belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Felszín

Gueth Péter

A macskakövek elmélete

Mi a közös a macskában, a vajas kenyérben és a szikladarabokban?

Van egy okos szólás. Az a fajta, amelyik hosszú, részletes megfigyelések végkövetkeztetése: a macska mindig a talpára esik. Háziasszonyok határozottan állítják, hogy a vajas kenyér is hasonló képességekkel rendelkezik. A megoldás talán az a közös pont lehet, amely a cirmos és a vajas kenyér között van. Ez pedig a tej. Mert mind a kettőjük valamilyen formában részt vesz a tejből. Hozzá tartozik az is, hogy a tej fejés közben mindig erős sugárban spriccel a föld felé. Tehát a föld és a tej között mágneses erő van. Azt, hogy miért szereti a tej a földet, még ha mocskos is, nem tudom én sem. Az viszont valószínű, hogy a cica talpában, vagyis a földhöz legközelebbi testrészében tartja a tejet.
A macska mindig a talpára esik, ezt már tudjuk. Viszont ha kapcsolat van a közönséges házi macska és a vajas kenyér között a tejen keresztül, akkor kapcsolatnak kell lennie a macska és a macskakő közt is. Már csak azért, mert a macskakövek is mind talpukkal vannak a földben. De ez eddig lényegtelen.
Egyszer épp az egyik villanyoszlopon lógtam fejjel lefelé, amikor megmozdult alattam az utca. Jó késő volt már és olyan sötét, hogy semmit sem lehetett látni. Elkezdtek nyikorogni a kövek, majd az egyik, ott, a sarkon levő hirdetőtábla melletti kiugrott a helyéről. Ezt már megszoktam. Különben is, én is kibújnék a helyében éjjel, amikor senki sem látja, hogy megmozgassam tagjaimat. Hiszen egész nap merev nyakkal kell tűrnöm a gyalogosok és járművek taposását, a forró nap hevét, a magukon könnyítő kutyákat már meg sem említve.
Az első követ követte a többi, szép sorrendben. Olyan egyformák voltak! Mindegyik nyikorgott, nyújtózkodott. Aztán szinte vezényszóra leszaladtak a folyópartra. Én félretoltam két háztömböt, hogy rendesen lássam, mit csinálnak. Persze, ugyanazt, amit minden éjjel, már vagy kétszáz éve: hosszútávot futottak. A táv a folyó túlpartja volt, körülbelül másfél méter. Ez nem hosszú táv? Dehogynem. Ha az ember kőből lenne, akkora, mint egy nagyobb alma, nem tudna úszni sem, nemhogy vízen futni, ráadásul macskamód utálná is azt, ami nedves, igenis hosszú táv lenne az a másfél méter keresztben. Ezek a macskák nem jöttek még rá, hogy a mélységi búvárkodásra születtek igazából. Már vagy száznyolcvan éve mondom nekik. Mindig valamilyen fekete könyvben olvasottakra hivatkoznak, ahol egy ember a vízen járva odament egy viharban hánykódó hajóhoz. A hajóból kiszállt erre egy másik hasonló fajta, és szemközt ment az előbbivel. No, itt most emez a fontos. Mert úgy hívták: Péter, ami kősziklát jelent. Na, innen a macskakövek nagy ötlete. Ha egy kősziklának sikerült már egyszer, akkor nekik is menni fog. Tudván a fizika némely rejtett igazságát, miszerint ők kisebbek, következésképpen könnyebbek is. Ráadásul már komoly viszályok, versengések törtek ki a különböző tereken tanyázó macskakövek között, mert mindegyik azt hajtogatja, hogy ő bezzeg abból a történetbeli kősziklából lett kifaragva ...

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Vezércikk

Szabados Tamás
Szeretem az álmot
A legérthetőbben versben tudnánk előadni, hiszen ő maga is inkább költészet, mint bármi más

Gondolkorzó

Tóth Sára
Miért álmodnak szebbeket a katolikusok?
C. G. Jung protestantizmus-kritikájának továbbgondolása

Felszín

Szakács Gergely
Jézus álmodni tanít
És majd egyszer felébreszt

Gueth Péter
A macskakövek elmélete
Mi a közös a macskában, a vajas kenyérben és a szikladarabokban?

Kedvek Vera
Az Álmoskönyv
A legtöbb háztartásban megtalálható, de mennyire adhatunk a szavára?

Magasság

Novotny Dániel
Artificial reality
- hazatérünk a virtuális valóságba?

Turcsik Ferenc
Álmodtam egy világot magamnak
Az álmok és utópiák mindig a jelenben gyökereznek

Dobóczky László
Valóság vagy sem?
Égető kérdés: élek-e, vagy csak gondolom?

Mélység

Pete Violetta
Szárnyalók és szárnyaszegettek
Belénk fojtott álmok

Nagy László
„Ha nem jön álom a szememre…”
Túlhajszolt önmegváltás – vesszőfutás álmatlanul álmok nyomában

Bella Péter
Kezdő álombúvárok kézikönyve
Jártál már vendégségben a saját tudattalanodban?

Teljesség

Hantos Péter
Olyanok voltunk, mint az álmodók
Amikor az élet felülmúlja az álmot

Dull Krisztina
Van egy álmom! Kell az egy magyarnak?
Késő őszi körút a déli államokban Martin Luther King nyomán

Réz-Nagy Zoltán
Vallást álmodni, álmot vallani
„Az emberek ma azért ateisták, mert nincsenek látomásaik.” Gerd Gerken

Üzenet

Horváth Dániel
Megtelni Isten-szerelemmel
Ady Endre versének megzenésítése – először nálunk

Miklya Luzsányi Mónika
Párhuzamos valóságok
Belenőni a valóságba, vagy a meséket valóra váltani?

Bölcsföldi András
Nincs egy álmom
Fejre húzott pokróc alatt

Áthallások

Géczy Katalin
Álomfüggők
Nem akarok Isten szeretete nélkül álmodni

Tóth Sára
Álom, kóma és valóság?
Viskó, düledező viskó a világ a hit perspektívája nélkül

Farkas István
Miről álmodnak a zenekari árkon túl?
Opera jelenetek – távol a valóságtól?

Miklya Luzsányi Mónika
Nem mese ez, gyermek
Doktor Parnassus és a képzelet birodalma

Miklya Zsolt
Tekintet zöld profilban
Gondolatok három Chagall-litográfia nyomán

Riport

Pete Violetta
Az álomfejtő
Egy blog, egy admin, sok ezer álom

Hegedűs Márk
Hogy ne legyen rémálom a munka
Milyen munkahely az, ahol jól érzed majd magad?

Kitekintés

Kádár József
Betemetve
Devecser, ahol álmatlanok az éjszakák

Látogatóink száma a mai napon: 8422
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57380632

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat