belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Teljesség

Turcsikné Révész Judit

Élő reménységgé válni...

Akinek nincs embere, annak nincs reménye sem?

"Aki szegény, az a legszegényebb"

Valamiért ez a verssor futott át agyamon, mikor olvasgattam nemrég az elemzéseket a gazdasági válság kapcsán. Anélkül, hogy cáfolni akarnám József Attila gondolatait, mégis én ezt úgy mondanám, hogy: akinek nincs reménysége, az a legszegényebb. A reménység kincs. Olyasvalami, mely a legnehezebb helyzetekben csillog a leggyönyörűbben. A legnagyobb nyomorúságok között mutatja meg igazi értékét. Erőt ad az ember életének. Erőt a továbbiakhoz, erőt az újrakezdéshez.

"Nincs remény!"

Aki valaha is szembetalálkozott már az életnek bármely területén ezzel a két szóval, azt hiszem, pontosan tudja, hogy ennél nyomorultabb állapot nem létezik. 
Mindegy, hogy betegség, munkanélküliség, gyermektelenség vagy bármi más... Ha elhangzik ez a két szó, egyszeriben mintha minden elveszni látszana. Mintha a levegő is elfogyna...
Egyre több reményvesztett embert látok, ha körbenézek magamon. Vannak, akiktől mások veszik el a reményt, és vannak olyanok, akik - talán furcsa - de magukat fosztják meg a reménytől.
Nagy dolog, ha az ilyen ember mellett ott áll egy másik, akiben még él a remény. Emlékszünk még arra a sok-sok éve a Bethesda partján várakozó betegre, aki azt mondja Jézusnak: Nincs emberem...? Akinek nincs embere, annak nincs reménye sem.
Tovább gondolkodom. És eszembe jut az irgalmas samaritánus példája. Az a pap, és az a lévita, aki messzire elkerülte azt úton fekvő, reményét vesztett embert, nem tudott, nem akart melléállni annak, aki szükséget látott. A samaritánus lett az úton fekvő reménysége: felcsillant a remény a gyógyulásra, hiszen magával vitte, és gondoskodott felépüléséről. De nem csak ennyi történt. Ez a samaritánus magára vette a másik reménytelen helyzetét, és helyette is hitt, remélt. És mert remélt - cselekedett.

Ez a felebarátság. Ilyen a felebarát. Hisz és reménykedik sorsom jobbrafordulásában akkor is, mikor én már (vagy még) képtelen vagyok erre. És mert "helyettem" remél, cselekszik is: mellém áll, magára veszi a terhemet. 
Nem azért teszi, mert neki gondtalanul csodás, könnyű az élete. Hanem szeretetből cselekszik. Miféle szeretetről lehet itt beszélni? - hangozhat a kérdés, hiszen ismeretlen volt számára az az úton fekvő. És valóban: nem érzésekről van itt szó. Annál sokkal többről. Arról a szeretetről, amelyet ez a samaritánus már megtapasztalt és most továbbad. Az Isten megtapasztalt kegyelme, szeretete cselekvésre ösztönzi az embert: add tovább! És meglátod, újra és újra visszakapod. Ez a szeretet, amely bármelyikünket egyszer már felemelt, kiemelt nyomorúságos állapotunkból... ez az, amely cselekvésre kell, hogy ösztönözzön minket. Menj és vigyél reménységet oda, ahol már nem tudnak remélni! Ébressz hitet ott, ahol már nem tudnak hinni! Élő hitről, élő reménységről beszélek, amely életre kelti azt, akit megérint.
Nem tudom, ennél nagyobb feladat létezik-e. De abban biztos vagyok, hogy ennél csodálatosabb nem létezik. Szó szerint: hisz ha valahol valami új születik, az maga a csoda. 
Ha pedig valahol új reménység születik... az minden csodák legnagyobbika.

Kívánom, hogy legyen részünk benne!


Turcsikné Révész Judit
református lelkész, az Európa Rádió szerkesztő-műsorvezetője

 

 

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Felszín

Turcsik Ferenc
Remélni, de hogyan?

Nem csak az ember halott reménység nélkül, de a reménység is halott nélkülünk. 

Turcsik Ferenc
Reménység-szavak

Szemezgetés egy furcsa szótárból, ahol minden mindennel összefügg és minden mindennek szinonimája.

Magasság

Tóth Sára
"Csalfa, vak"?
Az ember csupán félig él, ha nem a jelenben él.

Mélység

Czapp Enikő
Remény és pszichológia
A remény nem pszichológiai fogalom.

Teljesség

Nagy László
A reménységtől a reményvesztettségen át a bizalomig
A fel nem vállalt élet, a meg nem élt élet azonban csak olyan mennyországképig vezethet el téged, mely maga a pokol...

Turcsikné Révész Judit
Élő reménységgé válni...
Akinek nincs embere, annak nincs reménye sem?

Szerkesztő
Öt betű
A föld csendes. Minden alszik. Kezdődik a feltámadás.

Üzenet

Fekete Ágnes
Ég és Föld

"Bűneinket maga vitte fel a fára!"

Miskolczy József
Párhuzamok

Jézusnak semmi szüksége elképzeléseink szépen felvirágozott temetőkertjére.

Szerkesztő
Remény a reménytelenségben
Mintha Noé bárkájának fekete doboza lenne itt előttünk megnyitva.

Áthallások

Nagy Zsuzsanna
A balkonláda
Olyan árva volt az a láda, olyan elveszett, hogy jobban sajnálta már a ládát, mint saját, nyomorult életét, elhagyott otthonát

Réz-Nagy Zoltán
A Boldog Szigetek frankomán zarándoka
- tűnődések Paul Gauguin-ről -

Pete Violetta
Azon a tárgyaláson
Borzasztó érzés megvádolva lenni...

Pete Violetta
Homokóra
Rá kellett jönnöm: lefolyok én is...

Farkas Zsófia
Most elképzelem
- Dsida Jenő: Templomablak -

Riport

Szerkesztő
Közhely
(és ami mögötte van/ lehet)

Kitekintés

Rácz Róbert
A reménység irányt mutat
Meghalni készül az utolsó is..(?)

Turcsik Ferenc
Fiatal reménység, reményteli fiatalság
A Fészek olyan hely, ami a miénk.

Miskolczy József
Reménység a nyitott koporsók mellett...
"Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él"

Látogatóink száma a mai napon: 2393
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57374607

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat