belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Teljesség

Dull Krisztina

Van egy álmom! Kell az egy magyarnak?

Késő őszi körút a déli államokban Martin Luther King nyomán

Barátaim, ma azt mondom nektek: ne dagonyázzunk a kétségbeesés pocsolyájában. És annak ellenére, hogy még szembe kell néznünk a jelen és a jövő nehézségeivel, nekem van egy álmom. Egy álmom, amely mélyen az amerikai álomban gyökerezik.
Van egy álmom: egy nap felkel majd ez a nemzet és saját hitvallásának tartalma szerint él: „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett."
Részlet Martin Luther King Jr. baptista lelkész, a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés eltörlésének nagy harcosa beszédéből, amely 1963. augusztus 28-án, a Washingtoni Menetelés során hangzott el.

Little River Canyon, Alabama

Hogy szeretem az őszt Alabamában! Több árnyalata van, mint bárhol Európában. Van egy vörös és egy élénkpiros, amit otthon nem lehet megtalálni. Minden sokszínűsége, minden Petőfi-szavalós hangulata ellenére az ősz vörösebb és tágasabb Alabamában, mint Magyarországon. Itt lehet napokon keresztül csak menni az utakon anélkül, hogy bárhova is elérkezne azt ember. Itt van tér a felszabadult gondolkodásra.

Ha van kollektív emlékezet, szükségszerűen lennie kell kollektív álomnak is? Az igent magától értetődőnek vesszük, pedig érdemes  felfigyelni arra, hogy King a saját álmáról beszélt akkor, amikor egy egész nemzetet érintő mozgalmat vezetett. Nem azt mondta: nekünk, akik itt meneteltünk, van egy álmunk. Hanem hangsúlyosan: az én álmom. Veszélyes műfaj ez, lelkészként is, politikusként is, különösen, hogy érvként használja. De vajon mondhatott-e volna mást?
Az álmokkal az a baj, hogy megvalósításuk mindig változást, és ezzel együtt mindig áldozatvállalást kíván. Hogy ezt egyen-egyenként is milyen nehezen tesszük meg, tapasztaljuk magunkon, de ha egyszerre sok embernek és sok tényezőnek kell változnia, arra vajon van-e esély?
Abszurd dráma részesei vagyunk mi otthon: csak ülünk s várunk. Még csak nem is a jobb időkre, szebb jövőre. Hanem arra, hogy valami végre változzon. Lassan már mindegy, hogy mi és merre, de változás kell.

Van egy álmom: egy napon Georgia vörös dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni együtt a testvériség asztala mellé.


Red Top Mountain, Georgia

Nincs változás, nem is lehet, ha a legalapvetőbb ok-okozati kapcsolatokat felszámoltuk. A bűnre büntetés, a sikkasztásra börtön, a hazugságra bizalomvesztés kellene hogy legyen a válasz. Holtbiztos ok-okozati kapcsolat kellene hogy legyen az, hogy aki becsületes, jobban boldogul, mint aki félreeső utakon járkál. Úgy működünk mi otthon, mintha a logika tudománya azt mondta volna: megöregedett már Arisztotelész, dobjuk ki az olyan régi törvényeket, mint az azonosság elve, hogy A = A. De ebben legalább következetesen működünk, és ebből nincs változás. Éveken át eljár a hívő vasárnap, hátha egyszer Igét hirdet a nagytiszteletű, várja a változást. De hétről hétre alighanem akkor dől el a textus, míg az úrasztalától felér a szószékig Isten alázatos szolgája. Hogy, hogy nem, a Szentlélek következetesen és tüntetően távol marad. Nincs változás.

Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket.


Auburn, Alabama

De hát mi közünk nekünk, protestánsoknak Arisztotelészhez? Tán csak nem fogunk filozófiával, ezzel az istentelen tudománnyal foglalkozni? Bizony, mi már legalább egy reformátori alapelvet tökéletesen megvalósítottunk: a sola fidét. Vagyis egyedül a hit számít, a cselekedetek nem. Teljesen mindegy, hogy ki mennyire erkölcsösen él, hogy milyenek a képességei, jelleme. A hit számít, s ezért munkát adunk annak, aki nem akar dolgozni, de egyébként jó keresztyén, és előretoljuk azt, aki ugyan buta, de nagyon hisz. Nem kerülhet utcára sem az, aki lop, sem az, aki pusztít. Félreértett diakónia! És kontextusából kiragadott sola fide! Talán ha Luthert olvasnánk, eszünkbe sem jutna megtenni sok mindent, amit most bizony természetesnek veszünk. És ha - horribile dictu - még Arisztotelészt is kézbe vennénk, talán elkerülnénk azt az alapvető logikai hibát, hogy a munkánkra vonatkoztassuk azt, amit eleink az üdvösségről mondtak.

Van egy álmom: egy napon lenn Alabamában, ahol ma tombol a rasszizmus, ahol a kormányzó szájából csak olyan szavakat hallunk, mint „beavatkozás" és „hatályon kívül helyezés" - egy nap még ott, Alabamában is fekete kisfiúk és fekete kislányok testvérként, kézen fogva járhatnak a fehér kisfiúkkal és kislányokkal.


Lake Martin, Alabama

Az ember sokáig ezt mondja: van egy álmom. Azután szelídül a szóhasználat s azt mondja: terveim vannak. Amikor pedig rájön, hogy mindegy, hova lépne, a környezete átugorhatatlan akadályokat állít elé, berendezkedik a túlélésre. Az pedig veszélyes, ha olyan állapot állandósul, amelynek ideiglenesnek kellene lennie. Várakozni a változásra: csak ezt az időszakot kell túlélnem. De ez az időszak alighanem hosszabb, mint egy emberélet.
Mi marad? Dagonyázni abban a pocsolyában, amitől éppen hogy tiltotta saját embereit Martin Luther King: a kétségbeesés pocsolyájában. S ha ez még van, talán nincs minden veszve. Van még innen lejjebb is: amikor már meg sem állunk pár percre sírni az őszi alabamai utakon.

Van egy álmom: egy napon minden völgy fölemelkedik, minden hegy és halom lesüllyed, az egyenetlen egyenessé lesz és a bércek rónává; és „megjelenik az Úr dicsősége, és minden test látni fogja azt”.


Valahol Alabamában

Szózat szól: Kiálts!
és monda: Mit kiáltsak?
Minden test fű, és minden szépsége, mint a mező virága!
Megszáradt a fű, elhullt a virág,
ha az Úrnak szele fuvallt reá; bizony fű a nép.
Megszáradt a fű, elhullt a virág;
de Istenünk beszéde mindörökre megmarad!
Ésaiás próféta könyve

 

 

A szerző fotóival.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szabados Tamás
Szeretem az álmot
A legérthetőbben versben tudnánk előadni, hiszen ő maga is inkább költészet, mint bármi más

Gondolkorzó

Tóth Sára
Miért álmodnak szebbeket a katolikusok?
C. G. Jung protestantizmus-kritikájának továbbgondolása

Felszín

Szakács Gergely
Jézus álmodni tanít
És majd egyszer felébreszt

Gueth Péter
A macskakövek elmélete
Mi a közös a macskában, a vajas kenyérben és a szikladarabokban?

Kedvek Vera
Az Álmoskönyv
A legtöbb háztartásban megtalálható, de mennyire adhatunk a szavára?

Magasság

Novotny Dániel
Artificial reality
- hazatérünk a virtuális valóságba?

Turcsik Ferenc
Álmodtam egy világot magamnak
Az álmok és utópiák mindig a jelenben gyökereznek

Dobóczky László
Valóság vagy sem?
Égető kérdés: élek-e, vagy csak gondolom?

Mélység

Pete Violetta
Szárnyalók és szárnyaszegettek
Belénk fojtott álmok

Nagy László
„Ha nem jön álom a szememre…”
Túlhajszolt önmegváltás – vesszőfutás álmatlanul álmok nyomában

Bella Péter
Kezdő álombúvárok kézikönyve
Jártál már vendégségben a saját tudattalanodban?

Teljesség

Hantos Péter
Olyanok voltunk, mint az álmodók
Amikor az élet felülmúlja az álmot

Dull Krisztina
Van egy álmom! Kell az egy magyarnak?
Késő őszi körút a déli államokban Martin Luther King nyomán

Réz-Nagy Zoltán
Vallást álmodni, álmot vallani
„Az emberek ma azért ateisták, mert nincsenek látomásaik.” Gerd Gerken

Üzenet

Horváth Dániel
Megtelni Isten-szerelemmel
Ady Endre versének megzenésítése – először nálunk

Miklya Luzsányi Mónika
Párhuzamos valóságok
Belenőni a valóságba, vagy a meséket valóra váltani?

Bölcsföldi András
Nincs egy álmom
Fejre húzott pokróc alatt

Áthallások

Géczy Katalin
Álomfüggők
Nem akarok Isten szeretete nélkül álmodni

Tóth Sára
Álom, kóma és valóság?
Viskó, düledező viskó a világ a hit perspektívája nélkül

Farkas István
Miről álmodnak a zenekari árkon túl?
Opera jelenetek – távol a valóságtól?

Miklya Luzsányi Mónika
Nem mese ez, gyermek
Doktor Parnassus és a képzelet birodalma

Miklya Zsolt
Tekintet zöld profilban
Gondolatok három Chagall-litográfia nyomán

Riport

Pete Violetta
Az álomfejtő
Egy blog, egy admin, sok ezer álom

Hegedűs Márk
Hogy ne legyen rémálom a munka
Milyen munkahely az, ahol jól érzed majd magad?

Kitekintés

Kádár József
Betemetve
Devecser, ahol álmatlanok az éjszakák

Látogatóink száma a mai napon: 4870
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57377081

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat