***

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Mi Atyánk magyarázata

 

Trencsényi László

református lelkipásztor

 

***

Isten a mi Atyánk!

„Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben." Máté 6,9

 

Nincs tisztább, őszintébb, szebb és igazabb imádság mint amit személyesen az Úr Jézus tanított meg velünk. Annyira közel érezhetjük a szívünkhöz Isten élő jelenlétét és annyira megható módon önthetjük ki Előtte szívünket, mint egy gyermek. Ez az imádság olyan drága kincsünk, melyben benne foglaltatik a bizalom, őszinte tisztelet és mély alázat. Naponkénti imádkozása nem kötelező, de a legnagyobb lehetőség minden hitben élő ember számára, melyet csak gyermeki őszinte szívvel lehet igazán elmondani. Minden keresztyén hálás lehet az Úr Jézusnak, hogy ismerheti és naponta hittel, meggyőződéssel imádkozhatja ezt az imádságot, mert mindent átölel, amire naponta szükségünk van.

 

Ebben az imádságban az áldott Istent mennyei Atyánknak szólíthatjuk. Ilyen egyszerű és bensőséges módon, csak a kisgyermekek szokták családon belül szólítani édesapjukat. Amikor imádkozunk tudjuk, hogy Isten velünk van. „Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét" Ézsaiás 57,15

 

A belső szoba titka nagy megtapasztalások helyszíne. Jézus minden embert arra bíztat, hogy keresse az Atyával ezt az élő és szent kapcsolatot. „Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked." Máté 6,6

 

Testvérek, Isten nagyon szeret minket, hisz még imádkozni is Ő tanított meg. Az Ő jelenlétét, élő valóságát ma is megtapasztalhatjuk, csak öntsük ki előtte bátran szívünket és mondjuk el alázattal azt, ami fáj. Sírjuk el Neki bűnbánó könnyeinket, Ő meghallgat, hisz ismeri még a gondolatainkat is, és kész segíteni rajtunk, mert Ő a MI ÉDESATYÁNK!

 

***

Az Úr neve

„... szenteltessék meg a Te neved. " Máté 6,9

 

Amikor a Teremtő Istenünket megszólítjuk, még mielőtt bármit kérnénk, először dicsőítjük Őt, szent nevének magasztalásával. Ez által mi is bekapcsolódunk a mennyei seregek dicsőítő karába. „Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!" Ézsaiás 6,3 A Jeremiás próféta könyvében pedig így olvassuk: „Nincs hozzád hasonló, Uram! Nagy vagy te, s hatalmad által nagy a te neved." Jeremiás 10,6

 

Isten neve szent!

Isten neve szent, függetlenül attól, hogy mi szeretjük-e Őt vagy nem. Mégis ebben az imádságban ez az első kérés, mellyel Urunk felé fordulunk. De jó lenne, ha Isten szentsége egyre nyilvánvalóbb lenne mindenki számára. „Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet!" Zsoltár 8,2

 

Isten neve a hitetlenek számára.

A világon a legtöbbet emlegetett név Isten neve! Fájdalom, de-e szent nevet sajnos a leggyakrabban nem tisztességesen emlegetik. Bizony valamennyien szégyenkezve vallhatjuk be, hogy hitetlen életünkben sokszor mi is bántottuk Őt. Ó, ha tudná az ember, hogy mit tesz, amikor Istent gyalázza... Akik Isten nevét nem tisztességesen emlegetik, azok valóban nem tudják, hogy mit beszélnek. „... mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett." Róma 1,21

 

A hívők felelőssége.

A hívő embereknek nagy felelőséggel kell járniuk a világban, mert amint tudjuk, vagy hiteles valaki vagy hamisítvány. Valóban igaz Pál apostol kijelentése a langyos keresztyénekről! „Bizony miattatok káromolják az Isten nevét a pogányok között". Róma 2,24   Vigyázzunk, nehogy ebbe a gyalázatba essünk!

 

Hogyan lehet megszentelni Istenünk nevét?

Vegyünk példát az Úr Jézusról, Aki mindig megszentelte az Atya nevét! Állandó, bensőséges, élő, meghitt kapcsolatban volt az Atyával! Értünk is így imádkozik: „Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!" János 17,11

Aki egyszer már Isten szentséges jelenlétét, kegyelmét, jóságát megtapasztalta, az hátralévő életében csak neki szeretne szolgálni!

 

***

És ne vígy minket kísértésbe

"És ne vígy minket kísértésbe; de szabadíts meg  a gonosztól." Máté 6, 13

 

Nem akarok elkeseríteni senkit, inkább a figyelmeztetés miatt mondom: Egyetlen embernek sem lesz kísértésmentes a hívő élete. Ezt az Úr Jézus mondta Péternek: „A Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited." Lukács. 22,31 Világunkban mérhetetlen veszélyekkel kell szembenéznünk és nap mint nap, gonoszabbnál gonoszabb kísértésekkel megküzdenünk. Bár ilyen életveszélyes helyzetben élünk de mégis boldogok lehetünk, mert naponta imádkozhatunk az Úr megőrző kegyelméért.

 

Kísértés vagy próbatétel?

Fontos tudnunk, hogy: "Isten senkit sem kísért" Jakab 1,13 Ezért különbséget kell tennünk kísértés és próbatétel között. Például Ábrahámot Isten hitpróba alá vetette. Isten kipróbálttá akar tenni minket is, és erre megvannak az eszközei. Lehet, hogy ez számunkra nem lesz kellemes, de a mi üdvösségünket fogja szolgálni, tehát szükséges. Az Isten országába ugyanis nem akárkik, hanem csak kipróbált emberek juthatnak. Ezeket a próbákat bármilyen nehezek is, vállalnunk kell:

"... akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál." Róma 8,28

Ha a gonosz kísért:

A kísértés hátterében mindig az ősi ellenség áll: aki a gonosz, az ördög, akiről tudjuk, hogy: "Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság" János 8,44 Fontos, hogy a gonosz hatalmát ne becsüljük túl Istennel szemben, de ne is becsüljük le önmagunkkal szemben. Lehet, hogy egyértelműen "ordító oroszlán"- ként, vagy leplezetten "a világosság angyalaként" fog leselkedni ránk. Lehet, hogy a "tulajdon kívánság területén" férkőzik közel, de csak egyféleképen lehet védettségünk: ha Isten oltalma alatt vagyunk.

"Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, az ezt mondhatja az Úrnak.... Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége."  Zsoltár 91,1-4

 

Bármilyen bajban, kísértésben, szenvedésben, kiáltsunk az Úrhoz, Ő kész segíteni, mert Neki hatalma van kimenteni minden nyomorúságból. Ezért talál Isten gyermeke békességet és nyugalmat a legveszélyesebb viharban is, mert tudja, hogy Ura, Istene nem hagyja el. "Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy elbírjátok azt viselni." 1Korinthus 10,13

 

 

***

Isten országa

„ Jöjjön el a Te országod." Máté 6,10

Amióta hiszünk az Úr Jézusban, naponta Isten országáért is imádkozunk! A Biblia többféleképpen is beszél Isten országáról, vagy a mennyek országáról, amely Isten uralmát, uralkodását jelenti! Ennek ellenére sokaknak nagyon homályos elképzeléseik vannak ezzel kapcsolatban:

 

Amit feltétlenül tudnunk kell róla: Isten országa, Isten örökké tartó uralkodását jelenti, tehát nem egy földrajzilag körülhatárolható hely, hanem lelki. Nem csupán a világ végén fog megvalósulni, hanem az Úr Jézus küldetésével már elkezdődött itt-e földön.

Az Ő országa elérkezett:

„Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban." Márk 1,15  "Mert az Isten országa közöttetek van!" Lukács 17,21

Aki nem születik újonnan, nem láthatja meg:

„Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát." János 3,3

Aki nem úgy fogadja mint egy kisgyermek az nem mehet be.

„Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa." Márk 10,14

Nem mindenki alkalmas Isten országára:

„Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára." Lukács 9, 62

Teljes örömet jelent:

"Az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm." Róma 14,17

Nem mindenki jut oda:

"Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát." 1Korinthus 6,9-10

Testvérek, állampolgárai vagyunk-e már Isten országának, vagy még csak-e földi érdekel? Ha Isten országa nem kezdődik el most az életünkben, akkor soha nem fog elkezdődni, mert Isten országa csak ott valósulhat meg, ahol Őt önként, hittel, belső meggyőződéssel elfogadják, és akaratát cselekszik. Ahol Jézus Krisztus van, ott van az Isten országa!

 

 

***

Bocsásd meg a mi vétkeinket

"És bocsásd meg nékünk a mi bűneinket; mert mi is megbocsátunk mindeneknek, a kik nékünk adósok" .Máté 6,12

Ezt nem az angyalok imádkozzák, hanem a kegyelemre szoruló bűnös emberek. Isten gyermekeinek megadatott ez a nagy lehetőség, hogy kétezer év óta naponta kérhetjük a mindennapi kenyér után a mindennapi bűnbocsánatot is. De vajon komolyan vesszük-e és hittel kérjük-e?

v  Az egyik egyházi gyermekműsorban egy 10 év körüli kislány a következőképen kezdte mondanivalóját: "Én megtértem, befogadtam a szívembe az Úr Jézust, azóta nem szoktam veszekedni a barátnőmmel legfeljebb csak egyszer egy évben."

Ez egy őszinte nyilatkozat volt, mert az igazságot mondta ki. Ma senki sem mondhatja magát bűntelennek, mert nincs ma a Földön olyan ember, akinek ne lenne szüksége bűnbocsánatra. A hitetlenek erről általában cinikusan így gúnyolódnak:

"Istenről beszélhetünk, kenyérről beszélhetünk, de a bűnöket hagyjuk ki. Én nem vagyok bűnös, csak éppen annyira, mint bárki más, vagy én különb vagyok másoknál ahhoz képest, hogy azok mit követnek el." stb.

 

Isten minden embernek kész megbocsátani, aki őszintén Hozzá fordul. Akik kértek bűnbocsánatot, azok ezt Jézus kereszthalálának érdeméért meg is kapták és bár többé nem akarnak bűnt elkövetni, de sajnos ez akaratlanul is bekövetkezhet, mert még nem vagyunk tökéletesek. Akiknek pedig már Isten megbocsátott azoknak természetükké vált, hogy meg tudnak bocsátani mindenkinek még az ellenségeiknek is. Miért?

Természetesen azért, mert nekünk bűnösöknek is megbocsátott Jézus. Ezért naponta mi is úgy kérünk bocsánatot Istentől, amiképpen mi is megtudunk bocsátani embertársainknak. Ez viszont azt is jelenti, hogy ha mi képtelenek vagyunk megbocsátani, akkor imádságunk értelme a visszájára fordul. Jól gondolja meg tehát minden ember, hogy mit beszél, amikor a Miatyánkot imádkozza!!

Ne feledjük Pál apostol figyelmeztetését: "Ám haragudjatom, de ne vétkezzetek, a nap le ne menjen a ti haragotokon." Efezus 4,26

Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy bűnbocsánat nélkül nincs örök életünk, de akkor sincs, ha nem tudunk megbocsátani másoknak! Vegyünk mindig példát az Úr Jézusról, Aki még a kereszten is tudott imádkozni ellenségeiért.

 

***

Az Úr akarata

„Legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is,"Mt. 6,10

Egyik kedves énekünk mondja:„Akaratod nekem, mutasd meg szüntelen, ne rejtsd el Mesterem, tetszésedet!" Ebben az "én" központú hitetlen világban bárcsak minden ember így keresné naponta Isten akaratát!

 

Most nézzük meg mi is Isten akarata az ember életében? „Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen." Ezékiel 18,23  "Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen; én pedig feltámasztom őt az utolsó napon."János 6,40

 

Tudjuk, hogy Isten senkire sem kényszeríti rá akaratát, hanem beleegyezésünket kéri, hogy üdvözíthessen! Szabad akaratunk van ellentmondani vagy engedelmeskedni Istennek.

 

Az ember romlottsága leginkább abban nyilvánul meg, hogy nem Isten akaratának rendeli magát alá. Még a megtért embereknél is sokszor előfordul ez a "betegség", és nem tudnak Isten akaratába feltétel nélkül belehelyezkedni, hát még beletörődni milyen nehéz!

Márpedig minden olyan imádság céltévesztett és kisiklott, amelynek végére nem lehet oda tenni, hogy: "Legyen meg a Te akaratod". Ne feledjük, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus az utolsó éjszakán is ki tudta mondani, hogy legyen meg az Atya akarata!

 

Testvér, te ki tudod- e mondani Pál apostollal, hogy mit akarsz Uram, hogy cselekedjem? Lehet, hogy Isten azért nem tud adni, mert még mindig mással vagy elfoglalva és mással van tele a kezed és a szíved? Üresítsd meg Isten előtt magad és Ő gazdagon fog adni, de akkor sem azt amit te elképzeltél, hanem mindig azt amire éppen szükséged van!

 

Mennyire más lenne az életünk, ha mindenkor szemünk előtt lebegne Isten élő Igéjének vezetése, tanácsa: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes." Róma 12,2

„Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek."1Thesszalonika 4,3

 

 

***

A mindennapi kenyér

"A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma." Máté 6,11

 

Ezzel kezdődik a saját magunk szükségleteire vonatkozó kérések sora. Tudjuk, hogy a kenyérkérdés egyenlő az életkérdéssel, mivel a legalapvetőbb életszükségletünkről van szó. A mindennapi táplálékot hálaadással, megbecsüléssel kell kérnünk tudva azt, hogy Istentől kérjük, Aki az erőt, a tehetséget is meg fogja adni hozzá, hogy azt megtermelhessük, vagy megvásárolhassuk:

" Magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek." Ézsaiás.55,10

 

Móra Ferenc, Isten gondviselő kegyelmére így mutat rá:

v  "Akinek láthatatlan keze igazgatta a búzaszálat attól kezdve, hogy kizöldellt a mag a föld meleg szívén. Aki vigyázott, hogy sziklára ne hulljon a mag, hogy az ég madarai ki ne szedjék, hogy a mezők vad füvei el ne egyék-igyák előle a nap világát és az egek harmatát..."

 

Vajon mi mennyire tudjuk megbecsülni azt, amit imádságainkban naponta kérünk?

Az egyik iskola mellett egy szelet eldobott kenyeret találtam. Amikor a kezembe vettem a látvány nagyon megrendített, mert talán soha még ilyen meggyalázott kenyeret nem láttam. Sáros volt, megtaposott és leköpdösött. Ahogy döbbenten néztem, kezemben tartva, az Úr Jézusra emlékeztetett, mert ez a meggyalázott kenyér puszta létével prédikált. Vajon így "becsüljük meg" Isten Fiát is, az élet kenyerét, Aki életét, megtöretett testét adta értünk a kereszten?

Az Úr Jézustól tudjuk azt is, hogy nemcsak kenyérrel él az ember. Amilyen fontos a testi táplálék, ugyanolyan fontos a lelki is, mely az Isten élő Igéje. Milyen sokan vannak a földön, akiknek ugyan gazdagon meg van terítve az asztaluk mindenféle jókkal, de lelkileg mégis éhen halnak, mert nem kérnek az Isten által felkínált lelki táplálékból!

 

A mi Urunk önmagát a kenyérhez hasonlította: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha." János 6,35 Becsüljük meg azt, amit az Úrtól kaptunk és amikor imádkozunk a mindennapi lelki táplálékunkról se feledkezzünk meg.

 

***

Mert Tiéd az ország

„ Mert Tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen!" Máté 6,13

 

Isten magasztalásával fejeződik be az imádság, Akinek mérhetetlen hatalmában mi is bízhatunk, Akiről így ír Berzsenyi Dániel:  „Isten! Kit a bölcs lángesze fel nem ér, csak titkon érző lelke óhajtva sejt: Lelked világit, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet."

 

Tied az ország

Minden, Isten királyi uralma alatt van ezen a világon és nincs semmi, ami kivonhatná magát az Ő uralma alól. Ő előtte borulnak térdre a teremtett alkotások. Az égő Napok, a Galaxisok milliárdjai, minden élőlények: növények és állatok hűen szolgálják Őt, Aki bölcsen és célszerűen alkotta meg őket. Minden az Ő uralma alatt áll csak az ember vonta ki magát, szakította meg kapcsolatát Teremtőjével! Az Úr Jézus azért jött közénk a mennyből, hogy visszatérítsen minket az Atyához, hogy Övé lehessen végre a mi szívünk is.

 

Tied a hatalom

A hatalom melyet mi emberek olyannyira szeretünk birtokolni, vagy még inkább bitorolni, mindig csorbítani akarja a hatalom valós birtokosát: Istent. Mi emberek sajnos nagyon szeretünk uralkodni a családban, az iskolában a munkahelyen. stb. Velünk született uralkodási mániánk van, mely elkísér a bölcsőtől a sírig. Nevetséges gyengeségünket álhatalmaskodással próbáljuk leplezni. Pedig csak Istennek van valós hatalma, Aki erős kézzel tart fenn mindeneket, benne a mi sorsunkat is. Csak Neki kellene szolgálnunk ahhoz, hogy ne elvtelenül szolgáljunk másokat.

 

Tied a dicsőség

Korunkban a hit nélkül élő emberek egyre nyíltabban, egyre szemtelenebbül és gátlástalanabbul bálványoztatják, imádtatják magukat, és a dicsőséghajhászás szégyenteljes zavaros világában mohón törnek földi babérokra. Pedig-e földi dicsőség szánalmas és torz karikatúrája a valódinak. A dicsőség jelmeze nem áll jól nekünk földi kis porszemeknek. Isten komolyan mondja: "Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak." Ézsaiás 42,8

 

Aki igazán megismerte az Úr Jézus Krisztust, az többé már nem akarja önmagát dicsőíteni, hanem Őt akarja dicséri egyedül. Aki ezt az imádságot hittel, meggyőződéssel imádkozza, az tisztában van azzal, hogy Istent illeti egyedül minden dicsőség és hála, ahogyan reformátor őseink mondták szép hitvallásukban:

SOLI DEO GLORIA

Egyedül Istené a dicsőség!

 

A sorozat elhangzott, Nyírturai Református Templomban.

 

Nyírtura, 2002.

Trencsényi László

református lelkipásztor