2010. július
25. szám
A fülig vízben és a felfelé néző gyönyörködés kontrasztja
- egy facebookkezdeményezés nyomán
Piros, zöld, lila és arany csillagok törtek az ég felé. Hanyatt feküdtem, szempilláim között szűrtem a színes fényeket és nem billentett ki rég várt nyugalmamból a tűzijáték robaja sem. A szemérmesebbek is ingujjra vetkőztek, a lányok köldökében megcsillant a pírcing, a fiúk büszkén villantották sárkányos tetkóikat. A gyerekek főzött olasz fagyit nyaltak, a hangoskodó külföldiek elegáns belvárosi éttermek teraszain múlatták az időt. Átjárt az augusztusi éjszaka melege, élt, lüktetett a város. Egy órára elfeledtem mindent; hedonista módon ittam szemeimmel a fényjátékot és hamisítatlan európai polgárnak éreztem magam. Nyár volt. Forró, boldog, budapesti nyár...
A férfi az udvaron feküdt. Az ég felé nézett, de nem látott semmit. Pár méterrel arrébb párja térdig gázolt a vízben és kezét tördelve könyörgött segítségért. A felmentő sereg nem jött, lassan vánszorogtak a percek. Tíz perc, tizenöt, huszonkettő, harmincnégy, negyven... A mindent elöntő áradat miatt a mentők sem tudtak közlekedni, csaknem háromnegyed órába telt míg elértek a felsőzsolcai házhoz. A negyvenhat éves villamosmérnök már nem élt, az áram végzett vele. Az aminek a működését tökéletesen ismerte, amiről éveken át tanult az egyetemen, amiről mindent tudott. Csak szivattyúzni akart. Menteni, ami menthető. Néhány perccel korábban még vidám nyárról álmodott. Arról, hogy ha levonul az ár és mindent rendbe tettek a ház körül, elmennek a Tisza-tóhoz. A poroszlói kikötőben ott várta a halászhajó. Amikor kihajózott a vadregényes vízre, mindig béke járta át. Szerette a csendet és nem bánta a szúnyogok hadát sem. A horgászok különös fickók, az biztos. Ha néha előbukkant a nádas felől egy csónak, félszavakkal megbeszélték, hogy ma éppen mire harapnak a halak. A süllő sokkal gyorsabban rárabol a snecire, ha a hasába hungarocelt tömnek...
Juli tűnődve állt a gondosan összehajtogatott ruhák előtt. Félt, hogy túlságosan fiatalítaná a ruha, amit kiválasztott. Mit szól majd János? Megint féltékeny lesz. Miben menjen dolgozni? Végül mégis a virágos-pántos mellett döntött és rávett egy bolerót, hogy ne látszódjék ki a válla. Negyvenévesen az már nem való - csengett fülében az anyósa figyelmeztetése. Hogy holnap mit vesz fel, azt még nem tudta. Lehet, hogy kiöblíti ezt, ha hazaért a munkából, nincs nagy választék. Odébb tolta a zsákokat. Körbenézett a zsúfolt szobában, ahová sebtiben pakolták az áradat elől kimentett holmikat. A befőttek ott maradtak a spájzban, meg a bodzaszörpök és eperlekvárok is. Pedig mennyit dolgozott velük! A veteményest elmosta az ár. A csirkék mind odavesztek. A részletre vett szekrénysor szétrohadt, és a gyerekek számítógépe is tönkrement, pedig még az sincs kifizetve! Könnyes lett a szeme. Micsoda éjszaka volt! Fülsiketítően szólt a kolomp a kis utcában, hogy azonnal készüljenek a kitelepítésre. A folyó meg csak jött és jött. Még jó, hogy az anyósa befogadta őket! A gyerekek a testvéréhez mentek Miskolcra. Legalább nekik nem kell végignézniük, ahogyan összerogy az otthonuk. A vályogház, amiben az életük munkája van. Most bővítették öt négyzetméterrel, hogy a kicsinek is legyen saját szobája. Hogyan mondja meg Zsófikának és Enikének, hogy többé nincs hová hazamenniük? Már eltelt egy hét az árvíz kezdete óta. Esténként, amikor hazaér a munkából, beül a csónakba, elevez a házhoz és tehetetlenül nézi. Legalább a sárga szandálja megmaradt volna! Tavalyelőtt vette, mikor életükben először sikerült elmenniük egy hétre külföldre. Szép volt Görögország, de ő ott is arra gondolt, hogy az utazásra költött pénzből megjavíthatták volna a kerítést, meg hát jó lett volna egy mélyhűtő, hogy a borsót és a babot lefagyasszák. Amikor bejön a borsószezon, nem győzi főzni a zöldborsós galuskát és főzeléket. A férje és a gyerekek is szeretik. Hál' Istennek sok terem, eltehetnék télére is. Idén nem lesz ilyen gond. Nincs már ház, nincs kert, nem maradt semmi...
Csatlakoztál te is? - kérdezi egy munkatársam. - Mivel bolondítasz már megint? Hová? Az egyik közösségi oldalon eddig kétszázezren tették le a voksukat amellett, hogy mondjunk le az augusztus 20-i tűzijáték élményéről az árvízkárosultak javára. Leülök a géphez. Kattintok...
Nagy László
Megérdemelt pihenés
Lépések a testi-lelki egyensúly felé
Pete Violetta
Keresztény színes - színes kereszténység
Hogyan szórakoznak az Úr hivatásos szolgái?
- sb -
Augusztusi hullócsillagok
A fülig vízben és a felfelé néző gyönyörködés kontrasztja - egy facebookkezdeményezés nyomán
Bálint Katalin
A nyár igazi értékei
Miért kell a nyaralást kipihenni? Hány csillag kell egy jó üdüléshez?
Szász Júlia Szende – Pete Violetta
Diák levele a nyárhoz vizsgaidőszakban
Felüdítő rímes fáradtsága két elmének
Tóth Sára
A mennyben pihenni fogunk?
Munka és pihenés közötti hasadtságra ítéltetve...?
Nagy László
Meditációs utak a mindennapi terhek elengedésére
Elérni a békességet, az áldottságot
Dobóczky László
Függetlenül szabadságon
Szabadságolni magunkat a függőségekből úgy lehet, ha tisztában vagyunk velük...
Szakolczainé Gál Éva
Amikor együtt lakoznak az atyafiak...
Családi csapatépítő tréning - hogyan legyünk együtt és nem csak egymás mellett
Rusznák Emese
Jó utat!
Van aki a föld középpontja felé indul, de vannak közelebb is felfedezetlen tájak...sokkal közelebb
Pete Violetta
Ismered a boldogsághoz vezető jelszót?
Ismered a boldogsághoz vezető jelszót?
Péter-Szarka Katalin - Szakács Gergely - Bella Péter
Kilátó
Boldogmondások mezsgyéjén bandukolva
Béres István - Korpics Márta
Úton lenni, jelen lenni
Zarándoklat: olyan út, ahol kapcsolatba kerülök
Kókai Géza
Békesség közel és távol
Lokalitás helyett lojalitás
Bagdán Zsuzsanna
Kikapcsolni a gépet
Szabadságunkat is beszippantja a képernyő
Szűgyi Zoltán
Megélhetők-e a mindennapok szabadságként?
Távolabblépve közelebb jutni önmagunkhoz
Szász Júlia Szende
Hajnali békesség Istentől
A teremtés csendje, amit felkavarunk minden reggel
Szerkesztő
„Fogd be a szád és relaxálj!”
Pál Feri atya az önfeledtségről
Miklya Luzsányi Mónika
A szegény asszony és húsleves
Egyszerű megoldások azért, hogy a vasárnap a nyugalom és ne az őrület napja legyen
Géczy Ráhel
110%-ig mindenható
„Ezen a nyáron még többet akarok Istenből!"
Szakolczainé Gál Éva
Családi játékok
Ötlettár
Kovách János
Haverok, Biblia, Ovis tea...
Azok a felejthetetlen ifjúsági táborok!
Látogatóink száma a mai napon: 8496
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 59777688
Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.
Jelenleg nincsenek hozzászólások.