belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Teljesség

Dr. Egeresi László Sándor

Felfelé nézz!

A mulandó tükrében könnyebben észrevesszük azt, ami el nem múlik

Prédikátor könyve 12:1-8

„Emlékezz Teremtődre ifjúságod idején, amíg el nem jönnek a rossz napok és utol nem érnek a „nem szeretem évek"; mielőtt elsötétedik a nap világa és a hold és a csillagok fénye és visszatérnek a felhők az eső után, amikor megremegnek a ház őrzői és megroggyannak az erős férfiak és megállnak az őrlőlányok, mert kevesen vannak, és elhomályosulnak az ablakon kinézők, bezárulnak az utcára nyíló ajtók, amikor elhalkul a malom zúgása, és felkelnek még a madárhangra is és elhalkul minden énekszó; még egy dombocskától is félnek és ijedeznek az úton; a mandulafa kivirágozhat, a sáska elcipeli terhét és a cserje is hozhat bimbót, de az ember elmegy az örök lakhelyére és körbejárnak az utcán a siratók, míg el nem szakad az ezüstkötél és el nem törik az aranypohár és összetörik a korsó is a forrásnál, belezuhan a kerék is a kútba;  és visszatér a por a földbe, olyan lesz, mint amilyen volt, a lélegzet pedig visszatér Istenhez, aki adta. Teljesen hiábavaló - mondja a prédikátor -, minden hiábavaló!

Egyházunkban elterjedt és nem helyeselhető gyakorlat, hogy az igehirdetők kerülik az ószövetségi igékről történő prédikálást. Itt, a teológus gyülekezetben (is) nyíltan kell beszélni erről a problémáról. Az Ószövetség Bibliánknak mintegy ¾-ét alkotja mennyiségileg, időben több mint 1000 év üdvtörténet fog át és akkor a teológiai fontosságáról és kimeríthetetlen gazdagságáról nem is beszéltünk! Bűnös könnyelműség lemondani ószövetségi Igéinkről. Ezzel együtt is, amikor a Prédikátor könyvének utolsó fejezetéből elolvastam a fenti sorokat, kicsit elbizonytalanodtam, hogy erről az Igéről prédikáljak-e. Az ingadozást egyrészt a héber szöveg nehézsége, másrészt a lefordított szöveg érthetetlensége okozta. Mert miről is hallottunk?

„megremegnek a ház őrzői" és „megroggyannak az erős férfiak" - majd így folytatódik a szöveg: „megállnak az őrlőlányok, mert kevesen vannak", majd ennek a folytatása: „elhomályosulnak az ablakon kinézők". Vagy: „elhalkul a malom zúgása", ami így folytatódik: „felkelnek még a madárhangra is és elhalkul minden énekszó". Vagy: „ míg el nem szakad az ezüstkötél és el nem törik az aranypohár és összetörik a korsó is a forrásnál, belezuhan a kerék is a kútba". Bizony nehezen érthető, folyamatosan olvasva pedig szinte értelmetlennek látszó szöveg áll előttünk.

Az igemagyarázatot egy magyar népmesével kezdem. Egyszer Mátyás király országjárás közben találkozott egy öreg parasztemberrel. A király ezúttal nem álruhában volt és elkísérte útjára három civakodó, haszonleső főúr is. Mátyás beszédbe elegyedett az öreggel, akit jól ismert, hiszen az még apjának, Hunyadi Jánosnak volt a katonája. Szó szót követett, majd a király a következőket kérdezte az öregtől:

- Messzi van-e még a messzi?
Mire ez a válasz hangzott el:  - Bizony felséges királyom, már csak az ökröm szarváig!
- Hát aztán, mennyi ma a 32?
- Az biz' már csak 12.
- De azért még most is meg tudnál még fejni három bakkecskét?
- Meg én, még hatot, is uram, királyom!
- És emlékszel-e még kettőnk törvényére?
- Már hogy feledtem volna el? Addig nem szólhatok, míg felséged képét újra meg nem látom.
- No, Isten áldjon - köszönt el tőle a király - téged is, meg apám emlékét is!

Nem mondom végig, a folytatásban a három főúrnak meg kell fejteni a találós kérdések és válaszok értelmét, amit a veterán katona csak jól csengő aranyakért mond el a főuraknak. Bár megromlott a szeme és csak az ökör szarváig lát, bár kihulltak a fogai és csak 12 van már meg belőlük, azért még ez a három főúr lesz a három bakkecske, akiket az öreg így annak rendje és módja szerint „megfej".

Látszólag ez a népmese is tartalmaz érthetetlennek tűnő részeket. De csak látszólag, ugyanis az itt lévő rész megfogalmazását tekintve allegória. De nem csak a műfaj közös a felolvasott bibliai résszel, hanem a tartalomban is van hasonlóság. Ugyanis ezekben a bibliai versekben szintén az öregkori hanyatlás leírása van előttünk. Szentírásunk egyik legszebb allegorikus leírását csodálhatjuk itt meg:

„megremegnek a ház őrzői", vagyis elgyengülnek a karok,
„megroggyannak az erős férfiak", vagyis megroggyannak a lábak,
„megállnak az őrlőlányok, mert kevesen vannak", vagyis kihullnak a fogak,
„elhomályosulnak az ablakon kinézők", vagyis megromlik a látás,
„bezárulnak az utcára nyíló ajtók", vagyis megromlik a hallás,
„elhalkul a malom zúgása", vagyis elgyengül a hang,
„felkelnek még a madárhangra is", vagyis rossz az alvás,
„még egy dombocskától is félnek", vagyis nehéz lesz a gyaloglás.

Egy öreg gyümölcsfa váratlanul még kivirágozhat, de az ember végül megöregszik, meghal, sírba teszik, lélegzete/lelke, (rúachja) visszakerül Istenhez. Szoktuk is mondani magyar nyelven: „kialudt élete gyertyája" - ami egyébként szintén bibliai eredetű kifejezés, a Jelenések Könyvének egyik versén alapul. A Prédikátornak nincsenek illúziói az öregkorról. Az öregkor egyébként az ókori viszonyok közt mást jelentett, mint napjainkban. Az özönvíz előtti korban még több száz évig élhetett egy ember, a Gen. (Mózes 1. könyve) 6:3 szerint ezt Isten lecsökkenti 120 évre. A pátriarchák is nagyon magas kort értek meg, akárcsak Mózes, de a zsoltáros már így fogalmaz: (Zsolt. 90:10) „életünk ideje 70 esztendő, vagy legfeljebb 80". Ma már azt is tudjuk, hogy ez is nagyon optimista fogalmazás. A régészeti eredmények tükrében a Kr. előtti I. évszázadban a lakosság körülbelül 60-65% -a 30 éves kort sem érte meg, s ennek fele ráadásul csecsemőhalált jelentett. Egy 50-es, 60-as éveit taposó ember már jócskán öregnek számított az ókori Izraelben. Elgyengülő végtagok, romló látás, hallás, alvászavarok, nem éppen vonzó távlatok. A Talmud szerint még az impotenciára is utal a bibliai szöveg. Miért mondja el mindezt a Prédikátor?

Azért, mert a Prédikátor tanítani akar. A Prédikátor nem egyszerűen prédikál, hanem tanít. Tudjuk, hogy a fogság utáni Izraelben is működtek iskolák, s talán éppen a jeruzsálemi írnokiskolában lehetett a Prédikátor könyve tananyag. Persze a szöveg mai formájába még többen beleírták a véleményüket, a legutolsó redaktor éppen ennek a fejezetnek az utolsó sorában mondja el intő szavait. De mi volt a felolvasott szakasz üzenete akkor és ott? Lehet, hogy most még fiatal vagy és egészséges, de mindez elmúlik. Mindez hiábavaló, mindez mulandó. Ne csak a jelent lásd, hogy mi vagy, hanem azt is, hogy mivé leszel. Nézz előre! Vedd észre a mulandót! S ha ezt a látásmódot megérted és elfogadod, másképp látod majd a világot, s benne magadat. Ez az akkor és ott üzenete, észrevenni a mulandót, előre nézni távlatokban. Vedd észre a mulandót! S ennek ma is aktuális az üzenete egy olyan világban, ahol az emberek vagyonokat költenek arra, hogy 60 évesen is 16 évesnek látsszanak. Az ifjúkor után felnőttkor jön, a felnőttkor után öregkor. Ez az élet, ez a teremtés rendje. Ez ellen nem küzdeni kell, hanem a maga helyére tenni. A fejezet utolsó versében a redaktor még biztos, ami biztos, odateszi: Isten végül mindent megítél. Tegyük hozzá ehhez az üzenethez: ha meglátod, mi a mulandó, könnyebben észreveszed azt is, ami nem mulandó. Ha észreveszed a mulandót, észreveszed az örök létezőt is. Istent, Teremtődet - már ifjúkorod idején is. S ha ez megadatik, akkor már nemcsak előre tudsz nézni, hanem felfelé is. Vegyük észre az örök dolgokat, a mi Teremtőnket, a tőle kapott dolgokat! Így kell nézni életünket. Ez az életszemlélet, „élet-szemlélet" mutat előre és felfelé. Öreg keresztapámat kérdeztem meg egyszer, aki több mint 50 évi lelkészi szolgálatot tudhatott a háta mögött, hogy mitől görbült meg a háta. Ezt a választ kaptam: „Sokat néztem lefele." Ugyanis mindig földműveléssel, állattartással foglalkozott, mindig a földet nézte. Lelkészeknek, teológusoknak különösen kell figyelni arra, hogy minél többet nézzenek felfelé. Számunkra ez az itt és most üzenete: vedd észre a mulandót, hogy megláthasd az örökkévalót! Felfelé nézz! Ez igénk mai üzenete. Húsvét után, Krisztus megváltó áldozata után csak felfelé nézhetünk. Az ő keresztjére, az ő szeretetére, ami felülír minden mulandót. Felfelé nézz!

Ámen.

 

A prédikáció elhangzott 2009. IV.16-án budapesti teológiai hallgatók körében

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. május 24., péntek,
Eszter , Eliza napja van.
Tartalom
Vezércikk

Frederick Buechner
Öregkor
Romos ház kispadjáról sugárzó aranyfény az idős ember

Gondolkorzó

Pete Violetta
Idős otthon - Idősotthon
„Inkább haljak meg 40 évesen, minthogy megöregedjek, leépüljek és bedugjanak egy öregotthonba."

Pete Violetta
Lehet igazi otthon egy idősotthon

egy bennfentes szemével

Felszín

Jéger-Pete Renáta
Szégyellt ráncok
Úgy élünk, mintha mi nem ugyanerre tartanánk

Süll Mária
In memoriam...
A Trónszék elé vitt minket is, a rohanó, törekvő, álmodó ifjúságot

Nagy László
„Nem csak a húszéveseké a világ..."
Időtlen Mártának és Gizikének ott a helye az úton, a vendéglőben, a cukrászdában...

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
A 110. év felé...
Már nem lehetünk balett-táncosok, vagy atomtudósok, de talán az élet teljességét még megfesthetjük

Turcsik Ferenc
Pólusok vonzásában - Inkonzisztencia?
Hogy töltsünk újbort régi tömlőbe: indul a 6:20-as lőcsös szekér

Mélység

Nagy László
Isten ajándéka az öregkor?
Figyeljetek életük végére, s kövessétek hitüket!

Fodorné Ablonczy Margit
Szülői minták a következő generációban
A gyermekszem mindent elles

Teljesség

Dr. Egeresi László Sándor
Felfelé nézz!
A mulandó tükrében könnyebben észrevesszük azt, ami el nem múlik

Pete Violetta
Befektetett élet
Értékeinket befektetjük, kamatoztatjuk, forgatjuk, dédelgetjük. Az életünkkel mit kezdünk?

Üzenet

Miklya Luzsányi Mónika
Géza bácsi és a leépítés
Becsülendő-e, vagy hátrány a szakértelem, a tapasztalat, 30 év lojalitása?

Szűcs Balázs
Bölcs öregjeim
Értékes kapcsolatok: jó az öreg a háznál!

Szerkesztő
Hazafelé
Mert az élet végén csak kettőspont van

Áthallások

Tóth Sára
Lesz-e kutyából szalonna?
Grand Torino - Az öreg Clint Eastwood szép filmet csinált búcsúzóul

Rácz Róbert
„Mesélj a voltról!"
Átadni az élet művészetét

Szabados Tamás
Az örömöt is veszni hagyni
Fütyörészve zsebre tett kézzel áldozni fel az életet

Riport

Szerkesztő
Isten jelenléte az idősek között
Idősek között szolgálva - öreg korra készülve - benne járva a korban

Hegedűs Márk
Örökség
Templom-matuzsálem Sólyon

Kitekintés

Szász Júlia Szende
10 hónap legfiatalabbként a legidősebbek között
Egy áldott diakóniai év története

Dobóczky László
Az Öreg(iroda)
Nem kell feltétlenül idősnek lenni ahhoz, hogy valahonnan kiöregedjen az ember

Látogatóink száma a mai napon: 284
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 44418800

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat