazság és szeretet.
Sokan foglalkoznak napjainkban is a tized fizetésének kérdésével. Egyes felekezetek burkoltan ködös utalásokkal tartanak rá igényt, mások természetesnek veszik és nyíltan hirdetik, vagy egyenesen megkövetelik tagjaiktól a tizedet. Ez egyes szektákban olyannyira eltorzult már, hogy híveikkel kérdőíveket is kitöltetnek keresetükről. Elrettentő esetekben még attól sem riadnak vissza, hogy "bevessék" az Anániás és Safira esetét (Ap.Csel.5) vagy egyenesen átokkal fenyegetik meg a "tudatlan hívőket"!
Vigyáznunk kell ezekre a farizeusi csapdákra, mert nem mindegy hogyan kezeljük ezt az érzékeny kérdést! Ebben fenti példában szereplő tizedfizetés minden jó érzésű ember szemében visszataszító hatást kelt, mert gőgössé, fölényessé, elbizakodottá teszi az adakozót. Így nincs értelme az adakozásnak és felesleges az a nagy buzgólkodás is, amikor az ember szüntelenül csak számol, porciózik, oszt és szoroz, hogy: "mennyi jár" az Istennek, de a szíve mindig kimarad adományából!

Testvérek mi ebben a kérdésben is nagy szabadságot kaptunk a mi drága Megváltónktól. Szabadon és boldogan adhatunk számolatlanul áldott célokra anyagi javainkból. Ismerjük a mi Urunk tanítását: " Ne tudja a te bal kezed mit ad a jobb.-( Máté 5, ) Mert a jókedvű adakozót szereti az Isten! Az Úr Jézus a hideg és merev emberi hagyományok helyett mindig Isten dicsőségét ragyogtatja fel: az igazságos ítéletet, az irgalmat, Isten szeretetét! Ez legyen a helyes magatartásunk mindig amikor adakozunk!

A KAPZSISÁG BŰNE
"Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.- Lukács 12,20-21

A példázatban szereplő embert magunk előtt látva, bizony elcsodálkozhatunk, hogy így földi kincseinket szorongatva mi is Isten szemében milyen szánalmasak, szegények, üresek és becsapottak vagyunk. Ó mennyire eltorzult az értékrendszerünk és az értéknek hitt féltett kincseink mennyire csak hitványságok az örökkévalókhoz képest.
Ennek az embernek tulajdonképpen anyagi javak tekintetében mindene megvolt s úgy tűnt, hogy egyenesben van az élete is: Bő termés, busás anyagi haszon, kényelem stb. Mégis szerencsétlen ez az ember, mert valami nincs rendben az értelmével, lelke kényelméről beszél ugyan de anélkül, hogy valóban törődne is lelkével. A kiábrándító valóság azonban az, hogy nincs már lehetősége anyagi javait élvezni, mert közben véget ért az élete. Őt már nem a nagy földi terveinek megvalósítása vagy az élet kényelmének élvezése várja, hanem a végső elszámoltatás.
Tulajdonképpen a baj forrása a hibás életszemléletében, a kapzsiságban keresendő:
v Nem volt hite : Istent tökéletesen kihagyta minden számításából.
v Nem volt szíve: Csak kapni tudott, mindent csak önmagának akart.
v Nem volt lelki látása: Csak a földi kincseket látta, melyek elvakították.
v Nem volt perspektívája: Csak ebben a földi életben tudott gondolkodni.

Manapság is aki nem Isten szerint gazdag, az bármikor hasonló helyzetbe kerülhet. Ezért ez az eset számunkra is tanulságos figyelmeztető jellegű üzeneteket hordoz. Sajnos hitetlenül mi is így nézünk ki és ilyen magunknak valók vagyunk. De mit is jelent Isten szerint gazdagnak lenni:
v Mennyei kincseket, elavulhatatlan értékeket gyűjteni: Jézus Krisztus által megismerhetjük azt, hogy mi kedves az Úrnak. Ő naponta megtölti életünket gazdagon, békességgel és szeretettel koronáz meg és lelki ajándékokkal ruház fel.
Az Úr arra is figyelmeztet minket, hogy talentumainkkal helyesen gazdálkodjunk és adjuk tovább azt, amit Isten szent kegyelemből kaptunk:

"Adni kell, adni, mindent odaadni: Munkát, erőt, életet, pénzt, ruhát és kenyeret, Könnyet, mosolyt, simogatást, jószándékot, jóakarást, Imádságot, egészséget, melegséget élő hitet. Odaadni akárkinek a legelső nincstelennek.Szeretetet adni- adni s érte semmit sem kívánni- Kalkuttai Teréz

AZ ELHALLGATÁS BŰNE

"Mondom nektek: ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Isten angyalai előtt." Lukács 12, 8-9

Azzal, hogy ha valaki az Úr Jézusról vallást tesz, nem kisebb feladatot teljesít, mint az ÉLETMENTÉS áldott feladatát! Ezért születtünk, ezért élünk, ezért neveztetünk Krisztusról keresztyénnek, ezért vagyunk az övéi, ez a küldetésünk lényege, mert mi már megismertük Megmentőnket, Aki másokat is menteni akar és ebben a munkában minket is fel akar használni!
Nem kisebb a küldetésünk mint az, hogy nekünk, ma élő hívőknek kell megismertetnünk kortársainkkal az élő, feltámadott Krisztust. Ez a legnehezebb, a legtapintatosabb, de egyben a leggyönyörűbb feladatunk is.

Testvérek, ma még vallást tehetünk az Úrról, de mi tisztában vagyunk azzal, hogy ez csak Isten Lelke által felkészítve tehetjük, ha Ő már:
".. késszé és hajlandóvá tett arra, hogy ezentúl Őneki éljek!- Heidelbergi Káté, 1 kérdés. Isten Szentlelke tehát indít minket az embertársaink megmentésére, mert szánalmat ébreszt szívünkben az elveszettek iránt!
De hogyan lehetünk alkalmasak erre az áldott feladatra? Aki Isten Szentlelke által az újjászületés csodálatos változásán átment az nem lehet többé "néma keresztyén"! A megtért embernek megnyílik a nyelve az Istendicséretre és a vallástételre. Amint az első bizonyságtételünkre életünk végéig emlékezni fogunk ugyanúgy mint az első hangos imádságunkra.
Tudjuk, hogy aki Jézust szégyelli-e földön, azt Ő is "szégyellni" fogja majd az Atya előtt. A vallástétel nem lehet senki számára kötelező, de ne essünk az elhallgatás bűnébe, mert ez szörnyű tiszteletlenség az Úrral szemben. Tudjuk-e, merjük így vállalni a Megváltónkat, Aki életét áldozta értünk a kereszten? Ne okozzunk Neki fájdalmat, ha szeretjük Őt!

JÉZUS PANASZA
Ti Mesternek hívtok - és nem kérdeztek engem.
Útnak neveztek - és nem jártok rajtam.
Világosságnak hívtok - és nem néztek rám.
Életnek neveztek - és nem kerestek engem.
Bölcsnek hívtok - és nem követtek engem.
Hatalmasnak neveztek - és nem kértek engem.
Irgalmasnak hívtok - és nem bíztok bennem.
Igazságosnak neveztek - és nem féltek tőlem...
...Ha egyszer örökre elvesztek - ne okoljatok engem!
(A lübecki Krisztus-szobor felirata)

ISTEN AKARATA

"Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is- Máté 6,10
Egyik kedves énekünk mondja:"Akaratod nekem, mutasd meg szüntelen, ne rejtsd el Mesterem, tetszésedet!- Ebben az "én" központú hitetlen világban bárcsak minden ember így keresné naponta Isten akaratát!
Most nézzük meg mi is Isten akarata az ember életében? "Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen.- Ezékiel 18,23 "Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom őt az utolsó napon.- János 6,40

Tudjuk, hogy Isten senkire sem kényszeríti rá akaratát, hanem beleegyezésünket kéri, hogy üdvözíthessen! Szabad akaratunk van ellentmondani vagy engedelmeskedni Istennek.
Az ember romlottsága leginkább abban nyilvánul meg, hogy nem Isten akaratának rendeli magát alá. Még a megtért embereknél is sokszor előfordul ez a "betegség", és nem tudnak Isten akaratába feltétel nélkül belehelyezkedni, hát még beletörődni milyen nehéz!
Márpedig minden olyan imádság céltévesztett és kisiklott, amelynek végére nem lehet oda tenni, hogy: "Legyen meg a Te akaratod". Ne feledjük, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus az utolsó éjszakán is ki tudta mondani, hogy legyen meg az Atya akarata!

Testvér, te ki tudod- e mondani Pál apostollal, hogy: -Mit akarsz Uram, hogy cselekedjem?- Lehet, hogy Isten azért nem tud adni, mert még mindig mással vagy elfoglalva és mással van tele a kezed és a szíved?
Üresítsd meg Isten előtt magad és Ő gazdagon fog adni, de akkor sem azt amit te elképzeltél, hanem mindig azt amire éppen szükséged van!
Mennyire más lenne az életünk, ha mindenkor szemünk előtt lebegne Isten élő Igéjének vezetése, tanácsa: "Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes." Róma 12,2 "Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek-. 1.Tesszalonika 4,3

LELKI SZEGÉNYEN

" Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa" Máté 5,3

Jézus tanítói működését a valódi boldogság meghirdetésével kezdte meg. Ő ismeri minden emberi vágy végső célját, még azokat is amelyeket megfogalmazni sem tudunk. Látja azt is, hogy miként tévednek el annyian a boldogságkeresés mélységes útvesztőiben. Minket is ismer, akik ma figyelhetünk az Ő szavaira és azt is tudja, hogy jelenleg boldog-e az életünk?

Jézus már az első boldogmondásban megmutatja minden boldogság célját, mely nem más mint a mennyeknek országa. Ehhez először is olyan lelkiállapot szükségeltetik, mint a lelki szegénység. A szó itt koldus szegénységet jelent. Tudjuk, hogy a koldus nem szégyell kiállni az emberek elé és kitartani a kezét alamizsnát várva.
Mi akik lelki szegénynek valljuk magunkat, nem szégyellünk naponta mély alázatban Isten elé járulni és oda nyújtani elé szegény szívünket és Tőle olyat kérni, amit ember nem tud megadni: kegyelmet és bűnbocsánatot és Szentlelket minden napra.
Csak az lehet lelki szegény, aki önmagát megüresítve, semminek tartva, Isten irgalmasságában naponta tud megnyugodni. Tanuljunk meg mindenkor alázatosak maradni az Úr előtt, mert Jézus is vállalta értünk a teljes szegénységet, amikor emberré lett és értünk feláldozta az életét! "Mert ismeritek a mi Urunknak Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén, szegénnyé lett, hogy ti az Ő szegénysége által meggazdagodjatok." 2. Korintus 8,9

TISZTA FORRÁSBÓL

"Örömmel meritek vizet a szabadító kútfejéből- Ézsaiás 12,3
Amikor tanácsot akarunk adni valakinek, akkor szoktuk idézni ezt a szépen csengő buzdítást: "CSAK TISZTA FORRÁSBÓL". Én mégis jobban szeretem ezt a gondolatot- hitem szerint- igazabbnak fordítani:
CSAK AZ EGYETLEN FORRÁSBÓL!
Amint víz nélkül elképzelhetetlen a földön az élet, ugyanúgy a keresztyén ember élete is elképzelhetetlen a szabadulás kútfeje, forrása- Jézus Krisztus nélkül. Én úgy ismerem Isten Igéjét mint egyedüli olyan forrást amelyből valóban örök élet fakad. " Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha örökké meg nem szomjúhozik, hanem az a víz, amelyet én adok neki örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne.- János 4,14

ÖRÖMMEL, AZ EGYETLEN FORRÁSNÁL!
Aki már találkozott Jézus Krisztussal és átélte a megtérés csodáját, az tudja csak, hogy milyen öröm az Úrral minden nap találkozni. Szomorkodhatunk-e az élő víz mellett? Soha! Isten Igéje ragyogóvá teszi a szívünket és az arcunkat.

MERÍTENI AZ EGYETLEN FORRÁSBÓL!
Mi tudjuk, hogy Isten Igéjéből meríteni csak a szívünkkel lehet. Mégpedig azzal az új szívvel amelyet Istentől kaptunk, a régi ugyanis alkalmatlan volt erre. Akinek nincs újjászületett élete, az bizony szomjan halhat még az Ige mellett is. " Ha valaki szomjazik jöjjön énhozzám és igyék " János 7,37 Ma is magához hív az Úr Jézus, és boldog ember, aki hozzá menekül!

Sajnos, nekünk mindig szem előtt kell tartanunk azt az tényt is, hogy nem minden forrás tiszta, ami annak látszik. A szekták ma is tisztának látszó de mérgezett forrással kínálgatnak , ezért mindig vizsgáljuk meg az Ige mérlegén, hogy mit fogadunk el. Tanuljuk meg, hogy mindig csak az EGYETLEN HITELES FORRÁSBÓL táplálkozzunk, ez pedig csakis a Szentírásban hozzánk szóló Isten áldott igéje lehet.
A legcsodálatosabb Istentől kapott lehetőségünk az, hogy akár ma is létrejöhet az állandó, meghitt, élő kapcsolat a Békesség fejedelmével, az Élet Forrásával, Jézus Krisztussal!
Ezzel a képpel kapcsolatban nagyon találó az alábbi vers, melyben három márványcsésze adja át egymásnak a forrásvizet.

Conrad Ferdinand Meyer: A RÓMAI KÚT

Felszökken a víz, s átfolyik
a márványcsésze öblibe,
Túlcsordul most a második,
a vízét zuhogva önti le:
Megtölti ez a másikat,
s már víz pezseg a mélyiben.
Mindegyik vesz, mindegyik ad,
árad és pihen.

Igen, ez a mi küldetésünk is. Nekünk is ilyen őszinte természetességgel kellene mindig továbbadnunk, a mi drága Megváltónktól, Jézus Krisztustól kapott életmentő igét, mert Ő mondja: "Aki hisz énbennem, ahogy az írás mondja, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek- János 7,38
Soha ne hagyjuk el az élő vizek forrását! Az éltető Igét, amit az Úrtól folyamatosan kapunk, szelídséggel fogadva engedjük, hogy színültig megtöltsön, mert csak így fogjuk tudni azt másoknak is továbbadni, szolgálni! Csak így válhat életünk: békességszerző életté, szeretetet, örömet, békességet termő áldott életté!

A MAGVETŐ PÉLDÁZATA

Márk 4, 18-20

"Másoknál a tövisek közé hullott a mag: ezek meghallják az igét, de e világ gondja, a gazdagság csábítása, vagy egyéb dolgok megkívánása megfojtják az igét, úgyhogy ez sem hoz termést. Akiknél a jó földbe hullott a mag: ezek hallgatják az igét, befogadják, és az egyik harmincszoros, a másik hatvan-szoros és némelyik százszoros termést hoz."

A mi drága Megváltónk Jézus Krisztus ebben a felejthetetlen példázatban négyféle talajról beszél, ezek közül három a végeredményt tekintve ugyanaz; előbb vagy utóbb beáll a halál.
Szinte magunk előtt látjuk a magok szomorú sorsát:
ELTAPOSVA, KISZÁRADVA, MEGFOJTVA.

Eltaposva:
Mi az érték ma? Vannak, akik kegyetlenül bánnak mindennel, amit Isten mond és semmibe veszik, legfeljebb csak taposni szeretik. Ők csirájában ölik meg az Igét és mindazt, ami szent, ami pedig számukra az életet jelenthetné, de így még lehetőséget sem adnak a megfoganásra.

Kiszáradva:
Nincs hely, nincs gyökér, nincs víz, mindenütt csak kő van és sivatag. Hányan haltak már meg ilyen lelki sivatagban, Vajon hányan fog-nak még ezután így meghalni, akiknek szívük még mindig kőből van? Számukra csak a felszín a fontos a minden komolyságot nélkülöző látszat. Ha próbák jönnek vagy üldözés, azonnal elszárad a hit és minden szomjan hal!

Megfojtva:
A tövises szív kegyetlen hely. Előbb vagy utóbb, mint a hurok-ba futott vad, belenő a tövis és ő pedig belenő a tövisbe: - nincs menekvés. Pedig még sokáig úgy tűnhet, hogy minden rendben van és él, csak később derül ki, hogy valami nagy baj van a környezettel. A nagy fojtogató jelen van; az, aki a halált tartogatja számára mielőtt még teremni tudna.

Rangos sportversenyeken az esélytelenek megnyugtatásaként fennen hangoztatják, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos és így sokan eleve vesztesként állnak rajthoz.
Ez a kijelentés lelki értelemben a legnagyobb hazugság.
Mert a keresztyénség útján rajthoz álló ember nem elégedhet meg csupán a részvétellel, vagy a második hellyel.
Itt győzni kell, mert minden más eredmény katasztrofális vereség, mely egyenlő a halállal.

Testvérek, ha Jézus Krisztusnak adtuk teljesen a szívünket, akkor a jó talajnak előbb-utóbb teremni kell: "százannyit, hatvanannyit, vagy harmincannyit". Végig kell futnunk az előttünk lévő pályát, hittel és hűséggel. Ne féljünk, hiszen az ige bíztat minket: "Diadalmat ad nekünk" I. Kor 15,57 "A győzelem, amely legyőzte a világot a mi hitünk!" I. János 5,4
Tartozzunk a győztesek közé, hogy elnyerhessük az élet koronáját! "Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek." Jakab 1,12

GYÓGYÍTÁS SZOMBATNAPON

"...szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni, életet megmenteni vagy kioltani? De azok hallgattak. Ekkor haragosan végignézett rajtuk és sajnálta őket szívük keménysége miatt: majd így szólt ahhoz az emberhez: "Nyújtsd ki a kezedet!-Erre az kinyújtotta, és meggyógyult a keze."
MÁRK 3,4-5

Jézusnak ez volt az első nyílt összeütközése a farizeusokkal, akik vérben forgó szemekkel figyelték, amint meggyógyított szombatnapon egy beteget. A rosszindulatú farizeus megfigyelők számára ez olyan felháborító volt, melyért Jézus halálát akarták.

Tudnunk kell, hogy szombatnapon a zsidó rendelkezések szerint tökéletes nyugalmat kell tartani:
nincs tűzrakás, nincs sütés-főzés, nincs utazás, nincs teherhordozás stb. Aki ezt nem tartja meg az a szombat meggyalázója.
Sokan ma is elítélnék Jézust, mivel szombatnapon jót cselekedett, gyógyítani mert.

Vizsgáljuk meg ezt a kérdést részletesebben.
A sabbat (szombat) jelentése: nyugalom. Jézus azt mondja magáról, hogy ő a szombatnak is Ura.(Márk 2,28) Ő életet menteni jött a földre és a nyugalomnap ajándék voltát igyekezett helyreállítani, megszabadítva a törvényeskedő terhektől, mert az Úrnak panasza van rá!
"Ne hozzatok többé hazug áldozatot, még a füstjét is utálom! Újhold, szombat, ünnepi összejövetel? Nem tűröm együtt a bűnt és ünneplést!- Ézsaiás 1,13

Mi akik Jézus követői vagyunk nem a szombatot ünnepeljük nyugalom napjaként, hanem a hét első napját a vasárnapot, mert a mi Urunk Jézus Krisztus ezen a napon támadt fel a halálból. Ezért a mi Református Keresztyén Anyaszentegyházunkban is az apostolok és az őskeresztyének példáját követve: (Ap.Csel 20,7; I.Kor 16,2, Jelenések 1,10) a vasárnapot, az ÚRNAPJÁT ünnepeljük.

A Szentírás szerint mi nem akarunk az árnyéknak szolgálni, hanem a VALÓSÁGNAK.
"Senki se ítéljen el titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt. Hiszen ezek csak ÁRNYÉKAI az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság.- Kolossé 2, 16-17

Ma is sokaknak nagy kérdés az, hogy mit szabad és mit nem szabad a nyugalom napján cselekedni. A kérdésre a választ maga az Úr Jézus adja meg azzal, hogy ezen a napon is "szabad jót cselekedni.- (Máté 12,12)

Nekünk tudnunk kell, hogy nem a "nap" számit, hanem az élet, mégpedig az örök élet. Ezt akarja ma nekünk adni a mi drága Megváltónk. Egyedül Neki van hatalma kimenteni minket a biztos halálból! Ő ebben az igében most nekünk mondja, hogy:"nyújtsd ki" bátran beteg szívedet, és kérd és vedd a kegyelmet! Aki ezt hittel megteszi az valóban csodákat fog átélni: teljes lelki gyógyulást!

Testvérek, áldjuk a mi Urunkat azért, hogy mi Őhozzá; a halálon is győztes Királyhoz tartozhatunk, akinek feltámadására minket a vasárnap megszentelése emlékeztet, de emlékeztet arra a mennyei nyugalomra is, ahová Ő vezet el minket, ha mindvégig kitartunk mellette.
Ezért mindig hálával emlékezzünk arra, amit a mi áldott Megváltónk az Úr Jézus Krisztus tett értünk bűnösökért.

A MEGHIDEGÜLT SZERETET

" Mivelhogy a gonoszság, megsokasodik a szeretet sokakban meghidegül- Mt.24,12

Manapság, globális felmelegedésről beszélnek a tudósok, lelki értelemben viszont globális lehűlést tapasztalunk.
Ebben a könyörtelen világban nem túlzás Tóth Árpád gondolata:"...köztünk a roppant, jeges űr lakik...- Saját bőrünkön tapasztaljuk, ahogy a jégcsapszívek szúrnak, és a jégtömbbe zárt arcizmok görcsbe rándulnak.
Nagyon hideg lett a világ és kitapintható az igazságtalanság, az irigység, a hivalkodás, a büszkeség, a nagyravágyás, a haszonlesés, a harag és a gyűlölet. Szeretet nélkül nem lehet sokáig kibírni. Így élünk vacogva, részvét nélkül az embertelenségben, és szenvedünk tovább a szeretet hiányától mindaddig, amíg nem találkozunk Jézus Krisztussal.
Az Ő mérhetetlen szeretete törte meg a lelki "jégkorszakot-.
A két évezred alatt számtalan ismertetőjele volt a keresztyénségnek, de csak egy marad örök. Nem a különböző jelképekről, sem a betanult szólamokról, hanem csak a szeretetről ismerszik meg Krisztus tanítványa.
"A szeretet soha el nem fogy!-1 Korintus13,8

Minden újjászületett ember csodálatos változáson megy át. Ilyenkor a kívülállók először csak azt érzékelik, hogy a durva, önző, érzéketlen emberből: kedves, gyöngéd, tapintatos személyiség lett. A Krisztusban hívők őszintén szeretik egymást, mert a Lélek tüze melegíti át őket és az első szeretet lángja tartja elevenen a testvéri közösséget. Az Úrtól kapott teljes szeretet kiűzi a félelmet és csak ennek a mennyei szeretetnek erős gátjain törnek meg a jéghideg világ félelmetes vad hullámai.

A LEGNAGYOBB ÖRÖMHÍR

Jézus mondja:
"Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.- János 18,37
Nincs ahhoz fogható öröm, mint amit Isten adott nekünk Jézus Krisztusban. Az Ő eljövetele, megszületése, testet öltése az emberiség számára a legnagyobb örömhír.
Nekünk a Karácsony sokkal többet jelent, mint az általában vett szeretet ünnepe, mert ez a nap az Élő Isten felénk kiáradó végtelen SZERETETÉNEK ünnepe! Higgyük el, hogy Őnála jobban senki sem szeret minket, hisz értünk küldte és adta egyszülött Fiát.

Vegyük a bátorságot és vizsgáljuk meg, hogy igaz-e amit a Biblia Jézusról ír. Győződjünk meg arról, hogy kicsoda Ő, és mit tett értünk, mert Jézusnál csodálatosabb személyiség soha nem született!
Minden hitetlen ember tulajdonképpen merényletet követ el önmaga ellen, amikor nem él ezzel a lehetőséggel. Sokan keserűségükben, vagy kényelmükben nem tudnak, vagy nem akarnak tisztán, józanul látni, mivel csalódtak az igazságtalan világban. De Jézus éppen értük jött, őket hívja, a bajban lévőket, a megfáradtakat, mert még nyitva áll a kegyelem ajtaja és bárkinek része lehet abban a múlhatatlan gyönyörűségben, melyet Isten Fia hozott közénk!

Jézus Krisztus maga az ÉLET! Egyszerűen nem lehet nélküle élni! Ő a bűn miatti halott világba értelmet, életet, megoldást hozott. Az Ő személye, minden ember számára reménységet hozott, mert Ő ma is ad bűnbocsánatot, teljes szabadulást, teljes örömet, teljes nyugalmat, szeretetet, békességet és örök életet annak,aki ezt elfogadja.

Amennyiben szükségünk van ezekre az ajándékokra, akkor kérjük most az Urat, hogy Szentlelke által vegyen lakozást a szívünkben. Csak ekkor lesz boldog az életünk, örök és múlhatatlan az ünnepünk!

BIZTONSÁGBAN

"Mert az Úrnak része az Ő népe....körülvette őt, gondja volt rá, őrizte mint a szeme fényét. Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettük szárnyait, felveszi őket és tollain emeli őket- 5 Mózes 32,9-11

Van egy kedves énekünk, melynek reflénje így hangzik: "Miért szeret Isten, miért szeret még?" Sokszor elgondolkodom azon, hogy miért is szereti Isten az embert ennyire. Még nehezebb ezt érteni akkor, ha arra a mérhetetlen fájdalomra gondolok, amit Isten érezhet a mi bűneink miatt,
Miért szereti hát, mégis Isten a bűnös embert? A hitetlenek számára ez nem is kérdés. Csak a megtért emberként kezdünk elgondolkodni ezen, és mégsem értjük, de annyi bizonyos - nagyon drágák lehetünk a mi Teremtő Atyánknak, ha értünk a keresztre adta az Egyszülött Fiát, Jézus Krisztust.

Ha valakire elmondható ez: "úgy őrzi mint a szeme világát". Akkor tudjuk, hogy ez számára a legértékesebb, legfontosabb, legdrágább, amit a világ minden kincsénél is jobban félt és szeret.
Ez a kibeszélhetetlen szeretet érezhető meg a fent idézett igében. Ha Jézus Krisztust befogadtuk a szívünkbe, megtérésünkkor Isten népének tagjává, drága gyermekeivé váltunk. Féltve őrzött szeretett kincsek lettünk az Élő Isten számára. Ez az igazság!
Miért? Csak azért, mert szeretjük Jézus Krisztust és már az övéi vagyunk!

Egyszer szemtanúja voltam, amint a kis fecskék fészkükből először kirepültek. Láttam azt a kétségbeesett repkedésnek alig nevezhető bukdácsolást, ahogyan próbálták birtokba venni a légteret. Ha nagy üggyel- bajjal végre sikerült valahol landolniuk, láttam amilyen érdeklődéssel ismerkedtek a külvilággal. Számukra eddig a világot csak egy szűkös poros hely, a padlástér félhomálya jelentette. De most kint voltak, bár még gyönge szárnyaikon de már kint a SZABAD világban. Ismerkedtek a soha nem látott tágas kék égbolttal a ragyogó és meleget árasztó Nappal, a széllel, a fákkal, a háztetőkkel, a mezőkkel, a virágokkal és más madarakkal.
De ott sürögtek- forogtak mellettük a szüleik is, akik gyámoltalan fiókáikat féltő szeretettel vigyázták, körülvették, segítették, hívogatták, etetgették, tanítgatták. Ezek a kis fecskék érezhették azt a mérhetetlen szeretetet és gondoskodást, melyet szüleiktől kaptak.

Testvéreim, ti akik már Isten gyermekeinek valljátok magatokat, eltudjátok képzelni azt, hogy Isten megfelejtkezik rólatok? Ti, akik átéltétek a megtérés és újjászületés örömét, és a keskeny úton a mennyei hazába tartotok és kijöttetek a bűnös kívánságok " sötét, poros odújából" a bűn rabságából a SZABADSÁGRA az Isten megváltásának dicsőséges ege alá:- eltudjátok képzelni, hogy Isten magatokra hagy? Ugye nem!! Drágák vagytok Neki, és úgy őriz, mint a szeme fényét! Örüljetek minden napon a ti Megtartó Isteneteknek!

Oly jó, hogy érzem: kezemben kezed,
Követ a léptem: elmegyek veled!
Oly jó, hogy értem: mit ajkad beszél,
Hallgatok rád, és nem érhet veszély!
Oly jó, hogy látom: hol a keskeny út,
amelyen lelkem üdvösségre jut.
Oly jó, hogy tudom: Golgota hegyén,
Lettem a tied, lettél az enyém.
Oly jó, hogy hiszem: megmosott a véred.
Te vagy nekem a Feltámadás, Élet.

A MENNYEI ÍZ

"Ti vagytok a földnek sója.- Máté 5,13
Jézus életszerű, eleven hasonlatait hallva, mindig elgondolkodhatunk jelenlegi állapotunkról, mert ezeket a hiteles képeket Isten készíti az Ő gyermekeiről, figyelmeztetésként, okulásként és soha nem azért, hogy elbizakodjunk.
A só mint életfontosságú elem jelen van az élet minden színterén. Olyan különleges tulajdonságai vannak, hogy ízesítőszerként, tartósítószerként, fertőtlenítőszerként és gyógyszer alapanyagként is széles körben alkalmazzák! A só nélkülözhetetlen a mindennapi életben. Különösen akkor értjük meg igazi értékét, ha belegondolunk, hogy milyen a világ só nélkül: keserű, romlott, fertőzött és beteg! Ugyanilyen nyomorúságos állapotban szenvednek lelki síkon is mindazok, akik Jézus Krisztus nélkül élnek!
Jézus, amikor a tanítványait a sóhoz hasonlítja, azt a felelősségteljes küldetést hangsúlyozza amelyet minden keresztyénnek, mint a "jó sónak- teljesíteni kell!

Ahová ugyanis a só esik ott előbb, vagy utóbb hatni kezd, mert így végzi a küldetését. Hatá-sa érzékelhető lesz, és kimutathatóvá válik. Ha ez mégsem így történik, akkor az már nem is só, csak szemét. Jaj annak a sónak mely nem tud, vagy nem akar beolvadni! "Nem jó az semmire hanem, hogy kidobják és eltapossák az emberek!-
Mi milyen keresztyének vagyunk azon a helyen, ahol élünk? Mert Isten úgy szórt el minket is a földön, mint a jó sókristályokat, azzal az életbevágóan fontos feladattal, hogy adjuk tovább a Jézustól kapott mennyei ízt, a bűnbocsánat és a feltámadás drága evangéliumát ennek a megkeseredett, ízét vesztett, Istentől elszakadt világnak.
Isten, nemcsak ideig-óráig, hanem örökre akarja átmenteni a romlás útjára tévedt, a züllés és szenvedélyek fertőjébe merült, megkötözött embereket.
"Fertőtleníteni- akarja az egyetlen hatásos fertőtlenítőszerrel a bűn halálos kórjában élőket.
Gyógyítani akarja az emberi eszközökkel gyógyíthatatlanokat és a nyílt sebeket bekötözni a Krisztus szeretetével.
Boldogok vagytok ti, földnek savai, akik az Úr Jézus áldott Igéjét /ízét/ kaptátok, ne tartsátok magatokban, hanem hirdessétek Őt, olyan természetes egyszerűséggel, panasztalanul, amint a jó só is végzi a maga küldetését.

RAGYOGJATOK

" Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város.- Máté 5,14

Ez az egyetlen olyan hasonlat, amit a mi Urunk, Jézus Krisztus jelent ki önmagáról, ugyanakkor követőiről is. Ezért ez a rang minden keresztyén ember számára a legnagyobb felelősség is egyben. Világ világosságának lenni valóban a legnagyobb feladat, sőt képtelenségnek is hangzik azok számára, akik nem ismerik az Úr Jézust.

Jézus Krisztus mondja: -..aki engem követ, nem jár sötétség-ben, mert övé lett az élet világossága- János 8,12.
Vagyis tőle kaptuk küldetésünkhöz az evangélium hirdetéséhez a mennyei felhatalmazást.
A világosság a sötétségnek az ellentéte. Minket Isten az Ő Szentlelkének erejével, az Ige világosságával a lelki sötétségben élőkhöz küld: MENTENI !
A keresztyén embernek, mint a fénynek hármas küldetése van:

1. Világosságot tudjon gyújtani ott, ahol már minden sötét lett. A sátán csapdájában vergődőknek, a sötét bűnökben sínylődőknek tudja felragyogtatni a mennyei reménységet.
2. Meleget tudjon adni ott, ahol minden megfagyott. Az elhidegült mindentől elidegenedett, modern jégkorszakban élő embertársaink szívét az Ige melegével melengetni.
3. Vezetést tudjon adni ott, ahol a tehetetlen, becsapott és a tévelygés kiúttalan labirintusában eltévedtek várnak a csodára! MERT JÉZUS KRISZTUSSAL AZ ÉLETMENTÉS LEHETSÉGES!

Testvérek, ez a mi küldetésünk. Tudjuk, hogy az Úr Jézus szeretete által lángra lobbantott kicsi életünket- e földi harcban: viharok, orkánok szaggatják majd, mégis indulnunk kell, mert Jézus nem azért gyújtott meg minket Lelke által, hogy elrejtőzzünk, meghidegüljünk, hanem, hogy ragyogjunk!
Töltsük be küldetésünket!
"Legyetek Isten hibátlan gyermekei ez elfordult és elvadult nemzedékben, akik között ragyogtok mint csillagok a világban.-
Filippi 2,15

Csak égni kevés,
csak világítani hiú dolog,
égni és világítani,
ez a tökéletesség! (Szent Bernát)

A LÉLEK TEMPLOMA

"Nem tudjátok-e, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szentlélek temploma, amelyet Istentől nyertetek-1.Korintus 6,19

Sokféle templom létezik a világon, de ezek közül az a legkülönlegesebb amelyről most hallunk az igében. Hogyan és miért lehetséges az, hogy az élő Isten az egyszerű embert templomnak nevezi?
A jeruzsálemi templomról tudjuk, hogy az Isten jelenlétének a helye volt. Jellemzője a mindennapi áldozat és az igehirdetés, ahol a tisztaság, a béke, a nyugalom és az áhítat volt a meghatározó, ahová tilos volt minden idegen számára a bemenetel.

Tudjuk, hogy minden ház építése a tervezéssel kezdődik, majd az alapozással folytatódik, de ha a terv és az alap rossz, akkor az egész épület hitvány lesz. Így van ez a lelki házzal is. Mindenki épít lelkében is valamit: szép terveket, illúziókat, álmokat-vágyakat és így mindenki épül valamivé.
Jaj de sok eltékozolt emberi élet válik mégis rozoga düledező viskóvá, mint a megrepedezett, megroggyant, hitványul megépített ház, mert valahol, valami nagyon elromlott!

Testvér, Isten minden embert, téged is templomnak tervezett és az alapot is elkészítette, hiszen azért adta egyszülött, Fiát Jézus Krisztust, hogy ő lehessen életed alapja. Életed attól lehet Templom, Isten lakóhelye, ha behívod-befogadod őt a szívedbe, mert amit az Úr, Szentlelke által megtisztított az már nem tisztátalan!
Az életed ettől kezdve igehirdetéssé is válik, mert az Úr igéjét szólja a szád és hirdeti az életed, mert mindennapi hálaáldozat van a szívedben a Krisztustól kapott szabadságért a bűnbocsánatért!

Ha már az Úr templomaként a tisztaság, béke, nyugalom és az áhítat helye lettél, becsüld meg ezt a kegyelmet és ne rombold tovább Isten drága ajándékát, se szenvedéllyel, se tékozlással,- semmivel! Vigyázzatok hogyan éltek: -Aki Isten templomát, megrontja: megrontja azt az Isten, mert az Isten temploma szent és ez a templom ti vagytok.- 1 Korintus 3,16

A MENNYEI ILLAT

"Mert Krisztus jó illata vagyunk
Isten dicsőégére.- 2 Korintus 2,15

Isten a Szentírásban egy újabb természeti képpel gazdagít minket, ma élő keresztyéneket,- az illat jelképével.
Csodálatos, Isten teremtett világa. Illatok milliárdjait hordozza a szél. Minden élőlénynek saját illata van. Vannak kellemes és taszító illatok is. Ezek mind rendkívül fontosak az állatok és a növények világában.
A kellemes illatok zenéjétől viszont harsog a világ, boldog a szív és felüdül a lélek. Ezzel a szép és nemes feladattal küldi el Isten is a gyermekeit a világba, mint a mennyei illat hordozóit. Mert itt élünk mi keresztyének, akik Krisztus jó hírét, mint illatot hordozhatjuk, ebben az illattalan, meghasonlott, bűnnel megfertőzött, a romlás bűzét árasztó, világban!
Azért lett ilyen a világ, mert a bűn miatt minden megromlott! Csak Krisztusnak van hatalma visszaadni a világ eredeti természetes illatát. Azok az emberek, akik valóban megtapasztalták Krisztus drága kegyelmét, Megváltó Uruk evangéliumát illatozzák. Számukra olyan természetesnek kell lennie a bizonyságtevésnek mint rózsának az illatozás, mert amint a rózsának sem lehet megtiltani, hogy illatozzon, így nekik sem!
Amint az illatokat a szél szállítja szerteszét, a Szentlélek is úgy munkálkodik a világban, és elvégzi küldetését! A Lélek szele mindenhova odaér s vele Krisztus jó illata. Mi is így kaptuk meg, és így találtunk rá a forrásra, mely Isten végtelen szeretetét jelzi.
• Ez a Golgota, az a kereszt, mely a bűneink miatt állt. Itt hallható az a legdrágább örömhír, mely az örök életre üdíti fel a lelkünket, a kegyelem drága illatával!
Jézus Krisztus az élet lehelete! Ő az, Aki felüdíti a lelket! Ő a Golgotán kipattant "rózsa-, Aki az üres sír, a feltámadás, és az örökélet jó illatával ajándékozta meg ezt a világot. Nem lehet kedvesebb "illat- a ma emberének sem mint ez a tény: -van bűnbocsánat, van örökélet-!

Ha az Úr Jézus megtölthette a te szívedet is a feltámadás evangéliumával és megkaphattad drága illatát, vidd és add tovább, és ne feledd, hogy már azzal a felelősséggel élsz, hogy Krisztus győzelmének drága illatát hordozhatod, és míg élsz, adhatod tovább! Tedd ezt!

ÉLŐ LEVELEK

"Krisztusnak, a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével felírva nem kőtáblára, hanem a szívnek hústábláira!- 2. Korintus 3,3

Minden levélnek van: írója feladója, címzettje, és a legfontosabb az, hogy van üzenete. Tartalmát tekintve lehetnek: őszinte, örömet adó, fájdalmat okozó, életet mentő levelek! Ismerünk: hivatalos, baráti, titkos vagy nyílt, de ismerünk összegyűrt, eltépett vagy féltve őrzött leveleket is.Ebben az igében most különleges levelekről olvasunk, olyan emberekről, akik úgy élnek ebben a világban mint a levelek, vagyis fontos üzenetet hordoznak.
Milyen levél is lehet egy keresztyén ember?

Élő levél, mert a feltámadott Úr Jézus Krisztus követője lett, mint Isten újjászületett gyermeke, és kiválasztott személy!
Boldog, mert közvetítheti azt az örömhírt, amit azt Úrtól kapott!
Tartalmas, mert a világ legdrágább üzenetét hordozza, az örök életet! Tartalma az evangélium, az Úr Jézus feltámadásának örömüzenete!
Nyílt levél, mert Megváltója azért írta meg, hogy bárhol jár, mindenki számára olvasható és érthető legyen!
Szentlélek által íródott és nem tollal vagy más emberi eszközökkel!
Kőnél maradandóbb, nem sárgul, nem törik, nem szakad, de érez, beszél, bizonyságot tesz, mert a szívnek hústábláira írták
Egy levél csakis akkor lehet értékes, ha elvégzi küldetését, mert akkor nem írták hiába.
Boldog vagy, ha Jézus követője lettél, mert nagyszerű munkába áltál! Isten arra gondolt, hogy téged is megír, rád is nagy feladatot bízott: életmentő, lélekmentő feladatot! Időben kell megérkez-ned a címzetthez, Várnak rád az elveszettek, és vigaszt, segítséget, gondoskodást, gyógyulást kell vinned- hirdetned nekik!
Nincs szomorúbb látvány, mint egy elkallódott levél! Te ne légy ilyen! Teljesítsd nemes küldetésed, bár nem lesz könnyű a munka, mert Jézus maga mondja:"elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé-Lk.10,3
A világ farkastörvényeivel valóban sok fájdalmat tud okozni a szelídlelkű embereknek, de elpusztítani nincs hatalma.
Ha mi Isten Lelke által megirt levelek vagyunk, és szívünkben hordozzuk az Úr legdrágább kézírását, akkor minden áron el kell juttatnunk a címzettekhez az Úrtól kapott örömhírt, mert életek függnek tőle!

EGY SZENT NEMZET

"Ti pedig választott nemzetség ,királyi papság szent nemzet, megtartatásra való nép vagytok.- 1 Péter 2,9-10

Hányszor tűntek fel és buktak el nemzetek a történelem nagy viharaiban, útvesztőiben. Forradalmak indultak és tűzték zászlaikra az emberi szabadságvágy nagy gondolatait: "egyenlőség, testvériség, szabadság!- de a vágyak mindig csak vágyak maradtak, mert a következmény általában: félelem, rémuralom vagy zsarnokság lett.
A népek, nemzetek között ma is leginkább a bizalmatlanság a fenyegetettség és a békétlenség a jellemző. Mert Isten szent törvénye nélkül nincs és nem is lesz a földön tökéletes és boldog nemzet
Az igénk mégis egy szent nemzetről beszél. Hogyan lehetséges ilyen ideális állapot ezen a földön? Mi, akik Krisztus népe vagyunk tudjuk, hogy már 2000 év óta létezik ez a boldog lelki nemzet. Különös nép az Isten népe: választott nemzetség.
"Isten Fia, a világ kezdetétől fogva annak végéig, az egész emberi nemzetségből Szentlelke és Igéje által az igazi hit egységében magának az örök életre egy kiválasztott gyülekezetet gyűjt egybe, azt oltalmazza és megtartja, s hiszem, hogy én annak élő tagja vagyok és örökké az is maradok.-/ Heidelbergi káté.54 /
Ennek a nemzetnek nincs országhatára mert élettere és tevékenységi köre az egész földre kiterjed. Nincs hadserege, csak az evangélium hirdetők serege. Nincs fegyvere, csak az élő Isten Igéje, amely élesebb minden kétélű kardnál. Nincs pénze, mert fizetőeszköze a szeretet mely mindennél értékesebb. Van viszont alkotmánya, ez az Isten törvénye, és van államformája: Krisztokrácia, azaz Jézus Krisztus uralma.
Boldog az az ember, aki már Jézus Krisztus uralma alatt élhet! Mert népeket le lehet igázni, forradalmakat le lehet verni, embereket, nézeteiket meg lehet gyalázni, országokat, nemzeteket el lehet pusztítani,- de a Krisztus népét soha! Ugyanis az ige azt mondja: -ti megtartatásra való nép vagytok-, ez a megtartatás pedig a legjobb helyen, az áldott Isten kezében van!

Mi tudjuk, hogy Krisztus nélkül nincs valódi egyenlőség, se szabadság, se testvériség! Akik viszont Isten megváltott gyermekei lettek, azok elmondhatják, hogy mi egy boldog nemzet tagjai lettünk, ahogy az Igénk mondja: "Választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartatásra való nép", hogy hirdessük Istenünk hatalmas dolgait,Krisztusban testvérként, egyenlőként és szabadon!

* * *

"A reménység hitvallásához szilárdan ragaszkodjunk, mert hű az, aki ígéretet tett."
(Zsidók 10,23)

Trencsényi László

református lelkipásztor

„Akik a hívők seregéhez tartoznak, életükkel is
igazolják, hogy bennünk élő, üdvözítő hit lakik."
(Kálvin János)

***

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 136, összesen: 662061