belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Felszín

Pete Violetta

Álmomban már láttalak

Rémlik valami hihetetlen nagy embertömeg...

Megcsíptek és felébredtem. Csak most nem a csípésért voltam hálás, hanem az álomért.

Mert azt hiszem, valami olyan álmot láttam, mintha egy folyó partján valami nagyon klassz keresztény rendezvényen vettem volna részt. Rémlik valami hihetetlen nagy embertömeg, sok színpad, jó koncertek, előadások.

Furcsa álom, mi?

Hiszen azt mondják, ez az „egyházasdi" egy haldokló valami. Csupa kendős nénivel, bezárásra készülő templomokkal.

Hálás vagyok ezért az álomért és felébredni sem akarok.

Egy férfi álmomban azt mondta, hogy ez a hely a tökéletes médium, mert nem széttagolódást, hanem közösséget eredményez. És tényleg sok embert láttam. Valóban nem külön ültek egy-egy televízió üzeneteire állított aggyal, hanem együtt voltak. Együtt néztek egy irányba. Leginkább fölfelé. És voltak közöttük olyanok, akik mindezért sokat dolgoztak.

Láttam egy lányt is, aki egész idő alatt fontos és látványos munkát végzett. Sok helyen beszélt, kérdezett, ott volt, és amikor mindenki más már indult, ő nem csomagolt, vagy nem hevert el a földön, még csak nem is tetszelgett a sikerben, hanem alázatosan csikkeket szedett az emberek után, lassan, gondolkodva.

Álom ez, méghozzá különleges. És én hálás vagyok minden benne elhangzott szóért, minden egymásba néző szempárért, minden megérintésért, ami föntről vagy egymástól érkezett. Mert nekem ez volt az az álom: csupa érintés. Egy-egy olyan ige, amitől végigborzongott a hátam. Egy-egy örömteli ismerős viszontlátása. Néhány új kézfogás.

Azt álmodtam, hogy volt közösség. Voltak fiatalok, frissesség, szórakozás, érdeklődés és mindez az egyházon belül.

Szeretnék ebben az álomban élni.

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2024. március 19., kedd,
József , Bánk napja van.
Tartalom
Felszín

Pete Violetta
Álmomban már láttalak
Rémlik valami hihetetlen nagy embertömeg...

Magasság

Réz-Nagy Zoltán
A hála a hit ritka gyümölcse
A „puha" diktatúra többet ártott, mint a kemény...

Gueth Péter
Gondolatok a hálátlanság koráról
A gépek nem mondanak köszönetet...

Turcsik Ferenc
Társadalmi interakció
Lehetünk még hálásak?

Mélység

Tóth Sára
Egy doboz bonbon és a hálaáldozat
Pszichológiai elfojtás? Vagy egyszerűen csak közöny?

Teljesség

Nagy László
A színlelt hála
Mondhatok hálát, ha nem érzem?

Turcsik Ferenc
Levélkék... Hozzá
Ezek nélkül szegényebb lennék!

Üzenet

Dietrich Bonhoeffer
A Te jóságod jobb, mint az élet
Mi az életünk? Mi Isten jósága?

Áthallások

Czapp Enikő
Az én nekrológom
„És minden hálám csak az övé, aki ezt így rendelé."

Kovács Szilvia
Kagylók a parton
Ott voltak tegnap és ott lesznek holnap is...

Hajdúné Tóth Lívia
Mint egy friss fuvallat
Nem hívtam és nem vártam.

Riport

Szerkesztő
A rám bízott feladat
Megtalált élet...

Kitekintés

Pete Violetta
... szeressétek egymást!"
„Senki sincs itt véletlenül"

Bölcsföldi András
Vízország
A hegyek és vizek világából most az utóbbit választottam...

Segítünk!

Szerkesztő
Lelkigondozás e-mailben
Tisztelj meg bennünket a bizalmaddal...

Látogatóink száma a mai napon: 2181
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 57374395

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat