belépés | regisztráció RSS

Korábbi számok Elküld Nyomtat Teljesség

Fodorné Ablonczy Margit

Árnyék mögött fény ragyog...

Azon gondolkodtam el, vajon én hova nézek, ha félek?
Hol vannak az én fényeim, csillagaim?

Fiam növekedése során három éves koráig a sötétség a játék helye volt. Örömmel fedezte fel a tárgyak változását, s semmi gondja nem volt sötétben közlekedni a lakásban. Arra gondoltam, hogy mennyire közeli még neki az anyaméh „sötétsége", amely a biztonság, a növekedés, a védett állapot helye volt. Esténként elbúcsúztunk, s mindig egyedül aludt el.

Nehezen éltük meg a váltást, hogy félni kezdett a sötétben. Egyik napról a másikra ragaszkodott hozzá, hogy ott maradjunk vele, hogy valamilyen fény világítson a feje felett. Visszaemlékeztem saját gyermekkoromra, a sok félelemre, amellyel szüleim szobájában az utcai lámpa által formált árnyékok között rémisztő alakokat véltem felfedezni. Be is kellett hunyjam a szemem, hogy ne lássam őket. S ahogy a fal felé fordultam, el is aludtam.

Fiunknál ez nem ment ilyen könnyen. S egyre több és több félelem lett konkrét, vagy csak sejtett formában megfogalmazva, ott az ágyban összebújva. Csodálkoztunk, honnan vette? Mit látott, mit hallott? Honnan lopakodott elő belőle ez a sötét valami, s hogy félni kell? Mi adtuk át a magunk félelmeit?

Azután rájöttünk, hogy eddig az utcán sem félt, a magasságtól sem, azaz semmilyen önvédő félelme sem volt, ami szükséges, hogy az ember „életben maradjon". Tehát valahol „normális" az, ami történt, ez az életszakasz jött el - meg kell birkóznia a félelemmel, hogy a szükséges félelem visszatartsa az önveszélyeztetéstől is.

Így elfogadtuk, mint növekedésének részét, a félelmeket, s tanultuk együtt az esti imádságot, s beszéltünk neki a mennyei Atyáról, aki vigyáz a gyermekekre. Megértettük, hogy ahol fény van, ott árnyék is.

Kaptunk egyik barátunktól megvilágítható csillagokat, melyekkel teleraktuk az ágya felett, mellett a falat, s azóta boldog ragyogásban alszik el.

Férjem ekkor talált rá egy Gyökössy Endre idézetre:

Árnyék mögött fény ragyog,
Nagyobb mögött még nagyobb.

Amire nézek, az vagyok.

Együtt mondjuk el esténként, s felnézünk a csillagokra. S keressük a csillagok teremtőjét.

Azon gondolkodtam el, vajon én hova nézek, ha félek? Hol vannak az én fényeim, csillagaim?  Emlékszem a gyönyörű nyári estékre, amikor lánykoromban a csillagos ég olyannak tűnt, mint egy hatalmas paplan, tele világító csillagezrekkel, s meg voltam győződve, hogy azért vannak csillagok, hogy ne féljünk, ne érezzük, hogy egyedül vagyunk, hogy milyen félelmetes a körülöttünk gomolygó sötétség. A csillagok távlatot adtak, hogy aki gondot visel a sok millió fényévben mérhető messzeségre, ő helyezett el bennünket is valahová, s adta meg lehetőségeinket s határainkat egyaránt. Kezében tart, óv. S minden éjszaka - mint valamikor az anyaméhben - megpihenhetünk, növekedhetünk, készülhetünk, mert Valakinek a védelmében vagyunk.

A sötétben fény ragyog, hiszen a Nap világít akkor is, ha elfordulunk tőle. De nappal nem láthatjuk a „másik" valóságot, mert a hatalmas fényáradat betölti a szemünket. Mert megvannak a „sötétség kincsei" (Ézs 45), titkai is, s talán ettől lesz a világosság még világosabb, s ragyog fel az árnyék mögött a fény.

Hova nézünk? Hova nézel?

Hozzászólások

Jelenleg nincsenek hozzászólások.


Bejelentkezés után Te is hozzászólhatsz!

BEJELENTKEZÉS  REGISZTRÁCIÓ

További cikkek:
2019. november 18., hétfő,
Jenő napja van.
Tartalom
Felszín

Pete Violetta
A látogató
Mindennap ugyanaz. Nincs különbség napok, hetek hónapok között. Szinte idő sincs.

Pete Violetta
Menj közelebb!
Bármelyikünk ülhetne abban a bizonyos kerekes-székben...

Kovács Szilvia
Otthonaink fénye
A fény, a világosság arról ad hírt, hogy a környezetében bizony élet van.

Magasság

Turcsik Ferenc
Filozófiai outdoor
Egy ókori hasonlat szabad-on értelmezve

Réz-Nagy Zoltán
Ne csinálj sötétet!
„Sötétben félek, világosban gyanakszom."

Mélység

Nagy László
Fényt vinni a sötétségbe
A segítő foglalkozás olyan, mint az éjszakai vadles.

Teljesség

Nagy László
A szeretet fénye
„A világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget..."

Fodorné Ablonczy Margit
Árnyék mögött fény ragyog...
...vajon én hova nézek, ha félek? Hol vannak az én fényeim, csillagaim?

Turcsikné Révész Judit
Kinek a fénye?
Fölötted ott ragyog az Úr... meglátszik rajtad...

Pete Violetta
What Would Jesus Do-s karkötő helyett
Nem mind arany, ami fénylik, de minden arany fénylik

Üzenet

Fekete Ágnes
A Nap
„Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?"

Áthallások

Czapp Enikő
Fény, ihletettség
Bár merész a mondat, de a Lélek munkája ez.

Pete Violetta
Tűz körül
A sötét világ kívül reked.

Riport

Szerkesztő
A küldetés bizonyossága
Sokféle módon tapasztaljuk az Isten világosságát...

Szerkesztő
Csillagok, ha találkoznak
A színhely itt is Debrecen, a dátum is 22-e, de a téma más!

Szerkesztő
Május 22-e
Megható pillanatok, Isten áldásáért fohászkodó lélek...

Kitekintés

Bölcsföldi András
A templom megtelt
Egyáltalán nem szeretjük eltemetni a múltat. Pedig...

Fekete Zsuzsa
Debreceni fény-képek
Egy szív, egy lélek, sok - sok ember.

Látogatóink száma a mai napon: 962
Összes látogatónk 2000. november 01. óta : 45769036

Copyright © 2009 Közös(s)Ég Magazin, Minden jog fenntartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat