belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Teljesség

Szabó István

Imádkozom, tehát vagyok

El ne maradjon a lényeg az adventból, az olaj a lámpásból

Hogy újra adventbe érkezünk, azt november eleje óta tudhatjuk, mert teljes erővel kivirágzott minden, ami karácsonyra mutat. A bevásárló központokban már hetek óta látni-hallani a karácsony bűvös kellékeit, újabban egyre több helyen betlehemeseket, de csillagot is számtalant, és persze idő előtt Mikulás is megérkezett. Minden előbb van már. Akciózunk is, az édességek ára hirtelen olcsónak mutatkozik, a hírcsatornákból pedig folytonosan árad a kimutatás, hogy mennyit szokott egy magyar ember karácsonyra ajándékozásra költeni.
És jön mellé a sugallat, hogy szokott, tehát akkor ebben az évben is legalább ugyanennyit kell majd szokni.



Nekem nincs sok bajom mindezzel, mert kezelhetjük bölcsen is az ajándékozási lázat, hiszen karácsonyban azért mégis csak azt ünnepeljük, hogy megajándékozottak vagyunk. Isten elküldte Fiát, teljes kegyelmet ajándékozott, belépett az ember-történelembe, hogy szeretetének erői elárasszák a világot. Ha jól nézzük, akkor az isteni kegyelem ajándékozás találkozhat azzal, hogy ilyenkor mi mind nagylelkűek, egymáshoz fordulók, megbékülők, és szerető szívűek akarunk lenni. Vásárolni járván máris sokakat látok, kezükben cédulákkal, kutató szemekkel, keresve, hogy megvan-e, meglesz-e, amit ajándékul gondoltak. Tehát vásárolni kell. Csavarjuk el a filozófiai közhelyet: vásárolok, tehát vagyok. Mégis sokszor eszembe villan Jézus szép példázata, amit egyébként keresztyének szívesen olvasnak és tanulmányoznak advent idején.
Ez egy lakodalomról szól, a régi keleti világban, ahol az volt a szokás, hogy a késő esti órán a lakodalmas házhoz érkező vőlegényt égő mécsesekkel várták a kapu előtt. A történet szerint tíz szűz várta a vőlegényt, hogy így köszöntsék az élet legnagyobb ünnepére érkezőt. De késett a vőlegény, a várakozók elszunnyadtak. S mikor aztán harsant a kiáltás: ímhol a vőlegény, jöjjetek elébe, a tízből öten riadtan észlelték, hogy elfogyott mécsesükből az olaj, s bizony ha nem úgy köszöntik a vőlegényt, ahogy illő, kimaradnak az ünnepből. S míg riadtan elfutottak, hogy olajat vásároljanak, lekéstek mindenről, mire visszaértek, az ajtó bezárult. S mivel elkéstek, nem vehettek részt a lakodalomban.

Nagy talányokat és szép üzenetet sugall ez a példázat. Most csak egyet emelek ki: nevezetesen azt, hogy figyelnünk kell, hogy  míg civilizációnk kényszeres szokásának engedelmeskedünk - vagyis annak, hogy vásárolok, tehát vagyok -, nehogy az legyen a vége, hogy addig vásárolgatunk, míg éppen magáról az ünnepről késünk le. S hogy ez ne így legyen, fogadjuk meg Jézus intését: imádkozni kell és soha meg nem restülni, - mert az imádság az az olaj, mely  égő lángon tartja hitünket és szeretetünket. Legyünk bátrak, s legyen vezérigénk ebben az adventben ez: imádkozom, tehát vagyok!

 

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szakács Gergely - Bella Péter - Pete Violetta
Úton a jászol felé
Az emberhez közelítő Isten

Felszín

Pete Violetta
Még közelebb...
Istentől emberig és embertől Istenig ugyanaz az irány adventben: közelebb!

Bálint Katalin
A karácsonyhoz megérkezni, nem beesni kell
Két lábbal a karácsonyhoz vezető úton - gyermekeinkre örökítjük az ünnepelni(nem)tudást?

Bölcsföldi András
Anyukám beteg
Adventi együttélések egy betegség-tünettel

Pete Violetta
A helyed
Van, hogy valakinek vagy valaminek ki kell térítenie az eddigi irányból

Magasság

Tóth Sára
A vallásosság kísértése - a beérkezettség
Úton lét vagy megérkezés?

Réz-Nagy Zoltán
A peronon
– várakozás és megérkezés

Mélység

Szakács Gergely
Egy babanapló margójára
Csssss, most születik egy „elég jó" kispapa

Nagy László
Tévutazások társaságában: utazás a jelenbe
Hová rohan János?

Miklya Luzsányi Mónika
A kicsi, a nagy, a középső meg a sokadik
Testvérstátuszok születési sorrendben

Dobóczky László
Megérkezés Istenhez
"A szerelvény esetenként hirtelen fékezésre kényszerül, kérjük, mindig szíveskedjenek fogódzkodni!"

Teljesség

Kodácsy Tamás
A bennragadt gondolat extázisa
Feszült csend a kiáltó szó előtt

Szalay László Pál
Botorkálunk a világ világosságában, vagy mi vagyunk az?
„A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be."

Szabó István
Imádkozom, tehát vagyok
El ne maradjon a lényeg az adventból, az olaj a lámpásból

Szűgyi Zoltán
Isten és gyermeke
Hátha megszán és betér hozzám mégis...

Üzenet

Bagdán Zsuzsanna
Terhes megtérés - akkor most ki szül újjá kit?
Megfogan belül és fenekestül felforgatja az életed

Bella Péter
Itt vagyok
„És olvastam, hogy az út a fontos, hogy soha ne legyen vége, de szerintem a cél is az útnak a része"

Áthallások

Dull Krisztina
Az autóstoppos
Adventi gondolatok Ambrogio Lorenzetti: Angyali üdvözlet című képével

Kedvek Vera
God(ot) eljött?
Nálad is kopogtat?

Szabados Tamás
Megérkezés a lírán - és harmincon - túlra
- Gondolatok Kundera: A függöny c. könyve alapján

Miklya Zsolt
„Fiam, fiam, Absolon!"
Kép- és gondolatpárhuzamok Marc Chagall: Dávid és Absolon c. litográfiájához

Riport

Hegedűs Márk
Ünnepe forró, asztala dús...
Adventi készülődés Peterdi Dániellel

Pete Violetta
Kapcsolati jogosítványszerzés
- Bagdy Emőkével

Kitekintés

Miklya Luzsányi Mónika
Gyermekbántalmazás a szomszédban?
Erőszak a családon belül – Szarka Miklós válaszol

Katona Viktor
Cél, út és megérkezés
It's your camino - a te utad

Turcsik Ferenc
Life-coaching, azaz életvezetés
Végtelen történet?

Látogatóink száma a mai napon: 3777
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57375989

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat